tele és vertikális szerkezete Készítette: Breuer Hajnalka
|
|
- Edit Balázsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELTE-TTK TTK Meteorológiai Tanszék A légkl gkör összetétele tele és vertikális szerkezete Készítette: Breuer Hajnalka
2 Mi a légkl gkör? Meddig tart a légkl gkör r (km)?
3 Légkör A légkl gkör r a Földet F körülvevk lvevő különböző gázok, tovább bbá szilárd és s cseppfolyós részecskék k keveréke. ke. Határa addig terjed, amíg g a légrészecskék k a Földdel F EGYÜTT mozognak a Föld F gravitáci ciójának hatására ( 10000km).
4 Légkör r 6400km h 10000km
5 gkör összetételetele
6 gkör összetétele tele relatív v mennyiség g alapján Gázok keveréke + Fő összetevők (N 2, O 2, Ar) Nyomgázok (H 2 O, O 3, CO 2, stb.) szilárd és s cseppfolyós anyagok (aeroszolok) Nyomanyagok
7 Fő összetevők Gáz Vegyjel Térfogat % Jelentőség Nitrogén N 2 78,08 Bioszféra Oxigén O 2 20,94 Lélegzés Argon Ar 0,93 nincs
8 Nyomgázok Vízgőz z (H 2 O): a légkör r alsó rétegében találhat lható, időben és s térben t változv ltozó eloszlású 0-44 m%, üvegházhatású => 33 C-kal lenne kevesebb a felszíni átlag hőmérséklet (H 2 O: 20,6 C, CO 2 : 7,2 C, O 3 : 2,4 C, N 2 O: 1,4 C, CH 4 : 0,8 C) felhőképződés s (+ aeroszolok). Ózon (O 3 ): elsősorban sorban a világűrb rből érkező UV sugárz rzást szűri meg. Szén-dioxid (CO 2 ): a légkl gkör r alsó rétegében találhat lható, szerves anyagok oxidáci ciójával jut a légkl gkörbe, üvegházhatású koncentráci ciója kb. 60-szor kisebb mint a vízgőzé,, de 7 C-kal7 járul a felszíni átlag hőmérsh rséklethez.
9 gkör összetétele tele időbeli és s térbeli t változv ltozékonyság g alapján Tartózkod zkodási idő: : amely idő alatt az anyag teljesen kikerülne a levegőből, l, ha nem lenne további emisszió. Állandó összetevők: : >10 6 év, Változó: : pár p év, Erősen változv ltozó: : pár p r nap, pl.: antropogén eredetű szennyező anyagok (SO 2, NO, NO 2, CO), toxikus nehéz z fémekf mek.
10 gkör összetételetele Relatív mennyiség alapján Időbeli és térbeli változatosság alapján
11 gkör r vertikális szerkezete
12 nyomás és s sűrűségs Emlékeztet keztető Sűrűség g (ρ)( = tömeg/térfogat [kg/m 3 ] Nyomás s (p)( ) = erő/ter /terület [Pa] Légköri nyomás adott magasságban gban a levegő oszlop által 1 m 2 felületre letre kifejtett erő.
13 nyomás és s sűrűségs Sűrűség g (ρ)( = tömeg/térfogat [kg/m 3 ] Nyomás s (p)( ) =er= erő/terület [Pa] Légköri nyomás adott magasságban gban a levegő oszlop által 1 m 2 felületre letre kifejtett erő. Melyik a fejt ki nagyobb nyomást egy lábon l állva, egy átlagos nő tűsarkon állva, vagy egy afrikai elefánt nt? p = F / A = ( m g) / A p 60kg 60kg = = cm g g 0,0002m p = 3000kg g 1500cm = 3000kg 0,15m g p 60kg g = m kg = 5 2 m g p 3000kg g = ,15m kg m 4 = 2 g
14 nyomás és s sűrűségs A légkl gkör r sűrűsége s és s nyomása exponenciálisan csökken a magassággal. ggal. Magasság (km) Légnyomás Levegő molekulák Levegő sűrűsége Alacsony növekedés Magas
15 nyomás és s sűrűségs Sűrűség (kg/m 3 ) Légkör r teljes tömege: t 5,3 x t. A légkl gkör r tömegt megének 99% -a a a légkl gkör r alsó 30 km-es rétegr tegében találhat lható. Miért nem repülnek a repülők k 40 km-en vagy annál magasabban?
16 nyomás és s sűrűségs A légkl gkör r magasság g szerinti eloszlása: sa: dp/dz = -gρ /sztatika alapegyenlete/ (p+ p) A m g z + gázegyenlet g (pα = RT) => dp/p = -g g / (R T) dz => P = P 0 exp (-gz/rt) p A
17 felosztása sa tulajdonságok alapján Összetétel tel alapján Hőmérséklet eloszlás s alapján Ionizálts ltság g alapján
18 Homoszféra összetétel tel alapján a felszf elszíntől l kb. 85 km magasságig gig, relatív összetétel tel állandó, vertikális légmozgl gmozgások, turbulens diffúzi zió biztosítja tja az átkeveredést. Heteroszféra ra az összetö sszetétel tel a magasság g függvf ggvénye. A levegő nagyon ritka => átkeveredési folyamatokhoz képest az egyes molekulák ütközés s nélkn lkül úthossza (szabad úthossz) nagyon hosszú. A rétegzr tegződés s molekula súly s alapján n törtt rténik minél nehezebbek, annál l alacsonyabban vannak.
19 1 2 A légkl hőmérséklet eloszlás s alapján Hőmérséklet def.: Az atomok, molekulák átl.. mozgási energiája. Szilárd testekben: rezgés; folyadékokban és s gázokban: g rezgés s + haladás. E = 5/2 N A k T = 5/2 R T N A = 6, [1/mol] (Avogadro-sz szám) k = 1, (24) [J/K] (Boltzmann-álland llandó) R = 8,314 [J/(mol*K mol*k)] ] (által( ltalános gázállandg llandó) Példa: Mekkora egy szobahőmérs rsékletű (25 C) N 2 molekula átlagos sebessége? 2 5 5RT 8, m Mv = RT => vn = 1 5 Mv= 2 RT = 665 = M = 2 0,028 s km h
20 hőmérséklet eloszlás s alapján Hőmérsékleti skálák: k: A hőmérsh rséklet mérésére re szolgáló különböző hőfok-beosztású skálák. k. Celsius skála: A víz v olvadáspontja és s forráspontja között k 100 részre r felosztott skála, viszonyítási si pontja a fagyás pont => 0 C. 0 Kelvin-sk skála: viszonyítási si pontja az abszolút t 0 fok részecskék teljesen mozdulatlanok (a világűr hőmérséklete 4K). T K = 273,15 + t [ C] Fahrenheit skála: T F = 9 / 5 x t [ C]+32
21 hőmérséklet eloszlás s alapján Milyen a hőmérsh rséklet változv ltozása a tengerszint feletti magasság g növekedn vekedésével? vel? a) sűrűséghez és s nyomáshoz hasonló, b) nem exponenciálisan, de folytonosan csökken, c) exponenciálisan növekszik, n d) nem exponenciálisan, de folytonosan növekszik, n e) változékony, van ahol növekszik, n van ahol csökken kken.
22 hőmérséklet eloszlás s alapján Milyen a hőmérsh rséklet változv ltozása a tengerszint feletti magasság g növekedn vekedésével? vel? a) sűrűséghez és s nyomáshoz hasonló, b) nem exponenciálisan, de folytonosan csökken, c) exponenciálisan növekszik, n d) nem exponenciálisan, de folytonosan növekszik, n e) változékony, van ahol növekszik, n van ahol csökken kken.
23 hőmérséklet eloszlás s alapján
24 Troposzféra ra hőmérséklet eloszlás s alapján Emelkedve a nyomás s is csökken => levegő kitágul => sűrűség g is csökken kken. A földfelszf ldfelszíntől l kap energiát t => hőmérsh rséklet csökken a magasság g növekedn vekedésével. Horizontális és s vertikális mozgások => Időjárás s legnagyobb része r ebben a rétegben r zajlik.
25 hőmérséklet eloszlás s alapján Hőmérséklet rétegzr tegződése a troposzférában nem egyenletes Vertikális hőmérsh rsékleti gradiens: γ = -dt/dz Ha γ > 0: a T a magassággal ggal csökken Ha γ < 0: a T a magassággal ggal nő n (inverzió) Ha γ = 0: izotermikus rétegr
26 Keverési arány (g/kg) Átlagos γ 6,5 C/km Időjárást stól és évszaktól függően LOKÁLISAN LISAN főként az alsó kb m-m es rétegben ettől jelentősen (±1-10 C/km) eltérhet. Inverzió
27 troposzféra ra szerkezete Lamináris rétegr teg: : felszínt borító néhány ny mm vastag légtömeg. Felszíni rétegr teg: : vertikális anyagáram éjjel: m, m nappal: m. m Határr rréteg: : m magasságig gig horizontális és s vertikális légmozgl gmozgás, 1-2 óra alatt reagál l a felszíni változv ltozásokra, felszíni hatások jelentősek (domborzat), szennyezőanyag terjedés. Szabad légkl gkör: : határr rrétegtől tropopauzáig vertikális légmozgl gmozgás s elhanyagolható a horizontálishoz képest (kivéve ve zivatar felhők k esetén) n).
28 Tropopauza hőmérséklet eloszlás s alapján A hőmérsh rséklet változv ltozása kb. 2 km vastagságban gban < 2 C. 2 Az Egyenlítő környékén n km, sarkoknál 6-88 km magasan. Csak szakadás hatására van anyagcsere troposzféra ra és s a felette levő légréteg között. k
29 hőmérséklet eloszlás s alapján Sztratoszféra Miért növekszik n a hőmérséklet a magassággal? ggal?
30 hőmérséklet eloszlás s alapján Sztratoszféra Miért növekszik n a hőmérséklet a magassággal? ggal? A sztratoszférában találhat lható O 3 elnyeli a Napból érkező UV sugárz rzást + az O 3 keletkezésekor energia szabadul fel => energia többlet => hőmérsh rséklet emelkedés.
31 Sztratoszféra hőmérséklet eloszlás s alapján Mi az ózonlyuk?
32 Sztratoszféra hőmérséklet eloszlás s alapján Mi az ózonlyuk? Ózonlyukról l akkor beszélünk, ha az átlagos sztratoszférikus rikus ózon mennyiségének nek csak kb. 30%-a van jelen adott területen.
33 Sztratoszféra hőmérséklet eloszlás s alapján Mi az ózonlyuk? Ózonlyukról l akkor beszélünk, ha az átlagos sztratoszférikus rikus ózon mennyiségének nek csak kb. 30%-a van jelen adott területen. A légszennyezl gszennyezést st mérőm állomásokon is mérnek m ózont, ha elnyeli az UV sugárz rzást, akkor miért baj, hogy a felszínen is van ózon?
34 Sztratoszféra hőmérséklet eloszlás s alapján Mi az ózonlyuk? Ózonlyukról l akkor beszélünk, ha az átlagos sztratoszférikus rikus ózon mennyiségének nek csak kb. 30%-a van jelen adott területen. A légszennyezl gszennyezést st mérőm állomásokon is mérnek m ózont, ha elnyeli az UV sugárz rzást, akkor miért baj, hogy a felszínen is van ózon? Mert ipari szennyezés s eredmények nyeképpen keletkezik, erős s oxidáló hatású, üvegházhatású gáz. A troposzférikus rikus ózon roncsolja a növényzet n nyzet légcsere l nyílásait és s káros k az emberi egészs szségre.
35 Sztratoszféra hőmérséklet eloszlás s alapján Mi az ózonlyuk? Ózonlyukról l akkor beszélünk, ha az átlagos sztratoszférikus rikus ózon mennyiségének nek csak kb. 30%-a van jelen adott területen. A légszennyezl gszennyezést st mérőm állomásokon is mérnek m ózont, ha elnyeli az UV sugárz rzást, akkor miért baj, hogy a felszínen is van ózon? Mert ipari szennyezés s eredmények nyeképpen keletkezik, erős s oxidáló hatású, üvegházhatású gáz. A troposzférikus rikus ózon roncsolja a növényzet n nyzet légcsere l nyílásait és s káros k az emberi egészs szségre. Sztratopauza (kb. 50 km) ~ tropopauza
36 hőmérséklet eloszlás s alapján Mezoszféra a hőmérsh rséklet csökken a magassággal ggal, a molekulasm olekulasúly ly lassan csökkeni kezd, a légkör r hőmérsh rséklete a mezoszféra tetején n a legalacsonyabb.
37 hőmérséklet eloszlás s alapján Mezoszféra A Földet F elérő meteoritok ebben a rétegben kezdenek el izzani. Ha a hőm. h itt a legalacsonyabb mitől izzanak a meteoritok? Mezopauza kb. egybeesik a homoszféra és heteroszféra ra határával (kb. 85 km)
38 hőmérséklet eloszlás s alapján
39 hőmérséklet eloszlás s alapján Termoszféra ra: Kb km Anyagok tömeg t szerinti szétv tválása, a hőmérséklet a magassággal ggal emelkedik molekulák k rövid r hullámú sugárz rzást nyelnek el. A nemzetközi zi űrállomás s kb. 350 km magasságban gban kering a Föld körül, k hogyan lehetséges hogy a magas hőmérsh rséklet nincs hatással sem az űrállomásra, sem pedig az űrhajósokra?
40 hőmérséklet eloszlás s alapján Exoszféra ra: Kb km A molekulák és s atomok nagy sebességgel ballisztikus pályp lyán haladnak. A H elérheti szökési si sebességet get. Mekkora a szökési si sebesség? 3RT 5RT 3 8,31 5 8, m v H v N = = = = = =
41 hőmérséklet eloszlás s alapján Troposzféra ra Tropopauza kb. 12 km Sztratoszféra Sztratopauza kb. 50 km Mezoszféra Mezopauza kb. 808 km Termoszféra ra kb. 500 km-ig Exoszféra kb km-ig
42 Heteroszférában ban: ionizálts ltság g alapján A molekulák k szabad úthossza nagy. Kozmikus-,, napsugárz rzás s nagy energiájú ionizálja a légköri részecskr szecskéket, töltött tt (pozitív v vagy negatív) részecskr szecskék k jelennek meg. Ionoszféra ra: : Alsó határa: ahol a max.. behatolóképességű sug.. már m r elegendő e - -ion párt kelt ahhoz, hogy a rádir dióhullámok terjedését észrevehetően en befolyásolj solják. Ionoszféra szerepe távközlés rádió hullámok terjedése
43 ionizálts ltság g alapján Ionoszféra rétegeir D rétegr km, csak nappal, alacsony hullámhossz mhosszú rádió hullámok elnyelése E rétegr km F rétegr km, napközben F1 és s F2 rétegre osztható,, rádir dió hullámok visszaverése se a felszín n felé. Magasság (km) Ionoszférikus elektron sűrűség (log 10 cm -3 ) Légköri hőmérséklet (K)
44 Magnetoszféra ra: ionizálts ltság g alapján Teteje a magnetopauza,, a légkl gkör r felső határa, mely a napszél és s a földi f mágneses m tér t r kölcsk lcsönhatásaként alakul ki. A gáz g z mozgását t már m r nem a gravitáci ció,, hanem a földi f mágneses tér t és s a plazma kapcsolata határozza meg.
45 ionizálts ltság g alapján Auróra ra jelenség: - Napkitörések => nagy mennyiségű plazma kerül l a pólusoknál l az ionoszférába - Ionizált és s gerjesztett állapotú O (piros,zöld),n (kék),n 2 (vörös)
46 A Naprendszer többi t tagja Átmérő (km) Távolság (x10 6 km) Átlagos felszíni hőm. h ( C) Sűrűség (kg/m 3 ) Főbb légkl gköri összetevők Nap 1,392,000-5,800 - Merkúr 4, ,4 - Vénusz 12, ,3 CO 2 Föld 12, ,5 N 2, O 2 Mars 6, ,9 CO 2 Jupiter 143, ,3 H 2, He Szaturnusz 121,000 1, ,7 H 2, He Uránusz 52,800 2, ,3 H 2, CH 4 Neptunusz 49,500 4, ,7 H 2, CH 4
47 A Naprendszer többi t tagja
48 Köszönöm a figyelmet!
dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék
Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció
Részletesebbennyezők (melyek befolyásolják a leérkező sugárzás mennyiségét) tele, vertikális szerkezete BARTHOLY JUDIT
Csillagászati szati tényezt nyezők (melyek befolyásolják a leérkező sugárzás mennyiségét) A légkl gkör összetétele, tele, vertikális szerkezete BARTHOLY JUDIT A Naprendszer többi tagja Adatok a Napról
Részletesebbentele és vertikális szerkezete, nyezők
A légkl gkör összetétele tele és vertikális szerkezete, csillagászati szati tényezt nyezők Légkör Def.: A légkl gkör r a Földet F körülvevk lvevő különböző gázok, tovább bbá szilárd és cseppfolyós s részecskr
RészletesebbenA meteorológia tárgya, a légkör. Bozó László egyetemi tanár, BCE Kertészettudományi Kar
A meteorológia tárgya, a légkör Bozó László egyetemi tanár, BCE Kertészettudományi Kar A légkör Az éghajlati rendszer A légkör "Az ember megismeréséhez tehát tudnunk kell, mi a magyarázata annak, hogy
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. Makra László
Ugyanakkor a Nap, mozog ahogy mindig, változásokat indít el, tevékenységével mindennap felszívja a legjobb legédesebb vizet, gőzzé alakítja, ami magasabb légkörbe kerül, ahol a hideg miatt újra összesűrűsödik
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta, nem szennyezett
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenKOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia
Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenNemzetközi Éghajlatpolitika. 1. óra Az éghajlati rendszer február 14.
Nemzetközi Éghajlatpolitika 1. óra Az éghajlati rendszer 2008. február 14. Idő - A légkör jellemzőinek egy adott pillanatban mért állapota Időjárás - A légkör (főként a troposzféra) paramétereinek rövidtávon
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenEuleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai
Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia
Részletesebben2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu. 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu
2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu Mőholdas mérések m a meteorológi giában 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu Történeti áttekintés esa.int 1957: elsı mőhold Спутник-1 1960: elsı meteorológiai
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenTroposzféra modellezés. Braunmüller Péter április 12
Troposzféra modellezés Braunmüller Péter Tartalom Légkör Troposzféra modellezés Elvégzett vizsgálatok Eredmények Légkör A légkör jelterjedése a GNSS jelekre gyakorolt hatásuk szempontjából két részre osztható
RészletesebbenMekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság
Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
Részletesebbenzeléstechnikában elfoglalt szerepe
A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,
RészletesebbenA légkör kialakulása, felépítése 3.7 LECKE. Légkör: a Földet körülvevő gázok, szilárd és cseppfolyós részecskék keveréke
Légkör: a Földet körülvevő gázok, szilárd és cseppfolyós részecskék keveréke - N és O a legnagyobb koncentrációban A légkör kialakulása, felépítése 3.7 LECKE Égitest Átmérő km Átlagos naptávolság 10 6
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenFázisátalakulások. A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek.
Fázisátalakulások A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek. Fából vaskarika?? K Vizes kalapács Ha egy tartályban a folyadék fölötti térrészből
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI
Időjárási ismeretek 9. osztály Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI 1. óra 1. RÉSZ A LÉGKÖR ANYAGA ÉS SZERKEZETE A Föld légköre A Földet több tízezer méter vastagságú levegőburok veszi körül. Ez a burok
RészletesebbenMunkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél
Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenAz éghajlat el rejelz
AZ ÉGHAJLAT ELREJELZÉSÉNEK LEHETSÉGEI Az éghajlat elrejelz rejelzésének lehetségei HORÁNYI ANDRÁS S (horanyi.a@met.hu( horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat lat Numerikus Modellez és Éghajlat-dinamikai
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenHőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál
Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
Részletesebben(2006. október) Megoldás:
1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenAZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) Bartholy Judit TAPASZTALATI TÉNYEK, T
AZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) CIÓ) TAPASZTALATI TÉNYEK, T MÉRÉSI M EREDMÉNYEK Bartholy Judit A LÉGKL GKÖRBE BELÉPŐ NAP- SUGÁRZ RZÁS ÉS S A KILÉPŐ FÖLD- ÉS LÉGKÖR-
RészletesebbenMŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. KF 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007.DECEMBER 6. EHA kód:.név:.. g=9,81m/s 2 ; R=8,314J/kg mol; k=1,38 10-23 J/K; 1 atm=10 5 Pa M oxigén =32g/mol; M hélium = 4 g/mol; M nitrogén
Részletesebben