Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı
Tartalom A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
A megújuló energiák fajtái Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelıdik, vagy megújul. A források egy lehetséges besorolása: A Nap A Föld forgási energiája A gravitáció A geotermális energia
A megújuló energiák fajtái (forrás: PYLON Kft.)
A Föld megújuló energia potenciálja
A gyakorlatban hasznosított Biomassza Napenergia Geotermia Szélenergia Vízenergia megújuló energiák fajtái Egyéb: apály-dagály, a tengerhullámok és a tengerek hıjének hasznosítása; hidrogén, metanol
Biomassza A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levı szerves anyagok és élılények összessége. Csoportosítása halmazállapot szerint Szilárd Folyékony Gáznemő Csoportosítása származási hely szerint Elsıdleges Másodlagos Harmadlagos
Biomassza Szilárd - Világátlagban a felhasznált energia kb. 10 %-át, fejlıdı országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik (tőzifa, faapríték, pellet, brikett) Folyékony - A bio-hajtóanyagok elıállítása nem a potenciális lehetıségek, hanem az igények szerint alakul - hazai termeléső alapanyagokból 540-660 ezer tonna használható fel biodízel/biogázolaj gyártására Gáznemő - részben hulladékból és melléktermékekbıl, részben speciálisan erre a célra termelt növényekbıl állítható elı
Napenergia A napenergia hasznosítás közvetlen módjai: fotovillamos (aktív) hasznosításkor napelemek segítségével villamos energia állítható elı, amellyel közvetlenül, vagy tárolás után villamosenergiafogyasztóberendezések mőködtethetık. hıenergia hasznosítás, amely passzív vagy aktív módon történhet: passzív hasznosítás történhet az épületek megfelelı tájolásával, egyéb építészeti megoldásokkal (jelen tanulmányban nem részletezzük) aktív hasznosítás esetén napkollektor, valamint gépészeti eszközök segítségével vizet melegítünk fel a napenergia segítségével (használati melegvíz készítés, főtésrásegítés, naperımő).
Geotermia Alkalmazás módja: - Közvetlen (hévíz kutak) - Közvetett (hıszivattyú) Alkalmazási célok: belsı terek főtésére, hőtésére melegvíz-szolgáltatásra termálfürdıkben ipari célokra mezıgazdasági célokra
Szélenergia Alkalmazások: Szélerımővek (1000 kw felett) Szélgenerátorok (1000 kw alatt) Szélmotorok (helyi igények, tanyavillamosítás, öntözırendszerek, vízszivattyúzás) Szélkerék (néhány kw) Magyarország földrajzi területének kb. 65%-a alkalmatlan, szélerımővek telepítésére, un. tiltott területnek minısül (település belterülete, vízfelület, védett terület, villamos távvezeték megközelítés stb.)
Vízenergia Törpe vízerımő - teljesítménye nem haladja meg az 1MW-ot; korábban malomként funkcionáltak (rendkívül vízállás-függık) Folyami vízerımő - a folyókra telepített, azok mozgási energiáját hasznosító, általában közepes teljesítményő erımővek Gát erımő - gát által felduzzasztott folyó vizének helyzeti (potenciális mozgási) energiáját hasznosító erımő ( speciális alkalmazási területe a villamosenergiatárolás: szivattyús tározós erımő)
Egyéb megújuló energiák Apály-dagály Tenger hıje Tengerhullámok Hidrogén (ha megújuló energiából állítják elı) Metanol (ha megújuló energiából állítják elı)
A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
Környezetvédelem és megújuló energiaforrások A fosszilis energiahordozók felhasználásának környezetkárosító hatásai: légszennyezés vízszennyezés talajszennyezés üvegházhatás
Környezetvédelem és megújuló energiaforrások
Környezetvédelem és megújuló energiaforrások
Környezetvédelem és megújuló energiaforrások A meglévı energiakészletek mérsékelt felhasználására és az energiafelhasználással járó környezeti terhelés csökkentésére két fı megoldási lehetıség van: A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások minél szélesebb körő használata. Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1400 1200 1000 800 600 400 200 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kıolaj szén 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év
A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Az EU Bizottság energiahatékonyság-növelésre és megújuló energia hasznosításra vonatkozó céljai összefoglalóan a következık: az energiahatékonyság 20%-os növelése 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése 2020-ra (bázisév 1990) a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra emelése az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ra a gépjármő-üzemanyag bioüzemanyaghányadának 10%-ra emelése 2020-ra
Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban A megújuló energiaforrások aránya a primerenergia-felhasználáson belül az EU tagországaiban 2020-ban (mértékegység: %) (forrás: EU) 50% 45% 40% 35% 30% % 25% 20% 15% 10% 5% 0% SE LV FI AT PT DK EE SI RO FR LT ES DE EL IT BG IE PL UK NL SK BE CY CZ HU LU MT EU
Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban A megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-termelés energiaráfordításain belül az EU tagországaiban 2005-ben és 2010-ben (%) (forrás: EU)
Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Az EU Bizottság eszközei az energiahatékonyságnövelésre és megújuló energia hasznosítás támogatására : Energiapolitika Direktívák Kutatás-fejlesztés, demonstráció Piacösztönzés, tudatformálás Programok: FP7, Intelligent Energy for Europe, Technológia Platformok, Joint Implementation, CO2 kereskedelem stb.
A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon Az energetikával összefüggı problémák: 70% feletti importfüggıség Ellátásbiztonság Környezeti fenntarthatóság Versenyképesség Energiahatékonyság szintje Növekvı energiaárak szociális problémák Lehetséges megoldások: Energiahatékonyság növelése Helyi energiatermelés, környezetkímélı megújuló energiaforrások alkalmazása A legjobb elérhetı technológiák alkalmazása Fenntartható termelés és fogyasztás
350 300 250 200 150 100 50 0 Fıbb energetikai adatok változása (2000-2007) (forrás: KSH, Magyar Energia Hivatal) 2000 2004 2006 2007 GDP Végsı energia felhasználás Villamosenergia-felhasználá s Földgáz fe lha sználás Háztartás i villamosenergia ár Ipari villamose nergia ár Háztartás i földgáz á r Ipari földgáz ár Háztartás i távhı ár Ipari távhı ár Összenergia -felhasználás % (2000=100% )
Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon (forrás: Energia Központ Kht.) Az energiaforrások szerkezete 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Többi energiahordozó Import villamos energia Atomerımővi villamos energia Földgáz Kıolaj és kıolajtermékek Szénféleségek 10% 0% 2000 2004 2005 2006 Év 60 000 TJ Megújuló energia hasznosítás Magyarországon (2001-2006) 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Bioüzemanyagok Fotovillamos Szélenergia Vízenergia Biogáz Egyéb biomassza Fahulladék Fa Termikus napenergia Geotermia 0 2001 2002 2003 2004. 2005 2006 Év
Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon
Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon Elsıdleges biomassza: fa, mezıgazdasági növényi melléktermék Másodlagos biomassza: állati eredető Harmadlagos biomassza: hulladékok
Napenergia Magyarországon Magyarországon átlagosan évi 2100 napsütéses órák száma ez évente kb. 1200-1300 kwh/m 2 beérkezı hıenergiát jelent Területi eloszlása nem egyenletes, de a különbségek nem jelentısek Kb. 50 ezer négyzetméter beépített napkollektor A mezıgazdaságban három kiemelt területe van: a növényházak, a szárítás és a technológiai melegvíz-készítés A fotovoltaikus alkalmazások kb. 75 %-a az autonóm áramellátás és kb. 25 %-a a közvetlen villamos hálózatba történı táplálás
Biomassza Magyarországon a megújuló energia hasznosítás döntı részét, kb. 80%-át a biomassza képviseli, és a megújuló energia alkalmazások növelésének egyik legkézenfekvıbb lehetısége elsıdleges a biomasszán belül a fa a bioüzemanyagok a biogáz potenciál kb. 300 MW 10-12 nagyobb kapacitású biogáz üzem, illetve mintegy 40 kommunális biogáz üzem létesítése várható
Szélenergia Magyarországon Jelenleg 63 darab szélerımő mőködik Magyarországon, összesen 112,075 MW kapacitással Magyar Energia Hivatal 330 MW teljesítményő szélerımő beépítésre és hálózatra csatlakoztatására adott engedélyt
Vízenergia Magyarországon Hernádon 2 db 500 kw teljesítményő vízerımő Kesznyéteni Vízerımő 4,4 MW Tiszalöki Vízerımő 11,5 MW Kiskörei Vízerımő 28 MW Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerımővek döntı többsége
Geotermális energia Magyarországon Magyarország rendelkezik a Föld nyolcadik legnagyobb geotermális potenciáljával - a termálvízkészlet hıtartalmának jelenleg 5% hasznosul (kb. 900 db mőködı termálkút). Hasznosítás formái: Balneológia Mezıgazdasági hıhasznosítás Kommunális hıhasznosítás, ill. melegvízellátás Ipari célok
A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
A KKV-k energiahatékonyság-növelési és a megújuló energia hasznosítási lehetıségei Eszközök: Energiafelhasználás- csökkentés, energiahatékonyság-növelés Energiaellátó rendszer korszerősítése, megújuló energiaforrások alkalmazásával Hatások: Energiaköltségek csökkentése Versenyképesség növelése Egészséges és fenntartható környezet Éghajlatváltozás hatásainak csökkentése
A KKV-k energiahatékonyság-növelési és a megújuló energia hasznosítási lehetıségei Az energiarendszer strukturált elemzése 1. Energetikus (energia menedzser) alkalmazása, kinevezése 2. Az elemzés célterületeinek meghatározása 3. A rendszer határainak definiálása 4. Adatgyőjtés 5. Folyamábra (Sankey diagram) készítése 6. Energia információs rendszer kialakítása, mőködtetése 7. Adatfeldolgozás, indikátorok 8. Teljesítmény gazdálkodás és energiagazdálkodás 9. Értékelés az energia menedzsment rendszer alapján 10. Intézkedési terv kidolgozása 11. Az intézkedési tervben szereplı projektek megvalósítása
Az energiarendszer strukturált elemzése 1. Energetikus (energia menedzser) alkalmazása, kinevezése felelıs a teljes információgyőjtési, elemzési és döntéselıkészítési munka koordinálásáért 2. Az elemzés célterületeinek meghatározása az energiafelhasználás súlyponti területei fajlagos energiafelhasználások általános ( rezsi ) jellegő energiafelhasználás humán befolyásoló tényezık
Az energiarendszer strukturált elemzése 3. A rendszer határainak definiálása meg kell határozni, hogy a vizsgálat mely tevékenységekre, épületekre, berendezésekre terjedjen ki 4. Adatgyőjtés Energiaszámlák Mérési adatok a beépített mérık leolvasásával Berendezések mőbizonylatai Kézikönyvek, egyéb irodalmi adatok Célvizsgálat keretében végzett eseti mérések Számítások, mőszaki becslések Energia veszteség feltáró vizsgálatok (energia audit) jegyzıkönyvei
Az energiarendszer strukturált elemzése 5. Folyamábra (Sankey diagram) készítése melyrıl leolvasható, hogy melyek a nagy energiafogyasztású helyek, technológiák, illetve a rendszer energiaveszteségei is megjeleníthetık
Az energiarendszer strukturált elemzése 6. Energia információs rendszer kialakítása, mőködtetése az adatok győjtése és feldolgozása révén figyelemmel lehet követni az energiafelhasználás szezonális különbségeit, a súlyponti területek energiafelhasználásának alakulásait 7. Adatfeldolgozás, indikátorok a vállalkozás egészére vonatkozó adatok szervezeti egységekre vonatkozó adatok termelési folyamatokra vonatkozó adatok
Az energiarendszer strukturált elemzése 8. Teljesítmény gazdálkodás és energiagazdálkodás A berendezések energiavételezése idıben jelentısen különbözı lehet, pl. Folyamatos üzem, állandó terheléssel, Folyamatos üzem periódikusan változó terheléssel, Szakaszos üzem a gyártási követelményekhez igazodva, Napszaktól függı szakaszos üzem stb. Néhány fontosabb lehetséges megoldás a csúcs-csökkentésre: A nagy teljesítményfelvételő berendezések párhuzamos üzemének csökkentése üzemidı-eltolással, vagy szakaszos üzem bevezetésével. A bojlerek és forróvíz tárolók üzemeltetésének munkaidın kívüli (esetleg éjszakai) idıszakra való eltolása.
Az energiarendszer strukturált elemzése 9. Értékelés az energia menedzsment rendszer alapján A rendszer mőködése keretében értékelni kell, hogy az energiafogyasztás mennyisége és hatékonysága idıben hogyan változott, mely technológiai területeken és fogyasztó berendezéseknél volt meghatározó, egy elıre meghatározott (elvárt) szinthez képest hogy alakult
Az energiarendszer strukturált elemzése 10. Intézkedési terv kidolgozása Az intézkedési tervben célszerő a tervezett beavatkozásokat három csoportba sorolva feltüntetni: 1. Költségmentesen és azonnal bevezethetı intézkedések (pl. főtési hımérséklet csökkentése, tudatformálás stb.) 2. Alacsony költséggel bevezethetı intézkedések (termosztatikus radiátorszelepek felszerelése, munkaszervezési beavatkozások a technológiáknál stb.) 3. Beruházást igénylı beavatkozások (pl. fosszilis tüzelıanyagról megújuló energia alkalmazására való áttérés)
Az energiarendszer strukturált elemzése Az intézkedési tervben felsorolt feladatokat az alábbiak szerint kell bemutatni: 1. A feladat megnevezése, tartalma 2. Az elvégzendı részfeladatok meghatározása 3. Témafelelıs, résztvevık 4. Határidık 5. A várható eredmények 6. Az eredmények mérésének, értékelésének módja 7. Becsült költségvetés, és a javasolt finanszírozási források
Az energiarendszer strukturált elemzése 11. Az intézkedési tervben szereplı projektek megvalósítása I. szakasz Elı-megvalósíthatósági tanulmány készítése Megvalósíthatósági tanulmány készítése Üzleti terv Környezeti hatásvizsgálatok II. szakasz Építési engedélyezési eljárás Szakhatósági engedélyezés Elıtervek, kiviteli tervek készítése A megvalósításban részt vevı vállalkozások pályáztatása, pályázati dokumentun
A KKV-k energiahatékonyság-növelési és a megújuló energia hasznosítási lehetıségei A részletes elemzés várható eredményei: Teljes körő áttekintés az energia rendszer mőködésérıl, az energia felhasználásról, a kapcsolódó költségekrıl és az emissziókról A lényeges energiafogyasztók azonosítása, az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia hasznosítás lehetséges területeinek, mértékének és módjának meghatározása A folyamatos monitoring lehetıségének megteremtése
Tartalom A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A KKV-k számára elsıdlegesen a következı technológiák állnak rendelkezésre: Hıellátás napkollektorral, hıszivattyúval vagy biomassza tüzeléssel Villamosenergia-ellátás napelemmel vagy szélgenerátorral
Napkollektoros hıellátás (forrás: Kardos Labor Kft.) Hazai adottságok Hasznosítási lehetıségek
Ahonnan származik (forrás: Kardos Labor Kft.)
Direkt és szórt sugárzás (forrás: Kardos Labor Kft.)
Napkollektoros hıellátás A hazánkban alkalmazott napkollektor típusai: Üvegfedés nélküli mőanyag abszorberek Síkkollektorok Vákuumcsöves napkollektorok
Síkkollektor (forrás: Kardos Labor Kft.)
Vákuumcsöves kollektor (forrás: Kardos Labor Kft.)
Felhasználási területek Használati melegvíz Technológiai melegvíz Épületfőtés és hőtés
Megéri-e napkollektort használni? Az elérhetı megtakarítások (Kardos Labor Kft. számításai) Használati melegvíz (HMV), technológiai melegvíz Főtés rásegítés Szezonális medencével kombinált főtés Éves energia megtakarítás, amennyiben a nyári hónapokban nincs túltermelés: 60-65% Rossz hıszigeteléső ház esetén: 8-10% Átlagos hazai kivitelezéső ház esetén: 20-30% Közel passzív ház esetén akár 50% Összes főtési energiaigény 40-50%
Háztartási rendszer (forrás: Kardos Labor Kft.)
Kıkút Gyöngyöspuszta, napi 9800 liter HMV elıállítása (forrás: Kardos Labor Kft.)
Ipari üzem melegvíz-ellátása (forrás: Kardos Labor Kft.)
Megvalósult napkollektoros rendszer Csiki-Bege Autó Pláza: 2 db Apricus AP30 típusú napkollektor (Kardos Labor Kft.) napi 2500 liter 50 C-os használati melegvíz megtérülés kb. 7 éven belül
Napkollektoros melegvíz-ellátás megtérülése (forrás: Kardos Labor Kft.) Energiahordozó 1 KWh-ra vetített költség (Ft) Napi felhasználás 100 liter víz (15 C-ról 50 C-ra delta T=35 C) (Ft) Éves költség (Ft) 300 nap Elektromos áram 35 142 42 671 Földgáz (100 Ft/m 3 ) 13 51 15 240 Éves energiaköltség napkollektor használatakor Elektromos áram esetén 17 068 Elektromos áram esetén 25 603 Megtakarítás Földgáz esetén 6 096 Földgáz esetén 9 144
Napkollektoros melegvíz-ellátás 2 m 2 napkollektorra vetített beruházási költség (nettó, Ft) 220,000 megtérülése (forrás: Kardos Labor Kft.) Napi 100 liter melegvíz elıállításához 2 m 2 napkollektor szükséges, amely az éves energiaigény kb.:60%-át fedezi. Elektromos áram 9 Megtérülés Földgáz 24
Példa a napkollektoros hıellátásra (forrás: Kardos Labor Kft.) Thermosolar TS 300 típusú szelektív síkkollektorok, 10 év garanciával Eloxált alumíniumból készült szerelıkeret, a kollektorok ferdetetıre szereléséhez Digitális, mikroprocesszoros szabályozás a kollektor köri szivattyú fordulatszámának változtatásával Szoláris szerelési egység szivattyúval, és minden szükséges szerelvénnyel Gumimembrános zárt tágulási tartály Tőzzománc belsı felületvédelmő, hıszigetelt, két hıcserélıs melegvíztároló Környezetbarát, nem mérgezı fagyálló hıátadó folyadék. Melegvíz fogyasztók száma Kollektorfelület Bojler térfogat Fıbb anyagár Teljes rendszerár csıvezetékkel és kivitelezéssel Nettó Bruttó Nettó Bruttó 3-4személy 2 db / 4 m² 300 liter 609.600.- 508.000.- 715.000.- 858.600.- 3-6 személy 3 db / 6 m² 300 liter 753.600.- 628.000.- 857.000.- 1.028.400.-
Hıszivattyús hıellátás A hıszivattyú mőködési elve A hıszivattyú alkalmazási területei A hıszivattyú típusai 1. Levegı/víz 2. Szonda/víz 3. Víz/víz
Hıszivattyús hıellátás főtésre - hőtésre
Hıszivattyúk hınyerı (primer) oldalának típusai (forrás: Hidro-Geodrilling Kft.)
Hıszivattyús rendszer főtési módban
Hıszivattyús rendszer hőtési módban
Hıszivattyús hıellátás A hıszivattyú alkalmazás szempontjai, feltételei Hıforrás Engedélyeztetés Hıszigetelés Hıleadók Hıszivattyú berendezés Megtérülés Kapcsolódás meglévı rendszerekhez
Hıszivattyús hıellátás (Hidro-Geodrilling Kft. számításai)
Hıszivattyús hıellátás A hıszivattyú további elınyei földgáz tüzeléssel szemben: Nincs szükség kémények építésére, felújítására, nagyobb rendszereknél főtési személyzetre. Nincs tőz- és robbanásveszély, gázmérgezés. Nyári idıszakban a hıszivattyúval hőteni lehet a helyiségeket. Földgázt csak egy irányból tudunk importálni, a földgáz üzemő hıellátás ellátásbiztonsági kockázata ezért magas. A hıszivattyú mőködéséhez szükséges áramot viszont a szabad piacon be lehet szerezni, akár hazai, akár külföldi erımővektıl.
Biomassza alapú hıellátás A szilárd biomassza-tüzelés jellemzıi Fıbb alapanyagforrások Hagyományos erdıgazdálkodás Energiaerdık és fás energetikai ültetvények Lágyszárú energetikai ültetvények
Biomassza alapú hıellátás Felhasználás Közvetlen tüzelés Pellet Felhasználói csoportok és biomassza tüzelıanyagok Fogyasztói csoport Lakások, családi házak hıellátása Intézmények, épületcsoportok, hıellátása Tüzelıanyag pellet, brikett, esetleg apríték apríték, kisebb egységeknél: pellet Berendezések Kiskazánok (20-60 KW), kandallók Kiskazánok (20-120 KW) Kazánok (melegvíz; 120-1000 KW) Mezıgazdasági, ipari üzemek apríték, esetleg bálázott anyag Kazánok (melegvíz-, gız, forróvíz-, termoolaj) (0,2-10 MW) Távhıszolgáltatás, erımővek apríték, nagybála Kazánok
Biomassza alapú hıellátás A pellet tüzelés elınyei Környezetvédelem Kényelem Ellátásbiztonság Költséghatékonyság
Biomassza alapú hıellátás A biomassza-tüzelés berendezései Szalmatüzelı berendezések Hasábfa-tüzelés Apríték- és pellet-tüzelés
Biomassza alapú hıellátás Alkalmazás feltételei Folyamatos, az ökológiai szempontoknak is megfelelı alapanyag-ellátás biztosítása Alacsony szállítási távolságok Csökkentett igényekre történı méretezés Fatüzelésnél speciális kéménybélés (acél)
Biomassza alapú hıellátás (példa) 500 m2 alapterülető üzem éves főtési költségeivel: - 200 kwh/m2/év energiafelhasználás - 180 napos főtési idıszak - napi 10-12 órás üzemelés - Hatásfok 90%, pellet főtıérték ~18 MJ/kg Teljesítmény (kw) Kazán ára (bruttó, ezer Ft) Éves energiaigény (GJ/év) Felhasznált tüzelıanyag mennyiség (pellet: kg/év illetve földgáz: m 3 /év) Pellet Földgáz 150 150 3000 2700 832 832 50000 24471 Tüzelıanyag egységára (pellet: Ft/kg illetve földgáz: Ft/m 3 ) Éves tüzelıanyag költség (ezer Ft) 50 118 2500 2900
Napelemes villamosenergia-ellátás Felhasználási területek: Tetszıleges céllal felhasználható elektromos áram elıállítása Tanyavillamosítás, hétvégi házak villamosítása Egyedi vízellátás Vadkárelhárítás Sebességmérı és sebességjelzı rendszerek Közúti jelzések független áramellátása Autonóm utcai, köztéri világítás Híradástechnikai átjátszó tornyok áramellátása Távfelügyeleti eszközök (pl. vízszintszabályozás) áramellátása
Napelemes villamosenergia-ellátás (forrás: KLNSYS Bt.) A napelemes rendszerek lehetnek: Szigetüzemőek (jelenleg mőködı berendezések 75%-a) Szigetüzemő rendszer Világítás DC/AC inverter Váltóáramú fogyasztók Számítógé p Szabályozó Napelemes modul Televízió Video Világítás Egyenáramú fogyasztók Televízió Rádió Akkumulátor Telefon
Napelemes villamosenergia-ellátás (forrás: KLNSYS Bt.) A napelemes rendszerek lehetnek: Hálózatra kapcsoltak (jelenleg mőködı berendezések 25%-a) Visszatöltés Szabályozó Napelemes modul DC/AC inverter Oda-vissza mérı Akkumulátor Egyenáram Rádió Váltóára m Televízió Hálózati áramellátá s
Napelemes villamosenergia-ellátás (forrás: KLNSYS Bt.) Elektromos hálózat Napelemek Fogyasztók Inverter Oda-vissza mérı Hálózatba visszatápláló napelemes rendszer
Napelemes villamosenergia-ellátás (forrás: KLNSYS Bt.) Napelemes autonóm áramforrás (példa) Beépített névleges napelem teljesítmény: 1 kwp Napelem felület: 8 m2 Napelemek rögzítése: tetıre szerelhetı szerelvényekkel Beépített akkumulátor kapacitás: 20 kwh (100 órás kisütésre vonatkozólag) Kimenı feszültség: 12/24/48 VDC és 240VAC,50 Hz Kimenı teljesítmény: 400 W Napi átlagban állandó terhelés mellett kivehetı éves energiamennyiség: 800 kwh (déli tájolást és 65 fokos napelem dılésszöget és magyarországi átlag adatokat figyelembe véve) Beruházási költség: 2.000.000,-Ft Karbantartási költség 30 év alatt: 1.000.000,-Ft Villamos energia költsége: 125 Ft/kWh (30 éves energia termelést és amortizálódást figyelembe véve)
Napelemes villamosenergia-ellátás (forrás: KLNSYS Bt.) Villamos hálózatba tápláló napelemes rendszer (példa) Beépített névleges napelem teljesítmény: 2 kwp Napelem felület: 16 m2 Napelemek rögzítése: tetıre szerelhetı szerelvényekkel Kimenı feszültség: 240VAC,50 Hz A fogyasztó/hálózat napenergiából nyerhetı éves energiamennyisége: 2400 kwh (déli tájolást és 30 fokos napelem dılésszöget és magyarországi átlag adatokat figyelembe véve) Beruházási költség: 2.700.000,-Ft Karbantartási költség 30 év alatt: 400.000,-Ft Villamos energia költsége: 43 Ft/kWh (30 éves energia termelést és amortizálódást figyelembe véve)
Szélgenerátoros villamosenergiaellátás és szélerıgépek alkalmazása (forrás: KLNSYS Bt.) A szélgenerátorok lehetnek szigetüzemőek vagy hálózatra kapcsoltak.
Szélgenerátoros villamosenergiaellátás (forrás: KLNSYS Bt.) Rendszerelemek: - Szélgenerátor - Szabályozó egység - Akkumulátor - Inverter Elhelyezés: - tetıre (nem ajánlott) - földön álló oszlopra (a tartóoszlop és a telepítés költsége a teljes beruházás mintegy 25-50 %-t teszi ki) 2-3 m/s szélnél indulnak el 10-12 m/s szélnél adják le a névleges teljesítményt pl: 6 kw-os generátor adatai (INCLIN 6000 Neo): Rotorátmérı: 4m Súly: 156 Kg Rögzítés: 7 m magas tartóoszlop, 3pontos feszítés, pontonként 8 köbméter betonozás (talajtól, szélerıtıl függ)
Alkalmazás feltételei Szélgenerátoros villamosenergiaellátás (forrás: KLNSYS Bt.) - Földön álló oszlopra szerelt szélgenerátor esetén 6m-es magasságig nem szükséges építési engedély - Falra, illetve tetıre történı telepítés esetén 3 m- rel haladhatja meg a tetıgerinc magasságát külön engedélyeztetés nélkül (többlet költség, zavaró rezgések, a szerkezet károsítása, generátor mőködését befolyásoló turbulenciák)
Szélerıgépek és szélgenerátorok (forrás: Nyír-Öko-Watt Kft.) Típus: Ajánlás: Teljesítmény: Állvány magasság Irányár AER 6 Fóliaházak, kiskertek. Zöldséges kert 470-800 liter/óra 6 m 565 e Ft AER 7 Kiskertek és vadászterületek vízellátása 670-1.200 liter/óra 7 m 925 e Ft AER 10 Kertészetek, magángazdaságok, állattenyésztések és vadászterületek vízellátására 2.000-2.500 liter/óra 10 m 1.129 e Ft AER 12 Kertészetek, magángazdaságok, állattenyésztések vízellátására, víztárolók feltöltésére. 3.000-3.500 liter/óra 12 m 1.437 e Ft AER 21 Termıföld öntözés, legeltetés, állattartás, belvíz-, árvíz elleni küzdelem, szennyvizek szállítása, halastavak, kis tavak feltöltése, vadászati területek 3.000-9.000 liter/óra 21 m 1.750 e Ft AER/G 12 V 1000W-os ÁRAM- FEJLESZ Tİ Hétvégi házak, vadászházak, tanyák, hodályok és egyéb építmények villamos energia ellátására 12 V 1000 W/óra fogyasztásig, 300-400 Ah akkumulátor-telep töltésére. A berendezéssel és az inverter segítségével 220 V váltakozó áram elıállítható. 1.935 e Ft
Szélgenerátoros autonóm villamosenergiaellátás és szélerıgépek alkalmazása Szélerıgépek hasznosítása Termıföldek öntözése Legeltetéses állattartás fejlesztése, itatók vízfeltöltése Talajvízszint szabályozás Szennyvizek szállítása, tisztítása, levegıztetése Halastavak, holtágak, víztározók, vizes élıhelyek életbenntartása, az elpárolgott víz pótlása Vadgazdálkodási területen a vadak helyben tartása, itatók, dagonyázók vízellátása
A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások Megújuló energia hasznosítás az Európai Unióban Megújuló energia hasznosítási lehetıségek Magyarországon A KKV-k energiahatékonyság-növelési lehetıségei Megújuló energia hasznosítási technológiák és gyakorlati alkalmazások A megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei
Energiahatékonyság-növelési és megújuló energia projektek finanszírozási lehetıségei Nemzeti Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból (Kódszám: KEOP-2007-4.1) Energetikai hatékonyság fokozása (Kódszám: KEOP-2007-5.1) Harmadik feles finanszírozás (Kódszám: KEOP-2007-5.2) Energiahatékonysági Hitel Alap (EHA) Az Európai Unió 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (EU-FP7) Kereskedelmi bankok finanszírozási konstrukciói Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) - háztartások
Nemzeti Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból (Kódszám: KEOP-2007-4.1) A pályázók köre: Vállalkozások, költségvetési szervek és intézményeik, valamint azok többségi tulajdonú vállalkozásai, valamint non-profit szervezetek. A támogatás formája és intenzitása: vissza nem térítendı támogatás Támogatás mértéke: az összes elszámolható ktg. min. 10%-a, max. az 50%-a. Elnyerhetı támogatás összege: Min. 1 millió forint, max. 800 millió forint. Rendelkezésre álló forrás: 2007-2008 évre 13,26 milliárd forint Beadási határidı: 2007. október 24-tıl folyamatosan További információ: www.nfu.hu
Nemzeti Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása (Kódszám: KEOP-2007-5.1) A pályázók köre: Kis- és közepes vállalkozások, költségvetési szervek és intézményeik, valamint azok többségi tulajdonú vállalkozásai, valamint non-profit szervezetek. A támogatás formája és intenzitása: vissza nem térítendı támogatás Támogatás mértéke: az összes elszámolható ktg. min. 10%-a, max. az 50%-a. Elnyerhetı támogatás összege: max. 500 millió forint. (A támogatott projekt mérete el kell hogy érje a min. 10 millió forintot.) Rendelkezésre álló forrás: 2007-2008 évre 8,76 milliárd forint Beadási határidı: 2007. október 24-tıl folyamatosan További információ: www.nfu.hu
Nemzeti Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Harmadik feles finanszírozás (Kódszám: KEOP-2007-5.2) A pályázók köre: Harmadik feles finanszírozást végzı szervezetek pályázhatnak. A támogatás formája és intenzitása: vissza nem térítendı támogatás Támogatás mértéke: Világítás és egyéb elektromos rendszerszintő korszerősítés esetén 10 %. Főtéskorszerősítés esetén 14,5 % Elnyerhetı támogatás összege: min. 1 millió, max. 50 millió forint. Rendelkezésre álló forrás: 2007-2013 közötti idıszakban 15 milliárd forint. Beadási határidı: 2007. október 24-tıl folyamatosan További információ: www.nfu.hu
Nemzeti Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program GOP-2008-2.1.1A Mikro és kisvállalkozások technológiai fejlesztése A pályázat keretében rendelkezésre álló forrás: 2008 évre 7,4 milliárd forint. Pályázatok benyújtása 2008. április 4-tıl 2008. december 31- ig lehetséges. További információ: www.nfu.hu
Energiahatékonysági Hitel Alap (EHA) Támogatható projektek: Abszolút energia-megtakarítást eredményezı projektek. A pályázók köre: Természetes személyek Jogi személyek Jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok Feltétel: Elért energia-megtakarítás: legalább: 50 GJ/év/ MFt Gazdaságos beruházás A támogatás formája és intenzitása: Kedvezményes kölcsön beruházásokhoz, max. 80 %. Kamat: jegybanki alapkamat 1/3-a + 2,5% Elnyerhetı támogatás (hitel) összege: max. 100 millió Ft Beadási határidı: folyamatos További információ: www.energiakozpont.hu
Energiahatékonysági Hitel Alap (EHA) az energiatermelés-, szállítás-, átalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényeinek csökkentését, a veszteségek mérséklését korszerő, energiatakarékos technológiai rendszerek alkalmazását, elterjesztését, a hulladékhı hasznosításokat, valamint az energiahordozóként hasznosítható melléktermékek, hulladékok energetikai célú felhasználását, biomassza, a nap-, a szél- és a geotermikus energiaforrások hasznosítását, a távfőtéses lakások hı- és melegvíz felhasználásának szabályozását, mérését és ezáltal az energiafogyasztás csökkentését, a villamosenergia-felhasználás mérséklését, az energiatermeléssel kapcsolt hıszolgáltatást, az ipari-, lakossági- és kommunális fogyasztóknál az energiafelhasználás hıszigeteléssel történı mérséklését, a kül-, és beltéri-, továbbá közvilágítási rendszerek korszerősítését, az energiatakarékos készülékek és berendezések széleskörő alkalmazását
A megújuló energia projektek további finanszírozási lehetıségei Az Európai Unió 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja (EU-FP7) A hatéves keretprogram négy specifikus programra tagolódva Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások magában foglalja az EU új kutatásprogramjának fı célkitőzéseit. Az Energia témakör célja a jelenlegi (fosszilis tüzelıanyagokra alapuló) energetikai rendszer átalakítása egy nagyobb energiahatékonyságon alapuló rendszerré, figyelembe véve a jelenlegi ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat is. A KKV-k, mint konzorciumi tagok pályázhatnak önálló kutatási tevékenységgel, vagy a KKV feladata az új technológiával szemben támasztott igények megfogalmazása, a kutatás-fejlesztést végzı konzorciumi tagok munkájának folyamatos segítése, az új eljárás telepítése, kísérleti üzemeltetése stb.
ÖSSZEFOGLALÁS A hagyományos energiaellátási rendszerek egyre kevésbé felelnek meg a fenntartható fejlıdés követelményeinek A növekvı energiaárak és az energiaimport-függıség veszélyezteti a magyar gazdaság fejlıdését, ezen belül a vállalkozások versenyképességét Megoldás: Energiatakarékosság, energiahatékonyság-növelés A helyi energiaellátó rendszerek fejlesztése, új és megújuló energiaforrások széles körő alkalmazása
Magnum vectigal est parsimonia Marcus Tullius Cicero Köszönöm a megtisztelı figyelmet! Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı www.chic.hu meszaros@chic.hu