JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Dócsné Balogh Zsuzsanna Régiós koordinátor Tendli Krisztina, Csupor Viktória Megyei koordinátor Fürstand Attila, Tendli Krisztina Felelős tervező Fürstand Attila Felelős tervező helyettes Tóth Róbert Településtervező Zétényi Zsófia, (TT/1, É, TR 01-2407) Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Tóthné Pocsok Katalin, (TK 01-5086) Településtervezési szakági szakértő közlekedési Vincze Tibor, (Tkö 06-0893) Kiss András, (Tkö 13-11883) Társadalompolitikai szakértő Jáki Mónika, Tóth Róbert Gazdaságfejlesztési szakértő Galli Károly, Tóth Róbert Antiszegregációs szakértő Bernáth Péter Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály, (TV 13-3027, 13-54466) Településtervezési víziközmű szakági terező Településtervezési energiaközmű szakági tervező Ádány Mihály, (TV 13-3027, 13-54466) Horváth Lajos (TE 16-0176) Műemlékvédelmi szakértő Zelenákné Keresztes Brigitta, (É/1 01-2406) TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Jánoshalma Város Önkormányzata

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE... 8 1.1 KIHÍVÁSOK... 8 1.2 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE VONATKOZÓAN... 9 1.3 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÉRSÉGI SZEREPKÖRÉRE VONATKOZÓAN... 10 1.4 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE... 11 2 A CÉLOK BEMUTATÁSA... 12 2.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 12 2.1.1 A jövőképet támogató alapcél indoklása... 12 2.1.2 Átfogó célok indoklása... 12 2.2 RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA... 14 2.3 RÉSZCÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA... 16 2.3.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata... 16 2.3.2 A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre... 19 2.4 A CÉLRENDSZER ILLESZKEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS, A HAZAI ÉS A MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLOKHOZ.. 21 3 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ... 26 3.1 A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA... 26 3.2 A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA... 27 3.3 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE... 29

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A hosszú távú célokhoz rendelt mutatók... 14 2. táblázat: Jánoshalma városrészeinek lehatárolása... 16 3. táblázat: Jánoshalma város célrendszerének belső koherencia vizsgálata... 18 4. táblázat: Jánoshalma városrészeinek funkció ellátottsága... 20 5. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre... 20 Ábrajegyzék 1. ábra: Jánoshalma város fejlesztési célrendszere... 17 2. ábra: Jánoshalma városrészeinek áttekintő térképe... 19

6 Bevezetés A DAOP -6.2.1/13/K-2014-0002 azonosítóval ellátott projekt keretében elkészült, Jánoshalma város településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának megalapozó vizsgálata című dokumentumban feltárt problémák, hiányosságok illetve kedvezőtlen tendenciák hatékony orvoslását hosszú távú fejlesztési koncepció és az ehhez szervesen illeszkedő városfejlesztési stratégia megalkotásával kívánja biztosítani Jánoshalma város vezetése. A megalapozó dokumentum a városban zajló társadalmi-gazdasági folyamatok idősoros elemzése mellett részletesen áttekinti Jánoshalma fontosabb infrastrukturális paramétereit, különös tekintettel a települési környezet főbb jellemzőire, a közlekedési infrastruktúra vagy éppen a zöldfelületek állapotára. A megalapozó vizsgálat helyzetértékelő fejezete összefüggéseiben értékeli az elemzésben bemutatott folyamatokat, tematikus struktúrában összegezve a fontosabb megállapításokat. A fentiek mellett a DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 azonosítóval ellátott projekt keretében, ugyancsak külső szakértői közreműködéssel elkészül a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója. A megalapozó vizsgálat megállapításaira épülő dokumentum rögzíti Jánoshalma város jövőképét, a jövőkép elérését támogató alapcélt, a 2030-ig terjedő átfogó célkitűzéseit, valamint középtávú részcéljait. Fentieknek megfelelően Jánoshalma város jövőképe egyrészt ideális jövőbeli állapotként megfogalmazza, hogy Jánoshalmán, középtávon a gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a település népességvonzó képessége és csökken a népesség fogyásának üteme. A város folyamatosan bővülő munkaerő piaca megfelelő lehetőséget teremt elfogadható életkörülmények megteremtéséhez. Másrészt a térségi szerepkört előtérbe helyezve rögzítésre kerül, hogy A település térségi szerepe az elérhető szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások helyi beszállítói köre hozzájárul a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. A jövőkép elérését egy alapcél, és két átfogó cél Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával, továbbá Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével segíti. Az átfogó célokhoz három tematikus jellegű részcél illeszkedik. A célrendszer definiálásán túl a településfejlesztési koncepcióban megtörténik a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása is. E mutatók definiálása során egyrészt törekedtünk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program indikátor struktúrájával, valamint Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjának mutatószám rendszerével való összhang megteremtésére, másrészt sor került város specifikus mutatók beazonosítására is.

7 A célhierarchia tervezése során természetesen nem csupán az Európai Uniós forrásokból megvalósítható projekt javaslatok, de más külföldi és hazai támogatási lehetőségek elnyerésével és további hazai vállalkozói finanszírozással lebonyolítható beruházások fejlesztési keretrendszerét is meg kívántuk teremteni. Ezzel együtt természetesen külön figyelmet fordítottunk arra, hogy biztosítsuk a városi szintű célok Európai Uniós tematikus célokhoz, valamint a hazai tervezési környezet meghatározó megyei- és országos szintű dokumentumaihoz való illeszkedését. A megalapozó vizsgálat elemzéseire épülő indikátorokkal számszerűsíthető célrendszert definiálva, a településfejlesztési koncepció ily módon megalapozza a Jánoshalma város integrált településfejlesztési stratégiájában bemutatandó városrészi szintű beavatkozásokat és konkrét fejlesztési elképzeléseket is, valamint az egymáshoz területileg integrált módon kapcsolódó integrált területi beruházási programcsomagokat. Jelen településfejlesztési koncepció célrendszerét Jánoshalma város képviselőtestülete 84/2015 (IV.29.) Kt.sz. határozatával elfogadta, mint a tervezés alapjául szolgáló fejlesztési irányokat.

8 1 A település jövőképe 1.1 Kihívások Kedvezőtlen demográfiaimunkaerőpiaci folyamatok Gazdasági helyzet Épített környezet, tájgazdálkodás A település lakónépessége 2001 óta folyamatosan csökkent, amely mellett a lakosság korösszetétele is kedvezőtlenebb 2011-ben, mint 2001-ben, vagyis megállapítható, hogy a népesség öregszik. A lakosság számának kedvezőtlen változásában a természetes fogyás mellett az elvándorlásnak is jelentős szerepe van. Mind az öregedésnek, mind pedig az elvándorlásnak komoly hatása van a munkaerő-piaci folyamatok alakulására. Az idősödő lakosságon belül csökken az aktív korú népesség aránya, illetve az aktív korúak átlagos életkora folyamatosan emelkedik. Az elvándorlás a magasabban kvalifikált, foglalkoztatási szempontból rugalmasabb fiatal társadalmi rétegeket érinti elsősorban. A helyi népesség iskolai végzettsége és foglalkoztatási helyzete az országos és megyei szinthez képest is kedvezőtlen, ez nagyban korlátozza a munkaerő-piac gazdasági teljesítőképességét. A munkanélküliség a városban és térségében is tartósan magas szinten van, emelkedett a napi szinten más településre ingázók száma is. A helyi gazdaságban alacsony a működő vállalkozások száma, a cégek közötti hálózatos együttműködések fejlesztésre szorulnak, alacsony a magas hozzáadott értéket képviselő termékeket előállító vállalkozások száma, nagyobb (249 fő fölötti) foglalkoztató nem található a városban. Komoly problémaként értékelhető, hogy a térség adottságai amelyek között kiemelten említendőek a kedvezőtlen képzettségi mutatók nem kedveznek a befektetők idevonzásának, letelepítésének. A helyi vállalkozások leginkább szak- és betanított munkásokat alkalmaznak. A jelentősebb befektetők elmaradásához hozzájárul az a tény is, hogy a város közúti és vasúti elérhetőségi viszonyai igen kedvezőtlenek. A település gazdasági élete alapvetően összefügg a mezőgazdasággal és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal. Jánoshalma turisztikai potenciálja kiaknázatlan, a város látogatottsági mutatói kedvezőtlenül alakultak az elmúlt időszakban. Jánoshalma jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzete (beleértve a foglalkoztatási problémákat is) alapvetően csak a társadalmi (például képzettségi, kormegoszlás) és infrastrukturális (többek között az elérhetőség) viszonyok tükrében értelmezhető megfelelően. A tényleges feladatot az e feltételekre adott közös és komplex válasz kidolgozása nyújtja. Jánoshalma gazdasági és társadalmi szempontból is hátrányos helyzetű település, a fontosabb mutatók tekintetében jelentős elmaradást mutatva a megyei és országok szintektől. Mivel a hosszabb távú folyamatok mindez ideig nem mutattak javulást, komoly veszélyként kell megfogalmazni a város végleges leszakadását a kedvezőbb helyzetű térségektől. A belterületen több hasznosítatlan barnamezős terület is található, ezeken a régi hasznosítás gyakran több éve megszűnt. A gazdasági területek fejlesztését nem a belterületen, inkább az elkerülő utak mentén javasolt kijelölni. A tervezett termálfürdő és strand közelében szálloda, szállásférőhely számára is javasolt területet kijelölni. Az épített környezet potenciális konfliktusai közül kiemelendő, hogy az M9 autópálya tervezett nyomvonala erdős területeket érint, keresztülhaladhat természeti területen is. Érinthet puffer-területet is, az erdőket pótolni kell a belterület felé eső részeken. Jánoshalma térségében közösségi jelentőségű természeti értékek (Natura 2000 területek) találhatóak. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a telepített erdők nagy része jellemzően egykorú és nem a tájban honos fafajtákból (pl. akác) létesült; ebből következően az erdők véghasználata közel egyidejűleg történik majd. A közel egy időben koncentrálódó fakitermelés negatív hatással van a környezetminőségre, az értékes élőhelyek megmaradására. A település zöldfelületei

9 Infrastruktúra többnyire megfelelőek mennyiségi szempontból, a minőségi fejlesztés azonban a város egész területén indokolt. A városközponton kívüli lakóterületeken közterületi hiányosságok azonosíthatóak be. A tájképi értéket jelentő, felhagyott művelésű szőlőskertek, gyümölcsösök, tanyás területek degradálódása, szlömösödése veszélyként jelenik meg a spontán funkcióváltás, lakó-és üdülési funkciót szolgáló területhasználat változás és a szabálytalan építések következtében. A városi zöldfelületek állapota kielégítő, ugyanakkor egyes területeken minőségi fejlesztése indokolt. A városban indokolt a barnamezős területek fejlesztése, melyek esetében a gazdasági célú hasznosítás képzelhető alapvetően el. A jelenleg folyó szennyvízhálózat kiépítését célzó beruházások révén a település lakosságának 80%-a közcsatornával ellátott területen fog élni. A vízvezeték hálózat állapota általánosságban kielégítő, ugyanakkor a kiépült ivóvíz-hálózatban több ágvezeték található, ami a pangó vizek megjelenésével, minőségromlást eredményez. Ennek elkerülése miatt szükséges az ágvezetékek megszüntetése (a végpontok összekötése, körhálózat kialakítása). A Jánoshalmát is érintő ivóvíz minőség javító projekt ugyanakkor várhatóan komoly javulást eredményez a szolgáltatás színvonalában. A belvízelvezető csatornarendszer karbantartásának elmaradása a meglévő természeti adottságok (pl. a város domborzati és vízrajzi adottságai) mellett az elmúlt években hozzájárult a belvíz okozta károk megnövekedéséhez. A csatornahálózat műszaki állapota megfelelőnek mondható, azonban a rendszer folyamatos karbantartásra és időszakos rekonstrukcióra szorul. Jánoshalmának országos főúthálózati kapcsolata nincs, a város gyorsforgalmi kapcsolatai nem számottevőek. A jövőben nagyobb változást a külső közúthálózati kapcsolatokban legfeljebb az M9 gyorsforgalmi út megvalósulása jelenthet, mely észak-északkeletről kerülné el Jánoshalmát, és javítaná a Dunántúl elérhetőségét a városból, illetve továbbépítése esetén Szeged felé is javítaná a regionális közúti kapcsolatokat. A közlekedési infrastruktúra esetében emellett felszámolandó szűk keresztmetszetek is beazonosítható. A kerékpáros infrastruktúra a potenciális igényeknek megfelelően fejlesztésre szorul. A megújuló energia hasznosítását célzó települési infrastruktúra-fejlesztés eredményeképpen jelentős energiaköltség-megtakarítás érhető el, ami egy központi fűtésrendszer kiépítése esetén egyrészt az intézményi átalakításokkal a helyi önkormányzatnál, másrészt pedig a hálózatra csatlakozó lakosoknál jelentkezhet. Komoly veszélyként azonosítható be ugyanakkor, hogy saját forrás hiánya miatt elmarad az innováció igényes környezetvédelmi technológiák elterjedése, fajsúlyukat tekintve háttérbe szorulnak a környezetvédelmi fejlesztések. 1.2 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan Üzleti környezet fejlesztése A megalapozó vizsgálat kulcs megállapításai, és a Jánoshalmán zajló társadalmi-gazdasági folyamatok értékelése alapján a jövőkép az alábbiak szerint került megfogalmazásra: Jánoshalmán, középtávon a gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a település népességvonzó képessége, és csökken a népesség fogyásának üteme. A város folyamatosan bővülő munkaerő piaca megfelelő lehetőséget teremt elfogadható életkörülmények megteremtéséhez. Mindezt támogatják a városi épített és természeti környezet fejlesztésére irányuló törekvések. A város rendelkezik az elmúlt időszakban kialakított fejlett üzleti alapinfrastruktúrával (pl. ipari terület), amely még számos betelepülni vágyó vállalkozás számára tud megfelelő működési lehetőséget biztosítani. Az üzleti környezet további fejlesztése hozzájárul az új befektetések

10 városba településéhez, amely kiemelkedő jelentőségű a helyi foglalkoztatási szektor megerősítéséhez, kiszélesítéséhez. A település határain túlmutató foglalkoztatási szerepkör kialakítása közepes és hosszabb távon a járási és térségi központ Jánoshalma elsődleges érdeke. Ugyancsak hozzájárulhat a gazdaság fejlesztéséhez a vállalatok közötti együttműködések erősödése, mely további fenntartható munkahelyek kialakításához is hozzásegítheti a várost és térségét. A jelenleg erősen agrár és mezőgazdasági fókuszú gazdasági szereplők mellett a jövőben nagyobb súllyal kapnak szerepet egyéb üzleti területek is. A helyi természeti, kulturális értékekre építő turisztikában rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségek ugyancsak hozzájárulhatnak a város foglalkoztatási helyzetének javulásához. A lakosság életminőségét meghatározó tényezők melyek a település népességmegtartó erejének fontos pillérjeit alkotják jelentős javuláson kell, átmenjenek az elkövetkező időszak során. Az iskolázottsági, lakhatási, jövedelemi helyzet minőségi változása azonban jelentős mértékben függ a gazdaság teljesítő képességének javulásától. A települési szolgáltatások minőségi fejlesztése meghatározó a városról alkotott összkép szempontjából. Amint az adatok tanúsítják, a város népessége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, Jánoshalma számos fiatalt, magasan kvalifikált szakembert elvesztett. A lakosság és a magasabban képzett munkaerő megtartásának egyik eszköze a meglévő szolgáltatások minőségének további fejlesztése, igény szerinti bővítése lehet, amelyhez szorosan kapcsolódik a közintézmények infrastrukturális állapota, gazdálkodási és fenntartási szempontból pedig energia hatékony működtetésük biztosítása. 1.3 A település jövőképe a térségi szerepkörére vonatkozóan Jánoshalma város térségi szerepkörre vonatkozó jövőképe az alábbiak szerint került rögzítésre: A település térségi szerepe az elérhető szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások helyi beszállítói köre hozzájárul a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Az elmúlt időszak (2007-2013) fejlesztései néhány alapvető funkció megerősödését hozták Jánoshalma számára. A megerősödő térségi szerepkör egyik kulcseleme az egészségügy lehet, ezen belül is a Járóbeteg-szakellátó Központ szolgáltatásai, de az orvosi ügyeleti körzet is túlmutat a város határain. Az oktatás területén mind az általános, mind pedig a középiskolai oktatás szélesebb beiskolázási körzetet jelent a városnál, emelkedik a más településekről bejáró tanulók száma ugyanakkor az is megállapításra került, hogy sok diák más településre jár át tanulni. A szociális területen meglévő feladatok megtartása hosszabb távon ugyancsak reális alapokon nyugszik. A kiterjedt tevékenységi kör alap és szakosított szolgáltatások elérhetősége túlmutat a város határain: az alapszolgáltatásokat Jánoshalma város, valamint Borota és Kéleshalom község lakossága számára biztosítja a releváns cég és a jánoshalmi intézmény keretei között működő idősek otthona lakói is a település tágabb körzetéből érkeznek. A járási székhely funkcióból adódó kötelezettségek szintén térségi súlyt adnak Jánoshalmának. A szolgáltatások elérhetőségének és kihasználtságának javítása érdekében a lehetőségekhez mérten a város folyamatosan javítja a vonzásterületek felé irányuló a közlekedési kapcsolatait (úthálózat fejlesztése és karbantartása, közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása), a szolgáltatások minőségi fejlesztése során pedig figyelembe veszi a város vonzáskörzetéből érkező ügyfelek igényeit is. A már helyben működő, valamint a közeljövőben megtelepedő cégek üzleti kapcsolatai megerősödnek. Jánoshalma a gazdaság területén, hosszabb távon megvalósítandó fejlesztések révén erősíti foglalkoztatási, gazdasági, társadalmi és kulturális szerepét térsége vonatkozásában.

11 A gazdasági súly erősödése nagymértékben alárendelt a külső tényezők pozitív alakulásának, melyek között első helyen a város közúti megközelíthetőségének javulása, alapvetően a gyorsforgalmi megközelíthetőség biztosítása áll. E tényező alapvető kulcsa a gazdaságilag erősebb és foglalkoztatási szempontból is meghatározó cégek megtelepedésének. A közszolgáltatások-, a közlekedési infrastruktúra- vagy éppen a gazdaság fejlesztése nem nélkülözheti a térségi szemléletet, melyet a jövőkép, valamint az annak elérését szolgáló célrendszer kialakítása is tükröz. 1.4 Településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztési elvek meghatározása során törekedtünk olyan komplex megközelítés alkalmazására, mely egyrészről figyelembe veszi a város és térségének hátrányos helyzetét, jelentős elmaradását az országos gazdasági és társadalmi mutatóktól. Ugyancsak kiemelt szempontként kezeltük, hogy a gondolkodásmód visszatükrözze a terület- és településfejlesztés megyei szintű integrációjának gondolatát és a szűkebb kistérségi, járási szemléletet is. A hátrányos helyzet komplex kezelésének kívánalma a település elemi érdeke. Az elemzések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a város társadalmi-demográfiai, gazdasági és infrastrukturális problémái, hiányosságai komplex egészet alkotnak, s e problémák megközelítése, hatékony orvoslása csak komplex megközelítés révén képzelhető el. A koncepció, majd az ITS kidolgozásakor is törekedni szükséges a teljes tervezésre, mind területi, mind szektorális értelemben. Az EU-s források segítségével megvalósítandó városi fejlesztéseket igazítani szükséges az elfogadott területi és ágazati operatív programok lehetőségeihez. A megvalósítandó beruházásoknak emellett illeszkedniük szükséges Bács- Kiskun megye által kidolgozás alatt álló megyei ITP tartalmi elemeihez is. Területileg integrált tervezési megközelítés szükséges, mely figyelembe veszi a város és térsége komplex társadalmi- gazdasági problémáit és olyan fejlesztési programok kidolgozását irányozza elő, mely szükség esetén különböző finanszírozási források igénybe vételére is támaszkodik (több operatív program, több prioritási tengelye, egyéb hazai források, magánbefektetők, stb.). Széles bázisra építő városi és térségi partnerség kialakítása, amennyiben lehetővé kell tenni a fejlesztési folyamatban érintett városi és térségi szakmai és civil résztvevők bevonását (együttműködő tervezés), már a tervezés időszakától kezdődően. Tudatos felkészülés a 2014-2020-ra tervezett Európai Uniós fejlesztési programok ágazati OP-k és TOP megvalósítására. A tervezés során maximálisan figyelembe kell venni a társadalmi-, környezeti- és pénzügyi fenntarthatóság alapelveit. Mindez nem csupán a stratégiai dokumentumok készítését érinti, de a majdani fejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása során is követelményként kerül megfogalmazásra. Esélyegyenlőség biztosítása: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és emberek esélyegyenlőségének figyelembe vétele kiemelt feladat a megvalósításra kerülő fejlesztések megtervezésekor és megvalósításakor.

12 2 A célok bemutatása 2.1 A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A célrendszer A megalapozó vizsgálat részeként elkészült helyzetértékelés alapján beazonosított kihívások, és a kapcsolódó fő következtetések, továbbá Jánoshalma 2030-ra elérni tervezett jövőképe alapján meghatározhatjuk a város fejlesztésének célrendszerét, a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó átfogó és részcélokat. Jánoshalma város célrendszere a jövőkép elérését támogató célstruktúra, mely a hosszú távú alapcélból, az ehhez illeszkedő átfogó célokból, továbbá tematikus részcélokból épül fel, áll össze komplex egésszé. 2.1.1 A jövőképet támogató alapcél indoklása Jánoshalma város hosszú távú jövőképét támogató, a célrendszer hierarchiájában első helyen szereplő úgy nevezett alapcél az egyeztetési folyamat eredményeként az alábbiak szerint került megfogalmazásra: Jánoshalma kedvezőtlen demográfiai helyzetének fokozatos javítása a helyi gazdaság dinamizálásával Az alapcél a fentieknek megfelelően olyan komplex eszközrendszerre kell, hogy épüljön, ami a Jánoshalmán zajló negatív demográfiai tendenciák (elvándorló népesség, öregedő társadalom), valamint a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet és a rossz képzettségi mutatók javításához járul hozzá. Az alapcél ennek megfelelően a járási központi szerep megerősítése érdekében a helyi gazdaság dinamizálására, az üzleti környezet rendszer szintű infrastrukturális fejlesztésekre és szoft elemekre egyaránt fókuszáló fejlesztésére koncentrál. A helyi gazdaság dinamizálása komplex eszközrendszer alkalmazásával lehetséges. A vállalkozóbarát üzleti környezet megteremtése egyszerre irányul ezért a környezetbarát technológiák (energiahatékonyság) alkalmazására, a közszolgáltatások minőségének fejlesztésére, a helyi épített környezet és közlekedési infrastruktúra minőségi javítására. A közszolgáltatások fejlesztése kapcsán kiemelten az oktatás feltételrendszerének javítása, a humán szolgáltatások minőségi fejlesztése áll a középpontban. 2.1.2 Átfogó célok indoklása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Jánoshalma város jövőképének elérését biztosító átfogó célkitűzések. Amint az látható lesz, a települési szintű célok egyaránt reflektálnak a város társadalmi-gazdasági problémáira, és kínálnak megoldási javaslatot a helyben élők életminőségének javítására. Jánoshalma a mikro térségi gazdasági központ 2.1.2.1 Átfogó cél 1 Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával Hosszútávon alapvető cél a helyi gazdaság dinamizálása, a városi befektetői környezet továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen mind az agárágazatban működő, mind pedig a magas hozzáadott értéket felmutató feldolgozóipari vállalkozások betelepüléséhez, ezáltal hozzájárulva a város kedvezőtlen foglalkoztatási mutatóinak javulásához. A cél elérése érdekében alkalmazott komplex eszközrendszer elemeként meg kell

13 említenünk a barnamezős ipari területek az energiahatékonyságot is szem előtt tartó további fejlesztését, a helyi vállalkozói együttműködések támogatását (klaszterek, helyi kis- és középvállalkozásokra épülő beszállítói hálózatok erősítése stb.), továbbá a helyi befektetés ösztönzési tevékenységek rendszer szintű újragondolását, adott esetben koncepcionális átalakítását, melyek egyúttal Jánoshalma térségi szerepkörének erősítéséhez is hozzájárulhatnak. Jánoshalmán cél továbbá a helyi gazdaság szektorális struktúrájának továbbfejlesztése új ágazatok szerepének növelésével. Ennek érdekében a város turisztikai- és rekreációs potenciáljának hatékonyabb kihasználására, a természeti adottságok rendszer szintű turisztikai célú hasznosítására van szükség a jövőben. Az átfogó cél eléréséhez a finanszírozási hátteret jellemzően az Európai Uniós fejlesztési források jelenthetik. A hosszú távú gazdasági sikerek érdekében javítani szükséges a helyi vállalkozások forrás abszorpciós képességét, melyhez elengedhetetlen a vállalkozói réteg és a helyi döntéshozók között már meglévő együttműködési formák továbbépítése, tartalmi fejlesztése. Élhető környezet, gyarapodó népesség 2.1.2.2 Átfogó cél 2 Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével Hosszútávon cél a település népességcsökkenésének lassítása, amely csak a város gazdasági potenciáljának megerősítése mellett képzelhető el. Az új munkahelyek létrejötte vezethet a kvalifikált, fiatal lakosság megtelepedésében, illetve az elvándorlást elindító folyamatok megállításában. A cél érdekében szükséges a gazdaságilag megerősödő vállalkozások humán kapacitásának fejlesztése, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzések megvalósítása. A lakossági elégedettség növelése érdekében tovább szükséges fejleszteni a település és a térség népességét egyaránt ellátó szolgáltatások körét, törekedve a minél magasabb színvonal elérésére. Az intézmények fejlesztése során szem előtt kell tartani az energetikai jellegű felújításokat is. A kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések mellett preventív eszközökkel az egészségesebb társadalom megteremtése, illetve komplex eszközrendszerrel a helyi közösségek megerősítése a cél. A települési környezet fejlesztésekor koncentrálni kell a még nem teljesen megoldott problémákra, melyek között ki kell emelni a szennyvízkezelésben szükséges további beruházásokat, a szikkasztott szennyvíz által okozott ivóvíz készlet szennyezés csökkentése érdekében, valamint a közösségi terek és a zöldfelületek megújítását is tartalmazó város rehabilitációs programok. A záportározó kapacitás növelése részben a régebbi tároló kapacitás megújítása révén hozzájárul a belvízveszély visszaszorításához. Közlekedési szempontból továbbra is cél a még burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátása, illetve egyes közúti csomópontok közlekedésbiztonsági szempontú fejlesztése. A város kerékpáros közlekedésének ösztönzése az új, jó minőségi kerékpárutak kialakítása révén történhet meg. Jánoshalma külső elérhetőségének és egyben hosszú távú fejlődésének is egyik kulcsa a térséget érintő gyorsforgalmi út megépülése, mely jelentősen befolyásolhatja a település jövőjének alakulását.

14 1. táblázat: A hosszú távú célokhoz rendelt mutatók Célok Releváns mutatók Mutató előzetes tervértéke 1 Átfogó célok Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével Teremtett száma munkahelyek Támogatásban részesülő vállalkozások száma Foglalkoztatottak aránya A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya 50 fő< 10 db< Emelkedése várható 1%-ot meghaladó bővülés A korábbi tapasztalatok alapján Jánoshalma város esetében egy tízes nagyságrendű munkahely bővítési program tekinthető reálisnak a teljes fejlesztési periódusra vetítve. A munkahelyteremtő fejlesztések esetén természetesen kalkuláltunk a turisztikai szektor esetleges munkahelyteremtő hatásával is. A szolgáltatások minőségének fejlesztése kapcsán alapvetően 1%-os foglalkoztatás bővüléssel számolunk a női népességen belül. A foglalkoztatottak aránya Jánoshalmán a foglalkoztatást bővítő, munkahelyteremtő beruházások eredményeként várhatóan emelkedni fog a munkaképes korúak (15-64 évesek) korosztályán belül. 2.2 Részcélok és beavatkozások meghatározása Jánoshalma átfogó fejlesztési céljaihoz tematikus részcélok illeszkednek, melyek egy-egy konkrét fejlesztési területhez, témakörhöz kapcsolódnak. A város célrendszerében az alábbi részcélok, és kapcsolódó beavatkozások nevesítésére került sor: Fejlett helyi gazdaság kialakítása, jelentősebb számú minőségi munkahely létrehozásával A helyi gazdaság dinamizálásával középtávon javulhat a városi népesség foglalkoztatási helyzete, a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházók megjelenésével megindulhat a városból elköltözők visszavándorlása. A célkitűzés elsősorban a helyi gazdaság több szektort érintő fejlesztésére fókuszál, kiemelten kezelve a helyi üzleti környezet infrastrukturális elemeinek minőségi fejlesztését. Jánoshalma város gazdaságában mai napig komoly szerepet játszik a mezőgazdaság, így az agrár-feldolgozóiparhoz kapcsolódó beruházások kiemelt szerepet kaphatnak a jövőben. Emellett a meglévő üzleti infrastruktúra bővítése, a helyben működő vállalkozások együttműködésének támogatása, a jelentősebb hozzáadott értéket képviselő termékeket előállító cégek betelepülésének támogatása, a térségi beszállítói hálózatok erősítése, igényeiknek megfelelően a képzési rendszer továbbfejlesztése ugyancsak prioritást élvez. 1 A tervezés jelenlegi fázisában nem lehet konkrét adatokat rögzíteni a célokhoz rendelt mutatók esetében, ezért ezeket csupán nagyságrendekkel jelöljük.

15 Jánoshalma kedvező turisztikai adottságaira építve az ágazatban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázása, a szektorban működő szereplők koordinált együttműködése további lehetőségeket rejt. Humán szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, a közösségi kohézió erősítése a helyi társadalomban A célkitűzés keretében a humán közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése mellett a kiszolgáltatott társadalmi rétegek integrációjának erősítése is kiemelt szempontként kerül rögzítésre. A helyi társadalom fejlettségének fokmérője, hogy a város és lakossága mennyire szolidáris a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportokkal. A társadalom halmozottan hátrányos helyzetű rétegeinek leszakadása nemcsak e réteg tagjaira, de a városi társadalom egészére kedvezőtlen hatással lehet. A szegregációval sújtott csoportokra általában igaz, hogy életminőségük, lakásviszonyaik kedvezőtlenül alakulnak. Ennek megfelelően kiemelt célkitűzés a megfelelő lakhatási körülmények biztosítása a rászoruló társadalmi rétegek számára. E társadalmi csoportok mellett a közösségi programok, a helyi identitást erősítő események közvetlen célcsoportjaként a város teljes lakossága definiálható. A szociális alapszolgáltatások fejlesztése kapcsán szem előtt kell tartani a beazonosított szükségleteket, mind a kisgyermekellátás, mind az időskorúak, mind pedig a fogyatékkal élők ellátása terén. A megfelelő színvonalú oktatás-nevelés biztosítása az intézmények infrastrukturális fejlesztésével társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt elengedhetetlen a városban. Hasonló módon fókuszálni szükséges a helyi lakosság egészséges életvitelre ösztönzése során a megelőző eszközök, programok alkalmazására, szervezésére. Jánoshalmán az elmúlt években több, a helyi közigazgatás modernizálását célul tűző fejlesztés is megvalósult. Ezek folytatása, az ügyfélbarát közigazgatás feltételrendszerének megerősítése továbbra is feladat. Települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése Jánoshalma fejlődésének egyik kulcstényezője a települési közlekedés fenntartható fejlesztése, a környezetbarát mobilitás feltételeinek megteremtése. A megközelíthetőség és elérhetőség fontos alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek, a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordításához közvetlen módon is hozzájárulhatnak az ilyen jellegű beruházások. A város közlekedési infrastruktúrájában számos szűk keresztmetszet beazonosítható, melyek mind a helyben élők, mind pedig a város vonzáskörzetében lakók életminőségére kedvezőtlen hatással vannak. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a vasúti csomópontok felújítása, a belterületi utak burkolatfejlesztésének folytatása ennek megfelelően a következő években is prioritást élveznek. Csúcsidőszakban a belvárosban kialakított parkolók kapacitása nem elegendő, így ezek bővítése ugyancsak kiemelt szempont. A célkitűzés a településfejlesztés számos más aspektusát is érinti. Az épített környezet fejlesztésekor így elsődleges szempont az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (bel- és csapadékvíz elvezetési rendszer), valamint a természeti értékek és az épített örökség védelme. A közösségi terek fejlesztése, a zöldfelületek funkcionális fejlesztését is tartalmazó komplex város rehabilitációs beavatkozások ugyancsak a települési környezet minőségi javítását célozzák, így ezen beavatkozások Jánoshalmán ugyancsak a következő évek feladatai közé tartoznak.

16 2.3 Részcélok és beavatkozások területi egységeinek meghatározása Az alábbiakban áttekintjük az átfogó célokhoz kapcsolódó részcélok, illetve az ezekhez illeszkedő fontosabb beavatkozások területi dimenzióit. A Jánoshalma város településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját megalapozó vizsgálat két városrészt azonosít be. A városrészek részletes a KSH adatbázisára épülő helyzetelemzését, valamint funkcionális elemzését a Megalapozó vizsgálat 3.3 fejezete tartalmazza. A Belvárost, valamint az ún. Egyéb területek városrészt lehatároló utcák a következők: 2. táblázat: Jánoshalma városrészeinek lehatárolása Városrész Lehatárolás Belváros városrész Kölcsey u. Rákóczi Ferenc u. Dózsa György u. Radnóti u. Bernáth Zoltán u. Dr. Szobonya Zoltán u. Orczy u. Egyéb területek városrész A városrész külső határait a város közigazgatási határa jelenti Forrás: saját szerkesztés A városrészek kapcsán általában kiemelhető, hogy a Belváros városrész Jánoshalma adminisztratív és rekreációs centrum területe, melynek jelentőségét funkcióellátottsága is kiemeli, míg az ún. Egyéb területek városrész a Belváros városrész területétől eltekintve lényegében a város egészét érinti. A KSH adatai alapján lehatárolásra került továbbá a fenti városrészektől elkülöníthető külterületi területegység is, melynek statisztikai mutatói általában kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a fenti két városrészben. 2.3.1 A jövőkép, a településfejlesztési elvek az átfogó és a részcélok kapcsolata Jánoshalma Város településfejlesztési koncepciójának középpontjában a város 2030-ra elérendő jövőképe áll. A jövőkép a jelenlegi adottságokból kiindulva és a várható tendenciákra alapozva fogalmazza meg a hosszú távon elérni kívánt állapotot. Annak érdekében, hogy a város valóban megvalósítsa a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerint megfogalmazott kívánatos jövőbeni állapotot, továbbá térségi szerepköre hosszú távon stabilizálódjon, kijelölésre kerültek a város átfogó fejlesztését szolgáló célok 2 átfogó cél és 3 részcél.

17 1. ábra: Jánoshalma város fejlesztési célrendszere Jánoshalmán, középtávon a gazdasági fejlődésnek köszönhetően nő a település népességvonzó képessége és csökken a népesség fogyásának üteme. A város folyamatosan bővülő munkaerő piaca megfelelő lehetőséget teremt elfogadható életkörülmények megteremtéséhez. A település térségi szerepe az elérhető szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésén keresztül tovább erősödik. A városban működő kis- és középvállalkozások helyi beszállítói köre hozzájárul a város és vonzáskörzetének gazdasági integrációjához. Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó helyi üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztésével, a helyi gazdaság ágazati diverzifikálásával Humán szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, a közösségi kohézió erősítése a helyi társadalomban Települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése Fejlett helyi gazdaság kialakítása, jelentősebb számú minőségi munkahely létrehozásával Forrás: saját szerkesztés

18 Az alábbi táblázat az átfogó célok (oszlop) és a részcélok (sor) kapcsolatának erősségét mutatja be. 2 3. táblázat: Jánoshalma város célrendszerének belső koherencia vizsgálata Átfogó célok Részcélok Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása Forrás: saját szerkesztés Fejlett helyi gazdaság kialakítása Humán szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése XXX XX XX XX XXX XXX A táblázatból látható, hogy a térségi gazdasági központ pozíció erősítésére fókuszáló átfogó cél elsősorban a helyi gazdaság kialakítására, fejlesztésére koncentráló részcéllal mutat erős koherenciát, míg közepes koherencia mutatható ki az átfogó cél és a humán szolgáltatások fejlesztését, valamint a települési infrastruktúra fejlesztését priorizáló részcéllal. A Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása átfogó cél mind a humán szolgáltatások fejlesztését, mind a települési infrastruktúra fejlesztését priorizáló részcéllal erős koherenciát mutat, míg közepes koherencia mutatható ki a helyi gazdaság kialakítására fókuszáló részcéllal. A korábbiakban bemutatott településfejlesztési elvek horizontális érvényesítése indokolt, mindezzel együtt termésteresen az elvek bizonyos célokhoz szorosabb illeszkedést mutathatnak. A hátrányos helyzet komplex kezelése kapcsán mindenképpen indokolt a helyi gazdaságfejlesztés (munkahelyteremtés) megemlítése, de kiemelten fontos a települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése (például külső- és belső közlekedési kapcsolatok erősítése) is. A teljes tervezés elvét követve törekedni kell arra, hogy a részcélok teljesülése érdekében az optimális forrás abszorpció érvényesüljön, vagyis egyes fejlesztések az arra leginkább alkalmas operatív programból, illetve finanszírozási alapból jussanak támogatáshoz. Város és vonzáskörzete integrált fejlesztése hozzájárul a térségi szerepkörre vonatkozó jövőkép eléréséhez. A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia ennek megfelelően figyelembe veszi a város és térsége komplex társadalmi- gazdasági problémáit és olyan fejlesztési programok kidolgozását irányozza elő, mely szükség esetén különböző finanszírozási források igénybe vételére is lehetőséget teremt. Fentieken túl természetesen az átfogó célok és a részcélok megvalósulását támogató fejlesztések előkészítése és megvalósítása során figyelembe kell venni a társadalmi-, környezetiés pénzügyi fenntarthatóság alapelveit. Ez utóbbi szempont különösen a gazdasági típusú beavatkozások esetében szükséges, hogy érvényesüljön. Kiemelt jelentőségű az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, mely nem csupán a megvalósítás, de a stratégiai szintű tervezés és a projekt előkészítés során is hangsúlyt kell, hogy kapjon. 2 xx: közepes koherencia; xxx: erős koherencia

19 2.3.2 A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre Jánoshalma város területén két városrész Belváros és Egyéb területek került lehatárolásra, továbbá a KSH adatszolgáltatás alapján külön vizsgálható területi egységet képeznek a külterületek is. A megalapozó vizsgálat 3.3 alfejezete részletesen tárgyalja az egyes területi egységek társadalmi-gazdasági jellemzőit, továbbá a funkció elemzés keretében áttekintésre került az egyes városrészek intézményi ellátottsága, közlekedési helyzete, gazdasági jellemzői. Az alábbi ábra Jánoshalma városrészeinek elhelyezkedését mutatja be. 2. ábra: Jánoshalma városrészeinek áttekintő térképe Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés A városrészi funkciók eltérő intenzitással jelennek meg a városrészekben, ennek megfelelően a célrendszer kapcsolódása is differenciált mértékű. A Belváros esetében a KSH adatbázisa alapján kiemelendő, hogy a lakás funkció nem tekinthető hangsúlyosnak, ugyanakkor mind az intézményi-, mind a közlekedési funkció meghatározó a városközponti elhelyezkedésből adódóan. A rekreációs funkció ugyancsak erősnek mondható, és az itt található nagyszámú kereskedelmi- szolgáltató egységnek köszönhetően a gazdasági funkció is erős a városrészben. Az Egyéb területek városrészben mind a gazdasági (vállalkozói telephelyek, volt laktanya területe), mind a közlekedési funkció dominánsnak mondható, és a turisztikai rekreációs funkció (sportcsarnok) is erős a városrészben. Az intézményi funkció jelen van a városrészben, ugyanakkor dominánsnak nem mondható. A lakó funkció ugyancsak dominánsnak tekinthető, hiszen a városi lakásállomány jelentős része itt található. A város szegregációval veszélyeztetett területei ugyancsak az Egyéb területek városrészben találhatók, ezek kellő hangsúllyal kell, hogy megjelenjenek a későbbi fejlesztések során.

20 Az alábbi táblázat összefoglaló módon mutatja be Jánoshalma egyes városrészeinek funkció ellátottságát 3 : 4. táblázat: Jánoshalma városrészeinek funkció ellátottsága FUNKCIÓ Intézményi Közlekedési Gazdasági Rekreációs Lakó Városközpont Belváros XXX XXX XXX XXX XX XXX Egyéb XX XXX XXX XXX XXX XX területek Forrás: saját szerkesztés A fenti funkcionális értékelés alapján megtörténik a fejlesztési részcélok egyes városrészekre értelmezése. A fejlesztési részcélok és az egyes városrészek kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze 4. 5. táblázat: A fejlesztési célok értelmezése az egyes városrészekre Fejlett helyi gazdaság kialakítása Humán szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése Belváros XX XXX XXX Egyéb területek XXX XXX XXX Forrás: saját szerkesztés A városi részcélok közül a helyi gazdaság fejlesztése kifejezetten erős kapcsolatot mutat az Egyéb területek városrésszel, hiszen a Jánoshalmán működő vállalkozások jelentős hányadának itt van telephelye, és itt található a volt laktanya területe is, ami kiemelt fejlesztési területe a városnak. A humán szolgáltatások fejlesztése kapcsán mindkét városrész fejlesztési célterületnek tekinthető, hiszen mind a közszolgáltatások minőségi fejlesztése, mind pedig a közintézményi infrastruktúra energia hatékony fejlesztése megvalósulhat itt. A települési infrastruktúra hálózatos fejlesztése elsősorban a közlekedésfejlesztési beruházások kapcsán hangsúlyos, és e tekintetben ugyancsak kimutatható mindkét városrész érintettsége. 3 XX: kiegészítő funkció; XXX: domináns funkció 4 XX: közepesen erős kapcsolat; XXX: erős kapcsolat

21 2.4 A célrendszer illeszkedése az Európai Uniós, a hazai és a megyei fejlesztési célokhoz Az alábbiakban összefoglaló módon bemutatjuk Jánoshalma fejlesztési céljainak, valamint a releváns európai Uniós célok továbbá a megyei fejlesztési célok közötti kapcsolódást. Átfogó cél 1: Jánoshalma, mint térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Emellett az 1. átfogó célhoz - Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés kapcsolódó Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Kapcsolódó megyei célkitűzés (Bács-Kiskun 2020: Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja): Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén, illetve a tematikus célok közül a Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével célkitűzéssel.

22 Átfogó cél 2: Jánoshalma népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Emellett az 2. átfogó célhoz - Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom kapcsolódó alábbi specifikus célokkal is szoros kapcsolódás mutatható ki: Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Kapcsolódó megyei célkitűzés (Bács-Kiskun 2020: Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja): - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése, és a Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése, és a Egészséges és megújuló társadalom, illetve a tematikus célok közül a Élhető és életképes vidék és A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések célkitűzésekkel.

23 Részcél 1: Fejlett helyi gazdaság kialakítása Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet kapcsolódó alábbi specifikus céllal határozható meg közvetlen kapcsolódás: Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Emellett az 1. átfogó célhoz - Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés kapcsolódó Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Kapcsolódó megyei célkitűzés: - - Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén, illetve a tematikus célok közül a Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével célkitűzéssel.

24 Részcél 2: Humán szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Kapcsolódó Európai Uniós (EU2020 tematikus) célkitűzések: 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében Kapcsolódó hazai célkitűzés: A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Kapcsolódó megyei célkitűzés: Kapcsolódás mutatható ki a Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program átfogó céljai közül Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése, és a Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése, illetve a tematikus célok közül a Élhető és életképes vidék és A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések célkitűzésekkel.