Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Homolya András mestertanár BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék K. épület, magasföldszint 26. E-mail: homolya.andras@epito.bme.hu Te tudod mik ezek az érdekes pontjelek és falitáblák Budapesten? Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság 32. Vándorgyűlés Békéscsaba, 2019. július 4-6.
A Zazar folyó, békésen és egynapos kiadós eső után (Nagybánya, Máramaros megye, Románia)
A vízszabályozási munkálatok helyi alapsíkjai 1750: Vág, Mikoviny Sámuel 1735. Selmecbánya, Akadémia 1752: Laborc, Reizner János 1766: Balaton, Krieger Sámuel 1769: Duna, Karpe Mihály 1774: Tisza, Réthi Gábor 1775: Berettyó, Gaszner Lőrinc
A vízszabályozási munkálatok helyi alapsíkjai 1786: Szegedi mocsarak, Vedres István 1777. budai m. Királyi Tudományegyetem Geodézia Tanszék elődje: Alkalmazott Felsőbb Mennyiségtan Tanszék 1782. Institutum Geometricum (Institutum Geometrico-Hydrotechnicum) 1790: Duna Tisza csatorna, Kiss József és Gábor 1818 1824: Körösök, Huszár Mátyás Szintezési utasítás 1834: Tisza, Lányi Sámuel (Lányi Sámuel festőművész is volt, önarcképe Magyar Nemzeti Galériában látható.) a magasságok függőkben 1820. Huszár Mátyás, belgrádi alapszint
A budai hasonlítósík : A Duna sempontja felett Vásárhelyi Pál, 1828 1840 a régi vízmérce: 1863-ig (elpusztul: 1906) az új vízmérce: 1850 1869 Magasságok: Pesten: 100 konzolos falitáblán Budán: 50 konzolos falitáblán + 50 budai vasasztalon Óbudán: 50 konzolos falitáblán
Az új vízmérce a Lánchíd pillérén
Városi szintezések Budapesten kívül Kecskemét: Szolnok: Győr: Miskolc: Vízszinelés Lejtmérezés Lejtméreti tábla Lejtmérési főpont Latinul libelláció (libellatio), németül nivellírung (Nivellierung, Nivellement)
Városi szintezések Budapesten kívül Békéscsaba 1911. Görcs Péter Kindulási pont: Széchenyi utca végén lévő Kőrös-híd nyugati oldalán lévő vasszög 87,010 m (Vásárhelyi-féle rendszer) 100 falitárcsa (1958-ban még 97 megtaláható volt)
A petronelli alapsík 1823 1840: a Duna libellációja és mappációja Huszár Mátyás Vásárhelyi Pál Halátsy Miklós Lányi Sámuel Kamőtczy Gábor Vörös László Hieronymi Ottó Ferenc 1843: Vásárhelyi Pál: átszámítás a petronelli alapszintre (Lányi Sámuel festőművész is volt, önarcképe Magyar Nemzeti Galériában látható.)
A történelmi időnkben Fővárosunkat sújtó ismert, jelentősebb árvizek 1012. az első, ismert és feljegyzett árvíz egyes irodalmi források 52 árvízről írnak jeges ár <-> zöldár
A történelmi időnkben Fővárosunkat sújtó ismert, jelentősebb árvizek 1732 1830 között: 12 feljegyzett árvíz 1744. jeges ár 1775. jeges ár 1799. jeges ár (7.26 méteren tetőzött) 1838. jeges ár (9.27 méteren tetőzött) Az adatok forrása: Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadása, Budapest, 1896.
Az 1838. évi árvíz idején vízzel elöntött terület térképe Forrás: Budapest természeti földrajza; szerk. Dr. Pécsi Márton Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
Jókai Mór: Kárpáti Zoltán
Az Ördög-árok nyílt árkos része Az Ördög-árok csatornában Az Ördög-árok Dunába ömlése Az adatok forrása: Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadása, Budapest, 1896. és saját fotó
Az Ördög-árok rombolása 1875. június 26. Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870 1930.) Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1931. és https://mult-kor.hu/
Szabad királyi Pest város lejtmérésének peremes falitáblája, a Pesti Ferencesek temploma falában (1863) A munka vállalkozója és irányítója: Doletskó Ferenc mérnök
32 6 = 32 láb 6 hüvelyk a duna sempontja felett = (bécsi) öl, láb, hüvelyk 1 bécsi öl = 1,896 méter 1 bécsi öl = 6 láb 1 láb = 12 hüvelyk 1 hüvelyk = 12 vonal Tehát: 32 6 = 32 láb 6 hüvelyk = 10.273 méter a duna sempontja felett A sempont magassága: 96,585 maf Összesen: 10,273+96,585=106,858 maf
Buda szintezésének peremes falitáblája, II. kerület Frankel Leó út (1871) A munka irányítója: Marek János, a Háromszögméreti Számító Hivatal vezetője
Óbuda szintezésének peremes falitáblája, III. kerület Miklós tér (1874) A munka irányítója: Marek János, a Háromszögméreti Számító Hivatal vezetője
Vízrajzi magasságjegy, Óbudai Szent Péter és Pál plébánia templom (1893) A munka végrehajtója: az akkori földművelési tárca Vízrajzi Osztálya
A főváros szintezésének falitárcsája, a Budapesti Műegyetem Központi épület falában (1933) A munka irányítója: Oltay Károly, a Geodézia Tanszék professzora
A főváros szintezésének falitárcsája kőben rögzítve (1933)
Az országos szintezés falitárcsája a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó lábazatában
Rákospalota rendezett tanácsú város szintezésének falitárcsája (1927)
Kispest város szintezésének falitárcsája
Szintezési csap (az 1950-es évektől)
Kőben gomb
Bendefy-féle Budapest szintezési főalappont Máriaremetén létesült: 1954-ben Fotó: Piri Dávid
Konzolos gomb, Belvárosi plébánia templom (1964 előtt) Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a híd építésénél használták. Párja a budai hídfőnél, a gellérthegyi vízesés támfalában.
Árvízjel az V. kerületi Havas utca 4. számú ház udvari falán (1732)
Az 1775. évi árvíz emléktáblája a Döbrentei utca 15. számú ház falán
Az 1838. évi árvíz emléktáblája a Döbrentei utca 15. számú ház falán
Az 1838. évi árvíz emléktáblája a budai Gyorskocsi utcában
Emléktábla az Angolkisasszonyok Váci utcai templomában
Árvíztábla a Magyar Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utcai kerítésén
Az 1838. évi árvíz emléktáblája a Veres Pálné utca 29. falán
Az 1838. évi árvíz centenáriumára készült emléktábla a pesti Szerb utcában
Az 1838. évi árvízszintet jelző tábla a Rókus kápolna bejáratánál
A nagy árvizek szintjét megörökítő tábla a Szabadság híd budai hídfőjénél, az alsó rakparton.
Felhasznált irodalom: 1. Budapest műszaki útmutatója; szerk. Edvi Illés Aladár Magyar Mérnök- és Építész Egylet, Budapest, 1896. 2. Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum; Tankönyvkiadó, Budapest, 1955. 3. Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon; Budapest, 1958. 4. Budapest természeti földrajza; szerk. Dr. Pécsi Márton; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. 5. Kiss Albert Winkler Gusztáv: Az 1838. évi árvízjelek hitelességének vizsgálata; Geodézia és Kartográfia, 1974. 6. A magyar földmérés és térképészet története; szerk. dr. Joó István Raum Frigyes; Bp. 1990 1993. 7. Noéh Ferenc: Régi földmérési jelek Budapesten; kézirat, 2010. A bemutatott fényképeket készítette: Bakos Margit, Homolya András, Noéh Ferenc és dr. Varga József