Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.
Miért állnak fenn a nemek közti bérkülönbségek? Sokrétő, összetett és egymáshoz kapcsolódó okok Közvetlen és közvetett diszkrimináció A nık munkájának alábecslése Szegregáció a munkaerıpiacon vertikálisan és horizontálisan A szerzıdéskötés és fizetési rendszerek struktúrája Nemi sztereotípiák A munka és a családi élet egyensúlya A jelenlegi gazdasági helyzetben A nemek közti bérkülönbségek növekedése Veszélybe kerülnek az egyenlıség terén eddig elért eredmények Fizetések és bérek csökkentése A diszkrimináció új formáinak megjelenése
Privatizáció és újrarendezés hatása a nemek közti bérkülönbségekre A privatizáció miért nıi ügy? Nem nem-semleges Veszélyezteti a nık egyenlıségét a munkaerıpiacon és otthon A közszférán belüli foglalkoztatás lehetıséget teremt a méltányos, szakszervezetekkel rendelkezı ágazatokban való munkára csökkenti a bérkülönbségeket A privatizáció bércsökkentést, a munkahelyi jogok csökkenését, nagyobb munkaterhet és kevesebb vagy megszőnı nyugdíj-jogosultságot eredményez A bérkülönbségek nınek A rosszul fizetett nıket arra kényszeríti, hogy fizetés nélküli gondozói munkát végezzenek
Néhány adat A nemek közti bérkülönbség 17,6% Európa-szerte (órabérek) A bérkiigazítást követıen a diszkrimináció továbbra is kulcselemként jelenik meg (4% Dániában, 30% Cipruson) A közvetlen diszkriminációval és foglalkozásbeli szegregációval magyarázható és azzal, hogy a nık munkáját továbbra is alulbecsülik Egyenlıtlenségek a nık foglalkoztatásában A nık foglalkoztatottsági aránya 58,3% (72,5% a férfiaké) az egészségügyben és a szociális gondozásban dolgozók 75%-a nı a diplomások 60%-a nı a tudósok és mérnökök 29%-a nı a vezetık 32%-a nı a vállalati vezetıi bizottságokban arányuk 10% a részmunkaidıben dolgozók 78%-a nı a 65 év feletti nık 21%-át veszélyezteti a szegénység (a férfiak 16%-hoz képest)
35 30 25 20 15 10 5 0 Nemek közti bérkülönbség (%) Bulgaria Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom Czech Republic Belgium
A munkaerıpiac szerkezetének hatása a nemek közti bérkülönbségre Alacsony nıi foglalkoztatottsági arány (Málta, Magyarország, Olaszország, Görögország és Lengyelország) A bérkülönbségek az átlagosnál alacsonyabbak Az alacsony képzettségő/képzetlen nık arányát tükrözi a munkaerıpiacon Szegregált munkaerıpiacok (Ciprus, Észtország, Szlovákia és Finnország) A bérkülönbségek nagyobbak A nık a rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak Munkaerıpiacok, ahol a részmunkaidıben dolgozók aránya nagy (Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Egyesült Királyság) Nagyobb bérkülönbségek A bérkülönbségek tovább nınek a részmunkaidıben dolgozók figyelembevételével
Európai irányelvek keretrendszere Az Egyezmény 141-es paragrafusa szolgál alapul: Az egyenlı bér irányelv (1975) Az egyenlı bánásmód elve a munkavállalás, a szakképzés, az elımenetel és a munkakörülmények terén (2002) Átdolgozott irányelv (hét egyenlıségi irányelv egészíti ki a 2002- es irányelvet) (2006) Az egyenlı bérezés egyike a strukturális mutatóknak, mellyel mérhetı az Európai stratégia a növekedésért és munkahelyekért A Bizottság fontolóra veszi az egyenlı bér irányelv módosítását Tanulmány készítése Célja, hogy megvizsgálja az irányelv megerısítésének lehetıségét azzal, hogy a munkáltatók számára az egyenlı bérek vizsgálatát írja elı Az Esélyegyenlıséggel foglalkozó Tanácsadó Bizottság véleménye ne törvényhozással, inkább az intézkedések erısítésével kezelje a bérkülönbségeket
A Bizottság lépései A nemek közti egyenlıségre vonatkozó ütemterv 2006-2010 Hat prioritás a nemek közti egyenlıség terén, beleértve ebbe a nık és férfiak gazdasági függetlenségét és a közös fellépés szükségességét a nemek közti bérkülönbségek felszámolására Az új ütemtervet most fogalmazzák meg 2010 nyarára készül majd el a végleges változat. A nemek közti bérkülönbség továbbra is mint prioritás szerepel. Konzultáció az Európai Szociális Partnerekkel az ETUC válaszában többek között minıségi cél bevezetését, és a nemek közti esélyegyen-lıség iránti politikai elkötelezettség megerısítését javasolta Bizottsági kommunikáció (2007) 'A férfiak és nık közti bérkülönbségek kezelése Lépések a probléma kezelésére: a meghozott törvények jobb alkalmazása, beillesztése a tagállamok foglalkoztatáspolitikájába, a munkaadók fellépése a társadalmi felelısség jegyében, hatékony megoldások cseréje és társadalmi partnerség
Bizottsági információs kampány a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére A kampány üzenete Hasznára válik a munkaadónak és a dolgozónak Gazdasági profitot jelent Elımozdítja a társadalmi igazságosságot és esélyegyenlıséget Eszközök a kormányok, szociális partnerek és nıi szervezetek számára (eszköztár, DVD-k, röplapok) Nemek közti bérkülönbség-kalkulátor Életciklus megközelítés Médiakampány (plakátok közterületeken, buszokon és újsághirdetések) Weboldal http://ec.europa.eu/equalpay
Közös fellépés Európai Szociális Partnerek A nemek közti egyenlıség terén tevékenykedı cselekvési keret (2005) A nemek közti bérkülönbségek csökkentése elsıdleges cél A haladás évenkénti értékelése Az Európai Parlament határozata (2008) Számos kiegészítı kezdeményezést javasolt A nemek közti egyenlıségrıl szóló paktumot elfogadják az EU vezetıi (2006) Elsıdleges a nemek közti különbségek elleni harc a tagállamokat és az EU-t arra buzdítja, hogy tekintsék feladatuknak az egyenlı bérek megteremtését.
Mit eredményeznek mindezen lépések? Számos javaslat és tennivaló vár a társadalmi partnerekre és nemzeti kormányokra: Intézkedések, melyek a nemek közti bérkülönbséggel foglalkoznak A nemeket érintı kérdéseket figyelembevevı politika (Gender mainstreaming) Törvényhozás Foglalkoztatáspolitika A diszkrimináció megelızése Jobb állás-értékelések / besorolások Figyelemfelhívás és a hatékony gyakorlati módszerek cseréje A társadalmi párbeszéd szerepe Miért áll fenn még mindig a nemek közti bérkülönbség? Az intézkedések nem képesek a struktúrális egyenlıtlenségeket kezelni, és csak kevés szankció létezik Hogyan tehetik a szakszervezetek láthatóbbá az ügyet?
Az EPSU prioritásai 2009 Kongresszusi határozat az egyenlı bérekrıl Kampány és politkai lobby Tárgyalás és oktatás EPSU struktúrák Tárgyalás az egyenlı bérek ellenırzılistáról biztosítva azt, hogy a nemek közti bérkülönbség a kollektív szerzıdéskötés részét képezi pl. képzéssel a tárgyaló csapatok számára, biztosítva, hogy nık jelen legyenek a kollektív szerzıdéskötések során Ellenırzılista az információ koordinálásáról a fizetési szerzıdések és fizetési rendszerek kapcsán Kulcsszerep a nemek közötti átláthatóságot biztosító fizetési rendszereknek EPSU tanulmány a bérekrıl az egészségügyben és a szociális gondozásban Javaslatok a nem (gender) beillesztésére a kollektív szerzıdésekbe, és a nemekkel kapcsolatos statisztikák javítása Évenkénti egyenlı bér felmérés A szakszervezeti tevékenységek és az egyenlı fizetések terén elért haladás nyomonkövetése
Az európai szakszervezetek kihívásai A Bizottság politikája a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére ellentmond a piac által vezérelt, a közszolgáltatások számára meghatározott polikájával A fizetések és bérek csökkentése kihat a nemek közti bérkülönbségekre, és a legrosszabul fizetett nıket sújtja A gazdasági válságot ürügyként használják arra, hogy a fizetési problémákat ne nemek szerint kelljen megvizsgálniuk A nemek közti bérkülönbségre kulcsfontosságú ügyként kell tekinteni a gazdasági fellendülés és társadalmi, gazdasági elınyei szempontjából Számos, a Bizottság által felvetett kérdés a figyelem felkeltésérıl, és a hasznos gyakorlati módszerek cseréjérıl szól Erıteljesebb törvények szükségesek a gender auditok és a nemek munkahelyi esélyegyenlıségét megcélzó tervek számára A szociális partnerek összehangolt fellépése nemzeti és európai szinten Elengedhetetlen, hogy az ügyet sokféle szempontot figyelembevéve kezeljük, beleértve ebbe a struktúrális okokat és az egyenlıtlenséget
A nemzeti szakszervezetek kihívásai Kampányok a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére Újból a középpontba helyezni a témát / szövetségeket Figyelemfelkeltés, és a szakszervezeti - gazdasági válságot éritı munka középpontjába helyezés Kampány az erıteljesebb európai törvényhozásért célok / szankciók Továbbra is foglalkozni kell azzal a problémával, amit a nık alulbecsült munkája jelent Cselekvés a struktúrális tényezık szintjén foglalkozásbeli szegregáció Kötelezı egyenlıségi tervek/ fizetési auditok szankciókkal Érvelés az 'egyenlıségi' kiigazítások mellett Az állások értékelésének hatásos, nemi elıítéletektıl mentes formái Átláthatóság a fizetési rendszerekben Erıteljesebb adatok Ágazati és munkahelyi szinten Az adatoknak összefüggınek és összehasonlíthatónak kell lenniük Az általános egyenlı bér elv a kollektív szerzıdésekben Eszközök és képzés a tárgyaló csapatok számára Nık tárgyaló pozíciókban A nemek közti különbségek figyelembe vétele a kollektív megállapodásokban Foglalkozzanak a privatizáció és az újrarendezés nıkre gyakorolt hatásaival
Kérdések Hogyan tudnának a közszféra szakszervezetei mozgósítani és kampányolni a nemek közti bérkülönbségek kapcsán? Mindez hogyan kapcsolódhat a tágabb, struktúrális szinten tapasztalt nemek közti egyenlıtlenségekhez a munkában és a társadalomban? Mit kell tenni azért, hogy a nemek közti bérkülönbségek a kollektív szerzıdések középpontjában legyenek a gazdasági válság és bérújrarendezés közepette? Milyen stratégiát kell követniük a szakszervezeteknek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy a nemek közti különbségek részét képezzék a gazdasági válságra adott válasznak?
Köszönöm!