Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. Raktárbővítés Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. 2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 Raktárbővítés Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Beruházó: Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. (2657 Rétság, Ipari út 2.) Megrendelő: Value 4 Real Kft. (1027 Kapás utca 6-12.) Készítő: Komlóssy Mérnöki Kft. (1126 Budapest Fodor utca 2/d.) Projektszám: 1929. Komlóssy Eszter Ügyvezető igazgató Komlóssy Mérnöki Kft. 2019.07.25.

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK 5 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 5 1.2 GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA 6 1.3 AZ EVD BENYÚJTÓ AZONOSÍTÓ ADATAI 6 1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE 6 2 A TELEPHELY ÉS A TERVEZETT BŐVÍTÉS BEMUTATÁSA 7 2.1 TERÜLETI ELHELYEZÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS 7 2.2 A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI TERV, BEÉPÍTETTSÉG 7 2.3 INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK 10 2.4 A TELEPHELYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK 10 2.4.1 A Telephelyen meglévő és tervezett tevékenységek 10 2.4.2 Kapcsolódó telephelyi infrastruktúrák 10 2.4.2.1 Ivóvíz/oltóvíz ellátás és vízkezelés 10 2.4.2.2 Szennyvizek kezelése 11 2.4.2.3 Csapadékvíz kezelése, elvezetése 11 2.4.2.4 Épületgépészet (hűtés, fűtés, szellőzés) 12 2.5 ANYAG ÉS ENERGIA HASZNÁLAT 12 2.5.1 A Telephely anyaghasználata 12 2.5.2 A Telephely energiaellátása 12 2.6 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 13 2.6.1 A Telephelyen keletkező hulladékok 13 2.6.2 A Telephelyen keletkező hulladékok kezelése 13 2.7 A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI FELTÉTELEI 14 2.7.1 Dolgozói létszám 14 2.7.2 Működési idő 14 2.8 MÉRTÉKADÓ ÜZEMELÉS ALATTI GÉPJÁRMŰFORGALOM 14 2.9 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA 14 2.10 A BŐVÍTMÉNY TERVEZETT ÉLETTARTAMA 15 2.11 ÜTEMEZÉS, JÖVŐBELI BŐVÍTÉSEK, ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK 15 2.12 A DOKUMENTÁCIÓBAN VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK 15 2.13 A BŐVÍTMÉNY MEGÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK 16 2.13.1 Az építőmunkások száma 16 2.13.2 Az építés időzítése, időtartama és napi munkaideje 16 2.13.3 Az építés alatti gépjárműforgalom és munkagéphasználat 16 2.13.4 Építési vízigény és szennyvízkibocsátás 17 2.13.5 Építési helyigény 17 2.14 ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZŐI 17 2.14.1 Adatok megbízhatósága 17 2.14.2 Üzleti titokkal kapcsolatos információk 17 3 A TERVEZETT BŐVÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 18 3.1 AZ ELŐZETES VIZSGÁLAT SORÁN VIZSGÁLANDÓ HATÓTÉNYEZŐK 18 3.1.1 Építés és felhagyás során figyelembeveendő hatótényezők 18 3.1.2 Az üzemelés során figyelembeveendő környezeti hatótényezők 19 3.1.3 Meghibásodásokból, vészhelyzetekből származó környezeti hatótényezők 19 3.2 LEVEGŐMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS HATÁSOK 20 3.2.1 Alapállapot és meteorológiai viszonyok 20 3.2.1.1 Jogszabályi háttér 20 3.2.1.2 Zónabesorolás 20 3.2.1.3 A Telephely környezetének levegőminősége, alap-levegőterheltség 20 KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 2 TREDEGAR KFT.

3.2.1.4 A levegőterheltségi szint határértékeire vonatkozó követelmények 21 3.2.1.5 Meteorológiai és helyrajzi viszonyok 21 3.2.2 Levegőminőség építési tevékenység hatásvizsgálata 21 3.2.2.1 Levegőterhelés hatásainak vizsgálata építés alatt 21 3.2.2.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása építés 23 3.2.2.3 Építés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések 24 3.2.3 Levegőminőség üzemelés hatása 24 3.2.3.1 Levegőterhelés hatása az üzemelés alatt 24 3.2.3.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása üzemelés 30 3.2.3.3 Üzemelés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések 30 3.2.4 Levegőminőség - monitoring 31 3.2.5 A Bővítés hatása a klímaváltozási szempontból a levegőminőségre 31 3.3 TALAJ ÉS TALAJVÍZ MINŐSÉG 32 3.3.1 Talaj és talajvíz alapállapot 32 3.3.1.1 Jogszabályi háttér 32 3.3.1.2 Általános talaj és talajvíz és hidrogeológiai jellemzők 32 3.3.1.3 A Telephely talaj, talajvíz szennyezettsége 33 3.3.2 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata - építés 33 3.3.2.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése építés alatt 33 3.3.2.2 Talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása - építés 33 3.3.2.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések építés 34 3.3.3 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata üzemelés 34 3.3.3.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése - üzemelés 34 3.3.3.2 A talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása üzemelés 35 3.3.3.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések üzemelés 36 3.3.4 Talaj/talajvíz monitoring 36 3.3.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a talaj/talajvíz testekre 37 3.4 FELSZÍNI VIZEK 38 3.4.1 Felszíni vizek alapállapot 38 3.4.1.1 Jogszabályi háttér 38 3.4.1.2 Felszíni víztestek a Telephely környezetében 38 3.4.1.3 A szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek 38 3.4.2 Felszíni vizek hatásvizsgálata építés 39 3.4.2.1 A felszíni vizeket érő hatások építés 39 3.4.2.2 A felszíni vizeket érő hatások hatásterülete építés 40 3.4.2.3 Mérséklő intézkedések építés alatt 40 3.4.3 Felszíni vizek hatásvizsgálata üzemelés 40 3.4.3.1 Felszíni vizeket érő hatások üzemelés 40 3.4.3.2 Felszíni vizeket érő hatások hatásterülete üzemelés 41 3.4.3.3 Mérséklő intézkedés felszíni vizeket érintő hatásokhoz - üzemelés 41 3.4.4 Felszíni vizekkel kapcsolatos monitoring 41 3.4.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a felszíni vizekre 42 3.5 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM 43 3.5.1 Zaj és rezgésvédelem alapállapot 43 3.5.1.1 A Létesítmény környezetének jelenlegi zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó források 43 3.5.1.2 A Létesítmény környezetének védendő létesítményei 43 3.5.1.3 Zaj- és rezgésvédelmi előírások 44 3.5.1.4 A Telephely hatásával érintett terület zajhelyzete 47 3.5.2 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - építés 49 3.5.2.1 Zaj- és rezgéshatások az építés alatt 49 3.5.2.2 Zaj- és rezgés hatásterületek az építés alatt 51 3.5.2.3 Zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedések az építés alatt 52 3.5.3 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - üzemelés 52 3.5.3.1 Zaj- és rezgéshatások az üzemelés alatt 52 3.5.3.2 Az üzemelés által okozott zaj hatásterület meghatározása 58 3.5.3.3 Zaj- és rezgés hatás mérséklő intézkedések az üzemelés alatt 59 3.5.4 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring 59 3.5.5 A Telephely hatása a klímaváltozásra zaj- és rezgésvédelmi szempontból 59 3.6 HULLADÉKOK HATÁSA 60 3.6.1 Hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok 60 KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 3 TREDEGAR KFT.

3.6.2 Az építési hulladékok hatása 60 3.6.2.1 Építési hulladékok hatásterülete 60 3.6.2.2 Az építési hulladékok kezelésére vonatkozó mérséklő intézkedések 60 3.6.3 Hulladékgazdálkodás az üzemelés alatt 61 3.6.3.1 A Telephely hulladékgazdálkodásának hatásai 61 3.6.3.2 A Telephely hulladékgazdálkodási hatásait mérséklő intézkedések 61 3.6.4 Követelmények és javaslatok hulladékgazdálkodási monitoringra 61 3.7 ÉLŐVILÁG-VÉDELEM 63 3.7.1 Alapállapot jellemzése 63 3.7.1.1 Földrajzi környezet 63 3.7.1.2 Biológiai környezet, életföldrajzi jellemzők 65 3.7.1.3 Természetvédelmi adatok 66 3.7.1.4 A vizsgált terület növényzete és élőhelyei 68 3.7.1.5 A vizsgált terület állatvilága 70 3.7.2 Élővilágot érő hatások vizsgálata építés 70 3.7.2.1 Élővilágot érő építés alatti hatások 70 3.7.2.2 Élővilágot érő építés alatti hatások lehatárolása 70 3.7.2.3 Élővilágot érő építés alatti hatások mérséklő intézkedései 71 3.7.3 Élővilágot érő hatások vizsgálata üzemelés 71 3.7.3.1 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások 71 3.7.3.2 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások lehatárolása 71 3.7.3.3 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások mérséklő intézkedései 72 3.7.4 Élővilágot érő hatások vizsgálata felhagyás 72 3.7.5 Élővilág-védelmi monitoring 72 3.7.6 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból az élővilágra 72 3.8 TÁJVÉDELEM 74 3.8.1 Vonatkozó jogszabályok és szabványok ismertetése 74 3.8.2 Összefüggés területfejlesztési- és rendezési tervekkel 74 3.8.3 Jelenlegi állapot jellemzése 74 3.8.4 A tájat érő hatások jellemzése 75 3.8.4.1 A telepítés, építés időszakában várható hatások 75 3.8.4.2 Az üzemelés időszakában várható hatások 75 3.8.4.3 A felhagyás hatásai 76 3.9 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM 77 3.10 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDŐ HATÁSOK 77 4 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 78 5 IRODALOMJEGYZÉK 79 MELLÉKLETEK: 1. A dokumentációt készítők szakértői jogosultságai 2. Telephelyre vonatkozó tulajdoni lap 3. Csapadékvíz, szennyvíz befogadó nyilatkozatok 4. Légszennyező anyagok terjedési diagramjai FÜGGELÉK: Gyártástechnológiai fejezet külön dokumentumban (Üzleti titkot tartalmaz) KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 4 TREDEGAR KFT.

1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban Beruházó vagy Tredegar Kft. ) telephelyén - 2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 (továbbiakban Telephely ) - belül a raktárkapacitása bővítését (a továbbiakban Bővítés ) tervezi. Jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációt (továbbiakban EVD ) a Komlóssy Mérnöki Kft. (székhely: 1126 Budapest Fodor utca 2/d.) az Előzetes vizsgálati eljáráshoz készítette a Beruházó és a Megrendelő (Value 4 Real Kft.) által rendelkezésünkre bocsátott műszaki adatok felhasználásával, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.), valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével. Jelen dokumentációt a következő szakértők készítették: Név Szakterületek, Engedélyek Komlóssy Eszter MMK 01-8029 SZKV-1.1 Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.2 Levegőtisztaság-védelmi szakértő SZKV-1.3 Víz- és földtani közeg-védelem szakértő Lejárat: visszavonásig érvényes Borbás László MMK 01-0411 SZKV 1.4 - Zaj és rezgésvédelmi szakértő Lejárat: visszavonásig érvényes Zalai Tamás SZ-006/2010 Élővilág-védelemi és tájvédelmi szakértő Lejárat: visszavonásig érvényes A szakértői engedélyek másolatait az 1. mellékletben csatoltuk. Az előzetes vizsgálati eljárás előkészítő lépéseként 2019. június 13-án egyeztetést folytattunk a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal. 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Bővítés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 120. pontja Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3ha-tól -- alá esik, ezért előzetes vizsgálat köteles. Az illetékes környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, mivel a Telephely mérete (38.184 m 2 ) meghaladja a 3 ha-t, és a Telephely vonatkozásában még nem került Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásra (a Telephely 1998-ban létesült), ezért a tervezett Bővítéshez kapcsolódóan szükséges lefolytatni az Előzetes vizsgálati eljárást. Mivel a jelen Előzetes vizsgálati eljárás csak a Telephely raktározási kapacitásának bővítése miatt vált szükségessé; a termelési tevékenység nem képezi engedélyezés tárgyát, de jelen vizsgálat során a már működő tevékenységeket is figyelembe vettük a Telephely teljes környezetvédelmi hatásának meghatározása céljából. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 5 TREDEGAR KFT.

Már előzetesen is hangsúlyozzuk, hogy a Tredegar Kft. fő tevékenysége a műanyag fóliagyártás a beérkező műanyag alapanyagok feldolgozásával történik, azaz nem játszódik le polimerizáció a gyártás során, így sem a meglévő, sem a tervezett tevékenységek nem tartoznak a fenti rendelet egyéb mellékleteibe, azaz a tervezett Bővítés sem környezeti hatásvizsgálat és sem egységes környezethasználati engedély köteles nem lesz. 1.2 GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA Mivel a Tredegar Kft nyilatkozata alapján a gyártás technológia üzleti titkokat tartalmaz, ezért a gyártás részletes technológia leírása (folyamatábrák, berendezés és anyaglisták, stb.) Függelékként kerül jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációhoz csatolásra. 1.3 AZ EVD BENYÚJTÓ AZONOSÍTÓ ADATAI Cég neve: Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2657 Rétság, Ipari út 2. Cégjegyzékszám: 12 09 003297 KÜJ szám: 100 349 230 KTJ szám: 100 672 966 Felelős képviselő: Horváth Ágnes agnes.horvath@tredegar.com +36 30 462 8006 (mobil) Kapcsolattartó: Varga István istvan.varga@tredegar.com +36 30 349 6751 (mobil) A Telephely tulajdonosa a Beruházó, a Tredegar Kft.; az ingatlan tulajdonlapját a 2. mellékletben csatoltuk. 1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE A Tredegar Kft. 1998. óta folytat műanyag fólia gyártási tevékenységet a Telephelyen. Jelenleg bizonyos alapanyagok és késztermékek raktározását külső raktárban oldja meg, mivel a Telephelyen belül nem áll rendelkezésre a szükséges raktárterület. A tervezett Bővítés során a hiányzó raktározási kapacitást kívánják létrehozni Telephelyen belül. A Bővítés a következő előnyökkel jár: Nem lesz szükség a raktározott anyagok/termékek szállítására, így a Telephely kapcsolódó, közlekedésből eredő szennyezőanyag kibocsátása csökken; Az épülő raktár korszerű, energetikai és környezetvédelmi szempontból kedvezőbb feltételekkel működtethető épület lesz, mint a jelenlegi bérelt raktárépület; A raktárkapacitás Telephelyen belüli elhelyezkedése lehetővé teszi a rugalmasabb termelés szervezést a szükségtelen szállítási idők kiiktatása által; A fejlesztés az építőipari szolgáltatások használata által gazdaságélénkítő hatást fejt ki az építés időszakában a régióban. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 6 TREDEGAR KFT.

2 A TELEPHELY ÉS A TERVEZETT BŐVÍTÉS BEMUTATÁSA 2.1 TERÜLETI ELHELYEZÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS A Tredegar Kft 3,8 ha nagyságú, Rétság Hrsz. 1004 alatti Telephelyét és annak környezetét a 2.1.a ábra mutatja be: 2.1.a ábra: A Telephely elhelyezkedése Tolmács Rétság Tredegar Kft Telephelye A Telephely környezete: Észak: Kelet: Dél: Nyugat: 2. sz. főút Rétsági ipari park útja Rétsági ipari park útja, majd Hungary Enbi Kft. (gumihenger, szigetelőanyag gyártás) Hi-Lex Hungary Kft gyártó üzeme (vezérlőkábel és ablakemelő szerelvény gyártás). A Tredegar Kft. telephelye a 2. sz. főút mentén helyezkedik el, így a főút a Telephelyről közvetlenül, lakott terület érintése nélkül megközelíthető. 2.2 A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI TERV, BEÉPÍTETTSÉG A Telephely a Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete alapján GIP Ek zónába (ld. 2.2.a ábra), (Gazdasági-ipari zóna) tartozik. A zónában a kialakítandó legkisebb zöldfelület 25 % és a legnagyobb beépíthető terület mértéke 50%. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 7 TREDEGAR KFT.

2.2.a ábra: A Telephelyre vonatkozó szabályozási terv kivonat Tredegar Kft Telephelye Forrás: Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete A tervezett beépítettséget a 2.2.b táblázat, a Telephely helyszínrajzát a 2.2.c ábra mutatja. 2.2.b táblázat: A meglévő és a tervezett beépítettség Telephelyen Jellemző Meglévő állapot Tervezett állapot Területnagyság 38.184 m 2 38.184 m 2 Beépített terület 6.230 m 2 10.370 m 2 Hasznos alapterület 6.882 m 2 11.022 m 2 Utak, parkolók, dokkolók területe 7.860 m 2 9.426 m 2 Zöldterület 24.094 m 2 = 61 % 18.389 m 2 = 48 % Gépjármű parkolók területe 86 db 86 db Forrás: Value 4 Real Kft., 2019. július A Bővítés részét képező raktárhelyiség közvetlenül kapcsolódik a meglévő épülethez, a meglévő épület magasságági méreteit követve. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 8 TREDEGAR KFT.

Meglévő parkolók 32 db Meglévő parkolók 32 db 2.2.c ábra: A Tredegar Kft. Telephelyének meglévő és tervezett létesítményei Műanyag granulátum silópark Gyártási hulladék gyűjtés Veszélyes anyag tárolás Tűzivíz tartály diesel sprinkler szivattyúkkal Udvar bővítés Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely helye áthelyezett állapotban Meglévő épület Jelmagyarázat Meglévő hűtőgép Meglévő parkolók 22 db Épület bővítés Tervezett Rooftop berendezés Meglévő kazánház Meglévő transzformátorok Meglévő légkezelők Meglévő hőszivattyúk Forrás: Value 4 Real Kft, 2019. július KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 9 TREDEGAR KFT.

A bővítmény főbb épületszerkezetei a következők: Alapozás: síkalapozás, előregyártott vasbeton kehelyalappal Tartószerkezet: előregyártott vasbeton pillérek, vb főtartók és szelemenek, acél trapézlemez zárófödém. Homlokzat: előregyártott acél fegyverzetű hőszigetelt szendvics panelekkel. Tető: az acél trapézlemezre fektetett párafékező fólia, majd lépésálló kőzetgyapot, UV álló PVC fedés. Padló: acélhajas beton ipari padló, tömörített zúzottkő ágyazaton. 2.3 INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK A Telephely jelenlegi és tervezett infrastruktúra kapcsolatait a tervezett kapacitásokkal a 2.3.a táblázat mutatja be. 2.3.a táblázat: A Telephely infrastruktúra kapcsolatai Közműkapcsolat Meglévő Tervezett Befogadó/szolgáltató kapacitás kapacitás Ivóvíz 15 m 3 /d 15 m 3 /d Duna-menti Regionális Vízmű Zrt. Oltóvíz 2.700 l/perc 2.520 l/perc Duna-menti Regionális Vízmű Zrt. (új sprinkler rendszer miatt csökkent) Szennyvíz-elvezetés 15 m 3 /nap 15 m 3 /nap Ipari Park szennyvíz Csapadékvíz elvezetés 341 l/s 433 l/s Iparipark csapadékvíz elvezető rendszere Telken belüli, áthelyezendő szikkasztó árok Elektromos áramellátás 6.250kW 6.786,5 ELMŰ-ÉMÁSZ Kft. Földgáz ellátás 65 m 3 /h 65 m 3 /h TIGÁZ -DSO Földgázelosztó Kft. Forrás: Tredegar és Value 4 Real Kft. 2019. július 2.4 A TELEPHELYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK 2.4.1 A Telephelyen meglévő és tervezett tevékenységek A Telephelyen jelenleg folytatott tevékenységek műanyag fólia gyártása extrudálással. A bővítményben tervezett tevékenység raktározás, illetve egy 200 m 2 -es területre opcionálisan terjeszkedhet a gyártási tevékenység a későbbiekben. A gyártástechnológia részletes leírása a Függelékben csatolt Gyártástechnológiai fejezetben található, mivel a Gyártás technológia üzleti titkokat tartalmaz. A tervezett raktárban az anyagokat és a késztermékeket targoncákkal fogják mozgatni, amelyek töltését elektromos targonca töltőállomás biztosítja. 2.4.2 Kapcsolódó telephelyi infrastruktúrák 2.4.2.1 Ivóvíz/oltóvíz ellátás és vízkezelés A Telephely ivóvíz/locsolóvíz/oltóvíz ellátása a Telephelyen rendelkezésre álló ivóvízellátó vezetékről történik. A Telephelyen vízkezelésként csak egy vízlágyító KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 10 TREDEGAR KFT.

berendezés üzemel. Az újonnan létesített csarnokrészben vizesblokk részek kialakítása nem tervezett (egy mosdó és egy szemzuhany kivételével). A jelenlegi ivóvízellátórendszer kapacitás növelése nem szükséges. Az oltóvízrendszer részét képezi a meglévő tűzivíztartály 2 db sprinkler szivattyúval, amelyek egy szabadonálló épületben, a sprinkler gépházban üzemelnek. A külső oltóvíz rendszer új tűzcsapokkal egészül ki, de az oltóvíz-ellátó rendszer kapacitása megfelelő, mivel az új sprinkler rendszer miatt az oltóvíz igény csökkenthető. 2.4.2.2 Szennyvizek kezelése A Telephelyen emberi tartózkodásból háztartási jellegű szennyvíz keletkezik, amelynek befogadója az Ipari Park elválasztott rendszerű közcsatorna rendszere; illetve technológiai szennyvíz a Munchy (újragranuláló) berendezés által keletkezik, amelyet folyékony hulladékként szállítanak el a Telephelyről. Az újonnan létesített csarnokrészben vizesblokk részek kialakítása nem tervezett (egy mosdó és egyszemzuhany kivételével), ezért a jelenlegi szennyvízelvezető-rendszer kapacitás növelése nem szükséges. 2.4.2.3 Csapadékvíz kezelése, elvezetése A Telephely csapadékvíz elvezetése jelenleg biztosított. A csapadékvíz elvezetés jelenlegi és a tervezett módját a 2.4.2.3.a ábrán látható. A Bővítés során a földmedrű nyílt árok részleges áthelyezése és új olajfogó(k) beépítése is szükséges; a földmedrű nyílt árok áthelyezése vízjogi engedélyezés köteles tevékenység. A csapadékvizek befogadója az Ipari park csapadékvíz elvezető rendszere, majd a Pusztaszántói-patak (befogadó nyilatkozat a 3. mellékletben került csatolásra). 2.4.2.3.a ábra: A Telephely csapadékvíz elvezetési rendszere Forrás: Tredegar Kft, 2019. július KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 11 TREDEGAR KFT.

2.4.2.4 Épületgépészet (hűtés, fűtés, szellőzés) A 2.4.2.4.a táblázatban a meglévő és a tervezett gépészeti berendezéseket foglaltuk össze. 2.4.2.4.a táblázat: Épületgépészeti berendezések Trane hűtőgépek: EKY 1045 EKY 2057 EKZ 1211 Kazánok 2 db Viessman Paromat Triplex 1 db Viessman Paromat Triplex Berendezés Db Beépített kapacitás Meglévő épületgépészeti berendezések 3 db 3 db 47,9 kw 65,0 kw 73,1 kw + 51,8 kw 2*460 kw 225 kw Vízlágyító berendezés (VAD 25 Pro S) 1 db 2 m 3 /h Tervezett épületgépészeti berendezések Kompakt roof-top hőszivattyús berendezés belső ventilátorokkal, elektronikus fűtéssel kiegészítve (hűtés + fűtés +szellőzés) Forrás: A Value 4 Real Kft. és Tredegar Kft adatszolgáltatásai, 2019. július 3 db 33.000 m 3 /h egységenként 2.5 ANYAG ÉS ENERGIA HASZNÁLAT 2.5.1 A Telephely anyaghasználata A Telephelyen a jellemző anyaghasználat a gyártástechnológiához kapcsolódik, amelyet a Függelékben csatolt Gyártástechnológiai fejezetben mutatunk be. 2.5.2 A Telephely energiaellátása A Telephely energiahasználata a Bővítés hatására a következőképpen változik: Elektromos áram 6.250 kw-ről 6.786,5-re Földgáz 65 m 3 /h (változatlan) A tervezett Bővítés során újabb földgázigény nem jelentkezik, de az elektromos áramigény megnövekszik 536,5 kw-tal. A Telephelyen jelenleg összesen 6 db transzformátor (3 db 0,4 kv-os, 3 db 0,66 kv-os kapacitású) működik. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 12 TREDEGAR KFT.

2.6 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 2.6.1 A Telephelyen keletkező hulladékok A Telephelyen keletkező hulladékokat a 2.6.1.a táblázatban mutatjuk be. 2.6.1.a táblázat: A Telephelyen keletkező hulladékok mennyisége és kezelése Hulladéktípusa Hulladék kód Keletkező mennyiség t/év) Kezelés kód Hulladékkezelő/ elszállító Veszélyes anyagokkal szennyezett 15 01 10* 0,05 G0001 ÉLTEX Kft csomagolási hulladék Veszélyes, fém hulladék 15 01 11* 0,10 G0001 ÉLTEX Kft (palackok) Veszélyes anyagokkal szennyezett 15 02 02* 4,50 G0001 ÉLTEX Kft abszorbensek, szűrőanyagok, védőruházat Veszélyes anyagokat tartalmazó 16 03 03* 0,15 G0001 ÉLTEX Kft szervetlen hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó 20 01 35* 0,85 G0001 ÉLTEX Kft elektromos és elektronikus berendezés Olajfogóból származó hulladék 13 05 08* 8,02 R3s HUNVIRON Kft. Ólomakkumulátorok 16 06 01* 0,02 Telephelyen maradt - Ásványolaj alapú klórvegyületet 1,20 G0001 ÉLTEX Kft 13 01 05 nem tartalmazó olaj Műanyag csomagolási hulladék 15 01 02 1.734,89 R12 ÉLTEX Kft Vas és acél 17 04 05 14,49 R12 ÉLTEX Kft Papír és karton csomagolási 79,28 R12 ÉLTEX Kft 15 01 01 hulladék Fa csomagolási hulladék 15 01 03 15,76 R12 ÉLTEX Kft Nem veszélyes hulladék összesen 1.845,62 Veszélyes hulladék összesen 13,69 Összes hulladék 1.859,31 Forrás: Tredegar Kft., HIR-ÉV Adatszolgáltatás 2018 Hulladék azonosító kódok a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet szerint; veszélyes hulladékok hulladékkódja * -gal jelölve Fenti táblázat nem tartalmazza a közszolgáltató által elszállított, emberi tartózkodásból származó vegyes háztartási jellegű hulladék mennyiségeket, mivel azok nem kerülnek mérésre. A Bővítés után hulladékmennyiség jelentős növekedése nem várható (termelés, átcsomagolás nem lesz, az emberi tartózkodás 5 fő, nem jelentős). 2.6.2 A Telephelyen keletkező hulladékok kezelése A Telephelyen jelenleg a nem veszélyes, újrahasznosítható termelési hulladékokat konténerekben a hátsóudvaron tárolják, ahonnan a hulladék elszállító vállalkozók (ÉLTEX) közvetlenül szállítják el. A Telephelyen szintén a hátsó udvaron, konténerekben - a környezetvédelmi hatóság PE/KTF/40528-4/2016 számú határozatával elfogadott veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely szabályzat alapján veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemel. Mivel a KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 13 TREDEGAR KFT.

veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely Bővítés miatt áthelyezésre kerül, ezért a szabályzat módosítása szükséges a megvalósított változásoknak megfelelően. A háztartási jellegű hulladékokat (vegyes hulladékok és elemek) a hátsó udvaron konténerekben tárolják, ezek a konténerek is a Bővítés helyigénye miatt áthelyezésre kerülnek, de kapacitásuk nem változik. A hulladékok kezelésekor az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglalt követelmények kerülnek betartásra. A háztartási jellegű vegyes, műanyag, fém, illetve papír és karton hulladékok elszállítása a vonatkozó jogszabályok alapján a közszolgáltató feladata. A nem közszolgáltató által elszállítandó hulladékokat továbbra is csak engedéllyel rendelkező vállalkozója szállítja el a területről. 2.7 A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI FELTÉTELEI 2.7.1 Dolgozói létszám A Telephelyen dolgozók száma jelenleg maximum 104 fő, amely várhatóan további 5 fővel nő a tervezett Bővítés következtében. 2.7.2 Működési idő A Telephely működési ideje napi 24 h (12 órás műszakokban) heti hét napon. 2.8 MÉRTÉKADÓ ÜZEMELÉS ALATTI GÉPJÁRMŰFORGALOM A Telephely jelenlegi és Bővítés utáni állapotban jellemző gépjárműforgalma (ld. 2.8.a táblázat) az üzemelés során az alkalmazottakat szállító személygépkocsikból, valamint a raktározott termékeket ki/beszállító, illetve a karbantartáshoz kapcsolódó tehergépjármű forgalomból tevődik össze. A gépjármű forgalom kizárólag nappal (6h- 22h) zajlik. 2.8.a táblázat: A Telephely mértékadó egyirányú gépjármű forgalma üzemelés alatt Napszak Akusztikai járműkategória I. II. III. Személygépkocsi Kis-tehergépjármű Nehézgépjármű [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] Jelenlegi 28 5 12 Bővítés után 30 10 14 Forrás: Value 4 Real Kft. adatszolgáltatása, 2019. július 2.9 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A Telephelyen környezetirányítási rendszer bevezetése nincs, és nem tervezett. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 14 TREDEGAR KFT.

2.10 A BŐVÍTMÉNY TERVEZETT ÉLETTARTAMA A bővítmény tervezett élettartama 25 év. 2.11 ÜTEMEZÉS, JÖVŐBELI BŐVÍTÉSEK, ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK Beruházó a Telephely a jelen dokumentációban szereplő mértéket meghaladó jelentős (>25%) bővítését nem tervezi. Telephelyen kívüli, a jelen Bővítéssel összetartozó tevékenységek sem tervezettek. 2.12 A DOKUMENTÁCIÓBAN VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK A Bővítés (raktár) előkészítő tervezési munkái során (2018-19) több alternatíva felmerült az alkalmazandó építészeti, épületgépészeti, épületvillamossági megoldásokra. A főbb alternatívákat a jelen fejezetben foglaljuk össze: Építészet Az alaprajzi elrendezések tekintetében a fenti verziók vizsgálata után került a jelenlegi verzió kiválasztásra. A vizsgálat során fontos szempont volt a beépítési paramétereknek való megfelelés, és a közműellátottság kérdése. Igény volt, hogy a jelenleg meglévő és lekötött közmű kapacitásokon belül lehessen a létesítményeket bővíteni, így sem kommunális ivó-, sem kommunális szennyvíz növekmény nincs az épületben, csupán a megnövekedett tetőfelület miatt jelentkező esővíz többlet elvezetését kell megoldani. Megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a bővítmény területén technológia is elhelyezésre kerüljön a raktárfunkció mellett, amelyre a körülmények adottak voltak, de a végleges tervezési programba végül csak raktározási funkció került be. A 2.12.a ábrán bemutatott opciók közül a 4. került végül elfogadásra és kidolgozásra. 2.12.a ábra: A vizsgált építészeti (helyszínrajzi) opciók 1 2 3 4 KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 15 TREDEGAR KFT.

Gépészet Az előzetes tervezés során megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb gépészeti rendszerek kerüljenek beépítésre. A Tredegar Kft. előirányzata már a kezdetektől az volt, hogy ne kerüljön bővítésre a meglévő gáztüzelésű fűtőtechnológia, helyette az alternatív (hőszivattyús) berendezések telepítésének előnyei és esetleges hátrányai kerüljenek vizsgálatra. A bővítményben végül sem földgáz, sem egyéb más szénhidrogén energiahordozó nem terveznek használni, helyette 3 db kompakt légkezelő egység fogja biztosítani a szükséges légcserét, hővisszanyerő moduljának köszönhetően pedig a benti légtér temperálását. Épületvillamosság Az előkészítés fázisában felmerült napelem és napkollektor telep kiépítésének lehetősége. A körülmények (tetőfelület) és a tájolás ezt lehetővé teszi, azonban az elemzések kimutatták, hogy nem megtérülő beruházás, ugyanis a Telephely villamos energia felvételéhez képest igen elenyésző energia mennyiséget lehetne a napelemekkel kiváltani, ezért ezt az opciót elvetették. 2.13 A BŐVÍTMÉNY MEGÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK A tervezett bővítmény megépítéséhez kapcsolódó műveletek: Tereprendezés; Felvonulási terület (épületek, utak, építési hulladék-gyűjtőhelyek) kialakítása; Építési energia (áram) és vízellátás kialakítása; Csapadékvíz záportározó medence megépítése (opcionális); Alapozáshoz kapcsolódó földmunkák (alapkiemelés); Alapozási munkák (tömb és sáv alap elkészítése); Felépítmények (épület megépítése); Gépészeti és elektromos szerelési munkák; Belsőépítészeti munkák; Útépítési és közműépítési munkák; Kertészeti munkák. 2.13.1 Az építőmunkások száma Az építési területen, az építés alatt kb. 100 fő fog dolgozni a generálkivitelezőt és alvállalkozóit is figyelembe véve. 2.13.2 Az építés időzítése, időtartama és napi munkaideje A bővítmény megépítését 2019. október és 2020. október között tervezi. Az építési munkálatok várhatóan épp meghaladják az egy évet, jellemzően hétfőtől szombatig, naponta 7:00 és 19:00 óra között zajlanak majd. A szállítást és a zajjal járó munkálatokat kizárólag nappal végzik. Éjjeli munkálatok nem várhatóak. 2.13.3 Az építés alatti gépjárműforgalom és munkagéphasználat A 2.13.3.a táblázat a várható építési forgalom nagyságát mutatja be. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 16 TREDEGAR KFT.

2.13.3.a táblázat: Maximális egyirányú építési napi forgalom Forgalom eredete Akusztikai járműkategória I. II. III. Személygépkocsi Kis-tehergépjármű Nehézgépjármű [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] Építőmunkások járművei* 5 - - Építési teherforgalom - 3 2 Max. építési napi forgalom 5 3 2 Forrás: Value 4 Real Kft adatszolgáltatása alapján 2.13.4 Építési vízigény és szennyvízkibocsátás Az építés alatt a következő vízigények merülnek fel: Az építési munkálatokhoz, porszennyezés megakadályozásához, csővezetékek nyomáspróbájához és tisztításához szükséges víz. A becsült építési víz átlagos mennyisége névlegesen 1 m 3 /nap. Maximum 50 fő építőmunkás helyszíni tartózkodását figyelembe véve a becsült ivóvíz-fogyasztás 2 m 3 /nap. Az emberi tartózkodásból keletkező 2 m 3 /nap háztartási jellegű szennyvizet az átmenetileg letelepített mobil WC-kben gyűjtenek, illetve onnan szállítanak el. 2.13.5 Építési helyigény Az építési helyigény az építéstechnológiából eredő helyigény, valamint az építőanyagot ideiglenes elhelyezésének helyigényéből adódik, amely az épületek, belső utak körül helyezkedik el és az építési területen (Telephelyen) belül marad. 2.14 ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZŐI 2.14.1 Adatok megbízhatósága A jelen dokumentumban bemutatott adatok a következő források alapján kerültek meghatározásra: A Telephely környezetére vonatkozó, nyilvános forrásokból, szakirodalomból elérhető környezeti alapállapot adatok; Beruházó a Telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozó adatszolgáltatásai; Beruházó a Telephely/Bővítés vonatkozásában készíttetett tanulmányai, valamint A Value 4 Real Kft. Bővítéshez kapcsolódó, építészeti, gépészeti, és közművekre vonatkozó adatszolgáltatásai. Fentieken túlmenően a Telephelyen és környezetében helyszíni bejárásunkkor (2019. 06.20-án) zajméréseket végeztünk a zaj alapállapot felvétele céljából. 2.14.2 Üzleti titokkal kapcsolatos információk A Beruházó nyilatkozata szerint jelen dokumentáció Gyártástechnológiai fejezete üzleti titkokat tartalmaz, ezért ezt a fejezetet Függelékként csatoltuk. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 17 TREDEGAR KFT.

3 A TERVEZETT BŐVÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 3.1 AZ ELŐZETES VIZSGÁLAT SORÁN VIZSGÁLANDÓ HATÓTÉNYEZŐK Az előzetes vizsgálat során környezeti hatótényezőként azok a tevékenységek jönnek számításba, amelyek potenciális környezetterheléseket, hatásfolyamatokat okoznak; és ezen hatótényezők jellemzői és az általuk okozott hatások fogják a vizsgálat tárgyát képezni. Az alábbi bővítmény megépítése, működtetése és felhagyása során fontos, ezért részletesen vizsgálandó közvetlen és közvetett környezeti hatótényezőket azonosítottunk a tervezett bővítmény vonatkozásában: 3.1.1 Építés és felhagyás során figyelembeveendő hatótényezők A felhagyásához kapcsolódó műveletek az építéséhez kapcsolódó műveletekhez általában hasonló nagyságrendűek, csak ellenkező irányúak. A továbbiakban az építési munkák során azonosított közvetlen és közvetett hatótényezők a következők: Veszélyes anyagok kezelése; Légszennyező anyagok kibocsátása (CO, NOx, PM 10): o Építési közlekedési forgalomból származó szennyezőanyag kibocsátás, o Munkagépekből származó szennyezőanyag kibocsátás; Zaj és rezgéshatások: o Építési közlekedési forgalom és anyagszállításból származó zajkibocsátás, Munkagépek zajkibocsátása; Élőhelyfoglalás, természetes élővilág zavarása és degradációja; Talaj és talajvíz hatások: o Munkagépek lehetséges talajszennyezése, o Talajszerkezet átalakítása földmunkákból adódóan, o Talajvíz érintettsége az alapozással; Régészeti és kulturális örökségvédelmi hatások; Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése; Gazdasági és társadalmi hatások (az építési munkák munkahelyteremtő hatása). A felhagyás környezeti (zaj, levegő, tájképi) átmenetiek, hasonlóan az építés hatásaihoz, kivéve a bontási hulladékképződést, amely jelentősebb az építési hulladékképződésnél. Amennyiben a bővítmény, illetve a Telephely felhagyásra kerül (azaz a jelenlegi hasznosítása megszűnik), és a terület további hasznosításra nem kerül, úgy a következő hatások várhatóak: Légszennyezőanyag terhelés csökkenése/megszűnése; A Telephely környezetének zajterheltségének csökkenése; Élőhelyek keletkezése (gyomvegetáció, madarak, emlősök megjelenése várható a felhagyott területen). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 18 TREDEGAR KFT.

3.1.2 Az üzemelés során figyelembeveendő környezeti hatótényezők Az üzemelés során azonosított közvetlen és közvetett hatótényezők a következők: Levegőt érintő hatások: o A pontforrások légszennyező anyag kibocsátása, o A kapcsolódó közlekedési forgalom légszennyező anyag kibocsátása; Talajt, talajvizet és felszíni vizeket érintő hatások: o Kommunális szennyvízkeletkezés, o Csapadékvíz-kezelés (épület és burkolt felületek esetében), o Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése; Zajhatások: o Az üzemi zajforrások zajkibocsátása, o A közlekedési forgalom zajkibocsátása; Az élőhelyfoglalásból származó ökológiai hatások; Tájképi és vizuális hatások; A Telephely működtetésével kapcsolatos gazdasági és társadalmi hatások (munkahely-teremtés) 3.1.3 Meghibásodásokból, vészhelyzetekből származó környezeti hatótényezők A lehetséges meghibásodásokhoz, vészhelyzetekhez (természeti katasztrófák, árvíz, műszaki hibák, tűz, nem tervezett események) kapcsolható közvetlen és közvetett hatótényezők a következők: Talaj és talajvíz szennyeződésének lehetősége a nem megfelelő hulladékszállítás és a mozgó járművekből adódóan (elsősorban az építkezés alatt fordulhat elő); A természeti katasztrófák (árvíz, földrengés), amelyek ellen megfelelő tervezéssel védekeznek, és amelyek a klímaváltozás hatására nagyobb gyakorisággal jelentkeznek. A tűzeseteket a tűzvédelmi előírások betartásával el kell kerülni, de amennyiben mégis bekövetkezik, a Telephely tűzivíz-rendszere hivatott a tűzoltását biztosítani. Tűz esetén rendkívüli légszennyezés történhet, de az ilyen mértékű, és kis kockázatú hatás vizsgálatát jelen dokumentáció nem tartalmazza. A fenti hatótényezők hatásainak vizsgálatát a 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet követelményeivel összhangban azon környezeti elemek esetén, ahol aktuális, kiegészítettük az adott hatótényező klímaváltozásra gyakorolt hatásával. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 19 TREDEGAR KFT.

3.2 LEVEGŐMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS HATÁSOK 3.2.1 Alapállapot és meteorológiai viszonyok 3.2.1.1 Jogszabályi háttér A figyelembe vett jogszabályok: 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, 4/2011.(I.14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 6/2011.(I.14) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról. 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről; 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 53/2017. (X. 18.) FM rendelet a 140 kw th és annál nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről MSZ 21459/1-81 Folytonos pontforrás légszennyező hatásának vizsgálata MSZ 21459-1981, Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása. MSZ 21457-1-4:1979-1980 Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei valamint ezen rendeletek időközben megjelent módosításai. 3.2.1.2 Zónabesorolás A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettség szerint zónákba sorolja. A fenti rendelet szerint a Telephely a 0. Az ország többi területe zónába tartozik, amely a következő besorolású (B-től F-ig csökkenő szennyezettséggel): 3.2.1.2.a táblázat: Zóna besorolás PM 10 Zóna SO 2 NO 2 CO PM 10 C 6H 6 O 3 As fémek BaP 0. F F F E F O-I F F D A B és C zóna-besorolás jelenti a levegőterheltség egészségügyi határértékének meghaladását. A táblázat adataiból látható, hogy a zóna-besorolás szerint a levegőterheltség az egészségügyi határértéket nem haladja meg. 3.2.1.3 A Telephely környezetének levegőminősége, alap-levegőterheltség A Telephely szűkebb környezetére jellemző légszennyező források: a környező közutak gépjármű forgalma, és az Ipari Park telephelyeinek légszennyezőanyag kibocsátása. A levegőterheltség meghatározására jelen vizsgálat céljából helyszíni mérések nem történtek. Az alap-levegőterheltség becslése az Országos Meteorológiai Szolgálat legközelebbi, hasonló környezetű, Esztergom Automata Mérőállomásának adatai KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 20 TREDEGAR KFT.

alapján történt, illetve annak hiányában a vonatkozó immissziós határérték 10%-ával számoltunk. Az Esztergom Automata Mérőállomás 2017. évi eredményei alapján történt levegőminőség értékelés szerint a levegőminősége minden komponensre kiváló, kivéve a PM és ózon komponenseket, amely vonatkozásában jó. 3.2.1.4 A levegőterheltségi szint határértékeire vonatkozó követelmények A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerint vettük fel. 3.2.1.5 Meteorológiai és helyrajzi viszonyok A Telephely környezetében (a Nógrádi medencében) az ÉNy-i szél a mértékadó, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli a Marosi és Somogyi Magyarország Kistájainak Katasztere alapján (szerk. Dövényi Zoltán, 2010.). 3.2.2 Levegőminőség építési tevékenység hatásvizsgálata 3.2.2.1 Levegőterhelés hatásainak vizsgálata építés alatt Építési forgalomból származó légterhelés a szállítási útvonalon A 2.13.3.a táblázatban részletezett építési forgalommal a 2. sz. főút terhelődik. A 2. sz. főút jelenlegi gépjármű forgalmát a 3.2.2.1.a táblázat mutatja. 3.2.2.1.a táblázat: A 2. sz. főút forgalma (2017) Vizsgálat helye Személy gk + kisteher gj Alapállapotban Tehergépjármű és autóbusz Út Útszakasz [jármű/nap] [jármű/nap] 2. sz. főút 56+100 szelvény (14002 kód) 8.564 1.619 Forrás: Országos közutak 2017. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az építési gépjárműforgalom hatására létrejövő légszennyezettség hatásterületének meghatározásához a legjellemzőbb közlekedési légszennyezőanyag, a NO 2 és a kritikus szálló por (PM 10) komponens vonalforrásból (gépjárművek) származó terjedését vizsgáltuk a jelenlegi forgalmi állapotban (3.2.2.1.a táblázat adatai), illetve az építési forgalommal (2.13.3.a táblázat adatai) megnövelt forgalmi állapotban. A részletes forgalom változás hatásbecslését az építési forgalommal lényegében azonos, üzemelési forgalomváltozásra végeztük el (ld. 3.2.3.1.e táblázat). A 3.2.2.1.a táblázatból látható, hogy a 2. sz. főút forgalma nagyságrendekkel nagyobb a tervezett Bővítés építési gépjármű forgalmánál. A 2. sz. főút forgalmának (összesen 10.183 jármű a Bővítés teljes forgalma (összesen 10 jármű/nap) mindössze 1 -e, ezért a Bővítés várhatóan nem lesz kimutatható hatással a 2. sz. főútra. Az építési területen folyó munkavégzés hatásai Porkibocsátás a föld- és anyagmozgatási munkák, illetve a bontás/építés során Az építési munkák során, valamint a hulladékok rakodása következtében elsősorban a durva porképződés (d>10µm) lesz a mértékadó légszennyezés. Az építési területen a durva porfrakció az építési terület környezetében kiülepedik. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 21 TREDEGAR KFT.

A kiporzásból származó, diffúz módon levegőbe kerülő por mennyisége nem, vagy csak túlzott bizonytalansággal számszerűsíthető. Ugyanakkor ennek pontosabb meghatározására nincs is szükség, mert az építkezés során tapasztalataink szerint jellemzően/mértékadóan a levegőbe kerülő, durva por frakció (50-100 µm közötti átmérőjű) a nagyobb ülepedési sebesség miatt az építési terület közvetlen környezetén kívül már várhatóan nem lesz észlelhető. A durva por frakció kiülepedésének hatástávolsága a Stokes-törvény alapján becsülhető meg, amely szerint: 1 2 v = ( ρ p ρl ) d g 18 η l ahol η l a levegő dinamikai viszkozitása, 17,2 10-6 [Pa s] ρ l a levegő sűrűsége, normál állapotban, 1,29 [kg/m 3 ] ρ p a por sűrűsége, 1.937 [kg/m 3 ] (Kiegészítő talajvizsgálati jelentés - Eferte Kft. 2019. május) alapján) d a talajról felverődő porszemcse átmérője, 75 [µm] (becsült) g a nehézségi gyorsulás, 9,81 [m/s 2 ] A fentiek alapján az ülepedési sebesség, v = 0,34 m/s adódik. Ha a munkagép átlagosan 3 m magasra veri fel a port, akkor a por kiülepedési ideje t=s/v=3/0,34=8,82 [s]. Az átlagos 2,0 m/s-os szélsebesség mellett (a növényzet és domborzat csillapító hatása nélkül) a kiporzási távolság, s kiporzás=t*v szél = 8,82*2,0=18 [m]. A durva porképződést megfelelő intézkedésekkel (ld. 3.2.2.3 fejezet) csökkenteni kell, olyan mértékben, hogy az az egészségügyi határértékeket ne haladja meg. A tehergépjárművekből és munkagépekből származó kipufogógázok kibocsátásai Az építési területen mozgó tehergépjárművek közlekednek és munkagépek működnek, amelyekből CO, NOx, CH, PM 10 (szálló por) és CO 2 kibocsátás várható. Az építési munkák során alkalmazott építőipari munkagépek levegőtisztaság-védelmi hatását a kritikus és mértékadó PM 10 kibocsátásukkal jellemezzük, amelyeket a 3.2.2.1 b táblázatban mutatjuk be. 3.2.2.1.b táblázat: Építőipari munkagépek és tehergépjárművek PM 10 kibocsátása A munkagép megnevezése Gépek száma PM 10 kibocsátás (g/h) Markológép markoló fejjel 1 60 Tolólapos munkagép 1 60 Kotró rakodógép 1 60 Cölöpfúrógép 1 30 Építőanyagot/hulladékot szállító teherautók 1 30 Földmunkához kapcsolódó munkagépekből 240 Beton mixer 1 50 Betonpumpa 1 50 Beton vibrátor 2 50 BOBCAT rakodógép 1 50 Betonozáshoz kapcsolódó munkagépekből 250 Forrás: Munkagépek kibocsátásai szakirodalmi/tapasztalati adatok alapján KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 22 TREDEGAR KFT.

A vizsgálatok során azt feltételeztük, hogy a nagyobb eredő PM 10 kibocsátású, a földmunkákhoz kapcsolódó, munkagépek és gépjárművek az építési területen egy időben üzemelnek (kedvezőtlenebb állapot). Feltételeztük, hogy a munkagépek együttes működési területe egy 100 50 méteres terület. A terjedésvizsgálatnál a munkagépek eredő kibocsátását együttesen, felületi forrásként vettük figyelembe. A 3.2.2.1.b és a 3.2.2.1.c táblázat adatai alapján a Hatástávolság 8.005 programmal meghatározott, tájékoztató jellegű PM 10 levegőterhelés jellemzőit a 3.2.2.1.d táblázat tartalmazza. 3.2.2.1.c táblázat: Hatástávolság számítás alapadatai - munkagépek Paraméter Érték Környezeti levegő éves átlaghőmérséklete * 10 o C Átlagos szélsebesség (10 m magasságban) * 2,0 m/s Jellemző légköri stabilitás * S=6 normális, p=0,282 Felületi érdesség 1,2 (Iparterület alacsony épületekkel) Háttérszennyezettség (alapállapot): (NOx 1 órás koncentráció; szilárd anyag 24 órás) Név Immissziós HÉ [µg/m3] Alapállapot [µg/m3] Alapállapot forrása: 2017. évi összesítő értékelés NOx 200 19,3 hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont, 2018.) NO 2 100 13,8 Szilárd anyag 50 24,0 3.2.2.1.d táblázat: Építőipari munkagépek által okozott PM 10 levegőterheltség Alap levegőterheltség [µg/m 3 ] A hatás maximum levegő-terhelése [µg/m 3 ] A maximum helye [m] Eredő levegőterheltség [µg/m 3 ] 24 órás határérték* [µg/m 3 ] 24,0 22,3 7 46,3 50 * PM 10 légszennyezettség 24h -ás egészségügyi határértéke a 4/2011.(I.14.) VM rendelet 1. melléklete szerint Fentiek alapján az alapállapot figyelembevételével megbecsült, az építési forgalomból és az építőipari munkagépekből származó, átlagos PM 10 (szálló por) terhelés várhatóan nem okoz a vonatkozó immissziós (egészségügyi) határértéket meghaladó szennyezést az építési terület környezetében az építkezés alatt. A szálló por hatását a 3.2.2.3 fejezetben megadott mérséklő intézkedések alkalmazásával javasolt csökkenteni. 3.2.2.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása építés Az érintett közlekedési közutakon a hatásterület változás nem kimutatható. Fentiek alapján a munkavégzésből származó hatásterület az építési területet övező 18 m- en belül marad. Az így kialakuló építési alatti levegő-tisztaságvédelmi hatásterületet a 3.2.2.2.a ábra mutatja. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 23 TREDEGAR KFT.

3.2.2.2.a ábra: A Telephely levegőterhelésének hatásterülete építés alatt Tolmács Rétság Tredegar Kft. Telephelye 18 m Levegőtisztaság védelmi hatásterület - építés Alaptérkép: Google Map 3.2.2.3 Építés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések A földmunkák során - különösen száraz és szeles meteorológiai viszonyok között az építési terület locsolásával a porképződést kedvezőtlen hatását javasolt megakadályozni. A munkagépek, és szállító járművek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A szállító járművekről a kiszóródást a rakomány takarásával meg kell akadályozni. Kedvezőtlen időjárási, forgalmi helyzetekben a légszennyezéssel járó munkálatokat korlátozni kell. Füstköd intézkedések (szmog-riadó) esetén az ilyen tevékenységeket szüneteltetni kell. Az építés alatti hatások minősítése A Bővítés megépítése alatt a levegőterheltség átmenetileg megnövekszik, de a növekmény várhatóan nem lesz jelentős, és a többlet levegőterhelés lakott területeket, védett természeti területeket nem érint. 3.2.3 Levegőminőség üzemelés hatása 3.2.3.1 Levegőterhelés hatása az üzemelés alatt A Telephely működésével összefüggésben a következő tevékenységek, ill. kibocsátások hatásait vizsgáljuk: a gépjármű forgalom levegőterhelő hatása; illetve KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 24 TREDEGAR KFT.

a meglévő légszennyező pontforrások üzemeléséből származó légszennyező anyag kibocsátások hatása. Légszennyező pontforrások A Telephelyen 18 db bejelentett pontforrás üzemel jelenleg; a tervezett raktár bővítéshez kapcsolódóan új pontforrás nem kerül telepítésre. A 3.2.3.1.a táblázatban és a 3.2.3.1.b ábrán a Telephely üzemelő pontforrásait mutatjuk be. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 25 TREDEGAR KFT.

3.2.3.1.a táblázat: Telephely meglévő pontforrásainak műszaki és kibocsátási adatai TREDGAR KFT pontforrások műszaki és kibocsátás adatai; Színmagyarázat: Zöld: mért érték*, fekete: számolt, becsült érték Pontforrás Kibocsátás körülményei Légszennyezési adatok No. Megnevezés Térfogatáram Magasság Hőmérséklet Keresztmetszet Bejelentett légszennyező anyagok Osztály Kód Kibocsátási koncentráció Koncentráció hátárérték Kibocsátási tömegáram Tömegáram küszöbérték (Nm3/h) (m) C (m2) mg/m3 mg/nm3 kg/h kg/h P1 Kazánkémény 196 16 118.0 1.021 Szén-monoxid 2.D 2 21.900 100 0.0015 Nitrogén-oxidok 2.D 3 56.500 350 0.0039 Szén-dioxid n/a 999 209,000.000-14.5800 P22 Technológia vákuum szivattyú L1/A kipufogó 9990 16 107 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0010 <0.5 P23 Technológia vákuum szivattyú L1/B kipufogó 8740 16 106 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0009 <0.5 P26 Elektromos felületkezelő elszívó L1 kivezetés 2650 16 22 0.778 Szilárd anyag 1.O 7 0.340 150 0.0009 <0.5 P28 Technológia vákuum szivattyú L2/A kipufogó 9990 16 107 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0010 <0.5 P29 Technológia vákuum szivattyú L2/B kipufogó 8740 16 106 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0009 <0.5 P30 Elektromos felületkezelő elszívó L2 kivezetés 2650 16 22 0.778 Szilárd anyag 1.O 7 0.340 150 0.0009 <0.5 P34 Tűzoltó berendezés diesel motor kipufogó (időszakosan - <50h/év) működő pontforrás) 369 3 376.0 0.010 Szén-monoxid k.r 2 210.000 n.a. 0.0775 Nitrogén-oxidok k.r 3 1,950.000 n.a. 0.7196 Szilárd anyag k.r 7 46.100 n.a. 0.0170 Szén-dioxid n/a 999 172,000.000-63.4700 P35 Elektromos felületkezelő elszívó L3 kivezetés 605 16 97 0.088 Szilárd anyag 1.O 7 0.170 150 0.0001 <0.5 P36 Hengerragasztó leválasztó kürtője 93.3 15 25 0.007 Diklór-metán/metilén-klorid 3.C 205 113.000 150 0.0105 <0.5 (gyártóeszköz karbantartás) Hangyasav 3.B 318 1.180 0.0001 Metanol 3.B 300 1.340 0.0001 Szerves 3.B összesen 2.520 100 0.0002 <2 P43 Technológia vákuum szivattyú L7/A kipufogó 9990 16 107 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0010 <0.5 P44 Technológia vákuum szivattyú L7/B kipufogó 8740 16 106 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0009 <0.5 P46 Elektromos felületkezelő elszívó L7 kivezetés 2650 16 22 0.778 Szilárd anyag 1.O 7 0.340 150 0.0009 <0.5 P47 Karbantartás elszívás 3310 16 23 0.078 Diklór-metán/metilén-klorid 3.C 205 1.520 0.0001 Etil-benzol 3.C 157 0.029 0.0001 Izopropil-alkohol 3.C 307 0.483 0.0016 Aceton 3.C 312 0.226 0.0007 1,2,4-Trimetil-benzol 3.C 163 0.038 0.0001 Xilolok 3.C 152 0.101 0.0003 Toluol 3.C 151 0.636 0.0021 Szerves 3C összesen 3.033 150 0.005 <3 P48 Technológia vákuum szivattyú L3/A kipufogó 783 16 15 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.230 150 0.0002 <0.5 P49 Technológia vákuum szivattyú L3/B kipufogó 699 16 16 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0001 <0.5 P50 L8 gépsor elszívókürtő 1350 16 70 0.196 Szilárd anyag 1.O 7 2.670 150 0.0036 <0.5 P51 L9 gépsor elszívó kürtő 63.9 16 33 0.011 Szilárd anyag 1.O 7 1.180 150 0.0001 <0.5 * Forrás: 1-172/2016; 2--172/2016;3-172/2016 és 1-362/2017 sz. Vizsgálati jegyzőkönyvek (Encotech) KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 26 TREDEGAR KFT.

3.2.3.1.b ábra: A Telephely pontforrásainak elhelyezkedése P34 Üzemelő/bejelentett pontforrások P22-P23-P28-P29 P26 P30 P1 P43- P44-P48-P49 P35 P46 Meglévő épület P36 P47 P50 P51 Épület bővítés P1 P22 P23 P26 P28 P29 P30 P35 P36 P43 P44 P46 P47 P48 P49 P50 P51 Kazánkémény Technológia vákuum szivattyú L1/A kipufogó Technológia vákuum szivattyú L1/B kipufogó Elektromos felületkezelő elszívó L1 kivezetés Technológia vákuum szivattyú L2/A kipufogó Technológia vákuum szivattyú L2/B kipufogó Elektromos felületkezelő elszívó L2 kivezetés Elektromos felületkezelő elszívó L3 kivezetés Hengerragasztó leválasztó kürtője Technológia vákuum szivattyú L7/A kipufogó Technológia vákuum szivattyú L7/B kipufogó Elektromos felületkezelő elszívó L7 kivezetés Karbantartás elszívás Technológia vákuum szivattyú L3/A kipufogó Technológia vákuum szivattyú L3/B kipufogó L8 gépsor elszívó kürtő L9 gépsor elszívó kürtő Forrás: Tredegar Kft, Helyszínrajz és gépészeti adatszolgáltatás, 2019. július KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 27 TREDEGAR KFT.

A 3.2.3.1.a táblázat szerinti pontforrások légszennyező anyag kibocsátásaira vonatkozó határértékeket az 53/2017. (X.18) FM rendelet és a 4/2011.(I.14.) VM rendelet határozza meg. A táblázatból látható, hogy a pontforrások kibocsátott szennyezőanyag koncentrációi a vonatkozó kibocsátási határértékek alatt maradnak. A levegőterhelés vizsgálatot az immissziós határértékkel rendelkező szennyezőanyagokat kibocsátó folytonosan üzemelő pontforrásokra végeztük el a 3.2.3.1.a és 3.2.3.1.c táblázatok adatai alapján. A terjedési diagramokat a 4. mellékletben csatoltuk. 3.2.3.1.c táblázat: Hatástávolság számítás alapadatai Paraméter Környezeti levegő éves átlaghőmérséklete * Átlagos szélsebesség (10 m magasságban) * Jellemző légköri stabilitás * Felületi érdesség * Immissziós határértékek és háttérszennyezettség (alapállapot): (1 órás koncentrációk, kivéve a szilárd anyag komponenst, amely 24 órás) Alapállapot forrása: 2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat (Esztergom) adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont, 2018.; illetve, amelyik komponensre nincs mérőhálózati adat, ott a vonatkozó immissziós határérték 10%-ának vettük fel az alap levegőterheltséget. Érték 10 o C 2 m/s (észak-nyugati) S=6 normális, p=0,282 1,2: Iparterület alacsony épületekkel Név Immissziós HÉ Alapállapot [µg/m3] [µg/m3] CO 10.000 367,0 NOx 200 19,3 Szilárd anyag 50 24,0 Diklór-metán 300 30,0 Hangyasav 100 10,0 Metanol 500 50,0 Etil-benzol 20 2,0 Aceton 350 35,0 1.2.4-Trimetil-benzol 2.000 200,0 Xilolok 200 20,0 Toluol 600 60,0 * Marosi, Somogyi (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere I-II. alapján A helyhez kötött pontforrás hatásterület a 306/2010 (XII.25.) korm. rend szerint a vizsgált pontforrás körüli azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség (a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége;) 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb A fenti hatásterület számítási szabály figyelembevételével elvégzett vizsgálat tájékoztató jellegű eredményét a 3.2.3.1.d táblázatban mutatjuk be (a kapcsolódó terjedési diagramok a 4. mellékletben találhatók). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 28 TREDEGAR KFT.

3.2.3.1.d táblázat: A hatástávolság számítás eredményei Légszennyező anyag Tömegáram Immissziós követelmény Alap levegő terheltség A kialakuló levegőterheltség számítása Maximális levegő terheltség Levegő terheltség összesen Az immissziós követelmény (%-ában) Megjegyzés: * a maximális koncentráció nem éri el a légszennyezettségi határérték 10 %-át ** a maximális koncentráció nem éri el a terhelhetőség 20 %-át. Hatástávolság a 306/2010 (XII.23.) Korm. rend. szerint a) feltétel szerint b) feltétel szerint (g/h) (µg/m 3 ) (µg/m3) (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) (%) [m] [m] [m] CO (P1) 1.5 10000 367.00 0.12 367.12 3.7% * ** 93 NOx mint NO 2 (P1) 3.9 200 19.30 0.32 19.62 9.8% * ** 92 Szilárd anyag (P22-23, P26, P28-30, P35, P43-44, P46, P48-51) 12.5 50 24.00 0.01 24.01 48.0% * ** 701 Diklór-metán (P36, P47) 10.6 300 30.00 0.72 30.72 10.2% * ** 108 Hangyasav (P36) 0.1 100 10.00 0.01 10.01 10.0% * ** 84 Metanol (P36) 0.1 500 50.00 0.01 50.01 10.0% * ** 84 Etil-benzol (P47) 0.1 20 2.00 0.01 2.01 10.0% * ** 112 Aceton (P47) 0.7 350 35.00 0.04 35.04 10.0% * ** 113 1.2.4-Trimetil-benzol (P47) 0.1 2000 300.00 0.01 300.01 15.0% * ** 112 Xilolok (P47) 0.3 200 20.00 0.02 20.02 10.0% * ** 112 Toluol (P47) 2.1 600 60.00 0.14 60.14 10.0% * ** 112 c) feltétel szerint A 3.2.3.1.d táblázat alapján látható, hogy a kibocsátások által okozott légszennyezettség a vonatkozó határértékek alatt marad, és a kialakuló maximális levegőterheltségi értékek 3,7-48,0%-ai a vonatkozó egészségügyi határékeknek, a legnagyobb hatásterülete a technológia szilárd anyag kibocsátásának van, ez 701 m a P22-P23-P26-P28-P30-P35-P43- P44-P46-P48-P49-P50-P51 pontforrások által meghatározott terület súlypontjától. Üzemeléshez kapcsolódó gépjárműforgalom hatása Az üzemelési gépjármű forgalom hatására létrejövő légszennyezettség hatásterületének meghatározásához a legjellemzőbb közlekedési légszennyezőanyag, az NO 2, és a szálló por (PM 10) vonalforrásból (gépjárművek) származó terjedését vizsgáljuk a jelenlegi forgalmi állapotban (3.2.2.1.a táblázat adatai), illetve az üzemeléshez kapcsolódó forgalommal (2.8.a táblázat adatai) megnövelt forgalmi állapotban. A terjedési diagramok a 4. mellékletben találhatók. A kapott eredményeket a 3.2.3.1.e táblázatban foglaltuk össze. 3.2.3.1.e táblázat: Az üzemelési forgalom hatása a 2. sz. főúton Út NO 2 és PM 10 kibocsátás hatásterülete és átlag koncentrációja Neve Hely Jelenlegi forgalmi állapotban Bővítés utáni állapotban 2. sz. főút 56+100 szelvény Átlag NO 2 koncentráció: 6,83 µg/m 3 Hatásterület sugara: 67 m Átlag NO 2 koncentráció: 6,87 µg/m 3 Hatás terület sugara: 67 m 2. sz. főút 56+100 szelvény Átlag PM 10 koncentráció: 0,193 µg/m 3 Hatásterület sugara: - m ÁtlagPM 10 koncentráció: 0,195 µg/m 3 Hatás terület sugara: - m A 3.2.3.1.c táblázatból látható, hogy Bővítés utáni állapotban a Telephelyhez kapcsolódó üzemelési forgalom hatása a 2. sz. főúton elhanyagolható lesz: mind a kibocsátott szennyezőanyag koncentrációk átlaga, mind az úttengelyétől számított hatásterületek sugarai elhanyagolható mértékben változnak. A hatások minősítése üzemelés alatt KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 29 TREDEGAR KFT.

A Tredegar Kft Telephelyének működése során a technológiai kibocsátásokból, a fűtésből és a kapcsolódó gépjárműforgalomból adódóan -- levegőterhelést okoz. A levegőkészlet gazdálkodás elvei alapján, a terület jelenlegi levegőminősége lehetővé teszi a levegőterheltség bizonyos mértékű növelését. A levegőterhelés mértéke a Bővítés után sem haladja meg a vonatkozó egészségügyi határértékeket. A Telephely környezeti levegőterhelő hatása elviselhetőnek minősíthető. 3.2.3.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása üzemelés A Tredegar Kft Telephelyének levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a technológiából származó légszennyezőanyag (szilárd anyag) kibocsátás terjedése alapján, a biztonság mentén lehatárolva a pontforrásoktól számított 701 m sugarú kör. A levegőtisztaságvédelmi hatásterület a helyszínrajzi lehatárolása az összes pontforrásra a 3.2.3.2.a ábrán található. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület lakóterületet, védett természeti területet nem érint. 3.2.3.2.a ábra: A Telephely levegőterhelésének hatásterülete üzemelés alatt Tolmács Rétság Tredegar Kft. Telephelye 701 m Levegőtisztaság védelmi hatásterület - üzemelés Alaptérkép: Google Map 3.2.3.3 Üzemelés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések A tüzelőberendezésekhez kapcsolódóan nincs szükség mérséklő intézkedésre, ezek korszerű, alacsony emissziójú berendezések. Az üzem területén a közlekedési területeket pormentesen kell tartani. A szállító járművek műszaki állapotának környezetvédelmi szempontból kifogástalannak kell lenni, ezt rendszeresen ellenőrizni kell. A teherjárművek motorjai a telephelyen ne járjanak szükségtelenül. A szállítási forgalmat úgy kell ütemezni, hogy torlódás ne alakuljon ki. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 30 TREDEGAR KFT.

3.2.4 Levegőminőség - monitoring A létesítési időszak levegőterhelő hatása átmeneti, ezért rendszeres monitoring vizsgálatok nem indokoltak. Az üzemelés során várhatóan új pontforrás nem létesül. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet alapján a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet előírásai szerint kell végezni meglévő pontforrások légszennyező-anyag kibocsátásainak ellenőrzését: időszakos kibocsátásméréssel; legalább ötévente; kibocsátásra kerülő összes légszennyező anyag vonatkozásában. 3.2.5 A Bővítés hatása a klímaváltozási szempontból a levegőminőségre A Telephelyen jelenleg klasszikus gáztüzelésű, magas hatékonyságú és kis kapacitású földgázüzemű tüzelőberendezések látják el a helyiségek temperálását. A bővítmény jól szigetelt; tömegének nagyobb részén nem szobahőmérsékletet, hanem csak raktározási hőmérsékletet kell tartani, a temperálást hőszivattyús rendszer oldja meg, ezért a Telephely CO 2 kibocsátása nem növekszik, ami klímaváltozás szempontjából kedvező. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 31 TREDEGAR KFT.

3.3 TALAJ ÉS TALAJVÍZ MINŐSÉG 3.3.1 Talaj és talajvíz alapállapot 3.3.1.1 Jogszabályi háttér A figyelembe vett jogszabályok: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról érzékeny területeken levő települések besorolása 123/1997. (VII.18.) korm. rend. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 3.3.1.2 Általános talaj és talajvíz és hidrogeológiai jellemzők A Telephely talaj és talajvíz viszonyait Kiegészítő talajvizsgálati jelentés a H-2651 Rétság, Ipari park 2-, hrsz. 1004 szám alatt meglévő csarnok bővítéséhez (Eferte Kft. 2019. május 31.) dokumentum alapján mutatjuk be. A dokumentum szerint a Telephely terepszint feletti magassága 233-237 mbf között mozog. A Telephelyre vonatkozó talajvizsgálati jelentés szerint a területen észlelt talaj rétegrend: 01.F. jelű fúrás (-7,00m): terepszint alatt 0,60 méteres vastagságban barna, iszaposagyagos homokos feltalaj terül el, amely alatt -3,70m mélységig szürkésbarna, rozsdaeres, míg alatta -6,20 m-ig barna, vörös- és szürkefoltos iszapos, agyagos homok/ homokos iszapos agyag talajok települtek. Ezt követően a feltárások aljáig sötétszürke színű, kedvezőbb tömörségi állapotú homokosiszapos agyag talajréteg húzódik. 102.F. jelű fúrás (-7,00m): A fúrás során 60 cm vastagságban barna, köves, iszapos agyagos homokos, majd -1,0m mélységig sötétbarna, homokos iszapos közepes agyag feltalaj található. Alatta -3,7 m-ig barna, majd a feltárás aljáig szürkésbarna, rozsdaeres homokos iszapos agyag/ iszapos agyagos homoktalajok fekszenek. A Kiegészítő talajvizsgálati jelentés szerint a talajvíz 2018. októberében 3,67-4,95 m-es mélységekben, 2019. májusában 3,7-6,6 m mélységekben jelent meg. A becsült maximális talajvízszint 233-235 mbf. Figyelembe véve a maximális talajvízszintet, várhatóan szükséges lesz vízteleníteni az építés alatt. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 32 TREDEGAR KFT.

Rétság a felszín alatti vizek vízminőségi állapota szempontjából érzékeny területnek számít a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. 3.3.1.3 A Telephely talaj, talajvíz szennyezettsége A Telephelyen a talaj, és talajvíz szennyezettségére vonatkozóan vizsgálatokat nem végeztek. Helyszíni bejárásunkkor talajszennyezésre utaló jeleket sem vizuálisan, sem olfaktorálisan nem észleltünk. 3.3.2 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata - építés 3.3.2.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése építés alatt Alapozási földmunkák Az alapozási munkák (2-3 mélységben) várhatóan érintik a talajvíz testet, ezért az építési alatt figyelemmel kell lenni a víztelenítésre, valamint az anyag és hulladéktárolásra (ld. később mérséklő intézkedések részletesen.) Építés alatti szennyvizek kezelése Az ivóvízfogyasztásból származó kommunális szennyvízkibocsátás mobil WC-kben kezelhető. Az építési vízfogyasztás használt vizei (nyomás próbák tiszta vizei, stb.) a csapadékvíz csatornarendszerbe vezethetők a vonatkozó vízjogi engedélyben foglaltak betartásával. Havária események Az építési munkálatok során történhet talaj és talajvíz szennyeződés a munkagépekből esetlegesen elfolyó olaj következtében. Megelőző intézkedésekkel - megfelelő munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, kármentőtálcák alkalmazásával és a gyors kármentesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával a szennyeződés kockázata elkerülhető. 3.3.2.2 Talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása - építés Talaj A talajra vonatkozó közvetett hatásterület a tervezett Bővítés egész területe (épületek és burkolt felületek területe) (ld. 3.3.2.2.a ábra). A közvetlen talajra vonatkozó hatásterület a vertikális kiterjedtsége csak a tervezett burkolt felületek, épületek alatt értelmezhető, jellemzően 2-3 m a terepszint alatt. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 33 TREDEGAR KFT.

3.3.2.2.a ábra: Talajvédelmi hatásterület építés alatt Talajvédelmi hatásterület - építés Udvarbővítés Épületbővítés Alaptérkép: Google map Talajvíz A talajvíz szennyeződést az építés során a 3.3.2.3 fejezetben részletezett mérséklő intézkedésekkel kell megelőzni. Az építés talajra, illetve talajvízre gyakorolt hatása átmeneti és csekély lesz, mivel a talaj/talajvíz szennyeződés helyes kivitelezési gyakorlat esetén nem következhet be. 3.3.2.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések építés Az építés talajra gyakorolt hatását az építési helyszín megfelelő menedzselésével, talajvédelmi intézkedésekkel, kertészeti utómunkálatokkal lehet mérsékelni. A Bővítés területén letermelt felső termőréteget (humusz) javasolt a Telephelyen belül felhasználni; vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy ez a réteg termőrétegként, vagy termesztőközeg előállítási célokra hasznosítani. A megelőző intézkedésekkel (a munkagépek megfelelő kiválasztása, karbantartása, kármentő tálcák alkalmazása, és a gyors kármentesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolása) a talajt, talajvizet érintő esetleges káros hatások elkerülhetők; ezért talajvíz minőségét érintő hatások nem várhatóak. A porszennyezésből adódó talajszennyezés megelőzésének céljából az anyagszállító tehergépjárművek rakományát letakarni, a földutakat locsolni, illetve a Telephelyet elhagyó gépjárművek kerekeit mosni szükséges. 3.3.3 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata üzemelés 3.3.3.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése - üzemelés A Bővítés hatása a talajra és talajvízre üzemelés alatt a következő tényezőkből adódhat: 1) Szennyvíz kibocsátás; 2) Csapadékvíz lefolyásának megváltozása az építmények térfoglalása miatt; KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 34 TREDEGAR KFT.

3) Csapadékvíz földmedrű nyílt árok áthelyezése; 4) Veszélyes anyag kezelés; 5) Új olajfogó(k) beépítése a csapadékvíz elvezető rendszerbe; 6) Esetlegesen (haváriaszerűen) a talajt/talajvizet érő szennyeződések hatása. A 3.3.3.1.a táblázat a talajt/talajvizet az üzemelés során esetlegesen érő hatótényezőket, a tervezett megelőző/mérséklő intézkedéseket, illetve a maradó hatásokat foglalja össze. 3.3.3.1.a táblázat A talajt/talajvizeket érő hatások üzemelés alatt Hatótényező Meglévő és tervezett megelőző, mérséklő intézkedések Szennyvíz kibocsátás A tervezett Telephelyen közcsatornára kizárólag kommunális jellegű szennyvíz kerül; a keletkező kis mennyiségű technológiai szennyvíz folyékony hulladékként kerül elszállításra. A Bővítés nem jár a szennyvíz keletkezési és kezelési viszonyok megváltozásával. Csapadékvíz lefolyás Bővítés utáni állapotban új olajfogó(k) beépítése után minden összegyűjtött csapadékvíz előkezelés után kerül az Ipari park csapadékvíz elvezető csatornájába. Veszélyes kezelés anyag A veszélyes anyagok tárolásának helye (Tűzi víz épület, olajtároló helyiség) a bővítés utáni állapotban sem változik. Hulladékgazdálkodás Nem változik a Telephely hulladékgazdálkodási gyakorlata, de az üzemelési hulladék gyűjtőhelyek áthelyezésre kerülnek, kialakításuk a Bővítés utáni állapotban is meg fog felelni a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok által előírt műszaki követelményeknek. Havária-szerű szennyeződések (üzemanyag, elfolyások) A havária-szerű szennyezések hatásának elkerülésére a Telephelyen több ponton kármentesítő készletet (felitató homok, lapát, műanyag hordó) tartanak az esetlegesen kiömlő anyagok azonnali felitatására. Maradó talajt, talajvizet érintő hatások az intézkedések után Nincs hatás. A Bővítés területén a csapadék lefolyás, beszivárgás és párolgás viszonyok megváltoznak, a hatás nem jelentős. Nincs hatás. Nincs hatás. Nincs hatás. Fentiekből látható, hogy a Bővítésnek a talajra és a talajvízre vonatkozó környezeti hatásai nem lesznek jelentősek. 3.3.3.2 A talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása üzemelés A talajra vonatkozó üzemelési hatásterület kizárólag a Bővítés (épület és udvar) területére korlátozódik, ahol a csapadék lefolyás, beszivárgás és párolgás viszonyai megváltoznak (ld. 3.3.3.2.a ábra). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 35 TREDEGAR KFT.

3.3.3.2.a ábra: Talajvédelmi hatásterület üzemelés alatt Talajvédelmi hatásterület - üzemelés Udvarbővítés Épületbővítés Alaptérkép: Google map 3.3.3.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések üzemelés A Telephely üzemelése során talaj/talajvíz védelem tekintetében a következő mérséklő intézkedéseket kell betartani: A hulladékokat továbbra is jogszabályok szerint elvárt módon (burkolt felületen elhelyezett hulladék és időjárás álló gyűjtő edényzetben, tervszerűen ürítve, gondos Telephelyen belüli szállítással) kell gyűjteni; A haváriaszerű szennyezések hatásának elkerülésére a Telephelyen több ponton (áthelyezett hulladék gyűjtőhelyen és a meglévő veszélyes anyag tároló helyiségben) kármentesítő készletet (felitató homok, lapát, műanyag hordó) kell tartani az esetlegesen kiömlő anyagok azonnali felitatására, és csapadékvíz elvezetőrendszerbe, illetve a közcsatornába kerülésének megakadályozására; A téli időszakban a belső utakon és járdákon környezetbarát síkosság-mentesítő anyagok (pl. zeolit) használata javasolt. 3.3.4 Talaj/talajvíz monitoring Építés időszakában Monitoring rendszer üzemeltetését nem tartunk szükségesnek az építés alatt. Üzemelés időszakában A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásainak szerint a Telephely nem önellenőrzés köteles. A Telephely csapadékvíz elvezető rendszeréből származó csapadékvizek, illetve a csapadékvíz rendszer részét képező nyíltárok medrének (talaj) ellenőrzése javasolt ásványi olaj (TPH) komponens vonatkozásában legalább éves rendszerességgel. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 36 TREDEGAR KFT.

3.3.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a talaj/talajvíz testekre A Bővítés legfontosabb talaj és talajvízre gyakorolt hatása klímavédelmi szempontból az aszályok által okozott növényzetelhalás/sivatagosodási folyamat kialakulásának lehetősége. Az aszályos időszakok a felső humuszos talajrétegben lévő talajnedvesség, illetve a talajvíz szintek csökkenésével a növénytakaró kipusztulásához vezetnek. Ez a hatás a Telephelyen meglévő, és áthelyezendő nyíltárok (szikkasztás) üzemeltetésével, illetve a telepített növénytakaró rendszeres öntözésével mérsékelhető. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 37 TREDEGAR KFT.

3.4 FELSZÍNI VIZEK 3.4.1 Felszíni vizek alapállapot 3.4.1.1 Jogszabályi háttér A figyelembe vett jogszabályok: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 3.4.1.2 Felszíni víztestek a Telephely környezetében A Telephely környezetében lévő felszíni víztest a Pusztaszántói-patak (ld. 3.4.1.2.a ábra), amely a Tredegar Kft. Telephelyétől észak-keletre 71 m-re helyezkedik el. A Pusztaszántói-patak forrása Rétság déli határán, az Ipari park mögött, keleti irányban van egy ingoványos réten. Felduzzasztott vize táplálja a Pusztaszántói horgásztavakat. Medre szinte nyílegyenesen halad Felsőpetény felé, ahol a Lókos-patakba folyik. Csapadékosabb időben 1-1 időszakos patak vízét is magába fogadja. 3.4.1.2.a ábra: Felszíni vízfolyások a Telephely környezetében Tredegar Kft. Telephelye Forrás: alaptérkép: Google Map 3.4.1.3 A szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek Kommunális szennyvíz kibocsátás A kommunális szennyvíz befogadója az Ipari park által üzemeltetett csatornahálózat, majd közcsatorna (Befogadó nyilatkozat a 3. mellékletben csatolva). A Telephely kommunális szennyvíz kibocsátásának jellemző vízszennyező anyagaira vonatkozó, a KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 38 TREDEGAR KFT.

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti kibocsátási határértékek a 3.4.1.3.a táblázatban találhatók. 3.4.1.3.a táblázat A kommunális szennyvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek Megnevezés Mértékegység Kibocsátási határértékek* ph ph 6,5-10,0 KOI k mg/l 1000 BOI 5 mg/l 500 Szervetlen N összes mg/l 120 N összes mg/l 150 NH 4-NH 3-N mg/l 100 10 ülepedő mg/l 150 P összes mg/l 20 SZOE (olajok, zsírok) mg/l 50 Ásványi olajok mg/l 10 Szulfát mg/l 400 Aktív klór mg/l 30 Összes só mg/l 2500 Hőterhelés C max. 40 C Forrás: A 28/2004. (XII.25.) Korm. rend. 4. sz. melléklete szerinti, a közcsatornába bocsátható szennyvizek Egyéb befogadókba való közvetett bevezetés esetén alkalmazandó határértékek Csapadékvíz kibocsátás A csapadékvizek befogadója az Ipari park által üzemeltetett csapadékvíz elvezető rendszer, majd a Pusztaszántói-patak (Befogadó nyilatkozat a 3. mellékletben csatolva). A Telephely csapadékvíz kibocsátásának jellemző vízszennyező anyagaira vonatkozó, a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti, fontosabb kibocsátási határértékek 3.4.1.3.b táblázatban találhatók. 3.4.1.3.b táblázat: A csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó fontosabb határértékek Megnevezés Mértékegység Kibocsátási határértékek* ph 6,5-9 KOI k mg/l 75 BOI 5 mg/l 25 Összes lebegő anyag mg/l 50 P összes mg/l 5 N összes mg/l 25 Összes szervetlen nitrogén mg/l 20 Ammónia-ammónium nitrogén mg/l 5 SZOE (olajok, zsírok) mg/l 5 Forrás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete, szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó határértékek - ezen belül az időszakos vízfolyásokra vonatkozó, szigorúbb határértékeket vettük ki, mivel a Telephely a Pusztaszántói patak forrásánál bocsátja be a csapadékvizeket a befogadóba. 3.4.2 Felszíni vizek hatásvizsgálata építés 3.4.2.1 A felszíni vizeket érő hatások építés Építés alatt keletkező potenciálisan szennyezett vizek a következők: o Csapadékvíz, használt építési víz; o Kommunális szennyvíz. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 39 TREDEGAR KFT.

Csapadékvíz, használt építési víz kibocsátás Az építés során kis mennyiségű, szennyezetlen, használt építési víz keletkezhet víztelenítésből, vízzárósági próbákból, vagy egyéb építési tevékenységekből. Ezek a vizek a vízjogi engedély birtokában a Telephely csapadékvíz elvezető rendszerébe vagy a közcsatornára vezethetők. A tervezett Bővítés miatt szükségesség válik a Telephely meglévő csapadékvíz elvezető rendszerének részét képező földmedrű, nyílt árok áthelyezése, amelyhez Vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt szükséges beszerezni. Kommunális szennyvízkibocsátás építés alatt Az építési helyszínen tartózkodók által generált kommunális szennyvizek kezelését mobil WC-k használatával oldják meg. A kommunális szennyvizek a helyszínről csak engedéllyel rendelkező vállalkozók által kerülnek elszállításra. Fentiek alapján, a 3.4.2.3 fejezetben részletezett mérséklő intézkedések betartásával az építés a felszíni vizekre gyakorolt, fent részletezett hatásai elhanyagolhatók lesznek. 3.4.2.2 A felszíni vizeket érő hatások hatásterülete építés Építéshez kapcsolódóan a Bővítésnek nincs lehatárolható hatásterülete a felszíni vizekre vonatkozóan. 3.4.2.3 Mérséklő intézkedések építés alatt Az építés alatt a következő mérséklő intézkedéseket kell betartani a felszíni vizek védelmében: A munkagépekből származó olaj szivárgás megelőzése a megfelelő munkagépek és járművek kiválasztásával, karbantartásával, szükség (tankolás) esetén kármentő tálcák alkalmazásával, valamint a felitató anyagok stratégiai pontokon történő készlétben tartásával annak érdekében, hogy minden esetleges szivárgás esetén, a kármentést azonnal meg lehessen kezdeni, és a csapadékvízbe szennyeződés ne kerülhessen. A humuszos termőréteg és a kitermelt talaj megfelelő tárolása, úgy, hogy a lefolyó csapadékvíz azokat ne moshassa le az elfolyó csapadékvíz ülepedő anyag tartalmát megsokszorozva. Az építési hulladék megfelelő (szelektív, hulladék és időjárás álló konténerben történő) gyűjtése. A mérséklő intézkedések betartása esetén az építés felszíni vizekre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz. 3.4.3 Felszíni vizek hatásvizsgálata üzemelés 3.4.3.1 Felszíni vizeket érő hatások üzemelés A Telephely üzemelésének a felszíni víztestekre vonatkozóan a következő hatótényezőit vannak: Csapadékvíz kibocsátás tetőfelületéről, burkolt felületeiről és zöldfelületeiről, A Telephely szennyvíz kibocsátása. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 40 TREDEGAR KFT.

A parkolókból származó, esetlegesen szennyezett csapadékvíz előtisztítás (meglévő és tervezett (olajfogók) után kerülnek a Telephelyen meglévő, illetve áthelyezendő árokba, illetve az Ipari Park csapadékvíz elvezető rendszerébe kerül. A Bővítés hastására a csapadékvizek mennyisége kissé megnő (341 l/s-ról 433 l/s-ra); a Bővítés hatására a csapadékvíz minősége, szennyeződésének kockázata nem változik. A csapadékvizek minősége várhatóan meg fog felelni a 28/2004. (XII.23.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerinti határértékeknek (ld. fent 3.4.1.4.b táblázat). A Bővítés hatására a szennyvíz a Telephely szennyvíz kibocsátása lényegében nem változik, mivel vizesblokkok lényegében nem kerülnek a bővítményben elhelyezésre. A Telephelyről származó kommunális szennyvizek minősége várhatóan továbbra is meg fog felelni a 28/2004. (XII.23.) KvVM rendelet 4. sz. melléklete szerinti szennyvíz kibocsátási határértékeknek (ld. fent 3.4.1.4.a táblázat). Figyelembe véve a Telephelyről származó csapadékvizek és kommunális szennyvizeknek minőségét és mennyiségét a 3.4.3.3 fejezetben részletezett mérséklő intézkedések betartásával a Telephely Bővítésének nem lesz jelentős hatása a felszíni vizekre. 3.4.3.2 Felszíni vizeket érő hatások hatásterülete üzemelés Üzemelés alatti hatásként a Telephelyen összegyülekező és elvezetendő csapadékvizek mennyisége csekély mértékben megnövekszik, de az Ipari parkban összegyülekezett csapadékvizek összes mennyiségéhez képest ez a növekmény elhanyagolható lesz, ezért a felszíni vizek vonatkozásában erre a hatásra hatásterület lehatárolást nem tartunk szükségesnek. 3.4.3.3 Mérséklő intézkedés felszíni vizeket érintő hatásokhoz - üzemelés Csapadékvíz kibocsátás Javasolt mérséklő intézkedések: Környezetbarát síkosság mentesítő anyagok használata a Telephely belső útjain és parkolóin; Az üzemelési hulladékok megfelelő gyűjtése (gyűjtő edényzet kihelyezése és tervszerű ürítése, gondos telephelyen belüli szállítása); és A havária szerű szennyezések hatásának elkerülésére a Telephelyen több ponton kármentesítő készletet (felitató homok, lapát, műanyag hordó) kell tartani az esetlegesen kiömlő anyagok azonnali felitatására, és csapadékvíz elvezetési rendszerbe kerülésének megakadályozására. Kommunális szennyvíz kibocsátás Amennyiben a kibocsátott szennyvizek minősége megfelel a vonatkozó kibocsátási határértékeknek, akkor nincs szükség további mérséklő intézkedésekre. 3.4.4 Felszíni vizekkel kapcsolatos monitoring Figyelembe véve a felszíni vizekkel kapcsolatos elhanyagolható hatásokat, monitoring tevékenységet nem tartunk szükségesnek. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 41 TREDEGAR KFT.

3.4.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a felszíni vizekre A klímaváltozás legfontosabb felszíni vizekre gyakorolt hatása a felszíni vizek vízjárási viszonyainak extrém változása (az árvízi és kisvízi vízszintek közötti különbség egyre növekszik, az árvízi események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek). A Bővítés területéről elvezetendő csapadékvizek mennyisége a levezetendő vizek mennyiségét kis mértékben megnöveli, de ez a hatás elhanyagolható mértékű lesz a földmedrű árok vízelnyelő hatása (szikkasztás) miatt. Ezért klímaváltozási szempontból a felszíni víztestre gyakorol hatások várhatóan nem lesznek jelentősek. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 42 TREDEGAR KFT.

3.5 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM 3.5.1 Zaj és rezgésvédelem alapállapot 3.5.1.1 A Létesítmény környezetének jelenlegi zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó források Közlekedési eredetű források A Tredegar Film Products Kft. Rétság Ipari Park területén található. Megközelítése a terület északnyugati határa mellett menő 2. sz. útról lehetséges. Ez az út Balassagyarmat irányában átvezet Rétság lakott területén is. A 2. sz. út forgalma átlagos jellegűnek tekinthető, nagy nehézgépjármű aránnyal. Ipari, kereskedelmi jellegű források A vizsgált Telephelyet északkeletről, keletről, délről és délnyugatról különböző ipari létesítmények (Hanon Systems, Hi-Lex, Firestone, stb.) veszik körül. A környezet területi besorolása Gip Ipari- gazdasági terület. Ezen létesítmények domináns környezeti zajforrásai a szabadban lévő légtechnikai egységek. 3.5.1.2 A Létesítmény környezetének védendő létesítményei A Tredegar Kft. közvetlen környezete iparterület, a lakóterületek minden irányban nagyobb távolságban helyezkednek el. Északnyugati irányban a legközelebbi lakóterület 960 m távolságra Tolmács község szélénél épült családi házak. Északkeleti irányban 950 m távolságban Rétság lakóházai találhatók. Délkeleti irányban nincs összefüggő lakóterület, 730 m távolságban elszórtan lakóházak találhatók. Ezeknek a területeknek a területi besorolása Lf Falusias lakóterület (ld. 3.5.1.2.a-b ábra). 3.5.1.2.a ábra: A Telephely környezete a szabályozási terv szerinti területi kategóriákkal KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 43 TREDEGAR KFT.

3.5.1.2.b ábra: A Telephely környezetében levő lakóterületek a zajvizsgálati pontok és az üzemeléshez tartozó zajterhelési határértékek feltüntetésével 3.5.1.3 Zaj- és rezgésvédelmi előírások A vizsgálat során alkalmazott jogszabályok és szabványok 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról MSz-ISO 1996/1-3. "Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése." c. szabványok MSZ 18150/1:1998 sz. "A környezeti zaj vizsgálata és értékelése" c. szabvány. MSZ 15036 Hangterjedés a szabadban c. szabvány ISO 8297 - Több zajforrással rendelkező ipari üzem hangteljesítményszintjének meghatározása. MSZ 18151-1:1982. sz. Immissziós zajhatárértékek. Lakó-és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintek c. szabvány, MSz 13-183/1-9O A közlekedési zaj mérése. Közúti közlekedési zaj Zajvédelmi követelmények az építés alatt A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjeit, amelyek egyrészt a területi besorolástól, illetve az annak megfelelő KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 44 TREDEGAR KFT.

zajvédelmi kategóriától, másrészt az építési munka időtartamától függenek. A 3.5.1.3.a táblázatban az építkezési munkától származó követelmény értékeket mutatjuk be. 3.5.1.3.a táblázat: Építési munkától származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület Különleges terület egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 óra éjjel 6-22 óra Határérték (L TH) (db) 1 hónap felett 1 évig nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra nappal 6-22 óra 1 év felett éjjel 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65 50 60 45 55 40 70 55 65 50 60 45 Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50 Forrás: 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2.sz. melléklete Jelen esetre vonatkozóan, mivel a munkálatok csak a nappali időszakban lesznek, csak a nappali határértékeket kell teljesíteni. Az építkezés több ütemben, 1 évet meghaladó ideig tart. Zajvédelmi követelmények üzemelés alatt A Kormány 284/2007. Korm. rendelete kimondja, hogy A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségeiben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zajés rezgésterhelési követelményeknek. Zajforrásnak minősül az új és meglévő, az épületen belül vagy azzal szomszédos, illetve egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások, a zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások. A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjeit, amelyek a területi besorolástól, illetve az annak megfelelő zajvédelmi kategóriától függenek. A megítélési idő nappal a legkedvezőtlenebb folyamatos 8 óra, éjjel 1/2 óra. Lk - Falusias lakóterület zajvédelmi kategória esetén: nappal (06-22 h között): 50 dba éjszaka (22-06 h között): 40 dba Gazdasági terület zajvédelmi kategória esetén: nappal (06-22 h között): 60 dba éjszaka (22-06 h között): 50 dba KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 45 TREDEGAR KFT.

A fenti megengedett szintek meglévő és újonnan építendő létesítményekre is vonatkoznak, így annak biztosítása a beépítési terv, illetve a technológia tervezőjének és a beruházónak együttes feladata. Megjegyzés: A környező területek zajszempontú területi besorolása, a zajterhelési határértékek, a telephelyre vonatkozó zajkibocsátási határérték előírása az illetékes környezetvédelmi hatóság feladata és jogköre. (Mindez természetesen a számított várható terhelésértékekre nincs hatással!) A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a közlekedésből származó zaj megengedett szintjeit új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területek esetében. Közlekedési zaj vizsgálatánál a megítélési idő nappal éjjel 16 óra (06-22 óra között) 8 óra (22-06 óra között) Ez alapján a vizsgált területen a zajterhelés az épületek zaj ellen védendő homlokzata előtt 2m-re nem haladhatja meg gyűjtő, forgalmi és főforgalmi út mentén érvényes értéket. nappal éjjel 65 dba 55 dba A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza, és a 3.5.1.3.b táblázatban kerülnek bemutatásra. 3.5.1.3.b táblázat: Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületben Sorszám Épület, helyiség 1. Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő) 2. Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, kórház, szanatórium, szálloda, szálló jellegű épületek 3. Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom), bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei, orvosi rendelő 4. Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei, színházak, mozik nézőterei, magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei 5. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, középületek folyosói, előcsarnokai 5. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, középületek folyosói, előcsarnokai Egyenértékű súlyozott gyorsulás (mm/s 2 ) A M A 0 A max 3 3,6 100 nappal 10 éjjel 5 nappal 12 éjjel 6 nappal 200 éjjel 100 10 12 200 20 24 300 30 36 600 30 36 600 KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 46 TREDEGAR KFT.

3.5.1.4 A Telephely hatásával érintett terület zajhelyzete Közlekedési zajvizsgálat Közúti közlekedési zajt a 2. sz. főút mellett mértünk. A mérések alkalmával a vizsgált útvonal 7,5 m-es zajkibocsátási szintjeit határoztuk meg a nappali és éjjeli megítélési időre vonatkoztatva. Eredményeinket a 3.5.1.4.a táblázatban ismertetjük. 3.5.1.4.a táblázat: Közlekedési útvonalak zajkibocsátási vizsgálat eredményei Vizsgált út Zajkibocsátás nappal/éjjel LAeq7,5m (dba) 2. sz. főút 72,7/ 65,1 A 2. sz. út melletti terület közlekedési útvonalak által okozott zajterhelés vizsgálati pontját a 3.5.1.4.b ábra mutatja. 3.5.1.4.b ábra: A 2. sz. út melletti terület közlekedési útvonalak által okozott zajterhelés vizsgálati pontjai Ipari eredetű zajforrások A terület ipari jellegű zajforrásai a környező kereskedelmi, ipari létesítmények szabadtéri gépészeti egységei. Zajvizsgálati pontoknak azokat a védendő épületeket, helyeket választottuk ki, amelyek a tervezett létesítményhez irányonként a legközelebb vannak (M1, M2, M3). Ezeken a pontokon a közúti zaj dominál, ezért a háttérterhelés értékeket (L 95) is meghatároztuk. A vizsgálati pontokat a 3.5.1.4.c, a mért zajterhelési értékeket a 3.5.1.4.d táblázatban ismertetjük. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 47 TREDEGAR KFT.

3.5.1.4.c táblázat: A zajterhelési pontok bemutatása Zajterhelési pont jele Zajterhelési pont helye Vizsgála ti pont jellege M1 Tolmács, Szent Lőrinc út 2. sz. lakóépület védendő homlokzata előtt Zt M2 Pusztaszántó, Pusztaszántói út 25. sz. épület védendő homlokzata Zt előtt M3 Rétság, Rákóczi út 3. sz. lakóház védendő homlokzata előtt Zt Zt: Zajterhelési pont 3.5.1.4.d táblázat: A zajterhelési pontokon mért zajterhelési és háttérterhelési szintek Zajterhelési pont jele Mért zajterhelési értékek (közlekedési eredetű zaj) nappal/éjjel L AM (dba) Mért háttérzaj értékek nappal/éjjel L 95 (dba) M1 60,1/54,7 39 / 36 M2 51,9/44,6 40 / 36 M3 72,1/64,6 47 / 38 A terület jelenlegi zajhelyzete A mérések azt mutatták, hogy a vizsgálati pontok jelenlegi zajterhelését a környék közlekedési eredetű zaja határozza meg. Azonban, mint azt a határértékeknél már említettük, a vizsgált területeken már meglévő utak és meglévő terület-felhasználású területek vannak, így a közlekedési zajterhelési követelmények nem vonatkoznak rájuk. A mérések alatt nem tapasztaltunk olyan ipari jellegű létesítmények által okozott zajt, melyeknek domináns zajterhelése lenne a zajterhelési vizsgálati pontokon. Rezgésforrások A területen nincs olyan rezgésforrás, mely a terhelési pontokon a megengedettnél nagyobb rezgésterhelést okozna. A vizsgált terület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolásának szempontjai A vizsgált területen lévő környezeti zajforrások és a jelenlegi terület-felhasználás keretében lévő tevékenységek hatásviselői zaj- és rezgésvédelmi szempontból az épített környezet azon területei, amelyeken zajterhelési határértékeket kell teljesíteni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tervezett létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 48 TREDEGAR KFT.

3.5.2 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - építés 3.5.2.1 Zaj- és rezgéshatások az építés alatt Az építési munka időtartama és fázisai Az építési munkálatok várhatóan meghaladják az 1 évet, jellemzően hétfőtől szombatig, naponta 7:00 és 19:00 óra között zajlanak majd. A szállítást és a zajjal járó munkálatokat kizárólag nappal végzik. Éjjeli munkálatok nem várhatóak. Az építéshez kapcsolódó főbb fázisok a következők: o Tereprendezési munkák o Felvonulási terület (épületek, építési hulladék-gyűjtőhelyek) kialakítása o Építési energia (áram) és vízellátás kialakítása o Alapozáshoz kapcsolódó földmunkák (alapkiemelés) o Alapozási munkák (tömb és sáv alap) o Felépítmények (épületek megépítése) o Technológia szerelési munkák o Útépítési és közműépítési munkák; o Kertészeti munkák Az építési munkához kapcsolódó zajforrások Az építési területen részben helyhez kötött, részben mozgó zajforrások működnek. A kisebb zajforrások, melyek az építkezés egész területén használatos kézi gépek jelentenek, kevésbé zajosak, illetve működésük időszakos és általában már a szerkezetkész vagy kész épület belső tereiben használják őket. Ebből adódóan a zajkibocsátásuk csökken az épület árnyékoló, hanggátló hatása miatt. A zajforrásokat és működési paramétereiket a 3.5.2.1.a táblázatban közöljük. 3.5.2.1.a táblázat: Az építési munkák során alkalmazott építőipari munkagépek No. A munkagép megnevezése Gépek száma I Markológép markoló fejjel 1 II. Tolólapos munkagép 2 III. Kotró rakodógép 2 IV. Áramfejlesztő aggregátor (tartalék) 1 V. Beton mixer 2 VI. Betonpumpa 1 VII. Beton vibrátor 2 VIII. Betonkeverő 1 IX. BOBCAT rakodógép 1 X. Építőanyagot/hulladékot szállító teherautók 1 XI. Cölöpfúrógép 1 XII. Kézi kisgépek A 3.5.2.1.b táblázat a várható építési forgalom nagyságát mutatja be. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 49 TREDEGAR KFT.

3.5.2.1.b táblázat: Maximális építési forgalom Forgalom eredete Akusztikai járműkategória I. II. III. Személygépkocsi Kis-tehergépjármű Nehézgépjármű [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] Max. építési forgalom 5* 3 2 * Ez a forgalom a munkanap kezdetekor és befejezésekor jelentkezik. A vizsgálat szempontjából felvett zajterhelési pontokat a 3.5.2.1.c táblázatban, a jellemző zajforrásokat a 3.5.2.1.d táblázatban mutatjuk be. 3.5.2.1.c táblázat: A zajterhelési pontok bemutatása Zajterhelési pont jele Zajterhelési pont helye Vizsgálati pont jellege M1 Tolmács, Szent Lőrinc út 2. sz. lakóépület védendő Zt homlokzata előtt M2 Pusztaszántó, Pusztaszántói út 25. sz. épület védendő Zt homlokzata előtt M3 Rétság, Rákóczi út 3. sz. lakóház védendő homlokzata előtt Zt Zt: Zajterhelési pont 3.5.2.1.d táblázat: Tereprendezés, földkiemeléshez, illetve az alapozáshoz kapcsolódó munkák gépei és működési paraméterei Zajforrás megnevezése Működési helye Működési idő/műszak t (h) Működési időre vonatkoztatott zajteljesítménye Lw (dba) Kotró rakodó gépek Szabadban 8 Tolólapátos munkagép Szabadban 8 Markológép markoló fejjel Szabadban 8 BOBCAT rakodógép Szabadban 8 Betonszivattyú Szabadban 8 110 Beton mixer Szabadban 8 Beton vibrátor Szabadban 8 Cölöpfúrógép Szabadban 8 Szállítás Szabadban 8 Építkezési munkák által okozott várható zajterhelési értékek számítása Alábbiakban a három legközelebbi védendő létesítményre vonatkozóan számoltuk ki az építkezés okozta zajterhelést. A zajterhelés számításnál a terjedési viszonyokat figyelembe véve a legzajosabb munkafolyamatra határoztuk meg a zajterhelés értékét, bár ez az össz-építési időtartamnak csak egy részét teszi ki. Az építési időtartam többi részében a munkagépek ennél minimum 6-10 dba értékkel kisebb zajterhelést fognak okozni. A számításunk eredményeit a 3.5.2.1 e-g táblázatokban közöljük. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 50 TREDEGAR KFT.

3.5.2.1.e táblázat: Zajterhelés számítás a vizsgálati pontokra Zajterhelési pont jele Zajteljesítmény -szint LWA (db) nappal Irányítási tényező korrekció /db/ Távolság miatti korrekció /db/ Árnyékolás miatti korrekció /db/ Levegő elnyelés miatti korrekció /db/ Homlokzati reflexió miatti korrekció /db/ Megítélési időre számított terhelés LAM (db) nappal M1 110-8 -59.4-5 -1.79 3 38.8 M2 110-8 -59.5-3 -1.81 3 40.7 M3 110-8 -57.0-7 -1.37 3 39.6 Az építési munkákhoz kapcsolódó gépkocsiforgalom a 2. sz. úton keresztül bonyolódik le, ezért ennek az útnak a forgalmát vizsgáltuk. 3.5.2.1.f táblázat: Az építési munkákhoz kapcsolódó gépkocsiforgalom zajkibocsátás növekedés számítása Útszakasz megnevezése Jelenlegi zajkibocsátás (dba) Az építéshez kapcsolódó gépjárműforgalom számított zajkibocsátás értéke (dba) Eredő zajkibocsátás (dba) Zajkibocsátás növekedés dl (dba) 2. sz. főút 72,7 54,1 72,8 0,1 Az építkezéshez kapcsolódó forgalom zaja a 2. sz. főút zajkibocsátását 0,1dB-lel emeli meg. Ez a növekedés minimális, érzékszervileg nem érezhető mértékű. 3.5.2.1.g táblázat: A várható maximális zajterhelés értékeinek összevetése a követelményekkel Zajterhelési pont jele Zajterhelési határérték L TH (db) nappal Számított maximális zajterhelés nappal LAM (dba) Minősítés nappal M1 55 39 megfelel M2 55 41 megfelel M3 55 40 megfelel A 3.5.2.1.e-g táblázatokban közölt számítás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az építés munkálatai által okozott zajterhelés egyik építkezési fázisban sem fog határérték-túllépést okozni a környezetben. A kivitelezési munkák zajkibocsátása környezeti zajvédelmi szempontból meg fog felelni az előírásoknak. A 2. sz. főút zajkibocsátását 0,1dB-lel emeli meg. Ez a növekedés minimális, érzékszervileg nem érezhető mértékű, éjjel nincs munkavégzés. 3.5.2.2 Zaj- és rezgés hatásterületek az építés alatt Az építkezés alatt a zaj hatásterület az a vonal, ahol a zajkibocsátás Lk - falusias lakóterület zajvédelmi kategória esetén: 45 dba (a. ) Gazdasági terület zajvédelmi kategória esetén: 55 dba (e. ) KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 51 TREDEGAR KFT.

A 3.5.2.2.a ábrán az építési munkák hatásterületét mutatjuk be. A hatásterület számításánál figyelembe vettük az épületek zajárnyékoló hatását is. A pontozott vonal jelzi a legzajosabb építési munkálatokhoz tartozó hatásterület határát, amely a Beruházási terület középpontjától a) a falusias beépítésű területek irányában 500m, b) a gazdasági területek irányában 280m. 3.5.2.2.a ábra: Az építkezés zaj hatásterület ábrázolása az I. ütemben A számítások alapján az építési munkák legzajosabb munkafázisa sem érint védendő épületeket. 3.5.2.3 Zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedések az építés alatt Építés alatt külön zajcsökkentő intézkedések az építési zajhatások mérséklésére nem szükségesek. 3.5.3 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - üzemelés 3.5.3.1 Zaj- és rezgéshatások az üzemelés alatt A Telephely jelenlegi zajforrásainak ismertetése A Tredegar Kft. jelenlegi környezeti zajforrásai egyrészt az épületet ellátó szellőző és klímaberendezések, melyek a szabad térben működnek, részint az épület mellett, részint pedig a tetőn. Másrészt a technológiát kiszolgáló egységek, transzformátorház, kazánház, melyek épületen belül működnek, de zajuk a szellőzőnyílásokon kijut a környezetbe. A belső terekben működő technológiai zaj nem jut ki a környezetbe. Ezeken kívül még az áruszállítás és a telepen belüli személygépkocsi forgalom okoz némi KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 52 TREDEGAR KFT.

zajkibocsátást, de ezek zaja jelentősen kisebb az előzőekben ismertetett zajforrás típusoknál. A gépészeti egységek többsége nappal és éjjel is folyamatosan működik. A zajforrások zajkibocsátásának időbeli jellege többségében állandó, szakaszosan állandó. A Telephelyen belüli teher- és személygépkocsi mozgásából adódó zajterhelés a kis sebességek és a nagy távolságok miatt elhanyagolható. A mértékadó zajforrások és főbb működési paramétereik a 3.5.3.1.a táblázatban és 3.5.3.1.b ábrán találhatók. 3.5.3.1.a táblázat: A Telephely zajforrásai No. Berendezés Zajforrás helye Működési idő 1 Transzformátorház Szabadban folyamatos 2 Légkezelők Szabadban, épület tető fölött folyamatos 3 Hőszivattyúk Szabadban, épület tető fölött folyamatos 4 Szivattyúház Épületben folyamatos 5 Kültéri hűtők Szabadban, épület mellett folyamatos 6 Kazánház Épületben folyamatos 7 Dokkolók Szabadban, épület mellett folyamatos 8 Split hűtők Szabadban, épület tető fölött folyamatos 3.5.3.1.b ábra A Telephely jelenlegi zajforrásainak elhelyezkedése A Telephely jelenlegi zajkibocsátásának ismertetése A Telephely jelenlegi zajkibocsátását helyszíni méréseink alapján határoztuk meg. A vizsgálati pontokat (ld. 3.5.3.1.c táblázat és 3.5.3.1.d ábra) a telek határán jelöltük ki. Ezek jellege zajkibocsátási pontok. Ezeket kiegészítettük a telepen belüli mérésekkel azokon a helyeken, ahol a környezeti zajforrások domináns jelleget mutattak. A zajkibocsátási pontokat (Zk1-Zk4) és a kiegészítő mérési pontok (Z1-Z4) helyét alábbi táblázatban és ábrán ismertetjük. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 53 TREDEGAR KFT.

3.5.3.1.c táblázat A Létesítmény zajvizsgálati pontjainak helye Zajkibocsátási pont jele Zajterhelési pont helye Vizsgálati pont jellege Zk1 A Telephely északnyugati határán. Zk Zk2/1 A Telephely északkeleti határán a szivattyúházzal szemben Zk Zk2/2 A Telephely keleti határán. Zk Zk3 A Telephely déli határán. Zk Zk4 A Telephely délnyugati határán. Zk Z1 A kültéri hűtők mellett - Z2 A szivattyúház mellett - Z3 A hőszivattyúk mellett - Z4 A hőszivattyúk vonalában a parkoló határán - ZK.: zajkibocsátási pont 3.5.3.1.d ábra A helyszíni zajkibocsátási vizsgálati pontok ábrázolása Forrás: Tredegar Kft. adatszolgáltatása A 2019. június 20-án végzett helyszíni zajmérés eredményeit a 3.5.3.1.e táblázatban mutatjuk be. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 54 TREDEGAR KFT.

3.5.3.1.e táblázat: A helyszíni mérési eredmények a Telephely közelében Zajvizsgálati pont jele Zajkibocsátási határérték L KH (db) nappal Mért zajkibocsátási szint LAM (dba) Minősítés nappal Zk1 - (60) x 46,7 (megfelel) Zk2/1 - (60) x 50,1 (megfelel) Zk2/2 - (60) x 42,9 (megfelel) Zk3 - (60) x 40,6 (megfelel) Zk4 - (60) x 50,4 (megfelel) Z1-85,2 - Z2-80,4 - Z3-71,6 - Z4-64,5 - x : Nincs előírt kibocsátási határérték, a 60dBA érték a Gip területi besorolásra vonatkozó zajterhelési érték, melynek a legközelebbi védendő létesítménynél (pl. a szomszédos létesítmény irodai homlokzata előtt) kell teljesülnie (irodáknál nincs éjjeli határérték). A helyszíni mérési eredmények alapján a Gip területi besorolású kategóriára vonatkozó zajterhelési határértékek már a kibocsátó területén belül teljesülnek, így a Telephely jelenlegi zajkibocsátása megfelel az előírásoknak. A távolabbi Lf területi besorolású területeken a védendő épületek előtt sem nappal, sem éjszaka nem értékelhető a Tredegar (és az Ipari park többi létesítménye) által kibocsátott zaj. A háttérterhelés értékek jóval a zajterhelési követelmények alatt maradnak. A jelenlegi létesítmény zaj hatásterülete nem határozható meg a környező ipari létesítmények zajkibocsátásától függetlenül, de a mérések alapján megállapítottuk, hogy a jelenlegi Üzem hatásterülete védendő létesítményt nem érint. A Telephely tervezett bővítése által okozott zajterhelés meghatározása A Tredegar Kft. a tervezett bővítése során a hiányzó raktározási kapacitást kívánják létrehozni Telephelyen belül. Ennek érdekében a meglévő csarnok mellé, ahhoz csatlakozva egy L alakú raktárcsarnokot építenek. Az épület falszerkezete acéllemezes szendvicspanel, tetőszerkezete acél trapézlemez, alatta kőzetgyapot hőszigetelés és PVC fedés alulról. A csarnokban raktározási tevékenység fog folyni. Ebből adódóan a csarnokon belül nem lesz zajos tevékenység, Az árumozgatást targoncákkal végzik, azonban ennek zaja nem jut a környezetbe. Környezeti zajkibocsátás szempontjából a tetőn elhelyezett 3 db Trane IH 130 típus Rooftop egység jelenti a domináns zajforrásokat. A 3.5.3.1.f ábrán az új épületet és a tetőn elhelyezett rooftop egységeket mutatjuk a már meglévő zajforrásokkal. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 55 TREDEGAR KFT.

3.5.3.1.f ábra: A Bővítés területén, a tetőn elhelyezett rooftop egységek helye 3.5.3.1.g táblázat: Trane katalógus zajspektrum adatai a tervezett egységekhez A számítás menete, eredmények közlése, értékelés Számításainkat a már ismertetett előírások alapján az M1- M3 zajterhelési pontokra és a Zk1-Zk4 zajkibocsátási pontokra végeztük el. A számításokhoz szükséges alapadatokat Megrendelő bocsátotta rendelkezésünkre. Mivel a domináns zajforrások a tetőn fognak működni, az azonos típusú zajforrások zaját összegeztük és számításainkat ezekkel az összegzett értékekkel végeztük el, melyeket a zajforrások akusztikai súlypontjába koncentráltuk. Ez a terhelési pontok nagy távolsága miatt megengedhető, nem okoz számítási hibát. A Telephely zajforrásai nappal és éjjel is működnek. Számításaink eredményét a 3.5.3.1.h-i táblázatokban közöljük. 3.5.3.1.h táblázat: Az M1-M3 pont zajterhelés és Zk1-Zk4 zajkibocsátás számítása Zajforrás jele zajforrás-épület Zajteljesítmény Lw Távolság miatti korrekció Kd Irányítási tényező Ki Zajárnyékolási tényező Ká Levegő elnyelése Kl Homlokzati visszaverődés Kr Számolt zajterhelés L AM M1 96-59,4-8 0-1,79 3 29,8 M2 96-59,5-8 0-1,81 3 29,7 M3 96-57,0-8 0-1,37 3 32,6 Zk1(x) 96-45,1-8 -11-0,35-31,5 Zk2/1 (x) 96-40,8-8 -8-0,21-39,0 Zk3 (x) 96-37,6-8 -7-0,15-43,2 Zk4 (x) 96-38,8-8 -6-0,17-43,0 x: nincs előírt kibocsátási határérték, a 60dBA érték a Gip területi besorolásra vonatkozó zajterhelési érték, melynek a legközelebbi védendő létesítménynél (pl. a szomszédos létesítmény irodai homlokzata előtt) kell teljesülnie (irodáknál nincs éjjeli határérték). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 56 TREDEGAR KFT.

3.5.3.1.i táblázat: A bővítéssel várható zajkibocsátás növekedés a telekhatáron Útszakasz megnevezése Az Létesítmény jelenlegi zajkibocsátása (dba) A bővítés által okozott számított zajkibocsátás értéke (dba) Eredő zajkibocsátás (dba) Zajkibocsátás növekedés dl (dba) Zk1 46.7 31.5 46.8 0.1 Zk2/1 50.1 39.0 50.4 0.3 Zk3 40.6 43.2 45.1 4.5 Zk4 50.4 43.0 51 0.7 A számítások alapján a bővítéssel a telekhatáron várható zajkibocsátás növekedés három irányban elhanyagolható értékű: 0,1-0,7dBA. A délkeleti irányban a zajnövekedés a jelenlegi zajkibocsátáshoz képest 4,5 dba, azonban ez az érték még mindig a Gip területi besorolású területekre vonatkozó zajterhelés követelményeken belül marad. A távolabbi zajterhelési pontokon pedig alapzajtól függetlenül továbbra sem lesz értékelhető. A forgalmi adatokat alábbi táblázatban közöljük. (ld. 3.5.3.1.j táblázat). 3.5.3.1.j táblázat: A bővítéssel várható forgalomnövekedés Napszak Akusztikai járműkategória I. II. III. Személygépkocsi Kis-tehergépjármű Nehézgépjármű [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] Nappal (6h-22h) 30 10 5 A nehézgépjárművek csak a 2. sz. főút felől jönnek és ebben az irányban hagyják el a területet. 3.5.3.1.k táblázat: A Telephely zajterhelésének minősítése Immissziós pont jele Zajterhelési határérték L THnappal/éjjel dba Számítással meghatározott zajterhelés L AMnappal/éjjel Túllépés mértéke T nappal/ éjjel dba Minősítés M1 50/40 30/30 -/- megfelel M2 50/40 30/30 -/- megfelel M3 50/40 33/33 -/- megfelel Zk1 60/- 47/47 -/- megfelel Zk2/1 60/- 50/50 -/- megfelel Zk3 60/- 45/45 -/- megfelel Zk4 60/- 51/51 -/- megfelel A számítás eredményei alapján megállapítottuk, hogy a tervezett bővítés által okozott zajterhelés a jelenlegi zajterheléssel együtt nem fog határérték-túllépést okozni a környezetben. A Létesítmény zajkibocsátása a beruházás után is szempontból meg fog felelni a környezeti zajvédelmi előírásoknak. A megközelítő útvonalak forgalomnövekedéséből adódó zajnövekedés 0,1 dba. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 57 TREDEGAR KFT.

Rezgés hatások A Telephelyen nem lesz olyan rezgésforrás, mely a védett létesítményeknél a megengedettnél nagyobb rezgésterhelést okoz. 3.5.3.2 Az üzemelés által okozott zaj hatásterület meghatározása Az üzemelési zaj hatásterülethez tartozó zajkibocsátási értékeket a háttérterhelés függvényében határoztuk meg. A hatásterület határához tartozó távolságokat számítással határoztuk meg. A meghatározott kibocsátási értékeket és a hozzájuk tartozó távolságokat alábbi táblázatban ismertetjük. A hatásterület meghatározásánál figyelembe vettük az épületek és zajvédő objektumok zajárnyékoló hatását is. Mivel az éjjeli hatásterület a nagyobb, ezért ezt határoztuk meg. 3.5.3.2.a táblázat: Az üzemi zaj hatásterületének lehatárolása Övezeti besorolás Zajterhelési határérték Háttérterhelés Hatásterületi követelmény L kh (dba) Távolság a terület zajterhelési súlypontjától éjjel éjjel l KH (m) 1. Gip 45 -/- 45 140 2. Lf 40 36 36 400 Az üzemelési zaj hatásterület (ld. 3.5.3.2.b ábra) védendő létesítményt sem nappal, sem éjjel nem érint. 3.5.3.2.b ábra: A tervezett bővítés üzemelés alatti éjjelre vonatkozó zaj hatásterülete Alaptérkép: Google Az érintett terület zajhelyzete a Bővítés megépülése nélkül A Bővítés megépülése nélkül a területen a jelenlegi zajhatások érvényesülnek. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 58 TREDEGAR KFT.

3.5.3.3 Zaj- és rezgés hatás mérséklő intézkedések az üzemelés alatt Az üzemelés alatt nincs szükség zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedésre. 3.5.4 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring Nincs szükség zaj- és rezgésvédelmi monitoringra. 3.5.5 A Telephely hatása a klímaváltozásra zaj- és rezgésvédelmi szempontból Zaj és rezgésvédelem a klímaváltozásra nincs hatással. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 59 TREDEGAR KFT.

3.6 HULLADÉKOK HATÁSA 3.6.1 Hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok A hulladékgazdálkodásra vonatkozó betartandó jogszabályok: 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról; 246/2014. (IX.29.) Korm. rend. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól; 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről; 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről; 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; 44/2012. (XII.29.) rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről; 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. 3.6.2 Az építési hulladékok hatása A bővítmény építése során keletkező hulladéktípusok közül a következők a legfontosabbak: Talaj és termőtalaj; Fémhulladék (elsősorban vas); Fa zsaluzat, használt raklap és egyéb faanyagok; Üres anyagtartályok, csomagolás és csomagoló anyagok; Kevert építési hulladék; Kommunális hulladék. Az építési hulladékok becsült mennyisége az elszállított talaj nélkül várhatóan 100-200 tonna. Az építési hulladékok egy részét lehet újrahasznosítani (pl. fémhulladékok, fa, műanyag csomagoló anyag stb.); hasznosításuk a környéken található, engedéllyel rendelkező hulladékhasznosítók által történhet. Az építkezés alatt keletkező hulladékoknak szakszerű kezelés esetén nincsen közvetlen környezeti hatása, mivel a környezeti elemektől (víz, földtani közeg, levegő) megfelelő módon el vannak határolva. 3.6.2.1 Építési hulladékok hatásterülete Az építkezés alatt keletkező hulladékoknak nincsen közvetlen környezeti hatása, emiatt közvetlen hatásterületet nem szüksége lehatárolni. A keletkező hulladékok közvetett hatással vannak a hulladékgazdálkodási területekre, ahol a hulladékok újrahasznosítása vagy végleges lerakása történik. A közvetett hatásterület a hulladékkezelő cégek telephelyeinek területe. 3.6.2.2 Az építési hulladékok kezelésére vonatkozó mérséklő intézkedések Javasolt hulladékgazdálkodási mérséklő intézkedések az építés alatt: KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 60 TREDEGAR KFT.

A minél nagyobb fokú hulladék újrahasznosítás érdekében az építési hulladékok tervezett módon, szelektíven kerüljenek gyűjtésre. A hulladékok átmeneti tárolása a hulladék anyagának megfelelő konténerekben történjen; A hulladékokat gyűjtésük során a csapadékvizektől védeni szükséges; Csak megfelelő (hulladékszállításra, lerakásra, újrahasznosításra vonatkozó) engedéllyel rendelkező cégek szállítsák el a Telephelyről az építési hulladékokat. A mérséklő intézkedések betartásával az építési hulladékok hatása nem lesz jelentős. 3.6.3 Hulladékgazdálkodás az üzemelés alatt 3.6.3.1 A Telephely hulladékgazdálkodásának hatásai Telephelyen keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok részletes listája mennyiségekkel a 2.6. fejezetben található; az üzemelési hulladékok mennyiségének és típusainak lényegi változása a Bővítés hatására nem várható, mivel a bővítményben csak raktár funkció tervezett. A Telephelyen munkahelyi és egy veszélyes üzemi hulladékgyűjtőhely működik Az üzemi hulladékgyűjtőhely, illetve a háztartási jellegű hulladékok gyűjtőhelye a Bővítés miatt méretük megváltoztatása nélkül, a meglévővel azonos műszaki védelemmel áthelyezésre kerül. Az ezzel kapcsolatos változásokat a vonatkozó Üzemi Hulladékgyűjtőhely Szabályzatban át kell vezetni, illetve a szabályzatot a környezetvédelmi hatóságnak be kell nyújtani elfogadásra. A hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása meg kell feleljen az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet követelményeinek. A 3.6.3.2. fejezetben részletezett mérséklő intézkedések esetén a Telephely üzemelésének hulladékgazdálkodási szempontból nem lesz jelentős hatása. 3.6.3.2 A Telephely hulladékgazdálkodási hatásait mérséklő intézkedések Javasolt hulladékgazdálkodási mérséklő intézkedések üzemelés alatt: Megfelelő számú kommunális hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése az emberi tartózkodásra alkalmas területeken. A hulladékok tartalmuknak megfelelő edényzetben történő tárolása, amíg az átmeneti tárolóhelyükről elszállításra nem kerülnek. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer gondos működtetése; Tekintettel a még mindig megmaradó, nagy zöldterületre, javasolt a biológiai eredetű hulladékok (fű, fanyesedék stb.) szelektív gyűjtése, elszállítása és hasznosítása. 3.6.4 Követelmények és javaslatok hulladékgazdálkodási monitoringra Kivitelező köteles az építés alatt keletkező hulladékokat az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet szerint kezelni, dokumentálni és a környezetvédelmi hatóságnak bevallani. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 61 TREDEGAR KFT.

A Telephely üzemelése során az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő nyilvántartást kell vezetni a keletkező hulladékokról, amelyekről éves bevallásokat kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 62 TREDEGAR KFT.

3.7 ÉLŐVILÁG-VÉDELEM 3.7.1 Alapállapot jellemzése 3.7.1.1 Földrajzi környezet Helye: Nagytáj: Észak-Magyarországi-középhegység Középtáj: Észak-Magyarországi-medencék Kistáj: Nógrádi-medence Közigazgatási határ: Rétság A kistáj Nógrád megyében helyezkedik el. Területe 213 km 2 (a középtáj 6,5%-a, a nagytáj 1,9%-a). Domborzat: A kistáj a Börzsöny és a Cserhát közt elhelyezkedő medencedombság. Medencévé a pleisztocén folyamán környezetének intenzívebb megemelkedésével, dombsággá folyóvízi felszabdalásának nyomán vált. Az abszolút magasság 144 és 340 m között változik; D-ről É, K-ről Ny felé alacsonyodik. Vertikálisan közepesen (átlagos relatív relief 50 m/km 2 ), horizontálisan nagyobb mértékben felszabdalt (vízfolyássűrűség 2,6 km/km 2 ). A felszín döntően (kb. 90%) a középhegységi tagolt medencedombság orográfiai domborzattípusba sorolható, mintegy 10% völgytalp, ill. völgysík. A felszínt borító agyagos üledékek és a negyedidőszaki lejtős tömegmozgások hatására gyakoriak a deráziós formák, jelentősebb a talajerózió a kistáj DNy-i részén. Földtan: A kistáj kőzettani alapja döntően (kb. 80%) oligocén homokköves és agyagos üledék, alárendelten a Ny-i részen (kb. 20%) miocén slír és kavics. Ezek foltokban a felszínen is előfordulnak. A börzsönyi központi vulkanizmushoz kapcsolódó önálló kitörési központot képvisel a nógrádi Vár-hegy, ami a középső-miocén (bádeni), 13-15 millió évvel ezelőtti vulkán kitörésekor keletkezett. Anyaga (dácit) kismértékben eltér a Börzsöny fő tömegét adó andezittől. A felszínen, ill. a felszín közelében a pleisztocén agyag, lejtőagyag, löszderivátum a jellemző. A kavicstakarók (kb. 30%) a harmadidőszak végi intenzív lepusztulás és a negyedidőszaki folyóvízi akkumuláció (pl. Ős-Ipoly) termékei. Jellemző szerkezeti iránya az ÉNy-DK-i, számos patak (Les-völgy, Lábos-patak, Diósjenői-patak stb.) követi a fiatal vetődések csapását. A több km mélységben levő medencealjzatról csak bizonytalan információk vannak. Éghajlat: Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de Ny-on már közel van a mérsékelten nedves éghajlati típushoz. Évente átlagosan 1 870 óra körüli napsütés várható, ezen belül nyáron 750-760, télen kb. 170 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,0-9,5 C közötti, a vegetációs időszaké 16,0 C körüli. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó időszak ápr. 17-én kezdődik és okt. 14-én ér véget, ami évenként kb. 180 napot jelent. A fagymentes napok száma kb. 180. Ápr. 15-20. között fejeződnek be a tavaszi és okt. 15-17-én kezdődnek el az őszi fagyok. Az évi abszolút maximumok és minimumok átlaga 32,0-33,0 C, ill. -17,0 C. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 63 TREDEGAR KFT.

Valószínű az évi 600-640 mm csapadék. A vegetációs időszak csapadékátlaga 340-360 mm. Diósjenőn esett a legnagyobb 24 órás eső (80 mm). A hótakarós napok átlagos száma 40-45, az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Az ariditási index a Ny-i részeken 1,05 körül van, másutt 1,12-1,15 között változik. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s alatt marad. A mezőgazdasági növények számára kedvező az éghajlat. Vizek: A kistáj a Hévízi-, a Fekete- és a Derékpatakra, valamint a Lókos-patak bal oldali vízgyűjtő területére terjed ki. A börzsönyperemi 100 mm-es vízfelesleg a Lókos mentén 80 mm-es vízhiányba megy át. Mivel a Börzsöny felől számos vízfolyás érkezik, a vízfolyássűrűség viszonylag nagy (2,6 km/km 2 ). A legtöbb vízfolyást a Derék- és a Lókos-patak gyűjti össze és vezeti az Ipolyba. A Lókos dejtári mércéjéről az alábbi adatokat közölhetjük: KQ = 0,075 m 3 /s; KÖQ = 0,85 m 3 /s; NQ = 51 m 3 /s. Ezek elárulják a nagy vízjárási szélsőségeket is. Az árvizek azonban bár a völgytalpakat elárasztják nem veszélyesek, mert rövid időtartamúak. Az időszakos árhullámokat néhány kisebb-nagyobb tó Jenői-tó 23,4 ha; Bánki-tó 7 ha; Tolmácsi-tó 7,5 ha) tározással hasznosítja. Ezek halastavakként is funkcionálnak. A talajvíz" a felszín alatt általában 4-6 m között érhető el, mennyisége igen kevés. Mivel a mélyebb rétegek porozitása kedvezőtlen, az artézi kutak száma is kicsi, a vízhozamuk minimális. A talajvízben helyenként jelentős a nitráttartalom, ami a vízfolyások és az állóvizek vízminőségét is lerontja. A közüzemi vízellátás jórészt megoldott, a közcsatornával ellátott lakások aránya 61,2% (2008). Ennek a hátterében az áll, hogy csupán 1 településen nincs csatornahálózat. Talajok: A Börzsöny és a Cserhát közötti medencedombság kistáj a pleisztocénben emelkedett meg. Kőzettani alapja oligocén homokkő és agyag, amelyet lejtőanyag, pleisztocén agyag és lösszerű üledék borít. A dombhátak egynegyedének harmadidőszaki üledékein és a Lókos-patak felé néző lejtők löszszerű üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, amelyek mechanikai összetétele vályog. Kedvező vízgazdálkodású, de erősen savanyú kémhatású talajok. Mintegy 20%- ban erdőborítottak, zömmel (72%) mezőgazdasági területként hasznosíthatók (ext. 20-45, int. 25-55). Erodáltságuk mértéke változó. Az alacsonyabb hátságok enyhe lejtőin a talajtakarót a legnagyobb részarányban (62%) barnaföldek alkotják. Nagyobb részben löszös, kisebb részben harmadidőszaki üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező; gyengén savanyú talajok. Természetes termékenységük (ext. 30-45) agrotechnikával jelentősen növelhető (int. 40-70). Nagy részük (83%) már régóta mezőgazdasági hasznosítású. A főbb termesztett növények a búza, az őszi árpa, a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a vöröshere, meszes altalajon pedig a lucerna. Csak kismértékben (15%) erdősültek. A D-i kitettségű oldalakon a barnaföldek humuszosodásának mértéke jelentősebb, azonban az erózió is ezeken a lejtőkön az erősebb. Eróziós veszélyeztetettségük kedvezőtlenebb, mint az agyagbemosódásos barna erdőtalajoké. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 64 TREDEGAR KFT.

A kistáj legtermékenyebb talajai (ext. 50-80, int. 70-95) az Érsekvadkert-Tereskei-hátság lösztakaróján képződött csernozjom barna erdőtalajok (4%). E térségben a mai talajszelvények alatt fosszilis vörös talajszintek is fellelhetők. A harmadidőszaki szmektites agyagú felszíneken, pl. Szátok határában, fekete nyirok talajok is találhatók. A Lókos-völgy réti talajai vályog mechanikai összetételű, mészmentes, gyenge víztartó képességük miatt kedvezőtlen vízgazdálkodású, de viszonylag jó tápanyagkészletű talajok (ext. 20-60, int. 35-75). Részben rétként (35%), részben szántóként hasznosulnak (55%). A kistájban jelentéktelen (1%) kiterjedésben még földes kopár, kovárványos barna erdőtalaj és réti öntés is található. 3.7.1.2 Biológiai környezet, életföldrajzi jellemzők A vizsgált terület növényföldrajzi besorolása: Magyar flóratartomány (Pannonicum) Az Északi-középhegység flóravidéke (Matricum) A Börzsöny és a Cserhát flórajárása (Neogradense) A terület zonális társulásai a cseres- és gyertyános-tölgyesek. A lankás dombvidék völgytalpain mocsarak és üde-nedves rétek húzódnak. A maradvány tölgyes-foltok néhány értékes növénye a madársisakfajok (Cephalanthera spp.), turbánliliom (Lilium martagon), gérbics (Limodorum abortivum). A kistáj nagy része ma szántó, parlag. Ezeken az egykori gyomflóra fajai kezdenek megjelenni (nyári hérics Adonis aestivalis, lángszínű hérics A. flammea, konkoly Agrostemma githago, mezei szarkaláb Consolida regalis, pipacs Papaver rhoeas). Gyakori élőhelyek: OC, L2a, P2b, H5a, K2; közepesen gyakori élőhelyek: OB, RA, P2a, RB, RC, J5, H3a, B1a, H4, OA; ritka élőhelyek: E1, D34, L1, L2x, K1a, B5, D5, J1a, H5b, BA, D6, A1. Fajszám: 600-800; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 1, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 2, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 2, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 3, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3. A vizsgált terület Rétság külterületén, a településtől déli irányban, a meglévő ipartelepen belül helyezkedik el. A vizsgált területet ipari park jellegű területek, utak és mesterséges felszínek veszik körbe. A jelenlegi területhasználati mód gyep. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 65 TREDEGAR KFT.

3.7.1.2.a kép: A vizsgálati terület képe 2019. július 15-én 3.7.1.3 Természetvédelmi adatok A vizsgált terület nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. A vizsgálati területhez legközelebb eső Nemzeti Ökológiai Hálózat mintegy 110 méterre található, mint ökológiai folyosó (ld. 3.7.1.3.a. ábra). 3.7.1.3.a ábra: A Nemzeti Ökológiai Hálózat a beruházás környezetében Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei: zöld terület: ökológiai folyosó, Forrás: http://web.okir.hu/sse/?group=tir KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 66 TREDEGAR KFT.

A vizsgált terület nem része a Natura 2000 hálózatnak. A vizsgálati területtől több mint 4 400 méterre található a legközelebbi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, míg több mint 6 800 méterre a legközelebbi különleges madárvédelmi terület (ld. 3.7.1.3.b-c ábra). 3.7.1.3.b ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, sárga terület: Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/natura2000/ 3.7.1.3.c ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, sárga terület: Natura 2000 piros: terület: különleges madárvédelmi terület Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/natura2000/ A vizsgált terület országos jelentőségű védett természeti terület. A legközelebbi országos jelentőségű védett természeti terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park 6 800 méterre található (ld. 3.7.1.3.d. ábra). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 67 TREDEGAR KFT.

3.7.1.3.d ábra: védett természeti területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, szürke terület: védett természeti terület Forrás: http://web.okir.hu/sse/?group=tir 3.7.1.4 A vizsgált terület növényzete és élőhelyei A vizsgálati terület teljes egésze vetett, kaszált gyep Á-NÉR: T5: Vetett gyepek, füves sportpályák). A gyepben dominálnak a vetett gyephez használt fűfélék, emellett a szarvaskerep (Lotus corniculatus), katángkóró (Cichorium intybus), nagy útifű (Plantago major), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), a fehér here (Trifolium repens), a sövényszulák (Calystegia sepium) és a közönséges pipacs (Papaver rhoeas) számít elterjedtnek. A vizsgálati területtől délkeletre a Pusztaszántói-patak árterületén fehér nyár (Populus alba), fehér fűz (Salix alba) alkotta erdőket találunk. A vizsgálati területen szinte kizárólag T5 (vetett gyepek, füves sportpályák) élőhelyek találhatók, természetes és természetközeli élőhelyek nincsenek jelen (ld. 3.7.1.4.a-b képek). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 68 TREDEGAR KFT.

3.7.1.4.a kép: Bővítési terület állapota 2019. július 15-én 3.7.1.4.b kép: Bővítési terület állapota 2019. július 15-én KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 69 TREDEGAR KFT.

3.7.1.5 A vizsgált terület állatvilága Tekintettel a vizsgálati terület degradált, szegényes, intenzív vetett gyep élőhelyeire, a terület állatvilága szegényes, és nagyrészt a nagy elterjedésű fajokból áll, állandó faunaelemek száma kevés. A felmérések során halak, kétéltűek számára alkalmas élőhelyet nem találtunk. Madarak A vizsgálati területen madarak közül a széles elterjedésű, tág tűrésű madárfajok előfordulása várható. Fészkelő madárfajok jelenlétét nem állapítottuk meg. Néhány, közelben fészkelő madárfaj táplálkozási céllal használja a vizsgálati területet. A felmérés során megfigyeltük a barázdabillegető (Motacilla alba), a molnárfecske (Delichon urbica), a füsti fecske (Hirundo rustica), a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), a tengelic (Carduelis carduelis) és a kenderike (Carduelis cannabina) táplálkozó egyedeit. A vizsgálati területen és annak közvetlen közelében előforduló madárfajok száma ennél jóval több lehet, azonban az élőhelyi adottságokból biztonsággal kijelenthető, hogy a vizsgálati területen nem fészkel jelentős madárfaj állománya. 3.7.2 Élővilágot érő hatások vizsgálata építés 3.7.2.1 Élővilágot érő építés alatti hatások Élőhelyek, növények A beépítésre tervezett területen a jelenlegi ültetett gyep élőhelyek alapvetően megszűnnek. Ezek az élőhelyek természeti értékkel nem bírnak. Madarak A tervezett fejlesztések megszüntetik a mostani degradált élőhelyeket, de tekintettel a szegényes madárvilágra, káros hatás nem várható. 3.7.2.2 Élővilágot érő építés alatti hatások lehatárolása A beruházás építése alatt az élővilágot az alábbi hatások érintik: élőhelyek megszűnése (tekintettel a szegényes élővilágra, az élőhelyek megszűnése minimális hatásúnak értékelhető); forgalomnövekedésből adódó zavaró hatások; zajhatásból eredő zavaró hatások; üzemi fényszennyezésből adódó zavaró hatások. Korábbi terepi tapasztalataink, valamint a helyszín degradált volta miatt kijelenthető, hogy az építés alatti hatásterület (ld. 3.7.2.2 ábra) nem fog túllépni a jelenlegi iparterületet határoló utakon, mint határvonalakon. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 70 TREDEGAR KFT.

3.7.2.2.a ábra: Élővilág-védelmi hatásterület építés alatt Megjegyzés: sárga körvonal: építés alatti hatásterület 3.7.2.3 Élővilágot érő építés alatti hatások mérséklő intézkedései Tekintettel arra, hogy a beavatkozási területen nem található releváns, értékes élőhely, illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya, így az építés alatt jelentős korlátozások bevezetése nem indokolt. 3.7.3 Élővilágot érő hatások vizsgálata üzemelés 3.7.3.1 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások A beruházás üzemelése alatt az élővilágot az alábbi hatások érintik: invazív növényfajok terjedése; forgalomnövekedésből adódó zavaró hatások; zajhatásból eredő zavaró hatások; üzemi fényszennyezésből adódó zavaró hatások. 3.7.3.2 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások lehatárolása Korábbi terepi tapasztalataink, valamint a helyszín degradált volta miatt kijelenthető, hogy az üzemelés alatti hatásterület nem fog túllépni a jelenlegi iparterületet határoló utakon, mint határvonalakon. Az élővilág-védelmi hatásterület üzemelés alatt szintén az Bővítéssel érintett területtel azonos terület (ld. 3.7.3.2.a ábra). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 71 TREDEGAR KFT.

3.7.3.2.a ábra: Élővilág-védelmi hatásterület üzemelés alatt Megjegyzés: sárga körvonal: üzemelés alatti hatásterület 3.7.3.3 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások mérséklő intézkedései Tekintettel arra, hogy a beavatkozási területen nem található releváns, értékes élőhely, illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya, valamint a Bővítés területe a meglévő Ipari Parkon belül kerül kialakításra, az üzemelés alatt korlátozások bevezetése nem indokolt. 3.7.4 Élővilágot érő hatások vizsgálata felhagyás Élőhelyek, növények Felhagyás esetén a területen gyomvegetáció megjelenése várható. Madarak A területre használatának felhagyása vagy jelentős gyengülése, lehetőséget teremt az élővilág természetes visszatelepedésére. A tervezési területen azonban rekultiváció nélkül nem feltételezhető értékes madárvilág betelepülése. 3.7.5 Élővilág-védelmi monitoring Tekintettel arra, hogy a beavatkozási területen nem található releváns, értékes élőhely, illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya nem indokolt élővilág-védelmi monitoring végzése, sem az építés, sem az üzemelés során. 3.7.6 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból az élővilágra A Bővítés vélhetően kisarányú makroklimatikus hatásainak élővilág-védelmi vonatkozásai elhanyagolhatók. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 72 TREDEGAR KFT.

Klímavédelmi szempontból az alábbi intézkedések javasoltak az élővilág tekintetében: a keletkező csapadékvizet javasolt elkülönítve gyűjteni és öntözési célra használni; a vizsgálati terület határán javasolt háromszintű takaró növényzet telepítése, melyet a tájra jellemző fa- és cserjefajokból javasolt kialakítani. javasoljuk a téli madáretetést és a nyári madáritatást 1-2 db etető/itató kihelyezésével és napi feltöltésével (beszerezhető a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 73 TREDEGAR KFT.

3.8 TÁJVÉDELEM 3.8.1 Vonatkozó jogszabályok és szabványok ismertetése A tájvédelemmel kapcsolatos betartandó jogszabályok: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról; 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről; 2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről; Az 1996. LIII. tv 7.. értelmében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. A 2003. évi XXVI. tv. IV. fejezet 12.. rendelkezik a kiemelt térségi övezetekről (pl. ökológiai folyosók, magterületek), az V. fejezet 13.. rendelkezik az ökológiai hálózat elemeinek terület felhasználásáról. 3.8.2 Összefüggés területfejlesztési- és rendezési tervekkel Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II. 16.) számú önkormányzati rendelete Rétság Város Helyi Építési Szabályzatáról alapján a tervezett tevékenység területe gazdasági terület (ipari gazdasági terület) besorolással szerepel. Az ingatlan Gip Ek (Ipari területek, kevéssé zavaró hatású terület meglévő helyzet esetén) besorolású zónába tartozik. A tervezett Bővítés nem ellentétes a fenti rendeletben rögzített területen folytatható tevékenységekkel. A fenti előírások alapján megállapítható, hogy a helyi építési szabályzat előírásainak a tervezett tevékenység megfelel. A tervezett tevékenység megvalósítása nem teszi szükségessé területrendezési tervek, vagy a településrendezési eszközök módosítását. 3.8.3 Jelenlegi állapot jellemzése A Telephely területe nem tartozik az országos területrendezési törvényben (2003. évi XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe. A Telephely területe nem tartozik az országos területrendezési törvényben (2003. évi XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe. A Telephely területe nem tartozik bele az országos területrendezési törvényben (2003. évi XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott világörökségi, illetve világörökségi várományos területek övezetébe. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 74 TREDEGAR KFT.

A Bővítés területének jelenlegi állapotát a 3.8.3.a kép mutatja be: 3.8.3.a kép: Bővítés területének jelenlegi állapota 3.8.4 A tájat érő hatások jellemzése 3.8.4.1 A telepítés, építés időszakában várható hatások Az építési szakaszban a munkagépek tartós jelenléte, és a kialakításhoz felhalmozott nyersanyagok, építőanyagok jelenthetnek a tájban vizuális zavaró tényezőt, de tekintettel arra, hogy alapvetően ipari jellegű terület közvetlen közelében történik a beruházás, tájképvédelmi szempontból jelentős zavaró hatással nem számolunk. 3.8.4.2 Az üzemelés időszakában várható hatások Az üzemelési szakaszon belül a területen közlekedő járművek, valamint a kialakított épületek jelentenek zavaró tényezőt. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Telephely egy meglévő ipari területen belül helyezkedik el, a fenti zavaró hatások nem jelentősek (ld. 3.8.4.2.a kép). KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 75 TREDEGAR KFT.

3.8.4.2.a kép: A jelenlegi és a tervezett állapot bemutatása Jelenlegi állapot Tervezett állapot Forrás: Value 4 Real Kft. 3.8.4.3 A felhagyás hatásai Amennyiben a felhagyás a Telephely teljes felszámolását jelenti, a tájba illesztés, a láthatóság tekintetében javító hatásúként értékelhető. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 76 TREDEGAR KFT.

3.9 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM A Telephelyen nyilvántartott régészeti lelőhelyről nincs információnk. A Bővítéshez kapcsolódó földmunkák során biztosítani kell a 2001. évi LXIV. tv régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek teljesülését. A tervezett Bővítés bekerülési költsége várhatóan nem haladja meg a bruttó 500 millió forintos értékhatárt, ezért a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. 20. pontja szerint nagyberuházásnak nem minősíthető ( Nagyberuházás: a földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás: a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás ). Fentiek miatt a kizárólag nagyberuházásokra vonatkozó kulturális örökségvédelmi előírások nem vonatkoznak a tervezett beruházásra. 3.10 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDŐ HATÁSOK A 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet szerint országhatáron átterjedő hatásokkal kapcsolatban a 148/1999. (IX.13.) kormányrendelettel kihirdetett Espoo-i egyezményben foglaltak szerint kell eljárni. Tekintve, hogy az előzőekben elvégzett vizsgálatok alapján a Tredegar Kft Telephelyének meglévő létesítményeihez kapcsolódó környezetvédelmi hatásai a meglévő épület középpontjától számított maximum 701 m-en belül maradnak, a legközelebbi országhatár távolsága a Telephelytől 15,45 km (ld. 3.10.a ábra), ezért országhatáron túl terjedő hatásokkal nem kell számolni. 3.10.a ábra: A legközelebbi országhatár távolsága Szlovákia Tredegar Kft. Telephelye Forrás: Google Map KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 77 TREDEGAR KFT.

4 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. 1998. óta üzemelő Telephelyén - 2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 - raktárkapacitás bővítést tervez. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet 3. mellékletének 120. pontja szerint Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3ha-tól előzetes vizsgálat köteles. Mivel a Telephely mérete (38.184 m 2 ), amelyen a raktárbővítési beruházást tervezik, meghaladja a 3 ha-t, és a Telephely vonatkozásában még nem került Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásra, ezért a Bővítés előtt Előzetes vizsgálati eljárást szükséges lefolytatni Már előzetesen is hangsúlyozzuk, hogy a Tredegar Kft. tevékenysége a műanyag fóliagyártás - sem a jelenlegi, sem a bővített állapotban nem tartozik a fenti rendelet egyéb mellékleteibe, azaz a tervezett Bővítés sem környezeti hatásvizsgálat és sem egységes környezethasználati engedély köteles nem lesz. Mivel a Telephelyen folytatott gyártás technológiai leírása üzleti titkokat tartalmaz, ezért a gyártástechnológiai leírás (folyamatábrák, berendezés és anyaglisták stb.) Függelékként került jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációhoz csatolásra. A tervezett Bővítés az Ipari park területén, a működő Telephelyen belül történik, amely a vonatkozó szabályozási terv szerint Gazdasági-ipari zónában valósul meg. A Telephely és környezeti hatásterülete nem érint természetvédelmi területet. A tervezett bővítmény megépítése (felhagyása) során elviselhető mértékű és átmeneti jellegű környezetterhelés jelentkezik. A várható környezetterhelés a vonatkozó határértékek alatt marad minden környezeti elem esetében. A Bővítés építési hatásainak legnagyobb hatásterületi távolsága a meglévő épület középpontjától számított 500 m-en belül marad (ez a távolság zaj- és rezgésvédelmi szempontból került lehatárolásra). A Telephely Bővítés utáni üzemelése alatt jelentkező környezeti kibocsátásai (zaj, légszennyező anyagok, hulladékok, szennyvizek) nem okoznak határérték feletti környezeti terheléseket. A Tredegar Kft legnagyobb üzemelés alatti hatásterületi távolsága a meglévő csarnok épület középpontjától számított 701 m, amely a jelenlegi állapotban levegőtisztaságvédelmi szempontból került lehatárolásra (a Bővítés az üzemelés alatt kialakuló levegőtisztaság-védelmi hatásterületet nem változtatja) Az üzemelés során jelentős élővilágot, és tájat érő hatásokkal az antropogén környezet miatt nem kell számolni. A Bővítés után a Telephelyhez kapcsolódó gépjárműforgalom a 2. sz. főutat terheli, de ezen a nagy forgalmú úton ez a gépjárműforgalom nem okoz jelentős (érzékelhető) változást környezetvédelmi szempontból. A környezeti alapállapot és a tervezett bővítmények és tevékenységek várható környezeti hatásainak előzetes vizsgálata alapján, a jogszabály előírások és a javasolt mérséklő intézkedések betartása mellett a Bővítés megvalósítása környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható; a Bővítés környezeti hatásai a tervezett környezetben nem jelentősek. Az elvégzett munka alapján a 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartjuk szükségesnek. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 78 TREDEGAR KFT.

5 IRODALOMJEGYZÉK (1) Tredegar Kft, üzemelési adatok: gyártás, légszennyezőanyag, hulladék kibocsátás, felhasznált energia, víz, anyag adatok, 2019. július (2) Value 4 Real Kft, Helyszínrajz, 3D látványterv, beépítési adatok, építőanyagok, épületgépészeti adatok, közmű adatok 2019. július (3) Eferte Kft, Kiegészítő talajvizsgálati jelentés, 2019. május (4) Marosi és Somogyi, Magyarország kistájainak katasztere, 2010. (szerk.: Dövényi Zoltán) (5) Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete (6) Google Maps (7) OMSZ adatok (8) Vízügyi törzshálózat adatai (9) Európai Közösség Natura 2000 hálózatot bemutató honlapja, downloaded: http://natura2000.eea.europa.eu/# (10) Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei (A Tanács 79/409-EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről, Madárvédelmi Irányelv Birds Directive; a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről, Élőhelyvédelmi irányelv Habitats Directive. (11) Haraszthy L. (szerk.) (1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 pp. (12) Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 955 pp. (13) Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 pp. (14) Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp. (15) MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 278 pp. (16) Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati modul: downloaded: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm (17) 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet: A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. szám, p. 20903-21019. KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 79 TREDEGAR KFT.

1. melléklet Közreműködő szakértők jogosultságai

2. melléklet A Telephelyre vonatkozó tulajdoni lap

3. melléklet Szennyvíz, csapadékvíz befogadó nyilatkozatok Utólag csatolandó, beszerzése folyamatban.

4. melléklet Légszennyező anyagok terjedési diagramjai

4A. MELLÉKLET: Pontforrások kibocsátásaihoz kapcsolódó légszennyezőanyag terjedési diagramok Tredegar Kft telephelye, Raktárbővítés, 2019. július A tájékoztató jellegű terjedési modellezést a JNSZM KTFO Hatástávolság 8.005 programjával végeztük.

Számláló állomás kódja5 4B. MELLÉKLET: Gépjárműforgalom növekedéshez kapcsolódó légszennyezőanyag terjedési diagramok (NO2 és PM10) Tredegar Kft telephelye, Raktárbővítés, 2019. július Útszakasz Személy gk + kisteher gj Alapállapotban Tehergépjármű Autóbusz Személy gk + kisteher gj Tehergépjármű Autóbusz Bővítés utáni többlet forgalommal Személy gk + Tehergépjármű Autóbusz kisteher gj* Száma Leírása [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] Telephely 33 12 0 8 2 0 7 2 0 14002 2 56+100 km 8564 1369 250 8572 1371 250 8571 1371 250 Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt, Az országos közutak 2017. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, 2018. július Építési forgalommal Lehatárolási feltétel: a hatásterülete az a legnagyobb terület, ahol a forrás által maximális kapacitás kihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás az egyórás NO2, illetve PM10 légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb. Alapállapot (2017. forgalmi adatok alapján) A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: 67 m A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: - m NO2 maximum: 127 µg/m3 PM10 maximum: 3.6 µg/m3 Építés alatti és Bővítés utáni üzemelési forgalommal A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: 67 m A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: - m NO2 maximum: 127 µg/m3 PM10 maximum: 3.6 µg/m3 A tájékoztató jellegű terjedési modellezést a JNSZM KTFO Hatástávolság 8.005 programjával végeztük.