ALAPVETŐ TÉNYEK AZ ENSZ-RŐL A mű eredeti címe: Basic Facts about the United Nations Kiadta az ENSZ Tájékoztatási Főosztálya, New York, New York 10017, Egyesült Államok Átdolgozott kiadás Copyright 2011 United Nations (ISBN: 978-92-1-101235-4) A kiadvány első két fejezetének a fordítását és e honlapon történő megjelenítését Magyarország a harmadik fejezetét Külügyminisztériuma támogatta. az ENSZ Bécsi Tájékoztatási Szolgálata 1
TARTALOM A tartalom egy adott sorára kattintva a megfelelő oldal közvetlenül elérhető. BEKERETEZETT (KIEMELT) SZÖVEGRÉSZEK... 6 RÖVIDÍTÉSEK... 7 AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA, STRUKTÚRÁJA ÉS RENDSZERE... 10 Az ENSZ Alapokmánya... 10 Célok és alapelvek... 11 Tagság és hivatalos nyelvek... 12 Az ENSZ-struktúra... 12 Közgyűlés... 12 Feladatok és hatáskör... 12 Ülésszakok... 13 Biztonsági Tanács... 14 Feladatok és hatáskör... 15 Törvényszékek és bíróságok... 16 Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)... 18 Feladatok és hatáskör... 19 Ülésszakok és alárendelt testületek... 19 Regionális bizottságok... 21 Kapcsolatok a nem kormányzati szervezetekkel... 22 Gyámsági Tanács... 23 Nemzetközi Bíróság... 23 Joghatóság... 23 Tagság... 24 Titkárság... 24 Főtitkár... 25 Főosztályok és hivatalok... 27 Költségvetés... 34 Az ENSZ szervezeteinek a rendszere... 36 Programok és alapok, kutató és képző intézetek és egyéb intézmények... 36 Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD)... 36 Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC)... 38 Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP)... 38 ENSZ-önkéntesek (UNV)... 38 ENSZ Tőkefejlesztési Alap (UNCDF)... 40 Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP)... 40 Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA)... 41 Az ENSZ Emberi Települések Programja (UN-HABITAT)... 41 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR)... 42 Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF)... 43 Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC)... 43 Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA)... 44 Élelmezési Világprogram (WFP)... 44 Az ENSZ Interregionális Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete (UNICRI)... 45 Az ENSZ Leszerelés Kutató Intézete (UNIDIR)... 45 Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete (UNITAR)... 46 Az ENSZ Szociális Fejlesztési Kutató Intézete (UNRISD)... 46 ENSZ Egyetem (UNU)... 47 Közös ENSZ HIV/AIDS Program (UNAIDS)... 47 Az ENSZ Projekt-szolgáltatások Hivatala (UNOPS)... 47 Az ENSZ Nemek Közötti Egyenlőséggel és a Nők Felemelkedésével foglalkozó Egysége (UN-WOMEN)... 48 2
Szakosított intézmények és kapcsolódó szervezetek... 48 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)... 48 Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)... 49 Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)... 50 Egészségügyi Világszervezet (WHO)... 50 Világbank-csoport... 52 Nemzetközi Valutaalap (IMF)... 54 Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)... 55 Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)... 55 Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)... 55 Egyetemes Postaegyesület (UPU)... 56 Meteorológiai Világszervezet (WMO)... 56 Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO)... 57 Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD)... 57 Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO)... 58 Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO)... 59 Az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete Előkészítő Bizottsága (CTBTO)... 59 Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)... 60 Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete (OPCW)... 60 Kereskedelmi Világszervezet (WTO)... 61 II. NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG... 62 Biztonsági Tanács... 63 Közgyűlés... 64 Konfliktus-megelőzés... 65 Békefenntartás... 66 Kikényszerítés... 69 Szankciók... 69 Katonai akciók engedélyezése... 71 Békeépítés... 71 Választási segítségnyújtás... 71 Béke építése fejlesztésen keresztül... 72 Akció a békéért... 73 Afrika... 73 Afrika déli része... 73 Nagy-tavak vidéke... 74 Nyugat-Afrika... 78 Közép- és Kelet-Afrika... 84 Az amerikai kontinens államai... 88 Ázsia és a Csendes-óceáni térség... 89 A Közel-Kelet... 89 Afganisztán... 93 Irak... 95 India-Pakisztán... 98 Tádzsikisztán... 99 Kambodzsa... 99 Mianmar... 100 Nepál... 101 Bougainville/Pápua Új-Guinea... 102 Kelet-Timor... 103 Európa... 104 Ciprus... 104 Georgia (Grúzia)... 105 A balkáni országok... 105 Leszerelés... 107 A leszerelési szervezet... 108 Tömegpusztító fegyverek... 110 Atomfegyverek... 110 Vegyi és biológiai fegyverek... 113 Hagyományos fegyverek, bizalomépítés és átláthatóság... 114 A világűr békés felhasználása... 117 3
Jogi eszközök... 117 Világűrügyi Hivatal... 119 III. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS... 121 Fejlesztési tevékenységek koordinálása... 122 Gazdasági fejlődés... 124 Hivatalos fejlesztési segítségnyújtás... 124 A fejlődés támogatása világszerte... 126 Fejlesztési célú kölcsönzés... 127 Kölcsönzés a stabilitás érdekében... 129 Befektetés és fejlődés... 131 Kereskedelem és fejlődés... 132 Mezőgazdaság-fejlesztés... 134 Iparfejlesztés... 136 Munkaerő... 137 Nemzetközi polgári repülés... 138 Nemzetközi hajózás... 139 Távközlés... 140 Nemzetközi postaszolgálat... 141 Szellemi tulajdon... 142 Globális statisztika... 143 Közigazgatás... 144 Tudomány és technológia a fejlődés szolgálatában... 144 Társadalmi fejlődés... 144 Előrehaladás a millenniumi fejlesztési célok elérésében... 146 A szegénység csökkentése... 150 Harc az éhínség ellen... 150 Egészségügy... 152 Emberi települések... 156 Oktatás... 157 Kutatás és képzés... 159 Népesedés és fejlődés... 161 Nemek közötti egyenlőség és a nők felemelkedése... 163 A gyermekek jogainak előmozdítása... 165 Társadalmi integráció... 166 Családok... 167 Ifjúság... 167 Idősek... 167 Őshonos kérdések... 168 Fogyatékkal élő személyek... 169 Civilizálatlan társadalom: bűnözés, kábítószer-fogyasztás és terrorizmus... 170 Kábítószer-ellenőrzés... 170 Bűnmegelőzés... 171 Tudomány, kultúra és kommunikáció... 173 Természet-, társadalom- és humán tudományok... 173 Kultúra és fejlődés... 173 A sport a fejlődésért és a békéért... 174 Kommunikáció és információ... 174 Fenntartható fejlődés... 175 A 21. század napirendje... 176 Fenntartható fejlődési világcsúcs... 177 A fenntartható fejlődés finanszírozása... 177 Akció a környezetért... 178 Éghajlatváltozás és globális felmelegedés... 180 Az ózonréteg megkárosítása... 183 Kisszigetek... 183 Fenntartható erőgazdálkodás... 183 Elsivatagosodás... 184 Biológiai sokféleség, szennyezés és túlhalászás... 185 A tengeri környezet védelme... 186 Időjárás, éghajlat és víz... 187 4
Természeti erőforrások és energia... 189 Nukleáris biztonság... 190 IV. EMBERI JOGOK (FORDÍTÁS ALATT)... 193 V. HUMANITÁRIUS AKCIÓ (FORDÍTÁS ALATT)... 193 VI. NEMZETKÖZI JOG (FORDÍTÁS ALATT)... 193 VII. DEKOLONIZÁCIÓ (FORDÍTÁS ALATT)... 193 FÜGGELÉKEK... 193 Az ENSZ tagállamai... 194 Az ENSZ tagságának növekedése... 195 Békefenntartó műveletek: múlt és jelen... 197 Dekolonizáció (fordítás alatt)... 198 ENSZ-emléknapok, emlékhetek, nemzetközi évek és évtizedek... 199 Válogatott ENSZ-honlapok... 200 5
BEKERETEZETT (KIEMELT) SZÖVEGRÉSZEK Módosítások az ENSZ Alapokmányához... 12 A Biztonsági Tanács jelenlegi tagjai (2011-2012)... 15 A 2005-ös világcsúcs... 20 Előző főtitkárok... 25 Reform és megújulás: békefenntartás és leszerelés... 26 Az ENSZ és a Nobel-békedíj... 37 Az ENSZ-et támogató világ... 39 ENSZ békehírnökök és jószolgálati nagykövetek... 51 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC)... 58 A békeépítés struktúrája... 64 Védelmi felelősség... 65 Ki a békefenntartó műveletek parancsnoka?... 66 ENSZ békefenntartó műveletek*... 67 Folyamatban lévő ENSZ politikai és békeépítő missziók*... 70 Afrika: egy ENSZ-prioritás... 73 Az Afrikai Unió és ENSZ Hibrid Művelete Darfurban (UNAMID)... 85 Többoldalú leszerelési és fegyverzetszabályozási megállapodások... 109 Kétoldalú leszerelési megállapodások... 112 Harc a taposóaknák ellen... 115 UNISPACE: a világűr felhasználása a fejlesztés és segélynyújtás számára... 120 Szolgálja a globalizáció mindenki érdekét... 122 Az ENSZ versenyelőnye... 123 Nemzetközi konferencia a fejlesztés finanszírozásáról... 125 Afrika az Egyesült Nemzetek-prioritása... 127 Külföldi közvetlen befektetés és fejlődés... 132 Az méltányos kereskedelem előmozdítása a befogadó fejlesztésért... 134 Főbb világkonferenciák 2000 óta... 145 Világ-csúcstalálkozó a társadalmi fejlődésről... 147 Millenniumi fejlesztési célok - célok a szegénység, a betegségek, a környezet és a fejlesztés terén 148 A gyermekbénulás-mentes világ küszöbén... 153 Az ENSZ ellenszegül a HIV/AIDS-nek... 154 Malária és tuberkulózis... 155 Ifjúság és iskolák... 159 Academic Impact... 160 Nők világkonferenciái... 164 Gyermekek számára alkalmas világ... 166 Civilizációk Szövetsége... 175 Fenntartható fejlődési csúcstalálkozók... 178 Változó emberi viselkedés... 179 Összefoglaló jelentés az éghajlatváltozásról... 182 UN-Water... 189 6
RÖVIDÍTÉSEK ACABQ Advisory Committee on Administrative and Budgetary Questions (Igazgatási és Költségvetési Kérdések Tanácsadó Bizottsága) AU African Union (Afrikai Unió) CEDAW Committee on the Elimination of Discrimination against Women (Nők Hátrányos Megkülönböztetése Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság) CIS Commonwealth of Independent States (Független Államok Közössége) CTBTO Preparatory Commission for the Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization (Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete Előkészítő Bizottságának) CWC Chemical Weapons Convention (Vegyi Fegyverek Konvenciója) DESA Department of Economic and Social Affairs (ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya) DFS Department of Field Support (Műveleti Területeket Támogató Főosztály) DGACM Department for General Assembly and Conference Management (Közgyűlés és Konferencia-menedzsment Főosztály) DM Department of Management (Menedzsment Főosztály) DPA Department of Political Affairs (Politikai Ügyek Főosztálya) DPI Department of Public Information (Tájékoztatási Főosztály) DPKO Department of Peacekeeping Operations (Békefenntartó Műveletek Főosztálya) DSS Department of Safety and Security (Biztonsági Főosztályt) ECA Economic Commission for Africa (Afrikai Gazdasági Bizottság) ECE Economic Commission for Europe (Európai Gazdasági Bizottság) ECLAC Economic Commission for Latin America and the Caribbean (Latin-amerikai és Karibtérségi Gazdasági Bizottság) ECOSOC Economic and Social Council (Gazdasági és Szociális Tanács) ECOWAS Economic Community of West African States (Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége) EGB Európai Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Europe) ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations Organization) ESCAP Economic and Social Commission for Asia and the Pacific (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság) ESCWA Economic and Social Commission for Western Asia (Nyugat-ázsiai Gazdasági és Szociális Bizottság) FAO Food and Agriculture Organization of the United Nations (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) GATT General Agreement on Tariffs and Trade (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) IAEA International Atomic Energy Agency (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) IASC Inter-Agency Standing Committee (Intézményközi Állandó Bizottság) IBRD International Bank for Reconstruction and Development (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) ICAO International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) ICSID International Centre for Settlement of Investment Disputes (Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központ) ICC International Criminal Court (Nemzetközi Büntetőbíróság) ICJ International Court of Justice (Nemzetközi Bíróság) IDA International Development Association (Nemzetközi Fejlesztési Társulás) IDPs internally displaced persons (otthonukból elüldözött személyek IFAD International Fund for Agricultural Development (Nemzetközi Mezőgazdaságfejlesztési Alap) IFC International Finance Corporation (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) ILO International Labour Organization (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) IMF International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IMO International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet) ITC International Trade Centre (UNCTAD/WTO Nemzetközi Kereskedelmi Központ) ITU International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 7
MDGs Millennium Development Goals (millenniumi fejlesztési célok) MFC-k millenniumi fejlesztési célok MIGA Multilateral Investment Guarantee Agency (Nemzetközi Beruházás-védelmi Ügynökség) NATO North Atlantic Treaty Organization (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) NEPAD New Partnership for Africa s Development (Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért) NGOs Non Governmental Organizations (nem kormányzati szervezetek) NPT Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons (Atomsorompó-szerződés) OAS Organization of American States (Amerikai Államok Szervezete) OAU Organization of African Unity (Afrikai Egységszervezet) OCHA Office for the Coordination of Humanitarian Affairs (Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) ODA Official Development Assistance (Hivatalos Fejlesztési Segítségnyújtás) OHCHR Office of the High Commissioner for Human Rights (ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága) OIOS Office of Internal Oversight Services (Belső Felügyeleti Szolgáltatások Hivatala) OLA Office of Legal Affairs (ENSZ Jogügyi Hivatala) OPCW Organization for the Prohibition of Chemical Weapons (Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete) OSCE Organization for Security and Cooperation in Europe (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) UN United Nations (Egyesült Nemzetek Szervezete/ENSZ) UNAIDS Joint United Nations Programme on HIV/AIDS (Közös ENSZ HIV/AIDS Program) UNCDF United Nations Capital Development Fund (ENSZ Tőkefejlesztési Alap) UNCED United Nations Conference on Environment and Development (Környezet és Fejlődés ENSZ-konferencia) UNCTAD United Nations Conference on Trade and Development (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) UNDP United Nations Development Programme (ENSZ Fejlesztési Programja) UNEP United Nations Environment Programme (ENSZ Környezetvédelmi Programja) UNESCO United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) UNFPA United Nations Population Fund (ENSZ Népesedési Alapja) UN-HABITAT United Nations Human Settlements Programme (ENSZ Emberi Települések Programja) UNHCR Office of the High Commissioner for Refugees (ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) UNICEF United Nations Children s Fund (ENSZ Gyermekalapja) UNICRI United Nations Interregional Crime and Justice Research Institute (ENSZ Interregionális Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézet) UNIDIR United Nations Institute for Disarmament Research (ENSZ Leszerelési Kutató Intézet) UNIDO United Nations Industrial Development Organization (ENSZ Iparfejlesztési Szervezete) UNIFEM United Nations Development Fund for Women (ENSZ Fejlesztési Alapja a Nők számára) UNITAR United Nations Institute for Training and Research (ENSZ Továbbképző és Kutató Intézet) UNO United Nations Organization (Egyesült Nemzetek Szervezete) UNODA Office of Disarmament Affairs (Leszerelési Ügyek Hivatala) UNODC United Nations Office on Drugs and Crime (az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala) UNOG United Nations Office at Geneva (ENSZ Genfi Hivatala) UN-OHRLLS Office of the High Representative for the Least Developed Countries, Landlocked Developing Countries and Small Island Developing States (Legkevésbé Fejlett Országok, Szárazföldbe Zárt Országok és Fejlődő Kis Szigetországok Főképviselőjének Hivatalát) UNON United Nations Office at Nairobi (ENSZ Nairobi Hivatala) UNOPS United Nations Office for Project Services (ENSZ Projekt-támogatási Hivatala) UNOV United Nations Office at Vienna (ENSZ Bécsi Hivatala) UNOWA United Nations Office for West Africa (az ENSZ Nyugat-afrikai Hivatala) UNRISD United Nations Institute for Social Development (ENSZ Szociális Fejlesztési Kutató Intézet) 8
UNRWA UNSSC UNU UNV UN-Women UNWTO UPU WFP WHO WIPO WMO WTO United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East (ENSZ Palesztin Menekültek Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten) United Nations System Staff College (ENSZ-rendszer Személyzeti Kollégiuma) United Nations University (ENSZ Egyetem) United Nations Volunteers Programme (ENSZ-önkéntesek Programja) ENSZ Nemek Közötti Egyenlőséggel és a Nők Felemelkedésével foglalkozó Egysége World Tourism Organization (Idegenforgalmi Világszervezet) Universal Postal Union (Egyetemes Postaegyesület) World Food Programme (Élelmezési Világprogram) World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) World Intellectual Property Organization (Szellemi Tulajdon Világszervezete) World Meteorological Organization (Meteorológiai Világszervezet) World Trade Organization (Kereskedelmi Világszervezet) 9
AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA, STRUKTÚRÁJA ÉS RENDSZERE A békéért folyó küzdelem tartós folyamat. Több mint egy századdal ezelőtt, 1899-ben tartották az első Nemzetközi Békekonferenciát Hágában azzal a céllal, hogy eszközöket dolgozzanak ki válságok békés megoldására, a háborúk megakadályozására és a hadviselés szabályainak kodifikálására. A konferencia elfogadta a Nemzetközi Viták Békés Megoldására vonatkozó egyezményt, és létrehozta az Állandó Választott Bíróságot, amely 1902-ben kezdett dolgozni. Ezt követően 1919-ben az első világháború alatt, és a versailles-i szerződés alapján létrehozták a Népszövetséget a nemzetközi együttműködés elősegítésére és a béke és biztonság elérésére. Miután a Népszövetség beszüntette tevékenységét, mert nem tudta megakadályozni a második világháborút, a konfliktusok békés megoldásának szükségessége nemzetközi együttműködésen és párbeszéden keresztül nőtt. Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik a második világháború idején. Először az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-jei nyilatkozatában szerepelt, amelyben 26 nemzet képviselői ígéretet tettek arra, hogy együtt folytatják a harcot a tengelyhatalmak ellen. Kína, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői által 1944-ben Washingtonban folytatott tárgyalásai után 50 ország delegátusai találkoztak a következő évben San Franciscóban az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezetről szóló konferenciáján. Itt erősen elkötelezve a háború borzalmainak a befejezésére, megfogalmazták az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, amelyet 1945. június 26-án írtak alá. (Lengyelország, amely nem képviseltette magát a konferencián, később írta alá az Alapokmányt, és ezzel az 51 alapító tagállam egyike lett.) Az ENSZ 1 - New York-i központtal - hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, amikor az Alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a többi aláíró többsége. A világbéke e történelmi ígérete emlékére minden évben október 24-én ünneplik az ENSZ napját. A második világháborúban és az azt követő hidegháború tárgyalásaiban mutatkozó erős megosztottság ellenére az ENSZ kiemelkedett, és növekszik, ehhez az ígérethez változatlanul hű maradva. Ez még inkább releváns a 21. század elején a hatalmas globális átalakulás tükrében, amivel a világ és népei szembetalálják magukat. Az ENSZ Alapokmánya Az ENSZ Alapokmánya 2 az ENSZ alkotmányos okirata (www.un.org/aboutun/charter), amely megállapítja a tagállamok jogait és kötelezettségeit, létrehozza az ENSZ szerveit és ügyrendi szabályzatát. Az Alapokmány egy nemzetközi egyezmény, amely törvénybe foglalja a nemzetközi kapcsolatok alapelveit - az államok szuverén egyenlőségétől, az erő alkalmazásának tilalmáig, amely bármely értelmezésben összeegyeztethetetlen az ENSZ céljaival. Az Alapokmány bevezetőből és 19 fejezetbe csoportosított 111 cikkből áll. Ezek közül az 1. fejezet kifejti az ENSZ céljait és elveit; a 2. fejezet az ENSZ-tagság kritériumait 1 a továbbiakban az Egyesült Nemzetek Szervezete magyar rövidítését, az ENSZ-et használjuk, de a szöveg használja a nagybetűs Szervezet szót is. 2 Az Alapokmány magyarul itt érhető el: http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/az_egyesult_nemzetek_alapokmanya 10
határozza meg; a 3. fejezet megnevezi az ENSZ 6 főszervét; a 4-15. fejezet meghatározza ezeknek a szerveknek a funkcióit és hatáskörét; a 16-17. fejezet leírja az ENSZ viszonyát a létező nemzetközi joghoz; és a 18-19. fejezet meghatározza az Alapokmány módosításának és ratifikálásának módjait. Az Alapokmány bevezetője kifejezi mindazon népek eszményeit és közös céljait, amelyeknek a kormányai egyesítették erőfeszítéseiket az ENSZ létrehozására: "MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, ELHATÁROZVÁN azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre, hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett, hogy megteremtetjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható, hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását, "ÉS HOGY EBBŐL A CÉLBÓL türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben éljünk együtt, egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, hacsak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és nemzetközi szervezet segítségével előmozdítjuk valamennyi nép gazdasági és szociális előrehaladását, "MEGÁLLAPODUNK ABBAN, HOGY E CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA ERŐFESZÍTÉSEINKET EGYESÍTJÜK. Ennek folytán kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen Alapokmányát és ezáltal nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve." Célok és alapelvek Az ENSZ céljait az Alapokmány a következőkben határozta meg: nemzetközi béke és biztonság fenntartása; a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése; nemzetközi együttműködés létesítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében; legyen az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásának központja. Az ENSZ az alábbi alapelveknek megfelelően tevékenykedik: a Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik; a Szervezet összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeit jóhiszeműen teljesíteni; a Szervezet tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni; a Szervezet tagjai nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely más állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától; 11
megadnak minden segítséget az ENSZ részére annak minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmánynak megfelelően folytat. az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának a körébe tartoznak. Módosítások az ENSZ Alapokmányához Az ENSZ Alapokmánya a Közgyűlés tagjainak kétharmados szavazatával és az ENSZ tagjainak kétharmados ratifikálásával, beleértve a Biztonsági Tanács öt állandó tagját is, módosítható. Eddig az Alapokmánynak négy cikkét módosították, egyet kétszer is: 1965-ben a Biztonsági Tanács létszámát 11-ről 15-re emelték (23. cikk) és a döntéshez szükséges megerősítő szavazatok számát hétről kilencre, beleértve az őt állandó tag egybevágó szavazatát az érdemi nem eljárási kérdésekben (27. cikk). 1965-ben a Gazdasági és Szociális Tanács létszámát 18-ról 27-re emelték, majd 1973-ban tovább növelték 54-re (61. cikk). 1968-ban az Alapokmány felülvizsgálatával foglalkozó általános értekezlet összehívásához a Biztonsági Tanácsban szükséges szavazatok számát hétről kilencre emelték (109. cikk). Tagság és hivatalos nyelvek Az ENSZ tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. Új tagállamok felvétele a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés határozatával történik. Az Alapokmány lehetővé teszi olyan tagja tagságának a felfüggesztését vagy kizárását, amely megsérti az Alapokmány alapelveit, de a Szervezet létrejötte óta egyetlen ilyen eset sem történt. Az Alapokmány szerint az ENSZ hivatalos nyelve a kínai, az angol, a francia, az orosz, és a spanyol. Az arabot 1973-ban hivatalos nyelveként szintén elismerték. Az ENSZ-struktúra Az Alapokmány az ENSZ hat főszervét hozta létre: a Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Az ENSZ-család 3 azonban ennél sokkal nagyobb, magábanfoglalva 15 szakosított intézményt, továbbá számos programot és alapot, valamint egyéb egységeket. Közgyűlés A Közgyűlés (General Assembly - www.un.org/ga) az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Olyan fontos kérdésekben, mint a békére és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, a döntésekhez kétharmados többségre van szükség. Egyéb kérdésekben a döntések egyszerű szótöbbséggel történnek. Feladatok és hatáskör Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és hatásköre az alábbiakra terjed ki: 3 Az ENSZ-család magyar nyelvű szervezeti ábrája itt érhető el: http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/az_ensz_szervezete 12
megvizsgálja, és ajánlásokat tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló együttműködés alapelveire, beleértve a leszerelés és fegyverkezés szabályozásának alapelveit; megtárgyal bármely olyan kérdést, amely a nemzetközi békére és biztonságra vonatkozik, kivéve, amikor egy vitás kérdést vagy helyzetet a Biztonsági Tanács éppen tárgyal, hogy javaslatokat tegyen a megoldásra; a fenti kivételtől eltekintve megtárgyal bármely kérdést, amely az Alapokmány hatáskörébe, illetve az ENSZ bármely szervének hatás- és feladatkörébe tartozik, és azokra vonatkozó ajánlásokat tesz; tanulmányok elkészítését kezdeményezi, és ajánlásokat tesz, hogy előmozdítsa a nemzetközi politikai együttműködést, a nemzetközi jog fejlesztését és kodifikálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok megvalósítását mindenki számára és a nemzetközi együttműködés segítését gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi területeken; ajánlásokat tesz bármely olyan helyzet békés rendezésére, bárhol is alakult ki az, amely a nemzetek közötti baráti kapcsolatok gyengítéséhez vezethet; megkapja és megvizsgálja a Biztonsági Tanácstól és az ENSZ más szerveitől származó jelentéseket; megvizsgálja és jóváhagyja az ENSZ költségvetését és meghatározza a tagállamok hozzájárulásának arányait (tagdíjakat); megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjait és a Gyámsági Tanács póttagjait (amikor szükséges); a Biztonsági Tanáccsal együttesen megválasztja a Nemzetközi Bíróság bíráit, és a Biztonsági Tanács javaslata alapján kinevezi a főtitkárt. A Közgyűlés által 1950 novemberében elfogadott Egyesülvén a békéért (Uniting for peace) határozat alapján a Közgyűlés intézkedéseket tehet, amennyiben a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyhangú állásfoglalása hiányában nem tud lépéseket tenni, amikor úgy tűnik, hogy veszélyeztetik a békét, békeszegést vagy agressziós cselekedeteket követnek el. A Közgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy azonnal megvizsgálja az ilyen ügyeket, és ajánlásokat tegyen a tagállamoknak a kollektív intézkedésekre, amelyek békeszegés és agressziós cselekedet esetén magukba foglalják a fegyveres erő alkalmazását, amikor az szükséges a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához. Ülésszakok A Közgyűlés rendes ülésszaka minden évben szeptember harmadik hetének keddjén kezdődik. Az első hétnek az a hét számít, amely legalább egy munkanapot tartalmaz. A rendes ülésszak kezdete előtt legalább három hónappal történik a Közgyűlés elnökének, 21 alelnökének és a Közgyűlés hat fő bizottsága elnökének a megválasztása. (Az ENSZ történetében eddig egy magyar elnöke volt a Közgyűlésnek: Hollai Imre, akkori külügyminiszter-helyettes a 37. ülésszakon, 1982/83-ban - a szerk.). Az egyenlő földrajzi képviselet biztosítása érdekében a Közgyűlés elnökségét minden évben változtatják a tagállamok öt csoportja: az afrikai, ázsiai, kelet-európai, latin-amerikai, nyugat-európai és más államok között. A rendes ülésszakon túl a Biztonsági Tanácsnak, az ENSZ tagállamai többségének, vagy a tagállamok többségének egyetértése esetén akár egy tagállamnak a kérésére össze lehet hívni a Közgyűlés rendkívüli ülésszakát. A Biztonsági Tanács bármely kilenc tagjának igenlő szavazata alapján a Biztonsági Tanácsnak, az ENSZ tagállamai többségének vagy a tagállamok többségének egyetértése esetén akár egy tagállamnak a kérésére is 24 órán belül sor kerülhet a Közgyűlés rendkívüli sürgős ülésszakára. Az egyes rendes ülésszakok 13
kezdetén a Közgyűlés általános vitát tart - gyakran állam- és kormányfők részvételével - amikor a tagállamok kifejtik nézeteiket a legsürgetőbb nemzetközi kérdésekről. Az ENSZ egész éves munkáját nagyrészt a Közgyűlés felhatalmazásai határozzák meg - ami úgy is értelmezhető, hogy az a tagállamok többségének akarata, amely az elfogadott határozatokban és döntésekben jut kifejezésre. Ezt a munkát a következő fórumok végzik: a bizottságok és más testületek, amelyeket a közgyűlés hozott létre olyan speciális kérdések tanulmányozására és az azokra vonatkozó jelentések készítésére, mint a leszerelés, a világűr, a békefenntartás, a fejlődés és az emberi jogok; a Közgyűlés által összehívott nemzetközi konferenciák; és az ENSZ Titkársága - a főtitkár és nemzetközi tisztviselőkből álló személyzete. A legtöbb kérdést a hat főbizottság egyikében vitatják meg: Első Bizottság (Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság); Második Bizottság (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság); Harmadik Bizottság (Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság); Negyedik Bizottság (Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság); Ötödik Bizottság (Igazgatási és Költségvetési Bizottság); Hatodik Bizottság (Jogi Bizottság). Néhány kérdést közvetlenül plenáris üléseken tárgyalnak meg, míg másokat e bizottságok valamelyikéhez utalják. Határozatokat és döntéseket, beleértve a bizottságok által javasoltakat, a plenáris ülésen fogadhatják el szavazással vagy anélkül rendszerint a rendes ülésszak év végi szünete előtt decemberben. A Közgyűlés általában a jelenlévő és szavazó tagok többsége által fogadja el határozatait és döntéseit. Fontos kérdéseket - beleértve a nemzetközi békére és biztonságra vonatkozó javaslatokat, bizonyos főszervekbe tagok választását, és a költségvetési ügyeket - kétharmados többséggel kell eldönteni. A szavazás lebonyolítható jegyzőkönyvbe foglalt szavazással, kézfenntartással és névszerinti szavazással. A Közgyűlés határozatainak jogi értelemben nincs kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének a súlyát hordozza, valamint a nemzetközi közösségnek az erkölcsi tekintélyét fejezik ki. Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Security Council - www.un.org/docs/sc) egyik fő megkülönböztető vonása a Népszövetségtől, hogy képes döntéseit kikényszeríteni - az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A Tanácsnak 15 tagja van: 5 állandó - Kína, Franciaország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság, és az Egyesült Államok - és a Közgyűlés által kétéves időszakra megválasztott 10 tag. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban a szerk.) A Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási ügyekben a határozatokat a 15 tagból legalább kilencnek az igenlő szavazatával hozzák meg. Érdemi kérdésekben kilenc szavazat szükséges a határozathozatalhoz, anélkül, hogy az öt állandó tag bármelyike nemmel szavazna (vétó). Mind az öt állandó tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó tag teljes mértékben nem ért egyet egy javasolt határozattal, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat így lehetővé téve a határozat elfogadását, ha az megkapja a szükséges kilenc támogató szavazatot. A Tanács elnöki pozícióját az egyes tagok töltik be havi váltással, alfabetikus sorrendben. 14
Állandó tagok Egyesült Királyság Egyesült Államok Franciaország Kína Orosz Föderáció A Biztonsági Tanács jelenlegi tagjai (2011-2012) Nem állandó tagok (a terminus utolsó éve) Bosznia-Hercegovina (2011) Brazília (2011) Dél-Afrika (2012 Gabon (2011) India (2012) Kolumbia (2012) Libanon (2011) Németország (2012) Nigéria (2011) Portugália (2012) A Tanács összetétele, valamit eljárási szabályai a Közgyűlésnek a Biztonsági Tanács reformjával foglalkozó munkacsoportjának a feladata, különösképp az állandó helyek bővítése és a nem állandó tagság növelése. A kérdés a tagállamok egyenlő képviseletének ügye a globális következményekkel járó ügyek megvitatásában. Az ENSZ-tagállamok közül hetvenhárom még sohasem volt a Tanács tagja. Az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak ajánlásokat tesznek a tagállamoknak, addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a tagállamok számára. Feladatok és hatáskör Az Alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács feladata és hatásköre a következő: az ENSZ céljainak és alapelveinek megfelelően a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; terveket kidolgozása a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére; a felek felkérése a viták békés eszközökkel történő megoldására; bármely viszály vagy helyzet megvizsgálása, amely nemzetközi súrlódáshoz vezethet és ajánlás tétele az ilyen viták elsimításának a módszereire vagy a rendezés feltételeire; a béke fenyegetettsége vagy agressziós cselekmény létezésének a megállapítása, és ajánlat tétele a szükséges lépésre; az érintett felek felkérése, hogy amennyire szükséges és kívánatos alkalmazkodjanak azokhoz az ideiglenes intézkedésekhez, amelyek megakadályozzák a helyzet súlyosbodását; az ENSZ-tagállamok felkérése, hogy hozzanak a fegyveres erő alkalmazását kizáró intézkedéseket mint például szankciók ezzel eleget téve a Tanács döntéseinek; az erő alkalmazásának igénybevétele és engedélyezése a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és helyreállítása érdekében; 15
a helyi viták rendezésének regionális megoldások révén történő ösztönözése, és felhasználni az ilyen regionális megoldásokat kényszerítő akciókra a felügyelete alatt; javaslattétel a Közgyűlésnek a főtitkár kinevezésére, és a Közgyűléssel együtt a Nemzetközi Bíróság bíráinak megválasztása. a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményének kikérése bármely jogi kérdésben; ajánlást tétele a Közgyűlésnek új tagok felvételére az ENSZ-be; A Biztonsági Tanácsot úgy szervezték, hogy képes legyen folyamatosan működni. Ezért minden tagja egy képviselőjének állandóan jelen kell lennie az ENSZ székhelyén. A Tanács a székhelyen kívül bárhol ülésezhet. Például 1972-ben Addis-Abebában, Etiópiában tartotta ülését, 1973-ban Panamában, Panama Cityben, majd 1990-ben Genfben ült össze. Amikor a béke fenyegetésére vonatkozó panaszt a Tanács elé visznek, általában a Tanács első tevékenysége, hogy javaslatot tesz az érintett feleknek, próbáljanak meg békés eszközökkel egyezségre jutni. A Tanács megszabhatja egy ilyen megegyezés alapelveit. Bizonyos esetekben a Tanács maga vállalja a vizsgálatot és a közvetítést. Kiküldhet egy missziót, kinevezhet különmegbízottakat, vagy felkérheti a főtitkárt jószolgálati közreműködésre a vita békés megoldása érdekében. Amikor egy nézeteltérés ellenségeskedésekhez vezet, a Tanács első dolga, hogy amilyen gyorsan csak lehet, véget vessen azoknak. A Tanács tűzszüneti irányelveket adhat ki, amivel segítheti az ellenségeskedések kiszélesedésének a megelőzését. A Tanács katonai megfigyelőket és békefenntartó erőt küldhet ki, hogy segítsék a feszültség enyhítését, távol tartsák a szemben álló erőket, és létrehozzák azokat a nyugodt feltételeket, amelyek között a békés rendezés elérhető. Ezen túl a Tanács kényszerítő intézkedések mellett dönthet, beleértve gazdasági szankciókat, a fegyverembargót, pénzügyi büntetést és korlátozásokat, valamint utazási korlátozásokat; a diplomáciai kapcsolatok megszakítását; a blokádot; sőt kollektív katonai akciót. A fő gond az, hogy az akció azokra összpontosítson, akik felelősek azért a politikáért és gyakorlatért, amelyet a nemzetközi közösség elítél, míg az intézkedések hatását a népesség és a gazdaság más részeire minimalizálja. Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően a Tanács létrehozta a Terror-ellenes Bizottságot, amely szintén alárendelt szerv. A Békeépítő Bizottság, amelyet a Tanács hozott létre 2005-ben, a konfliktusból kilábaló országokban a békéért folyó erőfeszítéseket támogatja. A Vezérkari Bizottság az ENSZ katonai intézkedéseinek tervezését és a fegyverkezés szabályozását segíti. Törvényszékek és bíróságok Az elmúlt két évtizedben a Tanács alárendelt szervként ad hoc, területhez kapcsolódó nemzetközi büntetőtörvényszéket hozott létre a volt Jugoszláviában és Ruandában az emberiség ellen elkövetett bűnök vád alá helyezése érdekében. Létezik három hibrid bíróság Kambodzsa, Libanon és Sierra Leone esetében külön-külön, amelyek jelentős segítséget kapnak az ENSZ-től. Ezek nem állandóak, és megszűnnek, ha munkájukat befejezték. Nemzetközi Büntetőtörvényszék a volt Jugoszlávia számára (ICTY) A Nemzetközi Büntetőtörvényszéket a volt Jugoszlávia számára (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia www.icty.org) a Biztonsági tanács 1993-ban hozta létre, feladata, hogy vád alá helyezze azokat a személyeket, akik 1991 óta a volt Jugoszláviában felelősek voltak a fajirtásért, háborús bűnökért és emberiség ellen elkövetett bűnökért. Szervezeti egységei a Kamarák (Chambers), az Iktatás (Registry) és az Ügyész Hivatala (Office of the Prosecutor). 16 állandó bírája van, valamint 12 ad litem (ilyen adott ügyhöz rendelt bíró 2006 áprilisától Dr. Prandler Árpád, magyar diplomata a szerk.) bírája (akik közül maximum 12-t bármikor behívhat), valamint 1 039 főnyi személyzet, akik 83 nemzetiséget képviselnek. A 2010-2011-es rendes költségvetése 301,9 millió dollár volt. A Törvényszék 161 fő ellen emelt vádat, akiket sok ezer áldozat ellen Horvátországban (1991-16
1995), Bosznia-Hercegovinában (1992-1995), Koszovóban (1998-1999) és a Volt Jugoszláv Macedón Köztársaságban (2001) elkövetett bűnökkel vádolnak. Azáltal, hogy beosztásukra való tekintet nélkül felelősnek tartanak egyéneket, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a háborús bűnöket ne lehessen büntetlenül megúszni. Elnök: Patrick L. Robinson (Jamaica) Ügyész: Serge Brammertz (Belgium) Iktató: John Hocking (Ausztrália) Központ: Churchillplein 1, 2517 JW The Hague, The Netherlands Tel.: (31-70) 512-5000; Fax: (31-70) 512-5355 Nemzetközi Büntetőtörvényszék Ruanda számára (ICTR) A Nemzetközi Büntetőtörvényszéket Ruanda számára (International Criminal Tribunal for Rwanda www.ictr.org) 1994-ben hozta létra a Biztonsági Tanács, feladata, hogy vád alá helyezze azokat a személyeket, akik 1994-ben Ruandában felelősek voltak a fajirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb, súlyos megsértéséért, valamint azokat a ruandai állampolgárokat, akik felelősek ilyen jogsértések elkövetéséért a szomszédos államok területén. A három Tárgyaló Kamara és egy Fellebbviteli Kamara 16 független bíróból áll. Ugyanabból az államból nem lehet két bíró. Három bíró ülésezik mindegyik Tárgyaló Kamarában, öt pedig a Fellebbezési Kamarában, amelyeket megosztanak a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel a volt Jugoszlávia számára. 18 ad litem (adott ügyhöz rendelt) bírája van (akik közül maximum 9-et bármikor behívhat) és 693 fős személyzet 2010-ben, akik mintegy 77 nemzetiséget képviselnek. A 2010-2011-es költségvetése 245,3 millió dollár volt. 2010 júliusáig az ICTR 51 ügyet zárt le, míg 23 ügy még mindig folyamatban van és három vár tárgyalásra. Az elítéltek között található Jean Kambanda, aki a fajirtás idején Ruanda miniszterelnöke volt az első kormányfő, akit letartóztattak, és azt követően fajirtás miatt elítéltek. Elnök: Charles Michael Dennis Byron (Saint Kitts and Nevis) Ügyész: Hassan B. Jallow (Gambia) Iktató: Adama Dieng (Szenegál) Központ: Arusha International Conference Centre, P.O. Box 6016, Arusha, Tanzánia Tel.: (255-27) 250 27 4207-4211 vagy (New Yorkon keresztül) (1-212) 963 2850; Fax: (255-27) 250 4000 vagy (New Yorkon keresztül) (1-212) 963 2848; Különbíróság Sierra Leone számára Sierra Leone számára a Különbíróságot (Special Court for Sierra Leone www.sc-sl.org) Sierra Lione és az ENSZ közösen hozták létre 2002-ben a Biztonsági Tanács 2000. évi kérésére. Feladata azok bíróság elé állítása, akik a legnagyobb felelőséggel tartoznak a nemzetközi humanitárius jog és a Sierra Leone-i jog súlyos megsértéséért Sierra Leone területén 1996. november 30. óta. A különbíróság három szervezeti egységből áll, beleértve a Kamarákat (Fellebbviteli Kamara, Tárgyaló Kamara I és Tárgyaló Kamara II), az Iktatót (beleértve a Védelmi Hivatalt) és az Ügyész Hivatalát. A Különbíróság az első nemzetközi büntetőtörvényszék, amelyet teljes mértékben kormányoktól származó önkéntes hozzájárulásokból finanszíroznak. 2010-ig több mint 40 államtól kapott támogatást a világ valamennyi régiójából. Elnök: Jon Kamanda (Sierra Leone) Ügyész: Brenda Hollis (Egyesült Államok) Iktató: Binta Mansaray (Sierra Leone) Központ: Jomo Kenyatta Road, New England, Freetown, Sierra Leone 17
Tel.: (232-22) 297 000 vagy (Olaszországon keresztül) (39) 831-257000; Fax: (232-22) 297 001 vagy (Olaszországon keresztül) (39) 831-257001 Rendkívüli Kamarák Kambodzsa Bíróságain (ECCC) A Rendkívüli Kamarák Kambodzsa Bíróságain (Extraordinary Chambers in the Court of Cambodia ECCC - www.eccc.gov.kh) a Demokratikus Kampuchea Idején Elkövetett Bűnök Vád alá Helyezéséért, amely valójában egy 2006-ban - Kambodzsa és az ENSZ megállapodását követően - alapított nemzeti bíróság a vörös khmerek vezető tagjainak bíróság elé állítása érdekében a nemzetközi humanitárius jog és a kambodzsai jog súlyos megsértéséért az 1975. április 17. és 1979. január 6. közötti időszakban, beleértve az emberiség elleni bűnöket, a háborús bűnöket és a fajirtást. A Tárgyaló Kamara öt bíróból áll, amelyek közül három kambodzsai, és közülük egy az elnök. A Legfelsőbb Bírósági Kamarának hét bírája van, amelyek közül négy kambodzsai, és közülük egy az elnök. A nemzetközi bírákat az ENSZ főtitkára jelölése alapján a Kambodzsai Legfelsőbb Közigazgatási Tanács (Cambodian Supreme Council of the Magistracy) nevezi ki. Az ENSZ Segítségnyújtása a vörös khmerek bírósági tárgyalásához (United Nations Assistance to the Khmer Rouge Trials - UNAKRT ww.unakrt-online.org) szakmai segítséget nyújt az ECCCnek. Központ: National Road 4, Chaom Chau Commune, Dangkao District, Phnom Penh, Cambodia Tel.: (855) 23 219814; Fax: (855) 23 219841 Külön Törvényszék Libanon számára (STL) 2005-ben a libanoni kormány kérte az ENSZ-et, hogy állítson fel nemzetközi törvényszéket azon személyek bíróság elé állítására, akik állítólag felelősek a 2055. február 14-ei támadásért Bejrútban, amely megölte a korábbi libanoni miniszterelnököt, Rafiq Haririt és további 22 főt. A Biztonsági Tanács határozatának megfelelően az ENSZ és Libanon megállapodott a Külön Törvényszékről Libanon számára (www.stl-tsl.org). A Külön Törvényszéket egy újabb Biztonsági Tanács határozatot (2007) követően hozták létre, hivatalosan 2009-ben nyitották meg. Székhelye Leidschendam-Voorburg, közel Hágához elsősorban biztonsági és pártatlansági okok miatt nem Libanonban van. Az első vádemelést az ügyész 2011 januárjában jelentette be. A Külön Törvényszék Kamarái összetétele: egy tárgyalás előtti bíró; Tárgyalási Kamara (három bíróval: egy libanoni és két nemzetközi, továbbá két pótbíró: egy libanoni és egy nemzetközi); és egy Fellebbviteli Kamara (öt bíróval: két libanoni és három nemzetközi). A bírákat a főtitkár nevezi ki konzultálva a libanoni kormánnyal. Elnök: Antonio Cassese (Olaszország) Ügyész: Daniel A. Bellemare (Kanada) Iktató: Herman von Hebel (Hollandia) Központ: Docter van der Stamstraat 1, 2265 BC, Leidschendam, The Netherlands Tel.: (31-70) 800 3400 Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) Az ENSZ Alapokmánya hozta létre a Gazdasági és Szociális Tanácsot (Economic and Social Council ECOSOC - (www.un.org/ecosoc), mint olyan főszervet, amely koordinálja az ENSZ, valamint a szakosított intézmények és más testületek gazdasági, szociális és kapcsolódó munkáját. A Tanácsnak 54 tagja van, amelyeket három évre választanak. A tanácsi helyeket földrajzi képviselet alapján osztják el, 14-et az afrikai államoknak, 11-et az 18
ázsiai államoknak, 6-ot a kelet-európai államoknak, 10-et a latin-amerikai és Karib-térségi államoknak és 13-at a nyugat-európai és más államoknak. A Tanácsban a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik; minden tag egy szavazattal rendelkezik. Feladatok és hatáskör Az ECOSOC feladatai: központi fórumként szolgál a nemzetközi gazdasági és szociális kérdések megvitatására, és ilyen kérdésekkel kapcsolatos politikai ajánlások kidolgozására, amelyeket a tagállamokhoz és az ENSZ rendszerhez intéznek; tanulmányokat és jelentéseket készít vagy kezdeményez, és ajánlásokat tesz nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi és ezekhez kapcsolódó kérdésekben; elősegíti az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki számára történő tiszteletben tartását és betartását; segíti a főbb nemzetközi konferenciák előkészítését és megszervezését gazdasági, szociális és kapcsolódó területeken, és támogatja e konferenciák koordinált követését; koordinálja a szakosított intézmények tevékenységét a velük folytatott konzultációk, a részükre, valamint a Közgyűlésnek és a tagállamoknak tett ajánlásai révén; A nemzetközi gazdasági és szociális kérdések megvitatása, valamint szakpolitikai javaslatai révén az ECOSOC kulcsszerepet játszik a nemzetközi fejlesztési együttműködés erősítésében és a tevékenységek prioritásainak meghatározásában az ENSZ szervezeteinek egész rendszerében. Ülésszakok és alárendelt testületek A Tanács rendszerint számos rövid ülésszakot és sok előkészítő találkozót, kerek asztal és panel vitákat tart a civil társadalom képviselőivel akik a munkájának szervezésével foglalkoznak - egész éven át. Egy négyhetes ülésszakot is tart érdemi kérdésekről júliusban, évenként felváltva New Yorkban és Genfben. Az ülésszaknak van egy magas szintű szegmense miniszterek és más hivatalos személyek részvételével, amelyen jelentős gazdasági, szociális és humanitárius kérdéseket vitatnak meg. A Tanács együttműködik és bizonyos mértékig koordinálja ENSZ-programok (mint például a UNDP, UNEP, UNFPA, UN- HABITAT és UNICEF), továbbá szakosított intézmények (mint például a FAO, ILO, WHO és UNESCO) munkáját, amelyek valamennyien jelentenek a Tanácsnak, és javaslatokat tesznek érdemi kérdésekkel foglalkozó üléseknek. A Tanács évközi munkáját különféle alárendelt és kapcsolódó testületek végzik. Ide tartozik: a nyolc funkcionális bizottság - tanácskozó testületek, amelyek szerepe ajánlások megvitatása és megtétele hatáskörükbe és szakterületükbe tartozó kérdésekben: a Statisztikai Bizottság, a Népesedési és Fejlődési Bizottság, a Szociális Fejlődési Bizottság, a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság, a Kábítószer Bizottság, a Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottság, a Fejlődési Tudományos és Technológia Bizottság, és a Fenntartható Fejlődési Bizottság, valamint az Erdők ENSZ-fóruma is; öt regionális bizottság: az Afrikai Gazdasági Bizottság - ECA - (Addis-Abeba, Etiópia), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság - ESCAP - (Bangkok, Thaiföld), az Európai Gazdasági Bizottság - ECE - (Genf, Svájc), a Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottság - ECLAC - (Santiago, Chile), a Nyugat-ázsiai Gazdasági és Szociális Bizottság - ESCWA - (Bejrút, Libanon).; 19
A 2005-ös világcsúcs A világ vezetői 2005 szeptemberében az ENSZ Központjában megtartott csúcstalálkozón elkötelezték magukat, hogy a globális kihívások több fontos kérdésében intézkednek, beleértve: fejlődés: a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő megvalósítása; 2010-re évente 50 milliárd amerikai dollár hozzájárulás a szegénység elleni küzdelemhez; a súlyosan eladósodott szegény országok hivatalos multilaterális és kétoldalú adósságának 100 százalékos eltörlése; terrorizmus: a terrorizmus fenntartás nélküli elítélése valamennyi kormány által - annak minden formájában és megjelenésében, bárki, bárhol bármilyen célból követi el"; békeépítés, békefenntartás és béketeremtés: Békeépítő Bizottság felállítása, amely segíti az országok háborúból békébe történő sikeres átmenetét, amelyet egy hivatal, alapok és az ENSZ békefenntartó műveletei rendőri kapacitása támogat; védelemi felelősség: közös nemzetközi felelősség fenntartás nélküli elfogadása a lakosság védelme érdekében népirtás, háborús bűnök, etnikai tisztogatás és az emberiség elleni bűntettek esetén; emberi jogok, demokrácia és jogrend: az ENSZ emberi jogi mechanizmusának megerősítésére, az Emberi Jogi Főbiztossága költségvetésének megduplázása; az Emberi Jogi Tanács létrehozása; a demokráciának, mint egyetemes értéknek az újra történő megerősítése; az új Demokrácia Alap üdvözlése; a mindent átható, nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, beleértve az egyenlőtlenséget, a nők és lányok elleni erőszakot és a büntetlenséget. A csúcs folyamán végzett ratifikálások idézték elő a Korrupció-ellenes Egyezmény hatálybalépését; menedzsment reform: az ENSZ ellenőrző kapacitásának megerősítése, a felügyeleti szolgáltatások kiterjesztése további szervezetekre; környezet: a klímaváltozások által okozott súlyos kihívás felismerése; cselekvés az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye szerint; segélynyújtás a sebezhető kis szigetek fejlődő államainak; mindenfajta természeti veszélyre vonatkozó globális korai jelzőrendszer felállítása; nemzetközi egészségügy: a HIV/AIDS, a tbc és a malária elleni küzdelem fokozása megelőzésen, gondozáson, kezelésen és támogatáson keresztül; az új nemzetközi egészségügyi szabályok maradéktalan megvalósítása, és az Egészségügyi Világszervezet járványkitörést jelző globális riasztó-reagáló hálózatának támogatása; humanitárius segítségnyújtás: a Központi Katasztrófaelhárítási Alap tevékenységének javítása, hogy a segély azonnali legyen, amikor a katasztrófa bekövetkezik; az otthonukból elüldözöttekre vonatkozó vezérelvek elismerése, mint az otthonukból elüldözöttek védelmének fontos kerete; az Alapokmány korszerűsítése: a Gyámsági Tanács megszüntetése és az Alapokmányban az "ellenséges államokra" történő anakronisztikus hivatkozás törlése. A vállalt kötelezettségekből sokat teljesítettek, azonban számos teljesítése még folyamatban van. három állandó bizottság: a Program és Koordinációs Bizottság, a Nem Kormányzati Szervezetek Bizottsága, Bizottság a Kormányközi Intézményekkel való tárgyalásokra; szakértői testületek olyan témákban, mint a földrajzi nevek, közigazgatás, nemzetközi adóügyi együttműködés és veszélyes anyagok szállítása; egyéb testületek, beleértve az őshonos lakosok ügyeivel foglalkozó állandó fórumot. 20