1. oldal (összes: 6)
Magyarország, míg korábban ezen intézmények fejlesztéseinek célországa volt, ma már donorországként is részt vesz a projektekben, miután hazánk a közép-kelet európai térségben elsőként írt alá erről szóló megállapodást a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társasággal (IFC). Az EXIM vezető nemzetközi üzletfejlesztési menedzsere, Kabai Éva lapunknak elmondta: a magyar agrárium cégei is jó esélyekkel indulnak ilyen nemzetközi projektekben. 2. oldal (összes: 6)
Magyarország 2014-ben együttműködési megállapodást kötött a Világbank-csoporthoz tartozó IFCvel, amelynek az első eredményei is megmutatkoznak, például hazánk mára nemzetközileg is elismert donor- országgá vált. Mit jelent mindez a magyar vállalatoknak? A Világbank-csoport, és több más globális fejlesztési intézmény (EBRD, EIB, AIIB stb.) célja a szegénység felszámolása olyan területeken, illetve fejlődő országokban, ahol különféle beruházások szükségesek az életminőség alapvető eszközökkel történő javítására. Itt sokféle fejlesztés jöhet szóba, de nélkülözhetetlen a tiszta ivóvíz, a mezőgazdasági termékek, alapvető élelmiszerek, egészségügyi ellátás valamint az oktatás köré csoportosuló projektek. A Világbank-csoporttal való együttműködés meghatározó lépéseként 2014 márciusában került sor az IFC és az EXIM közötti partnerségi együttműködési megállapodás (Partnership Trust Fund) megkötésére. A szerződéssel Magyarország a Világbank-csoport aktív donorjává vált, mely új szintre helyezte hazánk és a nemzetközi szervezet kapcsolatát. A megállapodásban a déli és a keleti nyitás kormányzati stratégiának megfelelően Afrika egyes országai, a Nyugat-Balkán, a FÁK-országok és Ázsia egyes kiemelt országai preferált régiókként szerepelnek. Iparágak tekintetében a vízipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az energetika és az ICT kerültek nevesítésre. Az Együttműködési Alapba befizetett összeg 20 millió dollár. Magyarország a közép-kelet európai térségben elsőként írt alá ilyen jellegű megállapodást az IFC-vel. A korábbiakban kedvezményezett szerepben, mostanra donorrá előlépett országra vonatkozólag nincs kidolgozott stratégiája a Világbank-csoportnak, így ők is kiemelt figyelemmel kísérik a magyar fejleményeket. Ennek érdekében kezdeményezte az IFC saját forrásból a country mapping projekt elindítását. A projekt fő célja azon magyar vállalatok feltérképezése, amelyek alkalmasak lehetnek fejlődő országbeli beruházások kivitelezésére, illetve részben önerőből történő finanszírozásra is. Hogyan kell elképzelni az együttműködés előnyeit a gyakorlatban? Mit kap a szerződés értelmében Magyarország? Ezzel a megállapodással Magyarország, pontosabban a magyar vállalatok hozzáférhetnek egy óriási adatbázishoz, tudáshalmazhoz, amelyben a kiírt projektek mellett az előkészítés alatt álló programok is szerepelnek. Ez utóbbi azért is fontos, mert az előkészítés szakasza hónapokig, adott esetben még tovább eltarthat, és ezen idő alatt a hazai cégek is felkészülhetnek arra, hogy részt vegyenek egy-egy projektben. A nyugat-európai országok esetében ez sokszor zökkenőmentesen zajlik, a magyar cégeknek azonban kellett, illetve kell némi idő, hogy ilyesmiben részt vegyenek. Mekkora azon vállalkozások köre, amelyek szóba jöhetnek ezen a szinten? 3. oldal (összes: 6)
Amikor három és fél évvel ezelőtt feltérképeztük a szóba jöhető vállalkozások számát, tíznél kevesebb olyan céget találtunk, amelyek tevékenységi körük, tapasztalatuk, egyéb adottságaik révén alkalmasak lehetnek egy-egy ilyen projektben való részvételre. Az elmúlt két év során több mint 500 céggel, szakmai szervezettel folytattunk megbeszélést, melynek eredményeképp jelenleg mintegy 140 céggel alakítottunk ki olyan kooperációs kapcsolatot, mely keretein belül a nemzetközi tenderekbe való bekapcsolódáshoz szükséges információk megosztásával létrejött egy szűk szakmai kör. Mi jellemzi azokat a vállalkozásokat, amelyek sikerrel tudnak a projektekbe bekapcsolódni? Azon cégek tudnak sikeresen részt venni ebben a tevékenységben, amelyek megfelelően magas színvonalú exportképes tudásbázissal, kapacitással, nyelvtudással, referenciával, stabil pénzügyi háttérrel, illetve kitartással rendelkeznek. A legfontosabb, hogy konzorciumban induljanak, hiszen ez az együttes részvétel elengedhetetlen előfeltétele a sikeres pályázásnak, a tenderek 80 90 százalékát konzorciumok nyerik. Így kifejezetten ösztönözzük a látókörünkben levő vállalatokat mind az egymás közötti, mind a fejlődő országbeli, mind a nyugat-európai vállalatokkal való konzorciális együttműködésre. A nyugati/fejlett országok közül különösen az osztrák cégekkel van jó kapcsolatunk, de számos más országgal (pl. Írország, Spanyolország) is igyekszünk fejleszteni ezeket az együttműködéseket. Ezekre a kapcsolatokra szükség is van, hiszen globális projektekről van szó, ahol kőkemény versenyben kell helytállni tapasztalt cégekkel, amelyek például Kanadából, Japánból, vagy Európa nyugati részéből jönnek. Ebben a versenyben csak a nagyok vehetnek részt, vagy labdába rúghatnak kisebb szereplők is? Tévedés lenne azt gondolni, hogy ilyesmiben csak nagyvállalatok vehetnek részt, hiszen éppen a konzorciumok miatt akár kisebb vállalkozások is sikerrel tudnak egy-egy részfeladatot felvállalni. Van olyan 20 millió Ft árbevételű Bt., amely szerepelt az egyik tenderen, de magánszemély tanácsadó is részt vett már ilyesmiben. 4. oldal (összes: 6)
Mi az, ami okvetlenül kell ahhoz, hogy valaki érdemben beszálljon egy-egy ilyen projektbe? A jelentkező cégeknél/tanácsadóknál mindig azt kell nagyon pontosan felmérnünk, hogy az adott vállalkozás/tanácsadó hol, milyen szinten áll az ilyen projektekben való részvétel szempontjából. Az egyik legfontosabb előfeltétel, hogy anyagilag stabil legyen a vállalkozás, mert ilyen projektekre nem adnak hitelt, vagyis saját forrásból kell előkészíteni a munkát. Fontos még, hogy legyen a cégben legalább egy ember, aki tárgyalóképesen tud angolul, valamint tud és hajlandó is utazni a projekt érdekében. Ha mindezek a feltételek fennállnak, mi az, ami előnyt jelenthet? A konzorciumok alapfeltétele még az, hogy az összeálló cégek közül legalább egynek legyen meggyőző referenciája. A tapasztalat, a referencia, az a tudás, hogy valaki csinált már olyasmit, ami a projektkiírásban van, nagy súllyal esik latba a pályázatok elbírálása során. Hasonló okok miatt nem árt az sem, hogy legyen a konzorciumnak helyi tagja, vagyis olyasféle cég, amely ismeri a helyi viszonyokat, a helyi szervezeteket, és főleg az ottani jogszabályokat. A részvételre pályázó cégeket mi mindig bátorítjuk arra, hogy látogassanak el a projektben érintett országba, mutatkozzanak be a finanszírozó szervezetek helyi irodáiban, vagy az érintett minisztériumokban. Ehhez egyébként a külgazdasági attasék is segítséget nyújtanak, ilyen találkozókat gyakorta szerveznek. Ezen felül előadások, workshopok és üzletember- találkozók is rendszeresen vannak, amelyeken a részvétel nagyon előnyös lehet. Az agrárium területén milyen projektek jöhetnek szóba reálisan a magyar szereplők számára? A mező- illetve élelmiszergazdaság terén számos projekt szóba kerülhet, de a magyarok számára különösen kedvező lehet néhány szakterület. Az élelmiszerbiztonságban, a helyi gazdák, vagy feldolgozók képzésében jó eséllyel indulhatunk. Első lépésként jellemzően a tanácsadó jellegű projektekben tudnak jó eséllyel részt venni az új szereplők. De nem csak tudásexportról van itt szó: adódik beszállítói projekt is, amely érinthet technológiát, vetőmagot, élőállatot vagy takarmányt is. A mezőgazdaság teljes vertikuma rendelkezésre áll, az a kérdés, hogy ki miben tud részt venni. Mire készüljön fel az, aki úgy érzi, hogy be tudna szállni ilyen munkákba? 5. oldal (összes: 6)
Sok kitartás kell az ilyen projektekben való részvételhez, hiszen itt nem rövid távú programokról van szó, legalább 2 3 éves időtartamot ölel fel az az időszak, amire termőre fordul a munka, amire nyereséget hoz a benne résztvevőknek. De mindenkivel, aki úgy érzi, hogy ilyesmiben részt tudna venni, kifejezetten nyitottak vagyunk egy személyes találkozóra, amelynek során átbeszéljük a lehetőségeket, és meghatározzuk azokat az irányokat, célországokat, ahol érdemes projektek után kutakodni. A célországokat jól körül kell határolni, hiszen ezen múlhat a részvétel sikere. Olyan térségeket érdemes választani, ahova már köti az adott céget valami: tapasztalata van abban az országban, üzleti vagy egyéb kapcsolatai, nyelvtudása segíthet a részvételben. Mely országokban számíthatnak sikerre a magyarok? A magyar cégek elsősorban a nyugat-balkáni országok iránt érdeklődnek, majd a FÁK-országok következnek. Ezekben a térségekben gyakorta már van üzleti tapasztalata a magyar vállalkozásoknak, sokszor személyes, üzleti kapcsolat köti oda a pályázni kívánó vállalkozást. De nem csak ezek az országok jöhetnek szóba, hiszen sikerrel lehet indulni az észak-afrikai régióban, de akár Dél-Kelet Ázsiában is. Milyen adminisztrációs terhekre, papírmunkára kell felkészülni? Az EXIM tud segíteni ennek az intézésében? Tudunk ajánlani olyan partnereket amelyek a helyi előírásokat jól ismerve segítenek az adminisztrációban. Ráadásul összességében azt mondhatnám, hogy nem áttekinthetetlen vagy megoldhatatlan a részvétellel járó adminisztráció. Az első lépésként egy bemutatkozó anyagot kell készíteni, amely nem különösebben bonyolult, néhány hangsúlyos pontnak kell benne lennie főleg a referenciáknak és a vállalkozás erősségeinek, szakértelmének. A helyi partnerek felkutatásában is tudunk segíteni, részben a már említett külgazdasági attasékon keresztül, de bátran lehet fordulni az EXIM külföldi irodáihoz is, amelyek Belgrádban, Moszkvában és Isztambulban működnek. Itt helyismerettel, tapasztalattal rendelkező kollégák segítenek a helyi viszonyok közötti eligazodásban. Persze a budapesti irodánkban is bármikor szívesen látjuk a részt venni kívánó cégeket. (x) Szerző: EXIM Közzététel ideje: 2018. 12. 19., szerda, 08:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/12/19/globalis-uzletek-vilagbankiprojektek-magyarokkal 6. oldal (összes: 6)