Az I. és II. katonai felmérés térképeinek EOV rendszerbe illesztése és vektorizálása a Barcs környékén kijelölt területen Geo-Referencia Műszaki Szolgáltató Betéti Társaság Budapest, 1
1. A feladat leírása: A feladat kettős volt. Egyrészt a Dráva mentén kijelölt területen az I. és a II. katonai felmérés rendelkezésre álló szelvényeit újabb topográfiai térképekről levett illesztőpontok segítségével a lehetséges pontossággal EOV rendszerbe kellett transzformálni. A második feladat az így pontosított térképek meghatározott topográfiai tartalmának vektorizálása volt. 2. Alapanyagok: A feldolgozandó területet az I. felmérés alábbi térképlapjai jelentették: VII-27 VIII-28 alsó fele VIII-29 3. Műszaki tartalom: a) az I. katonai felmérés anyagának transzformálása EOV rendszerbe Az I. katonai felmérés VII-27, VIII-28 és VIII-29 jelű szelvényeit Burker és Ruvigni alhadnagyok mérték fel 1784-ben. A szelvényeknek az ARCANUM Adatbázis Kft. DVD kiadványáról származó beltartalmát először úgy illesztettük össze, ahogyan a szkennelt raszterek az 1:28 800 méretarányú szelvények adott méretű szabályos téglalapjait kitöltik. Ezután újabb topográfiai térképekről (EOTR 1:10000) illesztőpontokat vettünk át, amelyekkel az I. felmérés anyagát közelítőleg EOV rendszerbe lehet transzformálni. A 26 db illesztőpontot jellemzően ma is álló templomok helyén, vagy falvak ma is meglévő utcáinak kereszteződéseiben vettük fel (1. ábra). 1. ábra. Az I. felmérés kiválasztott szelvényei összeillesztve, transzformálás előtt, az illesztőpontokkal. 2
Az illesztés után az I. felmérés EOV rendszerbe transzformált rasztere a 2. ábrán látható. Az I. felmérés vetületnélküliségéből és a felmérés technológiájából adódik, hogy a térkép helyzeti pontossága és torzulási viszonyai igen változatosak: sokszor néhány 10 kmen belül is elérik az 1-2 km-t. Főként a településektől távoli, nehezen megközelíthető ártéri területeken valószínűsíthető, hogy a térkép egyes elemei nem pontos felmérés alapján kerültek ábrázolásra. Ebből következik, hogy az EOV rendszerbe illesztés is csak olyan mértékben tud pontosabb eredménnyel szolgálni, amennyire az illesztőpontoknál helyre húzott raszter azon a területen torzít: az illesztőponttal le nem fedhető köztes területeken jócskán maradnak eltérések. 2. ábra. Az I. felmérés kiválasztott szelvényei EOV rendszerbe transzformálva b) az I. katonai felmérés meghatározott topográfiai tartalmának vektorizálása A digitalizálás a megrendelő által meghatározott topográfiai tartalomra terjedt ki (3. ábra). A térképen átfedés- és hézagmentes felületi topológiát alakítottunk ki az alábbi jelkulcsi elemek elkülönítésével: Folyó, Tó, Mocsaras terület, Mező legelő, Bokros terület, Szántó, Település területe kertekkel. Vonalas elemként különítettük el a vízfolyásokat, a területen két kategóriába sorolható (országút, egyéb út) utakat, valamint a réveket, a megye- és tartomány-határokat. Pontszerű objektumként a felületszerűen lehatárolt településeken kívül eső épületeket, a hidakat, a templomokat és a hajómalmokat vettük fel. A fentieket jelkulcsi elemenként külön ESRI Shape fájlokban készítettük el, amelyekhez attribútumként is hozzáfűztük a jelkulcsi megnevezést, valamint a hidak esetén az elforgatás szögét. A vektorizált térkép a 4. ábrán látható. 3
3. ábra. Az I. katonai felmérés vektorizált tartalmának jelkulcsa. 4. ábra. A vektorizált I. felmérés 4
c) a II. katonai felmérés anyagának transzformálása EOV rendszerbe Első lépésben az ARCANUM Adatbázis Kft. által készített, georeferált, összefűzött 1:28800 méretarányú II. katonai felmérési szelvényeket tartalmazó DVD kiadványból EOV rendszerben exportáltuk ki a II. felmérés azon részét, amely lefedi az I. katonai felmérés VII-27, VIII-28 (alsó fele) és VIII-29 jelű, az előzőekben EOV rendszerbe illesztett szelvényeit. A szóbanforgó terület a II. felmérés keretében 1859-ben került térképezésre. A kivágat georeferálását ezután újabb topográfiai térképekről (EOTR 1:10000) származó illesztőpontokkal tovább pontosítottuk. A 27 db illesztőpontot jellemzően ma is álló templomok helyén, vagy falvak ma is meglévő utcáinak kereszteződéseiben vettük fel (5. ábra). 5. ábra. A II. felmérés kivágatának további transzformálásához felhasznált illesztőpontok Az illesztés után a II. felmérés EOV rendszerbe transzformált rasztere a 6. ábrán látható. Az I. felméréshez képest lényegesen pontosabb illesztést értünk el, köszönhetően a geodéziailag megalapozottabb, és fejlettebb mérési módszerekkel készült II. felmérési térképek már eleve nagyobb pontosságának. Ebben az esetben inkább az jelentette a gondot, hogy a mozaikolt alapanyagon a felmérési lapok illesztése pontatlan volt, amely a papír eredeti visszahajtása miatt az egyes szelvények bizonyos határain jelentkező hiányra, illetve a mozaikoláskor a sarokpontok pontatlan pozicionálására vezethető vissza. 5
6. ábra. A II. felmérés kivágata EOV rendszerbe transzformálva d) a II. katonai felmérés meghatározott topográfiai tartalmának vektorizálása A digitalizálás a megrendelő által meghatározott topográfiai tartalomra terjedt ki (7. ábra). A II. felmérés jóval gazdagabb jelkulcsi tartalommal, részletesebben és pontosabban ábrázolja a területet. A felületi topológiában az átfedések elkerülése végett a felmérés jelkulcsából kiindulva, de olykor az abban megjelenő elemek kombinálásával alakítottunk ki felülettípusokat. Például az eredeti jelkulcs szerint külön felületi jel (színes szelvény esetén homogén színkitöltés) jelöli az erdőt, legelőt, rétet stb., és ettől független térképi jelek utalnak arra, ha egy terület pl. mocsaras vagy vizenyős. Így a vizenyős rét, vagy a mocsaras erdő eredetileg önálló jelkulcsi elemként nem szerepel, mi azonban az átfedés-mentes felületi topológia kialakítása érdekében külön jelkulcsi elemként kezeltük a fentiekhez hasonló kombinált típusokat. A vonalas elemek között a vízfolyások, gátak, megye- és tartományhatárok, valamint az utak és a révek mellett megjelent a vasút is. Az utak a területen három jelkulcsi kategóriába tartoznak: Karbantartott kocsiút, Nem karbantartott kocsiút, Országút. Pontszerű objektumként a felületszerűen lehatárolt településeken kívül eső épületeket, a hidakat, a templomokat és a hajómalmokat vettük fel. A fentieket jelkulcsi elemenként külön ESRI Shape fájlokban készítettük el, amelyekhez attribútumként is hozzáfűztük a jelkulcsi megnevezést, valamint a hidak esetén az elforgatás szögét. A vektorizált térkép a 8. ábrán látható. A 9. ábrán a vektorizált térképet domborzatárnyékolással kombináltuk, amelyhez a domborzatmodell a korábbi munkánk keretében az 1:10000-es topográfiai térképek alapján elkészített domborzatmodellből (másutt pedig a kevésbé részletes SRTM modellből) származik. 6
7
7. ábra. A II. katonai felmérés vektorizált tartalmának jelkulcsa. 8. ábra. A vektorizált II. felmérés 9. ábra. A vektorizált II. felmérés domborzatárnyékolással 8
4. Átadott munkarészek: I. katonai felmérés: A kijelölt térképlapok mozaikja EOV rendszerbe illesztve, ECW formátumban (1_katfelm_illesztett.ecw) A topográfiai térkép vektorizált állományai jelkulcsi elemenként külön fájlokban, ESRI Shape formátumban A vektorizált térkép jelkulcsi megjelenítése raszteres (GeoTIF) formátumban (1_katfelm_ujrarajzolt.tif) II. katonai felmérés: Az I. felmérés kijelölt területét lefedő mozaik a II. felmérés anyagából, EOV rendszerbe illesztve, ECW formátumban (2_katfelm_illesztett.ecw) A topográfiai térkép vektorizált állományai jelkulcsi elemenként külön fájlokban, ESRI Shape formátumban A vektorizált térkép jelkulcsi megjelenítése raszteres (GeoTIF) formátumban (2_katfelm_ujrarajzolt.tif) A vektorizált térkép jelkulcsi megjelenítése domborzatárnyékolással kombinálva, raszteres (GeoTIF) formátumban (2_katfelm_ujrarajzolt_arnyekolt.tif) 9