www.coe.int MI AZ EURÓPA TANÁCS? Az 1949-ben létrehozott Európa Tanács politikai szervezet, amelynek célja a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelme mind a 47 tagállamában. A Franciaországban, Strasbourg székhellyel mûködô szervezet tevékenységi területe szinte a teljes európai kontinenst lefedi. AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Bel g ium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság), Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Német ország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény ország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna. Magyar nyelvû kiadás: Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. www.europatanacs.hu Felelôs kiadó: Pappné Farkas Klára igazgató Nyomdai elôállítás: Porszinter Kft., Példányszám: 2000 2009. április
A MINISZTERI BIZOTTSÁG Az Európa Tanács alapértékeinek ôrzôje Az Európa Palota tanácskozó terme A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács döntéshozó testülete, amelynek tagjai a 47 tagállam külügyminiszterei, illetve Strasbourgba kiküldött állandó diplomáciai képviselôik. Megszabja a szervezet politikai irányvonalát, jóváhagyja cselekvési programját, valamint költségvetését. A Parlamenti Közgyûlés, illetve a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ajánlásai alapján meghatározza a végrehajtandó intézkedéseket. A PARLAMENTI KÖZGYÛLÉS A meghatározó politikai erô A Parlamenti Közgyûlés ülése Az Európa Tanács fô politikai mozgatóerejét jelenti a Parlamenti Közgyûlés. A 47 tagország nemzeti parlamentjeinek 636 küldötte és helyetteseik az elfogadásra elôterjesztett szövegeket vitatják meg. Ezek a dokumentumok, illetve ajánlások kijelölik a fôbb irányvonalakat a Miniszteri Bizottság, valamint a kormányok és a nemzeti parlamentek számára. A Közgyûlés kezdeményezett számos nemzetközi szerzôdést, amelyek hozzájárultak a páneurópai jogi környezet kialakításához.
A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK KONGRESSZUSA A helyi demokrácia védelmezôje A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülése A Kongresszus elôsegíti a hatalom decentralizálását a megfelelô szintekre. A 47 tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselôibôl áll. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlôdését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és a helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttmûködés helyi és regionális megvalósítását. A NEMZETKÖZI NEM-KORMÁNYZATI SZERVEZETEK KONFERENCIÁJA Létfontosságú kapcsolódás a civil társadalomhoz Az Európa Palota bejárati csarnoka A Konferenciának kb. 400 nemzetközi civil szervezet a tagja. Lényeges kapcsolatokat létesítenek a politikai döntéshozók és az állampolgárok csoportjai között, illetve a civil társadalmak véleményének adnak hangot az Európa Tanácsban. A civil szervezetek tapasztalatai és közeli kapcsolataik az európai állampolgárokkal jelentôs mértékben segítik a Tanács munkáját.
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA Az alapvetô szabadságjogok pártfogója Az Emberi Jogi Palota, Strasbourg A Strasbourgban ülésezô Emberi Jogok Európai Bírósága az Európa Tanács állandó igazságszolgáltató szerve, amelynek feladata biztosítani a nemzeti jogrendszerek és az Emberi Jogok Európai Egyezményének összhangját. Alapvetô szerepe felügyelni mindazon jogok tiszteletben tartását, amelyek védelmét az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosítja, és amelyhez az Európa Tanács 47 tagállama is csatlakozott. A Bíróság a szerzôdô felek számával megegyezô bíróból áll. AZ EMBERI JOGOK BIZTOSA Az emberi jogokra alapozott demokratikus kultúrák mozgatója Az Európa Palota Mariano González Beltrán Emberi jogok címû szobrával A Biztos független intézményt képvisel, amelynek feladata elômozdítani a tagállamokban az emberi jogok oktatását és befogadását, azok tiszteletben tartását, valamint a nemzeti jogrendszerek teljes és átfogó összhangját az Európa Tanács normatív joganyagával. A Biztos meghatározó szerepet játszik a megelôzô intézkedések terén. Eljár az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve más, szerzôdésen alapuló szervezetek által képviselt különféle ügyekben. A Biztos nem rendelkezik végrehajtó hatáskörrel.
Az Európa Palota bejárata A FÔTITKÁR A szervezet vezetôje A Parlamenti Közgyûlés választja öt évre. A Fôtitkár felelôs a tervezésért, az Európa Tanács cselekvési programjának stratégiai iránymeghatározásáért és a költségvetésért. Ellenôrzi továbbá a szervezet napi mûködését. Az Agora épülete EURÓPAI SZIMBÓLUMOK Az európai zászló kék alapon kört alkotó tizenkét csillag az európai népek egységét jelképezi. A csillagok száma nem változik, mivel a tizenkettô a teljesség szimbóluma. A jelképet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1955-ben fogadta el a Parlamenti Közgyûlés javaslatára. 1986 májusa óta az európai zászló az Európai Uniónak is hivatalos jelképévé vált. 1972-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága európai himnuszként fogadta el Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda prelûdjét Herbert von Karajan feldolgozásában. Célja nem az, hogy helyettesítse a tagállamok nemzeti himnuszait, hanem inkább hirdetni mindazon értékeket, amelyeket ezek az államok közösen vállalnak, és felmutatni a különbözôségekben rejlô egységet.
AZ EURÓPA TANÁCS 47 TAGÁLLAMA és tagságuk más nemzetközi szervezetekben ET-TAGÁLLAM EU EBESZ ENSZ Albánia Andorra Ausztria Azerbajdzsán Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Grúzia Hollandia Horvátország Írország Izland Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia ET-TAGÁLLAM EU EBESZ ENSZ Luxembourg Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság) Magyarország Málta Moldova Monaco Montenegró Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia San Marino Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Csak az Európa Tanács tagjait szerepeltetjük a táblázatban. Az Európai Unió valamennyi tagja elôször az Európa Tanácsnak vált tagjává. Angol nyelvû kiadás: The Council of Europe in the international arena A szövegért felelõs szerkesztõ és kiadó: Európa Tanács, Kommunikációs Igazgatóság, Strasbourg Szerkesztés: Közkapcsolati Fôosztály együttmûködésben a Külkapcsolatok Igazgatóságával Arculattervezô: Dokumentációs és Publikációs Szolgáltató Egység (DPDP) Európa Tanács, 2008. szeptember
AZ EURÓPA TANÁCS KÜLKAPCSOLATAI www.coe.int Az Európa Palota, Strasbourg A nemzetközi színtéren az Európa Tanács párbeszédet folytat: más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel: az Európai Unióval (EU), az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezettel (EBESZ), valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ); a nem-tagállamokkal (akik számára nincs lehetôség az Európa Tanács tagjává válni). Más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, azaz az Európai Unióval, az EBESZszel és az ENSZ-szel fenntartott kapcsolataiban az Európa Tanács figyelmet fordít arra, hogy a demokratikus és biztonságos Európa felépítésének közös célja érdekében folytatott cselekvések egymást kölcsönösen kiegészítsék. Kapcsolatait változatlanul az állam- és kormányfõk 2005 májusában Varsóban megrendezett harmadik csúcstalálkozójának irányelvei határozzák meg. A Varsói Nyilatkozat, valamint a Cselekvési Terv visszaigazolják az Európa Tanács európai színtéren vállalt szerepét, és meghatározzák alapvetô célkitûzéseit. Az állam- és kormányfôk kinyilvánították szándékukat, hogy biztosítani kell az Európa Tanács és a többi, egy demokratikus és biztonságos Európa felépítése iránt elkötelezett szervezet és intézmény egymást kiegészítô munkáját, egyben világosan kifejezték az Európai Unióval, az EBESZ-szel és az ENSZszel fenntartott kapcsolatok fontosságát. A sz el k
AZ EURÓPA TANÁCS KÜLKAPCSOLATAI: AZ EURÓPAI UNIÓ urg www.europa.eu Az Európai Parlament épülete, Strasbourg Az Európa Tanács és az Európai Unió (EU) együttmûködésének nagy múltja van, amelynek alapját a közös értékek védelme, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elvei jelenti. Mindkét szervezet számára hasznot hoz a másik erôs, illetve elônyös oldala: a tapasztalatok és a hozzáértés, miközben elkerülik a tevékenységük közötti felesleges átfedéseket. 2007 májusától a két szervezet által megkötött Egyetértési megállapodás új keretet teremtett az együttmûködéshez. Megerôsíti az Európa Tanácsnak az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia területén betöltött alapvetô szerepét, kihangsúlyozza a két szervezet jogi normáinak összehangolását az emberi jogok és alapvetô szabadságok tekintetében, valamint ösztönzi az Európa Tanácsot és az Európai Uniót az eddiginél is szorosabb együttmûködésre. Az eltelt tizenöt évben az Európa Tanács és az Európai Unió számos közös programot hajtott végre az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának elômozdítása érdekében, továbbá egy választóvonalak nélküli Európa perspektívájában foglalkozott az oktatást, az ifjúságot, illetve a szociális ügyeket érintô kérdésekkel.
AZ EURÓPA TANÁCS KÜLKAPCSOLATAI: AZ EBESZ urg www.osce.org Az EBESZ székháza, Bécs Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) saját módszereivel egyaránt a stabilitásra és a biztonságra törekszik Európában a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásával. A két szervezet közötti együttmûködés az eredményekre koncentrál, amely rendszeres, magas szintû találkozók, konzultációk és a minden szinten mûködô információcsere formájában valósul meg. Például az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) szorosan együttmûködik az Európa Tanács különféle szerveivel, mint a Parlamenti Közgyûléssel és a Velencei Bizottsággal. Az együttmûködési területek közé tartozik a terrorizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem és a választások megfigyelése. Mindkét szervezet az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése érdekében végzi munkáját, mivel ezek alapvetô feltételei a politikai stabilitás, a jó kormányzás, a gazdasági fejlôdés és a szociálisan fenntartható társadalmak kialakításának. Az Európa Tanács és az EBESZ együttmûködése jelenleg négy kiemelt területen összpontosul: a terrorizmus elleni harc, a nemzeti kisebbségek védelme, az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a tolerancia és az antidiszkrimináció kérdései.
AZ EURÓPA TANÁCS KÜLKAPCSOLATAI: AZ EGYESÜLT NEMZETEK écs www.un.org Az Egyesült Nemzetek épülete, New York Az Európa Tanács és az ENSZ hivatalos kapcsolatai 1951-ig nyúlnak vissza. Az Európa Tanács 1989 októberében megfigyelôi státuszt nyert el az Egyesült Nemzetek Közgyûlésében. Az ENSZ regionális partnereként az Európa Tanács rendszeresen részt vesz az ENSZ legfontosabb ügynökségeinek munkájában. Az együttmûködésnek biztos alapja van az alábbi területeken: az emberi jogok védelme, a rasszizmus, a diszkrimináció, az idegengyûlölet és intolerancia elleni harc, a kisebbségek védelme, a kínzás megelôzése, az emberkereskedelem és a nôk sérelmére elkövetett erôszak elleni küzdelem, a gyermekek jogainak védelme és erôsítése, valamint a kultúrák közötti párbeszéd. Az Európa Tanács szorosan együttmûködik az ENSZ Gyermekalapjával és a szervezet más szerveivel, beleértve a Menekültügyi Fôbiztos és az Emberi Jogi Fôbiztos Hivatalát, a Humanitárius Ügyek ENSZ Koordinációs Irodáját, az ENSZ Fejlesztési Programirodát, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságát és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Közös programok kidolgozása kezdõdött el a Civilizációk Szövetségével (AoC).
AZ EURÓPA TANÁCS KÜLKAPCSOLATAI: MÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS A NEM-TAGÁLLAMOK York Az EU-val, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel fenntartott kapcsolatain kívül az Európa Tanács rendszeresen érintkezik több mint 30 más nemzetközi szervezettel az egész világon, köztük a legnagyobb európai regionális tömörülésekkel. Ezek a kapcsolatok hatékony módot kínálnak az Európa Tanácsnak arra, hogy együttmûködést alakítson ki a nem-tagállam országokkal, s ezzel is elõmozdítsa a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elveinek érvényesülését. Öt ország: Japán, Kanada, Mexikó, az Amerikai Egyesült Államok és a Szentszék megfigyelôi státusszal rendelkeznek az Európa Tanács mellett. Az Európa Tanács nem-tagállamokkal kialakított, gyakorlati alapú és minden kontinensre kiterjedô kapcsolatai lehetôvé teszik a szervezet cselekvési terének világméretû kiszélesítését. Több mint 45 nem-tagállam csatlakozott az Európa Tanács egyezményeihez, illetve tagként, megfigyelôként vagy résztvevôként társultak a részleges megállapodásokhoz, amilyen a Velencei Bizottság vagy a mediterrán térség kérdéseivel foglalkozó Észak-Dél Központ. Az Európa Tanács jogi eszközeinek kidolgozása mindinkább az érdekelt nem-tagállamok részvételével folyik.
Az Európa Tanács a nemzetközi színtéren