Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató Bt. A kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával készült Budapest 2012.december 1

Az egyes tanulmány részletek megírásában szerzőként részt vettek: Dr. Erdélyi István : Az egészségbiztosítás kérdései Márton Emese: Interkulturális kommunikáció Dr. Szilárd István: A migráció egészségügyi oktatási-képzési kérdései Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt szeretnénk köszönetet mondani az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának, melynek támogatása tette lehetővé e kutatás megvalósítását. Az Európai Integrációs Alap pótolhatatlan ösztönző szerepet tölt be a magyar migrációs kutatások tervezésében, koordinációjában és az eredmények kommunikálásában. Köszönettel tartozunk a Belügyminisztérium illetékes munkatársainak, akik segítségre kész nyitottsággal kisérték figyelemmel a projekt megvalósítását. A tanulmány nem készülhetett volna el számos orvos és egészségügyi szakember, migrációs kutató és kolléga együttműködése, szakmai tapasztalatainak rendelkezésre bocsájtása, segítsége nélkül. Külön köszönet illeti Prof. Cseh Károlyt, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének vezetőjét a kutatómunka végzéséhez nyújtott figyelmes támogatásáért. Végül és legfőképpen köszönjük a kutatásban megkeresett, velünk együttműködő összes Magyarországon élő EU-n kívüli állampolgár válaszait, segítségét, együttműködését. A tanulmányban foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltakért. 2

TARTALOM Vezetői Összefoglaló... 5 I. A kutatásról... 6 1. A kutatás témája... 6 2. A kutatás célja és feladatai... 7 3. A kutatás EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSI területei... 9 4. Potenciális felhasználók... 9 5. Az érintett népesség... 10 II. Alkalmazott módszerek... 11 1. Másodelemzés... 11 2. Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése... 12 3. A migránsok megkérdezéses vizsgálata... 12 3.1 Mélyinterjúk... 12 3.2 Kérdőív... 13 3.3 Az adatfelvétel tervezésének és a kérdőív véglegesítésének lépései... 14 3.4 A mintavétel elvi szempontjai... 14 3.5 Adatfeldolgozás... 18 III. A minta összetétele... 18 IV. Kutatási eredmények... 24 1. Egészségi állapot... 24 1.1 Az egészség önértékelése (szubjektív egészség)... 25 1.2 Életminőség... 31 1.3 Korlátozottság... 31 1.4 Betegségek, gyógyszerszedés... 32 2. Migránsok és a magyar egészségügyi ellátórendszer... 33 2.1 Egészségbiztosítás... 34 2.2 Az egészségügyi ellátás igénybevételének jellemzői... 52 3

2.3 az egészségügyi ellátórendszer problémái: elégedettség, hozzáférés, minőség... 63 2.4 A kommunikáció kérdései... 79 2.5 Az orvosok és egészségügyi szakszemélyzet elvándorlása... 88 V. Oktatás, képzés... 93 VI. Európai politikák a migráció és egészségügy összefüggésében... 95 VII. Javaslatok... 97 1. Egészségkommunikációs stratégia kialakítása... 98 2. Szakpolitikai lehetőségek az egészségügyi dolgozók migrációjának kezelésére... 100 3. Ellátórendszer, finanszírozás és Biztosítás... 101 VIII. Főbb következtetések... 102 IRODALOMJEGYZÉK... 104 FÜGGELÉK... 108 I. Magánbiztosítók... 108 II. Nemzetközi állásfoglalások a migráció és egészségügy összefüggésében... 112 III. CHANCE MSc in Migration Health... 113 4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgárok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolta. A kutatás alapját a harmadik országokból érkezett migránsok standard kérdőív segítségével történő megkérdezése képezte. Magyarországon a migránsok egészsége szempontjából úttörő jelleggel, a kutatás ötszáz külföldi, nem EU állampolgár válaszait dolgozta fel. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét Magyarországon a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. A krónikus nem fertőző megbetegedések az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek körében ritkábbak, mint a magyar népességben. Ezt nevezi a szakirodalom a healthy migrant effect -nek, azaz egészséges bevándorló hatásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a harmadik országokból a magyar munkaerőpiacra. Ez fontos szerepet játszik a magyar egészségügyi rendszer közölt alacsonyabb igénybevételi mutatóiban. Nyelvi és kulturális nehézségek lényegesen korlátozzák a migránsok jelentős részének hozzáférését a magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz. Közrejátszik a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos ismerethiány, a magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatos általános tájékozatlanság, a navigáció nehézségei. A szolgáltatók oldaláról e feladat újszerű, és egyes joghézagok is nehezítik a migránsok egészségügyi ellátását. Az egészségügyben dolgozó orvosok és szakalkalmazottak jelentős részének interkulturális felkészületlensége és tájékozatlansága azt eredményezi, hogy az egészségügyi szolgáltatók gyakran nem ismerik és nem értik a migránsok sajátos szükségleteit és elvárásait. Mindez kölcsönös bizalomhiányhoz is vezethet. A fejlett országokból érkező magas státuszú munkavállalók esetében gyakori jelenség a magyar egészségügyi ellátás minősége iránti kétely, negatív előítélet. 5

Az orvosok és egészségügyi dolgozók migrációjának negatív mérlege lényegesen nehezíti a migránsok számára is a magyar egészségügyi rendszerhez való hozzáférést, a kapacitások szűkülése, és a nyelvet tudó, a külföldiekkel jól kommunikáló orvosok és szakalkalmazottak számának jelentős csökkenése miatt. A migránsok egészségügyi szükségletei rendkívül heterogének, és az ellátórendszerhez való hozzáférés a különböző migráns csoportok számára egyenlőtlen. Ellátási szükségletük függ a migrációs folyamat adott szakaszától, származási országuktól, társadalmi státuszuktól, tudatosult igényeiktől, egészségmagatartásuktól, a magyar nyelvtudástól vagy annak hiányától, kulturális, vallási sajátosságoktól. A kutatási adatok alapján a gondok elsősorban a szakképzetlen, alacsony státuszú munkavállalóknál, illetve az alacsonyabb jövedelmű országokból érkezetteknél jelentkeznek. A fejlett országok állampolgárai magasabb igényeikkel összhangban több kritikus kérdésben elégedetlenek. Az Ukrajnából és Szerbiából érkezett magyar származású migránsok a legkevésbé egészségesek, ezért helyzetük külön figyelmet igényel. Mindezt figyelembe véve, az EU-n kívülről Magyarországra érkezettek egészségügyi ellátása, bár számos gondot és nehézséget okoz a migránsok és a szolgáltatók oldalán, összességében nem mutat kedvezőtlen összképet. A kutatási adatok nem jeleznek a migránsok többségénél nagyfokú elégedetlenséget, sem tömeges ellátatlanságot. A problémák jelentős része a magyar egészségügyi rendszer általános színvonalából és működési zavaraiból fakad. Több információ, jobb kommunikáció és kisebb korrekciók az ellátórendszerben viszonylag szerény ráfordítás mellett is lényeges javulást eredményezhetnek a hozzáférés javításában, az egyenlőtlenségek csökkentésében. Az érintett népesség majd százezres nagyságrendje, egészségügyi problematikájának sajátosságai indokolják a célzottabb, differenciáltabb ellátási lehetőségek realitásokat tükröző, a távlatokkal is számoló végiggondolását, különös tekintettel az információra és kommunikációra, a humánerőforrások és a szervezeti mechanizmusok fejlesztésére. I. A KUTATÁSRÓL 1. A KUTATÁS TÉMÁJA A harmadik országból érkezettek magyarországi huzamosabb tartózkodásával hosszú távon számolni kell, ezért a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési elképzelései, az egészségügyi kapacitások, szolgáltatások alakítása során érdemes végiggondolni ennek a migrációval összefüggő vonatkozásait. Korábbi vizsgálataink és a szakirodalom alapján, az EU-n kívüli országok Magyarországon élő állampolgárainak nem elhanyagolható része számára a magyar egészségügy nehezen hozzáférhető, egyes csoportjaik pedig alig veszik igénybe a hazai szolgáltatásokat. Emellett a migránsok egészségügyi ellátása -többek között nyelvi, kulturális okokból- sajátos technikákat, módszereket, készségeket igényel. Lehetséges a jelenlegi forráshiányos körülmények közt is olyan, viszonylag kis ráfordítást igénylő intézkedések kidolgozása, amelyek lényeges javulást eredményeznek a harmadik 6

országból érkezettek, ezen belül a közepes és alacsony jövedelmű országokból érkezett munkavállalók egészségügyi ellátásának hozzáférhetőségében és színvonalában, a migránsok és a magyar egészségügy közti kommunikációban. A biztosítási feltételek, a finanszírozási technika és a szolgáltatások korrekciója során, az információ és kommunikáció fejlesztésénél mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait, és olyan rugalmas, a valós gyakorlathoz és igényekhez igazodó formákat kell kialakítani, amelyek e népesség esetében is megfelelően biztosítják az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést. 2. A KUTATÁS CÉLJA ÉS FELADATAI A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok magyar egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésének vizsgálata: a harmadik országbeli állampolgárok és az egészségügyi szolgáltatók tapasztalatainak megismerése és elemzése, a nehézségek és a fejlesztési lehetőségek feltárása. A kutatási eredmények hozzájárulhatnak a migránsok jobb, hatékonyabb ellátásához, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítéséhez, illetve a magyar egészségügy hatékonyabb működéséhez. A kutatás magában foglalja a migránsok demográfiai és társadalmi jellemzőinek, egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének, hozzáférhetőségének feltárását, illetve a hazai egészségügyi intézményrendszer migránsokkal kapcsolatos szolgáltatásainak, a biztosítás, információ és kommunikáció kérdéseinek feltérképezését. Az eredményeket értékelése alapján javaslatok készültek a harmadik országbeli állampolgárok jobb minőségű, általánosan hozzáférhető egészségügyi ellátása illetve a magyar egészségügyi rendszer hatékonyabb működése érdekében az egészségügyi szolgáltatások migráció vonatkozásában kritikus elemeinél. Ebből kiindulva kerültek végiggondolásra a lehetséges fejlesztési- szakpolitikai alternatívák. A feltárt ismeretanyag segítheti, a jelenségkör jobb megértését, hozzájárulhat a bevándorlással összefüggő emberi, társadalmi konfliktusok eredményesebb kezeléséhez, egy a harmadik országbeli állampolgárok politikai, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedését is elősegítő, átfogó integrációs társadalompolitikai stratégia kialakításához. A kutatási célból az alábbi feladatok következnek: a harmadik országból érkezett migránsok számára, összetételére, egészségi állapotára, illetve az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó, meglévő adatok, kutatások értékelése; a magyar egészségügyi ellátórendszer helyzetének, működési módjának áttekintése a migránsok ellátása és hozzáférése szemszögéből; a harmadik országok Magyarországon tartózkodó állampolgárai egészségi állapotának tömör jellemzése, az egyes migráns csoportok egészségügyi szükségleteinek leírása; 7

a Magyarországon tartózkodó nem EU állampolgárok egészségi állapotának sajátos vonásai a magyar állampolgárokéhoz viszonyítva; az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének elemzése a migránsok egyes csoportjai, típusai szerint, a problematikus, kritikus pontok kimutatása; az egészségügyi szolgáltatásokhoz illetve az egészségbiztosításhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek leírása és az e mögött meghúzódó okok elemzése; az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele elmaradásának, a fizető ellátásnak, az öngyógyításnak, illetve a külföldi szolgáltatások igénybevételének elterjedtsége és okai; a kulturális, nyelvi nehézségek, az információ-hiány és az eligazodási gondok vizsgálata; a migránsok részéről a magyar egészségügyi ellátással kapcsolatban tapasztalt hiányosságok, gondok, konfliktusok megismerése, a migránsok tájékozottsága az egészségügyi rendszerről és a biztosításról; a biztosítási rendszer megítélése a migránsok és a szolgáltatók szemszögéből; a magyar egészségügyi szolgáltatók migránsokkal kapcsolatos tapasztalatainak feltárása; a migránsok egészségének specifikus kérdéseivel foglalkozó hazai intézményrendszer (ellátás, oktatás) áttekintése, a főbb eredmények és gondok felvázolása. A harmadik országból érkezett migránsok egészségügyi ellátásának gondjai kétségtelenül eltörpülnek a magyar egészségügy szerkezeti, finanszírozási és munkaerő problémáihoz, belső feszültségeihez képest. Miért érdemes mégis a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátást vizsgálni? - A harmadik országból érkező migránsok száma bármilyen forgatókönyv megvalósulása esetén is nő az elkövetkező évtizedben, az Európai Unióban és Magyarországon is, ami bizonyítékokon alapuló informált hosszabb távon gondolkodó szakpolitikai intézkedéseket igényel. - A migránsok egészségi állapotának alakulása döntően befolyásolhatja munkavégzésüket, képzésüket, társadalmi helyzetüket, ily módon társadalmi integrációs folyamatuk mikéntjéhez egészségügyi ellátásuk is lényegesen hozzájárul. - Emberi jogokkal összefüggő és morális érvek, valamint nemzetközi kötelezettségek indokolják a kérdéssel való szembenézést. A magyar egészségügyi rendszer működésének deklarált alapelve a méltányosság, az ellátás egyenlőtlenségeinek 8

csökkentése, ami szintén szükségessé teszi a migránsok sajátos szükségleteinek ismeretét. A nemzetközi migráció illetve a harmadik országbeliek számára Magyarországon nyújtott egészségügyi szolgáltatások kérdésköre bizonytalanul mért, számos módszertani nehézséget felvető terület. A vonatkozó adatok szegényesek, hiányosak. A téma társadalmi, gazdasági, egészségügyi és politikai vonatkozásai mellett ez is indokolja az EU-n kívülről érkező migránsok egészségi állapotának, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és a szolgáltatások igénybevételének alaposabb kutatását. A feladatok megvalósítása során a kutatás a Panta Rhei Bt. szakterületen végzett eddigi kutatásaira, tapasztalataira is támaszkodik. 3. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSI TERÜLETEI migrációs- és egészségpolitikai bizonyítékokon alapuló stratégiai tervezés makro- és mikro szinten; a vonatkozó jogintézmények fejlesztése; az egészségügyi ellátó rendszer működésének hatékonyabbá tétele; a népegészségügyi szolgáltatások fejlesztése; egészségügyi és szociális szakképzés tervezése; egészségkommunikáció; a nemzetközi turizmussal is összefüggő egészségügyi szolgáltatásfejlesztés; a magyar külpolitika és diplomácia célszerű tevékenységének segítése; a migrációval és egészségüggyel összefüggő európai politikák. 4. POTENCIÁLIS FELHASZNÁLÓK a magyar központi államigazgatás megfelelő intézményei; a társadalombiztosítás; az egészségügyi ellátórendszer érintett részei; az orvos-és egészségügyi szakalkalmazott képzés; a harmadik országbeli migránsokkal kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek; a migrációval és egészségüggyel foglalkozó kutatási intézmények; a tömegkommunikáció; valamint 9

az EU migrációs politikával; illetve egészségügyi szabályozással foglalkozó intézményei (Európai Bizottság Foglalkoztatási; Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság; Egészségügyi és Fogyasztásvédelmi Főigazgatóság; Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság). A fenti területeken a témában érintett döntéshozók, hivatalnokok, egészségügyi szakszemélyzet, oktatók, kutatók és aktivisták jelentik a kutatás elsődleges célcsoportját 5. AZ ÉRINTETT NÉPESSÉG A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma 2012. január 1-én 205200 fő volt, egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.1 A külföldi állampolgárok az ország népességének két százalékát teszik ki. Túlnyomó többségük Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Németországból érkezett. A külföldiek 41 százaléka Budapesten, 38 százaléka a fővároson kívüli városokban, 21 százaléka pedig községekben él. A bevándorlók fiatalabbak, mint a hazai népesség. A 20-39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk több mint 43 százalék a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében. 2 EU-n kívüli országokból a bevándorlók 40%-a érkezett. E bevándorlók közül a három hónapnál hosszabb ideje hazánkban tartózkodó 18 éven felüliek alkotják a projekt közvetett célcsoportját. A Magyarországra irányuló migráció egészében véve, és a harmadik országokból érkezők tekintetében is pozitív sajátosságokat mutat. A bevándorlók kormegoszlása, iskolázottsága, foglalkoztatottsági szintje kedvező a magyar népességhez viszonyítva. A fiatal, gazdaságilag aktív csoportoknak és a diákoknak az országos átlagot jelentősen felülmúló aránya mindenképpen kedvező népesedési és gazdasági, de egészségügyi szempontból is Magyarország számára. (a mintában szereplők átlagéletkora 31 év, ami mintegy 10 évvel alacsonyabb, mint a magyar felnőtt népesség átlagéletkora.) Az azonos helyről érkezett migráns csoportokhoz tartozók jellegzetesen a gazdaságnak ugyanabban a szektorában helyezkednek el. Az elmúlt években jelentősen befolyásolták az ágazatonkénti eloszlást a gazdasági válság hatásai. A legtöbb migráns munkavállaló szakmával rendelkezik, vagy felsőfokú végzettségű. Leginkább az értelmiségiek tudták Magyarországon megőrizni és átmenteni pozíciójukat és kivédeni a migrációs folyamatokra jellemző leértékelődést. A környező országokból érkezők többsége az iparban, építőiparban dolgozik. A kelet-ázsiaiak és törökök közül a legtöbben a szolgáltató 1 Demográfi Évkönyv KSH,2012 2 Statisztikai tükör 2012/17 10

szektorban dolgoznak, többségük vállalkozó. Az arabok körében kiegyenlített a vállalkozók és alkalmazottak aránya. A kínaiak és vietnámiak gazdasági szempontból egy úgynevezett közvetítő kisebbséget alkotnak. Az észak-amerikai és egyéb fejlett országokból érkezők jellemzően magas képzettséget igénylő, vezetői pozíciókat töltenek be. A fejlődő országokból származó migránsok alapvetően szintén magasan kvalifikált munkaköröket töltenek be. A szerb és ukrán állampolgárok zömében szakképzetlen egyszerű munkát végeznek, kisebb arányban szakképzettséget igénylő fizikai munkát. Az ázsiai migránsok túlnyomó része szolgáltatás jellegű tevékenységet folytat. A magasan képzett ázsiai munkavállalók jellemzően multinacionális cégek alkalmazottjaiként dolgoznak. A harmadik országból érkezett migránsok belső rétegzettsége, sokfélesége differenciált megközelítést igényel az egészségügy hozzáférhetősége, a szolgáltatások igénybevétele és a biztosítási kérdések vizsgálatánál is. II. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvantitatív és kvalitatív empirikus módszerek együttes alkalmazását indokolja. A harmadik országokból érkezett migránsok egészségéről, a migránsok magyar egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és ezek igénybevételéről készülő pontos leírás és elemzés érdekében a kutatás során több, egymást kiegészítő megközelítés alkalmazása vált szükségessé: meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok); szakértők és egészségügyi szolgáltatók megkérdezése (interjúk); a célcsoport empirikus vizsgálata (interjúk, kérdőívek migránsokkal). 1. MÁSODELEMZÉS A kutatás első szakasza a meglevő tanulmányok, kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns népesedés-statisztikai és egészségügyi adatok áttekintésén alapult. A harmadik országok állampolgárainak egészségi állapotáról, az általuk Magyarországon igénybevett egészségügyi szolgáltatásokról statisztikailag pontos adatokkal, kifejezetten erre irányuló célzott kutatások nemigen állnak rendelkezésre. Tartalmaznak viszont erre vonatkozó információkat az OEP nyilvántartásai. További támpontot jelentenek a Panta Rhei Bt. korábbiakban ismertetett felmérései, egyetemi tanszékek és más kutatóhelyek vizsgálatai. 11

2. SZAKÉRTŐK ÉS KULCSSZEMÉLYEK MEGKÉRDEZÉSE A téma szempontjából mással nem pótolható, fontos módszer a szakértők megkérdezése. Szakértőnek tekintett minden olyan személy, akinek speciális tudása és rálátása van a témára. A kulcsszemélyek, szakértők csoportjai a következők: a problémakör jogi szabályozásáért felelős szakpolitikusok és hivatalnokok; egészségügyi és társadalombiztosítási tervezők és szakértők; a témában érintett kutatók, orvos- és egészségügyi szakalkalmazott képzésben dolgozó és interkulturális kommunikáció-oktatók; migránsokkal gyakran érintkező gyakorló orvosok és egészségügyi szakalkalmazottak egészségügyi szakmai és civil szervezetek képviselői A szakértők, kulcsszemélyek körében 17 mélyinterjú készült. Az interjúkról írásos dokumentáció és hangfelvétel készült. 3. A MIGRÁNSOK MEGKÉRDEZÉSES VIZSGÁLATA A felvétel alapsokasága a hazánkban 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodó felnőtt korú harmadik országbeli állampolgárok köre. 3.1 MÉLYINTERJÚK A harmadik országokból bevándoroltakkal készített kötetlenebb interjúk segíthetnek abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk egészségügyi szükségleteikről, a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos tapasztalataikról, az e területen megnyilvánuló gondokról, nehézségekről. Az interjúkról hangfelvétel és/vagy írásos összefoglaló készült. Az interjúk a következő kérdéskörök vizsgálatát segítették: melyek a migránsok főbb egészségügyi szükségletei; melyek a magyar egészségügy igénybevételével kapcsolatos kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok; melyek a hozzáférés nehézségei; milyen a migránsok tájékozottsága a magyar ellátórendszerről mi eredményezhetne hozzáférhetőbb, jobb minőségű ellátást számukra 12

A téma szempontjából kritikus csoportok szerint kiválasztva 14 egyéni és három csoportos interjú készült. 3.2 KÉRDŐÍV A kutatás alapját a harmadik országokból érkezett migránsok standard kérdőív segítségével történő megkérdezése képezte. Az adatfelvétel kitért az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi körülményeinek vizsgálatára, kérdéseket tartalmazott a szóban forgó népesség egészségi állapotára vonatkozóan, a bevándorlók magyar egészségüggyel kapcsolatos tájékozottságáról, attitűdjeiről, tapasztalatairól és konfliktusairól, az egészségügyi ellátás igénybevételének jellemzőiről. A kérdőív témakörei a következők: személyes, demográfiai jellemzők; iskolai végzettség, nyelvtudás képzettség, munka, munkahely Magyarországon; egészségi állapot; biztosítás; ismeretek, attitűdök a magyar egészségüggyel kapcsolatban; az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele; kapcsolat orvosokkal, egészségügyi személyzettel, kommunikáció megítélése; problémák, nehézségek, konfliktusok az ellátással, biztosítással kapcsolatban, A vizsgálandó népességcsoport sajátosságából adódóan a standardizált kérdőívet ki kellett dolgozni több nyelven is. (A kérdőív angol, kínai és orosz fordításban is elkészült.) Ez kedvező feltételeket teremtett a kérdezettekkel való jobb együttműködéshez is. Az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos kérdésblokkok tekintetében összehasonlításokra alkalmas nemzetközi (WHO, EUROSTAT) standardok álltak rendelkezésre, de szükség volt a migránsok speciális problémáira irányuló önálló kérdőívrészek kidolgozására is. A standardizált kérdőíven alapuló adatfelvétel úgy is felfogható, mint egy kiinduló vizsgálat, amely a későbbi vizsgálatokhoz is alapot nyújthat, és összehasonlítási keretül szolgálhat, egyes elemeiben pedig lehetőséget nyújt után követésre is. A kérdőív kialakításába a kutató csoport bevonta a potenciális felhasználókat, a témában érdekelt egészségügyi intézmények, civil szervezetek képviselőit is. Erre az együttműködésre, kapcsolatra a feldolgozás, értékelés során is építhettek a kutatók. 13

3.3 AZ ADATFELVÉTEL TERVEZÉSÉNEK ÉS A KÉRDŐÍV VÉGLEGESÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI Az adatfelvétel próbakérdőívét és az interjúvázlatokat véleményezésre megkapták a témában érdekelt intézmények és külső szakértők. A próbakérdezés során a kérdezőbiztosok tesztelték a kérdezés várható időtartamát, az egyes kódkategóriák teljességét és pontosságát, a kérdések megválaszolhatóságát, és a kérdőív szerkezetének, szerkesztésének kérdéseit. A próbakérdezésnél a feldolgozhatóság tesztelése is cél volt. A válaszok a próbakérdezéshez készült program segítségével rögzítésre és értékelésre kerültek. A végleges kérdőív kialakítása a beérkezett vélemények és a próbakérdezés szakmai, módszertani tapasztalatainak figyelembevételével történt. 3.4 A MINTAVÉTEL ELVI SZEMPONTJAI A problémakör összetettsége, a vizsgált népesség sajátosságai óvatosságra intettek a mintavételi szempontok kialakításánál. Tekintetbe kellett venni a vizsgálni kívánt népesség soknyelvűségét, kulturális heterogenitását, gyakran bizonytalan elérhetőségét. A kutatási cél szemszögéből feltétlenül szükséges volt, hogy az elemzéshez elegendő számú megkérdezett álljon rendelkezésre a következő -egymást részben átfedő- kritikus csoportokból: magyar származású ukrán és szerb állampolgárok; távol-keletiek (kínaiak, vietnámiak, mongolok); Szaharán túli afrikaiak; arabok, egyéb iszlám országok (Afganisztán, Irán, Törökország) állampolgárai; szezonális (építőipar, mezőgazdaság) munkások; háztartásbeliek, diákok. A fejlett országok magas státuszú és képzettségű munkavállalóinak egészségügyi ellátása kevésbé problematikus, esetleges alulreprezentáltságuk nem volt valószínű. A harmadik országbeli állampolgárok standard megkérdezéséhez szükséges minta meghatározása kétféle módon lehetséges: statisztikailag reprezentatív mintaválasztás a BÁH nyilvántartása alapján; rétegzett kvóta alapján történő kiválasztás Mindkét eljárásnak vannak előnyei és kockázatai a tudományos elemezhetőség és a gyakorlati kivitelezhetőség szempontjából. Ez utóbbi miatt a kutatás a kvótás kiválasztás módszerén alapszik. 14

A kvótaszerű minta kiválasztására az alapsokaság differenciált tipológiája segítségével került sor. A lényeges csoportképző ismérvek figyelembevétele (származási hely, nemzetiség, lakóhely, tevékenység jellege) alapján került egy szakmailag kielégítő és költséghatékony mintanagyság meghatározásra. Cél volt, hogy az egyes az egészségügyi ellátás viszonylatában eltérő helyzetű csoportokból megfelelő elemszám kerüljön a mintába annak érdekében, hogy a csoportok önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A kvótaszerű minta biztosítja a kritikus csoportok elemezhető nagyságrendjét, viszont az alapsokaságra megfelelő átsúlyozás segítségével is csak korlátozottan általánosíthatók az eredmények. A kvótaszerű minta összeállításakor az alábbi csoportképző ismérvek figyelembevétele volt indokolt. Származási hely (ország/régió): Ukrajna; Szerbia, illetve Jugoszlávia utódállamai; más európai, nem EU tagországok és volt szovjet területek; arab országok és Irán; Kína; Vietnám; Mongólia; más ázsiai országok; Szaharán túli afrikai országok; Latin-Amerika; nem Európai fejlett országok (Észak-Amerika, Japán, Ausztrália, Új-Zéland). Nemzetiség: magyar; más nemzetiségű. Törekedni kellett arra, hogy az egyes csoportokból megfelelő elemszám kerüljön a mintába annak érdekében, hogy a csoportok önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A vizsgált népesség és a tematika speciális jellege, a kérdezettek különböző anyanyelve miatt kiemelt figyelmet kellett fordítani a kérdezőbiztosok kiválasztására és oktatására, folyamatos ellenőrzésére. A kockázatok csökkentése érdekében a megkérdezendők egy részét külföldi állampolgárságú/nemzetiségű munkatársak/kérdezőbiztosok ismeretségeik, kapcsolataik révén érték el, más részükkel olyan, helyismerettel rendelkező, tapasztalt kérdezők léptek kapcsolatba, akik saját környezetükben ismerik a harmadik országbeli bevándorlók által preferált helyeket. Több szálon elindulva, majd azt követően a hólabda módszerrel továbbhaladva volt bővíthető az interjúalanyok köre. 15

Mintanagyság: A bevándorlók lényeges csoportképző ismérveinek figyelembevétele (származási hely, nemzetiség, lakóhely és tevékenység jellege) alapján 500 fő megkérdezését tartalmazta a kutatási terv. A környező országokból 98 ukrán állampolgár került a mintába, 82-en a volt Jugoszlávia utódállamaiból származnak, csaknem háromnegyedük (73%-uk) magyar nemzetiségű. A harmadik legnagyobb állampolgársági csoportból, a kínaiak közül tényleges súlyuknak nagyjából megfelelően 78 személy megkérdezése történt meg. A többi származási hely szerinti főbb csoportban általában 20-30 fő válaszolt a kérdésekre. 16

1. tábla A válaszadók állampolgárság szerint Ország csoport Állampolgárság országa Fő UKRAJNA Ukrajna Oroszország 98 23 Kazahsztán Belorusszia 1 3 Örményország Albánia 7 1 VOLT SZOVJETUNIO+ALBÁNIA Együtt Szerbia 35 73 Horvátország 9 SZERBIA+HORVÁTORSZÁG Együtt 82 TÖRÖKORSZÁG Törökország 23 KÍNA Kína 78 VIETNAM Vietnam 26 MONGÓLIA Mongólia 20 Szíria 2 Egyiptom 4 Irak Irán 1 15 Jordánia Jemen 1 4 Libanon Líbia 1 1 Szaúd-Arábia 1 ARAB ORSZÁGOK+IRÁN Együtt 32 Thaiföld 4 India 5 Afganisztán Fülöp-szigetek 1 1 Indonézia Malajzia 1 1 Laosz 2 EGYÉB ÁZSIA Együtt 15 Nigéria 11 Gambia 1 Ghána Kenya 2 2 Szenegál Etiópia 1 2 Libéria Togó 1 2 Egyéb afrikai 1 SZAHARÁN TÚLI AFRIKA Együtt 23 Egyesült államok 23 Japán 4 Izrael Dél-Korea 10 13 Kanada Ausztrália 10 1 FEJLETT ORSZÁGOK Együtt Kuba 61 1 Mexikó Kolumbia 1 2 Venezuela Panama 2 1 LATIN-AMERIKA Együtt Mindösszesen 7 500 A magyar állampolgárságot kapottak közül 24 fő került a mintába. Bizonyos származási hely szerint jellegzetes, de viszonylag kis lélekszámú csoportokat (pl. törökök) a kutatás jelentősen túlreprezentál. Ennek korrigálása céljából a minta állampolgárság szerint súlyozásra került. A súlyozás alapjaként a Magyarországon tartózkodókról az EUROSTAT adatbázisában rendelkezésre álló adatok szolgáltak. 17

A kérdőíves megkérdezésre 2012 áprilisa és augusztusa között kerül sor. A munkában 30 kérdező vett részt. Az interjúk színhelye többnyire a megkérdezettek lakása volt, de készültek interjúk munkahelyeken, kávézókban, interneten és a BÁH-ban is 3. A standard interjúk átlagos időtartama 40 perc volt, a legrövidebb interjú 15 percig, de volt olyan is, amelyik 90 percig tartott. Összesen 513 kérdőíves interjú készült el, 13 technikai okokból kimaradt az elemzésből. Végül 500 külföldi, nem EU állampolgár válaszai kerültek feldolgozásra. 3.5 ADATFELDOLGOZÁS Az adatfeldolgozás során meghatározó szerepet játszottak a nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó iránymutatásai, az ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés) adataival, a nemzetközi szervezetek (WHO, IOM stb.) és a hazai kutatások eredményeivel, a Panta Rhei Bt. korábbi vizsgálataival való összehasonlíthatóság szempontjai. Az adatfeldolgozás tekintetbe vette a továbbfejlesztés, az idősoros továbbvezethetőség, longitudinális vizsgálat lehetőségének biztosítását is. Az adatfeldolgozás fázisai: a kérdőíves vizsgálat adatainak rögzítése, statisztikai ellenőrzése, tisztítása, alapmegoszlások leírása, összefüggések feltárása és összevetése a hipotézisekkel. A kvalitatív módszerrel szerzett információ (interjúk) feldolgozása során megtörtént a felvett hanganyag írásbeli rögzítése (esetenként azok magyarra fordítása). Ugyancsak megtörtént a kulcsszavak, témák rendszerének kidolgozása, a szövegkorpusz ezek alapján történő tematizálása, besorolása, jellegzetes, tanulságos motívumok kiemelése és elemzése. Az elemzés fontos részét képezte bizonyos tematikus elemekhez a kvantitatív eredményeket jól illusztráló szövegrészek kiválasztása. III. A MINTA ÖSSZETÉTELE 4 A származási ország szerinti és nemzetiségi összetétel nagyjából és egészében tükrözi a mintaválasztási koncepciót, amely elégséges nagyságrendek biztosítását célozta az egyes karakterisztikus migráns csoportokból. Az elemzés során, ahol a korrektebb általánosításhoz erre szükség volt, a származási országok szerinti adatok a tényleges 2010-es statisztikai adatok szerint súlyozásra kerültek. 3 Ezért a lehetőségérti ezútonis szeretnénk köszönetünket kifejezni a Hivatal illetékeseinek 4 ebben a fejezetben a súlyozatlan mintából közlünk adatokat 18

A válaszadók 53%-a férfi és 47%-a nő, átlagos életkoruk 32 év, egyharmaduk 25 évnél fiatalabb és csupán 17 fő több mint 60 éves. A 60 évesnél idősebbek fele inaktív. 2. tábla Korösszetétel a mintában*, a Magyarországon tartózkodó külföldiek s a teljes felnőtt népesség körében (%)* 5 Korcsoport Minta Migránsok Teljes népesség 20-24* 32 21 8 25-39 44 38 29 40 59 20 33 34 60+ 3 17 29 Együtt 100 100 100 *a mintában 18-24 évesek A mintába kerültek, a Magyarországon tartózkodó külföldiek s a tejes felnőtt népesség korösszetételének összevetése tükrözi azt a tényt, hogy a külföldiek korstruktúrája kedvezőbb a magyar népességénél. A minta ezen belül is felülreprezentálja a fiatalabbakat. 3. tábla A válaszadók nemek és életkor szerint. (%) Életkor Férfi Nő Összesen -24 28 37 32 25-39 47 41 44 40-54 19 16 17 55-6 6 6 Összesen 100 100 100 A megkérdezettek (58%) nőtlen/hajadon és nem él házastársi vagy élettársi kapcsolatban, ami a harmadik országból érkezők sajátos korösszetételét és migrációs fázisát is jól jelzi. 4. tábla Családi állapot szerinti megoszlás a mintában Családi állapot Fő % Nőtlen/hajadon 289 58 Házas/élettárssal él 192 39 Elvált/özvegy 15 3 Összesen 496 100 A származási ország szerinti és nemzetiségi összetétel tükrözi a már korábban kifejtett mintaválasztási koncepciót, amely elégséges nagyságrendek biztosítását célozta. A válaszadók több mint egyharmada (34%-a) magyar nemzetiségűnek vallja magát és 27%-uk anyanyelvének is a magyar nyelvet jelölte meg. E személyek kivétel nélkül ukrán és szerb állampolgárok. 5 Demográfi Évkönyv KSH,2012; Népszámlálás Előzetes Adatok 2, KSH,2012 19

Az elemzés során, a korrektebb általánosításhoz érdekében, a származási országok szerinti adatok a tényleges 2010-es statisztikai adatok szerint kerültek súlyozásra. A válaszadók 80%-a Budapesten, további 2-3% az egészségügyi ellátás szempontjából hasonló színvonalat biztosító Pécsett, Debrecenben vagy Szegeden lakik, ami azt jelzi, hogy a minta a megkérdezés módszeréből fakadóan a kisebb, nehezebben elérhető települések rovására torzít. 5. tábla A minta a kérdezett lakóhelye szerint Lakóhely Fő % Bp., Pécs, Szeged, Debrecen 412 82 Más város 57 11 Község 31 6 Együtt 500 100 A megkérdezettek foglalkozási struktúrája, ha nem is tükrözheti reprezentatív módon a teljes szóban forgó népességet, de kellően heterogén, minden fontos foglalkozási csoportot tartalmaz. A válaszadók 14%-a segéd- vagy betanított munkás, 18%-a szakmunkás, 7%-a adminisztratív dolgozó, 26%-a értelmiségi vagy vezető (ide sorolva a nagyobb cégek tulajdonosait). 6. tábla A válaszadók foglalkozás szerint Foglalkozás Fő % Segéd- vagy betanított munkás 71 14 Szakmunkás 90 18 Adminisztratív, középf. ügyintéző 34 7 Értelmiségi, vezető 130 26 Diák 126 25 Inaktív eltartott egyéb 49 10 Összesen 500 100 A megkérdezetek 30%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. További 30% érettségizett, 10% szakmunkás szakiskolai végzettségű (érettségi nélkül). Csupán 23 fő (5%) nem tanult tovább az elemi vagy általános iskola befejezése után. Minden negyedik interjúalany felsőfokú tanulmányait végzi Magyarországon. 20

7. tábla A válaszadók Iskolai végzettség szerint (%) Végzettség Fő % Alapfokú 23 5 Szakmunkás 49 10 Érettségi 150 30 Felsőfokú 151 30 Diák 126 25 Együtt 499 100 8. tábla Iskolai végzettség országosan és a válaszadók körében (%) Megoszlás MO összesen Minta Általános 8. évfolyam vagy alacsonyabb alapfokú 39 7 Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18 13 Érettségi 28 41 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 15 39 Összesen 100 100 A jelenleg felsőfokú képzésben résztvevő diákokat figyelmen kívül hagyva az iskolai végzettség szerinti megoszlás a következő: 9. tábla Iskolai végzettség (N=375) Végzettség Fő % Alapfokú 25 7 Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 47 13 Érettségi 155 41 Felsőfokú 148 39 Együtt 375 100 A minta felfelé torzíthat az iskolai végzettség tekintetében. A mintaválasztás részben a kérdezők személyes kapcsolataira alapozott, ami előnnyel járt a nyílt kommunikáció terén, de azt is eredményezhette, hogy a felsőfokú végzettségűek, jelenleg felsőfokú tanulmányaikat végzők (és általában a kérdezőktől kisebb társadalmi távolságra levők) nagyobb eséllyel kerültek a mintába. A torzítást esetenként befolyásolhatták az iskolarendszerek különbségei, illetve fordítási nehézségek, ami a ténylegesnél magasabb végzettség regisztrálását eredményezhette. Mindezek mellett, a makro-statisztikai adatok is azt igazolják, hogy a migránsok iskolázottsági összetétele kedvezőbb a magyar népességénél. Minden negyedik válaszadó magyar nemzetiségűnek vallja magát és 27%-uk anyanyelvének a magyar nyelvet jelölte meg. 21

Az egészségügyi ellátás szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magyar nyelv ismerete. 10. tábla Milyen szinten beszél magyarul? Magyar nyelvtudás Fő % Nem beszél 67 13 Gyengén 157 31 Közepesen 77 15 Jól 39 8 Kiválóan, anyanyelvi szinten 160 32 Összesen 500 100 Származási ország szerint a nyelvismeret a következőképp alakult: 11. tábla A magyar nyelvtudás szintje származási hely szerint (%) Gyengén, vagy nem Közepesen (3) Jól (4,5) beszél (1,2) Ukrajna 9 1 90 Volt SZU+Albánia 83 6 11 Szerbia, Horváto. 28 5 67 Törökország 35 35 30 Kína 65 21 14 Vietnám 73 15 12 Mongólia 20 50 30 Arab országok+irán 53 22 25 Egyéb Ázsia 67 27 7 Szaharán túli Afrika 48 26 26 Fejlett o. 64 21 15 Latin-Amerika 57 29 14 Együtt 45 15 40 1-től 5-ig osztályozva a kérdezette magyar nyelvtudását, származási hely szerint a válaszolók átlagosan következőképpen értékelték nyelvtudásukat: 22

12. tábla A magyar nyelvismeret szintje Állampolgárság Teljes minta Nem magyar anyanyelvűek átlag N átlag N Ukrajna 4,7 110 2,9 18 Volt SZU+Albánia 2,0 32 2,0 32 Szerbia+Horváto. 4,0 113 2,4 44 Törökország 3,1 11 3,1 11 Kína 2,4 80 2,4 80 Vietnám 2,5 21 2,5 21 Mongólia 3,2 8 3,2 8 Arab oszágok+irán 2,5 38 2,5 38 Egyéb Ázsia 1,9 17 1,9 17 Szaharán túli Afrika 2,7 12 2,7 12 Fejlett országok 2,4 50 2,3 49 Latin-Amerika 2,3 9 2,3 9 Összesen 3,3 500 2,4 338 A magyar anyanyelvűeket figyelmen kívül hagyva Ukrajna és Szerbia (és Horvátország) értékei változnak: ők a (2,9 ill.2,4) közepesnél gyengébbnek értékelik magyar nyelvtudásukat. A megkérdezettek fele független lakásban lakik egyedül, vagy családtagokkal. 13. tábla Magyarországon milyen lakásban, szálláson lakik? (%) Hol lakik? Fő % Saját tulajdonú lakásban 120 24 Bérelt lakásban, szolgálati lakásban (egyedül vagy más családtagokkal) 137 28 Bérelt lakásban másokkal 74 15 Rokonnál, ismerősnél 67 14 Munkás/nővérszállón 89 18 Máshol 10 2 Összesen 497 100 A lakás körülmények nagyban különböznek az állampolgárság szerint, nem függetlenül attól, hogy mennyi ideje lakik Magyarországon a kérdezett. 23

14. tábla Lakásviszonyok állampolgárság szerint (%) Saját Bérelt, v szolgálati (egyedül vagy családtagokkal) Bérelt lakás másokkal Rokonnál, ismerősnél Munkásszálló, nővér-szálló Más Együtt Ukrajna 18 14 5 18 39 5 100 Volt SZU+Albánia 20 34 9 17 20 100 Szerbia+Horváto. 11 18 11 22 34 4 100 Törökország 13 61 9 13 4 100 Kína 39 26 19 14 3 100 Vietnám 42 12 42 4 100 Mongólia 20 35 10 10 25 100 Arab o.+irán 19 36 23 13 10 100 Egyéb Ázsia 36 36 14 14 100 Szah.túl Afrika 39 44 9 9 100 Fejlett országok 28 40 25 3 3 100 Latin-Amerika 14 29 14 29 14 100 Összesen 24 28 15 14 18 2 100 IV. KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT A migráció ténye és folyamata összefügg az egészségi állapottal. Mind a migrációs folyamatnak, mind a bevándorlók gazdasági és szociális körülményeinek lehet az egészségre negatív hatása. Jellegzetes problémákat mutattak ki kutatások többek között a fertőző és a nem fertőző krónikus megbetegedések, az anya- és gyermekegészségügy, a munkahelyi balesetek és a mentális egészség vonatkozásában. Sajátos gondok adódnak a migránsok esetében az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és hozzáférhetőségével kapcsolatban. Másik oldalról, a bevándorlók egészsége és az általuk igénybe vett egészségügyi ellátás nem elhanyagolható gazdasági és szociális következményekkel jár a fogadó ország számára. A migrációs folyamat még a legkedvezőbb feltételek között is erős stresszel jár, szükségképpen fokozott megbetegedési kockázatokat is hordoz magában. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét a migránsok számára gazdasági, szociális, kulturális és nyelvi korlátok akadályozhatják, és ugyanezek a sajátosságok gondként jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatók oldalán is. Mindez nem azt jelenti, hogy a migránsok feltétlenül hátrányos helyzetben lennének egészségük tekintetében. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus nem fertőző megbetegedések egyes bevándorló csoportokban ritkábbak, mint a fogadó európai ország népességében. Ezt nevezi a szakirodalom a healthy migrant effect -nek, azaz egészséges bevándorló hatásnak, melyet részben a migrációs folyamat önszelekciós mechanizmusai hoznak létre: elsősorban a fiatalabb, egészségesebb, képzettebb emberek kerülnek a 24

harmadik országokból az európai munkaerőpiacra. E népesség jobb eséllyel birkózik meg a bevándorlás fiziológiás, pszichológiai és társadalmi kihívásaival is. Egyes esetekben a bevándorlás illetve a munkavállalás egészségügyi előírásai és szűrései eleve csökkentik a beteg emberek befogadásának valószínűségét, és tovább erősítik az egészséges emberek szelekcióját. Egy másik jellegzetesség, amit a szakirodalom időbeli eltolódásként ír le, azt eredményezi, hogy a migráció egészséggel kapcsolatos előnyei csökkenhetnek az életút során, és nem jelentkeznek a második generációnál. A Magyarországon élő EU-n kívülről érkezett migránsok egészségi állapotának részletes, objektív vizsgálata nem tartozik e kutatás alapvető célkitűzései közé. Ugyanakkor a migránsok és a magyar egészségügyi rendszer kapcsolatának értelmezéséhez elengedhetetlen a szóban forgó népesség egészségének legalább jelzésszerű ismerete. E kutatás során a szubjektív egészség nemzetközileg általánosan használt mutatója mellett az életminőség WHO által kidolgozott mércéje és az ELEF (Európai lakossági egészségfelmérés) leggyakoribb megbetegedésekre vonatkozó kérdései szerepelnek az eszköztárban, az eredmények összehasonlíthatóak a magyar népességre vonatkozó adatokkal. Ennyi információ szükséges és a kutatás igényei szemszögéből általában elégséges is a magyar egészségügyi rendszer migránsok részéről történő igénybevételének és megítélésének értelmezéséhez. Az idevonatkozó kutatások tapasztalatai arra is intenek, hogy a migránsok egészségével, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban az általánosításokkal óvatosan kell bánni. Az egészségi állapot jellemzői, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele jelentős különbségeket mutathat a származási ország társadalmi, demográfiai jellemzői, illetve a különböző egészségügyi problémák tekintetében. Különösen lényeges a genetikai és kulturális különbségek, a társadalmi-gazdasági helyzet, a rövidtávú migrációs előtörténet, illetve az etnikai hovatartozás hatása. Eltérések mutatkoznak a különböző migráns csoportok között az egészséggel kapcsolatos kockázati tényezők (így például dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízottság stb.) szerint is. 1.1 AZ EGÉSZSÉG ÖNÉRTÉKELÉSE (SZUBJEKTÍV EGÉSZSÉG) Az egészségi állapot szubjektív értékelésére vonatkozó kérdés világszerte széleskörűen alkalmazott és kulcsfontosságú az egészségfelmérésekben. A válaszadó általában egy ötfokozatú, a legrosszabbtól a legjobbig tartó skálán határozza meg általános egészségi állapotát. A szubjektív értékelés valójában egy olyan objektív mutatószámot nyújt, amely számos vizsgálat által bizonyított módon szoros kapcsolatban áll a morbiditással vagy a későbbi halandósági esélyekkel, és nem is nyújt pontatlanabb összképet, mint a részletes szűrésen alapuló objektív adatfelvétel. A vizsgálat során az egészségi állapotra vonatkozó kérdésre gyakorlatilag mindenki válaszolt, és a vizsgálat céljainak megfelelően, összhangban a szakirodalom 25

megállapításaival ez a mutató alkalmas a kutatásban szereplők egészségi állapotának tömör jellemzésére. A megkérdezett migráns népesség túlnyomó többsége kedvezően értékeli egészségi állapotát vagy legalábbis megfelelőnek tartja azt. A válaszadók 26 százaléka kitűnőnek, 31 %-a nagyon jónak, 31% jónak értékelte egészségét, míg 10% szerint tűrhető, és csak mintegy 2 százalék gondolja, hogy egészségi állapota rossz. Összességében tehát 57% azoknak az aránya, akik kitűnőnek vagy nagyon jónak vélik egészségüket. A nők körében ez az arány csak 48%, a férfiak körében majdnem eléri a válaszolók kétharmadát (65%). Rossz vagy tűrhető egészségről a nők 12%-a, míg a férfiak 9%-a számolt be. 15. tábla Az egészség önértékelése nemek szerint (átlag 5 fokú skálán) Nem Átlag N Férfi 3,9 26 Nő 3,5 236 Összes 3,7 504 0 A migráns nők önértékelésen alapuló egészségi állapota rosszabb, mint a férfiaké. Ez összhangban van a szakirodalmi megállapításokkal, melyek szerint a férfiak optimistábbak egészségük megítélését illetően, a nők pedig érzékenyebbek az egészséggel kapcsolatos kérdésekre. Az egészségi állapotukat kedvezően értékelők aránya magasabb a kutatás során vizsgált migráns populációban, mint a magyar népesség körében. A 2009-ben végzett európai egészségfelmérésben (ELEF) Magyarországon rossz vagy nagyon rossz egészségről a nők 17%-a, a férfiak közel 12%-a számolt be, a migránsok vizsgálatában a kedvezőtlen önértékelések aránya ennél kisebb. Ennek hátterében meghatározó módon a vizsgált népesség alacsonyabb életkora, és/vagy a korábban leírt bevándorlási pozitív szelekciós mechanizmus, a healthy migrant effektus állhat. Befolyásoló tényező lehet a két vizsgálat közötti módszertani különbség, és a kiválasztási hiba is: joggal feltételezhető, hogy a jobb egészségi állapotban lévő migránsok közül többen vállalkoztak az interjúra, mint a rosszabb egészségi állapotban lévők (közülük a kérdezőbiztosok valószínűleg eleve kevesebbet értek el). Az egészségi állapot önértékelését befolyásolja az életkor: az idősebb emberek általában rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, az ELEF-ben a 40 év feletti válaszadók közül kétszer annyian számoltak be tűrhető illetve rossz egészségi állapotról, mint a 40 évnél fiatalabbak. A fiatalabb korcsoportokhoz tartozók nem meglepő módon nagyobb arányban tartották egészségi állapotukat nagyon jónak, illetve kitűnőnek. 26

16. tábla Az egészség önértékelése életkor szerint (átlag 5 fokú skálán) Korcsoport Átlag N - 24 3,8 172 25-39 3,8 218 40-54 3,6 74 55+ 3,0 32 Összes 3,7 497 Az ELEF szerint a 30 éven aluli magyarok körében a jó vagy nagyon jó egészségi állapotúak aránya 90% körül van, a kutatásban szereplő migránsok között ez az arány jóval alacsonyabb, alig haladja meg a 60%-ot. A fiatal magyar középkorúak (30 44 évesek) 18%-a viszont már nem teljesen egészséges, a megfelelő korcsoportba tartozó migránsoknál ez az arány kedvezőbb, csak 15%. Az önértékelés különbségeinek hátterében kulturális sajátosságok, az egészségfelfogás különbségei is szerepet játszhatnak. A családi állapot egészségi állapotra gyakorolt hatását elemző tanulmányok legnagyobb része a házasság/élettársi kapcsolat kedvező hatását emeli ki. A vizsgált mintában azonban a nőtlenek/hajadonok önértékelt egészsége volt kedvezőbb, csoportjukban a házasokkal összehasonlítva - alacsonyabb a magukat rossz illetve tűrhető egészségi állapotúnak tartók és magasabb a kitűnő/nagyon jó egészségi állapotot bejelölők aránya (8% illetve 18%, valamint 60% illetve 50%). A különbséget részben magyarázhatja, hogy nőtlenek és hajadonok fiatalabbak, sokan diákok, mindazonáltal a vizsgált népességben az elváltak/özvegyek egészségi állapota is kedvezőbb a házasokénál. A különböző származási országokból érkezett migránsok egészségi állapota markánsan eltér. 27

17. tábla Hogyan jellemezné egészségét? (átlag 5 fokú skálán) Ország csoport Átlag N Ukrajna 3,3 110 Volt SZU és Albánia 4,3 32 Szerbia, Horváto. 3,8 113 Törökország 3,5 11 Kína 3,4 80 Vietnám 3,9 21 Mongólia 3,2 8 Arab orsz. és Irán 4,0 38 Egyéb Ázsia 4,1 17 Szah. túli Afrika 4,0 12 Fejlett országok 4,0 50 Latin-Amerika 4,0 9 Összes 3,7 500 Az Ukrajnából érkezettek a legkevésbé egészségesek: 3% rossznak, 19% tűrhetőnek értékelte egészségi állapotát és csak 25% illetve 15% tartotta azt nagyon jónak vagy kitűnőnek. Más megközelítésben: a rossz egészségi állapotúak egyharmada, a tűrhető választ adók 41%-a ukrán állampolgár, és valamennyi küldő ország közül az Ukrajnából érkezettek átlagértéke a legalacsonyabb: 3,28. A kínaiak önértékelt egészségi állapota is kedvezőtlen, az átlagérték 3,44, a rossz illetve tűrhető egészséget jelző válaszok aránya 4% illetve 13%. A rossz egészségi állapotú migránsok egyharmada, a tűrhető választ adók 20%-a kínai állampolgár. Közülük nagyon jónak 28%, kitűnőnek 18% találta egészségét. Legpozitívabb válaszokat az arab országokból, Latin-Amerikából és Ázsiából (Kína és Mongólia kivételével) érkezettektől kaptunk: az átlagérték mindhárom csoportban 4,0 volt. Az arabok 5%-a jellemezte egészségét tűrhetőnek (rossznak senki sem), és összesen 79% nagyon jónak vagy kitűnőnek. A fejlett országok állampolgárai is pozitívan értékelték egészségüket, a nagyon jó és kitűnő válaszok aránya 70%, az átlagérték ebben a csoportban is 4,0 volt. A magyar anyanyelvű migránsok egészségi állapota lényegesen rosszabb a többiekénél. A legrosszabb szubjektív egészséget tükröző válaszok aránya 19%, szemben a nem magyar anyanyelvűek 9 százalékával, a legjobb két csoportba pedig a magyarok 48%-a, a nem magyar anyanyelvűek 61%-a tartozik. Feltűnő, hogy az előbbi érték gyakorlatilag megegyezik a 2009-ban végzett magyar ELEF-ben mérttel, és európai összehasonlításban igen magas (Portugália után a második legkedvezőtlenebb az Európai Unióban). A magasan iskolázottak jobbnak tartják egészségi állapotukat, mint a csak alapfokú képzésben részesültek. Legmagasabb átlagértéket a diákoknál találtunk. 28