DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E

DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E A Polgármesteri Hivatal lapja 2005. évi 14. szám 2005. június 16. 2005. június 16. II. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 104/2005. (V. 26.) Kh. A Debreceni Vagyonkezelő Rt. 2004. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásáról 1061 105/2005. (V. 26.) Kh. FŐNIX Rendezvényszervező Közhasznú Társaság 2004. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról 1154 106/2005. (V. 26.) Kh. Az Euro-Régió Ház Közhasznú Társaság 2004. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról 1181 107/2005. (V. 26.) Kh. A DVSC Kézilabda Kft. 2004. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadásáról 1225

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 104/2005. (V. 26.) Kh. határozata A Közgyűlés a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének előterjesztésére az 1997. évi CXLIV. törvény 233. e.) pontja, valamint a 25/1997. (VI. 20.) Kr. sz. rendelet 21. (2) bekezdés b.) pontja alapján 1./ elfogadásra javasolja a Debreceni Vagyonkezelő Rt. közgyűlése számára az Rt. 2004. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját a melléklet szerint 18.767.929.000.-Ft mérlegfőösszeggel, 736.696.000.-Ft adózott eredménnyel, melyből 500.000.000.-Ft osztalékkifizetésként, és 236.696.000.-Ft az eredménytartalék javára kerüljön elszámolásra. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaság közgyűlésén a határozati javaslat 1./ pontja szerint képviselje az Önkormányzatot. Határidő: Felelős: azonnal a polgármester Hajdúné dr. Csabai Éva sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester

1 1 9 9 5 3 4 0-7 4 1 5-1 1 4-0 9 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2004.12.31. Statisztikai számjel 0 9-1 0-0 0 0 3 2 7 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése Debreceni Vagyonkezelő Rt. A vállalkozás címe 4 0 2 8Debrecen Tüzér u. 4. 2004. Éves beszámoló Kelt: Debrecen, 2005. április 15. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H.

1 1 9 9 5 3 4 0-7 4 1 5-1 1 4-0 9 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2004.12.31. Statisztikai számjel 0 9-1 0-0 0 0 3 2 7 Cégjegyzék száma Debreceni Vagyonkezelő Rt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév szám 2003.12.31 módosításai 2004.12.31 a b c d e 01. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 16 717 572 0 16 555 326 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 12 300 0 11 018 03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. 3. Vagyoni értékű jogok 9 461 8 380 06. 4. Szellemi termékek 2 839 2 638 07. 5. Üzleti vagy cégérték 08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.... 17.) 255 007 0 82 843 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 209 549 21 225 12. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 23 934 24 082 14. 4. Tenyészállatok 15. 5. Beruházások, felújítások 21 524 37 387 16. 6. Beruházásokra adott előlegek 149 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.... 26.) 16 450 265 0 16 461 465 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 16 450 265 16 461 465 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. 3. Egyéb tartós részesedés 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 27. B. FORGÓESZKÖZÖK (28.+35.+43.+49.) 1 505 580 0 2 207 282 28. I. KÉSZLETEK (29.... 34.) 0 0 0 29. 1. Anyagok 30. 2. Befejezettlen termelés és félkész termékek 31. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 32. 4. Késztermékek 33. 5. Áruk 34. 6. Készletekre adott előlegek 35. II. KÖVETELÉSEK (36.... 42.) 1 504 282 0 2 186 953 36. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 48 1 37. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 1 462 922 2 186 646 38. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 39. 4. Váltókövetelések 40. 5. Egyéb követelések 41 312 306 41. 6. Követelések értékelési különbözete 42. 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK (44.... 48.) 0 0 0 44. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 45. 2. Egyéb részesedés 46. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 47. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 48. 5. Értékpapírok értékelési különbözete 49. IV. PÉNZESZKÖZÖK (50.+51.) 1 298 0 20 329 50. 1. Pénztár, csekkek 289 261 51. 2. Bankbetétek 1 009 20 068 52. C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (53. 55.) 544 0 5 321 53. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 27 4 960 54. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 517 361 55. 3. Halasztott ráfordítások 56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+27.+52.) 18 223 696 0 18 767 929 Debrecen, 2005. április 15. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 1 9 9 5 3 4 0-7 4 1 5-1 1 4-0 9 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2004.12.31. Statisztikai számjel 0 9-1 0-0 0 0 3 2 7 Cégjegyzék száma Debreceni Vagyonkezelő Rt. MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév szám 2003.12.31 módosításai 2004.12.31 a b c d e 57. D. SAJÁT TŐKE (58.+60. 64.+67.) 17 964 973 0 18 201 669 58. I. JEGYZETT TŐKE 16 294 125 16 294 125 59. Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 61. III. TŐKETARTALÉK 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 820 534 1 670 848 63. V. LEKÖTÖTT TATRALÉK 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 0 0 0 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 66. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 850 314 236 696 68. E. CÉLTARTALÉKOK (69.... 71.) 0 0 0 69. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 70. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 71. 3. Egyéb céltartalék 72. F. KÖTELEZETTSÉGEK (73.+77.+86.) 219 645 0 518 184 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (74. 76.) 0 0 0 74. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 75. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 76. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (78.... 85.) 0 0 0 78. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 79. 2. Átváltoztatható kötvények 80. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 81. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 82. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 83. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 84. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 85. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (87.+89.... 97.) 219 645 0 518 184 87. 1. Rövid lejáratú kölcsönök 88. Ebből: az átváltoztatható kötvények 89. 2. Rövid lejáratú hitelek 90. 3. Vevőktől kapott előlegek 91. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 10 854 4 014 92. 5. Váltótartozások 93. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 208 737 2 487 94. 7. Rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 95. 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 54 511 683 96. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 97. 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 98. G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (99. 101.) 39 078 0 48 076 99. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 245 100. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 38 757 48 023 101. 3. Halasztott bevételek 76 53 102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (57.+68.+72.+98.) 18 223 696 0 18 767 929 Debrecen, 2005. április 15. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 1 9 9 5 3 4 0-7 4 1 5-1 1 4-0 9 Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2004.12.31. Statisztikai számjel 0 9-1 0-0 0 0 3 2 7 Cégjegyzék száma adatok E Ft-ban Tétel- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév szám 2003.12.31 módosításai 2004.12.31 a b c d e 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 171 280 195 455 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01.+02.) 171 280 0 195 455 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (03.±04.) 0 0 0 III. EGYÉB BEVÉTELEK 1 360 208 348 Ebből : visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 3 197 3 764 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 28 479 43 463 07. Egyéb szolgáltatások értéke 1 096 1 202 08. Eladott áruk beszerzési értéke 1 398 3 546 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2 738 2 508 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05.+06.+07.+08.+09.) 36 908 0 54 483 10. Bérköltség 127 227 133 853 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 13 313 12 638 12. Bérjárulékok 44 368 46 186 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10.+11.+12.) 184 908 0 192 677 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 6 601 12 086 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 237 315 758 026 Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) -293 092 0-613 469 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 1 440 000 1 980 000 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 1 440 000 1 980 000 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 33 895 66 447 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 315 30 886 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 5 Ebből: értékelési különbözet VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13.+14.+15.+16.+17.) 1 473 900 0 2 046 447 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 3 285 11 263 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 2 944 11 216 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 22 31 Ebből: értékelési különbözet IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18.+19.±20.+21.) 3 307 0 11 294 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) 1 470 593 0 2 035 153 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) 1 177 501 0 1 421 684 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 1 552 22 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 328 739 685 010 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) -327 187 0-684 988 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) 850 314 0 736 696 XII. Debreceni Vagyonkezelő Rt. "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII.) 850 314 0 736 696 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 500 000 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22.-23.) 850 314 0 236 696 Debrecen, 2005. április 15. a vállalkozás vezetője (képviselője)

2004. év KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Debreceni Vagyonkezelő Rt. Tartalomjegyzék 1. Általános kiegészítések...3 1.1. A vállalkozás bemutatása... 3 1.1.1. Cégjogi adatok... 3 1.1.2. Jogi környezet... 5 1.1.3. Tevékenység, piaci helyzet... 5 1.2. A társaság tartama, részvényeinek/üzletrészeinek összetétele... 6 1.3. A számviteli politika fő vonásai... 7 1.3.1. A befektetett eszközök... 7 1.3.2. Forgóeszközök értékelése:... 11 1.3.3. Értékvesztés elszámolása:... 13 1.3.4. Saját tőke... 16 1.3.5. Céltartalék képzés... 16 1.3.6. Kötelezettségek értékelése... 16 1.3.7. Passzív időbeli elhatárolás... 17 1.3.8. Ellenőrzésre vonatkozó előírások... 18 1.3.9. Elhatárolt veszteség (negatív adóalap) felhasználása... 18 1.3.10. Kapcsolt vállalkozások közötti kamat adóalapkorrekciója... 18 2. Tájékoztató rész...19 2.1. Az anyavállalat... 19 2.2. A társaság kapcsolt vállalkozásai... 19 2.3. Munkavállalók létszáma, bérköltsége és személyi jellegű kifizetései... 20 2.4. Vezető tisztségviselők javadalmazása... 20 3. Mérleghez, eredménykimutatáshoz kiegészítések...21 3.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések... 21 3.1.1. Eszközök... 21 3.1.2. Források... 24 3.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések... 25 3.2.1. Üzemi (üzleti) eredmény... 25 3.2.2. Pénzügyi műveletek eredménye:... 27 3.2.3. Rendkívüli eredmény... 27 3.2.4. A társasági adó és az adózott eredmény levezetése... 28 3.2.5. Ellenőrzés... 28 4. Cash-Flow kimutatás...29 5. Mutatók...30 5.1. Vagyoni helyzet mutatói... 30 5.2. Jövedelmezőségi mutatók... 32 5.3. Mérleg tételeinek elemzése... 33 5.4. Pénzügyi helyzet mutatói... 33 2004. év Kiegészítő Melléklet 2

Debreceni Vagyonkezelő Rt. 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. Cégjogi adatok A társaság cégneve: Debreceni Vagyonkezelő Részvénytársaság A társaság székhelye: 4028 Debrecen, Tüzér u. 4. A társaság alakulása : 2000. március 09. Cégjegyzékszám: Cg. 09-10-000327 Adószám: 11995340-2-09 KSH szám: 11995340741511409 A társaság tevékenységi köre: - 7415 Vagyonkezelés - 6522 Egyéb hitelnyújtás - 6523 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés - 7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 7230 Adatfeldolgozás - 7240 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás - 7412 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység - 7414 Üzletviteli tanácsadás - 7420 Mérnöki tevékenység, tanácsadás - 7440 Hirdetés - 7450 Munkaerő közvetítés - 7483 Titkári, fordítói tevékenység - 7487 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás Az Igazgatóság összetétele: Elnök: Nyíri László Tagok: Dr. Sásdi András Dr. Takács László Rezes Gábor Ősz György Kotosmann Zoltán A társaság képviselője, lakcíme: Nyíri László Elnök-igazgató 4027 Debrecen Csörsz u. 15/b. 2004. év Kiegészítő Melléklet 3

Debreceni Vagyonkezelő Rt. A Felügyelő Bizottság összetétele: Elnök: Kállai Gábor Tagok: Hernyák Imre Újhelyi István Dr. Mancsiczky László Dr. Mészáros József Könyvvizsgáló: Tóth Kálmán (Könyvvizsgálói eng. sz.: 002742 ) A Debreceni Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságában, valamint Felügyelő Bizottságában változások következtek be a fentiekben bemutatott összetételhez képest: A Debreceni Vagyonkezelő Rt. Közgyűlésének 3/2005.(03.10.) számú határozata értelmében, a Közgyűlés 2005. március 10-étől 2010. január 31-éig terjedő időszakra megválasztotta a Debreceni Vagyonkezelő Rt. Igazgatósági tagjainak: Nyíri László, Kotosmann Zoltán, Rezes Gábor, Dr. Sásdi András, Dr. Takács László, Fodor András, Huszka Imre Urakat. A Debreceni Vagyonkezelő Rt. Közgyűlésének 5/2005.(03.10.) számú határozata értelmében, a Közgyűlés 2005. március 10-étől 2010. január 31-éig terjedő időszakra megválasztotta a Debreceni Vagyonkezelő Rt. Felügyelő Bizottsági tagjainak: Kállai Gábor, Hernyák Imre, Dr. Mancsiczky László, Dr. Mészáros József, Berecz Zsolt András Urakat. 2004. év Kiegészítő Melléklet 4

Debreceni Vagyonkezelő Rt. 1.1.2. Jogi környezet A társaság alakulása: A DMJV Önkormányzata 41/2000 (III.09.) Kh. számú határozatával úgy döntött, hogy létrehozza a Debreceni Vagyonkezelő Rt-t. A döntés mögött az a szándék húzódott, hogy egy olyan holdingszervezet jöjjön létre, amely a korábban a város kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok vonatkozásában gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A DMJV Közgyűlésének 175/2000. (VII.06.) Kh. határozata és az Rt. Közgyűlésének 4/2000. (VII.07.) Kh. sz. határozata nyomán a Debreceni Vagyonkezelő Rt. tulajdonosává vált a tíz, korábban kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnak. A tagvállalatok száma tovább bővült az előbbiekben bemutatott apportálást követően: 2000. december 21- ével az Rt. megvásárolta az Airport-Debrecen Kft. üzletrészeinek 100%-át, 2001. december 07-én pedig az Rt. egyszemélyes társaságként megalapította a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft-t. A DV Rt. 2003. március 28-án vásárolta meg a Régi Vigadó Kft., 2003. június 6-án a Friss Rádió Kft. üzletrészeinek 100%-át. 2003. évben több beolvadás is történt: 2003. október 31-én a Régi Vigadó Kft. a Debreceni Gyógyfürdő Kft-ébe, 2003. november 14-én a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft. és a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. a Cívis Ház Rt-be olvadt be. 2004. évben új társaságok kerültek a vállalatcsoportba: 2004. november 16-án a Debreceni Vagyonkezelő Rt. és a Cívis Ház Rt. megalapította a Cívis Ház Ingatlan Kft-ét, 2004. november 29-én a Debreceni Vagyonkezelő Rt. és a Debreceni Gyógyfürdő Kft. hozta létre a Nagyerdei Gyógyászati Kft-ét. 1.1.3. Tevékenység, piaci helyzet A Debreceni Vagyonkezelő Rt. a Tiszántúl egyik legtőkeerősebb vállalata. A 16,3 milliárd Ft alaptőkével rendelkező Holdingban 2004. december 31-ei időpontban tizennégy gazdasági társaság tömörül, amelyből tíz korábban teljes egészében önkormányzati tulajdonban volt. A holding szervezeti formában történő működés célja továbbra is az, hogy a korábbinál erőteljesebben érvényesüljön a tulajdonos érdeke, hatékonyabb legyen a társaságok működése, érvényre jussanak a közös működésből fakadó előnyök, a tőkekoncentráció révén nyíljon lehetőség expanzióra. Továbbá a vállalatcsoport célja az is, hogy korszerű működési és irányítási rendszerek kialakításával megfeleljen az EU csatlakozás elvárásainak. A cégcsoport stratégiájának Debrecen Megyei Jogú Város stratégiájára kell épülnie, annak szerves részét kell képeznie. A város helyzetértékelése és jövőképe alapján a városfejlesztés általános célkitűzése az, hogy a Debrecenben élők életkörülményei a megélhetési viszonyok, a városi élet körülményei, a komfortosság, az egészséges környezeti feltételek, a fejlesztési erőforrások megőrzése mellett - jelentősen és tartósan javuljanak. A vállalatcsoport gazdálkodására a költségtakarékosság a jellemző, amely optimális és célszerű erőforrás-felhasználáson túl a belső tartalékok feltárását is magában foglalja. 2004. év Kiegészítő Melléklet 5

Debreceni Vagyonkezelő Rt. A Holding irányítása alá tartozó tagvállalatok a következő főbb jellemzőkkel bírnak: A tagvállalatok heterogén, valamint többségében nem vertikális (nem egymásra épülő) tevékenységet folytatnak. Az egyes tagvállalatok tevékenysége koncentrált, vagyis egy üzletágra korlátozódik. Az Önkormányzat tulajdonrésze minden tagvállalat esetében 100% volt, az apportálást követően megvásárolt ill. megalapított társaságok kivételével. A tagvállalatok telepítettsége alapvetően koncentrált, földrajzi értelemben helyinek mondható. A tagvállalatokat a tulajdonos közép-hosszabb távon meg kívánja tartani. 1.2. A társaság tartama, részvényeinek/üzletrészeinek összetétele A társaság határozatlan időre alakult, a cégbejegyzés napjával: 2000. május 3-ával kezdődően. A társaság az Alapító Okirat cégbírósághoz történő benyújtásától előbbi időpontig előtársaságként működött. A társaság alaptőkéje: 16.294.125 e Ft, amely 20.000 e Ft készpénzből és 16.274.125 e Ft nem pénzbeli betétből áll. A társaság alaptőkéje névre szóló törzsrészvényekből áll. A névre szóló részvények bemutatóra szóló részvényekké nem alakíthatóak át. A részvénytársaság alaptőkéje az alábbi részvényekből tevődik össze: 200 db, egyenként 100 e Ft névre szóló törzsrészvény (az alapításkor kibocsátott törzsrészvények sorszámozása A-001-től A-200-ig terjed). 16 db, egyenként 1.000.000 e Ft névre szóló törzsrészvény (az alaptőke felemelésekor kibocsátott törzsrészvények sorszámozása B-001-től B-016-ig terjed). 1 db 274.125 e Ft névre szóló törzsrészvény (az alaptőke felemelésekor kibocsátott törzsrészvény sorszáma:c-001). Az alapítók rögzítették, hogy az alaptőke összegéből 20.000 e Ft-ot a társaság elkülönített bankszámlája javára a részvénytársaság alapításakor megfizettek, így azt a társaság rendelkezésére bocsátották. Az alapítókat a fent meghatározott részvények az alábbiak szerint illetik meg: DMJV Önkormányzat: 199 db A-001-A-199 részvény: 19.900 e Ft 16 db B-001-B-016 részvény: 16.000.000 e Ft 1 db C-001 részvény: 274.125 e Ft DEHUSZ Kht: 1 db A-200 részvény: 100 e Ft 2004. év Kiegészítő Melléklet 6

Debreceni Vagyonkezelő Rt. 1.3. A számviteli politika fő vonásai A Debreceni Vagyonkezelő Rt. által kiadott 5/2001. számú elnök-igazgatói utasítás tartalmazza a vállalatcsoport egységes, a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaival összhangban lévő számviteli politikáját. E szabályzat tartalmazza azon kérdésekben hozott döntéseket, melyekben a törvény választási lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára. A vállalatcsoport valamennyi tagja saját számviteli politikáját ennek figyelembevételével alakította ki. A társaság a számviteli politikája stabilitásával kívánja biztosítani az egyes üzleti évek összehasonlíthatóságát. A számviteli politikában nem történt olyan változás, mely az eredményre hatást gyakorolna. A társaság a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvektől nem tér el. A vállalkozás számviteli politikájának főbb vonásai a következők: Beszámoló formája: Könyvvezetés módja: Eredménykimutatás: Mérleg: éves beszámoló kettős a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti összköltség eljárással készített A változat Mérleg fordulónapja: december 31. Mérleg készítés időpontja: február 28. a Sztv. 1.sz. melléklete szerinti A változat Az eszköz bekerülési értéke: A társaság a számviteli törvényben előírt értékelést alkalmazza: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. A társaság a számviteli politikában rögzített döntés alapján - a pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés módszerét. Az egyes eszközcsoportok bekerülési értékére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény előírásait átvevő számviteli politikánk tartalmazza. 1.3.1. A befektetett eszközök Ezen eszközcsoport a vállalkozási tevékenységet tartósan, 1 éven túl szolgálja. Esetükben értékhelyesbítés nem kerül alkalmazásra. Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. 2004. év Kiegészítő Melléklet 7

Debreceni Vagyonkezelő Rt. A hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a társaság időarányosan az eredmény terhére elszámolja: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a társaság a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. A maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembehelyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Az eszközök értékcsökkenési leírásának megtervezésekor megállapítandó maradványérték akkor lehet nulla, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Nem jelentős a maradványérték, ha összege: 500 e Ft-ot nem haladja meg vagy ha az 500 e Ft-ot meghaladja, de nem éri el a beszerzési érték 10%-át. Az alkalmazott értékcsökkenési normák az eszközök gyors, egyenletes leírását szolgálják. Bruttó értékre vetítve, lineáris, napi elszámolási módon az eszköz várható használati idejére az aktiválás napjától a használatból történő kivonás napjáig. A mérlegben a befektetett eszközök a számviteli törvény és az értékelési szabályzat előírásai alapján számított beszerzési érték, illetve az elszámolt, halmozott értékcsökkenés figyelembe vételével nettó értékben szerepelnek. Az értékcsökkenés elszámolása havi gyakoriságú. Az immateriális javak értékelése, használati idejük: 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatt: használatbavételkor egy összegben Vagyoni értékű jogok: 6 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk lehetséges Üzleti vagy cégérték: 5 év alatti leírás Szellemi termékek: 3 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk is lehetséges Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: 2 év alatti leírás, szükség szerint terven felüli leírásuk is lehetséges Alapítás, átszervezés: Nem kerül aktiválásra, tárgyévi költség. A tárgyi eszközök értékelése, használati idejük: 50.000 Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszközöknél: használatbavételkor egy összegben 50.000-200.000 Ft közötti egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszközöknél:2 év Koncesszió keretében megvalósult tárgyieszközöknél: 3 év Éves leírási kulcsok a várható használati időnek megfelelően: (azoknál az eszközöknél, amelyek több csoportba is besorolhatóak, a magasabb leírási kulcsot kell alkalmazni) Épületek: Hosszú élettartamú szerkezetből: 2% Közepes élettartamú szerkezetből: 3% Rövid élettartamú szerkezetből: 6% Minden bérbe adott épület a szerkezet élettartamának megfelelő általános kulccsal. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátási célra hasznosított hosszú, vagy közepes élettartamú szerkezetből: 3% 2004. év Kiegészítő Melléklet 8

Debreceni Vagyonkezelő Rt. (Az épületgépészet körébe tartozó, továbbá az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott használati időre kell megállapítani.) Építmények: Ipari építmény: 2% Villamosvasút telephelyen kívül: 7% Villamosvasút telephelyen belül: 2% Szennyvíztelepi vasút: 7% Vízi építmény: 2% Híd: 4% Elektromos és távközlési vezetékek: 8% Adatátviteli hálózatok, jelzőkábelek: 4% Kőolaj- és gázvezeték: 6% Termálkút, termálvízvezeték: 10% Vízlágyított gőz-, forróvíz- és vízvezeték: 5% Villamos, trolibusz munkavezeték telephelyen kívül: 25% Villamos, trolibusz munkavezeték telephelyen belül: 5% Egyéb, más vezeték (víz és csatorna): 3% Alagút és földalatti építmény: 2% Idegen építményen beruházás: 6% Hulladéktároló és földterülete: 20% Szemétégető: 15% Minden bérbe adott építmény: 5% Minden egyéb építmény: 2% Gépek, berendezések, felszerelések, járművek: 33%: A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.- alszám. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz.-alszámok. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok. 2004. év Kiegészítő Melléklet 9

Debreceni Vagyonkezelő Rt. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. 20%: A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.- ok (kivéve trolibusz). 14,5%: Gépjárműmosó berendezések, ideértve a HR 8421 vtsz. alá tartozó ilyen eszközöket. Minden egyéb fel nem sorolt gép, berendezés, felszerelés, jármű. 12%: A HR 8421 21 vtsz.-alszámokból a víztisztító szűrők. 9%: 5%: A HR 8421 21 vtsz.-alszámokból a víztisztító, klórozó berendezések. A HR 8702 vtsz-ú trolibusz. A HR 8603 10 00 vtsz. alszámú villamosjárműből az FVV típusú. A HR 8603 10 00 vtsz. alszámú villamosjárműből a KCSV típusú. Ha a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Ilyen változás 2004. évben nem történt. A számviteli törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe vegye a vállalkozás az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat, az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket az egyedi eszköznek az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények alapján számított várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja. A társaság úgy ítéli meg, hogy az összemérés elvét e módszer alkalmazása nélkül is biztosítani tudja, ezért az elszámolandó értékcsökkenések megállapításakor ezen ráfordításokat nem veszi figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a.) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b.) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c.) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; 2004. év Kiegészítő Melléklet 10

Debreceni Vagyonkezelő Rt. d.) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetet rendezni kell. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, - a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg. 1.3.2. Forgóeszközök értékelése: Vásárolt készleteket esetében év közben értékben és mennyiségben vezetett készletanalitika mellett tényleges beszerzési áron FIFO módszerrel kell a készletértéket meghatározni. Ha a számla vagy más bizonylat a raktárba történő beszállításig nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján kell állományba venni. Később, amikor a számla megérkezik a különbözetet minősíteni kell. Ha jelentős, az a beszerzési árat módosítja; ha nem, akkor egyéb bevételként vagy ráfordításként számolandó el. Jelentős a különbözet, ha összege eléri az eredetileg elszámolt bekerülési érték 10%-át, de legalább 100 e Ft-ot. Saját termelésű készleteknél év közben történik a készletre vétel utókalkulált tényleges közvetlen önköltségen. A követeléseket a vevőkkel, adósokkal egyeztetve számlázott illetve folyósított értékben. mutatjuk be. Devizában nyilvántartott követelése nincs az Rt-nek. 2004. év Kiegészítő Melléklet 11

Debreceni Vagyonkezelő Rt. Az óvatosság számviteli elvéből kiindulva az év végén fennálló, a mérlegkészítésig ki nem egyenlített követelések, kétes követelések, továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján (ez a tartósság általunk megállapított kritériuma) a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg között jelentős összegű veszteség jellegű különbözet várható. Az értékvesztés értékének megállapításához a vevők, az adósok egyedi minősítése, a fizetés bizonytalanságának fizetési határidőtől független - becslése szükséges. Az értékvesztés megállapítása szempontjából egyaránt kell vizsgálni a le nem járt, a mérlegkészítés időpontjáig lejárt, valamint a mérleg fordulónapjáig lejárt fizetési esedékességű, ki nem egyenlített követeléseket. A pénzeszközöket bankszámlakivonattal egyezően illetve a pénztárban levő pénz megszámlálásával értékeljük. Deviza-valuta mozgások elszámolása évközben is bekerülési áron történik. E pénzeszközök csökkenésekor átlagáras megoldás kerül alkalmazásra. Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, továbbá ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget. Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből egyéb jogcímen történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. Amennyiben a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben a figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét időbelileg el lehet határolni. A Társaság tekintettel a gazdasági esemény ritkaságára az időbeli elhatárolásnak ezt a lehetőségét nem használja. Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben jogcímének megfelelően a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség 2004. év Kiegészítő Melléklet 12

Debreceni Vagyonkezelő Rt. visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a tartozásátvállalás beszámolási időszakában a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. 1.3.3. Értékvesztés elszámolása: A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). a.) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél függetlenül attól, hogy a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű - különbözet összegében, ha az a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A tartósság akkor teljesül, ha a könyvszerinti és a piaci érték a mérlegkészítést megelőző 2 éven át folyamatosan és jelentős összegben eltér egymástól. Az eltérés akkor jelentős összegű, ha az meghaladja a könyvszerinti érték 20%-át. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni: - a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját; - a befektetés felhalmozott osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáit; - a megszűnő társaságból várhatóan megtérülő összeget; - a társaság saját tőke/jegyzett tőke, illetve a befektetés könyvszerinti értéke/névértéke mutatók viszonyát (utóbbi nem felső korlátja a megállapított értékvesztés összegének). Az értékvesztés számításának módja a tőzsdén nem jegyzett és nem forgalmazott részesedések esetében: könyvszerinti érték piaci érték azaz bekerülési érték (névérték*saját tőke/jegyzett tőke) Ha a következő év(ek)ben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összegben nagyobb a könyvszerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztés 2004. év Kiegészítő Melléklet 13

Debreceni Vagyonkezelő Rt. összegét visszaírással csökkenteni kell a piaci értékig. Az így növelt befektetés értéke nem lehet nagyobb a befektetés eredeti bekerülési érékénél. A visszaírás számításának módja a tőzsdén nem jegyzett és nem forgalmazott részesedések esetében: piaci érték - könyvszerinti érték azaz (névérték*saját tőke/jegyzett tőke) (bekerülési érték-korábbi években már elszámolt értékvesztés) b.) Az egy évnél hosszabb lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál (függetlenül, hogy a befektetett pénzügyi eszközök, vagy a forgóeszközök között tartják nyilván) ha a mérlegkészítés időpontjában az értékpapír könyvszerinti értéke tartósan és jelentős összegben meghaladja a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket értékvesztést kell elszámolni a különbözet összegében. A tartósság akkor teljesül, ha a könyvszerinti és a piaci érték a mérlegkészítést megelőző 2 éven át folyamatosan és jelentős összegben eltér egymástól. Az eltérés akkor jelentős összegű, ha az meghaladja a könyvszerinti érték 20%-át. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni: - az adott értékpapír felhalmozott kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, - az értékpapír kibocsátó piaci megítélését, - vizsgálni kell, hogy az értékpapírt beváltáskor várhatóan a kamatokkal együtt visszafizetik-e, illetve milyen arányban fizetik vissza. Ha a következő év(ek)ben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összegben nagyobb a könyvszerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztés összegét visszaírással csökkenteni, a könyv szerinti értéket növelni kell az eredeti beszerzési érékig, de maximum a névértékig. c.) A rövid lejáratú (maximum éves) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamattal csökkentett vételáron értékelhetőek, ha várhatóan a kibocsátó a névértéket és a kamatot megfizeti. Értékvesztést kell elszámolni, ha a névérték (+) kamat visszafizetése nem valószínűsíthető d.) Ha a vásárolt készlet beszerzési ára magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, értékvesztést kell elszámolni a készlet értékének csökkentésével. Az előbbiek szerinti értékvesztés összegének a megállapítása az egy évnél régebben beszerzett - fajlagosan kisértékű - készleteknél (ahol a nyilvántartásokon való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét), a készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában történik. A társaság az egy évnél régebben beszerzett készletek közül azokat tekinti fajlagosan kisértékűnek, amelyeknek a tárgyévi értékvesztés elszámolása előtti könyvszerinti készletértéke 100.000 Ft alatti összeg. 2004. év Kiegészítő Melléklet 14