6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy



Hasonló dokumentumok
A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok

Tiszavárkony Község. Tűzvédelmi szabályzata

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT RENDELKEZŐ RÉSZ

Kazánház gázellátása. Tervezés október 2.

Műszaki Biztonsági Szabályzat

Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok:

M szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe

INTERCISA. 0. módosítás 1. oldal (25)

31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet. Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. Hegesztési Biztonsági Szabályzat

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

melléklet a 124/2011. sz. BM OKF Főig. Int.-hez MŰSZAKI MENTÉSI MŰVELETI SZAKUTASÍTÁS

"AT" TÍPUSÚ TŰZVÉDELMI VIZSGÁHOZ

Átány község Településrendezési Tervének Szabályozási Tervéhez

A tűzvédelmi tervezés folyamata Társasházak tűzvédelme

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Tűzvédelmi Szabályzat

A könnyűhabbal oltó berendezések fő jellemzői

10 99 Van e végzettséghez kötött munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi tevékenység?

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

SolarHP MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK

PB tartályok Biztonsági Szabályzata

ÜZEMELTETÉSI ÉS HASZNÁLATI EL ÍRÁS

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK

Érintésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Remeha P 320. Olaj/gáz tüzelésű kazánok GÉPKÖNYV. Magyar 19/10/05

T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/ Fax: 23/

3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet

Tűzvédelem ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

A telken és épületen belüli csatornahálózat kialakítása

Biztonsági adatlap Azonosító: 0706 az 1907/2006/EK rendelet szerint

2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

JÖVŐKÉP CÉLJAINK VÁLLALAT UNK

II. FEJEZET 1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET 2. KÖVETELMÉNYEK

2015/32. SZÁM TARTALOM. 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról...

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ MÁRCIUS 7. 23:59


Beszéljen az akkumulátoros és mágneses gyújtóberendezés szerkezeti felépítéséről, működéséről!

Új módszer a lakásszellőzésben

Ismertesse a befecskendező porlasztó feladatát, szerkezeti felépítését és működését! Milyen befecskendező fúvóka kialakításokat ismer?

W2000. Original-Gebrauchsanleitung V2/0516

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai

Vájár Vájár

KÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez

Csoportosítsa és jellemezze a veszélyes anyagokat!

Tűzvédelmi szabályok változásai. Lestyán Mária,

MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK

Károli Gáspár Református Egyetem Tűzvédelmi szabályzat

ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:

POWXQ8125 HU 1 JELZÉSEK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK HASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS ÓVINTÉZKEDÉSEK... 4

5. Biztonságtechnikai ismeretek A villamos áram hatása az emberi szervezetre

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ ( ) sz. rendelete

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

ELEKTROMOS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban

Villamos szakmai rendszerszemlélet

A MISKOLCI EGYETEM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK - ISO szerint

Kft. - tűzvédelmi tervezés, kiürítés szimuláció - info@flamella.hu tel.: (30) fax: (1) TARTALOMJEGYZÉK

Ter vezési segédlet SD ÖNTÖTTVAS TAGOS ÁLLÓKAZÁNOK, HŐKÖZPONTOK

Oktatási segédlet. (munka-, tűz-, környezet- és katasztrófavédelem) TISZTELT HALLGATÓK!

GÉNIUSZ DÍJ EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

Vizsgatételek CE kategória

PREMIO VÉKONYVAKOLAT ALAPOZÓ BIZTONSÁG TECHNIKAI ADATLAP

A fogyasztás mérőhely anyagszükséglete

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra.

Általános biztonsági óvintézkedések Magyar

HŰTŐSZEKRÉNY HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. EDD-MK v03. Földgáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések. üzembe helyezése és megszüntetése

A kiválasztott változat részletes ismertetése. 1.1 Részletes műszaki ismertetés Műszaki leírás. Helyi vízkezelés - törésponti klórozás

Messer Hungarogáz. Szakmai nap 2012 november 28

/ /24/ /20/21/22 Etilbenzol F, Xn / 7. oldal

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

Eszkimó Magyarország Oktatási Zrt.

POW462 HU 1 BERENDEZÉS LEÍRÁS (A. ÁBRA) CSOMAGOLÁS TARTALMA JELZÉSEK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK...

Biztonsági adatlap Azonosító: 1373 az 1907/2006/EK rendelet szerint

MAGYAR KÖZLÖNY 162. szám

Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl

biodízel üzemének egységes határérték HATÁROZAT

Állatvédelmi útmutató az állatok kábításához és leöléséhez

Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221

Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint GRAFFITI ELTÁVOLÍTÓ BELSŐ 500ML

Biztonsági Adatlap az 1907/2006/EK és 453/2010 EU rendelet szerint

Átírás:

6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy gyorsaságától, határozottságától - tűzjelzés eredményességétől - tűzoltók helyszínre vonulásának időtartalmától - oltási mód megválasztásától Éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód: (éghető anyag folyamatosságának megszakítása) Pl. gabonatábla körbeszántása Vezetékben éghető anyag: elzáró szeleppel az áramlás szüneteltetése. Tűzfal Oxigén elvonásán alapuló oltási mód: Ha O 2 szabadul fel, ez a mód nem alkalmazható Pl.: homok, fedő, pokróc alkalmazása, vízzel, habbal Éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód: Pl. vízzel Támadó tűzoltás: Alapvető taktikai forma: tűzfészek megközelítése, körülhatárolása, leghevesebb égés leküzdése Arra kell törekedni, hogy a támadásba bevetett sugarakkal ezeket a területeket hatótávolságon belüli távolságra közelítsék meg és a sugarak egymást elérjék. Védekező tűzoltás: A helyszínen rendelkezésre álló erők száma, az eszközök mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendők. Ha a támadás vonala mögött számolni lehet újragyulladással, a támadással egyidejűleg a védelmet is alkalmazni kell. Oltóanyagok: A tűz oltására olyan anyagokat használhatunk, amelyek a tűzfelületen az égés feltételeit korlátozzák. Oltóvíz: A víz a legelterjedtebb, legolcsóbb oltóanyag. A mennyiségi előírásokat szabályzatok tartalmazzák. A víz oltóhatása elsődlegesen hűtőhatása révén valósul meg. Az égés helyére juttatott víz gőzzé alakul, a víztömeg, amelynek térfogata megnő, elvonja az oxigént az égés környezetétől. Az átalakuláskor a párolgás vonja el a hőmennyiséget. Vigyázni kell, hogy a felületre nagy erőt kifejtő vízsugár a tűzoltáskor ne továbbítsa az égő anyagot! A gőzképződést növelhetjük, ha a vizet nem sugárban, hanem porlasztva juttatjuk az égő anyagra, mert az az éghető anyagot elborítja, a keletkező vízgőz betakarja. Ennek következménye, hogy az oxigént tartalmazó levegő nem jut az égés helyére, így a láng visszaszorul. A településeken a létesítményekben meghatározott mennyiségű oltóvíznek kell készenlétben lenni, amit oltóvíz-intenzitásnak neveznek. Az oltóvíz-intenzitást a tűzszakasz függvényében kell meghatározni. Az oltóvizet szállító vízvezeték hálózatban 200 400 kpa kifolyási nyomást kell biztosítani.

Az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, tároló tartályoknál a kifolyási nyomás legalább 1200 Pa. A létesítményben a tűzcsapok számát az oltóvíz mennyisége határozza meg. A tűzcsapokat szerelvényekkel kell ellátni. Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat. Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes vizek pl. folyók, tavak is, amelyek a védendő építménytől 500 m-nél nincsenek nagyobb távolságra. Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint szerelvényeik karbantartásáról, felülvizsgálatáról gondoskodni kell. A víz szinte valamennyi szilárd anyag (fa, papír, műanyag) felhasználható. A folyadékok közül vízzel csak azok olthatók, amelyek sűrűsége nagyobb a víznél, pl. petróleum. Vízzel nem oltható: benzin, elektromos tűz, Al, Na, K. Oltóhabok: Tüzek oltására az oltóhabok mechanikai vagy vegyi formában használhatók. Mechanikai hab: folyékony és légnemű anyagok keveréke, amelyben a légbuborékok a habképző anyag levegővel való keveredése útján jönnek létre. Vegyi hab: egy lúgos sóoldat és egy savas kémhatású oldat kémiai folyamatának eredményeként jön létre Mindkét hab szétterül a felületen, és így elzárja az oxigént az égés helyétől. A kémiai folyamatban víz válik ki, amely gőzzé alakul és a felületen záró réteget képez. A hab oltási minőségét az égő felület eltakarása jellemzi. Az oltóhabokat az éghető folyadékokhoz pl. benzinhez, olajhoz használják. A habok sűrűsége kisebb, mint az égő folyadékoké. A habok vezetik az elektromos áramot, és így az elektromos tüzekhez nem használhatók. Gyakran használják olyan helyeken is, ahol az oltóvíz (a vízsugár erőhatása) károkat okoz. Oltógázok: A nem éghető és az égést nem tápláló gázok alkalmasak tűzoltásra. Az oltógázok nagyon jó hatásfokkal használhatók zárt térben. Csak a lánggal égő tűz szüntethető meg oltógázzal. Gázzal való tűzoltáskor az égő anyagot körülvevő gáztömeg kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből. Az oltógáz keveredik az égő anyagból felszabaduló gázokkal, amelyeket éghetetlenné tesz. A leggyakrabban használt oltógáz: CO 2 gáz, és használják a halogénelemeket tartalmazó szénhidrogéngázt is. FONTOS! A halogénelemek használatát környezeti károsító hatásuk miatt a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően kerülni kell, ill. meg kell szüntetni! A gázok alkalmasak elektromos tüzek oltására is, így főleg nagyfeszültségű berendezésekben keletkező tüzek oltására használatosak. Nagynyomású gázok kiáramlása esetén is használhatók az oltógázok, nem alkalmasak viszont könnyűfémek tüzeinek oltására. Oltóporok: Tűz oltására az égést nem tápláló porok használhatók. Oltóhatásuk lényege, hogy hő hatására elbomlanak és oltógázt fejlesztenek. A kívánt oltóhatás akkor eredményes, ha a tűzfelületen a megfelelő nyomáson használt oltóanyagból porfelhő alakul ki. A porok hűtőhatást is kifejtenek a felületek eltakarása révén.

A leggyakrabban használt porok: Nátrium- hidrokarbonát NaHCO 3 Nátrium karbonát Na 2 CO 3 Kálium hidrokarbonát KHCO 3 Káliumsók izzás gátlók Széleskörűen felhasználhatók tüzek oltására, így alkalmasak elektromos berendezések, szilárd anyagok, égő gázok oltására is. Tűzoltó eszközök és készülékek Tűzoltó technikai eszközök: Az építményekbe telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére alkalmas felszerelések. Előnyük: a kis tüzek terjedése gyorsan megakadályozható általuk és műszaki mentéshez is felhasználhatók, valamint kezelésük egyszerű. Ilyen eszköz pl. a veder, a vizes hordó, a vizes pokróc stb. Tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására a tűz fészkére lehet ráirányítani. A kézi tűzoltó készülékek a kezdeti (kialakulóban lévő) tüzek gyors eloltására alkalmasak azáltal, hogy a tűzeset helyszínén, a tűz oltására azonnal rendelkezésre állnak, továbbá egyszerűen és gyorsan kezelhetők. A tűzoltó készülékek csoportosíthatók az oltóanyag, a nagyság és a hajtóanyag szerint. A tűzoltó készülékek alpszíne a vörös, a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet pl. nitrogén esetén zöld CO 2 -dal oltó galambszürke színével egyezik meg Porral oltó borsózöld Belső nyomás létrehozható: - oltóanyaggal együtt egy tartályban kémiai reakciók révén - külön palackban tárolt hajtóanyaggal Üzemképes állapotban a hordozható tűzoltó készülékek tömege legfeljebb 20kg, a töltet tömege legfeljebb 12kg. Nagy kiterjedésű, intenzív tüzek oltására ezek a készülékek nem alkalmasak, mivel hatósugaruk 5m alatt van, működési idejük rövid, töltőtömegük pedig néhány m 2 nagyságú tűzfelület eloltására elegendő. A tűzoltó készülékek a bennük tárolt oltóanyag szerint: vízzel, habbal, porral, CO 2 -dal, halogénnel oltók lehetnek. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó előírások: A létesítményekben legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzveszélyességi osztályok ismeretében a következők szerint kell a tűzoltó készülékek számát megállapítani. 1. A, B minden megkezdett 50m 2 alapterület után 1db 2. C minden megkezdett 200m 2 -e után, de legalább szintenként 1 db 3. D minden megkezdett 600m2-e után, de legalább szintenként 1 db 4. E szükség szerint A tűzoltó készüléket, eszközt jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. Mindig üzemképes állapotban kell tartani, eltávolítani ideiglenesen sem szabad! A tűzoltó készülékek vizsgálata: Előírásoknak megfelelően ellenőrizni kell. Ha az időszakos ellenőrzést nem hajtották végre, akkor az eszköz nem tekinthető üzemképesnek. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek működési időtartalmát, valamint a belső tér nyomását is.

A tűzoltás után azonnal meg kell kezdeni a meghibásodott vízkiviteli helyek és szerelvényeik karbantartását. Kézi tűzoltó készülékek (porral, CO 2 -dal oltók) működése, használatuk szabályai: CO 2 -dal oltó kézi tűzoltó készülék: Pisztolyszelep Ködszóró cső Használati utasítás Fogantyú CO palack Felszálló cső Töltet: CO 2, a készülékben uralkodó nyomás miatt szilárd halmazállapotú szénsavhóval oltó tűzoltó készüléknek is nevezik. A készülék kinyitásakor a belső nyomás lecsökken, a CO 2 szublimál és a hosszú szórócsövön keresztül már gáz halmazállapotban hagyja el a berendezést. A készülék oltás közben rendkívüli módon lehűl. Palackszíne szürke, négy CO 2 képlettel, csupasz fémfogóval készítik használatuk avatatlan kezekben gyakran súlyos fagyási sérüléseket okoz. Jól használhatók: tűzveszélyes folyadékok, feszültség alatt álló villamos berendezések oltására. Nem használhatók: nagy (1100V feletti) feszültség alatt álló berendezéseknél, mert ilyenkor a CO 2 ionos állapotba kerül, így vezetővé válik. A tűz eloltása után a CO 2 -ot ki kell szellőztetni. Porral oltó kézi tűzoltó készülék: Felső működtető kar Alsó fogantyú Tartály Használati utasítás Felszálló cső Portömlő hajtóanyag palack tartály lövőke Monnex: K 2 CO 3 és karbamid elegye: tűzoltó hatása 3-5x a hagyományosénak. Hőbomlás:hűtő hatás POR----------CO 2 + H 2 O keletkezik Fojtó hatás hűtő hatás Az égő felületet beterítő por szintén fojtó hatást fejt ki. A porsugarat mindig a lángba kell irányítani, nem a tűzfészekbe. A nagyobb por koncentrációhoz ajánlatos több oltósugarat használni. Lángköbméterenként 300g/sec porintenzitás biztos oltást eredményez. A por kijutásához CO 2 vagy N 2 vivőgázt alkalmaznak. Vivőgáz elhelyezése: külső vagy belső gázpalackos változat ismert. Használat előtt a por leragadásának elkerülésére néhányszor meg kell forgatni. Töltetük kiáramlását megszüntetni nem lehet. Gázelnyelő porok: Freon 12 oltógázt a kovasav őrlemény megköti. A nagy porzás elkerülése érdekében: könnyű vízzel vagy habbal kombinálva. Könnyű víz----- a por hatását; por----- a hab hatását rontja. Alkalmazhatók: Porra nem érzékeny villamos feszültség alatt álló készülékek, éghető gázok, éghető könnyű fémek, éghető szilárd anyagok okozta tüzek oltására.