Közlekedési csomópontok új helyzete, a belváros közlekedésének átalakítása

Budapest kereskedelmi és turisztikai helyzetének revitalizációja Budapest, 2014. február 5. Közlekedési csomópontok új helyzete, a belváros közlekedésének átalakítása Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Tartalom Bevezető gondolatok Nem mindegy hol, hogyan élünk Mobilitási kihívások Célrendszer Fejlesztések

Bevezető gondolatok Definíció szerint Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. A település az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, laknak, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is. Egyéni és kollektív tevékenységek, folyamatok, viszonylatok és állapotok gyűjtője. Magyarország, Budapest A magyar lakosság 69%-a (6 935 000 fő) ma már városban él, az utazási és szállítási láncok kiinduló, illetve végpontja tehát ilyen arányban a városi térség. A majdnem 3 millió fő lakosú Közép-magyarországi régió részesedése Magyarország GDP-jéből 48,6 %, ebből Budapest 39,8%.

Bevezető gondolatok Magasabb szintű stratégiák Az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 11 tematikus célhoz kapcsolja a támogatható fejlesztéseket, ezek közül a 7. tematikus célkitűzés a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. Magyarország e tervezési időszakra kötött Partnerségi Megállapodása az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiájával való összhang megteremtéséhez fő nemzeti fejlesztési prioritásként említi a gazdasági szereplők versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését, az energia és erőforrás hatékonyság növelését. Az Európa 2020 stratégia Erőforrás hatékony Európa kiemelt kezdeményezésében a tagállamok felelősségi körébe utalja, hogy összpontosítsanak a torlódás és szennyezőanyag-kibocsátás fő színteréül szolgáló városi közlekedésre, alakítsanak ki intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúrát ezt a Nemzeti Közlekedési Stratégia meg is fogalmazza. A nemzeti fejlesztési prioritásként megfogalmazott célok csak akkor érhetők el, ha azok megvalósításához megfelelő arányú fejlesztési forrás is biztosítható a városok, köztük kiemelten Budapest számára.

Bevezető gondolatok A fejlesztés, beavatkozás helye: az utazási lánc egyes elemei Az utazó személye (utazási szokások, mobilitási döntés) Az utazási szolgáltatások (elérhetőség, tájékoztatás, információ) Az infrastruktúra: a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) a kapcsolat, a hálózati elem (vonalas létesítmény) az átszállópontok (módváltó helyek) az igénybe vett közlekedési eszközök

Nem mindegy hol, hogyan élünk Egy bejárás képei

Mobilitási kihívások Lesz-e forrás? Üzemeltetési források (közösségi közlekedési finanszírozása, járműpark megújítása, fenntartás, karbantartás) Fejlesztési források (projektek) (ábra: GDP területarányos megoszlása, 2006) Hogyan tovább motorizáció? A közösségi közlekedés csökkenő részaránya Torlódások (városközpont) Levegőminőség romlás, rezgés, zaj Parkolás vs. élhető városi terek

Mobilitási kihívások Lesz-e együttműködés? (nemzeti / helyi tervezési / működési integráció, kooperáció) Közigazgatási és funkcionális városhatár

Mobilitási kihívások Oldódik-e a centralizáció? Dunai átkelések

Mobilitási kihívások Hogyan jutunk el az intermodalitáshoz? Meglévő infrastruktúra és korszerű igények

Mobilitási kihívások Felhasználó-barát? Tervezés és valóság sziget-üzemek?

Célrendszer Trendek A személygépjármű forgalom csökken (2008 óta) Stratégiai cél: élhető város! Folyamatos igény a fejlesztésekre csökkenő források Paradigmaváltás: becsüld előre és biztosítsd helyett célozd meg és menedzseld Igény az integrált tervezésre és működésre A világ is változik

Célrendszer Balázs Mór Terv: Jövőkép: Budapest legyen élhető és vonzó, egyedi karakterű főváros, amely az ország és a várostérség innovatív, gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja lesz. Közlekedés szerepe (átfogó cél): A fővárosi közlekedési rendszer segítse Budapest és várostérsége versenyképességének fenntartását, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. A közlekedésfejlesztés célterületei (specifikus célok): Biztonságos, kiszámítható és megbízható közlekedés (hatékony szervezéssel, stabil finanszírozással) Élhető városi környezet (a közlekedési igények és módválasztás befolyásolásával) Rendszerintegráció (helyi, regionális és nagytérségi szinten, az esélyegyenlőség és a gazdasági együttműködés erősítésével)

Célrendszer Balázs Mór Terv: Célkitűzések (operatív célok): Biztonságos infrastruktúra (a meglévő közlekedési hálózatok üzembiztos működtetése, közterületek újrafelosztása, intermodális csomópontok utasközpontú fejlesztése) Megújuló járműállomány (kényelmes, utasbarát jármű- és eszközállomány korszerűsítés, fejlesztés) Hatékony szolgáltatások (megbízható közlekedésszervezéssel és városi léptékű rendszerfejlesztésekkel) Hálózati kapcsolódások (országos, regionális és városi szinten) Beavatkozási területek: Kombinált közlekedés Közlekedésbiztonság Gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Közösségi közlekedés Közúti közlekedés Teherforgalom, city logisztika

Célrendszer Balázs Mór Terv: Intézkedések (a városon belül): Intermodális központok, csomópontok fejlesztése Parkolás-szabályozás Balesetmentes megbocsátó környezet A gyalogos közlekedés feltételeinek javítása Gyalogátkelők és aluljárók fejlesztése Összefüggő kerékpáros főhálózat Kerékpáros átjárhatóság, kerékpáros-barát mellékúthálózat Kerékpártárolás feltételeinek javítása, kiegészítő szolgáltatások Közösségi kerékpárrendszer működtetése és fejlesztése Helyi, regionális és országos turisztikai kapcsolatok fejlesztése Közös peronos megállóhelyek kialakítása Közös tömegközlekedési sávok kialakítása Rövid idejű ( kiss&ride ) megállási helyek létesítése Városnéző járművek, turistabuszok közlekedésének szabályozása Forgalomcsillapított és korlátozott forgalmú zónák kialakítása Teherforgalmi behajtás szabályozási rendszerének fejlesztése Koncentrált rakodóhelyek rendszerének fejlesztése Átfogó city logisztikai koncepció

Fejlesztések Utazó központú szolgáltatások bkk.hu weboldal (menetrendek, forgalmi információ): napi 32,000 látogató BKK Facebook valós idejű közlekedési információs csatorna: napi 31,000 látogató BKK INFO: valós idejű, azonnali, átlátható közlekedési információk (jelenleg 6500 előfizető), mobil applikáció fejlesztése FUTÁR: valós idejű utazási információk (megállók, járművek, átszállópontok) Ügyfélpontok, jegykiadó automaták Igényvezérelt szolgáltatások (Telebusz) Elektronikus jegyrendszer fejlesztése

Fejlesztések Versenyképes jármű, pálya, hálózat Elavult, elöregedett járműpark lecserélése, kiváltása (járműbeszerzés, új buszüzemeltetési modell) Leamortizálódott kötöttpályás infrastruktúra megújítása (pályarekonstrukció, akadálymentesítés) Hálózati hiányosságok felszámolása, kapacitáshiányok megszűntetése (részhálózatok összekapcsolása, hálózatbővítés, átszállás-minimalizálás) Előnyben részesítés (buszsávok, elválasztott villamos pálya) Szolgáltatásbiztonság

Fejlesztések Elérhetőség, multimodalitás, szabályozás Utolsó mérföld : gyaloglás és alternatívái Élhető belváros: gyalogos és kerékpáros barát infrastruktúra (terek, utcák, eszközök kerékpártámasz, MOL-bubi, Duna-part) Átszállópontok fejlesztése (P+R, B+R) Újraosztott közlekedési felületek (útfelújítás) Szabályozás (városi útdíj)? Városi és elővárosi rendszerek együttműködése?

Egy közlekedési biztos munkája nemcsak stoptáblákról és jelzőlámpákról szól. ( ) A várostervezés kulcsfontosságú ügy a jövő szempontjából /Janette Sadik-Khan, közlekedési biztos, New York City/ Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető laszlo.kerenyi@bkk.hu