REGIO REGIA A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÜZLETI MAGAZINJA online: www.regioregia.hu/magazin Felelős kiadó: Cseh Teréz, a KEM-Bridge Net ügyvezetője Főszerkesztő: Veér Károly - veerkaroly@kembridge.hu Főmunkatárs: Berg Endre (Tatabánya), Cserteg István (Civil szféra), Száraz Róbert (Gazdaság) E havi számunk szerzői: Balogh Marianna, Berg Endre, Cseh Teréz, Göde Andrea, M.Tóth Sándor, Száraz Róbert, Vitkóczi Éva Címlapfotó: Jokesz Antal - Pixelzóna Hirdetésszervezés: Vitkóczi Éva kiadóvezető, 06-30/ 817-3665, vitkoczieva@kembridge.hu Szerkesztőség: 2800 Tatabánya, Táncsics u. 51., Tel./fax: 34/310-971; E-mail: info@kembridge.hu Nyomda: Veszprémi Nyomda Rt. 8200 Veszprém, Őrház u. 38. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget! HU-ISSN: 1785-7074 ÁLDOTT ÜNNEPEKET! Magazinunk életében immár hetedszer kívánhatok olvasóinknak boldog Karácsonyt, és sikeres újévet. Azt tartja a fáma, hogy az ember életében, vagy akár egy párkapcsolatban a hetedik év meghatározó: vagy megmarad, vagy eltűnik. Állítólag hétévente kell munkahelyet, vagy lakóhelyet is váltani. Nos, mi maradunk. Reméljük, hogy 2008-ban is hasznos információkkal, tartalmas írásokkal szolgálhatjuk ki az Önök igényeit! Mostani lapszámunkban a régiót alkotó három megye közgyűléseinek elnökei értékelik a lassan mögénk kerülő évet, ellátogattunk a szomszédos Solymárra, Tokodra, Nagyigmándra, Várpalotára, Ajkára, Sárbogárdra, Esztergomba és számos egyéb településre. Kis karácsonyi mellékletünkben az emberiességről, a humanizmusról próbáltunk írni. Persze most is bemutatunk számos vállalkozást, példaértékű kezdeményezést, és szolgálunk pályázati információkkal. Ha lapunkat megfordítják, és hátulról kezdik el olvasni, akkor a II. Regio Regia Szépségfesztivál programfüzetével, beharangozójával találkoznak. Vegyenek részt hagyományteremtő rendezvényeinken, válasszuk meg együtt a régió királynőjét, és legsármosabb férfiját! Ehhez érdemes felkeresni a www.szepsegfesztival.hu weboldalt. Ne feledkezzünk meg persze a schengeni határok hónap-közepi bővüléséről, talán a Felvidéken, az Őrvidéken és a Délvidék nyugati részén élő magyar testvéreinknek ez lesz az igazi karácsonyi ajándék! Veér Károly Regio Regia 2007. december 3Ajánló
Regio Regia A LETELEPEDÉS NÉLKÜLI ÁLLAMPOLGÁR- SÁG MEGADÁSÁT KEZDEMÉNYEZI A HÉT HATÁR ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉG Esztergom horizontját soha nem lehetett bezárni a 10 milliós A díszközgyűlést levélben köszöntötte Mádl Magyarország keretei közé mondta Csáky Pál, a szlovákiai Ferenc volt köztársasági elnök úr, melyet Gróh Magyar Koalíció Pártjának elnöke a Hét Határ Önkormányzati Gáspár, az elnöki titkárság vezetője olvasott Szövetség (HHÖSZ) december 5-én Esztergomban megrendezett díszközgyűlésén. Ezzel emelte ki az egykori fővárosból Kovács Zoltán határőr ezredesnek az új schen- fel. elindult kezdeményezés összmagyar jelentőségét. geni határőrizeti rendszert bemutató előadását nagy érdeklődés és számos fontos kérdés A szövetség elnöke levélben kérte az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy követte. A schengeni tagságnak a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatokra gyakorolt kétoldalú szerződések segítségével kezdeményezze Ukrajna, hatásáról saját személyes élményeit is felelevenítve Csáky Pál, az MKP elnöke beszélt. Szerbia és Horvátország irányában az Sürgette a magyar-magyar határnyitást, egyben reményének adott hangot, hogy a schengeni önkormányzatok szabad határon átnyúló övezetben sikerül új alapokra helyezni a magyar-szlovák viszonyt is. Az önkormányzati szövetség létrehozását 2005. december 5-én, a sikertelen állampolgársági népszavazás egyéves évfordulóján kezdeményezte Pálfi István európai parlamenti képviselő és Meggyes Tamás esztergomi polgármester. A szövetség legfontosabb feladataként a magyar nemzetnek az Európai Unió által biztosított új keretek közötti egyesítését jelölték ki. Pálfi István tragikusan fiatalon bekövetkezett halála után az elnöki teendőket dr. Becsey Zsolt EP-képviselő vette át. A 2007 áprilisában újjáalakított egyesület bejegyzése augusztusra történt meg. Azóta a szövetség lendületes munkát folytat. A díszközgyűlés napjáig (a két alapítón kívül) összesen további öt EP-képviselő és a kilenc alapító önkormányzat mellett további hatvanhárom jelezte csatlakozási szándékát. Legtöbbjük magyarországi, de Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából is jelentkeztek települések. A szövetség számos olyan témát felkarol, amely a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatok javításához hozzájárulhat. Így december 14-én a Partium, valamint Temesvár és Szeged, illetve az Adriai-tenger közötti vasúti kapcsolatok újjáélesztéséről, január végén az Ipoly-hidak újjáépítéséről, a tavasz folyamán pedig az új EGTC-rendeletről rendez szakmai konferenciát. A konferenciákon mindig biztosítja a brüsszeli szakemberek jelenlétét, ezáltal európai távlatot kíván adni a felvetett kérdéseknek. társulásait lehetővé tévő uniós EGTCrendelet érvénybe léptetését e nem uniós tagállamok esetében is. A december 5-ei közgyűlés pedig határozatot fogadott el a magyarországi nemzeti kisebbségek lélekszámarányos parlamenti képviseletének biztosítását lehetővé tévő törvény megalkotásának támogatásáról. Ugyancsak a december 5-ei közgyűlés fogadta el azt a politikai nyilatkozatot, amely a letelepedés nélküli állampolgárság megadását kezdeményezi az unión kívül maradó magyar közösségek számára. A nyilatkozat a kettős állampolgárság fokozatos kiterjesztését is javasolja. Az Esztergomban, a bazilika melletti Szent Adalbert központban megrendezett közgyűlés kulturális programmal kezdődött. Elsőként a kéméndi Gyöngyösbokréta táncegyüttes mutatott be kéméndi táncokat. Ezt követően Kecser György ferences diák szavalta el Bartalis János erdélyi költő Isten kezében című versét, majd a Ghymes együttest alapító Szarka testvérek muzsikáltak. A közgyűlés hivatalos napirendi pontjai között bemutatásra került a tervezett honlap, a szövetség információs lapjának első száma, és újabb 18 tagjelölt felvételéről is döntöttek. A közgyűlés záró előadását dr. Pákozdy Csaba, a Miskolci Egyetem adjunktusa tartotta a kettős állampolgárság jogi kereteiről. Mint elhangzott, az állampolgárság megadása, meg nem adása az állam szuverén joga, s bár egy 1997-es nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, ez nem akadályozza az állampolgárság nyelvi és kulturális ismeretekhez kötött megadását. Az is elhangzott, hogy téves az a felfogás, miszerint Ukrajna törvényei kizárják a kettős állampolgárság intézményét. Az ukrán törvények ezt a kérdést egyszerűen nem szabályozzák, de tiltó hatályú jogszabály nem létezik. A közgyűlés a fentieknek megfelelően fogadta el azt a politikai nyilatkozatot, amelyet Szili Katalin házelnök asszonynak és Kiss Péter kancelláriaminiszternek is megküldenek. 4 Regio Regia 2007. december
A T a r t a l o m b ó l : ÉVÉRTÉKELŐ 7-9. OLDAL A Közép-dunántúli Régiót alkotó három megye közgyűléseinek elnökei, Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, dr. Völner Pál és Lasztivicza Jenő tekintenek vissza a 2007-es esztendőre. SOLYMÁRON JÁRTUNK 24-26. OLDAL A régiónkkal szomszédos Solymáron, a Budai-hegység és a Pilis közötti medencében a hetvenes években alig négyezren, ma pedig 9800-an laknak, az előrejelzések szerint ez a szám hamarosan tízezer fölé emelkedik. A jelentős német nemzetiségi hagyományokkal rendelkező nagyközségben 1300 vállalkozás működik, szinte valamennyi áruházlánc nyitott itt üzletet, és újabb cégek szeretnének betelepülni. INTELLIGENS ENERGIARENDSZEREK 42-43. OLDAL A Budapesti Műszaki Főiskola évek óta hagyományosan minden év novemberében megemlékezik a Magyar Tudomány Ünnepéről. Az eleinte mindössze egy napos rendezvény mára egy hónapos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, ahol tíz-tizenöt konferencián, előadáson vehetnek részt a meghívottak és az érdeklődők. II. REGIO REGIA SZÉPSÉGFESZTIVÁL 49-66. OLDAL Az első rendezvény sikere után második alkalommal is megrendezésre kerül a Közép-Dunántúli Régió egyedülálló rendezvény-sorozata a Regio Regia Szépségfesztivál. A szépségfesztivál egy szépséges randevú, amelyet a szépség és a jóság, a szépség és a kultúra, a szépség és a verseny, a szépség és a fiatalság, a szépség és társasági élet harmóniája jellemez. 5 Regio Regia 2007. december
Tatabánya ADOMÁNY A FELLNER JAKAB SZAKISKOLÁNAK A Graboplast ZRt. támogatáspolitikájának évtizedek óta az az alapfilozófiája, hogy az oktatás támogatása egy gazdasági vállalkozás számára nem csak erkölcsileg jelent jó megítélést, hanem a gazdálkodók számára is ígéretes lehetőségeket tartogat. A Tatabánya Középfokú Oktatási Intézményeiért Közalapítványt immár hetedik éve támogatja társaságunk évente növekvő összeggel. Idén a Graboplast vezetői úgy döntöttek, hogy az idei 500000 forintos támogatást célzottan a Fellner Jakab Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskolának adják. Az adomány átadására 2007. december 4-én ünnepélyes keretek között kerül sor. A Grabofloor tatabányai padlógyárban a 9 évvel ezelőtti indulás éveiben betanított munkások álltak a gépek mellé, s igyekeztek elsajátítani a szakma fortélyait. Három évvel ezelőtt felmerült annak az igénye, hogy a Graboplast kapcsolatot keressen Tatabánya valamelyik középfokú oktatási intézményével, hogy építse be oktatási tevékenységébe a műanyagipari szakemberek képzését. Biztosan szerepe volt az eddigi adományoknak abban a fogadókészségben, amelyet a Fellner Jakab Szakközépiskola tanúsított a Graboplast igényével kapcsolatban. A megbeszéléseket nagyon hamar tettek követték, és két éve 12 fővel megkezdődött az oktatás a műanyag-feldolgozó szakon. A korábbiakhoz hasonlóan a Grabofloor a jövőben is igyekszik lehetőséget biztosítani a tanárok és a szülők számára, hogy meglátogassák a padlógyárat, hiszen a Grabofloor a gyakorlati képzésben is partner. Azok a diákok, akik jártak az üzemben, elragadtatással beszéltek a világszínvonalú gyártási technológiáról, és magabiztosan várták a munkába állásukat. 6 Regio Regia 2007. december
EGYÉRTELMŰEN KELL EZEKRŐL A DOLGOKRÓL BESZÉLNI! Még az Állami Számvevőszék tapasztalt szakemberei is meglepődtek, amikor a Fejér Megyei Önkormányzat 2002-2006. közötti gazdálkodását vizsgálva azt látták, hogy a felhalmozási, beruházási kiadásokra az éves költségvetésen belül alig két százalék jutott. Sehol nem láttunk még ilyen arányokat jelentette ki a vizsgálatról tartott sajtótájékoztatóján dr. Lóránt Zoltán főigazgató. Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya a közgyűlés mostani elnöke tehát zűrzavaros viszonyokat örökölt. Potyognak a csontvázak a szekrényből a megyeházán. Lehetett erre számítani? Tulajdonképpen semmi meglepetés nem ért. Az ÁSz-vizsgálat eredménye igazolta, hogy az előző közgyűlés vezetőinek gazdálkodása sok esetben nem felelt meg a jogszabályoknak sem. A főjegyző ellen csak azért nem kezdeményeztünk fegyelmi eljárást, mert már nem dolgozik a hivatalban. Ezek a tények külön figyelmeztetést jelentenek nekünk, hogy folyamatosan át kell gondolnunk a gazdálkodást. Nem a múlttal kell azonban foglalkoznunk, a választók előtt kell megfelelnünk. Lehet-e normálisan működtetni a megye intézményeit ebben a helyzetben? Fejér megyében, de az egész országban az intézmények és különösen az ápológondozó otthonok a működőképesség határán vannak. A kormányzat süket ezekre a problémákra, az állami elvonások, a diszkriminatív pénzelosztás miatt nem tudják teljesíteni szinte a minimális követelményeket sem. Elfogadhatatlan a kormányzati pökhendiség, ezért ebben az ügyben az Európai Uniohoz fogunk fordulni, biztosan ott is meglepődnek majd a súlyos tények hallatán. Az idei évtől az illetékbevételek már az APEH-hez folynak be, így elvették a bevételi lehetőségünket, ugyanakkor az SzJA visszaosztásakor 50 százalékkal kevesebbet kapunk. Ezen sem kell meglepődni, hiszen előző minisztersége idején Lamperth Mónika kerek-perec megmondta: a falvakat és a megyéket a kormány nem támogatja! Szerintem, aki vezetőként így gondolkodik, az hihetetlenül veszélyes a társadalom számára. Az alkotmány- és törvénysértő intézkedések a megyék megszűnéséhez vezethetnek, pedig az ezeréves megyerendszer kiállta az idők próbáját. Ezért örömteli, hogy az Alkotmánybíróság nemrég kimondta: a közigazgatási hivatalok regionális átszervezése alkotmánysértő, az önkormányzati törvényt nem lehetséges egyszerű többséggel megváltoztatni! A jogsértés megszüntetésére 2008. június 30-áig kapott lehetőséget a kormányzat. Ez a határozat megkérdőjelezi számukra mindazokat a döntéseket, amelyeket október elseje óta születtek az önkormányzatokkal kapcsolatban. Nagy dolog ez, kellene végre a felelősségre vonás is, hiszen mindezt ők is világosan látták, mégis máshogy cselekedtek. Egyértelműen kell ezekről a tényekről beszélni! Az APEH segítségével a félelem országává változtatták ezt az országot, hiszen ha az illetékhivatalok után a földhivatalokat is bekebelezik, akkor egyetlen kattintással bármely állampolgár adatait azonnal láthatják. Nem az adóhátralékok behajtása, hanem a félelemkeltés a cél. Nem véletlen a társadalmi felháborodás, a tüntetések, a sztrájk! Mintha vissza akarnánk lépni a totalitariánus rendszerek felé. Lát-e kiutat a megyék számára ebből a helyzetből? Nem siránkozhatunk, eszközöket kell találnunk a kiúthoz. Bár nincsenek illúzióink, az egyik ilyen a pályázati rendszer, ehhez kell kapcsolódnunk. A másik a hitelfelvétel, 1,2 milliárdos fejlesztési hitel felvételére kényszerültünk, hogy a térség lakossága számára fontos projektek megvalósulhassanak, tudjuk biztosítani a pályázati önrészt. A harmadik a kötvénykibocsátás, ezt kétmilliárd forintos összegben valósítottuk meg. Készülünk a jövőre, a feladatokra. Bízunk abban, hogy ez a kormány hamarosan csak egy rossz emlék lesz! Milyennek látja az elmúlt esztendőt? Elsősorban küzdelmesnek, munkásnak. Mindent megteszünk feladataink ellátása érdekében, jó kapcsolatokat ápolunk szervezetekkel, intézményekkel. A megyei képviselők dolgoznak a településeken, azok érdekében. Tudjuk, hogy az emberek becsületesek, szeretnek dolgozni. Ezért külön öröm, hogy nem kényszerültünk tömeges elbocsátásokra, amíg lehet, tartjuk is magunkat ehhez. Az önkormányzatoknak pedig hitet, erőt, biztonságot és segítséget kell nyújtanunk. Ennek reményében kívánok minden Fejér megyei polgárnak boldog karácsonyt és sikeres újesztendőt! Regio Regia 2007. december Vk. 7 Fejér megye
Komárom-Esztergom megye A MEGYÉK EZT IS TÚL FOGJÁK ÉLNI Bár drasztikusan csökkent az állami finanszírozás, nőtt az elvonás mértéke, nehezebbé vált a megyei intézmények fenntartása, dr. Völner Pál a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés elnöke bizakodva várja a 2008-as évet. Immár egy éve van az elnöki poszton. Nehezebb, vagy könnyebb munkára számított? Amikor megválasztottak a Komárom- Esztergom megyei önkormányzat elnökének, nagyjából hasonló munkára számítottam, mint amilyent az elmúlt tizennégy hónapban tapasztaltam. Arra azonban nem gondoltam, hogy a kormány ilyen drasztikusan, durván és folyamatosan lehetetleníti el a megyék helyzetét. A pénzügyi helyzet így jóval nehezebbé teszi a feladatokat. A kormányzat csak az adóknál ötszáz millió forinttal csökkentette az idei finanszírozásunkat, de a normatívák tavaly és idén is háromszáz-háromszáz millió forint mínuszt eredményeztek. Ugyanennyi a kiesés az illetékhivatalok elvonása miatt. Az állami finanszírozás problémái mennyire hatottak ki a megyei fenntartású intézményhálózatra? A megyei intézmények az idei évben kevéssé érezték meg az állami finanszírozás visszásságait, noha már 2007-ben is kellett olyan döntéseket hoznunk, amelyek megszorításnak tűntek. Mivel nem maradt fedezetünk, meg kellett szüntetnünk a közalkalmazottaink étkezési hozzájárulását, és a Szent Borbála Megyei Kórházban is leépítéseket kellett foganatosítani, noha az elbocsátások nem voltak olyan mértékűek, mint az ágyszám csökkenés. Az intézmények fenntartása jövőre lényegesen nehezebb feladat lesz. Az állami finanszírozás visszásságai miatt előre kell lépnünk a megtakarítások irányába, ez pedig a korábbi színvonal rovására mehet. Az állami finanszírozáshoz igazodóan csökkentenünk kell a feladatellátást, a többi megyéhez hasonlóan Komárom-Esztergomban is számolnunk kell intézmény összevonásokkal. A lépések megtételénél természetesen szigorúan ügyelnünk kell a törvényi előírásokra. Mai életünk neuralgikus pontja az egészségügy. Hogy látja a Szent Borbála Kórház helyzetét? Az egészségügyben az április óta bevezetett finanszírozás rendkívül kedvezőtlenül érintette a kórházat. Szerencsére a korábbi jó gazdálkodásnak köszönhetően a Szent Borbála kórház még egyensúlyban van, el tudja látni a feladatait, de a finanszírozás nem fedezi a költségeket. A helyzeten semmit nem változtat a vizitdíj további fenntartása, hiszen ez csak elenyésző összegeket hoz be a rendszerbe. Sőt mivel jócskán visszaveti a betegforgalmat, csökken a központi finanszírozás is. Az egészségügyi biztosítók privatizációja szintén nem lesz kedvező, mivel a biztosítók működési költsége, illetve profitja a befizetési összegeket fogja csökkenteni. Azt az összeget sem látom biztosítottnak, amit jelenleg az OEP átutal a kórházak biztonságos működésére. A Szent Borbála Megyei Kórházban tavaly voltak leépítések. Az csak apró siker lehet, hogy a tizenöt százalékos ágyszámcsökkentést nem egész tíz százalékos elbocsátással tudtuk megoldani. A jövőben nem tervezünk további leépítést, hiszen nem szabad elfeledkezni a szakmai követelményekről. A betegellátásnak továbbra is működnie kell. Csak abban az esetben szabadna leépítésekkel fedezni a pénzügyi hiányt, amennyiben ez nem megy az egészségügyi ellátás rovására. Milyen az együttműködés a megyegyűlés frakciói között, kap-e az ellenzéktől segítséget? A megyei közgyűlés frakcióival korrekt a viszonyom. Néhány esetet kivéve majdnem mindig együtt szavaz a testület. Inkább olyan kérdéseknél adódik feszültség az ellenzékkel, amelyek a kormányzati intézkedések megítélését szolgálják. Sajnos a megyében ellenzékben lévő, baloldali képviselőtársaink igyekeznek betartani a pártfegyelmet, így nem csak a Parlamentben, hanem helyben sem tudnak kiállni a megye érdekeiért. Mire számíthat a megye 2008-ban? Amíg a kormányzat nem változtat a me-gyékkel kapcsolatos álláspontján, a jövőben sok jóra nem számíthatunk. Láthattuk, hogy a közigazgatási hivatalokat is regionalizálni akarták, amiről kiderült, hogy alkotmányellenes volt. Láthattuk, hogy a területfejlesztési pénzeket a régiókhoz csoportosították át, mert a régióknál képzelte el a kormányzat a megyei funkciók ellátását. Át kellene olvasniuk az alkotmány vonatkozó passzusait. Bízom abban, hogy mindenféle nyomás ellenére a megyék ezt a kormányzatot is túl fogják éli. Mert a megyék ezer éven át túlélték az összes kormányt, a törököt, a tatárt, vagy épp II. József intézkedéseit. Hiszem, hogy megőrizzük az intézményrendszerünket, el tudjuk látni a feladatainkat, megvalósítjuk azokat a fejlesztéseket, amelyekre lehetőségeink nyílnak. Reményeink szerint 2008. legalább olyan jó év lesz, mint az idei esztendő volt. Talán furcsán hangzik, de az elmúló év minden nehézségünk ellenére adott pozitív élményeket: átadtunk egy pszichiátriai otthont, elkezdtük egy szakközépiskola teljes rekonstrukcióját. Olyan fejlesztések történtek, amelyek feljogosítanak, hogy úgy ítéljük meg: a nehézségek ellenére Komárom-Esztergom megye tud a huszonegyedik század irányába mozdulni. Ehhez kívánok mindenkinek boldog ünnepeket! Vk. 8 Regio Regia 2007. december
A SZIGORÚ GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI Másfélszeresére nőtt az önkormányzati fenntartású intézmények száma Veszprém megyében, de ez nem jelentette a feladatellátás színvonalának csökkenését. 2007 nehézségeiről és eredményeiről kérdeztük Lasztovicza Jenőt, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét. Az elmúlt egy esztendő alatt milyen tapasztalatokat szerzett? Az elmúlt év bebizonyította számomra, hogy igen nehéz a feladat, amit felvállaltam, de úgy hiszem, munkatársaim segítségével, sokszor igen nagy áldozatokat hozva, de sikerült a megszorítások, és az egyre csökkenő központi források ellenére a megyei önkormányzat kötelező feladatait jó színvonalon ellátni. Emellett igyekeztünk az önként vállalt feladatoknak is megfelelni szűkös anyagi keretünk ellenére. Hogyan változott a megyei intézmények helyzete? Ez év szeptemberében húsz intézmény került a megyei önkormányzathoz, így összességében már ötvenről kell gondoskodnunk. Igen nagy kihívást jelent ezek megfelelő színvonalon történő működtetése, de szigorú gazdálkodás mellett, a megfelelő, olykor nem népszerű, de szükséges döntések meghozatalával sikerült megtartani az eddigi színvonalat. Milyen eredményei voltak az elmúlt évnek? Különösen büszke vagyok arra, hogy a megyei kórház adósságállománya nem növekedett tovább, a helyi döntéshozók józanságának köszönhetően, annak ellenére, hogy sajnos az országban szinte mindenhol egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek az egészségügyi intézmények. 2007 nyarán a közel 200 milliós adóssággal küszködő sümegi kórház integrációját is sikerült megoldani. Az anyagi nehézségek ellenére a korábban megkezdett beruházásainkat folytattuk, ill. befejeztük (Szemünk fénye program, intézményi fűtéskorszerűsítések, Dáka címzett támogatással megvalósuló férőhelybővítése). Mindemellett a 2007. évben a települések támogatására 150 millió Ft pályázati önerő kiegészítő keretet biztosítottunk. Már önmagában az is eredménynek tekinthető, hogy sikerült a megye gazdálkodásának a tervezett hiányon belül maradni, amely köszönhető az Intézménygazdálkodási Csoport (Kincstár) kialakításának is. Bízom benne, és minden eszközzel arra törekszünk, hogy a továbbiakban is egyensúlyban tudjuk tartani a megye egészének gazdálkodását. A következő év tervei? 2008-ra a tervezett működési hiány közel ötszáz millió forintra tehető, az átvett intézmények működtetése másfél milliárd forintba kerül. Ezt számításba kellett venni, amikor a következő esztendőt terveztük. Nagy lehetőségnek tartom a megyei önkormányzat tervezett kötvény kibocsájtással kapcsolatos döntését, amely lehetővé teszi majd a megtérülő beruházások megindítását, illetve az uniós források mind hatékonyabb kihasználását. Összességében tehát elmondható, hogy a kötelező feladatok jó színvonalon való ellátása mellett terveink és reményeink szerint szeretnénk részt vállalni bevételnövelő, illetve költségcsökkentő beruházások beindításában is. Az év végéhez közeledvén ezúton is szeretném megköszönni a megyei önkormányzat és intézményei valamennyi dolgozójának az egész éves áldozatos munkáját, hisz ők is részesei voltak annak, hogy a 2007. évet eredményesen tudjuk lezárni. Szeretném egyúttal megragadni az alkalmat, hogy nemcsak Veszprém megye, hanem a régió valamennyi polgárának békés, boldog karácsonyi ünnepeket, és sikerekben gazdag boldog új évet kívánjak! K.N.-V.É. Veszprém megye Regio Regia 2007. december 9
Novemberi számunkban megismerhették az Ajkai Járműipari és Mechatronikai Klaszter alapvető céljait, terveit. A klaszter elnökségének két tagjától azt kérdeztük, mit várnak a közös munkától, milyen célokat tartanak igazán fontosnak és mit tehetnek ők a klaszterért. AJKAIT KFT. CSITE ANTAL ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ AZ AJKAI JÁRMŰIPARI ÉS MECHATRONIKAI KLASZTER ELNÖKSÉGÉT KÉRDEZTÜK Az Ajkait Befektetési és Fejlesztési Kft. röviden Ajkait Kft. a 2003. június 1-jével megalapított AjkaPark Parkolási Intézmény, mint a városi fizető parkolási rendszer meghonosítója, üzemeltetője és a 2004. július 8-án létrehozott Ajkait Kft. házasságával jött létre megváltozott, alapvetően kibővített funkciókkal, 2005. január 1-jén. Az elmúlt néhány év működése folyamatosan arra inspirálta a társaság tulajdonosi körét, hogy újabb és újabb feladatokat adjon a Kft-nek. Ezekből bemutatásképpen csak néhány: 2004. évben megvásároltuk a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaságtól az ajkai munkásszálló épületeket, és 59 lakásos társasházzá alakítottuk át, közben újabb feladatokkal bővült a tevékenységi kör. Azok a feladatok, amelyeket eddig különkülön láttak el az önkormányzati érdekeltségű körhöz tartozó intézmények, átkerültek a társasághoz. Meg kellett szervezni és rendszerbe kellett foglalni a vagyonvédelmet, vagyonhasznosítást, az objektumok őrzését, az intézményi takarítást, a munkahelyi étkeztetést és az önkormányzati vagyontárgyak (ingó- és ingatlan vagyon) vagyonbiztosítási szerződés közvetítését. A felsoroltakon kívül társaságunk működteti a fizető parkolási rendszert, amelyet mint szükséges rosszat, 2003. július 1-jével vezetett be Ajka Város Önkormányzata. Az Ajkai Járműipari és Mechatronikai Klaszter esetében a cél az önkormányzati jellegű feladatok felvállalása volt, hiszen a szerveződésben a cégeken túl a városnak is szerepet kell vállalni, és erejéhez mérten segíteni a klasztert a kitűzött célok elérésében. Ingatlankezeléssel, vagyongazdálkodással foglalkozó gazdasági társaságként a logisztikai központ létrehozásával kapcsolatban mutatkozik együttműködési lehetőség. A központ a klaszter tagjain túl a város termelő üzemeinek is kulturált raktározási lehetőséget biztosítana. A felépítéshez csak a kezdeti lépés a terület tulajdoni jogának átadása. Szerepet kell vállalnunk a kivitelezéshez szükséges anyagi háttér kialakításában is, amelyet terveink szerint a lehetséges pályázatokon, támogatásokon túl befektetők felkutatásával és megnyerésével teremtünk meg. A projekt befejeztével pedig a működtetési, üzemeltetési feladatok színvonalas ellátása vonatkozásában kapcsolódhat az Ajkait Kft. a klaszteren belül vállaltakhoz. A város 18 autóipari beszállító társaságának földrajzi koncentráltsága csökkenti a szállítási költségeket, a logisztikai központ megoldja a raktározási problémákat, és a néhány kilométeren belül elérhető, szakmailag jól képzett munkaerő vonzó célpontot jelenthet akár a külföldi, akár a hazai befektetőknek, amikor eldöntik, hová építsenek alkatrészgyártó vagy összeszerelő üzemet. Személy szerint remélem, hogy a klaszter elősegíti az ajkai vállalkozások együttműködését, közös gondolkodását, hiszen a jövőben csak azok erősödhetnek meg, akik együtt, egymást kiegészítve tudnak dolgozni, tervezni. A városi vállalkozások fejlődésének, megerősödésének eredményeként javul a munkaerőpiaci helyzet; több munkahelyen magasabb színvonalú foglalkoztatás jelentkezik majd, ezáltal pedig jobban, kulturáltabban, nagyobb létbiztonságban élhetnek az ajkaiak.
AJKAI ELEKTRONIKAI KFT. SEREGÉLYES KÁLMÁN ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Cégünk 1962-ben, a Videoton ajkai gyáraként kezdte meg tevékenységét, ekkor szórakoztató elektronikai termékek részegységeinek, alkatrészeinek gyártása volt a fő profil. A nyolcvanas években aztán katonai rádiók szerelésével bővült a paletta, a munkaerő létszáma pedig elérte a 2500 főt. A keleti piac öszszeomlása után 1992-96 között négy magánszemély tulajdonában volt a gyár. Quattro néven 400 fővel működött, ekkor már az autóiparban is, kezdetektől a Magyar Suzuki beszállítójaként. 1996-ban került a Műszertechnika Holding tulajdonába, és azóta működik Ajkai Elektronikai Kft. néven. Kapacitásának háromnegyedét az autóipar sajtolt termékek, karosszériaelemek, ajtózsanérok, nyitáshatárolók és fröccsöntött műanyag elemek (kilincs, üléselemek), negyedét az elektronika, elektro-mechanika potenciométerek, termikus kapcsolók - köti le. Legjelentősebb partnerünk a Suzuki, a General Motors, közvetlen beszállítói vagyunk a Valeo és a Johnson Controls magyarországi gyárainak, de közvetetten szállítunk a Toyota és a Renault modellekbe is, míg az elektronikai területén a Bourns és az Otter Controls a fő vevők. 2007-es esztendő várható forgalma meghaladja a hatmilliárd forintot, mindezt 680 fővel értük el. Az év utolsó negyedének nagy változása, hogy eddigi legnagyobb bérlőnk, a Payer Indutries kiköltözésével 8000 m 2 termelési terület szabadult fel. Ennek azonban csak a felét adjuk ismét bérbe, a másik felét birtokba veszi műanyag- és a sajtolóüzemünk, amelyeket idén összesen 160 millió forint értékben fejlesztettünk, 25-30 milliót költünk a szerelde és galvanizáló területen, és még 35-40 m i l l i ó n y i b e r u h á z á s s z e r e p e l terveinkben jövő februárig. Az Ajkai Elektronikai Kft. 2002 óta tagja a Pannon A utóipari Klaszternek és 2003 óta a Pannon Elektronikai Klaszternek. Az elmúlt évek alatt alapos, részletes tapasztalatot szereztünk az ilyen együttműködésekben, ezt szeretnénk továbbadni, kamatoztatni Ajkán. Az Ajkai Autóipari és Mechatronikai Klaszter esetében a leghangsúlyosabb feladat a regionális képviselet, az oktatás, szakmai továbbképzés, és azon projektlehetőségek feltárása és kihasználása, ahol a klaszter katalizátorként működhet, segítheti, támogathatja tagjainak munkáját. Elnökségi tagként fontosnak tartom a klaszter regionális képviseleti szerepét, hiszen rendelkezésre állnak az eszközök és kapcsolati tőke, hogy minimalizált forrásból viszonylag nagy hírverést biztosítson a képviselt ügyeknek. A tagok, mint gazdasági társaságok között, illetve vállalkozás és önkormányzat között pedig fórumot jelent a tapasztalatcserére, a párbeszéd kialakulására. A klaszter tevékenységének köszönhetően javul a térség ismertsége és elismertsége, ezáltal a város és környezete minőségi életet tud nyújtani, amely kisebb elvándorláshoz és képzettebb munkaerő-forrás kialakulásához vezet. Véleményem szerint a rövid távú terv, hogy megtanuljunk klaszterül. Tény, hogy létrehoztuk a klasztert, eleget tettünk a formai követelményeknek, de ettől az még nem működik. Nekünk, tagoknak kell megtanulni működtetni a szervezetet, meglátni a lehetőségeket, egymásban gondolkodni. A klaszterben végzett munka nem azonnal megtérülő beruházás, nem az elsődleges érdekeket szolgálja, hanem hosszú távon teremt értéket, de ezért tenni is kell. Vitkóczi Éva
TUDÓSÍTÁS AZ AUTÓIPARI ÉS FÉMIPARI KONFERENCIÁRÓL A résztvevõk igényeihez igazított felnõttképzés szakmai, intézményi, személyi és tárgyi feltételei az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának elterjedéséhez az autóipar és a fémipar területén. Ez a mottó szerepelt azon a meghívón, amely november utolsó hétfõjére invitált egy egész napos Autóipari és Fémipari Konferenciára Gyõrbe, a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképzõ Iskolába. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával az IPOSZ Kht. egy olyan konferencia sorozat szervezésébe kezdett, amelynek öt állomása lesz az ország különbözõ régióiban meghatározott szakmacsoportok számára. A mintegy száz érdeklődőt vonzó konferencia jelentõségét mutatja, hogy a megjelenteket, az eseményt méltatva, rövid megnyitó beszédben köszöntötte az intézmény igazgatója, Rákóczi Tibor, majd Gyõr polgármestere, Borkai Zsolt, a Peugeot Hungária Kft. igazgatója, Horányi István, a Gyõri Nemzetközi Ipari Park Kft. ügyvezetõ igazgatója, Balogh László, a Gyõri Ipartestület ügyvezetõje, Hancz István és természetesen a rendezvény fõ szervezõje, az IPOSZ Kht. Ügyvezetõ igazgatója, Varró Zsuzsanna. szolgáltatást biztosít a szakma biztonságos és EUhoz illesztett gyakorlásához. (Bõvebb információ: www.aoeportal.hu) megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak, recycling-képes ismertette. Mindezek miatt a kutatás-fejlesztés motorja az energetikában, a vegyipariparban, az energetikai gépiparban, környezetvédelmi iparban, továbbá a logisztikában, a globális tervezés és gyártásszervezésben, a globális alapkutatásban. Mindez a mobilitás miatt fontos, hiszen vitathatatlan tény, hogy az emberi lét ma a mobilitásra épül. Az automobilizmus pedig a mobilitás meghatározó alapeleme. A mobilitás fenntartása, intenzívebbé tétele, fejlesztése ma egyértelmûen a technikai elõrehaladás meghatározó jegye. Nem az ûrkutatás, nem a fegyverkezés, nem a A délelõtt az autóiparé volt. E szekció levezetõ elnöki tisztét az Autószerelõk Országos Egyesületének (AOE) elnöke, Spindler Tibor töltötte be. Az egyesület 1999 márciusában alakult a budapesti Mûszaki Egyetemen, 34 alapító taggal, mára már, szerte az országban, 524-en csatlakoztak. Az AOE célja: az egyesület tagjainak szakmai információk nyújtása, szakmai érdekvédelme és képviselete, ezen tevékenységek koordinálása, szervezése. Van regionális irodájuk Oroszlányban és Gyõrben is. Miért érdemes AOE tagnak lenni? Az egyesület elnöke így fogalmazott: A szakma elsõszámú szakmai érdekképviselete, amely teljes terjedelmében végrehajtja az autójavító vállalkozások érdekeinek képviseletét és érvényesítését. Tagok részére teljes körû Dr. Nagyszokolyai Iván egyetemi adjunktus (BME Gépjármûvek tanszék), az AOE ügyvezetõ igazgatója a gépjármûfenntartás szakképzési kihívásairól beszélt annak a ténynek tükrében, hogy a gépjármû a technikai, technológia, energetikai, környezetvédelmi fejlõdés hajtóereje, legösszetettebb objektuma. Milyen a maholnap autója? tette fel a kérdést az elõadó, majd a közlekedési rendszer ezen intelligens elemét, az x-bywire rendszerek irányított, összehangolt egységeibõl álló, digitális autó legfõbb jellemzõit önálló állapot felügyeletre és kommunikációra képes, energiatakarékos üzemû, távközlés! (Bár ide sorolható még a biotechnológia és a környezetvédelem, ám ez utóbbi is szorosan összefügg az automobilizmussal.) Az elõadó a globalizáció és az autógyártás összefüggései legfontosabb felismeréseinek ismertetése után az ember szerepérõl beszélt az autójavításban. Majd azt elemezte, hogy a jövõben, az autóipar fentebb említett hihetetlen fejlõdésének idõszakában a hiba megállapítását és a szerelést mennyiben lehet az emberre bízni? Íme néhány beszédes szám: az autó elõállítási
költségeinek 30%-át az elektronika adja, az innovációk 90%-a az elektronikára épül. Összefoglalva: Az autófenntartás, a diagnosztika, javítás jövõjét a piaci globalizáció határozza meg. A nagy volumenû felvevõpiacok (BRIC országok), illetve a legfejletlenebb, de még számító piacok határozzák meg a technikai kezelés stratégiáját. A világon egységes rendszer kell. Az ember (autószerelõ) ehhez már felzárkózni nem tud, a fejlett országokban is csak kevesek, tehát az ember szerepét a fenntartásban minimalizálni kell. Mindez a jövõ, bár nem is túl távoli jövõ. A délutáni, fémipari szekción Géresi József, szövetségünk alelnöke, az Országos Fémipari Ipartestület elnökhelyettese A fém- és gépipari szakképzés helyzete az Európai Unióban és Magyarországon November 26-tól Székesfehérváron, a Metro áruházzal szemben lévő OIL! Kúthálózat töltőállomásán is vásárolhatunk E85 oktánszámú üzemanyagot. A Közép-dunántúli Régióban másodikként nyitott az első Bábolnán van etanol-kút tulajdonosát kérdeztük értékesítési tapasztalatairól. Mekkora beruházást jelent egy működő benzinkút kínálatát kiegészíteni E85-el? Négy-ötmillió forintba került a kínálatbővítés, amelyet teljes egészében saját erőből finanszíroztunk. A nyitás óta napi BIOETANOL LELŐHELY SZÉKESFEHÉRVÁRON 300 liter E85 oktánszámú üzemanyagot értékesítünk, jelenleg 229 forintba kerül literje, ami a 95-ös benzin árához képes 60-70 Ft-os megtakarítást jelent. Nyilván azoknak, akiknek alkalmas az autójuk a bioetanol használatára Pillanatnyilag nagyobb részben a hagyományos, benzines motorral szerelt autók tulajdonosai tankolnak felesben bioetanolt és benzint együtt. A ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA: FEHÉRVÁR AUTÓHÁZ 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, SZENT FLÓRIÁN KRT. 7. TEL.: 06-22/525-000 címmel tartott elõadást. Megállapította: a szakképzést a gazdaság számára hatékonnyá kell tennünk! Az IPOSZ szakképzést segítõ tevékenységének fő iránya a szolgáltató hálózat létrehozása a szakképzés területén és az információs háttér továbbépítése. A 2007. évben operatív fázisba került a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, érvénybe léptek a szakképzési és felnõttképzési törvény módosításai. Az IPOSZ ezért meghatározta a stratégiai célokat a 2007-2011 közötti idõszakra. Az IPOSZ a képzésben a felnõttképzést tekinti legfontosabb feladatának, a szakképzés területén a vizsgabizottságokba való delegálását végzi. Az új, moduláris OKJ érvénybe lépett, egy sor kisebb kézmûves szakma kikerült belõle. Ezek képzésének megoldása az IPOSZ számára fontos feladat lesz a jövõben. Az elõadó leszögezte: az igazi reform a szakmunkásképzés megújítására késlekedik, az iskolák és a duális képzési rendszer finanszírozásában még mindig iskolai túlsúly van. Az IPOSZ képes feladatokat és felelõsséget vállalni a szakképzési rendszerek kialakításában és mûködtetésében. Szövetségünknek kitartó lobbitevékenységgel sikerült elérnie, hogy 0-10 fõig alkalmazottat tartó kisvállalkozások vissza nem térítendõ eszközbeszerzési támogatása 250 millió forint értékben újra kiírásra kerüljön. Az IPOSZ, a közös elõnyök alapján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik legjobb partnere a képzésben és a mestervizsgáztatásban is. Az intézmény bejárása során meghallott beszélgetésekbõl már derült: hasznos és érdekes nap volt. Ki-ki megtalálta és megkapta azt, ami igazán érdekelte, ha pedig a két nagy szakág közös konferenciáján a másik szakterületét érintõ dolgok hangzottak el, azok is tudásuk gyarapodását szolgálták. tudósítónktól Nem károsítja ez a normál motor alkatrészeit? A népszerű televíziós autós műsor, a TotalCar tesztje szerint ebben az arányban nem okoz semmilyen meghibásodást. Mára azonban elérhetőek olyan megoldások, amelyeket az autókba építve lehetővé teszik a bioetanol használatát. Tankolás előtt azért mindenki tájékozódjon gépkocsija garanciális feltételeiről. A jelenleg kapható E85 üzemanyag télen is ugyanúgy viselkedik, mint normál hőmérsékleti viszonyok közt? Igen, a bioetanol 15% benzin és 85% alkohol keveréke, amelyet vegyi adalékokkal kezelnek, hogy megfeleljen az ún. téli normának, és ne okozzon nehézséget az indításnál. Vitkóczi Éva
Sárbogárd A települések konzorciumát 2005 decemberében hirdették nyertesnek; együttesen 194 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyertek az EU Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjából. A pályázathoz szükséges önrész nagy részét a Belügyminisztérium szintén nem visszatérítendő önerő alapjából finanszírozták, amely újabb 39 millió forintot jelentett. Az önerő fennmaradó hányadát a leendő üzemeltető által biztosított bérleti díjból finanszírozzák. Szélessávon elérhető Sárbogárd VAN, AMI HATÁRIDŐ ELŐTT KÉSZÜL EL Sárbogárd Város Önkormányzata, Mezőszilas, Nagylók és Hantos összefogásával közösen pályázott uniós támogatásból megvalósuló szélessávú infrastruktúra kiépítésére, a lakosság részéről fokozottan jelentkező Internet hozzáférési lehetőség biztosítására. A 258 millió forint összértékű beruházás jövő március helyett idén októberben elkészült, mára átadták az üzemeltetőnek. műszaki átadás-átvételre 2007 október 29-én került sor. A kivitelező 2007. november 23-án a hivatalos projektzáró felügyelő bizottsági ülésen, akkor már a jogerőre emelkedett NHHH engedély birtokában átadta a hálózatot az üzemeltető DKH részére. A 2007 december 7-ei ünnepélyes átadáson Gombaszöginé Dr. Balogh Ibolya, a Fejér megyei Közgyűlés Elnöke elmondta, hogy az idén módosították a A Sárbogárdi kistérség tíz települése sajnos még mindig a hátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Ezek fejlesztésének szükségessége érdekében a megyei önkormányzat közgyűlési tanácsnokot választott, és a megyei önkormányzati, kistérségi és regionális bizottsága és Fejér Megye Kistérségi Fóruma kiemelt figyelmet fordít ezen települések felzárkóztatására. Az elnökasszony kiemelte, együtt kell küzdenünk azért, hogy az uniós források pályázati kiírásaiban a csak hátrányos helyzetű kistérségek, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is elsőbbséget élvezzenek. A szélessávú infrastruktúra kiépítésétől a megyei és a települési vezetés is azt várja, hogy a munkaerő fejlesztése mellett csökkenjen a munkanélküliség, A projekt keretein belül Hantoson, Nagylókon, és Sárbogárd le nem fedett részein, valamint Pusztaegresen multifunkcionális internet, kábeltévé, IP telefon szolgáltatásra alkalmas optikai lefedő hálózatot alakítottak ki, Mezőszilason pedig, ahol a kábeltévé a pályázat előtt is fogható volt, az internet elérésére alkalmas micro hálózat került kialakításra. Juhász János, Sárbogárd polgármestere elmondta, hogy a pályázat 2005 őszén került beadásra, a települések konzorciumát 2005 decemberében hirdették ki nyertesként. A támogatás megítélését követően elsőként az országban került kiírásra a közbeszerzés a kivitelező kiválasztására. A társulás még a támogatási szerződés aláírása (2006. szeptember) előtt jóval, 2006. március 2-án szerződést írt alá a Synergon Nyrt.-vel és elkezdődött a projekt a hálózat tervezői munkáival. A befejezési határidő a szerződés hatályba lépésétől számított 2 év, azaz 2008 március volt, ám a kivitelezés 2007 októberében befejeződött, a 14 Regio Regia 2007. december területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, de Fejér megyét illetően a kedvezményezettek köre nem változott. élénküljön a helyi gazdaság, javuljon a versenyképesség és mérséklődjenek az elmúlt évtizedekben megnőtt társadalmi egyenlőtlenségek. Vitkóczi Éva
ÚJ-ZÉLANDI ÓRIÁS VÁRPALOTÁN November huszadikán a Thury várban nagy jelentőségű eseményre került sor. Németh Árpád polgármester vendégeként Kóka János, az azóta lemondott gazdasági és közlekedési miniszter, Chris Ellis, az AHI Roofingot tulajdonló Fletcher Building alelnöke, Anthony O Brien, az AHI európai értékesítési és marketingigazgatója hivatalosan is bejelentették, hogy az új-zélandi cég acél tetőfedőelemeket gyártó üzemet létesít Várpalotán. KELL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Kóka János egyedülállónak nevezte, hogy az AHI Roofing vállalat belépésével immár Új- Zéland is felsorakozott azon országok mellé, baloldali országgyűlési képviselő és a liberális tárca együttműködése az értékközpontú politizálás sikerét bizonyítja. IGAZI ÓRIÁS VÁRPALOTÁN Az AHI Roofingot tulajdonló Fletcher Building Új-Zéland második legnagyobb cége. Ötven éve készít acél-alapú tetőfedő elemeket, ezt a konstrukciót világelsőként fejlesztette ki. Termékeit nyolcvan országban forgalmazza, üzemei vannak Új-Zélandon, Ausztráliában, az USA-ban és Malajziában. A palotai 12 ezer négyzetméteres üzemcsarnok 5,5 hektáros területen 2009 júliusára készül el, kezdetben száz embernek ad munkát. Chris Ellis elmondta, európai ügyfeleik minél jobb kiszolgálása érdekében döntöttek az európai gyáralapításról. Magyarország mellett a kivételes fogadókészség, a rendelkezésre SZÁZMILLIÓ SZAKKÉPZÉSRE Németh Árpád polgármester felelevenítette az egyéves egyeztetés nehézségeit, hogy öt ország 64 ajánlatával kellett versenyre kelniük. Úgy fogalmazott, ami emberi ésszel vállalható volt, azt vállalták a beruházás megszerzése érdekében. Helt Tamás, az önkormányzat gazdaságfejlesztési bizottságának elnöke elmondta, hogy százmillió forintos ajánlati csomagot tettek a cég asztalára. Az összeget a vállalat igényeit kielégítő szakképzés kialakítására fordítják. Ennek színtere a Faller Jenő Szakképző Iskola lesz, a költségekhez a beruházó által fizetendő iparűzési adó is fedezetet biztosít. Várpalota stratégiai kérdésként kezeli a befektetés ösztönzését mondta Németh Árpád városvezető. A város a kitörési pontokat a magas színvonalú szakképzésben, a korszerű és környezetbarát technológiát alkalmazó beruházások ösztönzésében látja. Az AHI Roofing beruházásának jelentősége túlmutat Várpalota határain, hiszen az a munkakultúra, amelyet a cég az új-zélandi vállalatok közül elsőként hoz Magyarországra, az itt élő emberek közreműködésével elismerést és sikereket hoz a vállalatnak és a városnak egyaránt. Várpalota melyek jelentős beruházásokat hajtanak végre hazánkban. Reményét fejezte ki, hogy az elsőt további térségbeli cégek követik. Mint mondta, ehhez jó gazdasági környezet, infrastruktúra és úthálózat várja a betelepülőket. Kóka János hangsúlyozta azt is, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. mellett a jobboldali városvezetés, a álló földterület és a képzett munkaerő szólt. Hozzátette, hogy hosszú távra terveznek. Az új gyárban helyi alkalmazottakat kívánunk foglalkoztatni, a toborzás során a megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkatársakat keressük tette hozzá az alelnök. TETŐ ALÁ HOZZÁK Az AHI Roofing 1957-ben, a világon elsőként fejlesztette ki acélból készült tetőfedőlemezeit. Az azóta eltelt 50 évben a világ több mint 80 országában jelent meg termékeivel a piacon. A termék alapját a kiváló minőségű alucink borítású acéllemez adja, melyet speciális technológiával formára préselnek, és új-zélandi terméskőzúzalékkal vonnak be. Az ún. Gerard-típusú tetőfedők, valamint azok tartozékai az európai piacokon kerülnek értékesítésre, kiváltva ezzel a korábban jellemzően Európán kívülről származó importot. Az AHI Roofing 100%-os tulajdonosa az aucklandi székhelyű Fletcher Building Limited, mely a világ számos pontján van jelen. A Fletcher Building Új-Zéland második legnagyobb vállalata, melyet az új-zélandi és ausztrál tőzsdén is jegyeznek. Vk. Regio Regia 2007. december 15
Tokod A római kori település ma is szépen fejlődik TOKODON ÖNERŐBŐL ÉPÜL A TORNACSARNOK Komárom-Esztergom megye több mint ezeréves múltra viszszatekintő települése Tokod. Esztergomtól és Dorogtól csupán néhány kilométerre fekszik. Északról a Duna, délről pedig a Gerecse biztosítja a gyönyörű természeti környezetet az itt élőknek. A nagyközség múltjáról, jelenéről Pánczél Mihály polgármesterrel úrral beszélgettünk. Maradt fönn valami kézzel fogható emlék a több mint ezer éves múltból? Tokod valójában már az őskortól lakott hely volt. Minden korból találtak itt leleteket, a bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található. Ez az ország egyik régészetileg legjobban felkutatott területe. A rómaiaknak is voltak már itt épületeik, emléküket a Várberek nevű fennsíkon található castrumok alapfalai még ma is őrzik. A jól konzervált állapotban lévő, egy méter magas falak mintegy három hektáron megtekinthetőek. Két fogalom mindenképpen erősen kötődik Tokodhoz: bányászat és üveggyár. Mi lett ezekkel? Valóban Tokodot a legtöbben szénbányászatáról, illetve a homokvagyonra épülő üveggyártásáról ismerik. Településünk ma is fejlett iparral rendelkezik, a szerkezetváltás nálunk már a 80-as évek elején megkezdődött, aminek mostanra némi előnyét is élvezzük. Szükséges is volt a változás, hiszen a bányászok elvesztették munkahelyeiket, vagy jó esetben nyugdíjba vonulhattak, s az üveggyár is bezárt, felszámolás alatt van. Mindez komoly változást jelentett, hiszen 1300 embernek kellett új munka után néznie. Szerencsére sok közel 300 jól működő vállalkozás van Tokodon az egyéni vállalkozóktól a különféle társaságokig. Ők mintegy 1000 embernek adnak helyben munkát, a többiek pedig Dorogon, Esztergomban találnak megoldást. Az önkormányzat is sokat tud segíteni a közhasznú munkák kapcsán, példaértékű, ahogyan együtt tudunk dolgozni a munkaügyi központtal. Tokodon ha jól tudom több településrész is található? A legnagyobb Tokod-belsőközség, ez a hagyományos falu belterülete, a 4400 fős lakosság fele itt él, míg a üveggyári lakótelepen 1800-an, az ebszőnybányai részen pedig 400 tokodinak van az otthona. Tokod-altáró is a településhez tartozott, de ők időközben önállóvá váltak. Ez a településszerkezet komoly többletmunkát jelent, hiszen gyakorlatilag mindenből három van: rendezvényekből, közmeghallgatásból, stb., stb. De ugyan ezért van kettő az óvodából, orvosi rendelőből, iskolából, bár ez utóbbit már összevontuk, így társulásban működik a tokodaltárói oktatási intézményekkel, így sokkal hatékonyabban tudjuk működtetni. Mit gondol, mitől tud egy község jól működni? Ennek alapvetően három feltétele van: legyenek munkahelyek, vagyis minél több helyben jól működő vállalat, hiszen ennek az eredménye lesz a jó anyagi helyzet. Legyen egy jól működő önkormányzat olyan vezetőkkel, akik képesek a közösség érdekében együttműködni. Szerencsénkre nálunk nagyon jól működik a képviselőtestület, gyakorlatilag minden településrész hatékonyan képviselve van a legfelsőbb vezetői szinten is. A harmadik fontos tényező pedig a jól működő civil szervezetek, melyek az utóbbi néhány évben nagyon megerősödtek. Az önkormányzat anyagi forrásokkal is segíti a munkájukat, ami maximálisan indokolt is, hiszen gyakorlatilag a településen minden rendezvényt ők szerveznek meg. Nagyon jól működik a nyugdíjasklub, a Szent Márton Caritas faluközösség, a gazdakör, a Gardella Szivárvány Társaskör. A civilek szervezik a nemzeti ünnepeinket, falunapot, a tél végi farsangtemetést a Pince-völgyben, a Szent Orbán-napi vigasságokat, a Nyitott Pince akciót, melynek kapcsán nyári napokon 10-15 pincébe szeretettel várják a vendégeket egy térítésmentes borkóstolásra. Ilyenkor novemberben pedig, Szent Márton napján, az új bor ünnepén egymásnak kedveskednek egy kis műsorral a civil szervezeteink. 16 Regio Regia 2007. december
Nem elég azonban a három tényező vállalkozások, civil szervezetek és az önkormányzat megléte és jó működése. A sikerhez ezek összhangja is szükséges, fontos, hogy egymással összehangoltan legyenek képesek együttműködni a településen élők érdekében. Az összhangot a jól működő képviselőtestület biztosítja. Milyen fejlesztések folynak, illetve milyen terveik vannak? Tokod abban a szerencsés helyzetben van, hogy jelenleg nincs hitele. A régi hiteleket úgy 5-6 éve már, hogy vissza tudtuk fizetni, s azóta egy kicsit tartalékolni is volt módunk. Éppen ezért tudtuk meg- az egekbe rúgtak. Úgy éreztük, mindez felesleges többletkiadásokat jelentene. Végül úgy döntöttünk, nem fogjuk eladósítani a települést, inkább vállaljuk az önerős kivitelezést negyedannyi összköltséggel és alacsonyan tartható üzemeltetési költséggel. Így olyan tornacsarnokunk lehet, amilyet mi szeretnénk, s aminek igazán hasznát is vesszük, s nincsenek évekre szóló kötelezettségeink, felesleges terheink. Az építkezést áprilisban kezdtük, és december végén szeretnénk átadni a 36x22 m-es tornacsarnokot, amely a belsőfalu iskolájának udvarán épül. Abban viszont bízunk, hogy az iskola további bővítéséhez pályázati forrásokat is sikerül szereznünk, s így zatot kívánunk benyújtani. A településnek vannak sajnos olyan részei, ahol maga a településszerkezet, az elöregedő épületek teszik lehetetlenné a további fejlesztéseket, az infrastruktúra kiépítését, mégis azt mondhatom, hogy Tokod dinamikusan fejlődik. Milyen külkapcsolataik vannak? A székelyföldi Homoródalmás immáron ötödik éve testvértelepülésünk. Nagyon jó az együttműködés. Mi egy kisebb létszámmal, de minden évben részt veszünk a falunapi rendezvényeiken, ők pedig 40-45 fős zenekarral, néptánccsoporttal színesítik majdnem minden esztendőben a mi falunapjainkat. Most egy közös alapítvány létrehozásán fáradozunk, amelynek segítségével szeretnénk egy ottani épületet átalakítani a diákok üdültetéséhez. Meggyőződésünk, hogy minél több tokodinak kell megismerkednie az ott élőkkel, hiszen ettől lesznek igazán élők ezek a kapcsolatok. Tokod oldani önerőből egy tornacsarnok építését. Elvileg nyertes pályázatunk is lett volna erre a célra, ám a feltételek részünkről nem voltak elfogadhatóak. Először is nem olyan tornatermet építhettünk volna, amilyet szeretnénk, hanem egy típustervet kellett volna elfogadnunk, ráadásul a törlesztés alatt kötelezettséget kellett volna vállalnunk többféle szolgáltatásra, amelyeknek eredményeként az üzemeltetési költségek további négy osztállyal bővülve végre egy helyre tudnánk költöztetni az alsó- és felsőtagozatosokat. Az utóbbi években az utakra is jelentős összegeket fordítottunk. 3 év alatt 200 milliót költöttünk útépítésre, s az idén is 30 millió szánunk erre a célra. A csatornahálózat 80%-os kiépítettségű, itt is 150-200 millió forint értékű munkát kellene még elvégezni, erre szintén pályá- Van-e valami, amire igazán büszke akár polgármesterként, akár tokodi polgárként? Nagyon fontosnak tartom, hogy Tokodon minden gyerek térítésmentesen kapja a tankönyveit. De az intézményeinkre is nagyon büszke vagyok, kitűnő vezetők állnak az élükön, és nagyon komoly munka folyik valamennyiben. Különösképpen kedves a szívemnek a könyvtárunk, amely esetében a Könyvtárpártoló önkormányzat címet is megkaptuk. 24000 kötetünk van, folyóiratok, internet-használati lehetőség is van itt, s naponta reggeltől estig nyitva áll az olvasók előtt. De büszke vagyok tokodi családfőként is, hiszen két lányom és három unokám van, akik sok-sok boldogságot jelentenek a számomra. Gyöngyvér (27) közgazdász, Mónika (34) pedig pedagógus, az ő gyermekei Réka (14), Dani (11) és Luca (2). A két nagyobbik versenyszerűen teniszezik. A heti ötszöri edzést komoly családi összefogással lehet csak megoldani, és az évi húsz verseny is jelentős szervezést igényel. A sok-sok elfoglaltságom mellett a versenyekre azért igyekszem én elkísérni őket. Cseh Teréz Regio Regia 2007. december 17
Tokod A Kienle+Spiess Hungary tovább bővít A TOKODI GYÁR EURÓPA LEGNAGYOBB ELEKTROACÉL ÜZEMÉVÉ VÁLHAT A Kienle+Spiess Hungary Kft. az elektroacél lemeztermékeket és elektromotor részegységeket gyártó, Európában piacvezető Kienle+Spiess Csoport tagja, mely 2000. augusztusától a walesi Cogent Power Ltd. teljes tulajdonú leányvállalatává vált, majd 2006. júliusában a BAVARIA német pénzügyi befektető tulajdona lett. A cégcsoport magyarországi gyáregysége Tokodon működik, immáron több mint tíz éve. A vállalat igazgatójával Orbán Péter Úrral az eddigi eredményekről, és a közeljövő beruházási terveiről beszélgettünk. Ténylegesen mikor is indult meg a termelés Tokodon? 1996-ban kezdtük a termelést az első 25 tonnás présgéppel, melyet később további két présgép, hegesztő- és fúrógépek munkába állása követett. Az igazi lendületes fejlődés 1998-ban indult meg. A csarnok felújításra került, és felépült egy új, 5000 m 2 -es csarnokrész is. Rohamosan bővült a termékskála, további présgépek, a hőkezelő kemence és a nyomásos alumínium öntöde beindításával. A fejlesztés eredményeként ma ezt az üzemet az ország egyik kiemelkedő öntödéjeként tartják számon. 2004-ben újabb fejlesztések történtek, és a már meglévő présüzem, felépítő üzem és öntöde egy negyedikkel a horonykivágó üzemmel is kibővült. Ezzel a területünk 13 000 m 2 -re növekedett. Az elmúlt tíz év alatt hol német, hol magyar vezetés állt a cég élén. Ön mióta irányítja a vállalatot? A tokodi telephely német vezetéssel indult, én mintegy másfél éve vettem át az irányítást német kollégámtól, azóta magyar vezetéssel folyik itt a munka. Mai eredményeinket kizárólag saját erőből értük el, külső segítség nélkül, amire éppen ezért méltán büszkék is vagyunk. A tíz év alatt sikerült itt egy olyan komoly szakembergárdát kiépítenünk, amelyről állíthatom, hogy nincs még egy Magyarországon. Az évek alatt önálló profitcenterré alakultunk, s p i a c v e z e t ő pozíciót sikerült kivívnunk Kelet-Közép-Európában. Mit gondol, minek köszönhetőek ezek a sikerek? Úgy vélem, hogy részben a megnövekedett piaci igényeknek. Ma már szinte minden villanymotorral működik. A piacon robbanásszerű növekedés várható nemcsak a villanymotor, de a generátorgyártás területén is, hiszen az Európai Unió bejelentette, hogy 2020-ig az energiafelhasználás 20%-át alternatív forrásokból kell fedezni. Mindezt a gyakorlat már most is jól mutatja. Kitűnő példa erre egy Volkswagen bogárhátú. A régi típusban mindössze két motorra volt szükség. A mai legegyszerűbb modellekben viszont minimum 18 motor van, plusz egy generátor. Az igényeket az is tovább fokozta, hogy megváltozott az elektromotorgyártók gondolkodása is. Az egykori nagy, szocialista gyárak ma már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hatékonyságra, éppen ezért a préselési és egyéb alkatrészgyártó feladatok nagy részét igyekeznek kihelyezni, s így 18 Regio Regia 2007. december
csupán az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. A felszabadult időt így sokkal gazdaságosabban tudják felhasználni. A fejlődésünkre természetesen az is nagy hatással volt, hogy a tulajdonos BAVARIA magán a német, angol és magyar egységekkel rendelkező cégcsoporton belül is nagy hangsúlyt fektet Magyarországra. Tapasztaljuk, hogy a piac itt sokkal erősebben nő mint Nyugat-Európában. Ennek részben az az oka persze, hogy nyugatról is ide telepednek a megrendelőink, de az is biztos, hogy a németországi körülményekhez képest itt versenyképesebb feltételek mellett tudunk dolgozni. Motivált, rugalmas a munkaerő, kedvezőbbek az adózási feltételek és jó az alapanyagellátás. Az egyetlen negatívumot az jelenti, hogy a magyarországi törvények hatalmas bürokráciával nehezítik a vállalatok mindennapjait, így nem tehetünk mást, mint igyekszünk a növekvő adminisztrációs költségeket kitermelni. ki Közép-Kelet-Európa piacait. A termelésünk 90%-a export, vevőink kül- és belföldön működő elektromotor gyártó cégek, melyek közül talán a legnevesebbek a Siemens AG, AEG, ABB, Grundfos, a Bosh, gyakorlatilag az összes nagy villamossági vállalatnak szállítunk. Milyen a kapcsolatuk Tokoddal? Kiváló a tokodi településvezetőkkel a kapcsolatunk. A község, úgy érezzük, maximálisan odafigyel az igényeinkre. Tokodon egyértelműen a Kienle-Spiess a legnagyobb hogy tényleg nagyon elégedettek vagyunk a humánerőforrással. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a munkatársaink tisztességes, rendes környezetben tudják végezni feladataikat. Sokféle módon próbáljuk segíteni őket, ilyen például a betanítási mentori rendszerünk, de ide tartozik a gyermekvállalás, a beiskolázás segítése is. Évente dolgozóinkat, s természetesen családtagjaikat is meghívjuk családi napunkra, az üzemek között labdarúgó bajnokságot hirdettünk, igyekszünk tehát maximálisan családcentrikus, családbarát cégként működni. Aki idejön hozzánk az úgy érezheti magát, mint egy nagyobb család tagja, de természetesen azt is elvárjuk, hogy a dolgozóink is maximális teljesítményt nyújtsanak. A tokodi vezetőség célja, hogy fel- Tokod A közelmúltban megvásárolták a telephelyük közvetlen szomszédságában lévő tokodi meddőhányót. Mi a céljuk vele? Első lépésben a meddőhányót 8000 m 2 -en elhordtuk, s ebből 5000 m 2 kerül beépítésre. Egy új gyártócsarnokot építünk, mert bővíteni szeretnénk a kapacitásunkat mind a présüzemben, mind pedig az öntödében. Szeretnénk minél jobban megfelelni a megnövekedett piaci igényeknek, mindent megteszünk, hogy jelenlegi vevőinket meg tudjuk tartani, illetve, hogy további piacokkal tudjunk bővülni. Eddig nem volt okunk panaszra, mert a tokodi egység árbevétele folyamatosan nő, az utolsó nyolc esztendőben évről évre kétszámjegyű növekedést tudtunk produkálni. Jelenleg évente 45 ezer tonna acélt dolgozunk fel. Ekkora volumenű termelés mögött komoly vevők kell, hogy álljanak. Kiket emelne ki közülük? A tokodi gyár a cégcsoport számára stratégiai fontosságú, innen szolgálja munkaadó, hiszen jelenleg 550-en dolgoznak cégünknél, s természetesen a bővítéssel az alkalmazottak száma tovább fog növekedni. Többször is hangsúlyozta a jó, motivált munkaerő fontosságát. Mit tudnak Önök nyújtani a dolgozóiknak? Mindenekelőtt el kell mondanom, építsük Európa legnagyobb elektroacél üzemét, mellyel a Kienle+Spiess Hungary Kft. a magyarországi villamos ipar mintegy kétszáz éves hagyományát magas technikai színvonalon viszi tovább. Ez természetesen nem képzelhető el munkatársaink magas színvonalú munkája nélkül. Cseh Teréz Regio Regia 2007. december 19
Tokod - Szalkszentmárton Hajdú Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szalkszentmárton A TOKODI TORNACSARNOK KIVITELEZŐJE Tokod önkormányzata teljes egészében pályázati pénzből, vissza nem térítendő támogatásból is építhetett volna tornatermet. Ám az ezzel járó hosszú-hosszú évekre nyúló kötelezettségvállalások nem kis mértékben adósították volna el településüket. Ezért úgy döntöttek, mindezt saját erőből fogják megvalósítani. S lám, a típus tornateremből az eredeti költségvetés töredékéért többfunkciós tornacsarnok épülhetett, s ráadásul egekbe szökő üzemeltetési költségek nélkül. A tornacsarnokról annak kivitelezőjével, Hajdú Sándorral, a szalkszentmártoni Hajdú Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Meséljen kicsit a cégükről! A társaságunk 1989. decemberében alakult, de valójában 1990 februárjától működünk. Jogelődünk a Dél-Alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság Építőipari Üzeme volt. 1990-ben már látható volt, hogy az összes ilyen típusú nagyvállalat össze fog dőlni. Kivásároltam a céget, s azt mondhatom, hogy gyakorlatilag nulláról indultunk, sőt majd belepusztultunk a sok beígért, ám soha meg nem érkező munkába. Egyszerűen csak ígérgetések voltak, munka nem. Kísértetiesen emlékeztet a mai helyzetre, hasonló érzéseim voltak akkor is, mint mostanában. Várjuk a nagy projekteket, az európai uniós forrásokból indított építkezéseket, de valójában azt tapasztaljuk, hogy nincsenek tenderkiírások. Tokodra hogyan kerültek? Közbeszerzési eljárás keretében nyertük el a munkát, egy tornacsarnok építését és az általános iskola bővítését. Az első ütem a tornacsarnok megépítése, amely egy 720 négyzetméteres 24 x 40 méteres tornaterem, sőt a kiszolgáló létesítményekkel együtt már meghaladja az 1000 négyzetmétert is. Ennek az első ütemnek a bruttó beruházási értéke 218 millió forint. A második ütem az általános iskola bővítése, a két részből álló beruházás együttesen bruttó 370 millió forint értékű. Április 5-én nyertük meg a tendert, s április első dekádjában már megkezdtük a munkát. Jelenleg a befejező szakipari, szerelőipari munkálatok folynak, s még ez évben üzembe lesz helyezve a tornacsarnok, amely egyedi szerkezeti megoldásának Turi Attila homlokzat kiképzés és Donászi Péter statikus fa ragasztott főtartóinak köszönhetően 24 m-es fesztávú. A tornacsarnok minden olyan felszerelést is tartalmaz kosár-, kézilabda- teniszpálya, 30 méteres lelátó, térelválasztó, ponyvás mozgatható rendszer amely többfunkcióssá teszi azt a település polgárai számára. A munkákat egyébként a közelmúltban a megyei építésfelügyelet is ellenőrizte. Mi nagyon korrektnek találtuk az ellenőrzést, ők pedig korrektnek találták a kivitelezést, minimális hibát állapítottak meg. Bizony nem mindenhol mennek ilyen simán a dolgok. Mi mindig nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minőségi munkát adhassunk át. Az önök referenciamunkáit tekintve bizony fontos szerepet is játszik a minőség, hiszen gyakran műemlékek rekonstrukciós munkáiban vesznek részt. Milyen feladatokat végeztek a régióban? Az egyik legszebb munkánk a rácalmási Jankovich-kúria. Ez hajdanán a Bábolnai Állami Gazdaság állattartó telepe volt, ami mostanára embertelen állapotba került. Az önkormányzat uniós pályázat segítségével egy térségi regionális konferencia központot és szabadidőközpontot, egy ökoparkot hozott itt létre,. Egy városi igényű, 100 fős konferenciaterem, házasságkötőterem, borozó-pinceétterem, kistérségi turisztikai marketingközpont és egy vendégház is épült itt. De megújult a kúriát körülölelő parkerdő is, aminek egyik ékköve az árterületes részen lévő láphíd. Másik szép munkánk a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély déli oldalszárny műemlék épületének rekonstrukciója, mely egy 92 millió forintos beruházás volt. De voltak a régióban más jellegű munkáink is, például Martonvásáron óvodabővítést és -építést vállaltunk, egy nyolc termes foglalkoztatót építettünk, és konyhafelújítást végeztünk. A régió közvetlen szomszédságában Piliscsabán pedig részt vettünk a Pázmány Egyetem létesítményeinek építésében is. De büszkék vagyunk például a Kalocsai Szent Anna Katolikus Óvoda műemlék épületének rekonstrukciójára, ahol végeztünk bontást, hozzáépítést, akadálymentesítést, személyfelvonó építést. Ugyanilyen szívesen vállaltuk a kecskeméti Cifra Palota műemlék tetőszerkezetének teljes körű felújítását is, beleértve a Zsolnai cserepek cseréjét és újrarakását, vagy akár a Magyar Posta Kecskeméti 1. számú Főposta műemlék barokk homlokzatának felújítását is. Valamennyi nagyon szép munka volt, s különösen a műemlék épületek jelentik számunkra az igazi kihívásokat. Várjuk a stabilizációt ennek előhírnökét az építőipari tenderek nyilvános megjelenését referenciánk alapján a szerződéses elvárások / mit mennyiért mikorra / szerinti vállalkozásunk 18. évi évfordulóját. Cseh Teréz 20 Regio Regia 2007. december