Egy látványos és gyorsan növő fa

Hasonló dokumentumok
Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá

Dr. Steier József Privát Klímaszabályozási Mozgalom Alapító

Paulownia Planet A Zöld üzlet! Üdvözlöm! Előadó: Franczia Balázs Téma: Cotevisa 2 Kínai császárfa fajhibrid.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan

Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata

Oxyfa A nagy oxigénszolgáltató Befektetés a jövőbe!

Szerző: Tamás Zsanett EverHolding Zrt

for a living planet "zöld energia"?

Fás szárú energetikai ültetvények

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, május Visegrád

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. I. Terület kiválasztása. II. Talaj-előkészületi munkák

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A Paulownia faj bemutatása

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről


Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

G L O B A L W A R M I N

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, december 10.

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette:

1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

A vándorló fajokat nem érinti a szabályozás

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései

KÍSÉRLETI PROJEKT BESZÁMOLÓ

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

Szennyezett területeken biofinomításra alkalmas növényi alapanyagok előállításának életciklus vizsgálata

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Az öntözés tízparancsolata

Tervezzük együtt a jövőt!

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Új iparág: zöld kémia

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

Biogáz konferencia Renexpo

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A feladatlap elküldésének határideje: március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő címre küldjétek:

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

A parlagfű Magyarországon

Heil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely november 4.

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Átírás:

A hagyományos mezőgazdasági termelés mellett korunkban egyre nagyobb lesz a jelentősége a megújuló energiát szolgáltató növények termesztésének. A hagyományos, egyben a környezetet szennyező energiahordozók mennyiségének csökkentése, az egyre erősebb környezetvédelmi szabályozás alternatív módszerek minél szélesebb körű alkalmazását teszi indokolttá. Az energiaszükséglet nem csökken, így egyre nagyobb jelentősége lehet az energianövények termesztésének. A bioenergiát szolgáltató növények egyben ökológiai kockázatot is jelenthetnek, hiszen egyes fajok akaratlan elterjedése a természetes ökoszisztémák átformálását eredményezheti. Az energetikai ültetvények egyik alanya a hazánkban még kevéssé ismert és elterjedt nagylevelű császárfa (Paulownia tomentosa) lehet, melynek hagyományos felhasználása nagyon sokrétű, hiszen az ipari (bútor- és épületfa, energia célú biomassza), a méhészeti és gyógyszeripari hasznosításon át a díszfa funkcióig terjed. A császárfa Kínából származik, ahol jelenleg több millió hektáros ültetvényeivel próbálják orvosolni az erdőterületek csökkenése miatt felmerült környezeti és gazdasági problémákat. A császárfa a 3-4. évben kezd el virágozni, áprilistól körülbelül 1 hónapon át Előnyös tulajdonságok 1. oldal (összes: 5)

A császárfafélék családján belül 6 fajt különböztetnek meg, amelyek közül az évek során számos hibridet állítottak elő. Előnyös tulajdonságai a gyors növekedés, a kiváló fűtőérték, a jó bútoripari felhasználhatóság, a rossz talajokon való termeszthetőség, a nagy széndioxidelnyelő képesség, és ezáltal a klímaszabályozó szerep. Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez a fa az ültetvényekről kivadulva tömegessé válhat-e újabb élőhelyein. Az Amerikai Egyesült Államokban előfordult a kivadulása, de Európában nem tapasztalható spontán tömeges jelenléte, és a mérsékelt égövben sehol sem terjedt el tömegesen. Telepítési paraméterek A császárfát régebben a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták, de ma önálló családba (Paulowniaceae) tartozik ez az akár 15-20 méter magasra növő fa. Kezdeti növekedése eléri az évenkénti 3-4 métert, kedvező fény- és nedvességviszonyok között. A faj a talaj típusára kevéssé érzékeny, azonban fontos, hogy jó vízáteresztő tulajdonságokkal rendelkezzen. Kerülni kell a szélsőségesen agyagos (30% vagy afeletti) talajokat. A talajréteg vastagsága legalább 1,5 méter legyen. A túl savas talajokat nem tűri, a ph-értéknek 5,5 körül vagy afelett kell lennie. A talajvíznek 1,5 méterrel kell a talajszint alatt lennie, és a fiatal növényeknek megfelelő öntözésre van szüksége. A gondos vízpótlás a kezdetekben nagyon fontos (első 1-3 év). Ezt követően gyökérrendszere erőssé válik, és elég mélyre hatol ahhoz, hogy elérhesse a víztároló réteget. A legegyszerűbb a csöpögtetéses rendszerű öntözés. Egy fiatal fa vízszükséglete kb. heti 50 liter, 2. oldal (összes: 5)

amit még a legszárazabb időszakban is hetente egy-két alkalommal történő öntözéssel kell biztosítani. Igényli a közvetlen napfényt, árnyékos helyen lassabban növekszik. Több évtizedes kutatómunka árán megszületett a nemesített Paulownia Shan Tong, a Paulownia tomentosa és fortunei keresztezéséből (smaragdfa). Ez a változat még gyorsabban nő, és ami a legfontosabb, javítottak a fagytűrő képességén, ami lehetővé teszi a mérsékelt égövön, így a hazánkban való telepítését is. Szaporítása és telepítése A nemzetségbe tartozó alapfajokat magról szaporítják. A keresztezett hibridek magjai sterilek ezért nem áll fenn az invazív terjeszkedés veszélye, ezért a hibrideket in vitro módszerrel szaporítják. A palánták először fóliasátrakba kerülnek, előnevelik őket, majd egyéves korukban, a fagyok elmúltával ültetik ki. A telepítést talaj-előkészítéssel kezdjük (szántás), majd 80-100 centiméter mély és 60-80 centiméter széles ültetőgödröket ásunk. A kiásott talaj felét trágyával összekeverve visszatöltjük a gödrökbe úgy, hogy a gödör mélysége 30-40 centiméter legyen, majd elhelyezzük a csemetét. Az öntözés nagyon fontos az első két évben, amit csöpögtetőrendszerrel a legegyszerűbb megoldani. A telepítési terv annak függvényében változhat, hogy mire szánjuk az ültetvényünket. Nyolc éves vágásfordulóval, bútorfa vagy épületfa céljából történő telepítéskor a minimális sor- és tőtávolság 4 x 4 méter 0,1 hektáron. Ha 3-4 évenként szeretnénk letermelni az ültetvényt tüzelőfának, akkor 2 x 2 méteres tőtáv az ajánlott, biomassza-termelés esetében pedig az 1 x 1 méteres eloszlás a megfelelő. Debrecen környékén a Monostorpályi Önkormányzat is belefogott egy császárfaültetvény telepítésébe 2014-ben, 1,8 hektáron, 1580 csemetével, amit a rákövetkező évben 2,1 hektáron 2000 fával egészítettek ki. Mindkét esetben a 4 x 4 méteres telepítést alkalmazták, az ültetvényt faipari felhasználás céljából létesítették. 3. oldal (összes: 5)

A monostorpályi ültetvény hároméves császárfái Fotó: Juhász Lajos Hasznosítása Kitűnő fűrészáru. Fája könnyű, 300 kg/m3 sűrűségű, csomómentes. Különösen csomagolóanyagnak, ládának, hajóbelsők bútoraként gazdaságos. Könnyen feldolgozható, vízlepergető tulajdonságú, így például szaunakabinnak is ideális. Hangszereket, hordókat is készítenek belőle. Gyulladáspontja magas, 400 C felett van, ezért például konyhabútorként is kedvelik. Sűrű ültetéssel biomasszaként való felhasználása is lehetséges. Kitűnő alapanyaga a biogázerőműveknek, de takarmányként is nagyszerű, magas fehérje- és tápanyagtartalma miatt. Érdemes pelletet és brikettet készíteni belőle. A hamutartalma alacsonyabb, a cellulóztartalma pedig magasabb, mint más energianövényeknek, illetve elemi összetétele is alacsony értékeket mutat: S 0,0, N 0,21 százalék. Egy hektár négyéves, fatermelés céljából telepített faültetvény akár hektáronként 100 tonna szén-dioxidot is képes megkötni, miközben 75 tonna friss oxigént termel. Muthuri és társai tanulmánya alapján kimutatható, hogy haszonnövények mellé telepítve hozamnövekedést eredményez. Elsősorban kukoricával, borsóval és gyömbérrel végeztek kísérleteket. Környezetvédelmi szempontok Minden típusú talajhoz alkalmazkodik. Erős gyökerei mélyen benyúlnak a talajba (10-12 m), meggátolják a talajeróziót, kiegyensúlyozzák a hőmérséklet-ingadozást, és remediációs szerepe sem elhanyagolható. Sok kutatás és fejlesztés tárgya volt a császárfa azon tulajdonsága, hogy képes a talajból kivonni a káros anyagokat, a nehézfémeket, nitrátot. Évente 100 tonna szén-dioxidot köt meg hektáronként, és 75 tonna oxigént termel. A klímaváltozás elleni küzdelem egyik élharcosa lehet, illetve a termesztésével elérhető klímakvóta- bevételek sem elhanyagolhatók. 4. oldal (összes: 5)

A levelek magas fehérje- (9,5%) és nitrogéntartalma (15%) új fejezetet nyit a talajjavítás területén a biotrágyaként való használatával. Egy hétéves fa évente akár 60 kg levelet termel, ami ideális környezetkímélő trágya és táplálékforrás állatok számára. Méztermelő növény, hektáronkénti méztermése körülbelül 1200-1500 kilogramm. A globális felmelegedés elleni küzdelemben az élen jár magas szén-dioxidelnyelő és oxigéntermelő képessége miatt. Mindezen túl párásít, árnyékol, felületén megköti a szálló port és a pollent. Égetés közben a legkevesebb káros anyagot bocsátja ki. Felhasználásának lehetőségei Nagy lehetőség rejlik a császárfaültetvényekben. Környezetvédelmi szempontból nagy lépésnek számíthat a telepítése a globális klímaváltozás okozta problémák mérséklésében. Remélhetőleg a közeljövőben világszinten elismerik, és az ültetvényeit zöld energiaként számítják be a kalkulációkba. Egyes kezdeményezések a széndioxid- kvóta-kereskedelembe való beszámítását sürgetik. Látható, hogy a növekvő energiaigény, valamint a környezetvédelem érdekében felértékelődik az alternatív bioenergia termelése. A császárfa erre alkalmas lehet, ha kellő körültekintéssel, az őshonos társulásokat nem veszélyeztetve telepítik arra alkalmas területeken. Szabó Fruzsina, Juhász Lajos Debreceni Egyetem, MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék (A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthetők a szerk.) Szerző: Szabó Fruzsina, Juhász Lajos Közzététel ideje: 2018. 07. 30., hétfő, 16:01 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/30/egy-latvanyos-es-gyorsan-novofa 5. oldal (összes: 5)