A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek szériafelszereltségében elterjedő vezetőt segítő rendszerek hatása a képzésre és vizsgáztatásra

Weidinger Gábor Széchenyi István Egyetem, Győr weidinger.gabor@kti.hu A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek szériafelszereltségében elterjedő vezetőt segítő rendszerek hatása a képzésre és vizsgáztatásra Jelenleg a képzésben nincs rendesen kezelve a vezetőt segítő rendszerek helye és alkalmazhatósága. Nagyon fontos, hogy a jövőbe is szükséges gondolni, és meg kell adni a lehetőséget, hogy az oktatásban alkalmazhatóak legyenek ezen rendszerek, persze a megfelelő feltételek mellett. A járművezetőknek meg kell ismerkedni a járművekbe épített eszközökkel. Jelenlegi képzési rendszer áttekintése A tanulmány egyrészt a jelenben fellelhető, másrészt inkább a jövőben elterjedő eszközökkel foglalkozik, de sajnos nem elhanyagolható szempont a globális gazdasági helyzet, és ezen belül a hazai lehetőségek figyelembevétele sem. Bár az 1988. év I. törvény célja is az volt, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek meghatározásával elősegítse a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány kialakítását és működését, a statisztikai adatok alapján a személygépkocsijaink átlagéletkora meghaladja a 10 évet, és csak alig negyedük fiatalabb 5 évnél. Ez a megállapítás látszólag nem érvényesül az oktatásban használatos járművekre, sőt az arány esetlegesen fordított, de ismerve a képzőszerveknél tapasztalható áldatlan állapotokat anyagi és erkölcsi elismerés terén egyaránt valószínűsíthető, hogy nem a megrögzött szakmai igényesség vezetett ide, hanem az oktatásba bevont járművekre vonatkozó előírások betartási kötelezettsége. Ennek következtében sokan csak a minimális elvárások teljesítésére alkalmas munkaeszköz beszerzésére, illetve fenntartására képesek. Egyelőre bátor elgondolás lenne újabb nagy befektetésre kötelezni olyan (többségében a becsületesen dolgozók közé tartozó) szakoktatót, aki a most használt járművet sem fizette még ki teljes egészében. Összegezve: az oktatásban használt járművek nagyobbik hányada legfeljebb középkategóriás és leginkább alapfelszereltségű. Általános értelemben véve a használatban levő járművek műszaki paramétereit sikerült harmonizálni az Európai Közösség

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár irányelveivel, kivéve néhány alkategóriára vonatkozó szabályt. Azonban az oktatójármű igazoláshoz nem kötött motorkerékpárfajták viszonylatában jelentős eltérések vannak. Átpillantva a tanuló oldalára azt tapasztaljuk, hogy a jelentkező, leendő tanulók szintén anyagi és nem minőségi oldalról közelítve választják ki az őket vezetői engedélyhez (remélhetőleg) segítő autósiskolát. Ritka eset, és inkább az önálló keresettel rendelkező idősebb korosztályra jellemző, hogy kifejezetten gépkocsitípusra koncentrálva keresnek képzési lehetőséget, mert például olyan autó van, vagy lesz a családban. A fiataloknál általánosabb a minél hamarabb, minél könnyebben szemlélet. Ez utóbbi vezethet oda, hogy az illető válogatás nélkül, az alkati adottságainak, műszaki irányultságának abszolút nem megfelelő szerkezeten kínlódja végig a vezetési gyakorlatot, mert esetleg túlvállalta magát, vagy a későbbiekben érzi úgy, hogy nem tanult meg olyan dolgokat, amit az otthoni jármű használatához szükségesnek vél. A törvény (1988. évi I.), értelmében közúti járművezetők képzése állami oktatási intézményben vagy tanfolyamon történhet. A tanfolyami elméleti képzés zárt rendszerű, elektronikus képzési (e-learning) formában is végezhető. A képzési rendeletnek (24/2005. GKM) megfelelően, jelenleg a közúti járművezetők képzése az alapismeretek, úgymint az elméleti tantárgyak, valamint a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgyak összessége, továbbá a vezetési gyakorlati oktatásból áll. A vezetési gyakorlat két jól elhatárolható, külön-külön vizsgával lezárandó részre bontható: 1. Alapoktatás, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul. 2. Főoktatás, melynek során a forgalmi feladatok megismertetése, elsajátíttatása történik. A tanfolyamok (Tanterv és útmutató szerinti) célja a jelentkezőket olyan járművezetőkké képezni, akik képesek önállóan, kezdő a C és D kategóriáknál magasabb szinten, biztonságosan, hatékonyan és kulturáltan közlekedni, és a megszerzett vezetői engedély birtokában járművezetőként szerzett tapasztalataikat felhasználva továbbfejlődni. A tanfolyamok feladata egyebek mellett olyan közlekedési alapismeretek és vezetési gyakorlat tanítása, amely lehetővé teszi: a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást,

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... a jármű külön jogszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a továbbhaladás lehetőségéről való helyes döntést. A tanfolyamok követelményrendszere általában az adott kategóriás járművezetői vizsga követelményrendszerével azonos. Az összes jármű-kategóriára vonatkozó elméleti vizsga tartalmazza az alább felsorolt (jelen tanulmánnyal is összefüggő), pontok mindegyikére feltett kérdéseket. a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás különböző időjárási és útviszonyok közötti megtartására vonatkozó legfontosabb elvek, a vezetésnek az úttest különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezői, különösen az úttest időjárással és napszakkal összefüggő állapotváltozásai, a különböző típusú gépjárművek mozgásából és vezetéséből, valamint vezetőik különböző látóteréből eredő kockázatok, a közúti biztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a vizsgázónak képesnek kell lennie észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztés és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a fényjelzőkben és az irányjelzőkben, a fényszórókban, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben. Abból kiindulva, hogy a szériafelszereltségben megjelenő, vezetőt segítő rendszerek jellemzően a gépkocsi kategóriákban kerülnek korábbi bevezetésre, célszerű előbb annak vizsgálata, hogy ezen járművek vezetésére jogosító engedélyek megszerzésének folyamatát miként befolyásolják a korszerű szerkezetek. Átmenetileg további egyszerűsítő tényező lehet az, ha a minden magasabb (C, D) gépjármű-kategóriánál már a beiskolázás előfeltételeként is szereplő, meglevő személygépkocsi (B) vezetői engedélyhez kötődő tematika alapján tekintjük át az előző fejezetekben ismertetett műszaki újdonságok alkalmazását. Az ettől eltérő sajátosságokra az adott területen kitérünk. A téma indokoltsága A vezetőt segítő rendszerek az emberi érzékelés javításával, és egyes vezetési feladatok átvállalásával könnyítik meg a járművek vezetését, teszik biztonságosabbá azt. A támogató rendszerek a jármű vezetésébe való beavatkozásuk szerint figyelmeztető, tájékoztató és autonóm működésű rendszerek lehetnek. A vezető tevékenysége szempontjából az első csoportba sorolt

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár rendszerek jellemzője, hogy információikkal a vezetőt ösztönzik beavatkozásra, a második csoportba soroltak pedig közvetlenül befolyásolják a jármű viselkedését, a vezető akaratlagos cselekedetei nélkül, ezért szükséges az egyes vezetőt segítő rendszerek használhatósági körét felülvizsgálni a képzés, illetve a vizsgáztatás során. A téma napjainkra nagyon fontossá vált. A járművekben egyre több vezetőt segítő rendszer kerül beépítésre, melyeknek igen is ki kell térni a helyes használatára. Vegyünk egy alapvető példát. Az ABS már több éve kötelező tartozéka az újonnan forgalomba helyezett járműveknek, és ennek ellenére az járművezetők még nem tudják megfelelően használni. Egy hirtelen fékezésnél, mikor a blokkolásgátló rendszer működésbe lép, a járművezető ahelyett, hogy megtartaná vagy még tovább növelné a fékerőt, csökkenti azt ezzel megnövelve a fékutat. Ezért nagyon fontos az egyes eszközök helyes használatának oktatása. Vezetőt segítő rendszerek csoportosítása A téma szempontjából fontos megvizsgálni azt, hogy milyen előírások vannak a járműgyártókra a közeljövőben. A járműgyártás hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben. Csökkent a járművek káros anyag kibocsátása, folyamatoson nő azok teljesítménye, és ezzel párhuzamosan elmondhatjuk, hogy egyre biztonságosabb járművek kerülnek forgalomba, amihez az is hozzátartozik, hogy a járművekbe egyre több vezetőt segítő rendszer kerül beépítésre. Ezek közül a közeljövőben már kötelezően alapfelszereltségként kell hogy bekerüljön a járművekbe (az ABS például az Európai Unióban 2004 júniusa, míg Magyarországon 2005-től kötelező). Középtávon a gyártókra vonatkozó kötelező eszköz előírások a vonatkozó jogszabályokban. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 661/2009/EK RENDELETE (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló rendelet fogalmazza meg a járműgyártókra és a tagállamokra vonatkozó jövőbeni kötelezettségeket. A járműgyártók részére az általános előírásokon és vizsgálatokon kívül, különleges előírásokat fogalmaz meg egyes N és O kategóriájú járművekre vonatkozóan, továbbá az M2 és M3 kategóriájú járművek tekintetében. Megadja a gumiabroncs besorolására vonatkozó követelményeket, és a járművek gumiabroncsaira, a gumiabroncsok és az abroncsnyomásellenőrzőrendszerek beépítésére vonatkozó különös előírásokat.

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... Fejlett járműrendszerek tekintetében bizonyos kivételekre figyelemmel az M2, M3, N2, és N3 kategóriájú járművekbe e rendelet előírásainak és a végrehajtási intézkedéseinek megfelelő fejlett vészfékező rendszert, sávelhagyásra figyelmeztető rendszert kell beépíteni. Sebességváltás-jelzőt kell beépíteni a kézi sebességváltóval felszerelt, 2610 kg referenciatömeget meg nem haladó M1 kategóriájú járművekbe, valamint azokba a kézi sebességváltóval felszerelt járművekbe, amelyekre a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a típusjóváhagyást kiterjesztik. Az M1 és N1 kategóriájú járművekbe az e rendelet előírásainak és a végrehajtási intézkedéseinek megfelelő elektronikus stabilitásszabályozó rendszert kell beépíteni. A tagállamok jövőbeni kötelezettségei közül kiemelhető a járművek, alkatrészek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása tekintetében 2011. november 1-i hatállyal a nemzeti hatóságoknak az elektronikus stabilitásszabályozó rendszerekre vonatkozó előírásokra hivatkozva meg kell tagadniuk az EK-típusjóváhagyást vagy a nemzeti típusjóváhagyást az M1 és N1 járműkategóriák olyan új típusai tekintetében, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek. A meghatározott végrehajtási időpontokat követően a nemzeti hatóságoknak az elektronikus stabilitásszabályozó rendszerekre vonatkozó előírásaira hivatkozva érvénytelennek kell tekinteniük a meglévő megfelelőségi igazolásokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában, és meg kell tiltaniuk az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését az M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú olyan új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek. A járműgyártókra vonatkozó Európai Uniós előírások alapján elmondható, hogy a járművekbe pár éven belül számos vezetőt segítő rendszernek alapfelszereltségként kell megjelennie, ezért a járművezetőket is tájékoztatni kell ezek helyes működéséről és alkalmazásáról. Kérdőíves vizsgálatok a témával kapcsolatban Nemzetközi álláspont vizsgálatok A nemzetközi állapot felméréséhez két kérdőívet készítettünk, melyet több fórumon publikáltunk. Az egyik űrlapot 23 országba küldtük ki, melyek tagjai az Autósiskolák Európai Szövetségének. E szervezet az egyetlen, amely egész Európát és két Európán kívüli külsős tagot képvisel

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár a járművezető képzés és a közlekedésbiztonság területén. Kérdőívünkre 10 országból érkezett válasz: Ausztria Belgium Ciprus Írország Izland Nagy-Britannia Németország Svájc Svédország Szlovákia A megkérdezett országok nagyobbik része (10-ből 7) engedélyezi a vezetőt segítő rendszerek alkalmazását, de nem kötelez rá. Vannak országok (Németország, Ausztria, Svájc, Svédország és Szlovákia), ahol mindenféle korlátozás nélkül alkalmazhatóak az eszközök a képzés és a vizsgáztatás során. Belgiumban és Izlandon a felsorolt rendszerek nagy része alkalmazható a teljes képzés során, de vannak olyanok, melyek csak az oktatásban, a vizsgákon tiltják őket. Ciprus és Nagy Britannia viszont kevesebb rendszer alkalmazását engedélyezi. Az egyetlen ország, amely a válaszok alapján kilóg a sorból Írország, innen azokra az eszközökre, ahol kérdőjel szerepel, nem érkezett semmilyen válasz. A megkérdezettek jelentős része a számukra meghatározott június 22-ei határidőig tájékoztatott bennünket arról, hogy a határidőig nem tudja kitölteni a kérdőívet. A második kérdőíves kikérdezés egyik értékelhető válaszát Romániából kaptuk. A válasz alapján a román járművezető képzési és vizsgáztatási rendszerben alkalmazható járműveknek kizárólag a 2006/126/EK irányelvben rögzített kritériumoknak kell megfelelni. B kategóriás jármű vezetésére jogosító vizsga és a felkészítő képzés során alkalmazható minden olyan jármű, amely B kategóriájú, négykerekű és legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas. C kategóriás jármű vezetésére jogosító vizsga és a felkészítő képzés során alkalmazható minden olyan jármű, amely C kategóriába tartozik, megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, hossza legalább 8 m, szélessége legalább 2,40 m, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas. El van látva blokkolásgátló fékekkel, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel, továbbá raktere egy zárt dobozos

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke, valamint a jármű tényleges össztömegének legalább 10 000 kg. D kategóriás jármű vezetésére jogosító vizsga és a felkészítő képzés során alkalmazható minden olyan jármű, amely a D kategóriába tartozik, hossza legalább 10 m, szélessége legalább 2,40 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; blokkolásgátló fékekkel el van látva és a 3821/85/ EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel fel van szerelve. A vezetéstámogató rendszerek szempontjából a finn járművezető képzési és vizsgáztatási rendszer kötelezően a román rendszerhez hasonlóan a 2006/126/EK irányelvben azonosított feltételeket írja elő (továbbá blokkolásgátló fékekkel a GKI képzésben alkalmazott oktató járműnek is rendelkeznie kell). A vezetéstámogató rendszerek szempontjából a lengyel képzési rendszer meglehetősen fejlettnek mondható. A finn és a román rendszer sajátosságain túl elmondható, hogy a lengyel GKI vizsgajárművek és oktatójárművek kötelezően fel vannak szerelve ABS, ASR/TCS, ESP/VSC, CFC, RSP/ ROSP, ODS/PDC, ACC, HBA, BAS, HFC, EDS valamint EBP rendszerekkel. Ezek használata a képzés és a vizsgáztatás során is kötelező, továbbá a rendszerek esetleges üzemzavara esetén felmerülő vészhelyzeteket is be kell építeni a képzésbe. Nemzetközi tapasztalatok összegzése A nemzetközi vizsgálatok alapján azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezésben szereplő országok inkább engedélyezik vagy nem szabályozzák a vezetőt segítő rendszerek alkalmazását. A nyugat-európai országok példáját hazánk esetében talán túlzás lenne minden szempontból fejlettebbek, azért figyelmen kívül semmiképpen sem hagyható, de a vizsgálatban szereplő közép-európai országok Lengyelország, Szlovákia, Románia példája alapján érdemes kialakítani a magyar álláspontot a témával kapcsolatban. Ahogy azt tapasztaltuk, ezekben az országokban nem tiltják a vezetőt segítő rendszerek alkalmazását. Hazai vizsgálatok Kérdőíves elemzéssel vizsgáltuk a vezetőt segítő rendszerek hazai alkalmazását. A helyzet és a tapasztalatok, igények felméréséhez online kérdőívet készítettünk illetve kikérdező biztosokat alkalmaztunk. A kérdőívek publikáláshoz az Unipoll rendszert használtuk, illetve a TÁRKI-val végeztettünk felméréseket. A kérdőív kitöltésére két hét állt rendelkezésre.

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár A kérdőívvel 3 célcsoportot céloztunk meg: Felsőoktatásban tanulók Gyakorlott járművezetők Járművezető képzésben dolgozó szakemberek A célcsoportok ilyen irányú kialakítását azért tartottuk fontosnak, hogy teljes képet kaphassunk arról, hogy a lakosság és a szakma mit gondol a vezetőt segítő rendszerek alkalmazásról a járművezető képzés során. Egyes célcsoportok véleménye a vezetőt segítő rendszerekről Felsőoktatásban tanulók Arra a kérdésre, hogy Milyen mértékben tartaná hasznosnak a felsorolt közlekedésbiztonsági eszközök működésének, illetve használatának oktatását a gépjárművezető képzés során? négyféle választ adhattak a hallgatók (nagyon eléggé nem nagyon egyáltalán nem), melyek esetében, a nagyon és eléggé válaszokat összevontuk. Feltételeztük, hogy ezek azok az eszközök, amelyek használatának oktatását érdemes lenne bevezetni a gépjárművezető-képzés során. A blokkolásgátló fékrendszer (ABS) az egyik olyan eszköz, amelyet a hallgatók legnagyobb arányban (77%) látnának szívesen az oktatás részeként (1. ábra). Hasznosnak tartaná az alábbiak működésének, illetve használatának OKTATÁSÁT a gépjárművezető képzés során? - felsőoktatás 100% 80% 60% 5% 6% 5% 7% 4% 3% 4% 4% 4% 3% 5% 19% 30% 29% 33% 34% 37% 43% 46% 46% 52% 53% Nem válaszol 40% 20% 0% 77% 64% 65% 60% 63% 60% 53% 51% 50% 45% 42% Inkább nem Inkább igen Blokkolásgátló (ABS) Automatikus fék-funkciók Kipörgésgátló (ASR) Elektronikus menetstabilizáló (ESP) Holttér figyelő rendszer Guminyomás ellenırző rendszer Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Parkolást segítő rendszer Tempomat Navigációs rendszer (GPS) Aktív parkoló asszisztens 1. ábra: A biztonságos közlekedést segítő eszközök oktatásának szükségessége

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... A megkérdezettek 60-65 százaléka az automatikus fékfunkciók, a kipörgésgátló (ASR), az elektronikus menetstabilizáló (ESP), a holttér figyelő rendszer, illetve a guminyomás ellenőrző rendszer oktatását is felvenné a tananyagba. Valamivel kevesebb, de még mindig a hallgatók kb. fele gondolja ugyanezt a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a parkolást segítő rendszer és a tempomat esetében. A legalacsonyabb támogatási arányt (45-42%-os) a navigációs rendszer (GPS), illetve az aktív parkoló asszisztens esetében kaptunk. Ha aszerint állítjuk sorba az eszközöket, hogy a hallgatók hány százaléka adta a nagyon hasznos választ, akkor a következő sorrendet kapjuk: Blokkolásgátló (ABS) Automatikus fék-funkciók Kipörgésgátló (ASR) Elektronikus menetstabilizáló (ESP) Holttér figyelő rendszer Guminyomás ellenőrző rendszer Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Parkolást segítő rendszer Tempomat Navigációs rendszer (GPS) Aktív parkoló asszisztens Gyakorlott járművezetők A kérdőívben 11, a gépjárműbe szerelhető eszközt soroltunk fel azért, hogy megismerjük a megkérdezettek véleményét arról, azok működésének, használatának oktatását a gépjárművezető képzés során mennyire tartanák hasznosnak az aktív (az elmúlt 12 hónapban járművet vezető) személygépkocsi, illetve motorkerékpár vezetők. A személygépkocsi vezetők 38-45 százaléka a felsorolt berendezések közül 6 esetben, 32-35 százalék pedig 4 esetben mondta azt, hogy az oktatása egyáltalán nem hasznos. Az aktív parkoló asszisztens esetében ez az arány csak 25 százalék volt. Használatának oktatását 31 százalék hasznosnak is tartaná (2. ábra).

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár 100% Mennyire tartaná hasznosnak az következők működésének, használatának oktatását a gépjárművezető képzés során? - I-II. 3% 3% 3% 5% 1% 2% 4% 3% 3% 2% 5% 80% 45% 43% 44% 39% 42% 38% 32% 35% 34% 34% 25% 60% 38% 40% 45% 44% 39% 39% 40% 38% 43% 40% 39% 40% 20% 0% 20% 15% 13% 14% 16% 15% 8% 12% 12% 6% 3% 9% 11% 4% 4% 6% 5% 5% 7% 8% 8% 8% Blokkolásgátló fékrendszer (ABS). Kipörgésgátló (ASR). Automatikus fékfunkciók. Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP). Holttér figyelő rendszer. Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer. Sebességtartó automatika (Tempomat). Guminyomás ellenőrző rendszer. Navigációs rendszer (GPS). Parkolást segítő rendszer. Aktív parkoló asszisztens. Nagyon hasznos Inkább hasznos Inkább nem hasznos Egyáltalán nem hasznos Nem tudja 2. ábra: Vélemények a gépjárművezető képzés során oktatandó területekről személygépkocsi vezetők I-II. A motorkerékpár vezetők 40-47 százaléka illetve 35-38 százaléka a felsoroltak közül három eszköz esetben, 29-31 százalékuk pedig négy esetben mondta azt, hogy azok oktatása egyáltalán nem hasznos. Ahogyan az autósoknál, így itt is az aktív parkoló asszisztens esetében csak 24 százalék volt az azt egyáltalán nem hasznosnak tartó megkérdezettek aránya és 21 százalék a hasznosnak tartóké. (3. ábra). 100% Mennyire tartaná hasznosnak az következők működésének, használatának oktatását a gépjárművezetőképzés során? 2% 2% 4% 4% 3% 4% 3% 3% 3% 3% 7% 80% 47% 40% 38% 42% 31% 38% 35% 30% 29% 30% 24% 60% 40% 37% 42% 42% 35% 47% 36% 40% 40% 36% 35% 36% 20% 0% 22% 23% 19% 11% 15% 15% 13% 7% 8% 8% 7% 7% 7% 8% 7% 7% 7% 8% 9% 9% Blokkolásgátló fékrendszer (ABS). Kipörgésgátló (ASR). Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP). Automatikus fékfunkciók. Navigációs rendszer (GPS). Holttér figyelő rendszer. Guminyomás ellenőrző rendszer. Sebességtartó automatika (Tempomat). Parkolást segítő rendszer. Sávelhagyásra figyelmeztetőrendszer. Nagyon hasznos Inkább hasznos Inkább nem hasznos Egyáltalán nem hasznos Nem tudja 21% 12% Aktív parkoló asszisztens. 3. ábra: Vélemények a gépjárművezető képzés során oktatandó területekről motorkerékpár vezetők I-II.

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... Járművezető képzésben dolgozó szakemberek Kérdőívünkkel megkerestük az összes gépjárművezető-képzésben résztvevő vállalkozást, kérve közreműködésüket kutatásunkban. A kérdőív kitöltésére két hét állt rendelkezésre. A kérdőív kérdéseire végül 41 fő válaszolt. Az új autókban már általában rendelkezésre álló gyakran szériaként beépített, a közlekedés biztonságát szolgáló berendezésekkel kapcsolatban kívántuk megtudni, hogy az oktatók mennyire tartanák szükségesnek ezeknek a járművezető képzésbe való bevonását. Az oktatók jelentős része fontosnak tartaná a blokkolásgátló fékrendszer (ABS) (79%), a navigációs rendszer (GPS) (76%), illetve a holttér figyelő rendszer (69%) működésének oktatását (4. ábra). Kétharmad körüli azok aránya, akik az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) (66%), az automatikus fékfunkciók (pl. vészfékasszisztens [BAS]; emelkedőn visszagurulást gátló) (66%), a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer (62%), illetve a kipörgésgátló (ASR) (62%) oktatását fontosnak tartanák. A sebességtartó automatika (Tempomat) (55%), illetve a guminyomás ellenőrző rendszer (52%) esetében kicsit nagyobb azok aránya, akik inkább oktatnák a működését és használatát, mint azoké, akik szerint erre nincs szükség. A parkolást segítő rendszer (51%) és az aktív parkoló asszisztens (55%) esetében viszont azok aránya magasabb egy kissé, akik nem gondolják fontosnak az oktatását. 100% Hasznosnak tartaná az alábbiak működésének, illetve használatának oktatását a gépjárművezető képzés során? - gépjárművezető oktatók 80% 60% 79% 76% 69% 66% 66% 62% 62% 55% 52% 48% 45% 40% 20% 0% 21% 24% 31% 35% 35% 38% 38% 45% 48% 51% 55% igen nem Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) Navigációs rendszer (GPS) Holttér figyelő rendszer Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) Automatikus fékfunkciók Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Kipörgésgátló (ASR) Sebességtartó automatika Guminyomás ellenőrző rendszer Parkolást segítő rendszer Aktív parkoló asszisztens 4. ábra: Egyéb berendezések működésének oktatása

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár A kérdőívben szerepelt arra vonatkozó kérdés is, hogy milyen a felszereltsége az oktató autóknak. Tizenegy olyan a vezetést segítő rendszert soroltunk fel, amelyeknél arra voltunk kíváncsiak, hogy az oktatók autói ezekkel fel vannak-e szerelve. A tizenegy felszerelésből egyetlen olyan volt, amely az oktatók által vezetett szinte minden autóban megtalálható, mégpedig a blokkolásgátló fékrendszer (ABS) (98%). (28. ábra) Az autók kicsivel több mint felében navigációs rendszerrel (GPS) (57%), megközelítőleg felében kipörgésgátló (ASR) (50%), illetve elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP) (47%). Már csak egynegyedében van sebességtartó automatika (Tempomat) (26%), és egyötödében guminyomás ellenőrző rendszer (19%). Kérem, mondja meg, hogy az alábbi felszerelések közül van-e az Ön által használt autóban? - gépjárművezető oktatók 100% 80% 60% 57% 50% 47% 26% 19% 12% 9% 5% 0% 0% van 40% 20% 98% 43% 50% 53% 74% 81% 88% 91% 95% 100% 100% nincs 0% 2% Blokkolásgátló fékrendszer (ABS)? Navigációs rendszer (GPS) Kipörgésgátló (ASR)? Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP)? Sebességtartó automatika (Tempomat Guminyomás ellenőrző rendszer Parkolást segítő Automatikus fékfunkciók (pl: vészfékasszisztens Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Holttér figyelő rendszer Aktív parkoló asszisztens 5. ábra: Biztonsági felszerelések az autóban Hazai tapasztalatok összegzése A téma szempontjából a gépjárművezető képzésben dolgozó szakemberek véleménye tekinthető kompetensnek a megkérdezettek közül. Ezzel természetesen nem azt akarjuk kifejezni, hogy a többi megkérdezett véleménye nem számít. Azonban úgy gondoljuk, hogy a legjobban az oktatók, iskolavezetők, vizsgabiztosok tudják megítélni a helyzetet. A vélemények nem voltak teljesen egybehangzóak a három megkérdezett csoport esetén. Amíg a felsőoktatásban tanulók (kevés gyakorlattal rendelkező vezetők)

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... támogatnák számos eszköz bevonását a képzésbe, addig az általunk gyakorlott vezetőknek nevezett csoport elutasító volt a rendszerekkel szemben, konkrétan az elterjedtebb rendszerekkel kapcsolatban, a kevésbé ismerteket már jobban támogatták. A járművezető képzésben dolgozó szakemberek nél ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Véleményük szerint azokat az eszközöket lenne elsősorban szükséges bevonni a képzésbe, mert jelenleg ezek találhatóak meg a járművekben. A kérdőívekből képet kaptunk a megkérdezettek által használt oktató autók felszereltségéről. Az tapasztalható, hogy ezek a járművek a felsorolt rendszerek közül gyakorlatilag töredékével rendelkeznek csak. A téma aktualitása azonban ennek ellenére is nagy. Törekednünk kell arra, hogy a járművezető képzés során meg tudjanak ismerkedni a tanulók minél több ilyen eszközzel, hogy ismerjék helyes alkalmazását. Természetesen a tanulót fel kell készíteni arra is, hogy el tudjon hárítani egy kialakult vészhelyzetet, abban az esetben is, ha olyan járművet vezet, amelyben nincsenek vezetőt segítő rendszerek. A vezetőt segítő rendszerek képzésre gyakorolt hatásai Tudomásul kell venni, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával típusbizonyítványt adott ki. A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek. Amennyiben a jármű alkalmasnak minősül, és egy szintén előírt megvizsgálást követően oktatójármű igazolással is rendelkezik, ugyanúgy nem zárható ki a közlekedésből, mint az oktatási tevékenységből, pusztán az egyes típusok gyári kialakításának különbözősége miatt. A Bibliától a XX. század híres ( hírhedt ) politikai vezetőinek beszédeiben elhangzó kijelentésig ismert, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, de ez fordítva is igaz lehet, sőt jelen témakörben fordítva is igaz, hiszen a vezetőt segítő technikai újdonságokat nem ártó szándékkal fejlesztik ki a járműipari szakemberek. Ettől kezdve azt hihetnénk, hogy a technika mindennapi megjelenésével aranyélete lesz legalább a gyakorlati szakoktatóknak, mert akár aludhatnak is az önmagukra vigyázni tudó járművükben. Sajnos, ezt már most el kell felejteni, hiszen ezeknek az eszközöknek is létezik egy felhasználói oldala, amelyre a használót meg kell tanítani.

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár Említést érdemel egy olyan eset, amely járműkezelési vizsgán fordult elő, és következményeként az autóvillamossági ismeretekkel emelt szintű autószerelő végzettséggel (gépjárműtechnikai-szerelő) rendelkező jelölt képes volt tönkretenni egy nyolcvanas években gyártott fapados gépkocsi fényváltó kapcsolóját. Az történt, hogy a távolsági fényszóró ellenőrzésének szándékával addig erőltette a kart ellenkező irányba, hogy az érintkezők öszszehegedtek fénykürt állásban. Azért valószínű, hogy az oktató még a vizsga előtt, legalább egyszer megmutatta a kezelőszervek működését a tisztelt szakembernek. Ilyen előzmények után nem kétséges, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás során újabb kihívást jelent majd a járművek használatának megtanítása. Gondoljunk arra, hogy a saját használatra megszerzett műszaki berendezéseknél mennyi időráfordítást igényel még az alapfunkciók használatának begyakorlása is, nem beszélve az addig nem ismert egyéb lehetőségek megértéséről Milyen pedagógiai eljárásokat, később talán módszereket képesek a szakma művelői kitalálni arra, hogy a mobiltelefonjaikat csak felületesen ismerők számára is az esetleg kötelezően (család, munkahely nyomására) megszerzendő vezetői engedélyhez vezető utat mutassanak? A képzési engedély kiadásának és a képzés folytatásához előírt tárgyi feltételeknek egyike, hogy a képző szerv rendelkezzen az adott járműkategóriára érvényes Tanterv és útmutatóval. Szükségesnek látszik tehát az illetékesek részéről a központi útmutatók felülvizsgálata és módosítása, mert nem szerepel például az A-kategóriáknál az ABS, B-kategóriánál az ASR és ESP stb. Feltételezve, hogy az elméleti szakoktató ismeri (ismernie kellene), az iskolájánál gyakorlásra használt járműparkot, az oktatás folyamatába be kell illeszteni, az azokban közel száz éve változatlan elven funkcionáló szerkezeti elemek tanítása mellé, a kiegészítő új rendszerek megismertetését. Előbbiek és a vonatkozó rendeletek alapján, miszerint a vizsgázónak azon a járművön kell tudnia bemutatni az addig megszerzett ismereteit, amelyen tanult, tekintsük végig az oktatási lehetőségeket. Az alapoktatás időszakában fel kell idézni, ki kell egészíteni, esetleg pótolni kell az elméleti ismereteket. Minden tanítandó eszköznél hangsúlyozottan fontos szempont a működésre utaló műszerfali vagy egyéb visszajelzők elhelyezésének bemutatása és jelzéseik értelmezésének gyakoroltatása. Bármilyen szakirányú képzésnek, az oktatásnak pedig különösen nem lehet olyan eredménye, hogy tartósítsa a jelenleg tapasztalható technikai analfabetizmust. Azért, mert egyes szerkezetek léte még nem ment át a köztudatba, de léteznek és várható az elterjedésük, pont az a feladat, hogy felkészítsék azok használatára a célszemélyeket.

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... Az oktatás időszakában a jármű minden használható funkciójával meg kell ismertetni a tanulót. Ez lehetőséget biztosít a látszólagos holtidők hasznos kitöltésére is. Természetesen az ismereteket úgy kell beilleszteni a tanítás-tanulás folyamatába, hogy megfeleljen a tanítvány mindenkori fejlettségi szintjének. A vezetőt segítő rendszereknek és azok oktatási célú használatának nem feladata az oktató helyettesítése, legfeljebb bizonyos helyzetekben tehermentesíthetik a folyamatos információközlés alól. Egyidejűleg tekintettel kell lenni arra is, hogy az éppen használatban levő berendezés hiánya vagy műszaki problémái esetén képes legyen a tanuló tovább közlekedni. A tehergépkocsi, illetve busz vezetését tanulók valójában főleg vezetést, azaz járműkezelést gyakorolnak. Ez abból következik, hogy személygépkocsi-vezetőként már szereztek közlekedési tapasztalatot. További eltérés, hogy nem kezdő szintre, hanem a várható munkakör ellátására kell felkészíteni a nagy járművekre vezetői engedélyt szerzőket. Mindennek velejárója, hogy az összes felsorolt rendszert kötelezően használtatni kellene a gyakorlás folyamán. Sajnos ez még nem nagy teher napjainkban, hiszen a teherautó gyártóknak csak akkor lesz érdeke telerakni minden jóval a gyártmányaikat, ha rendelet kötelezi őket. A vezetőt segítő rendszerek vizsgáztatásra gyakorolt hatásai Az oktatás folyamatának záró aktusában, azaz a vizsgán más szempontokat kell előtérbe helyezni. Alapvető elvárás, hogy a vizsgázó önállóan, szabályosan és biztonságosan tudja végrehajtani az aktuális feladatokat. Még mindig ugyanazon a járművön, amelynek igénybevétele eredményeképpen eljutott a vizsganapig. A továbbiakban vizsgafeladatokhoz rendelve essen szó a segítő rendszerekről. A vezetőt segítő rendszerek vizsgán történő használata annyiban különbözik az oktatási alkalmazástól, hogy lehetővé kell tenniük a vizsgázó teljesítményének, gyakorlottságának zavaró külső körülményektől mentes értékelését. Ezért a járműkezelési vagy rutinvizsgákon nem kell megengedni a segítséget. Pontosan azért nem, mert a gyakorlás során, többek között az említett rendszerek célszerű kihasználásával el kellett jutni arra a tudászszintre, hogy a forgalomtól elzárt területen rendelkezésre álló helyen, képes legyen a jelölt a járművet uralni. A forgalmi vizsgákon, a vizsgázó előzetes elhatározását és önálló előkészületeit követően, minden olyan beépített szerkezet bevetésre kerülhet, ami valójában segítheti a vezetőt, viszont nem vizsgázik helyette.

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár Következtetések A beépített segítőrendszerek használatával kapcsolatosan alternatívák felállítása látszik szükségesnek: NM Nem megengedett, mert egységesen tiltott. FM Feltételekkel megengedhető, mert adott körülmények között nem tiltható. M Megengedett (sőt esetenként ajánlott). K Kötelező, mert egységesen előírt. Alkalmazhatósági besorolás Rendszer rövid neve Vizsga Oktatás Járműkezelési Forgalmi ABS M M M ASR M M M ESP M NM M EBV M M M HBA M M M EPB M M M HHC M FM FM CDP M NM M HDC M NM M CDD M NM M HFC M M M HRB M M M BDW M M M Pre-Safe M NM M Pre-Crash M NM M ACC M NM M CM M NM M Stop&Go M NM M ISC M NM M LDW FM NM NM LKS FM NM NM ICW M NM M Holttér M NM NM Sávváltás M NM M Tolatóradar M NM M

Weidinger Gábor A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek... Tolatókamera M NM M Aktív parkoló M NM NM vagy FM RDK M NM M Navigáció M NM M VE M NM M ODS M NM M DDW M NM M 1. táblázat: Vezetőt segítő rendszerek alkalmazhatósága Ahogyan az élet minden területén, esetünkben is az átmeneti állapotok kényszerítik ki a kompromisszumokat. Problémát jelent például az, hogy a felszereltségükben vegyes összetételű oktatójárművekkel dolgozók szférájában egy nehezen átlátható, ideiglenes képzési rendeletet megalkotni felesleges. Az sem mellékes, hogy a rendelkezésre álló szerkezet kikapcsolható vagy nem. A kötelező besorolás ezért nem szerepel a táblázatban. A korábban említett okok miatt viszont, újbóli figyelemfelhívás, hogy azok a járművezető jelöltek, akik nagytömegű teher- vagy személyszállításra alkalmas járműre kívánnak engedélyt szerezni, már a tanuló időszakban kötelezően ismerkedjenek meg az akkor elérhető technikai újdonságok használatával. Itt térjünk ki az automata sebességváltókkal kapcsolatos tudnivalókra. Az automata sebességváltóval rendelkező jármű az a jármű, amelynél a motor és a kerekek közötti áttétel kizárólag a gázpedál, illetve a fékpedál használatával változtatható. Ha a kérelmező a járműkezelési vagy a forgalmi vizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt a vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók, az uniós előírással összhangban. Teljesen mindegy tehát, hogy a működtetéshez szükséges kezelőelem hol található. Lehet a kormányon vagy annak közelében, de lehet a kardánalagúton is. Lehet, hogy kiegészítő funkcióként kézi kapcsolású, szekvenciális üzemmódban is használható, de hagyományos kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a vizsgáit. Ezt azért volt fontos részletezni, mert korábban nagyon sok, főleg (azóta is) buszvezetőként dolgozó ember szerzett automatikus erőátvitelű járművön jogosítványt. Az akkori szerkezetek már rendelkeztek az EPB, HHC rendszerek által nyújtható pluszokkal, de nem az volt a vizsgateljesítményük

XII. RODOSZ Konferencia 2011. december 2 4., Kolozsvár értékelésének alapja, hogy ezeket tudják-e használni. Az, hogy okosan használták, a saját munkájuk megkönnyítését szolgálta. Természetes lenne, ha azokat a vezetőt segítő rendszereket, amelyekkel ma és a jövőben a tanulók találkoznak, hagyjuk használni. Az oktatás folyamatában mindent, ami célszerű. A járműkezelési vagy rutinvizsgán csak azokat, amelyek nem zavarják annak megítélését, hogy a jelölt ténylegesen képes a jármű adottságainak megfelelően manőverezni. A forgalmi vizsgán pedig életszerűen, a vizsgázóra bízva azt, hogy mivel képes a lehetőségek közül a saját érdekében együttműködni. Az érem másik oldala, hogy a vizsgabiztosoktól sem várható el, hogy autószalonokba járva tájékozódjanak az aktuális technikai színvonal kinézetéről. A továbbképzések keretében tehát nem csak elméleti szinten kellene foglalkozni a vezetőt segítő rendszerek létével, hanem a gyakorlati megjelenését is meg kell ismertetni ahhoz, hogy adott szerkezetek felismerésében, működtetésében ne tűnjenek tájékozatlanabbnak a vizsgázónál. Felhasznált irodalom Köves Szilárd: Szakértői jelentés elkészítése a vezetéstechnikai pályák projecttervével összefüggésben; Monitoring KB Közlekedésbiztonsági Kft., 2009. Weidinger Gábor: A járműfejlesztés során megjelenő, a járművek szériafelszereltségében elterjedő vezetőt segítő rendszerek hatása a képzésre és vizsgáztatásra. Hatástanulmány arról, hogy mely vezetőt segítő rendszer használata milyen módon fogadható el a képzés, illetve a vizsgáztatás során. A megjelenés éve 2011.