Magyarország éghajlata
Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence hatás Befolyásoló hatások: Ny-ról: óceáni és hegyvidéki hatás É-ról: hideg, száraz levegőtömegek, ritkább Ék-K felől: szélsőséges hatások hideg vagy meleg, száraz DNy-D felől: meleg száraz vagy csapadékos
Éghajlatot befolyásoló akciócentrumok 1. Állandó akciócentrumok Izlandi minimum: kis légnyomású örvény az Atlantióceán északi része fölött. Hatására ciklonok jönnek hazánk fölé. > tél enyhe, nyár hűvös és csapadékos, viharos Azori maximum: a nagy légnyomású örvény az Atlantióceán szubtrópusi részéről, az Azori-szigetekről érkezik. Hatására a nyár tartósan derült, száraz, szélcsendes és nagyon meleg, a tél mérsékelten hideg, kissé csapadékos
Éghajlatot befolyásoló akciócentrumok 2. Időszakos akciócentrumok Szibériai maximum: a nagy nyomású levegőtömeg mint téli monszun jelentkezik Vojejkov tengely: a szibériai és azori maximum összekapcsolódik Perzsa-öböli minimum: tartós működése esetén nyári monszun alakul ki. Az akciócentrumok egymásra hatva erősíthetik vagy gyengíthetik egymás hatását.
A domborzat éghajlatmódosító hatása A hegységkeret erősen befolyásolja a medencébe érkező levegőtömegek bejutását és irányát A hegységkeret megakadályozhatja a téli hideg levegő eltávozását a medencéből A lejtőkitettség és magasság befolyásolja a levegő lehűlését és a csapadék kialakulását A Nyi-lejtők csapadékosabbak a K-iek szárazak A D-i lejtők melegek az É-i lejtők hűvösek A szelekkel szembeni lejtők csapadékosabbak A szelekkel ellentétes vagy lebukó lejtők szárazabbak
Mikroklimatikus hatások Mikroklíma: kis kiterjedésű terek éghajlata, amely jelentősen eltér a környezetétől Domborzati hatások Lejtőkitettség Völgyek, szurdokok Domborzat árnyékoló hatása Növényzeti hatások A lombkorona árnyékoló és szélfelfogó hatása Fatörzsek, ágrendszerek árnyékolása Hidrológiai hatások A víz és a levegő eltérő felmelegedéséből adódó hatások A párolgás hűtő (hő elvonó) hatása
A besugárzás megoszlása
A napfénytartam évi összege
Évi átlagos felhőzet
Januári középhőmérséklet
Fagyos napok száma
Júliusi középhőmérséklet
A nyári napok száma t>25 o C
Hőségnapok eloszlása
Átlagos évi középhőmérséklet
Átlagos évi középhőmérséklet
Évi közepes hőingás
Az uralkodó szelek iránya
Csapadék évi összege
Csapadék évi összege
Csapadékos napok száma
Hótakarós napok
Fenológiai térképek
Fenológiai térképek
Éghajlati körzetek 1: meleg-száraz, 2: meleg-mérsékelten nedves, 3: meleg- mérsékelten nedves, 4: mérsékelten meleg száraz, 5: mérsékelten meleg mérsékelten száraz, 6: mérsékelten meleg mérsékelten nedves, 7: mérsékelten meleg nedves, 8: mérsékelten hűvös száraz, 9: mérsékleten hűvös mérsékelten száraz, 10: mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, 11: mérsékelten hűvös nedves, 12: hűvös - nedves
Magyarország klímazonális térképe 1: sztyepp, 2: erdős sztyepp, 3: zárt tölgyes öv, 4: gyertyános-tölgyes öv, 5: szubmontán bükkösök öve, 6: montán bükkösök öve
Az éghajlati tényezők hatása a flórára
A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások Szubmediterrán hatás: A Földközi-tenger felől, délről érkezik. Leginkább a Dél-Dunántúlon észlelhető, de a Dunántúli-középhegységben és a Duna-Tisza köze déli részén is kimutatható. Nyugat-balkáni (illír) hatás: A Balkán-félsziget nyugati részéről érkezik, és leginkább a Zalaidombságon érvényesül.
Szubmediterrán elemek Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén a lombhullató erdők zónájában élő növények. Pl. lónyelvű csodabogyó, királyné gyertyája
Balkáni elemek A Balkán-félszigetről származnak. Ny-Balkánról származnak az illír fajok pl: zalai bükköny, magyar kikerics
A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 2. Kontinentális hatás: Keletről érkezik; főképp a Nagyalföld, kisebbrészt a Kisalföld keleti fele és az Északi-középhegység éghajlatát, növényzetét befolyásolja. Pontusi hatás: Az ukrán és délorosz sztyeppek felől, délkeletről érkezik, így leginkább az Alföld délkeleti részén (a Tisza-Maros-Körös közén) érvényesül.
Kontinentális flóraelemek Eurázsia belső, tengerektől távolabbi kontinentális éghajlatú sztyepp és erdős-sztyepp területein élnek pl. törpe mandula, gyapjas őszirózsa.
Pontusi flóraelemek A Kelet-Európai-síkság déli részének sztyeppövezetében élő növények. Pl. tátorján, pusztai meténg
A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 3. Szubatlanti hatás: Nyugat-Európa felől érkezik, tehát főleg a Nyugat-Dunántúlon (Kemeneshát, Vasi-hegyhát, Őrség, Göcsej) és a Kisalföld nyugati részén számottevő, de nem érvényesül az ország legnyugatibb részein (Soproni-hegység, Kőszegihegység, Vendvidék), ahonnan az Alpok hegyláncai elterelik a szubatlanti légtömegeket. Kelet-alpi hatás: a Keleti-Alpok felől érkezik; ez uralja a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vendvidék éghajlatát.
Atlanti-szubatlanti elemek Az óceáni éghajlatú Nyugat-európai területeken élnek. Pl. rejtőke, borostás sás
Alpin elemek A közép-európai magashegységekben élnek pl. osztrák zergevirág, havasi hagyma
A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 4. Északi (boreális) hatás: Az északi tajgazóna felől érkezik, és így főleg az Északi-középhegység hegyvidéki tájain (Zempléni-hegység, Bükk, Mátra, Börzsöny) érvényesül, de alárendelten a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vendvidék éghajlatát, növényzetét is befolyásolja. Kárpáti hatás: Az Északi-Kárpátok felől érkezik, és az Északi-középhegységben (Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk, Mátra, Börzsöny), valamint a Bereg-Szatmári-síkon érezteti hatását.
Boreális (északi) elemek Eurázsia északi tajgaövezetében élnek. Pl. tőzegáfonya, tőzegeper
Kárpáti elemek A Kárpátok hegyvidékeiről származnak pl. ikrás fogasír, budai nyúlfarkfű
Anticiklon a Kárpát-medence felett 1982.01.14.
Nyugatról benyúló anticiklon 1982.08.22.
Anticiklon Magyarországtól északra 1981.02.26.
Anticiklon Magyarországtól K-re 1982.02.15.
Zonális ciklonális áramlás 1981.02.04.
Ciklon előoldali áramrendszere 1981.09.20.
Ciklon hátoldali áramrendszere 1981.08.28.
Mediterrán ciklon előoldali áramrendszere 1981.01.14.