Érzelmek ÉRZELMEK ÉS EMOCIONÁLIS INTELLIGENCIA A külvilág jelenségeihez, eseményeihez, személyeihez történő viszonyulás kifejeződése. Az érzelmek jellemzői: bipolárisak ambivalensek, ellentmondásosak Érzelmek Definíció Az érzelem olyan élmény, amely nem döntés kérdése, hanem mintegy megtörténik a személlyel, - részben a helyzet kognitív értékelése váltja ki - tanult vagy reflexes testi reakciókkal jár Jelző funkció Az érzelmek fiziológiai alapjai Alvás Felébredés Fokozódó éberség Optimális teljesítmény Emocioná lis zavar Dezorganizáció Alacsony arousal Magas arousal AZ ÉRZELMI ÉLMÉNY ÖSSZETEVŐI Az érzelmek kialakulásának folyamata KIVÁLTÓ ESEMÉNY KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉS VEGETATÍV AROUSAL ÉRZELMI VISELKEDÉS ÉSZLELT AROUSAL ÁTÉLT ÉRZELEM Az esemény észlelése Az arousalszint változása (figyelem és felkészülés a válaszra) Az esemény hatásának szubjektív értékelése Az értékelésnek megfelelő, azzal összehangolt érzelmi válasz Az érzelem szubjektív megtapasztalása Változás a motivációban Motivált viselkedés Az esemény jelentésének másodlagos kiértékelése 1
Az érzelmek dinamikája HANGULAT INDULAT SZENVEDÉLY Az érzelmek osztályozása 1. Alapérzelmek öröm félelem meglepődés bánat undor harag anticipáció Az érzelmek osztályozása 1. Alapérzelmek 1. Alapérzelmek Öröm A kívánt esemény megtörténik Félelem fájdalom vagy más negatív érzelem anticipálása FAJTÁI: szeparációs konkrét szimbolikus Meglepődés Hirtelen, váratlan esemény új tárgy Szomorúság Undor Harag Anticipáció Szeretett személy elvesztése, vagy a kívánt esemény nem következik be Nagyon erős ellenérzés egy förtelmes tárggyal, ízzel szemben Akadály esetén erős-nehezen kontrollálhatódüh érzése Izgatottság érzése, (rendszerint kívánatos) esemény bekövetkezésével kapcsolatban 2. MAGASABB RENDŰ ÉRZELMEK Morális: erkölcsi normák elsajátítása és betartása Meggyőződés Lelkiismeret Intellektuális: megismerő tevékenység Esztétikai: érzelmi viszonyulás a széphez Praxikus: akadályok leküzdése Szorongás Szorongás egy komplex kombinációja következő érzelmeknek: félelem, nyugtalanság, aggódás, - jellegzetes testi tünetekkel jár. Típusai: állapot (state) alkati vagy vonás (trait) Szorongás feladathelyzetekben facilitáló szorongás: legjobbat hozza ki debilizáló szorongás: gátol, leblokkol 2
Szorongás összetevői Belső testi változások: vérnyomás, szívverés növekedése,fokozott izzadás, véráramlás a fő izomcsoportok felé, emésztőrendszer és immunrendszer gátlása. Külső testi változások: sápadt bőr, izzadás, pupilla kitágulása, remegés. Szorongás összetevői Emocionális összetevők: pánik vagy rettegés, fenyegetettség érzése Viselkedésbeli összetevők: menekülés vagy a szorongást kiváltó helyzet elkerülése Agresszió Másik szándékos megsértésére, bántalmazására, elűzésére, megölésére irányuló késztetés Típusai: Direkt fizikai Direkt verbális Indirekt verbális Agresszió FAJTÁI: Területi (territoriális) : otthon, saját terület megvédése Dominancia: ki a vezető, erősebb, első Frusztrációs Az agresszió forrása: Ösztön: evolúciós alkalmazkodás Tanult viselkedés: TV Kifejezése: Agresszióhoz vezet Csökkenti az agresszív impulzusokat Sajtó: sajtóbeli agresszivitás A. növeli, fokozza az agresszivitást, modellt nyújt B. érzéketlenné tesz az agresszióval szemben C. hibásan formálja az emberek szociális valóságról alkotott feltételezéseit Frusztráció/ Agresszió Élmény, melyet akkor élünk át, ha vmely cselekvésünket megakadályozzák, sikertelenek vagyunk, nem érjük el a kívánt teljesítményt. A frusztráció következménye lehet: agresszió, Depresszió Visszavonulás, regersszió vagy tolerancia: a személy megküzd a szituációval Az érzelmi élmény új megközelítése magas F E L A D A T O K alacsony szorongás készenlét áramlat aggodalom közöny alacsony unalom KÉSZSÉGEK kontroll elégedettség magas 3
Milyen ez az áramlat-élmény"? Olyan állapot, mikor elmerülünk egy tevékenységben, teljes figyelemmel végezzük azt erőfeszítés-mentesként éljük át, tevékenység következtében energiával töltődünk fel Maximális összpontosítás, Figyelemelterelő gondolatok kiszorulnak Személy megsokszorozottnak érzi erejét Torzul az idő Feltétele: képesség és feladat megoldásához szükséges lehetőségek közötti egyensúly Emocionális érzékenység II. Az érzelmek erőssége tartóssága impulzivitása III. Frusztrációs tolerancia IV. Empátia: olyan érzelmi tulajdonság-együttes, amely lehetővé teszi, hogy egy másik ember által átélt érzelmet megértsünk, elfogadjunk. AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA 4
ÉRZELMI INTELLIGENCIA Értelmi intelligencia a világ kihívásainak milyen mértékben vagyunk képesek megfelelni nagyon sok területet felölel (pl. általános ismeretek, matematikai, emlékezeti képesség, verbalitás, vizuális képességek, stb.) Érzelmi intelligencia gyűjtőfogalom, a bennünket naponta érő információk az intraperszonális (személyen belül keletkező) interperszonális (személyek közti érintkezés során keletkező) gyors, spontán, hosszas töprengés nélküli feldolgozását jelenti. Érzelmi intelligencia fő összetevői Személyes kompetenciák Én-tudatosság. az érzelmek és ezek hatásának tudatosítása, az erősségek és gyengeségek tudatosítása Önszabályozás emocionális önkontroll, rugalmasság, a különböző élethelyzetekhez való flexibilis adaptáció, őszinteség, megbízhatóság motiváció: a fejlődés, a megvalósítás iránti szükséglet teljesítmény orientáció folyamatos tanulás, kezdeményező készség, Szociális kompetenciák Szociális-tudatosság empátia mások perspektívájának és érzelmeinek megértése, mások erősségének és gyengeségeinek értékelése, Társas készségek mások tisztelete, a konfliktus kezeléséhez szükséges készségek, együttműködés, humorérzék, diplomatikus meggyőzőerő, a változatosság iránti szükséglet. Érzelmi intelligencia szintjei I. Emocionális intelligencia négy képesség jelenlétét feltételezi: érzelem észlelése (az arcokon, a zenében vagy irodalmi művekben), értékelése és kifejezése (pontos kifejezése, különbséget tenni őszinte-hamis érzelmek között) Az empátia A nonverbális kommunikáció jelzéseinek értelmezése Érzelmi intelligencia szintjei II. Az érzelmek beillesztése a gondolkodásba: az érzelmek felhasználása a figyelem irányításában érvelésben és a probléma megoldásban Érzelmi emlékek befolyása a gondolkodásra A hangulatok váltogatása és körbenforgása hatása a motivációra és az információfeldolgozásra. Az érzelmek befolyása a döntésekre Érzelmi intelligencia szintjei III. Az érzelmi megértés: emóciók címkézése az egyén tudatában van annak, hogy melyek a hasonló érzelmek, melyek az ellentétes érzelmek valamint az ezek közti kapcsolatot átlátja, hogyan változik, fejlődik emocionális állapota Érzelmi intelligencia szintjei IV. Az érzelmekkel való bánásmód: emóciók szociális helyzetekben való befolyásolás megértésére vonatkozik, negatív érzelmek szabályozása, pozitívak erősítése Nyitottság Az érzelmek tudása és szabályozása Lehetőség a plaszticitásra, sokoldalúságra Lehetőség a manipulálásra, ellenőrzésre és kizsákmányolásra 5
Érzelmi intelligencia fontossága Szerepet játszik: Érzelmekhez kapcsolódó érzések kezelésében Érzelmek által hordozott információk megértésében Alapvető az eredményes alkalmazkodáshoz Jövőbeli siker előrejelzője Hogyan legyünk emocionálisan intelligensek? 1. Légy emocionálisan művelt: címkézd érzelmeidet, mintsem a helyzetet, vagy az embereket 2. Tégy különbséget az érzelmek és gondolatok között 3. Vállald fel érzelmeidet 4. Használd fel érzelmeidet hatékonyan a döntéseid meghozatalában 5. Mutass tiszteletet mások érzelmeivel szemben 6. Érezd magad felvillanyozva, energizálva, mintsem dühösen 7. Fogadd el mások érzelmeit 8. Próbáld hasznossá tenni érzelmeidet 9. Ne parancsolj, kritizálj, ítélj vagy oktass másokat 10. Kerüld azokat akik semmibe vesznek 6