MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) által fenntartott Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye (1083 Budapest, Práter u. 11.) Házirendje 2014.
1. BEVEZETÉS Az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (2) és (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás értelmében jelen Házirendben szabályozzuk, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R), az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, iskolánk Pedagógiai Programja, iskolánk Szervezeti Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseinek figyelembe vételével. A Házirend területi hatálya kiterjed az iskolai életre (az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig, ide értve az iskola különböző helyszínei közötti szervezett közlekedést is, amennyiben az átvonulás az iskola felügyelete alatt történik), valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényekre. A Házirend személyi hatálya a tanulókra, a pedagógusokra, az intézmény más alkalmazottaira és a kiskorú tanulók szüleire, gondviselőire aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, kötelezettségeket terjed ki. A Házirend időbeli hatálya a kihirdetésének napjától visszavonásig érvényes. Vonatkozik a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. A Házirend nyilvános dokumentum. Egy példányát a tanulóknak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek) az iskolába való beiratkozáskor rendelkezésre kell bocsátani. A Házirend megtekinthető a titkárságon és az iskola honlapján. A Házirendet osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni kell a tanév kezdetekor, vagy változtatás esetén. A Házirendet a Fenntartó jóváhagyása után lehet kihirdetni, amely visszavonásig érvényes. A Házirendet a nevelőtestület és a Diákönkormányzat évenként felülvizsgálja. A Házirend felülvizsgálatára akkor is sor kerül, ha bármelyik, a szabályzat elfogadásában érdekelt fél kezdeményezi az intézmény belső szabályzatai, a Fenntartó előírása, illetve jogszabály alapján. A Házirend kötelező érvényű iskolai jogszabály. Betartatásának kikényszerítése vagy megsértésének szankcionálása csak az arra megengedett eljárásokkal és jogkövetkezményekkel történhet. A Házirend megsértésével kapcsolatos intézményi döntések ellen a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) jogorvoslattal élhet. 2. TANULÓI JOGOK, VALAMINT A GYAKORLÁSUKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK 2.1. Tanulói jogviszony létesítése A tanuló (a magántanuló is) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján, történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás alapján, a tanév első tanítási napján jön létre (szeptember 1- jén, illetve február 1-jén). 2
2.2. Felvétel Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra, a tanév rendjében meghatározott időben. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük azokat a sajátos helyzetű tanulókat, akiknek lakóhelye az iskola székhelyén, illetve telephelyén van. A sajátos helyzetet igazoló dokumentum fénymásolatát a jelentkezési laphoz kell csatolni. Intézményünk sajátos helyzetűnek tekinti a következő tanulókat: átmeneti gondozásban, átmeneti, vagy tartós nevelésben nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, családi pótlékra saját jogon jogosult. A tanév rendjében meghatározott felvételi időn túl jelentkezett tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt, a tanuló (és kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) meghallgatása után. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató dönt. Egy osztályon belül a csoportbontások a szaktanárok javaslata alapján, a tanulók tudásszintjének figyelembe vételével történnek. 2.3. Átlépés más oktatási intézménybe Tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló esetében akkor szüntetünk meg, ha a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről (befogadó nyilatkozat). Nem tanköteles kiskorú tanulónál a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges az iskolánkból való kimaradáshoz. 2.4. Átvétel iskolán belül másik osztályba Indokolt esetben tanulmányi előmenetelének érdekében, vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja be, aki a szaktanárok javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az igazgatónak. Az igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy törvényes képviselőjét. 2.5. Átvétel osztályon belül másik csoportba Indokolt esetben a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az osztályfőnöknek nyújtja be, aki a szaktanárok javaslatának figyelembevételével véleményezi és továbbítja az igazgatónak. Az igazgató ezek alapján dönt. Döntéséről írásban értesíti a tanulót, vagy törvényes képviselőjét. 2.6. Beiratkozás, tanulói adatok kezelése Továbbhaladó évfolyamok esetén a tanuló a tanév első napjáig köteles eljuttatni előző tanév végi bizonyítványát a titkárságra. Újonnan beiratkozó tanuló esetében a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) beiratkozáskor adatlapot tölt ki, bemutatja érvényes személyazonosító okmányait (személyi igazolványát ennek hiányában születési anyakönyvi kivonatát, esetleg útlevelét, valamint 3
lakcímkártyáját), TAJ kártyáját, illetve a szakképzés jellege szerint esetlegesen szükséges egészségügyi dokumentumokat, leadja a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítvány(oka)t. Mindezek alapján az iskola elkészíti a tanulói nyilvántartást. Ha a nyilvántartott személyes adatokban változás következik be, a tanuló köteles ezt osztályfőnökének haladéktalanul bejelenteni. Az osztályfőnök az így tudomására jutott információkat továbbítja a titkárságra, egyidejűleg bejegyzi a változásokat az általa vezetett tanügyi dokumentumokba. Az osztályfőnök minden tanévben az éves munkatervben meghatározott időpontig egyezteti a tanulói adatokat a nyilvántartás felelős vezetőjével. A tanulók személyes adatait a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok szigorú betartásával kell kezelni. 2.7. Tantárgyi (részleges vagy teljes) mentesítések eljárási szabályai A tanulási nehézséggel küzdő tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérésére) jogszabályban meghatározott szakértői vélemény alapján a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítést kaphat az értékelés és minősítés alól. Az erre vonatkozó kérelmet a szakértői véleményt mellékelve az iskola igazgatójához kell benyújtani. Tanulási nehézségek miatt bizonyos tantárgyak értékelése és minősítése alól felmentett tanulóknak kötelező részt venni a kijelölt fejlesztő foglalkozásokon. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat, vagy szükség esetén az írásbeli vizsgát szóbelivel illetve a szóbelit írásbelivel helyettesítheti. Részleges tantárgyi mentesítés esetén a felmentő határozatba foglaltak szerint a tanulónak számot kell adni tudásáról. Testnevelés tantárgy tanórai munkája alóli mentesítéshez az iskolaorvos által nyilvántartásba vett szakorvosi nyilatkozat szükséges, melyet mellékelni kell a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) által az igazgatóhoz benyújtott kérelemhez. A tanulónak a testnevelés órán mindaddig előírt felszerelésben kell megjelennie, amíg a felmentését az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés az iktatószám megjelölésével az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett vezetve. Eddig az ideig érdemjegyet kap a tanuló. A gyógytestnevelésre kötelezett tanulónak a foglalkozásokon való részvételt igazolni kell. Osztályzatát a gyógytestnevelést tartó szaktanár javaslata alapján kapja. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérésére egyéb okból (pl. nyelvvizsgával rendelkezik) is adható mentesítés, a hatályos jogszabályok betartásával, az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelemre hozott határozatban foglaltak szerint. A tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni mindaddig, amíg a tantárgy értékelése alóli mentesítést az igazgató aláírásával kézhez nem kapta, és a mentesítés az iktatószám megjelölésével az osztálynaplóba, valamint a törzslapba be nem lett vezetve. A tantárgyi mentesítés a tanulót az adott tantárgy óráinak látogatása alól nem mentesíti. Sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) írásban kérheti az adott tantárgyból a tanítási órák látogatása alóli felmentését. 2.8. Tankötelezettség teljesítése magántanulóként A tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így 4
elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, kiskorú tanuló esetén felkészítéséről a szülő/gondviselő gondoskodik, a nagykorú tanuló egyénileg készül fel. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót illetve a szülőt/gondviselőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanuló vizsgára való felkészítésről a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő), tudásának méréséről az iskola gondoskodik. A magántanuló köteles a félév/tanév tananyagát, követelményét a szaktanárokkal előzetesen egyeztetni. A szakképzés gyakorlati követelményei magántanulóként nem teljesíthetőek, ezért szakképző évfolyamon magántanulói státus nem engedélyezhető. 2.9. Vendégtanulói jogviszony A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeret megszerzésére másik iskolában foglalkozáson vegyen részt. Ez irányú kérelmet a megelőző tanév végéig az igazgatóhoz kell benyújtani. Az igazgató közreműködik a vendégtanulói jogviszony létrehozásában. Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről figyelembe véve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 2.10. Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanuló joga, hogy kérelmére (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérésére) független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság igénybe vétele arra nyújt lehetőséget, hogy a tanuló az iskolán kívül méresse meg tudását. Az ilyen típusú kérelmet a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek) a tanév illetve a félév vége előtt legalább harminc nappal, írásban kell benyújtania az iskola igazgatójához, a tantárgy(ak) és évfolyamának megjelölésével. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) a félévi értesítő, illetve az év végi bizonyítvány kézhez vételétől számított tizenöt napon belül kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát. Amennyiben a tanuló teljesítménye hiányzásai miatt a tanítási évben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon belül kérvényezheti, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázhasson. Ez esetben az iskolának a nevelőtestület engedélyét a kérelemhez csatolnia kell. A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát a területileg illetékes Kormányhivatal szervezi. Az iskola igazgatója a hozzá benyújtott kérvényeket oda továbbítja. 2.11. A tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos eljárások Az iskolába történő jelentkezéskor a tanuló képzési-oktatási profilt választ, ami egyben a tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. 5
A képzési jellegnek megfelelő óraterv az iskola Pedagógiai Programjából megismerhető. Ezt a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel a beiratkozás utáni első szülői értekezleten ismertetni kell. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá a Pedagógiai Program keretei között válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusok közül. Az iskola ha az intézmény anyagi lehetőségei ezt megengedik egyes tantárgyak esetén csoportbontással biztosítja a tanulók képességei szerint differenciált felkészítést. A tanulók intézményi, települési, megyei, területi, országos és nemzetközi versenyeken vehetnek részt. Igény szerint a megyei vagy magasabb szintű fordulóra továbbjutó tanulók számára az iskola biztosítja a felkészítést (szakmai segítségnyújtás, mentor tanári feladatok, eszköz- és teremhasználat, illetve az intézmény anyagi lehetőségeitől függően.az esetlegesen felmerülő költségek, vagy azok egy részének finanszírozása). 2.12. Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók szabadidejük hasznos eltöltésére, művelődésük fokozására, vagy egyéb, az iskola Pedagógiai Programjában is elfogadott célra diákköröket hozhatnak létre. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. A tanuló joga, hogy részt vegyen különböző szabadidős programokon, pályázatokon, sport és tanulmányi versenyeken. Ezekről a pedagógusoktól és az iskolai hirdetőtábláról értesülhetnek. A tanuló joga, hogy korrepetáláson vegyen részt, amennyiben az iskola ezt meghirdeti. A jelentkezés önkéntes, írásban történik (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő egyetértésével). Jelentkezés esetén a részvétel kötelező érvényű, a jelentkezési feltételben meghatározott időtartamra. 2.13. Emberi méltósághoz való jog A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben a durva szavaktól, gúnyos megjegyzésektől, a megalázó hangnemtől. Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele szemben, vagy fegyelmi eljárás indul ellene. A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi az intézmény vezetőjének, aki vagy személyesen, vagy megbízottja (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) útján a megfelelő fórumon eljár. 2.14. Személyiségi jog A tanuló joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját vagy mások egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. 6
Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek; az így kapott adatokat kizárólag jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a beírási naplóban, az osztálynaplóban, a törzslapon és a tanuló-nyilvántartási rendszerben rögzíti. Egyéb adatok az érintettek hozzájárulásával kérhetők. A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti. Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának ismeretét. A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban vagy ösztöndíjban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni. Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, de az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s tartózkodik attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa, elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének. Az iskola tiszteletben tartja a tanuló levelezéshez való jogát; a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át. A tanórán, szakmai gyakorlaton folytatott levelezés azonban akadályozza mások művelődéshez, szakképesítés megszerzéséhez való jogát, ezért az órát, gyakorlatot tartó pedagógus a levelet elveheti, amit az óra, gyakorlat végén felbontatlanul, olvasatlanul visszaad a tanulónak. 2.15. Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tantervi órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője, a szünetekben az ügyeletes pedagógus gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, valamint erkölcsi védelméről. A pedagógus osztályfőnökként, szaktanárként átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok elsajátításáról. A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat. A szaktanároknak (különösen: testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális (műhely, tornaterem, informatika terem), illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő tantermek (szaktantermek, előadótermek) használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak. Iskolán kívüli rendezvények előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A tanulóbaleseteket a vonatkozó jogszabályok szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A pedagógus jelzi a balesetet az iskola vezetőjének vagy helyettesének, aki értesíti a munkavédelmi felelőst, s ő a jogszabályoknak megfelelően jár el. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít). Az iskolaorvos rendelési ideje megtekinthető az iskolai hirdetőtáblán és az iskolaorvosi rendelő ajtaján. A tanév során sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére. Fogászatiés hallásvizsgálat évente egy alkalommal történik. A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról előzetesen tájékoztatja a tanulókat (kiskorú tanuló esetén az ellenőrző könyv útján a szülőt/gondviselőt). 7
2.16. A tanulók tájékozódáshoz kapcsolódó jogai A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Az intézmény működését alapvetően meghatározó, alább felsorolt dokumentumok megismerhetőek a titkárságon, valamint az iskola honlapján: Pedagógiai Program (tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés és a továbbhaladás feltételeit, a tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének szempontjait, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat), SZMSZ, Házirend, Intézmény Minőségirányítási Program (IMIP). Az egyes helyiségek használati rendje megtalálható az adott helyen kifüggesztve. Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnököknek osztályfőnöki órán és szülői értekezleten ismertetni kell a tanév kezdetekor, vagy változtatás esetén. Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni. A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy osztályfőnökétől. A tanulónak jogában áll feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után, vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor. A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, illetve azokról másolatot kérhet az adott tanév végéig. (A másolat készítésével kapcsolatos költségek a tanulót, illetve a szülőt/gondviselőt terhelik.) 2.17. A tanulók érdekérvényesítése, véleménynyilvánítása A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, megszervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók döntése a Házirendet nem sértheti. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. A tanuló javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat tanórán az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, diákképviselője közreműködésével a diákönkormányzat ülésein, valamint a diákközgyűlésen. A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát. A tanulók a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a DÖK véleményét. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a DÖK saját 8
működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkatervben is rögzíteni kell. A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti. Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, melynek idejét a tanév elején kihirdeti. 2.18. Diákönkormányzat (DÖK) A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. Érdekeinek képviseletéért közvetlenül a diákképviselőjéhez fordulhat. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hoznak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK vezetőségét az osztályok által szavazattöbbséggel megválasztott küldöttek választják maguk közül, vezetőjük a diákközgyűlés által megválasztott elnök. A választásokról szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet átadnak az iskola igazgatójának. A választásokon részt vesznek az érintett osztályfőnökök is, illetve a diákközgyűlésen a diákmozgalmat segítő tanár. (A DÖK munkáját e feladatra kijelölt, iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze az SZMSZ-nek megfelelően.) A tanulókat az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK elnöke képviseli. A DÖK a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül is érvényesítheti jogait. A DÖK feladatainak ellátásához az iskolával történő megállapodásnak megfelelően használhatja az intézmény kijelölt helységét, valamint eszközeit. A DÖK véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A DÖK jogosult dönteni: évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a nevelőtestület véleményének kikérése mellett, saját szervezeti és működési szabályzatáról, munkatervéről, költségvetéséről és a számukra biztosított eszközök felhasználásáról. 2.19. A szakképzésben részt vevő tanulók jogai A szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: szakképzési törvény), valamint a szakképzési törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: munka törvénykönyve) biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat is. 9
A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. Amennyiben a szakképzésben az iskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, a diákképviselőt, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével, valamint a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. A szakképzési törvény által meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. 2.20. Egyéb rendelkezések A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit. Az eszközök és létesítmények igénybevétele tanári engedéllyel és felügyelettel történhet. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Az intézmény vallásilag elkötelezett iskolaként működik, azonban nem korlátozza más vallás szerint élők szabad vallásgyakorlását. A tanuló joga, hogy az iskolában, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben, kérelmére (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérelmére) térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a Nkt. által meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. 10