A hullámtéri akkumuláció meghatározása mágneses szuszceptibilitás és röntgensugaras mérések segítségével, közép-tiszai mintaterületeken 1 Sándor Andrea 2 Kiss Tímea 1. Bevezetés A XIX. századi folyószabályozások egyik nemkívánatos következményeként a Tisza az áradások során hozott hordalékát nem az árterén, hanem a szűk hullámtéren kénytelen lerakni, így ott fokozott feltöltődést okoz. A Tisza hullámtéri akkumuláció mértékének meghatározására különböző módszerekkel már korábban is történtek mérések: egyes kutatók egy-egy áradás után lerakódott üledék vastagságát adták meg (Kiss et al. 2002), mások a hosszútávú felhalmozódás eredményéből adtak meg egy átlagos akkumulációs ütemet (Nagy et al. 2001, Schweitzer et al. 2002, Gábris et al. 2002, Braun et al. 2003), amely meghatározásához Pb elem tartalmat használtak. A hullámtéren történő üledék-felhalmozódás változik a folyótól mért távolsággal, és ennek ütemét befolyásolja a töltések által határolt terület morfológiája is (Mariott 1992, Asselman et al. 1995, Gábris Gy. et al. 2002, stb.). E tényezőkön kívül hatással vannak a hullámtéri akkumulációra a helyi áramlási viszonyok (Borsy 1972, Walling et al. 1998) és a területhasználat is (Török 2000, Steiger et al. 2002, Rátky et al. 2003). Kutatásunk fő célja az volt, hogy minél pontosabb képet adjunk különböző vizsgálati módszerek segítségével az üledék-felhalmozódás mértékére a közép-tiszai mintaterületeken. Ehhez felhasználtuk a mágneses szuszceptibilitás értéket (χ), amely az üledékben jelenlevő mágneses tulajdonságú ásványok jelenlétét mutatja, és értékét befolyásolhatják különböző szennyeződések (Yu et al. 1993, Magiera et al. 2006). E mérés segítségével az eltérő tulajdonságú, más területről érkező üledékek azonosíthatók a kutatási szelvényekben (King et al. 1982, Walden et al. 1997). A fent alkalmazott vizsgálatok (Cs, Pb, χ) együttesen pontosabb eredményt adhatnak a vizsgálat során (Hutchinson 1995), hiszen Georgeaud et al. (1997) és Chan et al. (2001) vizsgálatai alapján az üledékek nehézfém koncentrációja (különösen a Pb, Zn, Cd, Cu és Cr) és a mágneses tulajdonságai között pozitív korreláció rajzolható ki. Az általunk alkalmazott másik eljárás a röntgensugaras mérés (XRF), amely a minták elemi összetételéről ad felvilágosítást. E mellett antropogén beavatkozások és szennyeződések beazonosítására használják (Osán et al. 2002), valamint az üledék eredetéről is felvilágosítást adhat (Miguel et al. 2005). 2. Mintaterület A Közép-Tisza Vidéken, két mintaterületen kutatóárkokat ástunk (1. ábra), ahol a hosszútávú hullámtéri akkumuláció mértékét meghatározzuk. Az egyik Szolnok feletti szakaszon (337,4-340,3 fkm), a másik Nagykörű alatti folyószakaszon (354,5-359 fkm) található. A Szolnok feletti mintaterületen három kutatóárkot létesítettünk. Az egyiket egy mindenkori ártéri területen a folyó jobb partján a Millér-főcsarotna becsatlakozásánál, ahol a folyómeder alig mozdult el az utóbbi 300 évben. Itt a hullámtér 2,8 km széles, viszont a Tisza 1 A kutatás az OTKA 62200 sz. pályázata támogatta. 2 SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722-Szeged, Egyetem u. 2-6. Tel/fax: 06-62-544-158, e-mail: andrea.sandor@gmail.com 1
bal partján lévő 88 m magas nyárigát lecsökkenti a folyó árterének szélességét 600 m-re. A vizsgált terület szintkülönbsége nem éri el a 2 métert (83,5-85,3 m). A Szolnoknál létrehozott másik két szelvényt az Árapasztó területén mélyítettük, amelyet a KÖTI- KÖVIZIG munkatársai 2000-ben létesítettek a Tisza bal partján, abból a célból, hogy az egyes árvizek alkalmával a főmeder szolnoki szakaszának vízvezetését tehermentesítsék, azaz az árvíz egy részét Tiszaliget alatt vezessék el, mivel Szolnoknál a meder szélessége (95 m), az átlagos (200 m) felét sem éri el. Az Árapasztó átlagos tengerszint feletti magassága 82-83 m, szélessége 40-50 m. Az Árapsztó alja és a régi folyóhát közti magasságkülönbség eléri az 5 m-t. Itt a hullámtér szélessége 1,3 km, de a folyó jobb partján futó nyári gát figyelembevételével ez csak 800 m. 1. ábra: A mintaterületek elhelyezkedése Nagykörűnél két kutatóárkot mélyítettünk a Tisza mindenkori ártéri területén, ahol a növényzet viszonylag idős és a terület kevésbé bolygatott. A terület szintkülönbsége 1 méter (85-86 m), a hullámtér szélessége 0,8-2 km között változik. 3. Módszerek Az öt kutatóárokból a mintákat 2003. és 2005. júliusában vettük 2 cm-enként, kivéve a szolnoki folyóháton (Sz1/b), ahonnan 4 cm-ként, ugyanis ez intenzívebben töltődő alacsonyabb felszínű területen fekszik. Az Árapasztóban ásott két szelvény esetében a kiásás szintjéig, egy durva, világos színű mészkonkréciós rétegig mélyítettük az árkot. A többi, közel 1 méter mély szelvényeket a Tisza mindenkori ártéri területén létesítettünk. Ez utóbbi szelvények esetében a korábban elkészített DDM alapján, a mintaterületen nem vártunk 1 m- nél vastagabb hullámtéri akkumulációt. A laboratóriumi vizsgálat során először meghatároztuk a minták szemcseösszetételét (Köhn-félröntgensugaras méréseket végeztünk. Alacsony (0.465 khz) és magas (4.65 khz) frekvencián iszapolással és szitálással), ph értékét (elektrometriás eljárással), szervesanyagtartalmát (spektrofotométerrel) és nehézfémtartalmát (atomabszorpciós spektrofotométerrel). A wolverhamptoni egyetem SAS laboratóriumában mágneses szuszceptibilitás és mágneses szuszceptibilitást Bartington MS2 System-mel, míg az Anhysteretic Remanent Magnetisation-t (ARM) Molspin a.f. Demagnetiser és Molspin Magnetometer segítségével mértük. Az Isothermal Remanent Magnetisation-t (IRM) mérését Molspin Magnetometer-rel végeztük, az ehhez szükséges mágneses mezőt MMPM10 Pulse Magnetiserrel idéztük elő. Röntgensugaras mérést (XRF) SPECTRO XEPOS spektrométerrel végeztük el, amellyel összesen 49 elem koncentrációját határoztuk meg a mintákban. 2
A kapott értékeket TILIA és TILIA Graph program segítségével ábrázoltuk. A zónák meghúzásához klaszter analízist használtunk és az egyes zónák mintái között korreláció analízist végeztünk. 4. Eredmények Ebben a munkában csak a 2005-ben létesített három szelvény elemzését mutatjuk be, de a feldolgozásához felhasználtuk a korábban létesített két szelvény eredményeit is (Sándor A. Kiss T. 2006). 4.1. Sz1/b szelvény jellemzése: Az Árapasztóban létesített szelvény 76 cm mély, közvetlen a part közelében, a vízvezető sáv bejáratában a folyóhát helyén található. Mivel ez a terület a mederkitöltő vízszint alatt helyezkedik el, ezért már az árvíznek nem minősülő áradások is elöntik. A szelvényt a minták hasonlósága alapján három zónára osztottuk fel (2. ábra). 2. ábra: Az Árapasztóban létesített (Sz1/b) szelvény fizikai és kémiai paraméterei I. Zóna: A szelvényben 68-76 cm közötti, alacsony homoktartalmú (20% körüli) minták világos színűek. A magas finomfrakció részaránya (80%) mellett a nehézfémtartalom koncentrációja alacsony. A minták szervesanyag-tartalma 1% alatt van. A mágneses vizsgálat szerint a ferrimágneses ásványtartalom (pl. magnetit) alacsony, MD (multidomain) szemcsék aránya szintén alacsony, az XRF vizsgálattal mért Fe tartalom pedig magas a mintákban. A SIRM, amely az összes remnancia hordozó ásványt mutatja, alacsony ebben a zónában. Ez a korábbi felszín anyaga, amely felett egy réteghiány van, ugyanis eddig a szintig gyalulták le a felszínt. II. Zóna: A 20-68 cm közötti mintákban felfelé nő a homokfrakció részaránya, és csökken a finomfrakciók részesedése. A nehézfémtartalom az előző zónához képest hirtelen megemelkedik, de a zóna felső 10 cm-én mind alacsonyabb koncentrációt mutat. A vizsgálat során a későbbiekben fontos szerepet játszó Pb-nak több kiugró értéke is van a zónában (20-24, 32-36, 36-40, 44-48, 60-64, 64-68 cm-en). A szervesanyag-tartalom aránya 1-2% között mozog ezekben a mintákban. Ebben a zónában nő a mágneses szuszceptibilitás értéke (χ), amely szerint a ferrimágneses szemcsék mennyisége és az MD szemcsék aránya is nő. A mágneses szemcsék mennyisége csökkenést mutat a 40-44 cm- 3
en, ugyanis a χ lecsökkent, de a Fe magas értéket mutat. A SIRM-nek két-két kiugró értéke van a zóna alján és tetején. III. Zóna: A szelvény felső 20 cm-én magas a homoktartalom részaránya (>85%), a finomfrakcióval (<15%) párhuzamosan lecsökken a nehézfémek mennyisége is. Viszont a legfelső mintában megnő a vizsgált fémek mennyisége. A minták szervesanyag-tartalma 1% alatt marad ebben a zónában. Mágneses vizsgálat szerint a SIRM csökken a II. zónához képest, a χ is csökkenést mutat, kivéve 8-12 cm-es mintát. E tulajdonságok változásai azt mutatják, hogy a ferrimágneses szemcsék mennyisége csökken, MD (multidomain) szemcsék aránya szintén alacsony lehet, kivéve a 8-12 cm-en, amelyet a SIRM/ARM (Saturation Isothermal Remanent Magnetisation/ Anhysteretic Remanent Magnetisation) is mutat. Ez a paraméter a mágneses szemcseméretre ad információt, ebben a szelvényben a 0-4 és a 8-12 cm-en van maximum értéke, ami a durva mágneses szemcsék (multidomain) dominanciájára utal a mintákban. Ugyanitt az Árapasztóban 2003 nyarán is létesítettünk egy szelvényt (Sz1/a) a parttól 30 m-re, melyben a feltöltődés 24 cm-nek adódott. A két szelvényt párhuzamba állítottuk, amelyből most csak az ólom tartalom változásait mutatjuk be (3. ábra). 3. ábra: Az Árapasztóban létesített két szelvény ólom tartalmának összevetése Ez alapján a hasonlóság az Sz1/a teljes szelvénye és az Sz1/b profil I. és a II. zóna alsó két harmada között figyelhető meg. Míg az I. zóna mindkét szelvényben a legyalulás szintjét mutatja, a tényleges feltöltődés Sz1/a szelvényben 24 cm-ig figyelhető meg, ami párhuzamba állítható a Pb tartalom relatív mennyisége alapján a 2005-ben ásott Sz1/b szelvény 32-68 cm közötti mintáival. Tehát az átvágott folyóhát sávjában 2000-2003 között 36 cm üledék akkumulálódott. A zónák és áradások azonosításához ad segítséget a 4. ábra, amely a relatív mágneses szemcseméret változást mutatja (King et al. 1982). A szelvény I. és III. zónája közel hasonló mágneses szemcseméretet mutat, amely utalhat altalaj-, partfal-, vagy mederanyagra. A középső finomabb mágneses szemcseméretű zóna, melynek mintái a felső körben helyezkednek el, feltalaj lemosásból rakódhatott ki. Eltérést csak a 28-32 és a 40-44 cm-es minták mutatnak, amelyek utalnak azokra az áradásokra, amelyek altalaj-, partfal-, vagy mederanyagot is szállíthattak 2000 és 2004 között. Az Árapasztó létesítése óta (2000 ősze és 2005 nyara között) kevés olyan áradás volt, amely meghaladta az elsőfokú árvízvédelmi készültséget (650 cm), viszont ezek a kisebb 4
áradások is elöntötték ezt az alacsonyabban fekvő mesterségesesen kialakított felszínt, amelyek csak finomabb hordalékot hoztak erre a hullámtéri részre. Ez a finomabb szemű üledék az Sz1/b szelvényben 32-68 cm között figyelhető meg. Viszont a 2004-es és 2005-ös viszonylag nagyobb áradások durvább üledéket is leraktak erre a területre, amelyek a 4. ábrán az alsó körben találhatók, a szelvényben pedig a II. zóna felső 1/3-a és a III. zóna tartozhat ide. 4. ábra: A mágneses szemcseméret változás az Sz1/b szelvényben Tehát a szelvény felső, 32 cm-es rétege a legutóbbi áradások lerakódása lehet. Elmondható, hogy a szelvényben, amelyet a part közelében egy mesterségesen kimélyített alacsony területen létesítettünk, 2000 ősze óta 68 cm üledék halmozódott fel, így az akkumuláció mértéke 13,6 cm/év. Viszont a 2005-ös nagyobb áradás feltehetőleg 20 cm üledéket is lerakhatott ezen a területen. 4.2. N1 szelvény jellemzése Nagykörűnél a Tisza bal partján egy természetes erdősávban a hullámtéren található a mintavételi pont. A terület 85 m magasan helyezkedik el a folyótól 260 m a 354,5 fkm-nél. A szelvényben 4 zónát különítettünk el a minták fizikai és kémiai paramétereinek segítségével (5. ábra). 5. ábra: A nagykörűi N1 szelvény fizikai és kémiai paraméterei 5
I. Zóna: A szelvény alsó 10 cm-én (70-80 cm) a finom üledék aránya 50% körül mozog, de a 70-72 cm-es mintában már 60% felett van a homok részaránya. A magasabb iszap és agyag részarányhoz magasabb nehézfémtartalom társul ebben a zónában. A minták szervesanyag-tartalma 0,7-0,9% között változik. A mágneses vizsgálat szerint az összes remnancia hordozó ásvány aránya alacsony, ez figyelhető meg a χ esetében is. II. Zóna: A 58-70 cm közötti zónában magas a homokfrakció részaránya (> 86% ), viszont a nehézfémtartalom koncentrációja alacsony ezekben a mintákban. A szervesanyag-tartalom is minimális ebben a zónában (< 0,3%). Az összes remnancia hordozó ásvány aránya magas, MD szemcsék aránya magas, a mágneses szuszceptibilitásnak két kiugró értéke van négy mintán (58-62 és 64-68 cm) keresztül ebben a zónában, amit főleg az MD szemcsék okoznak, ugyanis a Fe koncentrációja alacsony. III. Zóna: Az üledék szemcseösszetétele a zóna aljától (58 cm) a tetejéig (20 cm) finomodik, ezt megtöri a 26-28 cm-es minta, ahol a homoknak van egy kiugró értéke. A nehézfémtartalom nő a zóna aljától a felső határig, a finomfrakció növekedésével párhuzamosan. A 28-30 cm-es mintákban mindegyik nehézfémnek kiugró értéke van, majd ezt kövezően a 26-28 cm-es mintában lecsökken a fémek mennyisége. A szervesanyag részaránya is folyamatos növekedést mutat ebben a zónában (0,6%-ról 2%- ra). Az összes remnancia hordozó ásvány mennyisége (SIRM) alacsony a zóna alsó kétharmadában, kiugró érték 48-50 cm-es mintában, a 30-32 cm-es mintától folyamatos emelkedést mutat a felső határig, χ kiugró értékei a 48-50, 28-30 és 22-24 cm-es mintákban van. A 48-50 cm-es mintában a MD szemcsék okozhatják nagymértékben ezt a kiugró értéket, ugyanis a Fe koncentrációjában nem látható ez a kiugró érték. IV. Zóna: Az üledék a felső 20 cm-en tovább finomodik, majd a legfelső két mintában (0-4 cm között) a homokfrakció részaránya mutat növekedést. A Cu, Zn, Cd a szelvényben felfelé folyamatos növekedést mutat. A Pb tartalom a 8-10 cm-es mintáig nő, majd azt követően csökken a zónában. SIRM nő ebben a zónában, viszont a felső két mintában lecsökken az értéke, ezt mutatja a χ érték is, amellyel együtt csökken a ferrimágneses ásványok aránya és az MD szemcsék aránya. 6. ábra: A N1 szelvény mintáinak eloszlása a mágneses szemcseméret szerint A 6. ábrán jól elkülönülnek az általunk meghúzott zónák, e mellett le tudjuk határolni azokat a mintákat, amelyekben a durvább (alsó kör) és azokat, amelyekben a finomabb (felső kör) mágneses szemcseméret a jellemző. Az I. és II. zóna teljes mértékben csak a durvább mágneses szemcsemérethez tartozik, a finomabb mágneses szemcsék jellemzik az I. zónát és a II. zóna egyes mintáit. A szelvényben a II. zóna finomabb és durvább mágneses szemcseméret felváltva követik egymást, mintha az egyes árvizes és szárazabb periódusokat 6
jeleznék a szabályozások óta. E mellett az 5. ábrán látható magas SIRM/ARM értékek is azt mutatják, hogy az alsó két zónában és a III. zóna egyes mintáiban domináns a durva mágneses szemcsefrakció (azaz a multidomain szemcsék), amely felfelé csökkenő tendenciát mutat a szelvényben. A mintaterület fölött két nagyobb átvágás (1851 és 1856) is volt, amely hatására megnőhetett a folyó munkavégző képessége, tehát a mintaterületre durvább üledék juthatott a folyószabályozást követő időben. Ezek a durvább homokfrakciót tartalmazó minták a szelvényben 58-70 cm között figyelhetők meg, e feletti üledék (58 cm) valószínű a szabályozási munkák után akkumulálódott, tehát az üledék-felhalmozódás átlagos üteme 0,4 cm/év. 4.3. N2 szelvény jellemzése Ez a mintavételi pont Nagykörűnél a Tisza bal partján található, egy nagyobb kanyarulatban, annak a középső részén. A szelvényt a 359 fkm-nél 85,2 m-en ástuk, és a folyótól mért távolsága 520 m. A szelvényt az elemzés során 4 zónára osztottuk (7. ábra). 7. ábra: A Nagykörűnél létesített N2 szelvény fizikai és kémiai paraméterei I. Zóna: A 94-108 cm közötti mintákban magas a homoktartalom (> 50%), a 96-98 cm-es mintában van egy kiugró értéke, az agyag és az iszapfrakciók részaránya 25-25% alatt mozog. A 94-96 cm-es mintában már a finomfrakció részarány a nagyobb (57%), csökkenő tendenciát mutat a homokfrakció részaránya. A nehézfémeknek 100-102 és 94-95 cm-en van maximum értékük (kivéve a Cd-ot, mert az méréshatár alatti mennyiségű volt). A szervesanyag-tartalom 8% körül mozog ezekben a mintákban. A χ felfelé nő, amely adódhat a MD szemcsék gyarapodásából és a ferrimágneses ásványok növekedéséből. Az összes renmancia hordozó ásvány részaránya a SIRM szerint alig változik ebben a zónában. II. Zóna (60-94 cm): Az alsó mintákban a finomfrakció dominál, majd felfelé durvul az üledék. Ezzel párhuzamosan a nehézfémeknek is az alsó mintákban van kiugró értékük, majd fölfelé csökken a mennyiségük. A szervesanyag-tartalom 7,4-7,8% között változik. A SIRM értéke alig mutat változást, 86-88 cm-en van egy kiugró értéke, χ a zóna alsó felében egyenletes értéket mutat, majd egy csökkenés után erőteljes növekedés figyelhető meg, amit az MD szemcsék és a ferrimágneses ásványok okoznak. 7
III. Zóna: Magas a homokfrakció részaránya ebben a zónában (14-58 cm), az agyag és az iszap részaránya alacsony, kisebb kiugró értékeik vannak a zónán belül. A 0,2-0,1 mm-es apró szemű homok a domináns a homokfrakción belül (>30% 54-56 cm-es mintában meg is haladja az 50%-ot). Alacsony a nehézfémtartalom a zóna alsó mintáiban, de a felső határ felé gyengén növekszik, kiugró értékek vannak az 50-52, 42-44, 28-30 és a 22-24 mintákban, majd a 18-20 cm-es mintáktól folyamatos növekedést mutat. Az előző zónához képest lecsökken a szervesanyag-tartalom (0,5-1,6%). A SIRM és a χ kiugró értékei egybeesnek ebben a zónában (20-22, 54-54, 40-46 cm), a χ van még egy magasabb értéke a 30-32 cm-en, ezt az eltérést okozgatják a ferrimágneses szemcséken kívüli egyéb remnancia hordozó ásványok is. A homokfrakciók kiugró értékei egybeesnek a SIRM/ARM a kiugró értékeivel, amelyek MD mágneses szemcséket jeleznek, ami hevesebb áradásokra utalhat. IV. Zóna: A 0-14 cm közötti zóna alsó mintáiban a homokfrakció részaránya lecsökken, majd a felső 6 cm-en ismét kiugró értéke van. A magasabb finomfrakcióhoz magasabb nehézfémtartalom társul. Kiugró Pb tartalom a 8-10, 10-12 cm-es mintákban van. A SIRM-nek, amely az összes remnancia hordozó ásványt tükrözi, maximuma van 6-8 cmen, ahol a χ is magas értéket mutat, e mellett ez utóbbinak kiugró értéke 8-10 cm-es mintában is van. 8. ábra: Az N2 szelvény mintáinak eloszlása a mágneses szemcseméret szerint A mágneses szemcseméret eloszlás alapján (8. ábra) az N2 szelvényben hasonló tulajdonságok rajzolódnak ki, mint az N1 profil esetében. A durvább mágneses szemcsemérettel jellemezhető mintákat az alsó körrel jelöltük, ehhez tartoznak az alsó két zóna mintái, valamint a III. és IV. zónák egyes mintái. A finomabb mágneses szemcsemérettel jellemezhető minták a felső körben találhatók. Itt is megfigyeltük, hogy a felső két zóna mintáinak szemcsemérete lüktetve változik, ahogy az árvizesebb és a viszonylag szárazabb periódusok követték egymást a folyó szabályozás után. A 7. ábrán a SIRM/ARM lüktetése is mutatja a mágneses szemcsék durvulását és finomodását. Ezt a lefutást mutatja a homokfrakció futása is az N2 szelvényben. Ezen a hullámtéri szakaszon a DDM nem mutatott 1 méternél vastagabb akkumulációt, valamint a szelvényben a III. zónában üledékdurvulás figyelhető meg, amely a szabályozások hatására bekövetkezett hidrológiai változások idézhettek elő. Véleményünk szerint ezen a mintaterületen a szabályozások óta 60 cm üledék akkumulálódhatott. 4.4. Szelvények összevetése A Nagykörűnél létesített szelvényeket párhuzamba állítottuk egy korábbi szelvényünkkel (Sz2), amely a folyótól 230 m-re 84 m tengerszint feletti magasságon létesítettünk (9. ábra). Ebben a szelvényben a szabályozást követő akkumuláció 108 cm volt, 8
amelyben olyan jelzőréteget azonosítottunk be Braun et al. (2003) vizsgálata alapján, amelyek az 1960-ban levonult Pb-tartalmú szennyeződéshez köthető. Mindkét nagykörűi szelvényben megtalálható ez a magasabb Pb-tartalommal jellemezhető üledékréteg. Az N1 szelvényben 28-30 cm-en, az N2 profil esetében 26-32 cm között van az ólomnak egy maximum értéke, amely feltételezhetően az 1960-as árvizekhez köthető. Ez alapján mindhárom szelvény esetében elmondhatjuk, hogy gyorsult az akkumuláció az elmúlt 45 év alatt. 9. ábra: A nagykörűi szelvények ólom tartalmának összehasonlítása egy Szolnok melletti, korábban elemzett szelvénnyel (Sz2) (ld. Sándor et al. 2006) 5. Eredmények: A vizsgálat eredményei (1. táblázat) azt mutatják, hogy az üledékképződés sem térben, sem időben nem egyenletes. A hullámtér magasabb, vagy folyótól távolabb lévő részein a hullámtér feltöltődése jóval lassabb. Az akkumuláció mértékét befolyásolhatja az áradás nagysága, amint az Sz1/b szelvény bemutat, ahol a 2005-ös áradás az átlagnál vastagabb üledéket rakott le. 1. táblázat: Az vizsgált mintaterületek akkumulációja Vizsgálat helye Parttól mért távolság Vizsgált időszak Feltöltődés (cm) Átlagos akkumuláció Szelvények (m) (cm/év) SZ1/b m esterséges felszín 5 2000-2005 68 13,6 SZ1/a mesterséges felszín 30 2000-2003 27 10,8 folyóhát zónája SZ2 mindenkori ártér 230 szabályozás óta 108 0,8 (1858-2003) N1 mindenkori ártér 260 szabályozás óta 58 0,4 N2 mindenkori ártér 520 (1856-2005) szabályozás óta 60 0,4 (1856-2005) A vizs gálat módszertani eredm énye, hogy a mágneses vizsgá latok alátámasztják a mérési eredményeinket, felhasználása hasznosnak bizonyult a vizsgálat során, megfelelőnek 9
bizonyul az egyes nedvesebb és szárazabb periódusok azonosítására. Ennek vizsgálata még további kutatásokat tesz szükségessé. Az XRF vizsgálat adatai közül csak néhányat használtunk fel a vizsgálat során, főleg a zónák berajzolásának pontosításához. Ennek elemzése szintén további munkát kíván. 6. Felhasznált irodalom Asselman N. E. M. Middelkoop H. 1995: Floodplain sedimentation: quantities, patterns and processes. Earth Surface Processes and Landforms Vol. 20. pp. 481-499. Borsy Z. 1972: Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az 1970. évi árvíz után. Földrajzi Közlemények Vol. 41. pp. 87-101. Braun M. Szalóki I. Posta J. Dezső Z. 2003: Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterén. MHT XXI. Vándorgyűlés 2003. július 2-4. CD-kiadvány Chan L. S. Ng S. L. Davis A. M. Yim W. W. S. Yeung C. H. 2001: Magnetic properties and heavy-metal contents of contaminated seabed sediment of Penny s Bay, Hong Kong. Marine Pollution Bulletin, Vol. 42 (7), pp. 569-583. Gábris Gy. Telbisz T. Nagy B. Belardinelli E. 2002: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények Vol. 84. 305-322. Georgeaud W. M. Rochette P. Ambrosi J. P. Vandamme D. Williamson D. 1997: Relationship between heavy metals and magnetic properties in a large polluted catchment: The Etang de Berre (South of France) Phys. Chem. Earth, Vol. 22 (1-2) pp. 211-214. Hutchinson S. M. 2005: Use of magnetic and radiometric measurements to investigate erosion and sedimentation in a Brithish upland catchment. Earth Surface Processes and Landforms, Vol. 20. pp. 293-314. King, J. Banerjee, S. Marvin, J. Özdemir, Ö. 1982: A comparison of different magnetic methods of determining the relative grain size of magnetite in natural materials: some results from lake sediments. Science Vol. 21. pp. 687-697. Kiss T. Sipos Gy. Fiala K. 2002: Recens üledék-felhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények Vol. 84. pp. 456-472. Magiera T. Strzyszcz Z. Kapicka A. Petrovsky E. 2006: Discrimination of lithogenic and antropogenic influences on topsoil magnetic susceptibility in Central Europe. Geoderma Vol. 130. pp. 299-311. Marriott S. 1992: Textural analysis and modelling of a flood deposit: River Severn, U. K. Earth Surface Processes and Landforms Vol. 17. pp. 687-697. Miguel E. Charlesworth S. Ordónez A. Seijas E. 2005: Geochemical fingerprints and controls int he sediments o fan urban river: River Manzanares, Madrid (Spain). Science of the Total Environment, Vol. 340, pp. 137-148. Nagy I. Schweitzer F. Alföldi L. 2001: A hullámtéri hordalék-lerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények Vol. 83. pp. 539-564. Osán J. Kurunczi S. Török S. Van Grieken R. (2002):X-Ray analysis of riverbank sedimnet of the Tisza (Hungary): identification of particles from a mine pollution event. Spectrochimica Acta Part B Vol. 57. pp. 413-422. Rátky I. Farkas P. 2003: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére. Vízügyi Közlemények Vol. 85 (2) pp. 246-265. Sándor A. Kiss T. 2006: A hullámtéri üledék felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó- Tiszán. Hidrológiai Közlöny Vol. 86 (2) pp. 58-62. Schweitzer F. Nagy I. Alföldi L. 2002: Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében. Földrajzi Közlemények Vol. 51. pp. 257-278. Steiger, J. Gurnell, A. M. 2003: Spatial hydro-geomorphological influences on sediment and nutrient deposition in riparian zones: observations from the Garonne River, France. Geomorphology Vol. 49. pp. 1-23. Török I. Gy. 2000: Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Békéscsaba pp. 125-132. Walden J. Slattery M. C. Burt T. P. 1997: Use of mineral magnetic measurements to fingerprint suspended sediment sources: approaches and techniques for data analysis. Journal of Hidrology Vol. 202, pp. 353-372. Walling D. E. He Q. 1998: The spatial variability of overbank sedimentation on river floodplain. Geomorphology Vol. 24. pp. 209-223. Yu L. Oldfield F. 1993: Quantitative sediment source ascription using magnetic measurements in a reservoircatchmant system near Nijar, S.E. Spain. Earth Surface Processes and Landforms, Vol. 18. pp. 441-454. 10