AZ ENP-ED KÉPVISELŐCSOPORT TANULMÁNYI NAPJAI BUDAPEST 2004. JÚLIUS 5-8.

AZ ENP-ED KÉPVISELŐCSOPORT TANULMÁNYI NAPJAI BUDAPEST 2004. JÚLIUS 5-8.

2

2004. július 5., hétfő Magyar Országgyűlés, Felsőházi terem, Budapest, Kossuth Lajos tér 15h00 15h45 MEGNYITÓ Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke ORBÁN Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Ivo SANADER, a Horvát köztársaság miniszterelnöke DÁVID Ibolya, az MDF elnöke SZÁJER József, a magyar delegáció vezetője 15h45 18h00 I. TÉMA: AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELEMZÉSE Bevezető: Othmar KARAS, az ENP-ED Képviselőcsoport kincstárnoka, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöksége nevében Wilfried MARTENS, az Európai Néppárt elnöke Bemutatkozások: A nemzeti delegációvezetők előadásai, magyar részről hozzászól: Schmitt Pál 18h00 18h30 Beszédet mond: Valéry GISCAR D'ESTAING, az európai Konvent elnöke 18h45 Az ENP-ED Képviselőcsoport által adott fogadás Parlament Vadásztermében 2004. július 6., kedd Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14. 9h00 12h30 II. TÉMA: A 2004-2009-ES IDŐSZAK POLITIKAI KIHÍVÁSAI Elnökség: Hans-Gert POETTERING Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke SZÁJER József, a magyar delegáció vezetője Bevezető: James ELLES, Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport alelnöke, a European Ideas Network (EIN) elnöke 9h30-10h30 Gazdasági reform: tudásalapú gazdaság, a versenyképesség növelése Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI, az Európai Bizottság alelnöke, parlamenti kapcsolatok, közlekedés és energia területekért felelős biztos Mario MONTI, versenyügyekért felelős biztos Viviane REDING, oktatásért és kultúráért felelős biztos Jan FIGEL, a vállalkozás és információs társadalom területekért felelős Erkki LIIKANEN biztos mellé rendelt társbiztos 10h30-11h30 Fenntartható fejlődés: építkezés a jövő számára Franz FISCHLER, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és halászat területekért felelős biztos Stavros DIMAS, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos Jacques BARROT, regionális politikáért felelős biztos 11h30-12.15 Európa a világban: az új biztonsági kihívások Joe BORG, a fejlesztésért és segélyezésért felelős Poul NIELSEN biztos mellé rendelt társbiztos Sandra KALNIETE, a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és halászat területekért felelős Franz FISCHLER biztos mellé rendelt társbiztos MARTONYI János, Magyarország volt külügyminisztere Zárszó: Othmar KARAS, az ENP-ED Képviselőcsoport kincstárnoka Délután A nemzeti delegációk ülései 18h00 19h00 A távozó képviselők búcsúztatása 20h00 Vacsora az ENP-ED Frakció meghívására a Magyar Nemzeti Galériában 2004. július 7., szerda Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14. 9h00-12h30 III. TÉMA: POLITIKAI STRATÉGIA 2004-2009 KÖZÖTTI JOGALKOTÁSRA Vita Az új Európai Bizottság Az Európai Parlament egyéb képviselőcsoportjaival történő kapcsolattartás Hans-Gert POETTERING Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke Nemzeti delegációvezetők (magyar részről: Schmitt Pál) 15h00 18h30 Az ENP-ED Képviselőcsoport elnöksége és a nemzeti delegácivezetők ülése 19h30 Fidesz-MPSZ fogadás (Millenáris Park) 3

2004. július 8., csütörtök Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14. 9h00 11h00 ENP-ED Képviselőcsoport ülése 11h00 11h30 Következtetések és döntések ismertetése 11h30 12h00 Sajtókonferencia 13h30 (Szabadon választott) Látogatás a Terror Háza Múzeumba (Megemlékezés a fasizmus és a kommunizmus áldozatairól) 4

A TANÁCSKOZÁS MEGKEZDÉSE növekedhet. Hans-Gert POETTERING gratulál a magyar küldöttségnek, hogy megszerezték a magyar mandátumok abszolút többségét (24-ből 13-at). Az ENP-ED képviselőcsoport mindig is támogatta a közép-kelet európai országok részvételét az Európai Unióban és éppen ezért büszke arra, hogy ma elsőként ülésezik a tíz új európai tagállam egyikében. Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke; H.-G. Poettering, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke nyitóbeszédében örömét fejeziki, hogy a tanulmányi napokat Budapesten tartják, a szabad Magyarországon, amely 50 év kommunizmus és elnyomás után 2004. május elsejétől az Európai Unió tagja. 1979-ben senki sem gondolta volna, hogy egyszer az ENP-ED képviselőcsoport Magyarországon, az Európai Unió tagállamában tartja tanulmányi napjait; akkor ez még hihetetlen álomnak tűnt. A szép álomból mára valóság lett! A legutóbbi európai választások eredményeit értékelve Hans-Gert POETTERING elmondja, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak két egymást követő alkalommal sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja maradjon. Ezenkívül ez az egyetlen képviselőcsoport, amelyben az Európai Unió összes tagállama képviselteti magát. Az ENP-ED képviselőcsoportnak jelenleg 267 tagja van, de ez a szám még tovább Alain LAMASSOURE javaslata alapján, az ENP-ED képviselőcsoport pontos menetrendet javasolt a közép-kelet európai országok uniós csatlakozási tárgyalásaihoz, amely szerint a tárgyalásokat 2004 júniusa előtt be kell fejezni azért, hogy a közép-kelet európai országok polgárai, a máltaiak és a ciprusiak részt vehessenek az európai választásokon. A Bizottság, a Tanács és a Nizzai Csúcstalálkozó résztvevői ezt a menetrendet követték. Az ENP-ED képviselőcsoport kijelentheti, hogy mindig is a legnagyobb támogatója volt a közép-kelet európai országok részvételének az Európai Unióban és örömmel nyugtázza, hogy ezen országok szabadon megválasztott képviselői indultak az európai választásokon, és hogy országaik az Európai Unió teljes jogú tagját képezik. Hans-Gert POETTERING elnök kiemeli, hogy a képviselőcsoport ENP része reméli, hogy az Alkotmány gyorsan érvénybe fog lépni. Ennek az Alkotmánynak az egyik cikke kifejti, hogy az állam-és kormányfőknek az európai választások eredményeit figyelembe véve kellene személyt javasolniuk a Bizottság elnöki posztjára. A legutóbbi európai választások 5

óta az ENP-ED képviselőcsoport messze a legjelentősebb képviselőcsoport, ennél fogva teljesen logikus, hogy ez a képviselőcsoport jelölheti ki saját tagjai közül az Európai Bizottság elnökét. Ez az oka annak, hogy a belga miniszterelnök nem lehetett az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelölt csak akkor bízhat az ENP-ED képviselőcsoport támogatásában, ha csatlakozik a mi meggyőződésünkhöz. A portugál miniszterelnököt jelölték erre a posztra. Az ENP-ED képviselőcsoport kötelessége és feladata tehát ügyelni arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke portugál legyen, és hogy július 22-én nagy többséggel nevezzék ki. A közel 270 tagú ENP-ED képviselőcsoport magabiztos lehet. Annak ellenére, hogy a képviselőcsoport ENP és ED része néha eltérő politikai véleménnyel bír, többek között alkotmányos és intézményi kérdésekben, a képviselőcsoport egyhangúlag kiáll a világ keresztény felfogása mellett: ide tartozik mások méltóságának tisztelete és a tény, hogy minden egyént, minden Isten által teremtett emberi lényt önmagával és a társadalommal szemben felelős személynek lehessen tekinteni. Ezt alapul véve, Hans-Gert POETTERING elnök meggyőződését fejezi ki, hogy amikor az ENP-ED képviselőcsoport hivatalosan is megalakul nemcsak az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja lesz, hanem annak mozgató rugóját is képezi majd. SCHMITT P., európai parlamenti képviselő, a Fidesz-MPSZ alelnöke örömmel nyugtázza pártja jó eredményeit az európai választásokon. A következő napokban, - mondja -, fontos döntéseket kell meghozni, és le kell szögezni a következő 5 évre szóló lényeges stratégiai irányvonalakat. Ebben a vonatkozásban az ENP-ED képviselőcsoport régi és új tagjai meg kell ismerjék egymást, és együtt kell működjenek a csoport fennmaradása és fejlődése érdekében. Kölcsönös biztosíték szükséges nemcsak a politikai biztonságot illetően, hanem az ENP-ED csoporton belüli bizalom növelése érdekében. A Fidesz-MPSZ alelnökeként SCHMITT P. eredményes és barátságos együttműködést kíván a tanulmányi napok alatt. Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENP- ED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke Ivo SANADER, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke örül, hogy felszólalhat a találkozón annak ellenére, hogy országa még nem tagja az Európai Uniónak. 6

Megköszöni az ENP-ED képviselőcsoportnak, hogy támogatta Horvátországot erőfeszítéseiben, és örömét fejezi ki, hogy az Európai Tanács országát tagjelöltnek nyilvánította, és hogy engedélyezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2005 elején. Ivo SANADER optimista Horvátország jövőjét illetően, hiszen országa most már szeretne cseh, szlovén és más szomszédai nyomába lépni azért, hogy egy nap az Európai Unió tagjává váljon. A horvát kormány reméli, hogy a tárgyalások két vagy három éven belül befejeződnek, mint ahogy ez Szlovákia esetében is történt. Ezeknek a tárgyalásoknak köszönhetően lehetséges lesz európabarát módon eljárni és a szükséges reformokat meghozni. Ivo SANADER kiemeli, hogy az Európai Tanács e döntésének köszönhetően Horvátország szomszédai (Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Albánia és Macedónia) már látják, hogy a 18 hónapja, a görög elnökség idején született és a délkelet európai országok számára új perspektívák megnyílását lehetővé tevő thesszaloniki határozat ma már körvonalazódni látszik. Ennek szellemében, Boris TADIC győzelme a szerbiai elnökválasztáson jó előjel. Európa ezen régiójának ugyanis olyan vezetőkre van szüksége, akik készek harcolni az olyan európai értékek megvalósításáért mint a szabadság, a piacgazdaság és a demokrácia. Ivo SANADER felkéri az új tagállamokat, hogy támogassák Horvátországot az EU tagság elérésében, pozitív üzenetet küldve ezzel Európának ebbe a régiójába, amely ugyanezeket az értékeket képviseli. Megnyugtathatom Önöket, mondja, hogy kormányom mindent megtesz majd és valójában szándékában áll Horvátország fejlődését segíteni, és az elkövetkezendő hónapok során igazolom majd Önöknek, hogy érdemes bennünket támogatni. Ezenkívül meghívja az ENP-ED képviselőcsoportot, hogy a következő tanulmányi napokat Splitben vagy Dubrovnikban, az Adriai-tenger partján rendezzék meg. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDf) elnöke DÁVID Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke számára Magyarország uniós csatlakozása a magyar rendszerváltás befejezését, illetve a kommunista időszakot követő felzárkózás és modernizáció szándékának kifejezését jelenti. A 17 évvel ezelőtt megalakult MDF kezdeményezője és mozgatórugója volt ennek a változásnak. A párt pozitívan állt hozzá ehhez a történelmi feladathoz. 7

Az MDF számára az Európai Unió nemcsak gazdasági közösséget jelent, hanem olyan közösséget is, amely történelmi, kulturális és emberi értékeket is képvisel. A kereszténydemokrata szellemiségű MDF, az Európai Unión beüli testvérpártok és nemzetközi formációk különösen az ENP segítségével dolgozta ki és fejlesztette értékeit. Ezen együttműködés támogatását élvezve, óvni kívánja ezeket az értékeket minden olyan téren, amely a magyar nép sorsával van összefüggésben, legyen szó akár gazdasági, akár kulturális vonatkozásról. A magyar demokraták számára remek lehetőséget jelent az, hogy tagjai lehetnek ennek a nagy, európai, kereszténydemokrata családnak. Az MDF kész arra, hogy az európai integráció érdekében partnereivel együttműködjön. SZÁJER József, a magyar küldöttség vezetője örömmel fogadja az ENP-ED képviselőcsoportot a Parlament szimbolikus jelentőséggel bíró üléstermében. Egy lyukas magyar zászló van ebben a teremben kiállítva. A lyuk helyén egy vörös csillag volt, amelyet az 1956-os forradalom idején vágtak ki. A zászló azoknak állít emléket, akik életüket áldozták Magyarország és Európa szabadságáért az 56-os forradalom idején. Ez a magyarázat arra is, hogy a magyarok miért szeretik annyira a szabadságot és miért akartak annyira harcolni Európáért. Szent István, az első magyar király meghonosította a kereszténységet Magyarországon és elérte, hogy országa közelebb kerüljön a keresztény európai család többi részéhez. A magyarok ezért ragaszkodnak annyira ahhoz, hogy az Európai Alkotmány tartalmazzon utalást a kereszténységre. SZÁJER József a kölcsönös megértésre szólít fel. A kommunista múlt már nemcsak a kelet-közép európai országok múltja, egész Európa közös múltjává vált. Európának soha nem szabad elfelejtenie a kommunizmust és ügyelnie kell arra, hogy a világnak ezen a táján soha többé ne uralkodhasson ez a rendszer. A legutóbbi európai választásokkal kapcsolatban SZÁJER József megjegyzi, hogy a részvételi arány Magyarországon volt a legmagasabb. A Fidesz-MPSZ a leadott szavazatok 47,3%-át szerezte meg, ami az ENP-n beüli pártok közül a legmagasabb százalékarány. Az európai választások óta, Hans-Gert POETTERING elnök közreműködésének hála jóváhagyták, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára kinevezett jelölt a választásokon nagy sikert aratott ENP tagjai közül kerüljön ki, ezzel közvetlen kapcsolatot létesítve a választási eredmények és az Európai Unió végrehajtó hatalma között. Az ENP-ED képviselőcsoport feladata tehát, hogy támogassa DURAO BARROSO úr jelölését a végrehajtó Bizottság elnöki posztjára. Az ENP-ED képviselőcsoport elnökének másik nagy teljesítménye az volt, hogy sikerült megőriznie a képviselőcsoport összetartó erejét. Ha családként tekintünk az ENP-ED képviselőcsoportra, akkor ez több tényezőnek köszönhető: diplomáciai 8

érzék, udvariasság tárgyalópartnereivel szemben és a kereszténység képének értelmezésében, valamint a fasizmus, a diktatúra és a kommunizmus elleni harcról, illetve az európai állampolgárok jogainak védelméről kialakított véleményében. Ezért döntött a magyar küldöttség úgy, hogy egyik tagjukat indítják az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöki posztjáért. Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENP- ED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke 9

I. TÉMA: AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Othmar KARAS, az ENP-ED képviselőcsoport kincstárnoka emlékeztet arra, hogy az ENP-ED képviselőcsoport kétszer egymás után lett az Európai Parlament legerősebb képviselőcsoportja a szavazatok, és a mandátumok alapján is. képviselőcsoport által képviselt közös arcvonal a sine qua non feltétele annak, hogy a Parlamentben többséget érjen el. Egy döntést általában akkor tekintenek jó döntésnek, ha hűen képviseli a tagállamok akaratát. Csak akkor lesz lehetséges a képviselőcsoporton belül többséget elérni, ha igyekszünk kompromisszumokat kötni, ha figyelembe vesszük mindkét oldal álláspontját is, valamint ha rugalmasak és nyíltak maradunk. Othmar Karas, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának kincstárnoka a ENP-ED képviselőcsoport elnöksége nevében az európai választások eredményének elemzéséről Az elkövetkező öt év mégsem ígérkezik egyszerűnek. Annak ellenére, hogy a majdnem 270 tagot számláló ENP-ED képviselőcsoport az Európai Parlament első számú képviselőcsoportja, fontos szavazásoknál az abszolút többséghez szükséges 367 szavazat eléréséhez további mintegy száz szavazatot kell ügyének megnyernie. Az új törvényhozási ciklusban a szavazatok 37%-ának megszerzésével az ENP-ED képviselőcsoportnak sikerült növelnie előnyét a szociáldemokratákkal szemben. Nyilvánvalóan erőfeszítéseket kell majd tenni annak érdekében, hogy a felhíváskor mind a 37% jelen legyen. Ez az ENP-ED 10 Othmar KARAS a legutóbbi európai választásokkal kapcsolatban az alacsony részvételi arányt emeli ki. Az európai polgárok részvétele az európai választásokon 1979 óta folyamatosan csökken. Közös célunk nem lehet más, mint ennek a tendenciának a visszafordítása. Az Európai Unió jövője függ ettől. Néhány tagállamot kivéve, a választásokon való részvétel mindenütt csökkent. Pedig az európai terv, az euró bevezetése, a Schengeni rendszer felállítása, a növekedés és a belső piacnak köszönhető munkahelyek teremtése kézzelfogható sikert jelent. Sőt, az Európai Unió létjogosultságát igazoló célokat, tehát a szabadság, a béke és a stabilitás megteremtését már nyilvánvalóan sikerült elérni megalakítása óta. Az európai polgárok azonban még nem érzik ezt a nagy sikert, ezért a kommunikáció terén nagy erőfeszítéseket kell tenni. Mivel minden tagállamban más és más a helyzet, minden nemzeti küldöttségnek arra kellene felhasználnia a nyári szünetet, hogy elgondolkodik azon milyen tanulságokat lehet levonni ebből a rekord méretű tartózkodásból, és hogyan lehetne megfordítani ezt a tendenciát.

Wilfried MARTENS, az ENP párt elnöke bemutatja a legutóbbi európai választásokról készült politikai elemzését. Az ENP-ED képviselőcsoportnak 1994-ben 157, 1999-ben 200 tagja volt, ma pedig 267 tagot számlál. A legutóbbi európai választások történelmi fontosságúak voltak. Mégha a részvételi arány csökkenését ki is kell emelni, nem szabad elhanyagolni, hogy a tíz új tagállam felé történő nyitást követően 150 millió választó vett részt ezen a szavazáson. választásokra az volt a jellemző, hogy az Európai Bizottság elnökének kijelölésével meg akarták várni a választások eredményét, megerősítve így az európai végrehajtó hatalom vezetőjének politikai legitimitását. Az európai választások előtt, a párt elnökségi tagjainak kérésére, Wilfried MARTENS találkozott a testvérpártok elnökeivel és az ENP politikai családjához tartozó miniszterelnökökkel azért, hogy megállapodjanak a jelölt személyéről arra az esetre, ha az ENP maradna a legjelentősebb párt. Az Ön többsége Európában választási szlogen tükrözi az ENP célját, hogy a legfontosabb párt maradjon Európában. Ez meg is valósult. Több éven keresztül dolgoztak együtt közös választási programjukon. A választási program, az ENP-ED képviselőcsoport prioritásait tartalmazó dokumentummal együtt a munka alapját képezi majd a következő parlamenti ciklus idején. Ez a választási kiáltvány egyben a választási alapgondolatokat is tartalmazza. A következő 5 szlogen állt benne: Az értékek uniójáért, A polgárok uniójáért, A fellendülésért és a szociális biztonságért Európában, A szabadság és a biztonság európai térségéért, A fenntartható politikákat támogató jogállamért. Ezeknek a választásoknak nagy volt a politikai jelentősége. Az Európai Alkotmány alkalmazását előrevetítve ezekre a 11 Wilfried Martens, a ENP elnöke Az ENP-hez közeli pártok június 16-i ülésén az ENP úgy döntött, hogy Guy VERHOFSTADTTAL, a belga miniszterelnökkel szemben, aki Bertie AHERN, a Tanács soros elnöke szerint, széles támogatottságban részesül, az ellenkező oldalt képviselő saját jelöltet állít. Az ENP minden állam-és kormányfője, az ENP képviselőcsoport elnöke, valamint az elnökség minden tagja egyet értett Chris PATTEN jelölésével az Európai Bizottság elnöki posztjára. Minden bizonnyal ő volt a legjobb, de sajnos már tíz évvel ezelőtt feláldozták a politika oltárán.

Az ENP javaslata Jose Manuel BARROSO jelölésével kapcsolatban szintén egyhangú volt. Wilfried MARTENS felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán második, hanem kiváló választást tükrözött. Az ENP-nek ennek a választási folyamatnak során is szembe kellett néznie egyes tagok fenyegetéseivel, hogy elpártolnak, ami Olaszországban és Franciaországban meg is történt a választásokat követően. Végezetül Wilfried MARTENS kiemeli, hogy a véleménykülönbségek ellenére az ENP-ED-nek sikerült a képviselőcsoporton belüli erőt fenntartani. Akiket megválasztottak ez Európai Parlamentbe, és akik a képviselőcsoport szabályzatának 5. cikke értelmében csatlakoznak majd az ENP-ED képviselőcsoporthoz, azok feladata lesz ennek az erőnek a fenntartása. Az ENP tagpártjainak listájáról megválasztott személyeknek támogatniuk és védelmezniük kell az Estorilban, illetve az ENP más kongresszusain meghatározott szempontokat. Wilfried MARTENS felívja a figyelmet arra, hogy azt követően, hogy megoldódott az Alkotmány ratifikálásának kérdése, semmi sem indokolja majd az ENP-ED képviselőcsoport tagjai közötti további eltéréseket. A közös programot együttesen kell majd támogatni. Az európai képviselők az európai és nem pedig a nemzeti érdekeket védik. Ez az Európai Unió történelmi hagyománya az alapító atyáktól napjainkig. Wilfried MARTENS nagyon reméli, hogy ezt az örökséget sikerül majd megőrizni az ENP 12 és az ENP-ED képviselőcsoport bővítését követően is. H. NASSAUER, a német küldöttség vezetője bemutatja a németországi politikai helyzetet és az európai választások eredményét. A CDU- és CSU-nak egymás után másodízben sikerült jóval több szavazatot szereznie, mint a kormánypárti szociáldemokratáknak és a zöldeknek együtt. A zöldek és a kommunisták közötti, illetve az Unió pártjai közötti szavazati különbség meghaladja a 10%-ot. H NASSAUER szerint ez az eredmény pozitív és a németországi politikai arculat változását idézheti elő. Hartmut Nassauer, a német küldöttség vezetője Míg a választási részvétel enyhe csökkenése és a szavazatok gyenge visszaesése miatt az ENP-ED képviselőcsoport német küldöttsége 4 mandátumot veszített, a liberálisoknak sikerült átlépniük az 5%-os küszöbértéket és a 99 német mandátumból 7 mandátummal visszatérniük az Európai Parlamentbe.

A választások eredményeit a nemzeti politika befolyásolta, és úgy tűnik, a szavazók nagy részének szándéka mindenekelőtt a kormány megbüntetése volt. Mindezek ellenére a kampány alatt az európai kérdések, többek között az Alkotmány, fontos viták tárgyát képezték. Európai szinten, a választáson való részvétel alacsony volt. H. NASSAEUR szerint ez nem annyira euroszkepticizmust, mint a tagállamok nemzeti politikájának bírálatát jelenti. Függetlenségi Párt (UKIP) 11 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A kampányban ez a párt nagyobb anyagi támogatásban részesült, mint a többi ellenzéki párt. Miután egy népszerű televízió-bemondó mellette kampányolt, a várakozások ellenére az újságok címoldalára került. Az ENP-ED képviselőcsoport német küldöttsége a 99 német mandátumból 49- et szerzett meg. Hozzájárul ezáltal ahhoz, hogy az ENP-ED továbbra is az Európai Parlament legerősebb képviselőcsoportja maradjon. Ennélfogva különleges felelősség hárul rá, hisz választói munkájukat és döntéseiket, a kampány alatt tett ígéretekhez fogják hasonlítani. Következésképpen meg kell őrizni az ENP- ED képviselőcsoporton belüli egységet, és nyilvánvalóbbá kell tenni a Parlament szerepét, amely az Európai Unió fontos döntéshozatali szerve. Az eredmények megkövetelik, hogy felvilágosító munkát végezzünk. J. EVANS, a brit küldöttség vezetője rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság választási kampánya évek óta nem volt ennyire fárasztó és egyben meglepő. Európa és az Európai Parlament helytállóságában való kételkedés rányomta bélyegét a választások eredményére: magas volt a szavazástól való távolmaradási arány és a szélsőséges pártok jelentős számú szavazatot szereztek meg. A 13 Jonathan Evans, a brit küldöttség vezetője A Konzervatív Párt számára ez a választás nem volt sikeres, de alkalmat adott arra, hogy hangsúlyozza választóival szemben az Alkotmánnyal kapcsolatos kritikus álláspontját, az Európai Unióval kapcsolatos pozitív felelősségvállalását és az ENP-ED képviselőcsoporthoz való pozitív csatlakozását. A Konzervatív Párt 27, a Labour 19, a Függetlenségi Párt pedig 11 mandátumhoz jutott. A 27 konzervatív képviselő jelentős mértékben hozzá fog járulni az ENP-ED képviselőcsoport munkájához. M. SUDRE asszony, a francia küldöttség vezetője elmondja, hogy a 43%-os részvételi aránnyal Franciaország nem érte el a közösségi átlagot.

Franciaország, - mondja -, büntető szavazatok áldozata lett. A kampány során a politikai pártok egyedüli célja a kormánypárt, az UMP, támadása volt. A legerősebb támadások az UMP-t olyan pártok részéről érték, akikkel régebben társként működött együtt az ENP-ED képviselőcsoportban. A viták során keveset beszéltek Európáról. A kampány főleg a francia kormány belső politikájáról szólt. fejlődésről tanúskodik az európai integrációt illetően. J. MAYOR OREJA, a spanyol küldöttség vezetője felhívja a figyelmet arra a jellegzetes helyzetre, amely Spanyolországra az európai választások alatt jellemző volt. Három hónappal a választások előtt Spanyolország terrorista támadás áldozata volt. Ennek az eseménynek, a történelemben először, sikerült megváltoztatnia egy demokratikus európai ország politikai arculatát. A kormánypárt elveszítette a választásokat, de ennek magyarázata nem a rossz kormányzás, hanem az, hogy a választók ösztönszerűen ellene szavaztak. Három hónap nem volt elegendő ahhoz, hogy a frissen megválasztott kormánypárt, a PSOE megtörjön a hatalom alatt és arra sem, hogy a Partido Popular talpra álljon. Margie Sudre, a francia küldöttség vezetője M. SUDRE asszony szerint viszonylagos az UMP rossz eredménye. Az előbbi cikluson, jegyzi meg, a francia küldöttségnek 12 UMP-hez, és 9 UDF-hez tartozó képviselője volt az ENP-ED-ben. Ma az UMP 17, az UDF pedig 11 mandátummal rendelkezik. Mégis a francia sajtó az UDF eredményét diadalként könyveli el. M. SUDRE asszony kihangsúlyozza, hogy a zöldek pártja visszaesett és a szélső baloldal összeomlott. Ez a tény fontos Jaime Mayor Oreja, a spanyol küldöttség vezetője Mégis, J MAYOR OREJA szerint az ENP- ED képviselőcsoport spanyol küldöttségének vesztesége mérsékelt. A felmérések 10 pontos eltérést jeleztek elő a Partido Popular és a PSOE között. De a Partido Popularnak sikerült határozottságáról bizonyságot tennie és 14

ma az 54 spanyol európai képviselő közül 24 tagja az ENP-ED képviselőcsoportnak, a szavazatok 41%-ának köszönhetően. A szavazók ezzel is bizonyítani akarták, hogy a J. M. AZNAR kormány kitűnően kormányzott. A. TAJANI az olasz választási kampányt illetően kihangsúlyozza a Bizottság és elnöke, R. Prodi szerepét. Első ízben történik meg, hogy az Európai Bizottság elnöke ilyen mértékben vesz részt az európai választásokon. Az ENP-ED képviselőcsoport spanyol küldöttsége százalékban jobb eredményt ért el, mint 1999-ben. J MAYOR OREJA megjegyzi, az 54 spanyol képviselő közül csak 3 tartozik nacionalista pártba, a többi 49 mandátum a két legerősebb politikai csoport, a PSOE és a PPE között oszlik meg. Szerinte a politikai kínálat egyszerűsödése jó előrejelzés a jövőre nézve. Szinte mindegyik tagállamra jellemző az európai választásokon való gyenge részvételi arány. Spanyolországban a szavazásra jogosultak csupán 45%-a járult az urnákhoz. Ez a jelenség gondolkozásra késztet. A. TAJANI, az olasz küldöttség vezetője elmondja, az olaszországi választási eredmények azt bizonyítják, hogy a választók többségének szándéka nem a kormány megbüntetése volt. Az iraki eseményeket és olasz katonák Irakba és Afganisztánba küldését követően a kormány viszonylag jó eredményt ért el az előző európai választásokhoz képest. Igaz, hogy a Forza Italia szavazatokat veszített, de ezeket nagyrészt a kormánykoalíció pártjai kapták meg, amelyek szintén a kereszténydemokrata politikai családhoz tartoznak. 15 Antonio Tajani, az olasz küldöttség vezetője Az ENP politikai család az európai választások után is fontos szerepet játszott: W. MARTENS, az ENP elnöke és H-G POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke indítványa szerint az Európai Parlamenten belül a legtöbb szavazatot kapott párt bizottsági elnökjelölteket javasolhat. S. BERLUSCONI támogatásával sikerült José Manuel BARROSO-t jelölni. Miután az európai választások megerősítették, hogy mind az Európai Parlamentben, mind pedig az Európai Unióban az ENP a legerősebb képviselőcsoport, azzal, hogy egyik tagja került a Bizottság elnöki posztjára, az ENP legnagyobb sikerét érte el. A. TAJANI az ENP egy másik nagy sikerét emeli ki, éspedig az Európai Alkotmány aláírását az utolsó Európai Tanácson. Mindamellett sajnálja, hogy kimaradt az

Európai Unió keresztény gyökereire való utalás. M. FOLLINI, az UDC olasz küldöttség nevében elmondja, hogy az olaszországi választáson való magas részvétel bizonyítja, hogy a választók ismét érdeklődnek a politika iránt és ez az erős európai tradíció kifejezéséről tanúskodik. Olaszországban az utolsó európai választások igazolták, hogy a választók többsége az ENP-ED képviselőcsoportot referenciaként tartja számon. Az európai integráció, - jegyzi meg befejezésképpen - főleg kereszténydemokrata személyiségek munkájának eredménye. Ma az ENP-ED feladata az integráció folytatása és az európai fejlesztés fenntartása az elkövetkező években is. A szlovén kereszténydemokrata párt önálló párttá vált és egyéni sikereket ért el, ami megfelelő alapot teremt a következő őszi országos választásokon való szerepléshez. A. PETERLE hangsúlyozza, Szlovéniában alacsony volt a választáson való részvételi arány (24%). Ezt a választók fáradtságával, de főleg a kormánypárt iránti bűntető magatartással magyarázza. SZÁJER J., a magyar küldöttség vezetője meglepetését fejezi ki a magyar választók alacsony részvételi arányát illetően. 38%-al Magyarország messze elmarad a közösségi átlagtól. Szerinte az első ilyen szabad választás jobban kellett volna ösztönözze a szavazati joggal rendelkezőket. A. PETERLE, a szlovén küldöttség vezetője örömmel nyugtázza, hogy pártja jó eredményeket ért el az utolsó európai választásokon. Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENP- ED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke Alojz Peterle, a szlovén küldöttség vezetője 16 Mindamellett örül a választások eredményének: a Fidesz-MPSZ a szavazatok 47%-ával messze felülmúlja legnagyobb vetélytársát, a Szocialista Pártot.

A Fidesz-MPSZ és a MDF együtt a szavazatok 52,7%-át szerezte meg, így 13 képviselő foglal helyet az ENP-ED képviselőcsoportban. A PSE képviselőcsoportba 9, a Liberális képviselőcsoportba pedig 2 magyar képviselő került be. C.EURLINGS, a holland küldöttség vezetője örömmel közli, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak sikerült az Európai Parlament legerősebb pártjának maradnia, ez szerinte az európai integráció szempontjából rendkívül fontos siker. számítanak és az egyes tagállamok ellenzékben levő pártjai ezt az alkalmat a saját politikai üzeneteik népszerűsítésére használják. Másrészt a választáson való részvételi arány szinte egész Európában állandóan csökkenő tendenciát mutat. E helyzet javítása érdekében C. EURLINGS javaslata szerint kézzelfoghatóbbá kellene tenni Európát, vagyis a viták során, konkrét témákat dolgozni fel, amelyek keretében az ENP-ED képviselőcsoport irányvonalai jobban kirajzolódhatnak. Ami a hollandiai választási eredményeket illeti, hangsúlyozza, hogy a kormány által megvalósított fájdalmas reformok ellenére nem volt bűntető a holland választók szavazata. Ez azt bizonyítja, hogy meghatározott témák kiválasztásával és feldolgozásával át lehet adni az európai üzenetet. Camiel Eurlings, a holland küldöttség vezetője Ez a siker nagyrészt W. MARTENS, az ENP elnöke és H-G POETTERING, az ENP- ED képviselőcsoport elnöke munkájának köszönhető. C. EURLINGS örömét fejezi ki J. M BARROSO jelölését illetően a Bizottság elnöki posztjára. Az európai választásokat illetően C. EURLINGS két megjegyzést tesz, amelyen el kell gondolkodni. Egyrészt az európai választások nemzeti eseménynek 17 J. SANTER úgy véli a luxemburgi választási eredmények megnyugtatók: közel 93%-os részvételi aránnyal a CSV 3 mandátumot szerzett, tehát a Luxemburgot illető 6 mandátum felét. Ezzel kapcsolatban J. SANTER azt a felhívást intézi az ENP-ED képviselőcsoporthoz, hogy a feladatok elosztásában a Hondt szabály ne csak a mandátumok számát vegye figyelembe, hanem a nemzeti küldöttségek által szerzett szavazatok arányát, annak érdekében, hogy a kis országok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Ezenkívül J. SANTER az utolsó európai választások elmélyült átgondolását kéri,

hisz szerinte a nem egészen 45 %-os részvételi arány azt bizonyítja, hogy az Európai Parlament veszített politikai intézményi legitimitásából. Noha az ENP-ED még mindig az Európai Parlament legerősebb pártja, Európa betegségben szenved és betegségét diagnosztizálni kell. J. SANTER reméli, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak lesz kellő bátorsága a feladat elvégzéséhez. Szerinte egy másik fontos feladat elmélyülten elemezni az UDF küldöttségnek a liberális képviselőcsoporthoz való csatlakozását. Arra való tekintettel, hogy az ENP-ED képviselőcsoport alapszabályzata előírja, hogy az ENP-EDhez tartozó pártok automatikusan az ENP- ED képviselőcsoportban székelnek, J. SANTER kérdezi, vajon az UDF-nek szándékában áll-e elhagyni az ENP-ED-t. Carlos Coelho, a portugál küldöttség vezetője C. COELHO, a portugál küldöttség vezetője elmondja, hogy Portugáliában három nappal az európai választások előtt a szocialisták listavezetője meghalt és ez a szomorú esemény pozitívan befolyásolta a szocialisták eredményét. Mindamellett C. COELHO örömét fejezi ki, amiért a portugál szavazók többsége az európai integráció mellett döntött. 18

VALÉRY GISCARD D'ESTAING, AZ EURÓPAI KONVENT ELNÖKÉNEK BESZÉDE Valéry GISCARD d'estaing, az Európai Konvent elnöke az európai választások, eredményét értékelve elmondta, hogy az alacsony választási részvétel csalódást okozott, azonban az eredmények mégis megerősítették az Európai Néppárt vezető pozícióját az Európai Unióban. Nehéz lesz, hiszen az európai polgárok nincsenek megelégedve Európa jelenlegi állapotával. Ezt mutatják az európai parlamenti választások eredményei is. A szavazástól távol maradók magas százalékaránya nem Európa, hanem Európa jelenlegi működésének elutasítását jelenti: túl bonyolult ahhoz, hogy érthető legyen, nem elég hatékony és nem elég eredményes, túl távol esik a polgároktól ahhoz, hogy demokratikusnak lehessen érezni. Egy alkotmány célja, hogy megfeleljen a polgárok igényeinek. Európa akkor kezd el valóban létezni, amikor többé nem Európa alapító atyáiról beszélünk, hanem Európa gyermekeiről. Ennek szellemében az alkotmánytervezet célja, hogy érthetőbb, hatékonyabb és demokratikusabb Európát hozzon létre. Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke, Valéry Giscard d Estaing, az Európai Konvent elnöke, és Niels Pedersen, a ENP-ED képviselőcsoport főtitkára Ez az oka annak, hogy az Európai Tanács José Manuel DURAO BARROSO személyében, politikai családja egyik tagját javasolta a következő Európai Bizottság elnöki posztjára, akinek Valéry GISCARD d'estaing sok sikert kíván. Éppen ezért az ENP-ED képviselőcsoport európai képviselőinek különleges felelőssége lesz majd az elkövetkezendő, Európa számára egyben nehéz és fontos időszakban. Az Európai Tanács most fogadta el egyhangúlag az Európai Néppártot képviselő Konvent tagok, különösen Jean- Luc DEHAENE, Elmar BROK, Inigo MENDEZ de VIGO, Alain LAMASSOURE, Alois PETERLE és mások jelentős közreműködésével létrejött alkotmánytervezetet. Az első Európai Alkotmány elfogadása az Unió kívánatos szerkezeti felépítéséről szóló, tizenkét éven át szinte megszakítás nélkül folyó tárgyalássorozat végére tesz pontot: Maastricht, Amszterdam, Nizza, Laeken és most Brüsszel. Az Alkotmány által megválaszolt kérdések közé olyan kérdések tartoznak, amelyek már 1992- ben, a Maastricht-i Szerződés aláírásakor is felmerültek: a Bizottság összetétele, a 19

Parlament szerepe, a Tanácson belüli szavazás. Ez egy figyelemreméltó, sőt meglepő eredmény, főleg ha a kezdeti éles ellentétekre gondolunk: a föderalisták és kormányköziek, a nagyok és kicsik, a régi és új tagállamok, valamint a gazdagok és kevésbé gazdagok között! Végül a szükség győzött a lehetetlennel szemben! A tény, hogy egyhangúlag fogadták el, bizonyítja, hogy az alkotmánytervezet jól volt megszerkesztve. A kormányok közötti végső egyetértés nehezen született meg, ami azt mutatja, hogy nem lehetett volna tovább alkudozni a ratifikálás megtagadásának kockáztatása nélkül. Végül a Konvent tervét fogadták el néhány módosítással. Az új szöveg alkotmányos részének 14740 szavából 14000, tehát 95%, a mi tervünkből származik. Mindössze 680 szót módosítottak. Ezeknek a módosításoknak a nagy része egyébként messzebb megy az eredeti szövegnél. Valéry GISCARD d'estaing sajnálja azonban, hogy a javaslat ellenére nem sikerült elérni a Jogi Tanács és Általános Ügyek Tanácsa, valamint a szakosodott tanácsok számára egy legalább egy éves, állandó elnökség létrehozását, és hogy megőrizték a félévenként cserélődő rendszert. Akkor, amikor az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság állandó elnökséggel bír, a Miniszterek Tanácsára kényszerített, rotációs elv alapján működő elnökség csak gyengíti munkájának minőségét. Ugyanígy sajnálatos az a tény, hogy az európai biztosok számát a tagállamok száma, nem pedig a végrehajtandó feladatok alapján határozták meg. Ezzel ellentétben, az euró-zóna gazdasági irányítására vonatkozó rendelkező rész javult a Konvent eredeti tervéhez képest. A lényeges előrehaladások tekintetében Valéry GISCARD d'estaing a következőket emeli ki: - Az Európai Tanács állandó elnöksége, amely negyedévente rendszeresen ülésezik Brüsszelben, - A Külügyminiszterek Tanácsának, valamint a Gazdasági Miniszterek Tanácsa és az Euró-csoport állandó elnöksége, - Az Európai Tanácsban, valamint az Európai Bizottságban székelő uniós külügyminiszteri poszt létrehozása, amelyre a jelöltet az Európai Tanács jelöl ki, - Az Európai Parlament teljes körű jogalkotói szerepének elismerése, - A szubszidiaritás politikai ellenőrzése a nemzeti parlamentek által, - Az Unió hatáskörének pontos és állandó definíciója, - Az eljárások és a nyelvhasználat egyszerűsítése európai törvények és kerettörvények bevezetésével, - A dupla többség szabályának bevezetése a minősített többség helyett a Tanácson belüli szavazás esetén, 20

- Az Európai Fegyverkezési Ügynökség megalkotása, valamint egy strukturált védelmi együttműködés engedélyezése, - Végezetül pedig a Szerződések egybeolvasztása, aminek eredménye egy olyan egyedülálló szöveg, amely az Európai Uniót egyedülálló jogi személyiséggel ruházza fel. Ezt az Alkotmányos Szerződést kell majd ratifikálni. Milyen határidővel és hogyan jöjjön létre a ratifikálás? A megszokott ratifikálási határidő maximum tizennyolc hónap. Így elképzelhető, hogy az Alkotmányos Szerződés életbe lépésének javasolt időpontja 2006. július 1. legyen. A ratifikálás az egyes tagállamokban életben lévő szabályok szerint zajlik majd, hiszen Alkotmányos Szerződésről van szó. De bízzunk benne, hogy közös lépésről lévén szó, a ratifikálás összehangoltan zajlik majd. Az Európai Tanács eszmecserét folytathatna a kívánatos ütemezésről, a Tanács elnöke pedig minden egyes ülésen beszámolhatna a ratifikálás folyamatáról. Minden állam maga választhat, hogy a parlament vagy népszavazás döntsön a ratifikálásról. De azokban az államokban, ahol van lehetőség a választásra, a népszavazásnak elsőbbséget kellene adni. Ez lehetővé tenné, hogy kiemeljük Európa építése nemzetek ügye, és hogy egy ilyen alkotmányozó döntés olyan döntésnek minősül, amit a polgároknak kell jóváhagynia. Egy ilyen horderejű lépés nyilvánvalóan feltételezi, hogy a politikai élet nagy szereplői felelősségérzetről adnak tanubizonyságot és nem terelik szűklátókörűen a kérdést a politikai kihívások irányába. A feltett kérdésnek egyszerűnek kell lennie: Jóváhagyja-e, vagy sem az Európai Unió Alkotmányának létrehozásáról szóló szerződést? Valéry GISCARD d'estaing felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szellemiségnek nem származik előnye abból, ha a viták titkosan, zárt ajtók mögött folynak. A Konvent példája bizonyítja, hogy az átláthatóságnak köszönhetően, a nyilvánosság és a sajtó segítségével sikerült eleinte hevesen ellenzett nézeteket fokozatosan elfogadtatni. Az euroszkepticizmus legjobb ellenszerét a nyilvános viták jelentik! A ratifikálást az új Alkotmány életbe lépésének időszaka követi majd. Nem lesz könnyű ezt az időszakot megélni, sőt a közvélemény számára nehezen lesz érthető, hiszen az Alkotmány fokozatosan lép majd életbe. Az elkövetkező két év során a Nizzai Szerződésben meghatározott intézményekkel kell majd együtt dolgozni, amelyek hiányosságai már lelepleződtek. A ratifikálást követően az Alkotmány legnagyobb része életbe lép majd: az állandó elnökség, a külügyminiszter kinevezése, a Parlament szerepe, a hatáskörök meghatározása, az eljárások egyszerűsítése, a szubszidiaritás ellenőrzése, stb. Ennek megvalósítása, a mai naptól kezdve, módszeres felkészülés tárgyát kell képezze. 21

Valéry GISCARD d'estaing szeretné, ha a holland elnökség a következő félév során elindítaná ezt az ezen való elmélkedést. Azonban az új Parlamentet csak 2009- ben választják meg. A végső döntés előtt meghozott kedvezményeknek megfelelően 2014-re halasztódik a Bizottság szűkebb testületének felállítása. A közvélemény várhatóan türelmetlenkedik majd, ha a már jóváhagyott Alkotmány életbe lépése előtt ilyen hosszú idő telik el. Éppen ezért az Európai Tanácsnak el kellene gondolkodnia a folyamat felgyorsításán. Az Euró-csoport is egyet ért ezzel, hiszen már arról tárgyal, hogy előre lehetne-e hozni az Alkotmány rendelkezéseinek alkalmazását, ami lehetővé tenné, hogy két és fél évre állandó elnökséget válasszon magának. Marad tehát a gyakran feltett kérdés: mit kellene tenni abban az esetben, ha egy vagy több tagállam nem ratifikálja az Alkotmányt? Valéry GISCARD d'estaing szerint ebben az esetben a demokratikus kultúrából kell majd ihletet meríteni úgy, ahogy azt az amerikai alkotmánykészítők tették: ha Európa polgárainak és a tagállamoknak a többsége jóváhagyja az Alkotmányt, akkor a problémát nem az Alkotmány, hanem a ratifikálást visszautasító államok jelentik! Valéry GISCARD d'estaing kiemeli, hogy az Alkotmánynak nem célja, hogy Európát keretek közé szorítsa, hanem azt az utat kívánja megjelölni amerre haladnia kell. A teológiai vita lezárult: Az Európai Unió egy államok uniója, amelyet a tagállamok jogkörökkel ruháznak fel a közös célok elérése érdekében. Ezeket a jogköröket közösségi módon gyakorolják. Ezeket a célkitűzéseket még korántsem értük el, legyen szó akár a közös biztonság-és külpolitikáról, a gazdasági és szociális politikák összehangolásáról vagy az európai kontinens szolidaritásáról. Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy Európát előre lendítse az úton. Ennek érdekében véget kell vetni azoknak a vitáknak, amelyek korábban bonyolították az eljárást: ellentét a régi és az új tagállamok között: mindegyikük tagja az Európai Uniónak, csatlakozásuk dátumától függetlenül. az Unió kis és nagy tagállamai közötti versengés: ez az újkeletű vírus az 1990-es évektől kezdte megfertőzni a rendszert. A válasz meglehetősen egyszerű: tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait azok méretétől függetlenül. Végezetül, Európa polgárainak egyenlő jogaik vannak az Uniónak tulajdonított összes jogkör gyakorlásában. Ezt hívják demokráciának. 22

Befejezésképpen Valéry GISCARD d'estaing megjegyzi, hogy minél fiatalabbak vagyunk, annál inkább európainak érezzük magunkat! Nyissák meg Európa kapuit a fiatalok előtt, kiált fel, ők majd elvállalják Európa előrelendítésének a feladatát. Az elkövetkező években erősen fejleszteni kell a csereprogramokat, a közös képzéseket és a nyelvi ismeretek fejlesztésére irányuló programokat. Európa még nem lépte át azt a történelmi küszöböt, ahonnan már nincs visszaút. Azonban a nemzeti reflexek az európai előtt állnak, még a közösségi jogkörök gyakorlásában is. Még sok kormány esetében előfordul, hogy európaellenesnek vagy euroszkeptikusnak nevezi magát. A Magyar Országgyűlés egykori felsőházi üléstermében végzendő munkálatok megkezdése Az ENP feladata az, hogy segítse ennek a küszöbnek az átlépését. El kell érnünk azt, hogy az európai kontinens minden egyes polgára képes legyen egybeolvasztani a továbbra is megtartott nemzeti identitását a megszerzett európai személyiséggel, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárul. A világnak egyesült Európára van szüksége. Az Európai Konvent munkájának megkezdésekor Valéry GISCARD d'estaing azt javasolta a Konvent tagjainak, hogy álmodják meg Európát. Ma pedig azt javasolja az Európai Néppárthoz tartozó barátainak, hogy együtt álmodjanak arról, hogy európaiak! 23

II. TÉMA: A 2004 ÉS 2009 KÖZÖTTI IDŐSZAK POLITIKAI KIHÍVÁSAI ORBÁN Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke örömmel nyugtázza, hogy a Fidesz-MPSZ választási győzelmet aratott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent. Felsorolja azt az 5 fontos és lényeges tényezőt, amelyek szerinte kihívást jelentenek Európa jövője szempontjából: tüntessük el a hiányokat és csökkentsük a különbségeket a régi és az új tagállamok között. A második, talán legfontosabb, kihívás a demográfiai helyzetre vonatkozik. Az európai újraegyesítés nem oldja majd meg a népesség elöregedésének problémáját, ugyanis a demográfiai öregedés tekintetében a csatlakozó országok helyzete hasonló a régi tagállamokéhoz. Szemben az ázsiai demográfiai többlettel és a sikeres amerikai integrációs és bevándorlási politikával, Európának megoldást kellene találnia, különben gyorsan szembe találhatja magát egy nehezen megoldható versenyképességi problémával. A harmadik kihívást az jelenti majd, hogyan reagáljunk a globalizációra és a 21. század kihívásaira az európai versenyképesség terén úgy, hogy megőrizzük szociális piacgazdaság modelljét. Az amerikai gazdasági és kereskedelmi rendszer egyéni és liberális megközelítésével szemben az európai társadalomnak megfelelő megoldást kellene találnia azért, hogy megőrizze családtagjai között a szolidaritást. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Az európai újraegyesítés sikerrel indult. Azonban a feladatnak még koránt sincs vége. Ha megvizsgáljuk az új tagállamok helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy nincs harmónia az új és a régi tagállamok között. A régi és az új tagállamok közötti különbségeket meg kell szüntetni. Az első kihívást tehát az jelenti majd, hogy meg kell találni annak a módját, hogyan A negyedik politikai kihívás egy új szociális gazdaság biztosítása lesz, különösképpen a globalizáció terén. Meg kellene hiúsítani a piacok elkerülhetetlen kihatását az európai társadalmak fejlődésére, mégpedig úgy, hogy egyesítjük erőinket az európai életerő legfontosabb forrásainak megőrzése érdekében. A biztonság szintén egyike Európa legfontosabb kihívásainak. A jelenlegi biztonságérzet hiányára közös európai 24

válaszokat kell találni. Azonban az Európa biztonságával kapcsolatos kérdéseket nem lehet megoldani anélkül, hogy párbeszédet folytatnánk az Egyesült Államokkal. ösztönzése a nyugdíjreformmal és a munkaerőpiaccal kapcsolatban. Ez az öt elsődleges fontosságú ügy az európai képviselők felelősségi hatáskörébe tartozik, és ORBÁN Viktor felkéri MARTENS és POETTERING elnököket, az ENP-ED képviselőcsoport minden tagját, valamint az Európai Parlament minden új képviselőjét, hogy a szükséges eredmények elérése érdekében habozás nélkül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. James ELLES, AZ ENP-ED képviselőcsoport elnökhelyettese a munkát az ENP-ED képviselőcsoport 2004 és 2009 közötti időszakra vonatkozó politikai prioritásait tartalmazó, 2003 szeptemberében Madridban elfogadott és az EIN hálózat (European Ideas Network) által kidolgozott dokumentum három fő témájának megbeszélésével kezdi: gazdasági reformok, az élet minősége és a külső kihívások. A gazdasági reformok a 2004 és 2009 közötti időszak legfontosabb prioritását jelentik. A cél az, hogy az európai gazdaságot tudásalapú gazdasággá alakítsuk át, valamint, hogy elősegítsük a versenyképességet. Fő irányvonalai a következő területeket érintik: a belső piac fejlesztése a kutatás, az új technológiák, a kis-és középvállalatok számára kedvező gazdasági környezet és a közlekedés versenyképessége tekintetében, a hálózatok és a kommunikáció javítása, a Lisszaboni stratégia és a strukturális reformok alkalmazására szolgáló "irányító pult" létrehozása, végezetül és főleg minden polgár aktív részvételre való José Ignacio Salafranca Sánches-Neyra európai parlamenti képviselő (Spanyolország) és James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), mindketten az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnökei; Hans-Gert Poettering, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke Niels Pedersen, a ENP-ED képviselőcsoport főtitkára és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke (Magyarország) GAZDASÁGI REFORMOK: TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG KIÉPÍTÉSE ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ELŐSEGÍTÉSE Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI, a Bizottság elnökhelyettese, az Európai Parlamenttel folytatott kapcsolatokért, a közlekedésért és az energiáért felelős biztos szerint az ENP-ED képviselőcsoport 2004 és 2009 közötti időszakra vonatkozó politikai prioritásait tartalmazó dokumentum lehetővé tette az ENP-ED politikai család jelöltjei számára, hogy a legutóbbi európai választásokon egy 25 országra elosztott, megegyezésen alapuló bázissal vegyenek részt, megerősítve és 25

maximalizálva ezzel a képviselőcsoport Parlamenten belüli helyzetét. Ezek közül a gazdasági kihívások közül, Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI hatásköre alá tartozó területek közül kettőre különös hangsúlyt fektet, mégpedig a közlekedésre és az energiára. Ezen a két területen jól haladt a Lisszaboni napirend. Azonban nemcsak a piacok liberalizációja és azok európai uniós integrálása terén van még további előrehaladásra szükség, hanem a munkaerőpiac rugalmassága terén is. Már nagy előrehaladás történt ennek a két, meglehetősen zárt szektornak a liberalizálása terén. Azonban a liberalizáció egyedül nem elég, a meglévő megosztottságot fel kell oldani, és le kell rombolni az Európai Unión belül még létező határokat. Most igazi európai piacot kell létrehozni. Az Európai Unión belüli liberalizáció olyan modell alapján történik, amely garantálja az európai polgárnak és fogyasztónak a közszolgáltatások és az alapvető jogok folytonosságát, főleg a közlekedés terén és az energiaszektorban. A közlekedés területén a környezetvédelem és a polgárok életminőségének kérdését is figyelembe kell venni. Folytatni kell a tengerszennyezés és általában a szennyezés ellen már megkezdett harcot. Helyre kell állítani a közlekedési rendszerek egyensúlyát, és ésszerűsíteni kell infrastruktúrájukat. A következő pénzügyi terv keretén belül különleges költségvetési erőfeszítést kell tenni a transzeurópai közlekedési és energiai hálózatok finanszírozása érdekében. Ezeknek a transzeurópai hálózatoknak az európai piacon való versenyképességének biztosítása érdekében tett erőfeszítések különleges éberséget kívánnak meg a régiók és az államok részéről. A tíz új tagállam közül nyolcnak új összeköttetésekre van szüksége ahhoz, hogy igazából részt tudjanak venni az európai közös piacban. Ezeknek az összeköttetéseknek a kiépítése az elkövetkező évek 5 nagy kihívásának egyike lesz. Ami a technológiai fejlődést illeti, az elkövetkező 5 évben meg kell valósítani a GALILEO programot. Az első európai GPS rendszereket 2008-ban fel kellene állítani. Az európai rendszernek amellett, hogy versenyképességét megőrzi kiegészítő és az észak-amerikai rendszerrel kompatibilis tulajdonsággal is kellene rendelkeznie. Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI szerint az Európai Uniónak a technológiát illetően úgy kell megerősítenie helyzetét a világban, hogy megőrzi stratégiai szövetségét az évek óta lojális szövetségesével, az Egyesült Államokkal, amely ugyanazt a csatát vívja a jogállamiság és az emberi szabadságjogok védelmében. A másik lényeges elem a közlekedés területén végrehajtott kutatásra vonatkozik. Az új technológiák alkalmazása lehetővé teszi, hogy az intelligens közlekedésre alapozzunk. Egy harmadik nagy kihívás a környezetvédelmet érinti. A közlekedés és a környezetvédelem lényeges pontok. Ésszerűsíteni kell a közlekedés infrastruktúráját azért, hogy meg tudjuk 26