HALÁLOS BALESETEK. л К S H N É P E S E D É S ST A T I S Z T I К A I O S Z T Á L Y Á N A K K Ö Z L E M É N Y E

K Ö Z L E M É N Y E K HALÁLOS BALESETEK л К S H N É P E S E D É S ST A T I S Z T I К A I O S Z T Á L Y Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I. Ö S S Z E S H A L Á LOS BAL E S E T E К 1 Magyarország halálos baleseti halandósága 1950 óta lényegében azonos szinten mozog: az utolsó 13 év mindegyikében 100 000 lakosra 32 38 halálos baleset jutott. Ez az arány mintegy 25%-kal magasabb a II. világháború előttinél, de még mindig alacsonyabb a legtöbb nyugat-európai országénál. 1962-ben a halálos balesetek által okozott halandóság emelkedett és magasabb volt az előző négy év mindegyikénél. 1961-hez viszonyítva a 100 000 lakosra jutó balesetek száma 3,4%-kal emelkedett.

232 KÖZLEMÉNYEK Az összes halálozáshoz viszonyítva a halálos balesetek aránya az összhalandóság csökkenése következtében a felszabadulás előttihez viszonyítva lényegesen, de az utóbbi években is kisebb mértékben emelkedett. 1955-től 1962-ig az összes halálozások 3,3 3,6%-át tették ki a balesetek, ez az arány 1950 1954-ben 3,0 3,2%, a II. világháború előtt pedig 1,5 2,1% volt. Magyarország baleseti halandósága az európai országok között egyike a legalacsonyabbaknak. 1960-ban a magyarországi 34 százezrelékes aránnyal szemben 1959 60-ban Ausztriában 70, Franciaországban 59, Svájcban 58, az NSZK-ban 56 halálos baleset jutott 100 000 lakosra. A magyar baleseti arányt Bulgária, Lengyelország is meghaladja, és csupán a görögországinál magasabb. Az összes meghaltakhoz viszonyított halálos balesetek aránya is alacsony nemzetközi viszonylatban. A 3,3 3,5%-os magyarországi arányhoz csupán az angliai és portugáliai hasonló. Ugyanekkor Svájcban, Finnországban, Ausztriában, valamint a legtöbb tengerentúli fejlett országban (USA^ Ausztrália, Japán) a balesetek okozzák a halálozások 5,5 6%-át. Sőt Kanadában ez az arány 6,7%. Â halálos balesetek által okozott halandóság az ország településcsoportjaiban lényegében azonos. Budapest baleseti halandósága változatlan maradt, a vidéki városoké kisebb mértékben csökkent és a községeké egy árnyalattal emelkedett. Figyelemreméltó a megyei jogú városok magas baleseti halandósága: ezekben 100 000 lakosra 1962-ben közel 40 baleset jutott, a járási jogú városok 35 százezrelékes arányával szemben. (Ez utóbbiakban a baleseti halandóság még a községekénél is alacsonyabb.) Az összes halálozáshoz viszonyítva a legtöbb baleset a vidéki városokban történik (3,7), ezt követi Budapest (3,5) és a községekben a halálozásoknak csupán 3,2%-át okozza baleset. 2. A 100 000 lakosra ju tó halálos balesetek szám a településcsoportonként Смертельные несчастные случаи на 100 000 ж ит елей по группам поселений N um ber of fatal accidents per 100 000 population by com m unity gropups Горизонтальная граф и: (1) Годы; (2) провинциальные города; (3) деревни и села; (4) всего. Heading : (1) Year; (2) provincial towns; (3) villages; (4) total. A baleseti halandóság nyáron a legmagasabb. 1962-ben a legtöbb baleset augusztusban volt, az összes balesetek közel 31 %-a pedig a három nyári hónapban (június augusztus) történt. Ennek oka részben a közlekedési balesetek nagy száma (viszonylag a legtöbb közlekedési baleset augusztus október hónapban történik, de az átlagosnál magasabb júniusban és júliusban is), részben az, hogy magas a vízbefulladások, villámcsapások, a mérgezés és elektromosáram okozta balesetek száma is. A baleseti halandóság a téli hónapokban a legalacsonyabb: január márciusban a balesetek 22 %-a történik. A férfiak baleseti halandósága jelentősen meghaladja a nőkét: 100 000 férfira 1962-ben több mint 50 halálos baleset jutott, ez kétszerese a nőkének (23).

KÖZLEMÉNYEK 233 É vről-évre csökken a férfiak és nők baleseti halandóságában m utatkozó különbség: 1941-ben és 1954-ben a férfiak baleseti halandósága még m integy három szorosa v o lt a nőkének. A különbség csökkenését az okozta, hogy am íg a férfiak baleseti halandósága 1941 ó ta csak 17% -kal n ő tt, addig a nőké több m in t felével n ö v ek edett; 1954 ó ta a férfiak baleseti halandósága egy á rn y a la t ta l csökkent, a nőké pedig közel 30% -kal em elkedett. 3. A baleseti arány nemenként Удемный вес смертельных несчастных случаев по полу The fatal accident ratio by sexes Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) смертельные несчастные случаи на 100 ООО ; (3) мужчин; (4) женщин; (5) жителей. Heading : (1) Year; (2) number of fatal accidents; (3) per 100 000 males; (4) females; (3) population. A k é t nem baleseti halandóságában m utatkozó különbségek a külföldi országokban is fennállanak. A m agas baleseti halandóságú országokban a férfiak halandósága kb. olyan m értékben h alad ja meg a nőkét, m in t M agyarországon. A legm agasabb halandóságot m u ta tó A usztriában a különbség még jelentősebb : o tt 100 000 férfira 105 baleseti halálozás ju t, 137% -kal tö b b, m int u gyan an n y i nőre. Legm agasabb a férfiak baleseti halandósági tö b b lete B ulgáriáb a n, v alam in t O laszországban, ahol m integy három szoros. A m agyar férfiak baleseti halandósága csupán az angliait h alad ja meg, a m agyar nőké pedig 2/3-a az angolokénak. A nők baleseti a rá n y a nálunk m agasabb, m in t B ulgáriában és O laszországban. A b aleseti halan d óság korcsoportonként jelentős eltolódásokat m u ta t: legm agasabb az öregkorban, ezt követi a csecsem őkorúak, m ajd a p ro d u k tív k o rúak baleseti halandósága. 1962-ben 100 000 h a tv a n éves és idősebb lakosra 107 halálos baleset ju to tt; a csecsem őknél ez az arány 40, a p ro d u k tív (15 59 éves) k o rú ak n á i 28 százezrelék volt. 1954-hez viszonyítva általáb an m inden korcsoportban csökkent a baleseti halandóság, csupán a csecsem őké és az öregkorúaké nőtt. Jelentős em elkedés azonban csak az öregkorúaknál m u ta tk o z ik : 100 000 h a tv a n éves és idősebb szem élyre 1962-ben 65% -kal tö b b h alálos b aleset ju to tt, m in t 1954-ben. Az összes halálozáshoz v iszonyíto tt baleseti arány a baleseti halandósággal ellentétes m ódon alakul: viszonylag a legtöbb baleset a későbbi gyerm ekkorban tö rté n ik (1962-ben a 7 14 éves k o rb an tö rténő halálozások 2 9 % -a baleset áldozata), m agas még ez az arány a fiatalabb p ro d u k tív és a k orái gyerm ekk o rb an (19 ill. 13% ). U gyanakkor az öregkori halálozásoknak csupán 2, a csecsem őhalálozásoknak pedig 0,8 % -át okozza baleset. Ezek az arányok 1954- hez képest m ódosultak: az öregkorban jelentősen em elkedtek (az előbbinél 1,2% -ról 2% -ra), a tö b b i koroszt ályo k ban pedig általáb an csökkentek (a csecsem őknél és a későbbi g yerm ekkorban egy á rn y a la tta l em elkedtek). Az öregkornak b aleseti h alan d ó ság án ak növekedése kö v etk eztéb en jelentősen elto ló d o tt a baleset m ia tt m eghaltak korm egoszlása: 1954-ben még a halálos b alesetet szenvedtek 23% -a volt öregkorú, közel 60% -uk p ro d u k tív és 1 7% -uk gyerem ekkorú v olt. 1962-re a baleset m ia tt m eg h alt öregkorúak 16 Demográfia

234 KÖZLEMÉNYEK 4. A halálos balesetek alaku lása korcsoportok szerin t Динамика смертельных несчастных случаев по возрастным группам Fatal accidents by age groups Горизонтальная граф а: (1) Смертельные несчастные случаи на 100 000 жителей соответствующего возраста ; (2) годы ; (3) возраст до 1-го года ; (4) всего. Вертикальная графа : 1. В том числе ; 2. мужчины ; 3. женщины. Heading : (1) Number of fatal accidents per 100 000 population of corresponding age; (2) year; (3) less than 1 year; (4) total. Lateral text : 1. From them; 2. male; 3. female. aránya 43%-ra emelkedett, a produktív kordáké 46, a gyermekkorúaké 11 %-ra csökkent. A két nem baleseti halandóságának különbsége különösen korcsoportonként igen jelentős. A fiatal produktív korban a férfiak baleseti halandósága közel nyolc és félszerese az idősebb produktív korban pedig több mint öt és félszerese a nőkének. Ez a különbség emelkedik: 1954-ben még ekét korcsoportban a férfiak többlete közel hat és félszeres, ill. négyszeres volt. " A 7 éven aluli és a 60 éves és idősebb korban is mutatkozik különbség a férfiak terhére, ez azonban nem jelentős (32, ill. 19%). A 7 14 éves fiúk baleseti halandósága több mint kétszerese a lányokénak, ez a különbség azonban csökken: 1954-ben még három és félszeres volt. 1954-hez viszonyítva a két nem korcsoportonkénti baleseti halandóságánál azt tapasztaljuk, hogy mindkét nemnél a 60 éven aluliak minden korcsoportjában csökkent a halandóság (kivéve a 7 14 éves lányokét, ahol egy árnyalattal emelkedett), az I. A halálos balcselek nem és kor sie rin l öregkorú férfiak baleseti ha- Несчастные случаи смертельного исхода по полу и возрасту landósága 40%-kal, a nőké Falai accidents by sex and age 95 %-kaí nőtt.

KÖZLEMÉNYEK 235 Az összes halálozáshoz v iszonyíto tt baleseti halálozási a rá n y 2 a férfiaknál a 10 29 éveseknél a legm agasabb : az ilyen korú m eghaltak 35 38 % -a b aleset m ia tt hal meg ; ezt k övetik az 5 9 évesek (31 % ), v alam in t a 30 34 évesek (23% ). Az összhalálozáshoz v isz o n y íto tt baleseti arány a férfiaknál a korral fokozatosan csökken a 80. év eléréséig (75 79 éveseknél 1,6% ), ettől kezdve egy á rn y a la tta l nő. A nőknél az összes halálozáshoz v iszonyíto tt baleseti arány az 1 14 éves korban a legm agasabb (16 21 % ), ettő l kezdve a 15 19 éveseknél ta p a sz ta lt 12% -ról a 65. év eléréséig csökken (60 64 éveseknél 1,1% ), ettő l kezdve em elkedik: a 90 éven felülieknél m ár 4,5% (m agasabb m int a 30 34 éves korban). A nők halálos baleseti aránya m inden korcsoportban jóval a la tta m arad a férfiakénak, csupán 75 évtől kezdődően m agasabb : a 90 éves és idősebb férfiaknál csupán 2, nőknek 4,5 % -a hal meg b aleset m iatt. A halálos balesetek áldozatai társadalmi-foglalkozási m egoszlása azt m u ta tja, hogy a m eghaltak tö b b m int fele nem m ezőgazdasági fizikai dolgozó, közel 1/3-a m ezőgazdasági fizikai dolgozó, 13 14% -uk szellemi dolgozó. 1954 hez viszonyítva a m eghaltak m egoszlása alig v á lto zo tt: 1962-ben csupán a m ezőgazdasági fizikaiak ará n y a volt alacsonyabb és a szellem ieké m agasabb. 5. A halálos balesetek m egoszlása társadalm i rétegek szerin t Разделение смертельных несчастных случаев по общественным сло.чм Distribution of fatal accidents by social strata Горизонтальная граф а: (1) Общественные слои; (2) процентное распределение смертельных несчастных случаев ; (3) смертельные насчастные случаи в процентах ко всем смертям ; (4) самодеятельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : 1. Сельскохозяйственные работники физического труда ; 2. не сельскохозяйственные работники физического труда ; 3. работники умственного труда ; 4. всего. H eading : (1) Social stratum; (2) percentage distribution of fatal accidents; (3) fatal accidents in the percentage of of total mortality; (4) earners and dependents together. Lateral text : 1. Agricultural manual worker; 2. non agricultural manual worker; 3. intellectual worker; 4. total. Az összes halálozásokhoz v iszonyíto tt baleseti halálozások ará n y a 1961- ben m ind az össznépességnél, m ind pedig a keresőknél a nem m ezőgazdasági fizikaiaknál volt a legm agasabb. A különbség 1954-hez viszonyítva azonb an elto ló d o tt; akkor a m ezőgazdasági fizikaiaknál a halálos baleseteknek az összes halálozásokhoz v iszonyíto tt ará n y a az egész népességben m integy fele, a keresőknél valam ivel tö b b m int egyharm ada volt a nem m ezőgazdasági fizikaiakénak. 1961-re ez az eltérés 27, ill. 33% -ra csökkent. 16* 2 1961-ben.

236 KÖZLEMÉNYEK 6. B aleseti halandóság tá rsa d a lm i rétegek szerin t, 1960 Травматическая смертность по общественным слоям в 1960 г. F atal accident mortality by social strataf 1960 Горизонтальная графа : (1) Общественные слон ; (2) на 100 ООО жителей ; (3) самодеятельные ; (4) иждивенцы ; (5) всего. Вертикальная графа : См. табл. 5. H eading : (1) social stratum; (2) per 100 000 population; (3) earner; (4) dependent; (5) total. Lateral text: See table 5. 7. A halálos balesetek alaku lása a baleset természete szerint a z összes halálos baleset százalékában Динамика смертельных несчастных случаев по характ еру в процентах ко всем смертельным несчастным случаям F atal accidents by the nature of the accident in the percentage of all fatal accidents Горизонт альная граф а: (1) Характер травматических повреждений ; (2) в процентах ко всем смертельным несчастным случаям. Верт икальная г р а ф а : 1. Фрактура, контузия, разрушение; 2. черепа, мозга, головы без особого обозначения ; 3. хребта и туловища ; 4. верхних конечностей ; 5. нижних конечностей ; 6. органов внутри грудной клетки, живота, таза ; 7. других частей тела ; 8. вместе ; 9. ожог ; 10. интоксикация ; 11. промерзание ; 12. гром ; 13. утопление ; 14. толчок электрического тока ; 15. выстрел ; 16. удушье ; 17. другие и неизвестные травмы ; 18. всего. H eadin g : (1) Nature of the injury; (2) fatal accidents in the percentage of all fatal accidents. Lateral text : 1. Fracture, bruise; 2. of skull, brain, head; 3. of spine and trunk; 3. of upper limb; 4. of lower limb; 6. of chest, abdomen and organs in the pelvis; 7. other; 8. together; 9. burns; 10. poisoning; 11. excessive cold; 12. lightning; 13. accidental drowning; 14. other accidents due to electric currents ; 15. accidental injury by fire arms; 16. suffocation ; 17. other and unknown; 18. total.

KÖZLEMÉNYEK 237 A megfelelő tá rsa d alm i réteghez ta rto zó 100 000 szem élyre ju tó balesetek ará n y a 1960-ban szintén a nem m ezőgazdasági fizikaiak m agasabb baleseti halan d ó ság át m u ta tja. Az össznépességnél (keresőknél és e lta rto tta k n á l) együttesen szám ítva 100 000 nem m ezőgazdasági fizikaira 39 halálos baleset ju t, 3 4 % -k a ltö b b, m in t ugyan an n y i m ezőgazdasági fizikaira és 37% -kal tö b b, m int u g y an annyi szellem ire. A keresőknél a különbség m ég jelentősebb: a nem m ezőgazdasági fizikaiak 52 százezrelékes h alan d ó ság áv al szem ben, a m ezőgazd aságban 35, a szellem ieknél 31 ez az arány. Az e lta rto tta k baleseti h alandósága m indhárom tá rsa d alm i rétegben alacsonyabb a keresőkénél, a különbség azonb an a nem m ezőgazdasági fizikaiaknál a legszem betűnőbb: 100 000 keresőre i t t kétszer annyi halálos baleset ju t, m in t az e lta rto tta k ra ; a m ásik k é t rétegnél összevontan a különbség 49% -os. 1962-ben a halálos b alesetek n ek tö b b m in t 3/4-ét törés-zúzódás és roncsolás o k o zta; ezen belül a halálozások 1/3-át fejsérülés, to v á b b i 1/3-át alsóvégtag sérülés okozta (7. tá b lázat). E sérülések szám a és ará n y a em elkedik: 1962-ben 51 % -kal tö b b halálozás tö rté n t törés, zúzódás és roncsolás k ö v etk eztéb en, m in t 1954-ben; ennek következtében a sérülések ará n y a 54% -ról közel 76% -ra n ő tt. L egnagyobb m érvű a gerinc és törzs sérülése okozta halálozások em elkedése (244% ará n y u k 3% -ról 10% -ra) n ő tt; ugyancsak nagy m értékben n ő tt az alsóvégtag sérülések szám a (167 % -kal, ará n y u k 11% -ról 26% -ra). II. HALÁLOS KÖZLEKEDÉSI BALESETEK 1962-ben az összes halálos baleset 36% -a közlekedési baleset volt. Ez az ará n y kisebb ingadozásoktól eltek in tv e 1949-től lényegében v álto zatla n (31 és 37% k örül mozog), 1941-ben azon b an csak 25% volt. 1962-ben 1308 szem ély h a lt m eg közlekedési baleset k ö v etk eztéb en, több m in t eddig b árm ik o r (ezt a szám ot csupán 1957-ben k ö ze lítettü k meg) : a közlekedési balesetek halandósága 13 százezrelék volt, egy á rn y a la tta l alacsonyabb az 1957. évinél, de közel kétszerese az 1941. évinek és az 1961. évinél 8% -kal m agasabb (8. tá b lázat). A közlekedési balesetek közül a legtöbb halálozást a motoros járm üvek okozták (784 haláleset, 60% ), ezt követi a v asú ti balesetek szám a (231 h aláleset, 18% ). A m últhoz viszonyítva em elkedés csupán a m otoros já rm ű b a l eseteknél m u ta tk o z ik : 100 000 lakosra 1962-ben 7,8 m otoros járm ű által okoz o tt baleset ju to tt, közel három szor annyi, m int 1941-ben és 37% -kal tö b b, m in t 1954-ben 1961-hez képest a m otoros já rm ű b ale setek szám a 90-nel, 13 % -kal, halandóságuk 6,9 százezrelékről 7,8 százezrelékre n ő tt. E z t m egközelítő halálozás csupán 1956-ban és 1957-ben volt. Горизонтальная графа : (1) Средства передвижения ; (2) смертельные нечастные случаи на 100 000 жителей. Вертикальная графа : 1. Поезд ; 2. трамвай ; 3. моторные ; 4. другие ; 5. водные ; 6. воздушные средства передвижения, 7. всего. Heading : (1) Cause of accident; (2) fatal traffic accidents per 100 000 population. Lateral text: 1. Railway; 2. tramway; 3. motor vehicle; 4. other road transport vehicle; 5. water transport vehicle; 6. air transport vehicle; 7. total.

238 KÖZLEMÉNYEK A motoros járműbalesetek jelentős emelkedését elsősorban a gépjárműállomány növekedése okozta, azonban a halálozások számának növekedése jóval alatta m aradt az állomány növekedésének. Nemzetközi viszonylatban a motoros járműbalesetek által okozott halandóság alacsony: az 1960. évi 6,4 százezrelékes magyar aránnyal szemben 1959 60-ban 25 vagy több halálos motoros járműbaleset jut 100 000 lakosra Ausztriban,az az NSZK-ban és Ausztráliában; 20 százezrelék körüli ez az arány Svájcban USA-ban és Kanadában. A magyarországinál csupán Görögország és Lengyelország halandósága alacsonyabb. A motoros járművek számához viszonyítva a magyar halálozási arány korántsem mondható ilyen kedvezőnek. A motoros járműbalesetek az alábbi okok következtében okozták a halálozásokat :.9. A halálos m otoros iárm űbaleselek okának alakulása Динамика причин смертельных несчастных случаев от средств передвижения Cause of the fatal motor vehicle accidents Горизонтальная графа : (1) Причины смертельных несчастных случаев от средств передвижения ; (2) число умерших ; (3) процентное распределение. Вертикальная граф а: 1. Задавливание пешеходов; 2. задавливание велосипедистов; 3. травмы мотоциклистов ; 4. травмы трактористов ; 5. травмы от других моторных средств передвижения (автомашин и т. п.); 6. всего Heading : (1) Cause of the motor vehicle accident; (2) number of dead; (3) percentage distribution. Lateral text: 1. Running down of foot passenger; 2. running down of cyclist; 3. accident of motorcyclist ; 4. accident of tractor; 5. accident of other motor vehicle (motor car, etc.). 6. total Viszonylag igen magas a motorkerékpár balesetek száma, ezek okozzák a motoros járműbalesetek 29,6%-át, 1962-ben az előző évhez viszonyítva számuk 23%-kal növekedett, 1958-hoz viszonyítva a növekedés 86%-os. (Ez alatt az idő alatt a motorkerékpárállomány 68%-kal nőtt.) Növekedett 1962-ben a gyalogos és kerékpáros elgázolása által okozott motoros járműbalesetek száma (a növekedés 1958-hoz viszonyítva 32, ill. 114%-os). A traktorbalesetek áldozatainak száma fokozatosan csökken. A vasúti halálos balesetek száma 1962-ben magasabb volt mint 1955 óta bármelyik évben, de alatta maradt az azt megelőző évekénél. Az 1962. évi 231 vasúti baleset következtében 60 vasúti alkalmazott, 57 utas és 114 egyéb személy halt meg (az utóbbiak elgázolás következtében haltak meg). A közúti villamos által okozott halálos balesetek száma 1955 óta lényegében egy szinten ingadozik, 1962-ben azonban az előző két évhez viszonyítva emelkedett. A 107 baleset zömét (89 esetet) a gázolások tették ki. Az egyéb úti járm űvek által okozott balesetek száma az utóbbi években fokozatos csökkenést mutat. Az 1962. évi 166 ilyen balesetből 29-et kerékpár, 137-et egyéb úti jármű (főleg lovas-kocsi) okozta. 1962-ben a közlekedési balesetek halandósága az ország település-kategóriáiban a várttól eltérő módon alakult: 100 000 lakosra a legtöbb halálos közlekedésibaleset a községekben jutott, és Budapesten még a vidéki városokénál is egy

KÖZLEMÉNYEK 239 á rn y a la tta l alacsonyabb volt. 1954 ó ta csupán a községek közlekedési baleseti halandósága m u ta t v álto zást : ezekben 100 000 lakosra 1962-ben 21 % -kal több baleset ju to tt, m int 1954-ben. B udapesten és a vidéki városokban nem volt lényeges változás. A m otoros járm űbalesetek á ltal okozott halandóság a vidéki városokban a legm agasabb: 1962-ben 100 000 vidéki városi lakosra 8,5 baleset ju to tt, ugyan an n y i budapestire csupán 6,0. 1954 ó ta a községek m otoros járm ű b aleseti halandósága 6 2 % -kal, B udapesté 2 % -kal, a vidéki városoké 9 % -kal n ő tt. Az 1962-ben b ek ö v etk ezett 1308 közlekedési baleset m ia tti halálozás áldozatai közül 1067 volt férfi és csupán 241 nő. Százezer férfira 22, ugyanannyi nőre csupán kevesebb m int 5 közlekedési baleset ju to tt. A férfiak em iatti halandósága te h á t közel ötszöröse a nőkének. 1954 ó ta a férfiak közlekedési baleseti halandósága em elkedett, a nőké lényegében v álto zatlan m arad t. 10. A halálos közlekedési balesetek nem enként Смертельные несчастные случаи от уличного движения по полу Fatal accidents by sexes Горизонт альная граф а : (1) Годы ; (2) смертельные несчастные случаи от уличного движения на 100 000; (3) мужчин; (4) женщин; (6) лиц обоих полов; (6) смертельные несчастные случаи от уличного движения в процентах ко всем смертям. H eading: (1) Year; (2) number of fatal traffic accidents per 100 000 male, female, population; (3) male; (4) female; (5) total; (6) fatal traffic accidents in the percentage of total mortality. A m otoros járm űbalesetek következtében tö rté n t halandóság nem enkénti különbsége még jelentősebb: 1960-ban 100 000 férfira közel 11 halálos m otoros járm ű b aleset ju to tt, u g y an annyi nőre pedig alig valam ivel tö b b m int 2. A különbségek nem zetközi viszonylatban is fennállanak; azonban a legtöbb nyugat-eu ró p ai országban a férfiak m otoros járm űbaleseti halandósága csak 3 4-szerese a nőkének. A m agyarhoz hasonló külö n bséget csupán O laszországban és C sehszlovákiában ta p asz talu n k. A közlekedési baleseti halandóság a k o rral párhuzam osan növekszik: legm agasabb az öregkorban (a 60 évet betö ltö ttek n él), valam ivel alacsonyabb a p ro d u k tív k orban, és legalacsonyabb a csecsemő- és gyerm ekkorban. A legutóbbi években a p ro d u k tív korúak közlekedési baleseti halandósága lényegében v álto zatlan m a ra d t, a gyerm ekkorúaké (és különösen az 1 6 éves kisgyerm ekeké) csökkent, a csecsem őké és főleg az öregkorúaké em elkedett. 1962-ben 1954-hez viszonyítva az 1 6 évesek baleseti halandósága 27% -kal csökkent, a 60 éveseké és idősebbeké 38% -kal em elkedett. A közlekedési halálos baleseteknek az összes halálesetekhez viszonyított ará n y a 15 39 éveseknél a legm agasabb (és ez 1954-hez viszonyítva 20% -kal em elkedett), a csecsemő- és öregkorban a legalacsonyabb. A halálos közlekedési balesetek halandósága a k o rral párhuzam osan m in d k é t nem nél em elkedik. A n em en k énti eltérések azonban korcsoportonk é n t különböznek: a fiú csecsemők és a fiatal gyerm ekkorú fiúk halandósága csaknem azonos a leányokéval, a 7 14 éves fiúké tö b b m in t kétszerese, a fiata l p ro d u k tív korúaké (15 39 évesek) tízszerese, az idősebb p ro d u k tív korúaké k b. h atszoro sa, az öregkorúaké pedig három szorosa. 1954-hez viszonyítva m indkét nem nél jelentősebb változás m u tatk o zik az ö reg k orb an: a 60 éves és idősebb férfiak közlekedési b aleseti h alan dó ság a

240 KÖZLEMÉNYEK 3 8 % -kal, a nőké 34 % -kal n ő tt. F eltű n ő, hogy am íg a gyerm ekbaleseteknél (1 6 éveseknél) a fiúk h alan dó ság a 40 % -kal csökkent, ad d ig a leányoké v á l to z a tla n volt. 11. A halálos közlekedési balesetek alakulása korcsoportok szerint Смертельные несчастные случаи от уличного движения по возрастным группам Fatal traffic accidents by age groups a) 100000 élveszülöttre számítva, b) Az összes megfelelő korú halálos baleset %-ában Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) умершие вследствие смертельных несчастных случаев от уличного движения ; (3) до 1-го года ; (4) лет ; (5) всего ; (6) на 100 000 жителей соответствующего возраста ; (7) в процентах ко всем соответствующим смертям. Вертикальная графа : 1. В том числе ; 2. мужчины ; 3. женщины. Heading: (1) Year; (2) number of head in consequence of fatal traffic accidents; (3) less than 1 year old; (4) years old,; (5) total; (6) per 100 000 population of corresponding age; (7) in percentage of all corresponding mortality. Lateral text : 1. From the; (2) male; (3) female. A m otoros járm ű b alesetek áldozatai k ö zö tt viszonylag alacsonyabb az öregkorúak halandósága. 100 000 megfelelő korú lakosra a legtöbb halálos m otoros járm ű b aleset a fiatalab b p ro d u k tív korcso p o rtb an ju t. A különbség a férfiaknál a legszem betűnőbb: a 15 39 évesek halandósága 19 százezrelék, a 40 59 éveseké 15 százezrelék, de igen szám o ttev ő az öregkorúaké is (14 százezrelék). A nőknél ezzel szem ben az öregkorúak halandósága tö b b m int h áro m szorosa a 15 39, és több m in t kétszerese a 40 59 évesekének. A közlekedési balesetek m ia tti halálozások tö b b m in t felét a koponya- és fejsérülések okozzák. V iszonylag sok halálozást okoznak a gerinc- és a m ellkas-, has-, m edencén belüli szervek sérülései is (22 ill. 15% ). A m otoros járm ű v ek baleseteinél a koponya- és fejsérülések m ia tti halálozások a rá n y a még m agasabb : m egközelíti a 60% -ot, ugyancsak az átlagosnál több a m ellkas-, has-, m edencén belüli szervek sérülése, alacsonyabb a gerincsérülések aránya. Ez u tó b b iak ugyan főleg a közúti villam os és az egyéb ú ti járm űvek által okozott baleseteknél jelentősek. A m otoros járm űbalesetek m ia tt tö rté n t koponya- és gerincsérülések 3 9 % -á t m otorkerékpár-balesetek okozták 1961-ben. (A m otorkerékpár-balesetek áldozatainak 93% -a e sérülés m ia tt h a lt meg.)

KÖZLEMÉNYEK 241 A halálos közlekedési balesetek társadalm i rétegek szerinti alakulásában a m ezőgazdasági fizikai dolgozók ará n y án ak növekedésével ta lálk o zu n k : 1954- tő l 1961-ig az összes halálozáshoz viszonyítva a m ezőgazdasági fizikai dolgozók halálos közlekedési baleseteinek ará n y a a keresőknél és e lta rto tta k n á l eg y ü t tesen 43% -kal, a keresőknél 67% -kal n ő tt. A három tá rsa d alm i réteg halálos közlekedési baleseti ará n y áb an a különbségek csökkentek, de jelenleg is a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozóké a legm agasabb: a m eghalt kereső nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók 2,2 % -a közlekedési baleset áld o zata (ez az arány azonban 1954-hez képest csökkent). 72. H alálos közlekedési balesetek m egoszlása társadalm i rétegek szerint Разделение смертельных несчастных случаев от уличного движения по общественным слоям Distribution of fatal traffic accidents by social strata Горизонтальная графа : (1) Общественные слои ; (2) процентное распределение смертельных несчастных случаев от уличного движения ; (3) смертельные несчастные случаи от уличного движения в процентах ко всем смертям ; (4) самодеятельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : См. табл. 5. Heading : (1) social stratum; (2) percentage distribution of fatal traffic accidents; (3) fatal traffic accidents in the percentage of total m ortality; (4) earners and dependents together; (5) earners. Lateral text : 1. Agricultural manual worker; 2. non agricultural manual worker; 3. intellectual worker; 4. total. A népesség szám ához viszonyítv a is a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók halálos közlekedési b aleseti a rá n y a a legm agasabb: a keresőknél és e lta rto t ta k n á l együttesen 13, a keresőknél közel 21 halálos közlekedési baleset ju t 100 000 nem m ezőgazdasági fizikai dolgozóra (1960-ban); ezt k ö v eti a m ezőgazdasági dolgozóké és a szellem i dolgozóké a legalacsonyabb. 13. 100 000 megfelelő társadalm i rétegű lakosra ju tó halálos közlekedési baleset, 1960 Смертельные несчастные случаи от уличного движения на 100 000 жителей Fatal traffic accidents per 100 000 population Горизонтальная графа : (1) Общественные слои ; (2) самодеятельные ; (3) иждивенцы ; (4) всего. Вертикальная графа : См. табл. 5. Heading : (1) Social stratum; (2) earner; (3) dependent; (4) total. Lateral text: See táble 5.

242 KÖZLEMÉNYEK A nem mezőgazdasági fizikai keresők között a közlekedési balesetek halandósága a szállítási hírközlési munkásoknál a legnagyobb (42 százezrelék), ezt követik az építőipari munkások (28), a bányászok (22); az iparban csak 14 százezrelék. III. EGYÉB (NEM KÖZLEKEDÉSI) HALÁLOS BALESETEK 1962-ben 2327-en haltak meg nem közlekedési baleset következtében, valamivel többen, mint az előző négy évben, de hozzávetőleg ugyanannyian, mint az azt megelőző években. A 100 000 lakosra jutó nem közlekedési halálos balesetek aránya 23 volt, megközelítően ugyanannyi mint az elmúlt 10 évben (amikor évente 22 és 26 között volt), egy árnyalattal magasabb, mint 1941- ben. (22). 14. A nem közlekedési halálos balesetek arán yán ak alakulása Динамика удельного веса смертельных несчастных случаев происшедших не от уличного движения Rate of fatal non traffic accidents Горизонтальная графа : (1) Причины несчастных случаев ; (2) смертельные несчастные случаи на 100 ООО жителей. Вертикальная графа : 1. Интоксикации твердыми или жидкими веществами ; 2. интоксикации газами и парами ; 3. падение ; 4. ушиб от надающего предмета ; 5. травмы причиненные от машин ; 6. толчок электрического тока ; 7. пожар и взрыв пламепяющихся веществ ; 8. травмы причиненные жидкостью и паром ; 9. огнестрельные оружия ; 10. удушье ; 11. нападение животных ; 12. утопление ; 13. чрезмерная теплота и солнечное сияние (инсоляция) ; 14. чрезмерный холод (промерзание) ; 15. гром ; 16. осложнения лечебных приемов и професиональная погрешность ; 17. другие и отдельно не названные травмы ; 18. всего. Heading : (1) Cause of accident; (2) fatal accidents per 100 000 population. Lateral text: 1. Poisoning by solid and liquid materials; 2. poisoning by gas and vapour; 3. falling; 4. shock by falling object; 5. accident caused by machines; 6. electric current; 7. fire or explosion of inflammable material; 8. accident caused by hot materials, caustic liquids and vapours; 9. firearm; 10. suffocation; 11. attack by animals; 12. drowning; 12. excessive heat and sunshine (sunstroke); 14. excessive cold (frost-bite); 15. lighting; 16. accidents caused by complications and wrong medical treatement; 17. other and individually non denominated accidents; 18. total.

KÖZLEMÉNYEK 243 Az 1962-ben nem közlekedési b alesetek b en m eg h altak ra v onatkozó ad a to k k a l k ap cso latb an a következőket jeg y ezh etjü k meg. E zeknek a baleseteknek kb. a felét, szám szerint 1166-ot a balesetszerű esések okozták. Az esések közül 22% leesés, 78% elesés. Az u tó b b iak ará n y a 1954-ben m ég 70% volt; az elesés m ia tt m eghaltak szám a 131 % -kal, a leesés áld o zatain ak szám a 5 4 % -kal n ő tt. Ez az egyetlen baleseti ok, am elynek k ö v etkeztében tö b b nő hal meg, m in t férfi. E n n ek oka, hogy az esés m ia tti halálo zások 86% -a h a tv a n é v e s és idősebb korban tö rté n ik, ahol jelentős a nőtöbblet. A mérgezések m ia tt 131-en h altak meg. A 100 000 lakosra ju tó mérgezés okozta halálesetek szám a az elm últ években csökkenő irá n y z ato t m u ta to tt. A m érgezések eg y h arm ad át szilárd és folyékony anyag, k é th a rm a d á t pedig gázok és gőzök okozták. Az előzők a rá nyszám a erősebben, az utó b b iak é kevésbé csökken. A m érgezések áld o zatain ak 6 3 % -a férfi, 37 % -a nő. A szilárd és folyékony anyagok okozta m érgezések a n y ári hónapokban, a gáz és gőz ok ozta m érgezések pedig télen gyak o ribb ak. E ső tárgy 1962-ben 132 em ber h a lá lá t okozta. Az ilyen balesetek okozta halandóság is csökken. Gépek által o kozott balesetekben 34-en h a lta k meg, ez a szám valam ivel kisebb, m int az előző évi, és m int az utolsó tíz év átlaga. U gyancsak csökkenést m u ta t az elektromosáram okozta balesetek áldozatainak szám a (1962-ben 88). Égés és forrázás m ia tt m eghaltak szám a 171 v o lt; a m eghaltak fele férfi, fele nő. A halan dó ság csecsem ő- és kisgyerm ek-, v alam in t öregkorban a legm agasabb. E zeknek a halálozásoknak három negyedrészét tű z, egynegyedrészét forrázás okozta. A lőfegyver o k ozta halálos balesetek szám a 49 volt, kevesebb, m in t b á r m ely előző évben. E zeknek a baleseteknek áldozatai csaknem valam ennyien (46-an) férfiak, eg yh arm adrészük 7 14 éves gyerm ek. E gy erm ek eket n ag y részben a m ásodik világháborúból visszam arad t robbanóanyagok ölték meg. A balesetszerű fulladások szám a 1962-ben 110 volt. 1954 ó ta szám uk csökk en t, ez a jav u lás azonban látszólagos, m ivel csak annak következm énye, hogy az ilyen baleset m ia tt m eghaltaknak közel egyharm adrészét alkotó csecsem ők szám a a születések szám ának csökkenése m ia tt évről évre kisebb. Á llatok támadása m ia tt 32-en h a lta k meg. A m eghaltak egy kivételével férfiak, k éth arm ad ré szü k 60 éves v ag y idősebb. A vízbefulladlak szám a 1962-ben 287 v o lt, kisebb m in t 1961-ben, de v alam ivel nagyobb, m int az 1958 1960. évek átlaga. 1941-liez és 1954-hez viszonyítva viszont lényeges javulás m u ta tk o z o tt. A v ízbefulladtaknak 83% -a férfi. A napszúrás és m egfagyás okozta halálozások szám a m indig az időjárástól függ; 1962-ben csupán egy em ber h a lt meg napszúrás következtében és 24-en fag y ta k meg. Ezzel szem ben például 1957-ben a napszúrás halálos áldozatainak szám a 56 volt, 1961-ben pedig csupán 13-an h a lta k meg fagyás következtében. A fagyás okozta h alandóság a férfiak körében négyszer nagyobb, m int a nők k ö réb en, és ö regkorban a legm agasabb. V illám sújtás következtében 1962-ben 32-en h altak m eg, szám uk kisebb, m in t bárm ely előző évben. A halálos nem közlekedési balesetek n ek az összes halálesetekhez viszon y í to tt a rá n y á t tá rsa d alm i rétegek szerint vizsgálva, m ind a népességnél, m ind pedig a keresőknél a m ezőgazdasági fizikai dolgozók ará n y án ak növekedését ta p a sz ta lju k : 1954-től 1961-ig az összes halálozáshoz viszonyítva a m ezőgazdasági fizikai dolgozók halálos nem közlekedési baleseteinek a rá n y a a keresőknél és e lta rto tta k n á l együttesen 33 % -kal, a keresőknél 40 % -kal n ő tt. A h áro m tá rsa d alm i réteg halálos nem közlekedési baleseti ará n y áb an a különbségek csökkentek, de jelenleg is a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozókénál a legm agasabb : a m eghalt keresőknek és e lta rto tta k n a k együttesen 2,7 % -a (ez az ará n y az 1954. évivel azonos), a keresőknek pedig 3,2 % -a nem közlekedési b aleset áld o zata (ez az arán y 1954-hez k ép est csökkent). A népesség szám ához v iszo n y ítv a is a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók halálos nem közlekedési baleseti a rá n y a a legm agasabb: a keresőknél és elta rto tta k n á l együttesen 26, a keresőknél 31 halálos nem közlekedési baleset ju t 100 000 nem m ezőgazdasági fizikai dolgozóra (1960-ban).

244 KÖZLEMÉNYEK 15. A halálos egyéb ( nem közlekedési) balesetek m egoszlása társad alm i rétegek szerint Разделение других смертельных несчастных случаев (происшедших не от уличного движения) по общественным слоям Distribution of fatal non traffic accidents by social strata Горизонтальная графа : (1) Общественные слон ; (2) процентное распределение смертельных несчастных случаев происшедших не от уличного движения ; (3) смертельные несчастные случаи происшедшие не от уличного движения в процентах ко всем смертям ; (4) самодеятельные и иждивенцы вместе ; (5) самодеятельные. Вертикальная графа : См. табл. 5. Heading : (1) Social stratum; (2) percentage distribution of fatal non traffic accidents; (3) fatal non traffic accidents in percentage of total mortality; (4) earners and dependents together; (5) earners. Lateral text : See table 5. 16. 100 000 m egfelelő társadalm i rétegű lakosra ju tó nem k özlekedési halálos baleset, 1960 Смертельные несчастные случаи происшедшие не от уличного движения на 100 ООО жителей в 1960 г. Fatal non traffic accidents per 100 ООО population of corresponding employment category 1960 Горизонтальная графа : См. табл. 13. Вертикальная графа : См. табл. 5. H eading: See table 13. Lateral text : See table 5. Összefoglalóan az egyéb (nem közlekedési) halálos balesetek tö b b m int fele o tth o n, 7 7 % -a ipari üzem ben vagy az u tcán, 4 4 % -a a m ezőgazdaságban vagy a b án y á sz atb a n tö rté n ik. 1954-hez viszonyítva az o tth o n és az utcán tö rté n t balesetek ará n y a em elkedett, a tö b b i baleseté csö k k en t. Szám szerint az o tth o n i balesetek szám a 1954-től 1962-ig 1003-ról 1222-re, 22% -kal n ő tt. Az o tth o n tö rté n t balesetek k ö zö tt 1962-ben különösen a m érgezések, esések, az égés és a forrázás; a b ányabalesetek k ö z ö tt az eső tá rg y, a gépek és a fulladás okozta b alesetek ; az ip a rb a n tö rté n t b alese tek a gépek, az elektrom osáram, az eső tá rg y, a m érgezés, az égés és forrázás m ia tti halálozás v o lt a legjelentősebb.

KÖZLEMÉNYEK 245 17. E gyéb (nem közlekedési) halálos balesetek a baleset helye szerin t, százalékban Д ругие смертельные несчастные случаи (происшедшие не от уличного движения) по месту несчастных случаев, в процентах Fatal non traffic accidents by the place of the accident, in percents Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) всего ; (3) дома ; (4) сельское хозяйство (включая и лесное хозяйство) ; (5) шахта и карьер ; (6) промышленность ; (7) улица и бульвар ; (8) игры и спорт ; (9) общественное здание ; (10) общежитие, больница, казарма, университет, социальный приют ; (11) другое место ; (12) неизвестное место. Heading : (1) Year; (2) total; (3) at home; (4) agriculture and forestry; (5) mine and quarry; (6) industry; (7) street and road; (8) games and sports; (9) public building' ; (10) institute, household, barracks, university, social home; (11) other; (12) unknown. НЕСЧАСТНЫЕ СЛУЧАИ СО СМЕРТЕЛЬНЫМ ИСХОДОМ Резюме В Венгрии смертность в результате несчастных случаев начиная с 1950 года склады вается по сущ еству н а одинаковом уровне : в течение каж дого года за истекш ие 13 лет н а 100 000 человек н аселен и я приходилось примерно 32 38 несчастных случаев со смертельным исходом. Эта пропорция явл яется примерно на 25% больш е, чем в довоенный период. В 1962 году смертность в р езультате несчастны х случаев со смертельным исходом возросла и была более высокой, чем в течение четырех предш ествую щ их лет. Смертность в результате несчастных случаев в В енгрии является одной из самых низких в Европе. Н астоящ ая статья состоит из трех частей. В первой части автор останавливается н а общей динамике несчастны х случаев со смертельным исходом, показы вает их распределение по группам населенны х пунктов, полам, возрастным группам, общественным слоям и, наконец, хар актер у несчастного сл у ч ая. Во второй части статьи подвергаю тся рассмотрению несчастные сл у чаи со смертельным исходом, вызванны е средствами транспорта. Автор устанавливает, что наступление смерти в результате несчастных случаев, вы званны х средствами транспорта составляла 13 промилей ; это немного меньше, чем в 1957 году, но почти-что вдвое больш е по сравнению с 1941 годом. Среди несчастных случаев, вы званны х средствами транспорта, преобладаю щ ую часть составляю т несчастные случаи, вы званны е самоходными средствами транспорта. В м еж дународной плоскости, правда, число несчастны х случаев со смертельным исходом в расчете н а 100 000 человек н аселен и я яв л яе тс я низким. О днако, если мы отнесем число несчастны х случаев этого рода к числу средств тран сп орта, то к ар ти н а о к а ж ется далеко не такой благоприятной. Статья показы вает распределение несчастных случаев со смертельным исходом по средствам тран сп орта, п ри

246 KÖZLEMÉNYEK чинам наступления несчастного случая, полам, возрастны м группам и, н а конец, общественным слоям. В третьей части статьи Д аётся ан али з тех см ертельны х несчастны х сл уч аев, которы е были вы званы не средствами тр ан сп орта, и п ок азы вается их распределение по причине наступления несчастного случая, п олам, возрастны м группам и общ ественным слоям. FATAL ACCIDENTS Sum m ary In H ungary th e m ortality caused by fata l accid en ts has not been changing essen tially since 1950; in each of th e last 13 years 32 38 fatal accid en ts fell on 100 000 in h abitan ts. This rate is b y about 25 per cent higher than th a t observed before W orld W ar II. In 1962 the m o rtality caused b y fatal accid en ts increased and w as higher than in th e preceding four years. The m o rtality caused b y fatal accid en ts in H ungary is one of the low est in E urope. The article is divided into three parts. The first one deals w ith th e general trend of fa ta l accid en ts and show s it b y settlem en t groups, sex, age groups, social layers and the character of the accidents. The second part an alyses th e fatal tralfic accid en ts. It sta tes th a t th e m ortality caused by traffic accid en ts am oun ted to 13 /00, i. e. it w as a shade low er than in 1957 but nearly th e tw o-fold of th a t in 1941. T he m ajority of th e traffic accid en ts is caused by m otor veh icles. T hough th e num ber of fa ta l accid en ts fallin g on 100 000 in h abitan ts is low as com pared w ith other countries, if the num ber of the accid en ts is com pared w ith th e num ber of th e veh icles the picture is m uch m ore unfavourable. The article show s the distributions of th e fatal traffic a ccid en ts by v eh icles of transport, causes of accid en t, sex, age groups and social layers. The third part exam ines th e non-traffic fa ta l accidents and review s their distribution b y causes, sex, age groups and social layers.