horvátország Lika Karlovac li-ka Mesefesztivál Ozalj Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko Krnjak Ogulin Josipdol Slunj Klenovica Jezerane Brinje Senj Saborsko Letinac Rakovica Grabovac Dabar Sv. Juraj Biljevine Podum Lukovo Prozor Krasno Kuterevo Starigrad Sinac Vrhovine Prijeboj Goljak Rab Lipovo Polje Kosinjski Bakovac Jablanac Borje D. Kosinj Korenica G. Kosinj Vrpile Bakovac Krbava St. Novalja Novalja Smiljan Cesarica Budak Donji Lapac Karlobag Kolan Ljubovo Klanac Prizna Trnovac Metajna Udbina Bilaj Medak Pag Gorica Lovinac Sv. Rok Povljana Rtina Starigrad Lika Karlovac Mesefesztivál Lika Karlovac Európától
horvátország Lika Karlovac li-ka Mesefesztivál Ozalj Karlovac Duga Resa Bosiljevo Generalski Stol Vrbovsko Krnjak Ogulin Josipdol Slunj Klenovica Jezerane Brinje Senj Saborsko Letinac Rakovica Grabovac Dabar Sv. Juraj Biljevine Podum Lukovo Prozor Krasno Kuterevo Starigrad Sinac Vrhovine Prijeboj Goljak Rab Lipovo Polje Kosinjski Bakovac Jablanac Borje D. Kosinj Korenica G. Kosinj Vrpile Bakovac Krbava St. Novalja Novalja Smiljan Cesarica Budak Donji Lapac Karlobag Kolan Ljubovo Klanac Prizna Trnovac Metajna Udbina Bilaj Medak Pag Gorica Lovinac Sv. Rok Povljana Rtina Starigrad Lika Karlovac Mesefesztivál Lika Karlovac Európától
Lun Lun 24 horvátország horvátország Novalja 23 ok ot g pa ok ot pa g Sveti Juraj Senj Caska Stara Novalja Jablanac Starigrad li-ka Novalja Prizna Karlobag Karlobag Krasno 35 Smiljan Plaški simonovića Smiljan Otočac Tounj Perušić Plaški Josipdol Oštarije Bosiljevo Ribnik stapina Tounj Josipdol Oštarije Otočac Baške Oštarije Kuterevo Ribnik Bosiljevo Baške Oštarije Brinje Ogulin kiza Kuterevo Brinje sokolac lilium Ogulin đulin ponor Krasno velebitica degenia stijene samarske bijele i veliki kozjak lukina jama Caska Stara Novalja Jablanac Starigrad Sveti Juraj Senj nehaj alpinum leontopodium li-ka Gospić Perušić Slunj Saborsko Lički Osik Vrhovine zir 71 22 Krnjak Lovinac Korenica Cetingrad Vojnić Lovinac Korenica Cetingrad Rakovica rastoke Barilović jezera novigrad Vojnić Rakovica rastoke Draganić Krnjak Barilović Draganić plitvička Karlovac Duga Resa Ozalj grede tulove Lički Osik Generalski Stol Netretić Gospić Slunj Saborsko 3 dubovac Karlovac Duga Resa Vrhovine croatica iris Generalski Stol Netretić Ozalj Udbina Udbina Donji Lapac 1. Nemzetközi Folklórfesztivál, www.ka-mff.org 2. Autocross, www.ribnicka-dolina.com 3. Vince-nap, www.tz-dugaresa.hr 4. Karlovac Városi Múzeuma, www.gmk.hr 5. Sörnapok, www.danipiva.com 6. Halászat, www.tzkz.hr 7. Historia viva www.karlovac-touristinfo.hr 8. Karlovac most wanted, www.promenada-klub.hr 9. Dubovaci Nemesi Vásár, www.karlovac-touristinfo.hr 10. Ciklobajka, www.tz-grada-ogulina.hr, 11. Három tó biciklis verseny, www.babaroge. hr, www.karlovac-touristinfo.hr 12. Káposztanapok, www.ogulin.hr www.aktivni-odmor.com 13. Méznapok, www.ogulin.hr 14. Csónakok a Mrežnicán, www.tzkz.hr 15. Rafting, www.kanuking-avantura.hr 16. Foto safari, www.tzkz.hr 17. Botanikai tanösvény, www.tz-grada-ogulina.hr 18. Mesefesztivál, www.tz-grada-ogulina.hr 19. Gyermekfoglalkozások, www.tz-grada-ogulina.hr 20. Evezés a Sabljaci-tavon, www.tz-grada-ogulina.hr 21. Városnézés, www.lickosenjska.com 22. Esküvő a Rastokén, www.slunj-rastoke.com 23. Síelés, www.tzkz.hr 24. Vitorlázás, www.tz-senj.hr 25. Sambastico, www.tz-senj.hr 26. Szánkózás, www.tzkz.hr 27. Vadászat, www.tzkz.hr 28. Slunj-i sajtkóstolda, www.tzkz.hr 29. Közép-adriai klapák fesztiválja, www.senj.hr 30. Uszkok napok, www.tz-senj.hr 31. Pálinka, www.tzkz.hr 32. Mačkare, www.rakovica.hr 33. Winnetouland Fesztivál, www.rakovica.hr 34. Halász fieszta Sv. Jurjében, www.tz-senj.h 35. Zavižan-i emelkedő, www.tz-senj.hr 36. Otočaci repülőtér, www.otocac.hr 37. Íjászat, www.tzkz.hr 38. Karlovac megye gyógynövényeinek Napjai, www.rakovica.hr 39. Lovas maraton, www.rakovica.hr 40. Starigrad halászat, www.tzkz.hr 41. Velebiti botanikuskert, www.np-sjeverni-velebit.hr 42. Öko-etno vásár, www.tz-otocac.hr 43. Sporthorgászat a Gackán, www.gacka.hr 44. Plitvicei maraton, www.tzplitvice.hr 45. Stari grad tanösvény, www.rakovica.hr 46. Kuterevka, www.tz-otocac.hr 47. Vaddisznó vadászat, www.lovac.info 48. Luni olajfa liget, www.tz-novalja.hr 49. Windszörfös, www.tz-senj.hr 50. Premužić-ösvény, www.pp-velebit.hr 51. Fiatal medvék menhelye, www.kuterevo-medvjedi.hr 52. Rosi kunyhója, www.np-sjeverni-velebit.hr 53. Evezés a Krušćica-tavon, www.lickosenjska.com www.tz-grada-ogulina.hr 54. Ősz Likában, www.tz-gospic.hr 55. Barlangászat, www.lickosenjska.com 56. Pagi juh és sajt kiállítás, www.tz-novalja.hr 57. Nikola Tesla Emlékközpont, www.mcnikolatesla.hr 58. Likai Képzőművészeti Annálé, gospic-online.com 59. Likai méz, www.lickosenjska.com 60. Búvárkodás, www.tz-novalja.hr 61. Zrće, www.zrce.hr 62. Hotel Velebno, Baške Oštarije, www.tz-karlobag.hr 63. Lika Múzeuma, gospic-online.com 64. Likai krumpli, www.lovinac.hr 65. Strandok, www.tz-novalja.hr 66. Gospići Zenei Nyár, gospic-online.com 67. Biker napok, www.tz-gospic.hr 68. Hegymászás, www.np-sjeverni-velebit.hr 69. Free climbing, www.paklenica.hr 70. Vadászat, www.lickosenjska.com 71. Likai Termékek Vására, www.gracac.hr www.pp-velebit.hr 75. Rétisas (Haliaeetus albicilla), 74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com 73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr www.pp-velebit.hr 72. Homoki vipera (Vipera ammodytes), Donji Lapac 71. Zir, www.lickosenjska.com 70. Mirila sírkő, www.rivijera-paklenica.hr 69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr 68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr 67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr 66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr www.speleologija.hr 65. Denevérek (Chrioptera), 64. Gospić, www.tz-gospic.hr www.tz-gospic.hr 63. Ante Starčević szülőháza, 62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr 61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr 60. Ókori leletek, www.amzd.hr 59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr www.pp-grabovaca.hr 58. Grabovača Barlangpark, 57. Kiza, www.plsavez.hr hirc.botanic.hr 56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica), 55. Caska, www.tz-novalja.hr 54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr 53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr 52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com 51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr 50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr 49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr 48. Lun, www.lun.hr 47. Luni olíva, www.lun.hr 46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr 45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr 44. Likai pramenka juh, www.hpa.hr 43. Gacka, www.gacka.hr 42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr 41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr www.speleologija.hr/lukinajama 40. Lukina jama/luka-üreg, www.tz-senj.hr 39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis), 38. Otočac, www.tz-otocac.hr 37. Japoda sapka, www.udbina.com www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan 36. Zavižan, 35. Drežnik, www.tzkz.hr 34. Likai ház, www.lickosenjska.com 33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr 32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr 31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr www.baraceve-spilje.hr 30. Baraćeve špilje/barać-barlangok, 29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr 28. Sokolac, www.brinje.hr 27. Nehaj, www.tz-senj.hr www.tz-senj.hr 26. Szardella (Sardina pilchardus), 25. Cetingrad, www.cetingrad.org 24. Rastoke, www.tz-slunj.hr 23. Slunj, www.tz-slunj.hr 22. Plaški, www.plaski-lika.com 21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr 20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr 19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum), 18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr 17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr 16. Tounji sajt, volimsir.com 15. Tounj, www.tounj.hr 14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr Samari-sziklák, www.tzkz.hr 13. Bijele i Samarske stijene/fehér- és 12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr www.tz-grada-ogulina.hr 11. Đulin Ponor/Đula-szakadék, 10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr 9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr www.karlovac-touristinfo.hr 8. Karlovac/Károlyváros, 7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr 6. Dubovac, www.dubovac.info 5. Netretić, www.netretic.hr 4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com 3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr www.vinari-vocari-ozalj.hr 2. Ozalyi - vivodini borút, 1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr
Lun Lun 24 horvátország horvátország Novalja 23 ok ot g pa ok ot pa g Sveti Juraj Senj Caska Stara Novalja Jablanac Starigrad li-ka Novalja Prizna Karlobag Karlobag Krasno 35 Smiljan Plaški simonovića Smiljan Otočac Tounj Perušić Plaški Josipdol Oštarije Bosiljevo Ribnik stapina Tounj Josipdol Oštarije Otočac Baške Oštarije Kuterevo Ribnik Bosiljevo Baške Oštarije Brinje Ogulin kiza Kuterevo Brinje sokolac lilium Ogulin đulin ponor Krasno velebitica degenia stijene samarske bijele i veliki kozjak lukina jama Caska Stara Novalja Jablanac Starigrad Sveti Juraj Senj nehaj alpinum leontopodium li-ka Gospić Perušić Slunj Saborsko Lički Osik Vrhovine zir 71 22 Krnjak Lovinac Korenica Cetingrad Vojnić Lovinac Korenica Cetingrad Rakovica rastoke Barilović jezera novigrad Vojnić Rakovica rastoke Draganić Krnjak Barilović Draganić plitvička Karlovac Duga Resa Ozalj grede tulove Lički Osik Generalski Stol Netretić Gospić Slunj Saborsko 3 dubovac Karlovac Duga Resa Vrhovine croatica iris Generalski Stol Netretić Ozalj Udbina Udbina Donji Lapac 1. Nemzetközi Folklórfesztivál, www.ka-mff.org 2. Autocross, www.ribnicka-dolina.com 3. Vince-nap, www.tz-dugaresa.hr 4. Karlovac Városi Múzeuma, www.gmk.hr 5. Sörnapok, www.danipiva.com 6. Halászat, www.tzkz.hr 7. Historia viva www.karlovac-touristinfo.hr 8. Karlovac most wanted, www.promenada-klub.hr 9. Dubovaci Nemesi Vásár, www.karlovac-touristinfo.hr 10. Ciklobajka, www.tz-grada-ogulina.hr, 11. Három tó biciklis verseny, www.babaroge. hr, www.karlovac-touristinfo.hr 12. Káposztanapok, www.ogulin.hr www.aktivni-odmor.com 13. Méznapok, www.ogulin.hr 14. Csónakok a Mrežnicán, www.tzkz.hr 15. Rafting, www.kanuking-avantura.hr 16. Foto safari, www.tzkz.hr 17. Botanikai tanösvény, www.tz-grada-ogulina.hr 18. Mesefesztivál, www.tz-grada-ogulina.hr 19. Gyermekfoglalkozások, www.tz-grada-ogulina.hr 20. Evezés a Sabljaci-tavon, www.tz-grada-ogulina.hr 21. Városnézés, www.lickosenjska.com 22. Esküvő a Rastokén, www.slunj-rastoke.com 23. Síelés, www.tzkz.hr 24. Vitorlázás, www.tz-senj.hr 25. Sambastico, www.tz-senj.hr 26. Szánkózás, www.tzkz.hr 27. Vadászat, www.tzkz.hr 28. Slunj-i sajtkóstolda, www.tzkz.hr 29. Közép-adriai klapák fesztiválja, www.senj.hr 30. Uszkok napok, www.tz-senj.hr 31. Pálinka, www.tzkz.hr 32. Mačkare, www.rakovica.hr 33. Winnetouland Fesztivál, www.rakovica.hr 34. Halász fieszta Sv. Jurjében, www.tz-senj.h 35. Zavižan-i emelkedő, www.tz-senj.hr 36. Otočaci repülőtér, www.otocac.hr 37. Íjászat, www.tzkz.hr 38. Karlovac megye gyógynövényeinek Napjai, www.rakovica.hr 39. Lovas maraton, www.rakovica.hr 40. Starigrad halászat, www.tzkz.hr 41. Velebiti botanikuskert, www.np-sjeverni-velebit.hr 42. Öko-etno vásár, www.tz-otocac.hr 43. Sporthorgászat a Gackán, www.gacka.hr 44. Plitvicei maraton, www.tzplitvice.hr 45. Stari grad tanösvény, www.rakovica.hr 46. Kuterevka, www.tz-otocac.hr 47. Vaddisznó vadászat, www.lovac.info 48. Luni olajfa liget, www.tz-novalja.hr 49. Windszörfös, www.tz-senj.hr 50. Premužić-ösvény, www.pp-velebit.hr 51. Fiatal medvék menhelye, www.kuterevo-medvjedi.hr 52. Rosi kunyhója, www.np-sjeverni-velebit.hr 53. Evezés a Krušćica-tavon, www.lickosenjska.com www.tz-grada-ogulina.hr 54. Ősz Likában, www.tz-gospic.hr 55. Barlangászat, www.lickosenjska.com 56. Pagi juh és sajt kiállítás, www.tz-novalja.hr 57. Nikola Tesla Emlékközpont, www.mcnikolatesla.hr 58. Likai Képzőművészeti Annálé, gospic-online.com 59. Likai méz, www.lickosenjska.com 60. Búvárkodás, www.tz-novalja.hr 61. Zrće, www.zrce.hr 62. Hotel Velebno, Baške Oštarije, www.tz-karlobag.hr 63. Lika Múzeuma, gospic-online.com 64. Likai krumpli, www.lovinac.hr 65. Strandok, www.tz-novalja.hr 66. Gospići Zenei Nyár, gospic-online.com 67. Biker napok, www.tz-gospic.hr 68. Hegymászás, www.np-sjeverni-velebit.hr 69. Free climbing, www.paklenica.hr 70. Vadászat, www.lickosenjska.com 71. Likai Termékek Vására, www.gracac.hr www.pp-velebit.hr 75. Rétisas (Haliaeetus albicilla), 74. Édesvízi halak, www.lickosenjska.com 73. Tulove grede, www.pp-velebit.hr www.pp-velebit.hr 72. Homoki vipera (Vipera ammodytes), Donji Lapac 71. Zir, www.lickosenjska.com 70. Mirila sírkő, www.rivijera-paklenica.hr 69. Simonovića Stapina, www.plsavez.hr 68. Pagi csipke, www.pag-tourism.hr 67. Kakashal (Zeus faber), www.tz-novalja.hr 66. Tűlevelű erdők, www.hrsume.hr www.speleologija.hr 65. Denevérek (Chrioptera), 64. Gospić, www.tz-gospic.hr www.tz-gospic.hr 63. Ante Starčević szülőháza, 62. Baške Oštarije, www.tz-gospic.hr 61. Szt. József-kolostor,, www.tz-karlobag.hr 60. Ókori leletek, www.amzd.hr 59. Lički Osik, www.tz-gospic.hr www.pp-grabovaca.hr 58. Grabovača Barlangpark, 57. Kiza, www.plsavez.hr hirc.botanic.hr 56. Velebiti degenia (Degenija Velibitica), 55. Caska, www.tz-novalja.hr 54. Novaljai ereklyetartó, www.tz-novalja.hr 53. Japoda fülbevaló, www.min-kulture.hr 52. Kosinji híd, www.lickosenjska.com 51. Barlangi vakgőte, www.speleologija.hr 50. Veliki Kozjak, www.pp-velebit.hr 49. Hajós rezervátum, www.tz-novalja.hr 48. Lun, www.lun.hr 47. Luni olíva, www.lun.hr 46. Plješevicei erdők, www.plsavez.hr 45. Plitvicei-tavak, np-plitvicka-jezera.hr 44. Likai pramenka juh, www.hpa.hr 43. Gacka, www.gacka.hr 42. Kosinji misekönyv, tz-perusic.hr 41. Szűzanya kegyhely, www.krasno.hr www.speleologija.hr/lukinajama 40. Lukina jama/luka-üreg, www.tz-senj.hr 39. Kagyló (Mytilus galloprovincialis), 38. Otočac, www.tz-otocac.hr 37. Japoda sapka, www.udbina.com www.tz-senj.hr/planinarski-dom-zavizan 36. Zavižan, 35. Drežnik, www.tzkz.hr 34. Likai ház, www.lickosenjska.com 33. Nőszirom (Iris), mojcvijet.hr 32. Pisztráng (Salmo trutta), www.gacka.hr 31. Senji katedrális, www.tz-senj.hr www.baraceve-spilje.hr 30. Baraćeve špilje/barać-barlangok, 29. Medve (Ursus arctos), www.brinje.hr 28. Sokolac, www.brinje.hr 27. Nehaj, www.tz-senj.hr www.tz-senj.hr 26. Szardella (Sardina pilchardus), 25. Cetingrad, www.cetingrad.org 24. Rastoke, www.tz-slunj.hr 23. Slunj, www.tz-slunj.hr 22. Plaški, www.plaski-lika.com 21. Liliom (Lilium), mojcvijet.hr 20. Farkas (Canis lupus), www.life-vuk.hr 19. Havasi gyopár (Leontopodium alpinum), 18. Hiúz (Lynx), www.np-sjeverni-velebit.hr 17. Tiszta folyók, www.tzkz.hr 16. Tounji sajt, volimsir.com 15. Tounj, www.tounj.hr 14. Ogulin, www.tz-grada-ogulina.hr Samari-sziklák, www.tzkz.hr 13. Bijele i Samarske stijene/fehér- és 12. Novigrad, www.udruga-kameleon.hr www.tz-grada-ogulina.hr 11. Đulin Ponor/Đula-szakadék, 10. Barilović, www.opcina-barilovic.hr 9. Bosiljevo, www.bosiljevo.hr www.karlovac-touristinfo.hr 8. Karlovac/Károlyváros, 7. Duga Resa, www.tz-dugaresa.hr 6. Dubovac, www.dubovac.info 5. Netretić, www.netretic.hr 4. Ribnik, www.ribnicka-dolina.com 3. Munjara vízierőmű, www.ozalj-tz.hr www.vinari-vocari-ozalj.hr 2. Ozalyi - vivodini borút, 1. Ozaly középkori vára, www.ozalj.hr
a Mediterráneum felé Amennyire egyfelől lenyűgöz a távoli tenger látványa, másfelől oly annyira meglepőek a dolomitok, a mély völgyek, a szakadékok, a sötét hegyszorosok, a csöndes erdők... Dragutin Hirc (1853. 1921.) természettudós, hegymászó és útirajzíró 1
2 4 6 8 10 12 Li-Ka 4 Az Adriáig vezető út Champion of Globetrotter Birodalmak határmezsgyéjén Pannon és alpesi díszek A legszebb hegy, a legtisztább tenger Az öröm hegyei és tengere Ősi természet A tartós vonzalom területe 42 44 46 48 50 Folyamatos lakottság Ősrégi vár Drezsnik vára Várkastély Ribnik Nyelv szövés Dubovác Híres vásározó hely A türkiz tavak kincse 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 Az én szülőföldem Karszt ékkő Vízi világ Európai őserdő Fenyveserdő Likai krumpli, ogulini káposzta Családi közösség Város-múzeum A kultúra tükre Ideális reneszánsz vár Folyami csillag A világ bioszféra rezervátuma Gyönyörű hely Born in Lika A villámok ura Lun Vad olíva Fodrozódó tenger Az élmények áradata 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 Lika A farkas földje Winnetou és a sas Fotó vadászat medvékre Arany bal kéz Fair Play Trophy Hajdučki kukovi/hajdú-sziklák Uszkokok A Nehajon A föld alatti birodalom kapuja Djula szerelme A Török Birodalom határán Határőrvidék Rakovicai lázadás Felkelés Bejárat Barlangerődök Pagi és likai sajt Birkák 34 36 38 40 Írott kő Japodák Élet a vízen A glagoliták fészke Népi írásmód Az írásbeliség tanúja A Frangepán vár 72 74 76 78 Karnevál és maskarák Senji karneválok UFÓ Pagi háromszög Novaljai strandok Három tengeren Zrc e Éjjel-nappal
80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 Dream Waters Türkiz folyók A legszebb forrás folyója Tavasz Ozalyban Eszményi akvarell Zöldellő völgyek Négy folyó Otočac A folyó közepén Duga Resa Kertváros Gospic Márta, a vízhordó lány Baške Oštarije és Karlobag Pap és harcos Kultikus helyek A természet oltára Ogulin A mese szülőhazája 118 120 122 124 126 128 130 132 134 136 Öböl Zavratnica Bijele és Samarske stijene/fehér- és Nyerges- sziklák Elbűvölően szépek Illatozó szalmagyopár Ezerszín virág Rastoke Tündérhaj Klek Alvó fenevad Kuterevo Medvebocsok és tamburicák Krasno Csodás virág Pazar rekreációs park Kerékpározás és vadvízi evezés Cycling with Soul Túrázás és búvárkodás Tracking with Heart 3 100 Mesefesztivál 138 Világörökség 102 104 Szigorúan védett rezervátum Megannyi varázslat Plitvicei-tavak A gyöngyszemek zuhataga alatt 139 140 Impresum A Horvát Idegenforgalmi Közösség kul képviseleteinek listája 106 Samograd Gyöngyház vár 108 Barac cseppkőbarlangok/barac eve špilje Fáklyák a csarnokokban 110 Štirovača Mindenféle csodák erdeje 112 Cissa és Novalja Az elsüllyedt város 114 Boldogasszony Szűzanya 116 A Kijac-foktól a Mandalina-öbölig Kristálytiszta
Li-Ka Lika-Karlovac Horvátország legfiatalabb, tizedik turisztikai régiója, amely a Horvátország északi és déli részét közlekedési és geostratégiai szempontból összekötő két megyéből - Karlovac és Lika-Senj áll. A régió két szomszédos országgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával határos, illetve három további horvát turisztikai régióhoz - Közép-Horvátország, a Kvarner-öböl és Dalmácia-Zadar kapcsolódik. 4
5
Az Adriáig vezető út Champion of Globetrotter Nyár a Lujza-úton Prilišće és Netretić, június www.lujzijana.com Károlyvárosi Múzeum www.gmk.hr Historia viva a karlováci történelem jeles személyiségeinek megidézése Károlyváros www.historia-viva.hr Ezen a területen olyan utak haladnak keresztül, melyek már az őskortól fogva összekötik Európa középső részét az Adria partjával és a Földközi-tengerrel. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a károlyvárosi Mirko és Stjepan Seljan kedvet kaptak a nagyvilág felfedezéséhez. A Seljan fivérek 1899 után jelentős geomorfológiai, éghajlati és néprajzi kutatásokat végeztek Afrikában és Dél-Amerikában, míg Mirko még az idegen kontinensek felkeresése előtt gyorsgyaloglásban is jelentős sikert ér el, midőn 1898-ban száz nap alatt tette meg a Szentpétervártól Párizsig tartó utat, ezzel elnyerve a Champion of Globetrotter címet. 6
Karlovác megye folyóinak - Kulpa, Korana, Mrežnica és Dobra szépsége, a Velika és Mala Kapela hegységek erdei, a zöldellő karsztvidék, a tranzit elhelyezkedés és a gazdag történeti örökség képezik azokat az örök értékeket, melyeken a helyi gazdaság alapszik. A négy folyó minden évszakban más élményt kínál, melyet az idelátogatók a partmenti sétákban, a kerékpározásban, a nyári fürdőzésekben, a pecázásban, vagy a közeli barlangokhoz tett kirándulásokban, a kalandvágyók pedig a vadvízi evezésben és kenuzásban tapasztalhatnak meg. Az erdők fotószafári, illetve a valódi vadakra történő vadászat lehetőségét nyújtják. Karlovác megye vidéke már az őskortól Horvátország északi része és a tengermellék között elterülő legfontosabb tranzitterület. Így maga Károlyváros (Karlovac) 1579-ben történt megalapítása óta a határőrvidéki és a polgári Horvátország stratégiai, gazdasági és közlekedési központja és fontos közlekedési útvonalak csomópontja. A történelmi Karolina- (Karlovac Bakar, épült: 1726-1733.), Jozefina- (Karlovac Senj, épült: 1775-1779.), Lujza- (Karlovac Rijeka, épült: 1805-1813.) és Rudolfina- (Ogulin Novi Vinodolski, 1874) utak után Károlyváros és a megye modern korunkban a Duna-menti országokat az Adriai-tengerrel összekötő korszerű autópályával gazdagodott. 7
Birodalmak határmezsgyéjén Pannon és alpesi díszek Számos megerődített hely eleveníti fel a történelmi emlékeket. A régi várak, a kastélyok és a búvóhelyek nyomai a barlangokban... mind a mai napig arról tanúskodnak, hogy évszázadokon keresztül itt húzódott a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határvonal. Hagyományos folklór megyei seregszemléje Ogulin, június eleje www.ogulin.hr A károlyvárosi erőd építése 1579. július 13-án vette kezdetét Ivan Ferenberg tábornok volt Károlyváros első kapitánya Ferenberg forrás, a Borlinon lévő víznyerőhely a város első kapitányáról kapta a nevét Milleniumi bál a város születésnapjának megünneplése Négy folyó Nemezetközi Etno&Jazz Fesztivál Karlovac, június, július www.tzkz.hr 8
A hosszú időn át tartó háborúskodások nem kedveztek a fejlődésnek, különösképpen nem az iparosításnak, így aztán vidék napjainkban is meglehetősen gyéren lakott. Ennek köszönhetően azonban korunk generációira is ráhagyományozódtak a természeti források és a tradicionális életvitel. Karlovác megye területén ötvöződnek a síkvidéki, a hegyvidéki és a karsztvidéki táj természeti jellegzetességei. Erről az ötvözetről a gazdag néprajzi örökség is tanúskodik. A Kulpamente népviseletei átmenetet képeznek a pannon felcicomázottság és az alpesi visszafogottság között, íly módon kölcsönözve sajátos eleganciát a helyi viseleteknek. A Kulpa-menti szarvakkal ellátott fejfedő és a jalba csipke a középkori népi és a különösképpen a nemesi Frangepán családban ápolt emelkedett kultúra találkozásáról vall. A megye más részei néprajzilag a dinári körhöz tartoznak, s azok viseletei akár még az őskorig vagy a japodák idejéig nyúlnak vissza. A károlyvárosi, az ogulini és az ozalyi múzeumokban néhanapján akár több száz éves viseletek is kiállításra kerülnek, melyek közül néhányat az asszonyok még napjainkban is szívesen magukra öltenek. A vidék átmeneti jellege a helyi építészeti stílusban is szembe ötlik. A hegyeken és a völgyekben lévő számos régi ház épült fából vagy kőből, illetve a kettő kombinációjával, attól függően, hogy az adott területen éppen melyik volt kéznél. 9
A legszebb hegy, a legtisztább tenger Az öröm hegyei és tengere Kevés olyan hely van a világon, ahol az ember a hegyekhez és a tengerhez egyaránt ilyen szorosan kötődne, azok pedig ilyen mélyen bele ivódtak volna az emberbe, mint Lika-Karlovác megyében. Evezés a Likán Regatta a Lika-folyón Perušić, május www.tz-perusic.hr Gospići Zenei Nyár komolyzenei koncertek Gospić, június július www.gospic-online.com Likai Képzőművészeti Krónika Festménykiállítás Muzej Like, Gospić, Lika Múzeuma, Gospić, október november december www.gospic-online.com 10 A legszebb horvát hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz Pag-gal
De hogyan is lehetne másképp egy olyan vidéken, ahol 150 kilométer hosszan dinamikusan fonódik egybe a legnagyobb és legszebb hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz, Paggal, mint az egyik legtagoltabb adriai szigettel. A helyiek és a természet között mindig is szoros kötődés a Velebit és a tenger hatalmas vonzerején felül annak a különleges energiának is köszönhető, amely a sziklák, a Nap és a bóra körforgásában a hegyvidéki, a magashegyi és a mediterrán ökológiai rendszerek között áramlik. A megye kontinentális részének nyugati fele természeti jegyeit illetően a hegyvidéki Horvátországhoz tartozik, melynek egészét fedett karsztos területek jellemzik. Ezeken a tájakon az erdők és a mezők legváltozatosabb zöldes színárnyalatai váltják egymást, melyeket a felszíni vizek kéksége egészít ki, míg a karsztos föld alatti terület, különösképpen közép tájt, bővelkedik barlangokban. 11 A hegy és a tenger dinamikus összefonódása A Gacka ismét régi szépségében tündököl
Ősi természet A tartós vonzalom területe Elragadtatva sétálunk a sziklaszirt alatti ösvényen, a szakadék fölött, a kis tisztásokon keresztül, a kőhidakon, hidacskákon és pallókon át, a frissen sarjadt boróka és a még ép fatönkök mellett és nem találunk szavakat, hogy megtörjük a bennünket körülvevő csöndet. Öko-etno vásár méz, sajt, gyógynövények, pálinka, lekvár Otočac, július www.tz-otocac.hr Premužićeva staza túraútvonal a Velebit szívének megközelítése, nagyobb emelkedők nélkül www.pp-velebit.hr Dr. Ante Rukavina (1928. 1994.) állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese 12 A horvát hegyvidék mitikus területe minden alkalommal lenyűgöz A területet dinamikus domborzat jellemzi
A régmúlt időkben csak a legvakmerőbb kereskedők és állattenyésztők vállalkoztak arra, hogy utakat vágjanak a meredélyek között. Az első jobb minőségű utakat a XVIII. században építették, amióta a két, azelőtt egymástól teljességgel elszigetelt világ között erősödik a gazdasági és kulturális együttműködés. Még manapság is, amikor a korszerű autópálya megépülésével a Sv. Rok alagúton keresztül végre átfúrták a Velebit gyomrát, félelemmel vegyes tisztelettel emlékezünk a hóval borított és a metsző széllel korbácsolt hágókra, mint a Vratnik, a Veliki Alan, az Oštarijska vrata, a Mali Alan, valamint a Prezid. A Velebit azonban sohasem tárta volna fel megannyi titkát a közönséges látogatók előtt, ha nem lettek volna a természet szerelmesei a hegymászók és tudósok-, akik számos hegyi utat és ösvényt alakítottak ki és láttak el jelzésekkel, melyek közül a legismertebb a hatvan kilométer hosszú Premužićeva staza túraútvonal (épült: 1930-1933.), amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy felérjen ezen mitikus hegy csúcsaira, s hogy a legkisebb kőszikláktól a legnagyobb szirtekig, völgykatlanokig, tornyokig és kőoszlopokig terjedő csodálatos karsztalakzatok által kiírt magaslatokat bejárja. Ez az útvonal összekapcsolja az embert az ősi vadonnal, s rajta végighaladva az ember a hegy, a hegy pedig az ember barátjává válik. Nevét a tervezőjéről, az erdőmérnök Ante Premužićról (1889-1979), a Velebit nagy rajongójáról kapta. 13 Hegyek, tenger, tavak és folyók, ez Lika-Senj megye A Premužićeva staza túraútvonal az Észak- és Közép-Velebit magaslatain halad keresztül
Az én szülőföldem Óh, nézzétek ti álmélkodó csillagok ezt a gyönyörűséget, Ez itt az én, az én szülőföldem! Silvije Strahimir Kranjčević (1865. 1908.) horvát költő 14
15
Karszt ékkő Vízi világ Plitvicei maraton Plitvicei-tavak, június www.np-plitvicka-jezera.hr www.tzplitvice.hr Orchideák - 55-féle, három húsevő Mint egy 1400 növényfaj, közülük 72 tősgyökös fajt tartanak nyilván Az erdőborítást a bükk, a fenyő, a boróka, a juhar, a kőris, az erdei fenyő és más fajták adják Nagy számú emlős - medve, hiúz, farkas, vadmacska, szarvas, őz, vaddisznó, borz, nyest, nyuszt, vidra... Vagy tizenhat tó és medence, vagy harminc nagyobb és kisebb vízesés, négy patak, egy folyó, megannyi hegy és domb, szelíd völgyekkel és félelmetes hasadékokkal, ősi erdők és buja zöldek, s tetejében iható víz, melyet maguk az istenek sem vetnének meg mindez ékíti ezt az örökmozgó világot. Adolf Veber Tkalčević (1825. 1889.) zágrábi kanonok, nyelvész, író és politikus 16
Ugyan Horvátország bővelkedik elbűvölő, nyugodt és folyami, lassú és vad, nagy és kicsi, felszíni és föld alatti vizekben, a Plitvicei-tavaknak nincs párja. Aligha van olyan hely, ahol a víz befolyása ennyire tapintható lenne, mint a dinári karsztvidék ezen részében, ahol a víz a teremtés és pusztítás nagyszabású folyamatában a sziklás alapzat felszínét és föld alatti világát formálja. A karsztvidéki kő és a víz teremtő szimbiózisának legnagyszerűbb példája kétségtelenül a Plitvicei-tavak, a legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO Világörökségi listáján szereplő természeti kincs. A tudományos kutatások 321 lepkefaj, 2 magasabb rendű rákfaj, hét halfaj, 12 kétéltű faj, 13 hüllőfaj, 157 madárfaj, 20 denevérfaj jelenlétét igazolták 17
Európai őserdő Fenyveserdő Kis területeken mozaikszerűen az európai őserdő fejlődésének minden egyes fázisa - az optimális fázis, az idős fázis, az összeomlási és megújulási fázis, valamint az újulat látható. Van olyan fenyő- és boróka fa, melyek magassága az 50 m-t is meghaladja Klepina duliba boróka és bükk őserdő Štirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma Čorkova uvala a Dinári hegység legszebb őserdeje: bükk, fenyő és boróka az erdei vegetáció speciális rezervátuma 18
Ebben a régióban két őserdő is van: az egyik a Klepina duliba völgyében, a másik pedig a Čorkova uvala öblében. A Klepina duliba a štirovačai forrás hűs vizéről ismert és friss hegyi levegőjéről, illetve a növény- és állatvilág változatosságáról nevezetes. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén lévő Čorkova uvala a Dinári hegység egyik legszebb és legmegóvottabb őserdeje, amely jelentősebb emberi beavatkozás nélkül fejlődött ki. 84 ha területen fekszik és a dinári erdei bükkös-fenyves erdő közössége (E.5.2.1. As. Omphalodo-Fagetum Ht. 1950) alkotja. Különleges karszt domborzat jellemzi, melyben völgyteknők, kisebb kősziklák, meredélyek és kőblokkok tűnnek fel. Az őserdő a természet tökéletességének iskoláját képviseli, teljesen stabil és maradandó erdei ökorendszerrel. 1965-ben nyilvánították az erdei vegetáció speciális rezervátumává. 19
Likai krumpli, ogulini káposzta Családi közösség A város és a benne eluralkodó atomizált, elidegenedett életforma dominanciájának korában egy pihenés Lika-Senj és Karlovác megyében, a tradicionális értékeket ápoló emberekkel olybá hat, mintha csak visszatértünk volna a nyugodalmas, jó öreg, pihentető múltba. Káposzta napok az ogulini savanyúkáposzta fesztiválja Ogulin, szeptember www.ogulin.hr Ősz Likában hagyomány, népszokások és ételek Gospić, október www.tz-gospic.hr Téli rege Ogulin, december www.tz-grada-ogulina.hr A likai krumpli jó úton halad afelé, hogy márkanévvé váljon, hiszen minőségét illetően egész Horvátországban nincs párja Likai szilvapálinka - šljivovica mérsékelt mennyiségben fogyasztva gyógyhatású készítmény 20 Brvnašica, fából készült ház, melyet az egyenetlen talaj miatt kővel falaznak alá
Erre az érzésre azok a hagyományos holmik is ráerősítenek, melyek errefelé nem csupán kiállítási tárgyak, de az emberek nap mint nap használják is őket. S míg a népviseleteket és a népszokásokat a nyugati világ nagyobb részében már rég sutba vágták, a jellegzetes pokrócok, a vastag gyapjúzoknik, és a tarisznyák errefelé még napjainkban is jelen vannak, s minden jel szerint fényes jövő áll előttük, mint a vidéki idill jellegzetes részletei, melyek a jövőbeli likai-karlováci turizmus kulcsfontosságú védjegyéi. Csupán a házi alapanyagokat puliszka, szárított hús, sajt, méz, házi pálinka figyelembe véve, teljesen világos, hogy ezek a termékek mennyire meghatározzák az erőteljes regionális identitást, amely egysíkú globalizált világunkban a turisztikai vonzerő egyre fontosabb tényezője. A helyi ételspecialitások különlegessége elsősorban az ökológiai tisztaságon és azok generációról generációra hagyományozódó elkészítési módjában rejlik. Ennek köszönhetően a likai krumpli és az ogulini savanyú káposzta Lika messze földön híres jelképeivé váltak. 21
Város-múzeum A kultúra tükre A régió rétegezett történelmi fejlődése a tengermelléki város-múzeum, középkorban a kiemelt nemzeti kultúra gyújtópontjába került Senj (Zengg) formálódásában szintetizálódik Észak-adriai klapák fesztiválja Senj, július www.senj.hr 22 Senj a horvát Adria északi részének legősibb városa
A Velebit hegység aljában megtelepedett Senj a Rijeka és Zadar közti terület legnagyobb városa, s meglehet az Isztria és Dalmácia között elterülő vidék legrégebbi városa is egyben. Senj, az Észak-Adria kultúrájának tükre számos neves személyiséggel ajándékozta meg hazánkat, s különösképpen impozáns az innen elszármazott írók névsora. Olyan neves horvát írók származnak Senjből mint a horvát realizmus legjelentősebb költője, Silvije Strahimir Kranjčević (1865-1908), a regényíró és novellista Vjenceslav Novak (1859-1905), az író és újságíró Milutin Cihlar Nehajev (1880-1931), valamint a történetíró és nyelvész Pavao Ritter Vitezović (1652-1713). 23 Számos író művének cselekménye zajlik Senj városában
Ideális reneszánsz vár Folyami csillag Károlyváros születésnapjának megünneplése kulturális, szórakoztató és sport programok Karlovac, július 13. www.karlovac.hr Tavaszi promenádok virágvásár, promenád koncertek, kirakodóvásár, fiákerek Karlovac, április május www.karlovac-touristinfo.hr A Korana, a Kulpa, a Mrežnica és a Dobra összefolyásánál a XVI. sz.-ban épült meg az ideális reneszánsz vár, amely hatágú csillagot formáz. Károlyváros fortifikációs és urbanisztikai szempontból egyaránt az olasz építésziskola, melyet a grazi hadi tanács kért fel, gyöngyszeme. A tekintélyes tornyok és bástyák által körbevett teret 24 szabályos blokkra osztották fel. A vár központjában kapott helyet a kaszárnya és a fegyvertár, valamint a katolikus és a pravoszláv templom. Karlstadt Fesztivál Károlyváros, június augusztus www.karlovac-touristinfo.hr 24 Károlyváros erődvárként jött létre a XVI. században Csillag, az erőd alaprajza
A török hódítók elleni védekezés céljából a dubovaci régi vár aljában lévő Zrínyi birtokon 1579. július 13-án vette kezdetét a hatalmas erőd építése. Az építkezést a neves Martin Gambon építőmester felügyelte. A Karlovac (Károlyváros/Carlstadt) nevet a vár az alapítójának, Habsburg Károly főhercegnek a tiszteletére kapta. Károlyváros történelmi sorsát területének kettőssége határozta meg, hiszen egyidejűleg formálódtak itt a közutak, a vízi és szárazföldi utak határai és kereszteződései. A XVIII. század első évtizedeiben, majd különösképpen a törököknek a Koranától észak felé eső területekre történt sikeres visszaszorítását követően a vár a falain túlra is terjeszkedik. Megnyílik az ún. gabonafőút is: a Száván és a Koranán folyami úton ideszállított pannon gabonát ugyan is Károlyvárosban pakolják át a gabonaszállító hajókról a lovaskocsikra, melyek aztán a Karolina-, a Lujza- és a Jozefina-utakon keresztül szállítják tovább az árut a trieszti, a fiumei, a bakari, illetve a zenggi kikötőbe. Károlyváros a polgári élet és a kultúra gyújtópontjába kerül, s ezzel az egész régió szépségei a világ elé tárulnak. Ezen jelentős változások szellemében Nikola Vranyczany báró 1854-ben alapítja meg Károlyvárosban a Karlováci sörfőzdét, ahol még napjainkban is gyártják a Horvátország határain túl is jól ismert és kedvelt karlováci sört (Karlovačko pivo). 25 Károlyváros panorámája, Jakov Šašel, 1874.
A világ bioszféra rezervátuma Gyönyörű hely Mily gyönyörű hely ez a festői kőtömbök között... a megannyi kőalakzat, a sokféle obeliszk, tornyok, tornyocskák, ékek és formák, melyeket a szél gyalult és a villámok barázdáltak! Emelkedők a túraútvonalról leágazó emelkedők vezetnek a Gromovačára, a Crikvenára, Šatorinára Hegyi objektumok Zavižani menedékház, Alan menedékház, Rossijeva koliba (Rossi kunyhója) A Zavižanra vezető emelkedő kerékpárverseny Senj Zavižan, június www.tz-senj.hr Dr. Ante Rukavina (1928. 1994.) Állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese 26 A Zavižanról a kvarnerói szigetek felé nyíló kilátás Lika-Karlovac, a kiváló minőségű víz, és a friss hegyi levegő kettősége
A természet egyes szépségeit és látványosságait különleges mozaikba egyesítette: Horvátország, s bizonyára az egész földkerekség egyik legszebb hegyi ökorendszerébe, a Velebit hegységbe. A tenger és a szárazföld érintkezésénél a növény- és állatvilágában a rá jellemző dinári jegyeken felül a mediterrán, az alpesi, sőt a pannon-peripannon területek jellegzetességei is jelen vannak. Éppen ezért nem csoda, hogy felszínalaktani különlegessége és biológiai sokszínűsége okán az UNESCO a terület egészét a világ bioszféra rezervátumává nyilvánította. S valóban, vessük bármely irányba is tekintetünket, olyan büszke hegycsúcsok, fehér mészsziklák, karsztüregek, meredélyek és szorosok képe tárul elénk, olyan mély vájatokra és barlangokra lelünk, s olyan növényeket fedezünk fel, amilyeneket eddig sehol sem láttunk. 27 Gazdag növény- és állatvilág jellemzi a Štirovačát Fenyőerdő populáció Štirovača őserdő
Born in Lika A villámok ura Nikola Tesla Emlékközpont tudomány, művészet, turizmus Smiljan www.mcnikolatesla.hr A gyerekként a Velebit szikláit hasogató villámokat megfigyelő Nikola Tesla mély meggyőződésévé vált, hogy a természet adta energiát lehetséges az ember hasznára fordítani. Ez a meggyőződés, az általa előállított több millió voltos kisülés és az azt kísérő fülsiketítő mennydörgés miatt, amely a Colorado Springs-i laboratóriumától húsz kilométerre is hallható volt, hozta el neki a villámok urak ragadványnevet. 28 Nikola Tesla likai szülőföldje Nikola Tesla Emlékközpont
Még Európán belül is vannak olyan vidékek, ahol az ember esendőnek kell, hogy érezze magát a természet megzabolázhatatlan erőivel szemben, vannak még olyan helyek, ahol a hó, a metsző szél, a hegyek és a vadon határozzák meg az ember sorsát, kinek aztán ahhoz, hogy fennmaradhasson, meg kell tanulnia tiszteletben tartani azokat. A hegyek és a karsztmezők, a végeláthatatlan erdők és a kopár mészlankák, valamint a bórával felkorbácsolt tenger kékségének és Pag-szigeti tagolt kőpartok fehérségének kontrasztjai alkotják Lika-Senj megye vázát. Lehetséges, hogy pont az effajta környezet és a helyiek és a természet közötti szoros kapcsolat volt sorsdöntő Nikola Tesla - a nemzetközi zseni, tudós, s a mintegy 700, főként az elektromágnesesség területét felölelő, szabadalom feltalálója megjelenésében, aki 1856-ban született az aprócska Smiljan faluban, a legszebb horvát hegy, a Velebit aljában. 29 A Multimédiás központ Tesla életét és felfedezéseit mutatja be A likai kisfiú, a tudományos látnok hagyatékából Dokumentációs anyag, melyet eddig nem nagyon jelentettek meg Tesla kutatóállomása Colorado Springsben (makett) 1899-1900 Nikola Tesla, a jelentős elektrotechnikai felfedezések szinonimája
Lun Vad olíva Pag szigetén különleges olívaolajat találunk, melyet a sziget szűk, tűszerűen kinyúló északnyugati részének végében lévő Lun településen megtermő különleges vad olíva apró terményeiből nyernek. A mint egy ezerötszáz autochton vad olajfa a huszonöt hektárnyi ősi olívaföldön eme köves sziget zöldellő éke. Lunji olívaünnep az olívabogyónak és olívaolajnak szentelt fieszta május www.tz-novalja.hr Út az olívafák között séta, melyen megcsodálhatjuk a bibliai időkből származó fagyökereket www.tz-novalja.hr 30 A természetes formák architektúrája a fa és a kő összefonódása Mint egy 1500 fa tűnik ki nagyságával és fantasztikus formáival A Lunban lévő vad olíva ültetvény 1963 óta élvez rezervátumi védettséget
A vad olívafa Olea oleaster akár nyolc méteresre is megnő. A luni, vagy ahogy a helyiek mondják, lunji olajfák területe növénytanai és esztétikai okok miatt több az Adriaitenger vidékének különlegességeként immár negyven éve botanikus rezervátum. Lun világviszonylatban is egyedülálló. A világon csupán Görögországban és Izraelben vannak még ilyen vad olíva ültetvények, melyek közül a Lun-i az olívafák koncentrációját és korukat tekintve is elsőbbséget élvez. A hely vitathatatlan értékei közé sorolandó az architektúra és a vidék nagy mértékben megőrzött autentikussága, a tradicionális életforma, s különösképpen az egészséges házi ételek kínálata. A terület szépségeit májustól szeptemberig, illetve az év többi részében is kiélvezhetjük, akkor is, amikor a természet egy-egy metsző bórával, vagy süvítő déli szelekkel demonstrálja erejét. A luni olajfák hagyományosan nem adnak sok teremtést, ám a belőlük nyert olívaolaj kiváló minőségű. A legöregebb fákat több mint 1500 évvel ezelőtt ültették el, ami alátámasztja az olíva termesztés Pagszigeten honos hosszú hagyományát, s ahol tradíció van, ott nyilvánvalóan jó a minőség is. 31 Ezernyi fa mint egy húsz hektárnyi területen Ennek az olajfának a fájából bútorokat és fafaragásokat készítettek A bogyós termés frissen és különféle módon elkészítve is az étkezés fontos része
Fodrozódó tenger Az élmények áradata Az élmények áradata várja mindazokat, akik ellátogatnak a régióba és néhány napot el is töltenek itt. A dinamikus tájkép és a legkülönfélébb kihívások a szelek közül a légkört leghatásosabban kitisztító bóra erejéhez hasonlatosak. Hegyi autóversenyek Karlobag, május www.tz-karlobag.hr Senji Nyári Játékok Senj, július www.tz-senj.hr Sambastico szamba fesztivál Senj, július www.tz-senj.hr Motoros találkozó Senj, június www.tz-senj.hr 32 Nehaji vár, Senj strázsája, a Velebiti-csatorna és Krk-sziget
Lenyűgözőek azok a téli képek, melyek a fodrozódó tengert és a jégbe fagyott senji tengerparti sétányt ábrázolják, melynek jégvirágos világítótornya azokat a büszke senji uszkok harcosokat idézi meg, akiknek őrséget állva télen láncokkal kellett hozzákötözniük magukat a szilaj Nehaji vár elpusztíthatatlan falaihoz, hogy a metsző bóra el ne sodorja őket. Teljesen más a helyzet nyáron. A bóra csak néha napján kergeti meg a hullámokat a nyílt tenger irányába, enyhülést hozva a Velebit-aljai településeknek, és arra sarkallva a vidéket kedvelő megannyi turistának, hogy vessenek véget a lustálkodásnak és kezdjenek hozzá az aktív pihenéshez, melyhez a Velebit-aljai tengermellék rengeteg lehetőséget kínál, úgy mint a túrázás, a partmenti kerékpározás, vagy az erdős északi részeken megtett kirándulások és a közeli szigetekre történő átruccanás. 33 Álarcos figurák minden utcában
Írott kő A Kosinjból Štirovača felé vezető út a Begovača vizének forrása mellett halad el. Az úton tovább ezerhatszáz méterre, majd harminc lépésnyire balra áll az az öt méter magas és hét méter széles kőszikla, melybe latinul vésték bele, hogy itt húzódott az ősi Ortoplin és Parentin törzsek területe közötti határvonal. A liburn ortoplinokról az ókori Ptolemaiosz és Pliniusz is említést tesz. Úgy tűnik, hogy a törzsek fenségterülete ettől a határkőtől nyugati irányban egészen a 34
tengerig terjedt. A parentinek, kiknek létezéséről csak ebből a feliratból tudunk, vélhetően a Begovača forrásától keletre, a Lika alsó folyásán élhettek, s elképzelhető, hogy fő településük Kosinj Gornji volt. 35
Japodák Élet a vízen Ádvent Otočacban Karácsonyi varázslat a Gacka völgyében Otočac, december www.otocac.hr Agyaglovasok-harcosok Kolapijan törzs, figura gyűjtemény Károlyvárosi Múzeum Gradski muzej Karlovac www.gmk.hr Janja Gora Műterem Az elveszett japoda kincs utáni kutatás helyszíne www.janjagora.com Gacka napok Otočac,június július www.tz-otocac.hr A területet mint egy háromezer évvel ezelőtt benépesítő japoda nép nyelve nagyobb részt ismeretlen maradt; egyedüli nyomai a sírfeliratokon szereplő nevek (tafonima), valamint a japoda települések rómaiak által készített regisztere, és a környező folyók feljegyzett japoda nyelvű elnevezései. Ezen szegényes adatokból arra következtetünk, hogy az eredeti japoda nyelv átmeneti formát képezhetett a pannonok és a délebbi, valódi illírek nyelve között. 36 A japoda kultúra különösen gazdag és élettel teli volt Japodák, illír törzs, a Gacka területén telepedett meg
A japoda (lat. Iapodes, gör. Iapydoi) illír törzsek a Kulpa-folyó (az ókori Colapis) és az Una (Oeneus), valamint a Velebit (Mons Baebius) és Vinodol (Valdevinum) karéjozta területen tanyáztak. A már meglehetősen fejlett társadalmukban a bányászok, a kovácsok, a földművesek, a pásztorok és a harcosok voltak a legfontosabbak. Tudható, hogy apró és nagy termetű háziállatokat tartottak, a növények közül pedig gabonaféléket és hüvelyeseket termesztettek. Fémből és borostyánkőből készült nyakbavalóik és spirál és háromszögű medáljaik még manapság is lenyűgözőek. Mivel a japodák földje gazdag volt hegyi erdőkben, házaik főként fából készültek, így aztán ezekből vajmi kevés maradt fenn. Kőből csak a főként a hegytetőkön emelt településeikben építkeztek, melyeket maximum 3000 ember lakott. A japodák központi és legnagyobb városai a Josipdolnál lévő fővárosuk, Metulum, a Brinjénél lévő Monetium (Humac megerődített telep), a Kompoljnál lévő Avendo (Latica), a Lički Prozornál lévő Arupium (Vital) voltak, s eleddig a Kulpa és az Una közötti területen mint egy nyolcvan megerődített település nyomára bukkantak. Kevésbé ismert a kolapijan törzs, amely a vaskorban a Kulpamentén tanyázott, s melynek Horvátország területén volt egykori létezéséről csupán a szokatlan lovasfigurákból álló páratlan kis agyaghadsereg vall. 37 Zöld mezők és az opálszínű folyó Borostyánkő és üveg ékszer, a réz megmunkálásának kultúrája A természet varázsa melybe az ember harmonikusan simult bele
A glagoliták fészke Népi írásmód Senj Városi múzeum a XIV-XV. sz.-i gótikus-reneszánsz palotában www.tz-senj.hr Senji koncertestek a komolyzene ünnepe Senj, július augusztus www.tz-senj.hr A XII. sz.-tól a glagolita írásmód, melyet valószínűleg a IX. sz.-ban alkotottak meg a szlávok megkeresztelésére, egyedül Horvátország területén maradt fenn, s azon belül is különösképpen a senji területen igen fejlett. Senjben egy 1494- ben alapított glagolita nyomda is működött, amely egész Délkelet-Európában az első nyomdák között volt. Senji kőtábla a glagolita írás és a glagolita nyomdászat gyűjteménye www.tz-senj.hr 38 A Kosinjska nyomdában1483-ben nyomták az első horvát nyelvű könyvet Román-kori katedrális Boldogasszony Mennybemenetele, épült 1169-ben Senj a IX sz.-i glagolita írásról ismert
IV. Ince pápa 1248-ban a katolikus világban egyedül a zenggi püspöknek engedélyezte, hogy a liturgia során a glagolita és szláv nyelvet használja. Mindez új lendületet adott a glagoljica fejlődésének a XIV. és XV. század folyamán. A glagoljica megőrzését célzó harcot a glagoljica elkötelezett senji hívei a glagolita nyomda létrehozásával koronázták meg, amely a XV. század egyik legfontosabb horvát kulturális intézményének számított. A glagoljica ugyan is csak a latin betűs írással lépést tartva maradhatott élő írásmód, így aztán alig harminc évvel a Gutenberg Biblia kinyomtatása után a glagoljica élharcosai már 1483-ban megjelentették az első glagolita nyelven nyomtatott könyvet, majd 1494-ben megalapították a nevezett senji nyomdát. Arról, hogy a glagolita írás milyen mély gyökereket vert Senjben és annak környékén, a Nehajvár 1964-es felújításánál feltárt glagolita feliratú kődarab, az ún. Senji kőtábla is tanúskodik, amely vélhetően a vár alapjaiban volt régi templomocska berendezésének részét képezte, s mely valószínűleg a Baškai kőtáblával egyidős. 39 A glagolita írásmódot Senjben és környékén odaadóan ápolták a szerzetesek A glagoljica volt Senjben a népies írásmód A glagoljica és a glagolita nyomtatás múzeumi gyűjteményei
Az írásbeliség tanúja A Frangepán vár Az erődök, a várak és a régi védvárak maradványai a térség írásbeliségének és kultúrájának tanúi. Különösképpen azon időké, melyekben a Frangepánok nemesi családja hírnevének és erejének teljében volt. Modruš a XV. században a horvát írásbeliség és a glagoljica fontos központja volt, majd a XVII. században a horvát kultúrát az ún. ozalyi kör jegyzi. Frangepán Nyári Estek szórakoztató rendezvény Ogulin, június www.radio-ogulin.hr Ciklobajka kerékpárverseny a mese útvonalán Ogulin, június www.tz-grada-ogulina.hr www.babaroge.hr 40 A Dobra -folyón átívelő Kőhíd XVIII. század, a Karolina-úton Novigrad egykor jelentős régi várának maradványai
Gróf Frangepán Bernát (1453-1529), Modruš ura és Ogulin építtetője egyike azoknak, akik a legkeményebb török támadások idején megszervezték Horvátország védelmét. Híres Beszéd Horvátországért -jában (Oratio pro Croatia) 1522-ben VI. Adorján pápától az európai erők segítségét kéri, s ugyanezen évben ugyanezzel a kéréssel fordul a Nürnbergben székelő német országgyűléshez. Az Ozalyi körhöz tartozik Ivan Belostenec, szerzetes és lexikográfus; Zrínyi Anna Katalin grófnő, szül. Frangepán (Bosiljevo, 1625 körül), költőnő, az ő férje, gróf Zrínyi Péter, bán és hadvezér, valamint Anna féltestvére, Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643), nemes, harcos és költő, mindketten horvát hősök, akiket összeesküvőként 1671-ben végeztek ki Bécsújhelyen (németül Wiener Neustadt). A Modruš, Slunj vagy Cetingrad szerű robusztus vármaradványok várják a történelmi útvonalakon végighaladókat. Jelenleg felújítás alatt áll a Dubovactól tíz kilométerre, a régi Karolina-úton fekvő Novigrad na Dobri Frangepán vár, melynek szomszédságában egy jó állapotban fennmaradt kőhíd, a történelmi út kortársa látható. 1783-ban a Patacsics nemesi család itt látta vendégül a Birodalom végvidékeire ellátogató II. József császárt. 41 Erdővel borított és zöldellő dombok a Dobra-folyó felett Dombok és erődök mesés vidéke A régi Crkveno selo plébániatemplommal, a régi iskolával és városházával
Folyamatos lakottság Ősrégi vár Ozaly ősi vára az újkorban Horvátország 100 legjelentősebb régészeti lelőhelye közé került, s a terület folyamatos benépesítettségének egyik legnyűgözőbb tanúja. Ozaly középkori várerődje a XVIII. században építették át várrá www.ozalj.hr Helytörténeti múzeum a kastélyban kapott helyet www.ozalj.hr 42 Sokolac, a Brinjnél lévő vár
Réteges felépítményéből érdemes kiemelni a Zrínyi György által építtetett bejárati tornyot, melybe az egészen 1821- ig mozgó hídként működött ősi hídon át lehet bejutni. A Szigetvárt a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán seregeitől hősiesen védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) építtette az ozalyi szirt felett magasodó palas-lakótornyot, melyben a gótikus és reneszánsz stílusjegyek keverednek, s a belső térben lévő feliratok a glagoljica fennmaradásáról tanúskodnak. A példásan kialakított román kori védtorony, melyet Babonics toronyként is emlegetnek, a barokkizáló északi szárnyra támaszkodik. Drezsnik (Drežnik) nevének első említése a XII. sz.-ból ered, míg az óhorvát Drezsnik plébánia birtokai és Drezsnik megye, mint feudális birtok neve számos XIII-XV. századi iratban bukkan fel. Drezsnik régi vára a XV. század végén, stratégiai szükségszerűségből épült, a XVI. és XVII. sz.-ban ez a terület oszmán fennhatóság alatt állt, majd az 1788-as legutolsó nagy törökverő háborúban szabadították fel, és a határvidékhez csatolták. 43 Ozaly középkori várát a XVIII. században építették át kastéllyá Drezsnik nevének első említése a XII. századból ered