Helyi Esélyegyenlségi Program Kisbajcs Község Önkormányzata 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8 Értékeink,küldetésünk...8 A Helyi Esélyegyenlségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)....10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...12 3. A mélyszegénységben élk és a romák helyzete, esélyegyenlsége...14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlsége, gyermekszegénység.....27 5. A nk helyzete, esélyegyenlsége...35 6. Az idsek helyzete, esélyegyenlsége...38 7. A fogyatékkal élk helyzete, esélyegyenlsége...41 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezdések, civil szervezetek és for-profit szereplk társadalmi felelsségvállalása...42 9. A helyi esélyegyenlségi program nyilvánossága...43 A Helyi Esélyegyenlségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...44 1. A HEP IT részletei...44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...44 A beavatkozások megvalósítói...45 Az intézkedési területek részletes kifejtése...45 2. Összegz táblázat - A Helyi Esélyegyenlségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...53 3. Megvalósítás...56 A megvalósítás elkészítése...56 A megvalósítás folyamata...56 Monitoring és visszacsatolás...58 Nyilvánosság...58 Érvényesülés, módosítás...59 4. Elfogadás módja és dátuma...60
Helyi Esélyegyenlségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenl Bánásmódról és az Esélyegyenlség Elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kisbajcs Önkormányzata Esélyegyenlségi Programban rögzíti az esélyegyenlség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lév intézmények mködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Kisbajcs a 865 fs (2012.) település a Gyri Kistérségben, Gyr-Moson-Sopron megye északkeleti részén, Gyrtl mintegy 2km távolságra északkeleti irányban fekszik. Természet-földrajzilag a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el ott, ahol a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna már közelítenek egymáshoz. A két folyó áradása a történelem folyamán nagyon sokszor gátat szabott a földmvelésnek, ezen kívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetsen nedves természeti környezet ugyanakkor egyes speciális tevékenységek (például zöldségtermesztés, állattenyésztés) hazai kialakulását tették lehetvé. A falu közlekedés-földrajzi helyzete Gyr közelsége miatt kedvez. Kisbajcsot Gyrbl a Nagybajcs felé vezet mellékútvonalon érhetjük el mind személygépkocsival, mind pedig az óránként közleked autóbuszokkal. Története és mai élete Kisbajcsot az írott források elször 1252-ben említették Baych alakban. Az elnevezése a Baj személynévbl (török eredet, jelentése: gazdag, b ) képzdött valószínleg cs kicsinyít képz hozzáadásával. Az 1357-ben keletkezett oklevél szerint a falu már a gyri püspökség birtoka volt. A mohácsi csatavesztés idején a térség nagyon fontos szerepet játszott halászatilag. Ezt bizonyítja, hogy 1526-ban Nagybajcs, Kisbajcs, Bácsa és Szava helységek fegyverforgatói Oross János vezetésével a Duna átkelit rizték a töröktl. Elssorban a dunai malmok, de a halászat is jelents kereseti lehetséget biztosított. A falu lélekszáma is egyenletesen növekedett. A XX. század els felében a község jelentsége nagymértékben növekedett. 1927-ben Kisbajcsot és Szgyét közigazgatásilag egyesítették, így egy viszonylag nagyobb falu keletkezett a Szigetközben. 1929-tl már körjegyzségi székhellyé vált, ennek ellenére még országos viszonylatban mindig csak kisközségként tekinthetjük. A falu lakóinak 80%-a a II. világháború eltt mezgazdasági tevékenységet zött, de a fellendül gyri hadiipar is egyre nagyobb vonzóert gyakorolt a földnélküliek számára. A Duna Gzhajózási Társaság megsznése miatt nagyon sokan állás nélkül maradtak. A falu villamosítása 1948-ban fejezdött be. A második világháború utáni idszak legfontosabb, de egyben legtragikusabb esztendeje a község számára 1954 volt. A nagy szigetközi árvíz Kisbajcsot is elérte, s a lakóházak 70%-a elpusztult. Szgye, Kisbajcs és Vének között, az Öreg-Duna közelében helyezkedik el. A trianoni békeszerzdés a falu határának egy részét Csehszlovákiához csatolta, ezzel az amúgy is szegény falu mozgástere teljesen beszkült. Mivel önmagukat képtelenek voltak fenntartani, ezért 1927-ben Kisbajcshoz csatolták. Szava vagy Zava Kisbajcs és Bácsa között helyezkedett el, majd Kisbajcs határába olvadt. 3
Kisbajcs mai arculatát az 1954-es pusztító árvíz után kapta, amikor a lakóházak többsége újjáépült, így itt nem találunk annyi hagyományos parasztházat, mint más településeken. Kisbajcs lakóinak lélekszáma 1998- ban 734 f volt. A falu korösszetétele az elöreged községekével mutat rokonságot. Gyr közelsége és a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol. Nagybajcshoz hasonlóan itt is nagy a lakosság vállalkozó kedve, de a többség Gyrben keresi kenyerét. Helyben az intézmények, a magánvállalkozások és a Kossuth MGTSZ biztosít munkalehetséget. A gyermekek elhelyezését az óvoda biztosítja, a falu iskolájában pedig a helybelieken kívül a nagybajcsi, a véneki és a vámosszabadi 4-8. osztályos diákok is tanulnak. Kisbajcsnak korszer körzeti orvosi rendelje van. Az itteni körzeti rendrségi megbízott a környék faluinak rendjére is figyel. A település infrastrukturális fejldése a rendszerváltás után rendkívüli mértékben felgyorsult, a vezetékes ívóvízellátás 1982-es kiépítése után elbb a telefonhálózat bvítésére került sor, majd 1994-ben Kisbajcson, 1996-ban pedig Szgyén is megoldódott a szennyvízelvezetés. Emellett 1993-ban új ravatalozó épült Kisbajcson. A vezetéses gáz 1999-ben került kiépítésre mindkét községrészben. A lakosok teljes kör kiszolgálására kábeltévé mködik, és 2006. decemberétl az ADSL rendszer bevezetésével megvalósult a szélessávú Internet elérhetség is. A községben gazdag lefedettséggel többféle civil szervezet mködik. Látnivalók: Rózsafzér királynje templom Mosoni-Duna, Nagy-Duna természeti értékei Tanösvény A településen iskola, óvoda, könyvtár, postahivatal, vegyes praxisú orvosi rendel, védni szolgálat, gyermekjóléti és családsegít szolgálat mködik. A faluban két vegyesbolt nyújt vásárlási lehetséget (elssorban élelmiszert) a lakosok számára, azonban a kedvezbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek gyri nagyobb üzletláncok áruházaiban. A településen mköd civil szervezetek: Baráti kör Énekkar Nyugdíjas klub Tzoltó Egyesület Intertec-Ablak Bajcs SE Kisalföldi Méhészek Egyesülete 4
5
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település állandó népesség számából kitnik, hogy a nk aránya a 0-59 éves korosztályban alacsonyabb, mint a férfiaké, viszont a 60 év feletti korosztályban a nk aránya magasabb, mint a férfiaké. 6
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok (f) száma (f) Öregedési index (%) 101 143 70 86 126 68 92 123 74 92 125 73 97 125 77 105 133 79 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 f 14 év alattira mennyi 65 éven felüli f jut. A táblázatból kitnik, hogy a 0-14 éves korú lakosok aránya jellemezen 20-30%-al magasabb, mint a 65 év feletti lakosok aránya, tehát a településen több a fiatalabb, mint az ids ember. 7
Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (f) 2008 6 7-1 2009 4 8-4 2010 12 6 6 2011 8 9-1 2012 12 7 5 A természetes szaporodás az elmúlt néhány évben negatív eljel, ami azt jelenti, hogy ezekben az években az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenltlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi elírásainak betartása mellett a település számára is alapvet jelentség. Fontos, hogy végs célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtdjön az esélyegyenlség az élet különböz területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlségi Program átfogó célja Kisbajcs Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenl bánásmód elve, valamint biztosított az egyenl hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. 8
Kisbajcs település Önkormányzata az Esélyegyenlségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenl bánásmód, és az esélyegyenlség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történ egyenl hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érint intézkedések érdekében együttmködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemz részének célja Elsdleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlségi szempontból fókuszban lév célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történ hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkez problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlségét elsegít feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenl bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttmködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A Helyi Esélyegyenlségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését elíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlségi program elkészítését az egyenl bánásmódról és az esélyegyenlség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) elírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk. Magyarország Alaptörvénye A jogszabály feladatul az önkormányzatoknak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzet társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetérl, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlségi program és a helyi önkormányzat által készítend egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenl bánásmód követelményének érvényesülését segít intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenl esély hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenl esély hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetek munkaer-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlségi program idarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlségi programot felül kell vizsgálni. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenl méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illet jogokkal és lehetségekkel csak jelents nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrl és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirl, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségérl szóló 1998. évi XXVI. tv. 10 1
2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból ered hátrányos megkülönböztetésrl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérl 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezd fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követen munkát keresk foglakoztatásának elsegítésérl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképesség munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nk közötti esélyegyenlség és egyenl bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történ megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérl 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerej rendelet a nkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetésérl Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a nemzeti köznevelésrl szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1.2 Az esélyegyenlségi célcsoportokat érint helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzet társadalmi csoportok - különös tekintettel a nk, a mélyszegénységben élk, romák, a fogyatékkal él személyek, valamint a gyermekek és idsek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetérl, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenl bánásmód, az esélyegyenlség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segít intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelzésére, az egyenl esély hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetek munkaer-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Kisbajcs Községi Önkormányzat képvisel-testülete e témát is érint, törvényi elírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvet létfeltételeit, a település mködését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetségeit biztosítják. A program elkészítésénél figyelembe vettük azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzet lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak : - Kisbajcs Község Önkormányzat a képvisel testülete 5/2011. (III. 09.) önkormányzati rendelete az egyes gyermekvédelmi ellátásokról. - A felntt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól 4/2012. (III.02.) 11
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Kisbajcs Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 16/2009(VIII.25.) alkotta meg a képvisel-testület. Az elírások hatálya kiterjed Kisbajcs Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bvíteni, felújítani, helyreállítani, korszersíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelen lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtl átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötd támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013- tól egy az önkormányzatok jövedelemtermel képességétl függ általános jelleg támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Gazdasági program 2013-2014 2013. év Kiemelt feladat lenne az építési telkek kialakítása Közösségi ház befejezése Szgye Rendrlakás megszerzése és felújítása, esetlegesen a bolt mögötti területen zárt udvarú lakópark, bérlakások kialakítása Játszótér felújítás, Szgye Kerékpárút megterveztetése Gyrrel együtt, pályázati lehetség esetén Buszvárók cseréje, ezzel párhuzamosan a falu elején és végén üdvözl és elköszön táblák kihelyezése Nyilvános mellékhelyiségek kialakítása, esetlegesen hozzákapcsolva vagy az IKSZT, vagy a Tanösvényes pályázathoz 2014. év Utcák felújítása Háromág utca és Bárány köz Orvosi rendel küls homlokzatának szigetelése Csapadékvíz-elvezetés kivitelezés II. ütem Községház udvarában lév kiszolgáló helyiségek felújítása Kisbajcs temet kerítésének kiváltása, a nagy kereszthez vezet út lekövezése, illetve a temet eltti parkoló kiépítése Urnafal kialakítása a temetben 12 1
2.2 A helyi esélyegyenlségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kisbajcs Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Gyri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történ együttmködéssel minél teljesebb, forrásaik célszer és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szint ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. - Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegít Szolgálat. A gyermekjóléti és családsegít szolgálat Kisbajcs mellett Nagybajcson és Vének településen mködik a társulás keretében. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszer, mert a társulások a kiegészít állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb mködtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. A helyi Esélyegyenlségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyjtés szolgálta. Az esélyegyenlségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok részben elérhetek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 13 1
3. A mélyszegénységben élk és a romák helyzete, esélyegyenlsége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen 276 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettl, a tulajdonosok igényétl, igényességétl függen karbantartottak. A lakosok szerény, de egyelre elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfbb oka a munkanélküliség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaer-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemz foglalkoztatottságot, munkaer-piaci lehetségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböz korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlség kulcselemei, s jelentsen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elsegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresk támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lév személyek feladatellátásba történ bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek elkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv mködési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. 15-64 év közötti lakónépesség (f) nyilvántartott álláskeresk száma (f) év n férfi összesen n férfi összesen f f f f % f % f % 2008 303 311 614 8 2.6% 7 2.3% 15 2.4% 2009 307 262 569 9 2.9% 18 6.9% 27 4.7% 2010 309 321 630 15 4.9% 14 4.4% 29 4.6% 2011 306 330 636 21 6.9% 12 3.6% 33 5.2% 2012 298 324 622 12 4.0% 10 3.1% 22 3.5% 14 1
Az adatokból kitnik, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresk száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nk között. Az adatok tanúsága szerint az évek elrehaladásával a nk és férfiak körében is ntt a nyilvántartott álláskeresk száma 2011-ig, majd 2012-ben csökkenés tapasztalható. 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresk száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett f 15 27 29 33 22 f 1 1 1 2 1 % 6.7% 3.7% 3.4% 6.1% 4.5% f 3 6 5 5 4 % 20.0% 22.2% 17.2% 15.2% 18.2% f 1 5 4 3 3 % 6.7% 18.5% 13.8% 9.1% 13.6% f 5 5 3 4 2 % 33.3% 18.5% 10.3% 12.1% 9.1% f 1 3 4 1 2 % 6.7% 11.1% 13.8% 3.0% 9.1% f 1 3 6 7 2 % 6.7% 11.1% 20.7% 21.2% 9.1% f 0 1 1 2 2 % 0.0% 3.7% 3.4% 6.1% 9.1% f 0 1 2 4 4 % 0.0% 3.7% 6.9% 12.1% 18.2% f 3 2 3 5 2 % 20.0% 7.4% 10.3% 15.2% 9.1% f 0 0 0 0 0 % 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 15 1
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idsoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböz korosztály tekintetében miként változik a településen. 16 1
Alacsonyan iskolázott népesség Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezk száma els látásra azért tnik magasnak, mert 2011. évben az idsebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Közfoglalkoztatásban résztvevk száma Közfoglalkoztatásban résztvevk személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevk aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvev romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevk romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 4 0,6 0 0 2011 4 0,6 0 0 2012 4 0,6 0 0 Forrás: Önkormányzat adatai közfoglalkoztatás A munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1.napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését a településen Kisbajcs Község Önkormányzata látja el, illetve a helyi vízm telep. Ezek a munkák többnyire javítási, karbantartási, illetve a közterek tisztán tartásával kapcsolatos munkák. A településen a közfoglalkoztatásban résztvevk aránya alacsony a munkanélküliek számához képest. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év f f % n férfi összesen n férfi összesen N férfi összesen 2008 8 7 15 1 0 1 12.5% 0.0% 6.7% 2009 9 18 27 4 9 13 44.4% 50.0% 48.1% 2010 15 14 29 5 9 14 33.3% 64.3% 48.3% 2011 21 12 33 9 4 13 42.9% 33.3% 39.4% 2012 12 10 22 3 2 5 25.0% 20.0% 22.7% 17 1
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Pályakezd álláskeresk száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezd álláskeresk száma év n férfi összesen n Férfi összesen f f f f % f % f % 2008 81 71 152 3 3.7% 0 0.0% 3 2.0% 2009 73 80 153 2 2.7% 0 0.0% 2 1.3% 2010 70 79 149 2 2.9% 2 2.5% 4 2.7% 2011 70 85 155 3 4.3% 1 1.2% 4 2.6% 2012 71 82 153 1 1.4% 1 1.2% 2 1.3% A táblázat egy fontos munkaer-piaci helyzetre, a pályakezdk helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdk elhelyezkedési esélye a településen nagyon nehéz, mert helyben nincs munkahely. A településen lakók általában Gyrben találnak munkalehetséget. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzet munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelel alacsony vagy a munkáltatói igényektl eltér iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. elérhetség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munkanapokon átlagos utazási id autóbusszal Kerékpár úton való megközelíthetség átlagos utazási id kerékpáron 10 18 20-35 perc van 30 perc 10 18 20-35 perc van 30 perc 18 1
2 óra Kisbajcs és Gyr között rendszeres a busz közlekedés, de sokan járnak autóval, illetve kerékpárral A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerpiacra való átmenetet megkönnyít programok nincsenek a településen, erre Gyrben van csak lehetség, illetve képzéseken is csak Gyrben tudnak részt venni az érdekldk. Munkaer-piaci integrációt segít szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnttképzéshez és egyéb munkaer-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Kisbajcs településen nincsenek munkaer- piaci integrációt segít szervezetek, szolgáltatások, ebben a gyri munkaügyi központ tud segítséget nyújtani. Mélyszegénységben élk és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történ foglalkoztatása: Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Önkormányzatnak a foglalkoztatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetésrl nincs tudomása. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelsségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 1 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzje az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesít támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képvisel-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; 1 Szociális törvény 19 1
c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) idskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátások). 2 Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. 266 (1)267 A szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesít támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 3 Álláskeresési segélyben részesülk száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülk f segélyben részesülk % száma 2008 614 2.7 0.4% 2009 569 3.7 0.7% 2010 630 5 0.8% 2011 636 2.7 0.4% 2012 622 1 0.2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 2 Szociális törvény 3 Szociális törvény 20 2