Projektkommunikáció, azaz változáskommunikáció? Dr. Szvetelszky Zsuzsa Mezriczky László
Bemutatkozunk Dr. Szvetelszky Zsuzsa Szociálpszichológus Pletykakutató, Az ELTE oktatója Mezriczky László Ügyvezető, közgazdász, MBA Vállalati kommunikációs szakértő
Az élet projekt alapú Mindenki projekt menedzser, csak sokan nem tudnak róla Esküvő Utazás Költözés Gyerek iskoláztatása Vajon miért olyan nagy megrázkódtatások ezek?
Projekt menedzser Irányít Szervez Koordinál Priorizál Együttműködést hoz létre
Projekt vs. vállalat A projekt dinamikus (időben halad előre) Változást generál vagy menedzsel Vállalat kocka : merev, szabályozott, modell szerű
Projekt és a változás viszonya Minden projekt célja a változás, változtatás A változás viszont ösztönösen rémisztő: veszélyeket rejthet, az új környezet megismerése energiát, tanulást igényel Veszélyezteti a jelenlegi pozíciókat, privilégiumokat A projekt indítása így eleve problémás
Miért nem szeretjük a változást? az ismeretlentől, a bizonytalanságtól való félelem miatt a váltás kényelmetlenséggel, bizonytalansággal és a már megszerzett értékek elvesztésének kockázatával jár attól tartunk, hogy az új követelményeknek nem tudunk megfelelni; csökken a teljesítményünk Bizalmatlanság nem hiszünk abban, hogy a változástól jobb lesz, vagy nekünk jobb lehet
Szelektív észlelés A változással szembeni ellenérzéseket erősíti a szelektív észlelés: Figyelmen kívül hagyjuk, ami megkérdőjelezi, hogy jó-e, amit csinálunk Túlértékeljük, ami megerősíti, hogy jó, amit csinálunk Úgy érezzük, nincs szükség változásra
Sikertényező: a változás kezelése Érdemes felvetni: mit jelentene a változatlanság Versenyszférában ezt nem nehéz belátni: Lemaradás a hatékonyságban, innovációban, technológiában, folyamatokban Gyengülő versenyképesség: csökkenő jövedelempotenciál Később kikényszerített jóval drasztikusabb változás Államigazgatásban Erőforrások birtoklásában elveszthető pozíciók Állampolgári felhasználói élmény romlása Választói potenciál gyengülése
A változáshoz viszonyulás fázisai 1. Érzelmi megközelítés: tiltakozás, visszautasítás, bizonytalanság, közöny 2. Azonosulás: elfogadás, megértés, beletörődés 3. Cselekvés: végrehajtás, aktív részvétel, támogatás,
Hogyan gyorsítható a folyamat? Tény: a változás mindig is félelmet kelt, ezt érdemes tudomásul venni A félelem legfőbb forrása az információhiány Az információ rétegzett: maginformáció: a változás, a projekt konkrét tartalma, technikai, folyamatadatok, számok Köztes réteg: kapcsolódása a környezethez, illeszkedése, kontextus Külső réteg: big picture stratégiai ok-okozati összefüggések
Cél: buy-in A projekt lételeme a kollaboráció: bevonás, motiváltság, fegyelmezettség Ha ez hiányzik, szabotázsba fulladhat (passzív, vagy aktív ellenállás) A passzív ellenállás rombolóbb: láthatatlan, irónia, hiteltelenítés, későn észlelt szétesés
A projekt és a kommunikáció Kommunikáció sosem lehet tökéletes: Vagy túl kevés Vagy túl sok Vagy más érdekel, mint amit kapok Formális és informális kommunikáció Mindkettővel számolni kell A kettő aránya és a teljes tér uralása a cél
Informális kommunikáció működési logikája Kommunikációs tágulási tartály Vezetői információ Dinamikus egyensúly Vezetői információ Pletyka Pletyka
Projektkommunikáció Applied communications: a kommunikáció nem cél, hanem eszköz, közeg Minőségi kommunikáció: csak annak és arról, amiről és akinek releváns Az idő tisztelete: a kommunikációs fórum nem lehet alibi a munkavégzés helyett Moderáció: kézbetartás, hatékony menedzselés Szegmentálás, targetálás
www.ispiro.hu mezriczky@ispiro.hu +3630 9342 693