AZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) CIÓ) TAPASZTALATI TÉNYEK, T MÉRÉSI M EREDMÉNYEK Bartholy Judit
A LÉGKL GKÖRBE BELÉPŐ NAP- SUGÁRZ RZÁS ÉS S A KILÉPŐ FÖLD- ÉS LÉGKÖR- SUGÁRZ RZÁS EGYENSÚLY LY- BAN VAN
Mozgás s rendszerek: belsőleg szervezett, önálló, tartósan vagy csak időszakosan fennmaradó légköri képződmények. Tranziens mozgásrendszerek: egyedi mozgásrendszerek, amelyek átmenetiek, és helyüket vagy szerkezetüket mindenféle előre meghatározott időrend nélkül változtatják, Pl.: Rossby-hullámok, ciklonok, viharok, széllökések Kvázipermanens mozgásrendszerek: maradandóan jelen vannak a légkörben, vagy keletkezésük, fejlődésük és megszűnésük szabályos évszakos rend szerint ismétlődik. Pl.: a trópusi összeáramlási vonalhoz ill. a fő frontálzónákhoz kapcsolódó mozgásrendszerek.
Légköri mozgásrendszerek jellemző méretei és s ciklusai Globális lis skála: A horizontális méret m >> vertikális méret m horizontális áramlás. A légkl gkör r legrendezettebb mozgásai, hosszú távú hullámmozg mmozgások. Szinoptikus skála: A globális lis mozgások perturbáci ciójaként jönnek j létre. l Általában vízszintesen v erőegyens egyensúly (mérs( rs. övi ciklonok, anticiklonok) szimmetria 5-14 napos periódusid dusidő
Légköri mozgásrendszerek jellemző méretei és s ciklusai Mezo skála: 3D szerkezet, vertikális sebességek és s gyorsulások sok is fellépnek, gyors változv ltozás. A hőmérsh rsékleti mező függőleges instabilitása sa miatt jönnek létre, l amit a szinoptikus skálájú mozgások okoznak. Pl. Konvektív mozgásrendszerek Mikro skála: Rövid idő,, változatos v geometria
Légköri mozgásrendszerek jellemző méretei és s ciklusai Skála jel a mozgás típusa horizontális méret jellemző ciklus Tranziens mozgásrendszerek ultra makro mezo konvektív mikro molekuláris U A B kvázipermanens mozgásrendszerek Rossby-hullámok mérs.övi ciklonok trópusi és szubtrópusi ciklonok 10.000 km 10.000 km 1.000 km év, évszak, hónap 1 hét 100 óra 100-1000 km 10 100 óra C frontok, viharvonalak 10-100 km 10 óra D szupercellák, tornádók széllökések, porviharok molekulák szabad úthossza 10 100km 0,1 2 km 10 100 m 1 10 m 1 µm ~ 10 óra 10 60 perc 10 perc 1 perc
AZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) CIÓ)
Perzisztens tengeráramlások az óceánban
Our Changing Planet FY 2003
Mélytengeri hidegáram feltörése Peru partvonala ala mentén
Az El Niño kutatásának kezdetei 1891. Limai Tudós s TársasT rsaság g vizsgálata Carillo hajóskapit skapitány megfigyelései: karácsonykor a perui partokhoz meleg tengeráramlat ramlat érkezik eredménye: a bőséges b halzsákm kmány elapad neve: El Niño (spanyolul: Kisfiú vagy Kisded) Levélt ltári kutatások: 1525. F. Pizzaro leírása
Az El Niño jelenség: az óceáni áramlás s rendellenes Normál állapot: légnyomás: délkelet Csendes-óce ceán magas, Ausztrália és Indonézia alacsony viselkedése keleties passzátsz tszél nyugati óceáni medence + 40 cm-es vízszintv +6-8 8 C fok-os os vízhőmérséklet különbség termoklin zóna elhelyezkedése nem vízszintes
El Niño állapot: Passzát t szélrendszer széthullik Konvektív aktivitás megnövekszik Kelet- nyugati légnyomáskülönbség csökken Meleg ellenáraml ramlás s indul kelet felé Termoklin zóna lesüllyed, llyed, hidegvíz z feláraml ramlás megszűnik Hurrikán, tájfun t meleg tengerfelszínhez nhez kötött, k tt, keletkezési helyük keletebbre húzódikh
Déli-Oszcilláció (SO) Southern Oscillation SOI-index
Jacob Bjerknes (1897 1975) 1975) Meteorológus dinasztia: nagyapa, apa Carl Bjerknes (1825 1903) Vilhelm Bjerknes (1862 1951)
Déli Oszcilláció Magas és alacsony nyomású területek ingadozása a Csendes-óceán keleti és nyugati részén Darwin és Tahiti közti nyomás különbség jellemzése: SOI déli oszcillációs index neutrális: SOI < 0,4 meleg: SOI < -0,4 hideg: SOI > 0,4
AZ INDIAI NYÁRI MONSZUN, S AZ ENSO FÁZISOK F KAPCSOLATA
Hazai kutatások Lehetséges ges-e e hogy: Az ENSO periódusoknak van kimutatható hatása a KárpK rpát- medencében?
Változások a magassági gi mezőkben
Változások a cirkuláci cióban Tél Tavasz Tél Tavasz
Előrejelz rejelzések 1997. március: m a perui partoknál l a vízhv zhőmérséklet emelkedése (első jelek jelentkezése) Jelzőberendez berendezések, on line monitoring rendszer kiépítése: -- meteorológiai bójákb -- TOPEX-Poseidon Poseidon műhold (NASA) -- számítógépes modellezés
Az ENSO fázisokat megfigyelő rendszer
Világm gméretű hatások Trópusi esők k földrajzi f eltolódása Trópusi ciklonok gyakorisága ga is megnő Szélmez lmezők k struktúrájának átrendeződése Sivatagokban hatalmas esőzések sek (kivirágzik a sivatag) Nagy áradások (Dél- Amerika) Nagy aszályok (Ausztrália, Óceánia)
1982-83 83-as El Niño Katasztrófák k kísértk rték: árvizek Észak- és s Dél-D Amerika nyugati partvidékén aszály Ausztráli liában súlyos szárazs razság g a Száhel helövezetben Polinézia szigetein rekord mennyiségű eső
1997-98 98-as El Niño Indonéz z szigetvilágban gban óriási szárazs razság, erdőtüzek Kalifornia államban (USA) több erős s hurrikán n pusztít Mexikóban, Peruban és Ecuadorban árvizek és földcsuszamlások sok
Veszélyben a korallzátonyok Kutatások: Új- Guinea, Houn-félsziget 130 ezer éves korallzátonyok Izotópos és s vegyi elemzés: 14 különbk nböző korszak elkülönítése Eredmények: az El Niño jelenség jelenleg a legintenzívebb Az utolsó jégkorszak idején n 50%-kal gyengébb volt a jelenleginél