ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok a létrehozás jogviszonyai a felhasználás jogviszonyai 1

SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogokat fogják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek lére, az alkotó új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják relatív szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike aktív magatartásra köteles jellemzően szerződéses eszközök (kutatási szerződés, kiadói szerződés) 2

SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relatív, szerződéses szerkezetűek és pozitív tartalmúak az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juttatását hivatottak biztosítani a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásával és felhasználásval kapcsolatos szabályok A szellemi alkotások védelmének jogi alapja: személyhez fűződő jogok védelme (névviselés) az alkotó tevékenységet végző ember az alkotáshoz fűződő személyes kapcsolátank, teljesítménéynek elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása 3

SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA két fő területe: SZERZŐI JOG: az irodalom, a tudomány és a művészet körébe tartozó alkotások létrehozásának, felhasználásának sajátos szabályait foglalja magában individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a szubjektív elemek dominanciája homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozott IPARJOGVÉDELEM: műszaki gazdasági természetű szellemi alkotások védelme inkább a vagyoni vonatkozásn van a hangsúly, mint az alkotó alkotás kapcsolaton kevésbé homogén, több jogterület is érintett (vállalati és árujelzők joga, versenyjog, stb.) SZERZŐI JOG 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A jogvédelem abszolút feltételei: a gondolat legyen emberileg felfogható, értehető (minimálkövetelmény) egyéni és eredeti rögzítettség (egyes műfajoknál lehetnek kivételek) 4

SZERZŐI JOG Tárgyi hatály: a szerzői jogi védelem tárgya 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi e az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. SZERZŐI JOG Korlátok: NEM SZERZŐI MŰVEK Szjt. 1. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek Szjt. 1. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben (e rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet) A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK: Szjt. 1. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések 5

SZERZŐI JOG A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. SZERZŐI JOG Személyhez fűződő jogok időben korlátlanok forgalomképtelenek nem lehet lemondani róluk a szerzőt életében illetik meg a védelmi idő leteltéig gyakorlására más személyt jogosulttá tehet a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) főszabályként: nem ruházhatók át azokról lemondani nem lehet a törvényben meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak 6

SZERZŐI JOG Az egyes személyhez fűződő jogok a nyilvánosságra hozatal joga a visszavonás joga (erga omnes, pro futuro) a név feltüntetésének joga az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog SZERZŐI JOG Vagyoni jogok a szerzőt kizárólagos jog illeti meg a mű bármilyen felhasználására; ezek a jogok azonban átruházhatók Egyes vagyoni jogok (nem taxatív) többszörözés terjesztés nyilvános előadás átdolgozás kiállítás 7

VAGYONI JOGOK A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is (merchandising) A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek eltérő megállapodás hiányában a felhasználáshoz kapcsolódó bevétell SZERZŐI JOG A védelmi idő szerző életében halálától számított 70 éven át a védelmi idő elteltével a vagyoni jogok többé nem érvényesíthetők 8

VAGYONI JOGOK TÖBBSZÖRÖZÉS Minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges rögzítést jelent > már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető Többszörözés különösen: nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés céljára való rögzítés a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában előállítása az építészeti alkotások tervben rögzített kivitelezése és utánépítése A többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni > kivétel: a hangfelvétel előállító MUNKAVISZONYBAN LÉTREHOZOTT MŰ Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyókötelessége. (érintheti némelyik személyhez fűződő jogot is) 9

REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók. E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás. SZABAD FELHASZNÁLÁS Lényege: a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló, az Szjt ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem illeti meg > a szabad felhasználás mindig díjtalan Esetei: idézés, átvétel, magáncélú másolat, járulékos időleges többszörözés, ideiglenes rögzítés (...) Meghatározott célú cselekények mint a szabad felhasználás estei iskolai célú felhasználás tömegtájékoztatás tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás > nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás: közvetlenül nem irányulhat 10

SZABAD FELHASZNÁLÁS Általános szabályok: nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására nem érintheti hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben társadalmilag elismert célhoz igazodó mértékben a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni > s kört nem lehet analógiákkal, egyedi kivételekkel, méltányosság alapján bővíteni SZOMSZÉDOS JOGOK Az előadóművészek, a hangfelvétel előállítók, a rádió és a televízió szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis előállítók teljesítményei a törvényben meghatározott védelemben részesülnek. 11

IPARJOGVÉDELEM Oltalom A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására, használatára ez azt jelenti, hogy a jogosult bárkit eltilthat a hasznosítástól, használattól, ill. kizárólag ő engedélyezheti más számára a hasznosítást IPARJOGVÉDELEM Szabadalom Használatiminta oltalom Formatervezésiminta oltalom Védjegyoltalom A földrajzi árujelzők oltalma 12

SZABADALOM Szabadalmi oltalom tárgya: új feltalálói tevékenységen alapuló iparilag alkalmazható találmány Nem lehet oltalom tárgya: felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program, az információk megjelenítése Fajtái: termékszabadalom függetlenül attól, milyen eljárással készült Eljárási szabadalom meghatározott eljárást oltalmaz SZABADALOM Újdonság követelménye: Nem tartozik a technika állásához sehol a világon nem vált hozzáférhetővé írásbeli közlés, szóbeli ismertetés vagy gyakorlatbavétel útján a legelső bejelentés időpontja előtt (abszolút újdonság) a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. Elsőbbségi jog: az ezt élvező bejelentés nem érvényteleníthető az időközben bekövetkező tények miatt egyéb országokban azonos tárgyban tett későbbi bejelentések olyannak minősülnek a szabadalmazhatósági kritériumok vizsgálata során, mintha azokat is a hazai bejelentés napján nyújtották volna be 13

SZABADALOM Feltalálói tevékenység kritériuma Szakember (fiktív, a szakterület átlagos művelője, nem rendelkezik feltalálói vénával) számára ne legyen magától értetődő az új megoldás a korábban Ha szétszórtan ugyan, de megtalálható a szakirodalomban a megoldás, nem lesz feltalálás (találmány kidolgozása során célszerű rögzíteni azt, hogy hol kellett az átlagos szakember nézetétől eltérően letérnünk a szokásos útról) SZABADALOM Ipari alkalmazhatóság kritériuma Ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamelyik ágában előállítható vagy használható 14

SZABADALOM Ha valaki olyan szabadalmi bejelentést nyújt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, ami megfelel a kritériumoknak, a Hivatal köteles arra szabadalmat engedélyezni Szabadalmi oltalmat kizáró okok Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne Ember klónozására szolgáló eljárás Az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás Emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy jelentős gyógyászati eredményt nyújtana Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás során létrejövő állat Állatfajták, növényfajták nem részesülhetnek (növények: fajtaoltalom szerezhető) Emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, állati vagy emberi testen végezhető diagnosztikai eljárások SZABADALOM Oltalom jogosultja: feltaláló Más esetek: Szolgálati találmány: munkaköri kötelesség volt a megalkotása automatikusan a munkáltatóé (találmányi díj illeti meg a feltalálót) Alkalmazotti találmány: a találmány hasznosítása ugyan a munkáltató tevékenységi körébe tartozik a munkáltató hasznosíthatja (nem kizárólagos), de a tulajdonjog a feltalálóé marad Mindkét esetben köteles a munkavállaló haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval a találmányt, a munkáltató köteles 90 napon belül nyilatkozni, igényt tart e rá (ha nem nyilatkozik, átszállnak a jogok a feltalálóra) 15

SZABADALOM Feltaláló személyhez fűződő jogai korlátlan ideig érvényesíthetők, forgalomképtelenek névjog a feltalálói minőség elismeréséhez való jog > a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőséget kétségbe vonja a szabadalmi iratok őt feltalálói minőségében feltüntessék (akkor is, ha nem ő a szabadalmas), vagy ha ezt kéri, ne tüntessék fel Integritáshoz való jog: találmány lényegének torzításmentes közlésére korlátozódik, a fejlesztést módosítást nem akadályozhatja meg döntés nyilvánosságra hozatalról vagy titokban tartásról (ha gazdasági érdekből knowhow ként kívánja hasznosítani) a szabadalmi eljárásban a találmány mindenképpen nyilvánosságra kerül ezt megelőzően azonban csak a feltaláló vagy jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni SZABADALOM Szabadalmas vagyoni jogai a szabadalom jogosultjának (szabadalmas) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására > hasznosítás: előállítás, használat, forgalomba hozatal a szabadalmas a hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy ha tud arról, ill. a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárása szabadalmas engedélye nélkül nem használható azt másnak használatra adja előállítja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket 16

SZABADALOM Oltalom keletkezése: SZTNH hoz benyújtott szabadalmi bejelentés (esedékessé válik a bejelentési és kutatási díj) Bejelentés közzétételével keletkezik, hatálya visszahat a bejelentés napjára de ez ideiglenes, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő szabadalmat kap Oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra Nem terjed ki: magánhasználat, kísérletek, amelyek a termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükségesek (pl. gyógyszer) Oltalom időtartama: 20 év (gyakorlatilag mindenhol) Kiegészítő oltalom (bizonyos esetekben, pl. gyógyszer) SZABADALOM Oltalom korlátai: Előhasználati jog: Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett Átruházási korlát! Továbbhasználati jog: Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett Átruházási korlát! Tranziteszközök, tranzitforgalom: oltalom hatálya nem érvényesül (nehéz lenne az ellenőrzés, nincs is valódi hasznosítás) viszonosság esetén 17

SZABADALOM Bejelentés szabadalmi leírás (kitanítás) és igénypontok Olyannak kell lennie, hogy egy átlagos szakember el tudja készíteni Csak arra jár a szabadalom, amit az igénypontok megjelölnek (rajz és leírás) Alaki vizsgálat Újdonságkutatás eredménye után 6 hónapon belül kérelmezni kell az érdemi vizsgálat megindítását Közzététel elsőbbség napja után 18 hónappal (hivatalos lapban közlésre kerül a kivonat és az ábra) SZABADALOM Szabadalom megadását követő eljárások: Fenntartási díj (évdíj) megfizetése (összege egyre növekszik) elmulasztása esetén az oltalom megszűnik (határidőn belül újra érvénybe helyezhető) SZTNH érdemi döntései (elutasítás, megszűnés megállapítása, megsemmisítés, nemleges megállapítás) ellen megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani Megsemmisítés: bárki kérheti, ha úgy véli, nem felelt meg a követelményeknek (jogalap+bizonyítékok) Nemleges megállapítás: lehet kérni annak kimondását, hogy a kérelemben feltárt megoldás nem esik egy konkrét szabadalom oltalmi köre alá (szabadalom bitorlási per kivédésére) 18

SZABADALOM Oltalom megszűnése: Oltalmi idő lejár Jogosult döntése (pl. lemond) vagy magatartása (elmulasztja fizetni az éves díjat) Megsemmisítései eljárás: ha utólag kiderül, hogy az oltalom megadására nem lett volna lehetőség SZABADALOM Felhasználási szerződés: Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni Szabadalmas szavatolja: másnak nincs olyan joga, ami korlátozza ezt (tulajdonjog) a találmány műszakilag megvalósítható (hibás teljesítés) Kizárólagossághoz kifejezett kikötés, további átruházáshoz kifejezett engedély kell 19

SZABADALOM Kényszerengedély: Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve ha ez a hosszabb a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja Gátló szabadalom: függő szabadalomnak kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépés SZABADALOM Bitorlás Találmánybitorlás: szabadalom (vagy a bejelentés) tárgyát jogosulatlanul msának a találmányából vették át. Sértett bírósághoz fordulhat megállapításért és kártérítésért Szabadalombitorlás: szabadalmas engedélye nélküli felhasználás, hasznosítás Előállítás, forgalomba hozatal, erre történő felajánlás, használat, ennek felajánlása Büntetőjogi felelősség: szándékos bitorlás, ami vagyoni hátrány okozásával jár 20

SZABADALOM Oltalomszerzés külföldön Territorialitás a célországban is be kell nyújtani Nemzetközi szerződések és regionális szabadalmak (nincs világszabadalom) Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) Szabadalmi Együttműködési Egyezmény (PCT) Európai Szabadalmi Egyezmény SZABADALOM Párizsi Uniós Egyezmény 1883, jelenleg 169 tagja van Egyenlő elbánás elve Azok a külföldiek, akik a Párizsi Unió bármely országának joghatósága alá tartoznak az ipari tulajdon oltalmát illeteően, az Unió összes többi országában a belföldiekkel egyenlő oltalomban részesülnek és jogaik sérülése esetén ugyanazt a jogsegélyt vehetik igénybe Uniós elsőbbség: lehetővé teszi a hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett versenyelőny megőrzését a többi tagállamban 21

SZABADALOM Szabadalmi Együttműködési Szerződés Nem kell egyenként benyújtani a bejelentéseket: egy közös, a WIPO hoz (Szellemi Tualjdon Világszervezete) tett bejelentéssel indíthatók meg az egyezményt aláíró tagállamokban az SZTNH átvevő hivatal, továbbítja a bejelentést a WIPO nak Ezzel azonban nem lehet végleges oltalmat szerezni, a PCT fázis végén szét kell ágaztatni: lényegesen később kell döntést hozni arról, hogy mely országokban akarunk oltalmat szerezni (ez azért jelentős könnyebbség, mert kiderülhet, hogy nem piacképes a termék, és így nem kell az igen költséges nemzeti bejelentéseket megtenni) SZABADALOM Európai Szabadalmi Egyezmény European Patent Organisation 38 tagország European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal) Megadott európai szabadalmat hatályosítani kell a legtöbb tagországban (gyakorlatilag fordítás azokban az országokban, ahol nem az angol, német vagy a francia a hivatalos nyelv) 22

HASZNÁLATIMINTA OLTALOM Szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma Nagyon hasonló a szabadalomhoz, csak rövidebb ideig tart, enyhébbek a feltételek is ( kistalálmányok ) HASZNÁLATIMINTA OLTALOM Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új feltalálói lépésen alapul iparilag alkalmazható Nem lehet tárgya termék esztétikai kialakítása 23

HASZNÁLATIMINTA OLTALOM Újdonságkritérium: nem tartozik a technika állásához viszont itt csak az elsőbbségi időpont előtt tett írásbeli közlést vagy a belföldi gyakorlatbavételt tekinti újdonságrontónak Feltalálói lépés: nem feltalálói tevékenység Nem szakember, hanem mesterségben járatos személy tudásából indulnak ki Ipari alkalmazhatóság: a megoldott feladatnak nem kell feltétlenül iparinak lennie (lehet pl. orvosi műszer, sporteszköz, játék, kutyahám, ablakprofil, klikkrendszerű parketta) HASZNÁLATIMINTA OLTALOM Alkalmazotti minta: Szolgálati minta: a feltalálónak munkaviszonyból vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége a minta megalkotása a mintaoltalom a munkáltatót illeti 24

HASZNÁLATIMINTA OLTALOM Szabadalmi jogot kell megfelelően alkalmazni (hasznosítás, fenntartási díj, megszűnés, stb.) De csak 10 év az oltalmi idő FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Dizájn értéket ad a terméknek megalkotása gazdasági befektetést feltételez szellemi alkotótevékenység tárgyi kultúránk alakítója kizárólagos hasznosítási jog biztosítása: oltalom 25

FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek Nem korlátozódik a formára Pl. felhasznált anyagok sajátosságai vagy a színek is oltalomképesek lehetnek Minta lehet síkbeli vagy térbeli Textília, nyomdai betűforma, étkészlet megjelenése, sakkfigurák, stb. FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Kizárási okok: a külső jellegzetesség kizárólag műszaki rendeltetés következménye a minta közrendbe, közerkölcsbe ütközik korábbi elsőbbségi mintaoltalomban részesülő mintával azonos megkülönböztetésére olyan megjelölést asznál, amely más korábbi Iparjogvédelmi vagy szerzői jogát sérti a PUE ben meghatározott állami felségjelet hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogtalanul használ olyan kitűntetést, jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet használ, amihez közérdek fűződik (kivéve, ha ezek csak a minta elemei) 26

FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM újdonság követelménye Az elsőbbség napját megelőzően a mintával azonos vagy attól csak lényegtelen részletekben eltérő formai kialakítású termék nem jutott nyilvánosságra (bárki számára hozzáférhető) egyéni jelleg követelménye Ha a minta az elsőbbsg időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Az összetett termék alkotóelemét képező mintát akkor kell újnak, egyéni jellegűnek tekinteni, ha: az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad rendeltetésszerű használat során látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek 27

FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Jogosult: szerző (alkotó) Szolgálati mintánál: munkáltató (hasznosítás esetén a szerzőnek díjat kell fizetnie) A bejenetés jogával szabadon rendelkezhet: el is adhatja Tartalma: kizárólagos hasznosítás Korlátai: magánhasználat, kísérleti célú vagy iskolai oktatási cselekmények ellen nem léphet fel FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Szolgálati és alkalmazotti minta: szolgálati minta: a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki a munkáltatót jogutódként illeti meg alkalmazotti minta: annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelezettsége lenne olyan mintát alkot mely munkáltatója tevékenységi körébe tartozik > az oltalom a szerzőt illeti, a hasznosításra a munkáltató jogosult s erre másnak is engedélyt adhat 28

FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Bitorlás minta bitorlása bejelentésnek vagy oltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át mintaoltalom bitorlása oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM 5 évig tart, max 4 alkalommal újabb 5 5 évre meghosszabítható Oltalom megszűnése lemondás megsemmisítés lejárat 29

FORMATERVEZÉSIMINTA OLTALOM Oltalomszerzés különböző útjai Nemzeti Nemzetközi Hágai Megállapodás Egyetlen bejelentéssel egyidejúleg több ország területére igényelhető oltalom Regionális oltalmi rendszer EU területén: közösségi formatervezésiminta oltalom egy eljárással egységesen keletkezik és szűnik meg a nemzetivel párhuzamosan működik van lajstromozás nélkül keletkező oltalom (3 év, kizárólag a szándékos másolás ellen jelent védelmet) VÉDJEGYOLTALOM Védjegy mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódádának előmozdítására szolgál Megkülönböztetés Minőség jelzése Reklámozás Tisztességes verseny és fogyasztóvédelem 30

VÉDJEGYOLTALOM Védjegy: nem termék vagy szolgáltatás, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölés egy szó, szóösszetétel (pl. Nokia) betű (pl. CNN) szám (4711 parfüm) ábra (VIVA Tv védjegye) kép sík vagy térbeli alakzat (pl. Unicum üvege) szín, színösszetétel (pl. magenta) fényjel, hologram hang (T szignál) fentiek összetételei (pl. McDonald s logo) VÉDJEGYOLTALOM Feltételek: Grafikai ábrázolhatóság A bejelentésben szereplő ábrázolása határozza meg a védjegyoltalom tárgyát Megkülönböztető képesség Nem rendelkezik vele, ha a fogyasztó ez alapján nem tudja azonosítani, hogy mely piaci szereplőhöz kötődik 31

VÉDJEGYOLTALOM Feltétlen kizáró okok: Nem lajstromozható, ha kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket a forgalomban valamilyen jellemző feltüntetésére használnak vagy amelyet az általános nyelvhasználatban szokásosan alkalmaznak (pl. csokoládé esetében az ÉDES) Kizárólag olyan formából áll, ami az áru jelegéből következik Közrendbe, köterkölcsbe ütközik Megtévesztésre alkalmas (árujegyzék összevetésével vizsgálja) Rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra Kizárólag állami felségjelből, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből, stb. áll VÉDJEGYOLTALOM nem állapítható meg, hogy jelen esetben a vörös csillag megjelenítése a mögöttes kommunista eszmékkel való azonosulást, illetőleg azoknak, mint saját politikai és erkölcsi felfogás megtestesítésének használatát jelentenék 32

VÉDJEGYOLTALOM Viszonylagos kizáróokok: Azonos áruk tekintetében korábbi védjeggyel azonos megjelölés Amit a fogyasztók összetéveszthetnek Eltérő áruk esetében a jóhírnevet élvező védjeggyel való azonosság vagy hasonlóság, ha ez sértené a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét, hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná Csak lajstromozott védjegyek lehetnek jóhírnevűek (érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri) VÉDJEGYOLTALOM Jogosult: lehet bármely személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság Lajstromozással keletkezik (hatálya visszahat a bejelentés napjára) Tartalma: kizárólagos használat 10 évig tart, de korlátlan alkalommal megújítható Megszűnése: Lemondás Lejár (megújítás nélkül) Törlés (ha nem is lehetett volna megadni) Tényleges használat elmulasztása (5 éven belül) Elveszíti megkülönböztető képességét (köznevesülés pl. Patyolat) Jogosult gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik 33

VÉDJEGYOLTALOM A védjegy árujelző funkciójából adódóan csak vagyoni jogosultságok kizárólagos jog arra, hogy árujegyzéken belül a védjegyként oltalmazott megjelölést árukon alkalmazza, felhasználja, a felhasználásra engedélyt adjon ill. mindenki más ettől eltiltson (akkor is, ha fennáll az összetéveszthetőség veszélye) VÉDJEGYOLTALOM A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők átszállás jogi személy jogutódja átruházás szerződéssel, az árujegyzék valamely résére is > a szerződés semmis, ha a fogyasztók megtévesztését eredményezheti megterhelhetőség jelzálogjog (írásba foglalt szerződés, védjegylajstromba bejegyzés) több jogosult: saját hányadával bármely jogosult rendelkezhet, de a többi jogosultat elővásárlási jog illeti meg minden jogosult önállóan is használhatja, társainak azonban részesedésük arányában megfelelő díj fizetésére köteles harmadik személyek részére használatra csak közösen adhatnak engedélyt költségek: a jogosultak részesedési arányukban viselik 34

VÉDJEGYOLTALOM Speciális védjegyfajták Együttes védjegy: a társadalmi szervezet, köztestület, egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól > az együttes védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás minősége, származása, egyéb tulajdonsága alapján különbözteti meg Tanusító védjegy: meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja nem szerezhet oltalmat ilyenre az a vállakozás, mely az árut előállítja, forgalomba hozza, a szolgáltatást nyújtja, vagy amely ezzel a vállakozással kapcsolatban áll VÉDJEGYOLTALOM Oltalomszerzés útjai: Nemzeti Nemzetközi Madridi rendszer Oltalmi ideje tíz év, megújítható Regionális: közösségi védjegyoltalom Tíz év, megújítható Ha egyetlen tagállam vonatkozásában kizáró ok merül fel, el kell utasítani 35

VÉDJEGYOLTALOM Védjegybitorlás védjegybitorlásnak minősül a jogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése kombinált (több elemből álló) védjegy bitorlása: nem az egyes elemek, hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása dönti el VÉDJEGYOLTALOM A megszűnés esetei: az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt a védjegyjogosult az oltalomról lemond a védjegyet törölték a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált Részleges megszűnés: csak az árujegyzékben meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkoztatásában kérnek megújítást 36

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA Célja: áruk megkülönböztetése Áru valamely földrajzi egységhez való kötődését jelzi Kollektív jogosultság: nemcsak a bejelntő használhatja, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen állítja elő, termeli, dolgozza fel a megjelöléssel ellátott terméket Fajtái: földrajzi jelzés: olyan földrajzi név, amelyet bizonyos területen előállított termékek megjelölésére használnak, ha azok jellemzője (minősége, hírneve) lényegileg a földrajzi származásnak tulajdonítható Eredetmegjelölés: a termékek hírnevének kialakulásában az adott földrjazi környezeten kívül az arra jellemző természeti és emberi tényezők is fontos szerepet játszanak (pl. tokaji bor) FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA Kizáró okok: Ha szokásos elnevezéssé vált (pl. Dijoni mustár mára már csak egy termékfajta) Relatív okok: ugyanazok, mint a védjegynél Lajstromozással keletkezik Korlátlan ideig tart! Jogosultaknak kizárólagos joga van a használatra, másnak nem adhatnak használati engedélyt! 37

MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA Védelemben részesülhet, ha eredeti: saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban Topográfia: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek melyek közül az egyik aktív és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése Lajstromozással keletkezik, tartalma: kizárólagos hasznosítás (ill. annak engedélyezése) Tíz évig tart (első nyilvános hasznosítás után két évvel már nem lehet igényelni) 1991. évi XXXIX. törvény 38