ID NER NER részletes T_S

ID NER NER részletes T_S T Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fenyércirok (Sorghum halepense), fakó muhar (Setaria pumila). T8 Extenzív szőlők és gyümölcsösök. U Út- és vasúthálózat 4 RB Egy fás folt, amelyet fehér nyár (Populus alba) középkorú zárt állománya határoz meg. A cserjeszintben veresgyűrű som (Cornus sanguinea), fekete bodza (Sambucus nigra) és egybibés galagonya (Crataegus monogyna) található. A gyepszint az árnyalás következtében gyér, vagy hiányzik. A - peremi részek magas aranyvessző (Solidago gigantea) változó szélességű sávban fertőzöttek. Távolabb, a vizsgál területen kívül eső részen a nemesnyár is megfigyelhető. 5 U Út- és vasúthálózat 6 RAxPa 7 RAxPa 8 OB 9 U Út- és vasúthálózat 0 OB U0 Tanyák, családi gazdaságok J4 Fűz-nyár ártéri erdő. OD A horgásztó (egykori bányató) körüli nem gondozott nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 5 OD 6 BaxOD Nem tőzegképző nádas magas aranyvessző állománnyal a szélében. - 7 OD 8 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. 9 U0 Tanyák, családi gazdaságok 0 RA Őshonos fajú facsoport. OBxD4 Lásd a 8. folt jellemzését. T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. OD 4 U0 Tanyák, családi gazdaságok 5 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 6 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az..

7 T0 Vadföld. A környező erdőknek zárt szegélycserjése van. A cserjést kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) alkotja. 8 OBxD4 A gyep degradált, mocsárrétnek minősíthető, a korábban látottakhoz hasonló összetételű. Meghatározó fűfaj az franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). További megfigyelt növényfajok: bakfű (Betonica officinalis), magyar imola (Centaurea pannonica). A széli, nem kaszált részen zárt sávot alkot a magas aranyvessző (Solidago gigantea). 9 OB Jellegtelen üde gyep. - 0 J4xJ5x(Ka) Puhafás ligeterdő maradvány kisebb tölgyes folttal. Vegyes fajösszetételű. Enyves éger (Alnus glutinosa) és fehér fűz (Salix alba). A kissé magasabb térszínen keményfás ligeterdő maradványa található kocsányos tölgygyel (Quercus robur), közönséges gyertyánnal (Carpinus betulus), mezei juharral (Acer campestre) és magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A cserjeszintje gyér, közönséges mogyoró (Corylus avellana), fekete bodza (Sambucus nigra) és szórványosan egybibés galagonya (Crataegus monogyna) látható benne. A gyepszintje nagyon fajszegény, valószínűleg a tavaszi aszpektus a leggazdagabb. A gyepszintben megfigyelt növényfajok: közönséges borostyán (Hedera helix), tyúkhúr (Stellaria media), hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), szagos müge (Galium odoratum), podagrafű (Aegopodium podagraria). A fás folt alatt egy korábbi természetesen meanderező -4 medermaradvány rajzolódik ki. A medermardvány a csatorna miatt nem kap vizet és az árnyalás következtében fajszegény, egy felszakadozott mocsári sásos (Caricetum acutiformis) és sárga nőszirom (Iris pseudacorus) található benne. Az erdő fel van csatornázva. A csatornában apró békalencsés (Lemnetum minoris) hínár és a szélében harmatkásás (Glycerietum maximae) található. Megfigyelt növényfajok: vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), keserű csucsor (Solanum dulcamara), réti füzény (Lythrum salicaria), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), apró békalencse (Lemna minor), ágas békabuzogány (Sparganium erectum). A vízelvezető árkot pionír fa- és cserjefajok vetették be, mint a csigolyafűz (Salix purpurea), fekete nyár (Populus nigra). További megfigyelt növényfajok: földi szeder (Rubus fruticosus agg.) RAxPa OB RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő. - 4 RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő. - 5 OD 6 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 7 RAxOB Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. 8 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 9 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 40 ODxRA Magas aranyvesszős facsoporttal. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 S7 Akácos fasor.

44 OB Jellegtelen üde gyep. - 45 U4 Telephelyek, roncsterületek 46 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 47 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 48 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 49 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 50 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 5 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 5 OB Jellegtelen üde gyep. - 5 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 54 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 55 B5xPa Bányató szélében lévő keskeny magassásos zóna, amely pionír fűzfajokkal cserjésedik. 56 U4 Telephelyek, roncsterületek 57 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 58 OB 59 OBxOD Jellegtelen üde gyep magas aranyvesszővel fertőzve. 60 OB Jellegtelen üde gyep. - 6 OBxOD Jellegtelen üde gyep magas aranyvesszővel fertőzve. 6 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 6 OB Jellegtelen üde gyep. - 64 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 65 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 66 OB Béci-patak kanalizált árka. A töltésoldalra egy rendszeresen kaszált másodlagos nedves gyep jellemző, amely részben a korábbi mocsárrétek, mezofil sztyepprétek növényzetének elemeiből áll. A fajkészlet a szántó közelsége és a taposás miatt kiegészül különféle gyomfajokkal. Meghatározó fűfajok: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackbúza (Elymus repens), angolperje (Lolium perenne), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: közönséges galaj (Galium mollugo), hamvas szeder (Rubus caesius), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei aszat (Cirsium arvense), nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), csomós ebír (Dactylis glomerata), keszeg saláta (Lactuca serriola), fekete üröm (Artemisia vulgaris), vadmurok (Daucus carota), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges vasfű (Verbena officinalis), fodros lórom (Rumex crispus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), siskanád (Calamagrostis epigeios), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges torma -

(Armoracia rusticana), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), réti lórom (Rumex obtusifolius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum), közönséges aszat (Cirsium vulgare), ragadós galaj (Galium aparine), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), nagy útifű (Plantago major). A csatorna töltése több ponton is az inváziós magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) fertőzött és a nem kaszált részeken összefüggő állományt képez. A cseh óriáskeserűfű (Fallopia bohemica) kisebb foltja is előkerült egy ponton. A töltés spontán cserjésedik parlagi rózsával (Rosa canina), csigolyafűzzel (Salix purpurea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), de a rendszeres kaszálás ezt a folyamatot visszatartja. 67 BaxBxU8 Béci-patak kanalizált árka. A meder vízi növényzettel fedett. Nyílt vizes szakaszok csak a hidak, átereszek előtt és utáni rendszeresen tisztántartott szakaszokon figyelhetők meg. A vízfolyás növényzetét a kisebb nyíltvizes szakaszok mellett többé-kevésbé zárt nádas (Phragmitetum communis), valamint a harmatkásás (Glycerietum maximae) határozza meg. Kesekeny sávban a parti sás (Carex riparia) és a mocsári sás (Carex acutiformis) is megfigyelhető. A peremi részen további megfigyelt növényfajok: pántlikafű (Phalaris arundinacea), deréceveronika (Veronica beccabunga), sövényszulák (Calystegia sepium), réti füzény (Lythrum salicaria), kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), sárga borkóró (Thalictrum flavum), szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa). Szórványosan néhány vízigényes fásszárú faj egyedei is megfigyelhetők a partközelben, mint a fehér fűz (Salix alba), hamvas fűz (Salix cinerea). A fákra és a nádra is vadkomló (Humulus lupulus) fut fel a sövényszulák (Calystegia sepium) mellett. 68 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 69 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 70 T0 Felhagyott és földmunkával, taposással bolygatott terület, amely erőteljesen elkezdett gyomosodni. Megjelentek szálanként a töltéseken élő fűfajok, mint pl. a réti csenkesz (Festuca pratensis). Megfigyelt növényfajok: csicsóka (Helianthus tuberosus), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Erigeron annuus), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér here (Trifolium repens), fekete nadálytő (Symphytum officinale), 7 OB 7 BaxU8 Kis csatorna, amelyet teljes vonalában zárt nádas (Phragmitetum communis) kísér. 7 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 74 BaxBxU8 Lásd a 67. folt jellemzését 75 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 76 RBxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje - a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 77 RB A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). -

78 OB kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. Meghatározó fűfajok: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackbúza (Elymus repens), angolperje (Lolium perenne), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: közönséges galaj (Galium mollugo), hamvas szeder (Rubus caesius), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei aszat (Cirsium arvense), nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), csomós ebír (Dactylis glomerata), keszeg saláta (Lactuca serriola), fekete üröm (Artemisia vulgaris), vadmurok (Daucus carota), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges vasfű (Verbena officinalis), fodros lórom (Rumex crispus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós - lednek (Lathyrus tuberosus), siskanád (Calamagrostis epigeios), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges torma (Armoracia rusticana), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), réti lórom (Rumex obtusifolius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum), közönséges aszat (Cirsium vulgare), ragadós galaj (Galium aparine), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), nagy útifű (Plantago major). 79 BaxBxU8 Lásd a 67. folt jellemzését 80 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 8 BaxBxU8 Lásd a 67. folt jellemzését 8 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 8 OB Lásd a 66. folt jellemzését - 84 RAxPa A felüljáró mellé telepített fasor, a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa) egyedei alkotnak. A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A töltésoldalba rézsűfogó céllal tovább kökény (Prunus spinosa) zárt cserjése van telepítve. A a talpároknál egysorban fehér fűz (Salix alba) telepített fasora látható. 85 OB 86 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 87 S A tervezési területen kívül eső telepített vöröstölgyes fasor a felüljáróra vezető út bal oldalán. A fák alatt zárt cserjést képez a kökény (Prunus spinosa). További megfigyelt növényfajok: csíkos kecskerágó (Euonymus - europaeus), hamvas szeder (Rubus caesius), magas aranyvessző (Solidago gigantea). 88 RAxPaxU8 Csatorna, partján facsoporttal és üde cserjéssel. 89 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 90 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 9 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 9 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól

9 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 94 OBxRAxPa Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal és cserjéssel. - 95 OBxRAxPa Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal és cserjéssel. - 96 RBxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje - a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 97 OB 98 RAxOD 99 RAxOD 00 OB 0 RAxOD 0 RBxPaxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje - a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 0 OB 04 OB 05 OB 06 RAxPa 07 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 08 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 09 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 0 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az..

OB RAxOD 4 OB 5 RAxOD 6 RAxOD 7 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 8 RDb Kis kiterjedésű fás folt a mezőgazdasági területbe ékelődve. A foltban a meghatározó fafaj az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), amelybe szórványosan néhány magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és közönséges dió (Juglans regia) is található. Idős egyedei alkotják a lombkoronaszintet. A cserjeszintet a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fekete bodza (Sambucus nigra) és a két kőris - magoncai alkotják. A gyepszint hasonlóan fajszegény, egyveretű, amelyben gyakori a nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), hamvas szeder (Rubus caesius), tyúkhúr (Stellaria media). További megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), ritkás sás (Carex remota), fekete nadálytő (Symphytum officinale), erdei sás (Carex sylvatica). 9 OB 0 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. SxPb Akácos. J4 Fűz-nyár ártéri erdő. T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 5 RBxRCxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus - robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 6 OB 7 RAxOD 8 OB 9 RAxOD változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések

0 RAxOD OB RAxOD OB 4 RAxOD 5 RAxS7 Az útmenti fás sáv vegyes fajösszetételű, amelyet nagyobbrészt akácos (Robinia pseudoacacia) alkotja. A fák között azonban megtalálható az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), közönséges dió (Juglans regia), és a nemesnyár (Populus euramericana). A cserje- és gyepszintjében a főfajnak megfelelően elsősorban tápanyagtöbbletre utaló fajok találhatók. A cserjeszintet a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja, de megtalálható benne még a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), parlagi rózsa (Rosa canina). A fákra, cserjékre a vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A gyepszintje jellegtelen, gyomfajokkal terhelt. Megfigyelt növényfajok: meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), közönséges galaj (Galium mollugo), fehér libatop (Chenopodium album), parlagfű (Ambrosia artemisifolia), fakó muhar (Setaria pumila), peszterce (Ballota nigra). Magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) erőteljesen fertőzött. Az útmenti árok és gyep növényzete a rendszeres taposáshoz, kaszáláshoz alkalmazkodott. A meghatározó fűfajok közé tartozik a franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata). További megfigyelt növényfajok: nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album). 6 S A 758. sz. út mellett lévő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőfoltok fajkészlete a termőhelytől A magasabb térszíneken az úthoz közel akácos a jellemző. Ebbe vegyülhetnek bele további honos és nem őshonos fafajok is, mint a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), vagy az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), közönséges dió (Juglans regia), nemesnyár (Populus euramericana). A korábbi természetes erdőtársulásból visszamaradva közönséges gyertyán (Carpinus betulus), kocsányos tölgy (Quercus robur) is megfigyelhető szálanként. A cserjeszintben tömeges a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa) és fekete bodza (Sambucus nigra). A gyepszint fajszegény, nitrofil fajokkal jellemezhető. 7 OB 8 RA Itt egy áteresz a pályatest alatt. A környezete nem kaszált, ezért az árokban összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) A fásszárúak közül a fehér nyár (Populus alba), fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa) és a csigolyafűz (Salix purpurea) fiatal egyedei képeznek vegyes állományt. A kisebb testű vadak által rendszeresen használt átjáró. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések 9 OB 40 RBxRCxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos -

fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 4 RAxOD Az áteresz után a csatorna nyomvonalán puhafás fajokból álló fiatalos, főként enyves éger (Alnus glutinosa), fehér fűz (Salix alba) található. Az áteresztől távolodva a fehér akác (Robinia pseudoacacia) válik uralkodóvá. A gyorsforgalmi út kerítése mellett továbbra is megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 44 RAxS7 Lásd 5. fol jellemzését. 45 OD 46 J4xJ5 A vegyes fajösszetételű puhafás ligeterdő maradvány széli részét gazdag, zárt szegélycserjés kíséri. A cserjés főfajai közé tartozik a kökény (Prunus spinosa) és veresgyűrű som (Cornus sanguinea). A lombkoronaszintet enyves éger (Alnus glutinosa) mellett fehér fűz (Salix alba) határozza meg. A peremi részen az enyves éger (Alnus glutinosa) a meghatározó, míg a Mura felé közeledve a fehér fűz (Salix alba) veszi át az uralkodó szerepet. Ebbe vegyül szórványosan az amerikai kőrisnek (Fraxinus pennsylvanica) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) egyedei. További jellemző fásszárú fajként jelen van a széli részen a fekete nyár (Populus nigra), májusfa (Prunus padus). A gyorsforgalmi autóúthoz közel eső részen nemesnyár (Populus euramericana) telepítés nyomai is megfigyelhetők. A cserjeszint a folt belsejében is zárt, a fekete bodza (Sambucus nigra) és a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) a jellemző fajok. A fák alatt jól kirajzolódik a Mura egy korábban lefűződött holtágának maradványa. Tavasszal időszakos vízállás is kialakulhat benne. A kiszáradás és az árnyalás miatt a korábbi mocsári növényzet csak -4 foltokban van meg. A parti sásos (Galio palustris-caricetum ripariae) felszakadozott állománya mellett csak szálanként őrzi a korábbi növényzet elemeit. Ezek közé tartozik a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári gólyahír (Caltha palustris), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris). Nagy mennyiségbe települt be a nagy csalán (Urtica dioica) és a kőrisek magoncai és már megtalálható a magas aranyvessző (Solidago gigantea) is. Az erőteljes árnyalás következtében a gyepszint fajszegény, enyhén nitrofil jelleget mutató, helyenként hiányzik. A gyepszintben megfigyelt fajok közé tartozik a közönséges borostyán (Hedera helix), amely helyenként összefüggő, zárt gyepet képez. További megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hamvas szeder (Rubus caesius), kerek repkény (Glechoma hederacea), erdei lórom (Rumex sanguineus), ragadós galaj (Galium aparine), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), vörös acsalapu (Petasites hybridus). Fontos kétéltű élőhely lehet vizes években. 47 ODxPc A folt északi szélén gyorsforgalmi autóutat átívelő felüljáró, valamint a Murarátka felhagyott és rekultiválatlan hulladéklerakója található. A hulladéklerakó helyét a cseh óriáskeserűfű (Fallopia bohemica) nagyobb, összefüggő foltjai rajzolják ki. 48 JxJ4xOD Mura. A Murát változó szélességű sávban puhafás sáv, fűz-nyár ligeterdő és bokorfüzes kíséri. A meghatározó fafaj a fehér fűz (Salix alba), amelyben szórványosan vénic-szil (Ulmus laevis). Betelepítve a nemesnyár (Populus euramericana) is megtalálható. A fákra közönséges borostyán (Hedera helix) fut fel, amely helyenként a gyepszintben is meghatározó. A fák alatt cserjeszint változó mértékű, a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) a legjellemzőbb faj. A fás foltok alatt a magas

aranyvesszős kiegészül még a szintén az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.) és a cseh óriáskeserűfű (Fallopia bohemica) változó kiterjedésű foltjaival. 49 U8 A Mura sodrása a tervezési terület közelében eső szakaszán annyira erős, hogy a hínárnövényzet hiányzik. 50 JxJ4 Lásd a 48. folt leírását. -4 5 ODxRA Magas aranyvesszős facsoporttal. 5 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. 5 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 54 RAxOD változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések A felüljáró mindkét oldalán telepítés nyomán fehér fűz (Salix alba) és fehér nyár (Populus alba) található. Spontán megtelepült a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a kecskefűz (Salix caprea), enyves éger (Alnus glutinosa). A fák alatti részt és a nem kaszált részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) 55 U Falvak. 56 RAxOD 57 RAxS7 Lásd 5. fol jellemzését. 58 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 59 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 60 OBxPa Jellegtelen üde gyep cserjéssel. - 6 S Lásd a. sz. folt jellemzését. 6 U Falvak. 6 ODxRA Magas aranyvesszős facsoporttal. 64 OCxOD Felhagyott szántó, amelyet összefüggően a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya fed. Nagyon fajszegény zárt gyep és csak egyedenként található néhány kétszikű faj, mint pl. a magyar imola (Centaurea pannonica), csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum). Spontán fásodik fehér nyárral (Populus alba) és gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). 65 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 66 OB A gyepszintben, különösen a nem árnyalt részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) A mocsárréti növényzet az aranyvesszős térhódítása miatt gyakorlatilag hiányzik. A korábbi növényzet csak foltokban, vagy szálanként maradt meg az aranyvessző alatt vagy között. Ezek közé tartozik a pántlikafű (Phalaris arundinacea), hamvas szeder (Rubus caesius), franciaperje 67 OD (Arrhenatherum elatius), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), borsos keserűfű (Persicaria hydropiper), szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus), indás pimpó (Potentilla reptans), barna palka (Cyperus fuscus), fakó muhar (Setaria pumila), siskanád (Calamagrostis epigeios), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), nagy útifű (Plantago major), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), nád (Phragmites australis), kerek repkény (Glechoma hederacea), fehér here (Trifolium repens), fekete nadálytő (Symphytum

officinale), mezei here (Trifolium campestre). 68 RAxOD 69 RBxRC A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus - robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. 70 OB 7 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 7 J4 A műút mindkét oldalát fehér fűz (Salix alba) egyedei alkotta fasor kíséri. A medermaradványt gyűrűszerűen veszi körbe a változó szélességű puhafás ligeterdő. A medertől távolabb eső magasabb térszínen magas aranyvessző (Solidago gigantea) keveredik hamvas szederrel (Rubus caesius) és nagy csalánnal (Urtica dioica), továbbá megjelenik a közönséges borostyán (Hedera helix). A cserjeszintben a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mellett megfigyelhető mezei szil (Ulmus minor), mezei juhar (Acer campestre). 7 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. 74 Ac A nyílt víz mellett nagyobb foltot képez vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) hínárja. A keskeny sávban látható mocsári növényzet a parti zónában, amely közé tartozik a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári sás (Carex acutiformis), zsombéksás 4 (Carex elata), vízi kányafű (Rorippa amphibia), mételykóró (Oenanthe aquatica). 75 OB A töltés oldala gyomos, jellegtelen üde gyep. Meghatározó faj az franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), siskanád (Calamagrostis epigeios). További megfigyelt növényfajok: nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), kakaslábfű - (Echinochloa crus-galli), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia). A magas aranyvessző (Solidago gigantea) mellett nagyob foltot képez az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.). 76 BaxB A parti zónában a mélységtől függően nádas (Phragmitetum communis) található, amely a part felőli részen gyakran harmatkásásba (Glycerietum maximae), vagy békabuzogányosba (Sparganietum erecti) megy át. A vizzel időszakosan fedett részeken tömeges a pántlikafű (Phalaris arundinacea). A víz szélében még sárga nőszirom (Iris pseudacorus), virágkáka (Butomus umbellatus) található. 77 ODxRA Erősen degradált mocsárrét maradvány, amelyet jelenleg túlnyomórészt összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios), zárt állománya fed. Foltokban az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.) is megtalálható. Helyenként mélyedések figyelhetők meg, amely a korábbi lefűződött medermaradvány része. Ezekben fajszegény magassásos növényzet található, mint a mocsári sásos (Caricetum acutiformis), parti sásos (Galio palustris-caricetum ripariae). A megmaradt szobányi kiterjedésű foltok őrzik nyomokban a korább természetes mocsári növényzetet. A korábbi növényzetből megfigyelt fajok közé tartozik a fehér tippan (Agrostis stolonifera), gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), őszi kikerics (Colchicum autumnale), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), mocsári sás (Carex acutiformis), réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (Festuca

arundinacea), mezei aszat (Cirsium arvense), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria). Spontán cserjésedik csigolyafűzzel (Salix purpurea), veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea), parlagi rózsával (Rosa canina). A cserjés foltokból fák nőnek ki, mint a fekete nyár (Populus nigra). Vaddal erősen járt terület. 78 Ba Kisebb mélyedések is találhatók, amit nádas (Phragmitetum communis) és magassásos tölt ki. A felmérés idején ki volt száradva, de csapadékos időszakban vizes élőhelyek alakulhatnak ki a területén. A nádasra sövényszulák (Calystegia sepium) és vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A nádasba betelepült veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és fűzfajok - mutatják, hogy az élőhely csak időszakos vízborítású. Az alsó szintjében nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine) utal a gyomos jellegére. 79 Ba Lásd a 78. folt jellemzést. 467 80 OD 8 OD 8 J4xPa A védőkerítés és a régi országút között egy őshonos cserjékkel és fafajokkal vegyes degradált, gyomos képet mutató élőhely található. A meghatározó fafajok közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz -4 (Salix fragilis), enyves éger (Alnus glutinosa), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges dió (Juglans regia). 8 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 84 RA Őshonos fajú facsoport. Rendszeresen kaszált fajszegény mocsárrét, amelynek a meghatározó faja a réti csenkesz (Festuca pratensis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: pongyola pitypang (Taraxacum 85 D4xOB officinale), réti boglárka (Ranunculus acris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), pántlikafű (Phalaris arundinacea), mezei aszat (Cirsium arvense), indás pimpó (Potentilla reptans), réti here (Trifolium pratense), kúszó boglárka (Ranunculus repens), pasztinák (Pastinaca sativa), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), borzas sás (Carex hirta), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), A mélyebb fekvésű részein átmegy magassásosba, mocsári sásosba (Caricetum acutiformis) és nádasba (Phragmitetum communis). A nem kaszált részeken vagy a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) képezte cserjés, vagy a magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő zárt állománya található. 86 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 87 U Falvak. 88 J4xRB A fás élőhelyek az ártérre jellemző puhafás ligeterdő foltok adják. Fehér fűz (Salix alba) a jellemző, amelyben szórványosan megfigyelhető fekete nyár (Populus nigra). Cserjés foltok is megfigyelhetők kis terjedésben, amelynek jellegzetes faja csigolyafűz (Salix purpurea) és mandulalevelű fűz (Salix triandra). A holtág maradványt a gyorsforgalmi autóút töltése választja el az élő vízfolyástól. Átereszeken keresztül azonban nagy vizes időszakban megoldott a holtág vizének frissítése, feltöltődése. A holtágak után fiatal kőris ültetvény van néhány idős nemesnyár (Populus euramericana) egyeddel. 89 Ac Mura holtág. A vízfelszinen kiterjedt foltokat képez a vízitök (Nuphar lutea), valamint a védett vízi rucaöröm (Salvinia natans). A hinarak között 4 megtalálható az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum). 90 OBxOD A gyepek egy része kaszálva van. Ezek azok a viszonylag sík térszínek, ahol a fűkaszálógép kockázat nélkül tud dolgozni. Változó mértékben degradált üde gyep található itt, amely mocsárréttel (D4) azonosítható. Korábban legelőként hasznosították. Több idős kocsányos tölgy (Quercus robur) hagyásfa is megfigyelhető. Hosszú ideig hasznosítás nélkül a terület

elgyomosodott, elcserjésedett. Jelenleg kaszálással kezelik. 9 J4xBa A gyepek egymástól az élővízre merőleges mélyedésekkel, árkokkal tagolva vannak. A mélyedésekben nádas (Phragmitetum communis) és magassásos található, amely fűz-nyár ligeterdővel befásodott. A fáscserjés foltok zártak. A jellemző fajok között a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), csigolyafűz (Salix purpurea), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) figyelhető meg. A nehezen megközelíthető magasabb térszínű részeket meg az magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő állománya fedi. 9 OBxOD Lásd a 90. folt jellemzését. 9 J4xBa Lásd a 9. folt jellemzését. A foltban egy szép idős szép idős fa, egy kocsányos tölgy hagyásfa található. 94 J4xBa Lásd a 9. folt jellemzését. 95 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. 96 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 97 JxJ4xOD Lásd a 48. folt leírását. 98 U8 Lásd a 49. folt jellemzését. 99 T0xOD Mezőgazdasági művelés alól felhagyott terület, amely a felhagyás után elgyomosodott. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő állománya fedte el. Spontán cserjésedik enyves égerrel (Alnus glutinosa), fehér nyárral (Populus alba), csigolyafűzzel (Salix purpurea), fekete nyárral (Populus nigra) és fehér akáccal (Robinia pseudoacacia). 00 RDb Vegyes állományú fás folt. A felső lombkoronaszintet nemesnyár (Populus euramericana) alkotja. Az alsó szinteken fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur), közönséges dió (Juglans regia), fehér eperfa (Morus alba) található. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. Gazdag és zárt cserjeszintjét a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), csigolyafűz (Salix purpurea) és a fekete bodza (Sambucus - nigra) alkotja. A gyepszintje az árnyalás következtében fajszegény. Megfigyelt növényfajok: hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), ragadós galaj (Galium aparine), borzas sás (Carex hirta), tyúkhúr (Stellaria media). 0 RAxOD 0 OB 0 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 04 U Falvak. 05 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 06 OB 07 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 08 T9 Kiskertek. 09 T9 Kiskertek. 0 Pc A gyep szélében az erdő határán nagy kiterjedésű foltjai vannak a cseh óriáskeserűfűnek (Fallopia bohemica). A foltok korábban illegálisan

lerakott hulladékhalmok helyét jelölik ki. S7 Akácos fasor. OD Ac Lásd a 74. folt jellemzését. A medermaradvány szélében keskeny nádas (Phragmitetum communis) és parti sásos (Galio palustris-caricetum 4 ripariae) található. 4 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. Idősebb gyertyános kocsányos tölgyes maradvány. A felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a jellemző, míg az alsó szintben a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), mezei szil (Ulmus minor), vadcseresznye (Prunus avium), vadkörte (Pyrus pyraster) található. A cserjeszintben a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), 5 Kax(K5) közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) és a bükkök előtti léket szőnyegszerűen fedik a méteres bükk magoncok. A fákra erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel és a közönséges borostyán (Hedera helix) van tömegesen a gyepszintben, valamint a fákra is felfut. A nyíltabb részeken, 4 erdőszéleken áthatolhatatlan szőnyeget képez a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A gyepszint viszonylag fajszegény, gyér. Megfigyelt növényfajok: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), magyar varfű (Knautia drymeia), szagos müge (Galium odoratum), selymes rekettye (Genista pilosa), enyves zsálya (Salvia glutinosa), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), indás ínfű (Ajuga reptans), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a meredek partoldalon előkerült néhány egyede a dárdás vesepáfránynak (Polystichum lonchitis) és a díszes vesepáfránynak (Polystichum setiferum) egyaránt. 6 BaxAc A védőkerítés és az erdő között nádas (Phragmitetum communis) található a puhafás ligeterdő foltok között egy lefűződött holtág maradványában. A nádas szélében keskeny sávban harmatkásás (Glycerietum maximae) figyelhető meg. A belső részen vízitök (Nuphar lutea) és vízi rucaöröm (Salvinia natans), bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza), érdes tócsagaz 4 (Ceratophyllum demersum) hínárja látható. A parti zónában megfigyelt növényfajok: mételykóró (Oenanthe aquatica), vízi kányafű (Rorippa amphibia), parti sás (Carex riparia), torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus), deres szittyó (Juncus inflexus). 7 J4 Fűz-nyár ártéri erdő. 8 J4 Fűz-nyár ártéri erdő. 9 J4 Fűz-nyár ártéri erdő. 0 Ba Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő. Keskeny enyves éger (Alnus glutinosa) fasor, alatta csigolyafűz (Salix purpurea) cserjéssel. A gyepszintben podagrafű (Aegopodium podagraria), hamvas szeder (Rubus - caesius), nagy csalán (Urtica dioica). RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. - T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 S Akácos. 5 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 6 RAxS7xPc Keskeny, idős magas kőris (Fraxinus excelsior) fasor a műút mellett, amelyre felfut a közönséges borostyán (Hedera helix). Szórványosan van még benne fehér nyár (Populus alba), ezüst juhar (Acer saccharinum), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). A fasor mögött fiatal telepített akácos található. A fák alatti zárt cserjesávot a gyalogakác (Amorpha fruticosa) képezi veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea).

7 OBxRA Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal. - 8 OB Fajszegény franciaperjés (Arrhenatherum elatius) gyep, amely erőteljesen gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). 467 9 OBxRA Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal. - 0 J4 Fűz-nyár ártéri erdő. T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. A szántó melleti murvás út mindkét oldalán enyves éger (Alnus glutinosa), csigolyafűz (Salix purpurea) és fehér nyár (Populus alba) spontán állománya kíséri az utat a vízelvezető árkokban. A fátlan részeken jellegtelen degradált nedves gyep található, amely gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). J4 Itt egészen megközelíti a puhafás ligeterdő a tervezési területet. A puhafás ligeterdő meghatározó fafajai közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra). A nem művelt területek rohamosan cserjésednek, fásodnak a nyár és fűzfajokkal, valamint az enyves égerrel. A cserjésben megjelenik a gyalogakác (Amorpha fruticosa) is. J4 Lásd a. foltot. 4 OD 5 RAxOD Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. 6 RBx(Ka) Gazdag cserjeszinttel jellemezhető puhafás, fehérnyaras folt idős kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre), fekete nyár (Populus nigra) egyedekkel. A fajkészlete azonos az előbbi foltéval. A fákra, cserjékre erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel és a széli részén tömeges a kecskefűz (Salix caprea). A lágyszárúak között néhány érdekesebb faj figyelhető meg, mint a orvosi tüdőfű (Pulmonaria -4 officinalis), olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), szagos müge (Galium odoratum), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium). A fák alatt egy csillag alaprajzú bunker félig betemetett nyomai figyelhető meg. 7 RAxPa Keskeny telepített kocsányos tölgy (Quercus robur) sáv egy vízelvezető árok mentén. A cserjeszintjét a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), mezei juhar (Acer campestre), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), közönséges mogyoró (Corylus avellana), kecskefűz (Salix caprea). közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), és a kökény (Prunus spinosa), képezi. Szórványosan előkerül a közönséges dió (Juglans regia), mezei szil (Ulmus minor), vadcseresznye (Prunus avium). A gyepszintje az erőteljes árnyalás következtében gyér. 8 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 9 RAxPaxOD 40 OB 4 RAxPa A rézsűoldal a töltés mellett is telepített eredetű cserjés és fás foltok találhatók. A telepítésekben a fehér nyár (Populus alba), közönséges nyír (Betula pendula) és az enyves éger (Alnus glutinosa), kecskefűz (Salix caprea), csigolyafűz (Salix purpurea) és a fehér akác (Robinia pseudoacacia) terjed erőteljesen. A nem kaszált részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) vegyes 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 4 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az..

44 J5xBa Az égeres alatt nádas, míg a széli füzes-nyaras részen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) A vízfolyás vonalában megfigyelt növényfajok: mocsári sás (Carex acutiformis), parti sás (Carex riparia), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). 45 S A szántóföld felőli részen akácos sáv húzódik, amelyben az mezei juhar (Acer campestre) is jelen van. 46 RB A mélyebb terület peremi részén fehér fűzzel (Salix alba), fehér nyárral (Populus alba), fekete nyárral (Populus nigra) vegyes állomány követi. A belső részen égeres található. A fával nem borított területen meg nádas - (Phragmitetum communis) van. 47 OD 48 U Falvak. 49 RA Őshonos fajú facsoport. 50 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 5 OB 5 OB 5 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 54 RAxOD Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. 55 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 56 RAxPaxOD 57 OBxOD A degradált üde gyep, amelyen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) 58 J5xRB A holtágtól távolodva a magasfeszültségű vezeték nyiladékán az égeres fokozatosan eljellegtelenedik. A természetes égeres után egy olyan vegyes telepített erdő található, amelyet enyves éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre) alkot. A fák alatt és -4 fátlan részeken egyaránt tömeges a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). 59 OD 60 J5xRB Lásd a 55. foltot. 6 J5xBaxPa Az alsószemenyei temetőtől délre található az egyik Mura-holtág és a természetes magaspartja, amelyet a gyorsforgalmi autóút vágott el a korábban egybefüggő ártértől. Az egykori holtág nagy részét állandó vízborította égerláp borítja. A magaspart tövében egy állandó vízborítású részen idős égerláp található. A vizes folton zsombéksásos (Caricetum elatae) kisebb foltjai mellett harmatkásás (Glycerietum maximae), békabuzogányos (Sparganietum erecti), parti sásos (Galio palustris- Caricetum ripariae), széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) és nádas (Phragmitetum communis) figyelhető meg. A nádas szélét hamvas fűz (Salix cinerea) idős egyedei kísérik. Az idős égeres cserjeszintjében kányabangita (Viburnum opulus) is található. Az éger gyökfőkön előkerül a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), az iszapos felszíneken meg a kúszó csalán (Urtica kioviensis, ez az adat megerősítésre szorul!). További megfigyelt növényfajok: keserű csucsor (Solanum dulcamara), 4

mocsári gólyahír (Caltha palustris), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). A magasabb térszínen lévő égeres már jellegtelen, nitrofil cserje- és gyepszintű, amelyben jellemző faj a fekete bodza (Sambucus nigra), tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), erdei fejvirág (Virga pilosa), ragadós galaj (Galium aparine), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). 6 RA(Ka) A temető előtti részen, a magaspart maradvány magasabb részein idős kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek utalnak a korábbi természetes állapotokra. Az alsó szintben a jellemző az mezei juhar (Acer campestre). A partoldalon kúsznak fel az enyves éger (Alnus glutinosa) fiatal, magonc eredetű példányai. A gyepszintet összefüggően fedi a közönséges borostyán (Hedera helix). További megfigyelt növényfajok: szagos müge (Galium odoratum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hamvas szeder 4 (Rubus caesius). A cserjeszintben közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A kommunális hulladékkal fedett folton megtelepedett a cseh óriáskeserűfű (Fallopia bohemica) nagy összefüggő foltja. 6 OD 64 RB A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus - sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). 65 RAxPa 66 RB A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus - sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). 67 OB 68 RAxOD 69 U4 Telephelyek, roncsterületek 70 OD 7 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 7 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 7 RAxOD 74 RAxOD 75 OB 76 RAxOD 77 RAxOD változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések

78 OB 79 RAxPa 80 OB 8 RAxPa 8 OB 8 OB 84 KaxJ5 85 T kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a Szentadorjáni-patak. A gyorsforgalmi autóút megépülésével egy jelentős szakaszon a patak nyomvonalának áthelyezésére került sor. Ez egyúttal magával vonta az érintett szakaszon a élőhely megszűnését is. Az érintett szakasz alatt és felett is őrzi a patak mellett megmaradt keskeny sávban a természeteshez közeli állapotokat. A parti zónájában néhány vízparti növény figyelhető meg: pántlikafű (Phalaris arundinacea), vízi peszérce (Lycopus europaeus), szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa), kúszó boglárka (Ranunculus repens), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), keskenylevelű békakorsó (Berula erecta). A patakhoz közel eső mélyebb részen a lombkoronaszintben idős fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba), enyves éger (Alnus glutinosa) és mezei juhar (Acer campestre) található. Ehhez társul a szántó felőli oldalon a fehér akác (Robinia pseudoacacia). Gazdag cserjeszintjében veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), közönséges mogyoró (Corylus avellana) és a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A gyepszintben tömeges a nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Az akác jelenléte miatt az tipikus erdei fajok mellett nagy mennyiségben vannak jelen a tápanyagtöbbletre utaló lágyszárú fajok. A szántó közelsége miatt a fajkészletet a szántóföldi gyomnövények is színesítik. További megfigyelt növényfajok: tyúkhúr (Stellaria media), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), podagrafű (Aegopodium podagraria), kakicsvirág (Mycelis muralis), betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Erigeron annuus), bojtorjánsaláta (Lapsana communis), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fakó muhar (Setaria pumila), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), óriás zsurló (Equisetum telmateia), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), óriás csenkesz (Festuca gigantea). A patakot a legmagasabb térszínen gyertyános kocsányos tölgyes kísérte. A felső lombkoronaszintben szórványosan fehér akác (Robinia pseudoacacia), vadcseresznye (Prunus avium). A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban megtalálható a nagy tömegben a hóvirág (Galanthus nivalis), foltos kontyvirág (Arum maculatum), sárga tyúktaréj (Gagea lutea), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), ujjas keltike (Corydalis solida), olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. - - - -

86 OD 87 U8 Szentadorjáni-patak. Az áteresz túloldalán hatalmas hódvár van a patakra építve. 88 RDb A patak gyorsforgalmi autóúthoz közel eső szakasza kiegyenesített, merőlegesen halad át nyomvonal alatt létesített átereszen. A fás növényzetben is éles váltás figyelhető meg. Egy telepített fiatalos - található, amelyet fehér fűz (Salix alba) és enyves éger (Alnus glutinosa) és fehér akác (Robinia pseudoacacia) alkot vegyesen. 89 RDb Lásd a 89. foltot. - 90 U8 Folyóvizek 9 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 9 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 9 OB 94 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 95 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 96 ODxS6 Magas aranyvesszős facsoporttal. 97 RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. - 98 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 99 RDbxOD Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. - 00 KaxJ5 Lásd a 84. foltot. A tervezési terület jobb oldalára eső patakszakasz hasonlóan fajgazdag a bal oldalra esőhöz. A vízfolyásokat is magukba foglaló peremi részei mutatnak természetes állapotokat. Több matuzsálemi korú 50-00 évet meghaladó korú kocsányos tölgy (Quercus robur) taláható ezen a szakaszon. A koratavaszi geofiton aszpektus érdekes új eleme a felsoroltakon kívül a vicsorgó (Lathraea squamaria). A kiszélesedő erdőfolt központi része már spontán fásodott, cserjésedet és gyomos állapotú. Pionír fás fajok verődtek fel, mint a fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa), közönséges nyír (Betula pendula). 0 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 0 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. - 0 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 04 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. - 05 OBxU8 Jellegtelen üde gyep a csatorna partján. 06 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 07 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 08 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. 09 OG Taposott gyomnövényzet. - 0 OG Taposott gyomnövényzet. - RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. - OG Taposott gyomnövényzet. - RCx(Ka) Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Az erdő kerítéssel van -

körbevéve és vadaskertté van alakítva. A korábbi kocsányos tölgy (Quercus robur) telepítés kiritkult állományai között rendszeresen taposott növényzettel alig fedett foltok találhatók. A kerítés szélén közönséges luc (Picea abies) fiatal egyedei vannak telepítve. A déli felének peremi részén található gyertyános kocsányos tölgyesnek minősíthető természetes erdőmaradvány. A névadó kocsányos tölgy (Quercus robur) és közönséges gyertyán (Carpinus betulus) mellett a széli részen gazdag cserjeszint található. A cserjést egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana) és a degradációt jelző földi szeder (Rubus fruticosus agg.) alkot. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). 4 OD 5 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. - 6 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 7 RA változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól 8 OB 9 T A fátlan területen a nem kaszált részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya borítja. A szántó és gyorsforgalmi út közé beékelődött kertben díszfák, pl. közönséges luc (Picea abies) található. Valószínűleg egy korábbi kertészet területe. 0 RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. RAxPa Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. RAxPa 4 OB 5 T Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az.. 6 RAxPaxOD 7 OB 8 OB 9 RAxOD 0 RBxOD A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. A jellemző fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). A cserjést kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) alkot. A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel -