Magyar származású Feltalálók, Konstruktőrök a közúti közlekedés fejlődéséért I. Ismeretterjesztő füzetek 2012.
Készítette: Dr. Pálfi György egyetemi docens, ny. Intézet- és Szakmúzeum igazgató Szerkesztés, grafika, kivitelezés : Török Józs okl. mezőgazdasági gépész üzemmérnök Felelős kiadó: Délalföldi Feltalálók és Újítók Regionális Egyesülete Török Józs elnök Kiadványunkat a teljesség igénye nélkül, elsősorban a Gondolatébresztés szándékával állítottuk össze.
A közúti járműközlekedésben hazai és nemzetközi szinten egyaránt jelentős előrelépésnek, fejlődésnek könyvelhető el a KORONGKERÉK ( I. IV. évezred : Mezopotámia ), melynek évezredes fejlődése során jelentős változást a VASALÁS ( kerékpánt,abroncs...) alkalmazása jelentett A vasalás abroncsként tartotta egyben a küllős kerékszerkezetet, mely sokkal stabilabbá, megbízhatóbbá tett Ma már világszerte kétségtelen tény, hogy a KOCSI és a HINTÓ magyar találmány. A Kocs községnévből származo kocsi szavunk szinte valamennyi eópai nyelvbe bekerült. Néhány példa: olaszul Cocci németül Kutsche franciául Coche spanyolul Koche. Hintó és kocsi (.szekér) ábrázolása a Duna-parton, Pozsonynál Az állati erővel vontatott kocsi..fogat...mellett egyre több kísérlet, próbálkozás indult el világszerte, így Magyarországon is olyan kerekes közúti eszköz létrehozására, melyet nem állati igaerővel mozgattak. Ez az igény a gőzgép majd a belsőégésű motorok feltalálásával vált megvalósíthatóvá. Magyar vonatkozású gőz- ill. belsőégésű motorral hajtott fogatok Preiner Ferenc: Az 1875 tájékán napvilágot látott gőzkocsija kifogástalanul működött, csak a kazán volt gyenge, ezért sűrűn meg kellett állnia. Mivel nem talált megfelelő támogatókra, nem tudta folytatni találmánya fejlesztését.
Preiner Ferenc gőzkocsija Rey János Sándor és Rey János Bertalan: Gőzlokomotívjukat 1904-ben Magyarországon szabadalmaztatták. Ekkor már véget ért a gőzautók kora. Hóra Nándor: 1902-ben mutatta be négykerekű, kétszemélyes motoros járművét, mely ma is látható a budapesti Közlekedési Múzeumban. Ezt egy kis teherautó és egy 8 LE ( lóerő) -s személyautó is követett. Támogatás hiányában valamint az I. vh. miatt a vállalkozás abbamaradt.
Szám Géza: Bory Józs: 1901-ben, az Első Magyar Automobil Kiállítás alkalmából megrendezett autóversenyen II. helyezést ért el a saját gyártású autójával. Egyébként 1898-tól motorkerékpárokat is tervezett és gyártott. Számottevő sikereket ért el az autógyártás területén, autója 1908-ban a Budapesti Automobil Kiállítás -on I. díjat nyert. Azok a kezdeti hazai próbálkozások, melyeket eddig felvillantottunk, a hőskor kezdeményezései voltak, melyek sajna...abbamaradtak. Ezek az élenjárók nem találtak pártfogókra, támogatókra a Kárpát-medencében. A néhány példából is látszik, hogy ötletgazdákban, kezdeménye-
zésekben nem volt hiány, csak a gyorsan reagálni tudó gazdasági szereplők, támogatók hiányoztak. Néhány történet az autók hőskorának időszakából: Balzer Márius István: 1864 1940 Pesten született Édesapja halála után ( aki Pesten kiváló őrásmester volt ) édesanyjával együtt kivándorolt az USA-ban élő rokonokhoz. Műszaki főiskolai tanulmányainak bejezése után érdeklődése a belső égésű motorok felé irányult. Az általa szerkesztett benzin-üzemű motor a tájékoztató címlapján látható. Az 1894-ben bemutatott benzinüzemű kocsival az USA 1.!!! automobiljával - végigjárta Ne-York utcáit, az emberek óriási lelkesedésétől és bámulatától kisérv Ezt a járművet féltett kincsként őrzik a ashingtoni Technikatörténeti múzeumban. ' Ha Balzer János semmi mást nem alkotott volna, akkor is örök időkre beírja nevét a közlekedéströténet aranykönyvébe ( Bödök Zs. Magyar Feltalálók az automobilok történetében ). De Balzer mást is alkotott...nevezetesen szerkesztett egy nyugvóhengeres csillagmotort, amely a világ legjobb csillagmotorjai közé tartozott. Ezzel a munkásságával bekerült az aviatika nagy alakjai közé. Az 5 hengeres vízhűtéses csillagmotor
Balzer neve sajnos annak ellenére ismeretlen a közlekedésről szóló hazai irodalomban, hogy az amerikai szakirodalom egyszer sem mulasztja el kiemelni Balzer magyar származását. A féltve őrzött vízhűtéses csillagmotor ma is látható az Egyesült Államokban levő Smithsonion Institutiumban. A belső égésű motorral működő járművek robbanásszerű fejlődésében, előrehaladásában az Üzemanyag porlasztó találmány megalkotása és szabadalmaztatása jelentős előrehaladást eredmény A XIX-XX. sz. fordulóján a közlekedésben beköszöntő korszakváltás kiemelkedő alakja Csonka János. A budapesti Műegyetem tanműhelyének vezetője, végül a Csonka-Gépgyár megalapítója. 1852-1939 Számtalan kiemelkedő alkotása közül legjelentősebb a Bánki Donáttal közösen készített üzemanyag porlasztó, mely döntő módon segítette elő az automobilok gyors fejlődését és elterjedését.
Csonka János sokoldalú kontsrukciós tevékenységét bizonyítja a motoros tricikli, a posta-autó, a személyautó, az első hazai kompresszoros motor, csónakmotorok, bányamozdony motor, sínautó, tűzoltó jármű motorja, autóbusz. Munkásságát két gépészmérnök fia folytatta, nevükhöz fűződik a mikrokarbátor feltalálása. Bánki Donát 1859-1922 Már egyetemi hallgató korában megmutatkozott különös érdeklődése a motorok iránt. A gőzmotorokról írt szakdolgozatával elnyerte a Műszaki Egyetem pályadíját is. Az elméleti síkon is kimagasló Bánki csatlakozott Csonka Jánoshoz és együttes munkásságukból született meg az üzemanyagporlasztó ( karbátor ) és a nemzetközileg is elismert hazai motorgyártás legfényesebb korszaka. Az alábbi képen a világ első karbutárorával működő Bánki-Csonka féle egyhengeres, négyütemű motorja.
A Bánki-Csonka -féle motorokat a Budapesti Ganz Rt. sorozatban gyártotta a hazai és külföldi megrendelők részér Az 1920-as párizsi Világkiállításon a kettős porlasztásos, avagy kompressziójú Bánki-motort kitüntetéssel ismerték el. Bánki Donát tudományos értekezései, szabadalmai jelentős számban jelentek meg. Kiemelhető a vizitbina találmánya, melyet 1916-ban szabadalmaztatott és számos országban alkalmaztak. A benzinüzemű motorok nélkülözhetetlen része volt a karbátor méd a XX.sz. Második felében is. Azonban, ahogy tökéletesedtek, különösen az autómotorok, úgy a porlasztók módosítása, fejlesztése is szükségessé vált. E téren kiemelkedő volt SCHIMA- NEK EMIL műegyetemi tanár munkássága. 1872-1955 1926-ban szabadalmaztatta az ESSE karbátort, melynek előnye abban nyilvánult meg, hogy a motorok jobban gyorsultak és csökkent a fogyasztásuk. Az ESSE porlasztó