Egészséges életmód lehetséges alternatíva, vagy sem?

Egészséges életmód lehetséges alternatíva, vagy sem? Immár évtizedek, ha nem száz éve legalább visszatérő probléma mind az egyének, közösségek, de a mindenkori kormányzatok, - a népegészségügy - szintjén is az egészséges életmódra történő törekvés, mely abból a felismerésből fakad, hogy életmódunk erős kívánnivalót hagy maga után, következményeivel együtt, melyeket sommásan civilizációs betegségeknek hívunk. Mindebből két dolog következik, egyrészt amióta egyáltalán modern civilizáció létezik, a probléma fennáll, másrészt teljesen mást jelent az úgynevezett egészséges élet a fejlett/fejlődő, feltörekvő társadalmakban, ahol túltermelés, túlzott kalória bevitel, a mozgásszegénység, a javak elherdálása, azaz a jólét a jellemző, és mást a világ szegény országaiban, ahol az alultápláltság, éhezés, fehérjehiány, a tiszta ivóvíz nélkülözése, járványok és az ebből eredő, számunkra ismeretlen betegségek fennállása a mindennapi probléma. Az egészséges életmód igénye valójában az emberek többségében megvan, de az ehhez vezető út, nem beszélve permanens megvalósítása óriási nehézségekkel jár, melynek elsődleges okait a brain -ben, azaz fejben kell keresnünk. A felismerés, mármint hogy nem élek egészségesen, nem eszem egészséges kosztot, hogy nem mozgok eleget, vagy semmit, könnyű, a megvalósítás rendkívül komplex és nagyon nagy erőfeszítésekkel jár. Ugyanis ha csak én törekszem maximális energiákkal az egészséges életmód felé, akkor zárvány leszek a családban, a mikrokörnyezetemben, a társadalomban. amennyiben egyúttal körülöttem mindenki ellenkező irányban megy, azaz ellenkezőleg él. Energiáim előbb-utóbb kimerülnek, ugyanis, mint társas lény, nem kapok másoktól pozitív megerősítést, azaz nem igazoljuk oda-vissza azokat a tendenciákat, melyek a helyes irányba vezetnek, és segítenek a szemlélet és gyakorlat stabilizálásában. Tehát a legfontosabb sarokkövek: - Akarni kell a változást és a változás megtartását, azaz az új életstílust, életmódot, és nem hónapokra, 1-2 évre, de az egész élettartamra, mely ez által garantáltan hosszabb lesz. Ez tehát az egyéntől függ. A hedonista vallja, hogy inkább éljek jól, még ha rövidebb ideig is, de ne szenvedjek az egészségért. Lehet választani. - Legyen motiváció nem csak egyéni, de társadalmi szinten is, hogy az egészségesen élő, és valóban egészségesebbnek bizonyuló állampolgár jutalmat kapjon. Olcsóbb legyen a biztosítása, engedmények különböző területeken, a nem dohányzó, a rendszeresen tréningező, az igazoltan fogyó kedvezményekben részesüljön. - Fentieket szó szerint aprópénzre váltva, legyen preferált az egészséges élelmiszerek széles köre, és ezzel szemben legyenek drágábbak a köztudottan egészségtelen ételek. - Minden szinten el kell érni a környezetben, a családban, munkahelyeken, a társadalomban az egészséges életmódra törekvő, azt folytató emberek pszichés és kölcsönös támogatását, elismerését. - A legkevésbé szimpatikus, - szakítani kellene a hagyományos magyar konyhával, - no azt már nem. Ameddig ez a válasz, a fentiek elérése csupán vágyálom. Amin nem tudunk változtatni, a genetikánk, a nemünk, az éppen aktuális életkorunk. A genetika legalább 60 %-ban meghatározzák életünket, a lefolyását, a manifesztálódó betegségek jelentős részét, az élettartamot. Ezen változtatni ma még nem lehet, a jövő határtalan, mert szóba jöhet a fogamzást követő néhány napos embrióból vett sejt

genetikai anyagának analizálása, és annak az embrió kezdeménynek a beültetése a méhbe, amelynek legminimálisabb a genetikai terheltsége. Ez ma még nem etikus, mert nem mindenki számára hozzáférhető. Nembeszélve arról, hogy így az utód nem egy örömteli szexuális együttlét következménye, azaz a véletlen, a Jóisten misztériuma, egyfajta teremtés, hanem lombikban születik. Marad a korai felismerés, a végletekig kóros genetikai konstellációkat maga a nő szervezete megoldja, mert abortálja a genetikailag lehetetlen, vagy súlyosan sérült magzatot. A többi esetben ultrahanggal időben fel kell ismerni a genetikai abnormalitásokat, és az anya/szülők kezébe adni a döntést, hogy ennek ellenére akarják-e utódjukat, vagy sem. A szorosan vett genetikai kezelés ma még nem lehetséges, az őssejt terápia speciális, de mára már egyre szélesebb körben adott lehetőség, erős fenntartással a kínai, ukrán és a többi őssejt-terápiát illetően. Persze a szülői késztetés érthető. Mikor romlott el az ember? Két etap is tetten érhető: legalább 10000 éve, amikor meggyökereztette az első búzafélét, és amikor megfejte az első vadkecskét. Azaz, az önfenntartás a gyűjtögető, vadászó életmóddal már nem volt megoldható, vagy azért, mert nem volt annyi begyűjthető, vagy vadászható ételnek való, vagy azért, mert az az enyém. Bejött a tej, mármint tehén, kecske, és más emlősállat teje, mely az ő utódjuknak való, de nem nekünk. Nagyon rossz az állati tej - pl. a tehéné - glikémiás indexe, azaz pillanatok alatt felszívódik belőle a cukor, rapid módon megemeli az inzulin szintet, mely azonnal serkenti az inzulin-szerű növekedési faktor /IGF-1/ termelődését a májban. Mint ahogyan neve mutatja, egyfajta növekedést hoz létre, a zsírszövetben, de a testsúlyban is. Az állati tej tehát egészségtelen, valójában betegség előidéző faktor, fogyasztása enyhén szólva is kerülendő. Ami viszont javasolandó, a végtermék, a sajtok garmadája. A fermentációk eredményeként benne káros fehérje, cukor és egyéb rossz anyag már nincs. Itt említjük meg a takarékos gének teóriáját, mely szerint van bennünk olyan genetikai konstelláció, - sőt csak azok az eleink éltek túl, és hoztak létre minket, akik rendelkeztek efféle génekkel, - amely segített elraktározni jobb időkre a kalóriát, mert nem volt adott naponta a CBA, vagy a szupermarket, azaz a mamut, vagy az őstulok. A másik kártékony ételféleség a búzafélék gluténje, mely nagyon sok betegség, az elhízás, de immun-autoimmun kórformák elindítója is, nem beszélve a lisztérzékenységről, mint betegségről. Tehát csakis gluten mentesen kellene táplálkoznunk, amire ma már bőven lenne lehetőség. A második tragikus etap az 1860-s évekre tehető, amikor is megjelent az áldásos göz, mint energia és munkaeszköz, azaz a gőzhengermalmok, melyek már tonnaszámra ontották a finomlisztet, és megjelent a nagyüzemi cukor előállítás. Ettől az időszaktól számítható a kövérség, a zsíranyagcsere zavarok, a magas vérnyomás, szívinfarktusok és gutaütések elterjedése, a dohány, elsősorban a cigaretta széleskörű társadalmi elfogadottsága, nyilván a jóléti államokban és emberek körében. A folyamat exponenciális, azaz egyre emelkedő tendenciájú folyamat, mely természetesen ma is tart. A cukorbetegek száma a világon kifejezett emelkedést mutat, már ami a 2-s felnőttkori, elhízással járó típust illeti, évtizedek múlva akár 300-600 millió is lehet. Hála a modern gyógyszereknek, eszközös eljárásoknak, a magas vérnyomás jól kezelendő, a szívinfarktusos betegek esélye jelentősen javult, a diabetes többé-kevésbé karban tartható, de ne csapjuk be magunkat, - ez mind a következmények kezelése óriási pénzügyi ráfordításokkal, nem megelőzés, ami a leghatékonyabb lenne. Nem beszélve a rokkanttá válásról, mely, mint állapot, fényévnyire van az egészséges életmódtól és állapottól. Ma egyre többet hallani a génkezelt növényekről, kukorica, szója és társai. Egyelőre Európa tartózkodó, néhány kivételtől eltekintve, hazánk egyértelműen elutasító. Tény

ugyanakkor, hogy a legtöbb növényünk és állataink többsége valamiféle génbefolyásolás, nemesítés, oltások, de nem durva génmódosítások következményei. Hatásait, esetleges negatív következményeit nem ismerjük még, hiszen az idő rövid, de annyi tény, amit megeszünk és egészséges a gyomor-bélrendszerünk, - minden lebomlik építőköveire, és felszívódva szervezetünk építi újjá belőle, már amit ő akar. A másik igen jelentős tényező egészségünkre, a környezet, illetve negatív hatásai. Miután ipari, technikai miliőben, motorizációban és modern vegyiparral áldott társadalomban élünk, környezetünk olyan, amilyen, de nem biobarát. Minden, amit megeszünk, megiszunk, amit beszívunk, ártalmakkal, vegyi anyagok maradványaival terhelt: peszticidek, azaz növényvédő szerek maradványai, nem beszélve az egykori DDT nyomairól zsírszövetükben, a légkör szennyeződése, a talaj fertőzöttsége, az ivóvizeink, tele kémiai maradványokkal, az ösztrogén lebomlási termékeivel, melyek a fogamzásgátlók nyomai, a hústermékek, melyek ugyan kis mennyiségben, de tartalmazzák az antibiotikumok molekuláit, a műanyagokat, az ételízesítőket, adalék anyagokat, - összefoglalóan dizruptorokat. Ebből következik, hogy nincs bioétel, csak közel bio. Amit mi magunk megtermelünk, nem becsapva önmagunkat, de a vizet így is vesszük valahonnan, a föld meg adott a korábbi vegyi nyomokkal. Előbbiekkel kapcsolatos a szoptatás időtartamának kérdése. A jót akaró, de badar anya akár 2-3 évig is szoptatja gyermekét, így a gyermek már megeszi az ételt a fenti dizruptorokkal, amit az anyag ugyancsak elfogyaszt, és átad a tején keresztül a kicsinek, ezáltal kétszeresen is terheli a szervezetét a környezeti ágensekkel. Tudomásul kell venni: a gyermek vagy szopik, vagy eszik. Az előbbiekből következik, hogy a jobbléti társadalmakban a luxus kalóriáknak, no meg a motorizációnak köszönhetően az elhízás számottevő társadalmi jelenség. Nem véletlenül, az Egyesült Államokban él a legtöbb kövér ember, de Kína már törekszik utána, mint feltörekvő, egyre gazdagabb társadalom. Többféle típusa létezik, igenis van genetikai hajlam, de természetesen rengeteg környezeti tényező is. A vérzsírok ugyan rendkívül fontosak, de azért jelentőségük erősen eltúlzott, ugyanis pl. a koleszterinszabályozás is genetikailag programozott. Azaz nem kezelendő bárkiakárki, akinek magasabb a koleszterin szintje. Persze aki már megélte akár szívinfarktusát, akár koszorúér tágítását, vagy gutaütését, akár alsóvégtagi érszűkülete van, a kezelés már poszt-vesztam történik, azaz eső után köpönyeg. Itt már kötelező a sztatin terápia, a lényeg, újból és újból ismételve, a megelőzés lenne. Sokat hallani a telített és telítetlen zsírsavakról, az arány a telítetlen javára kell eldőljön, és ha már zsír, akkor az ősrégi magyar mangalica árnyalattal jobb, ugyanis az arány a telítetlen zsírok javára tolódik el. A margarinok azért egészségtelenek, mert senki sem látott növényi zsírt, szemben az állatból lecsöpögő zsírral. Azaz, hogy margarin legyen a növényekből, egy sor kémiai eljárásnak vetik alá, melynek kapcsán olyan zsírféleségek, úgynevezett transzzsírok jönnek létre, melyek aztán tényleg vadidegenek az emberi érrendszer számára, és mint a mágnes, le is tapadnak az érfalakra/falakba. A legújabb magyar hatósági rendelkezés szerint az ételekben, margarinokban 2 % alatt lehet a transzzsírok aránya. Az elhízás önmagában rendkívül sokféle betegség előidézője lehet, így magas vérnyomás, cukorbetegség, érbetegségek, szívinfarktus, gutaütés, és bármennyire hihetetlen, rosszindulatú daganatok is gyakrabban fordulnak elő kövéreknél. Szokás beszélni szakmánkban a rizikó faktorokról, ezek a szív-érrendszeri betegségek legfőbb előidéző tényezői: A. Nem változtathatók: kor, nem, genetika, már lezajlott betegségek

B. Változtathatók: életmód, testsúly, mozgáshiányság, dohány, magas vérnyomás, /részben/vérzsírok, vércukorszint/cukorbetegség felnőttkori típusa, környezet, táplálkozás, és még egy csomó rizikótényező, amiből egyre több van. Cukorbetegségről néhány sor: 1. típus, vagy gyermekkor-fiatalkori forma, ami többnyire immunogén eredetű, teendő ellen nincs, - talán az időben elkezdett és megfelelő dózisú D3 vitamin bevitel már a terhesség alatt, majd azt követően, folyamatosan, - csak kezelés. 2. típus, vagy felnőttkori forma, aminek előzményében az eddigi fentebb említett szinte összes tényező fellelhető. Kezelése, az egészséges élet kitűzésének programja, leginkább testsúlycsökkentés, és mozgás. Ha ennek ellenére még fennáll, kezelés gyógyszerekkel. Az önmérgezéseknek a mai társadalomban már számtalan típusa létezik: Dohányzás, következményei eklatánsak, tüdőtágulat, hörghurut, krónikus légzőszervi betegség, de az érelmeszesedés és természetesen a daganatok, mindenekelőtt a hörgőrákok is ide sorolandók. A passzív dohányzás is rendkívüli módon káros, ugyanúgy, mintha az illető, aki elszenvedi, dohányozna. Terhes nő, de még a gyermeket akaró párok se dohányozzanak. Alkohol: közismertek a káros hatások, az antiszociális magatartáson át a családok széthullásáig, az erőszakig, de természetesen az illető leépüléséig és alkoholos gyomorhurutjáig, májzsugorjáig. Ennek ellenére a mérsékelt alkoholfogyasztás jótékony hatású, elsősorban a szív-érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából. Mára már tény, hogy a valós függőség, az alkoholizmus is visszavezethető genetikai tényezőkre. Várandós nő egy gramm alkoholt se fogyasszon! Drogok: nincs jótékony drog, mindegyik pusztítja a szervezetet, idegsejteket, és változó függőséget alakít ki. Egyes, főleg nagy fájdalommal járó daganatos betegségekben nyugaton, egyes államokban a marihuána már engedélyezett gyógyászati célból. Egyéb függőségek: egyelőre marginális jelenségek, mint játékszenvedély, munkamánia, kezelésük indokolt lehet. Daganatok, mint a ma 2. helyen álló halálozási okok, a szív-érrendszeri betegségeket követően: jó és rosszindulatúak, keletkezésük ma sem ismert, de tény, hogy több év, évtized alatt erősödnek meg, miután legyűrik a szervezet immun/daganat elleni védekezését. Létrejöttük, fejlődésük, szóródásuk magyarázatára több elmélet létezik. Keletkezésükben benne van az elmúlásuk, miután öngyilkos jelenségek, hiszen a terjedésükkel megölik a gazdaszervezetet, amiben keletkeztek, és ami táplálja őket. Ez egyfajta filozofikus ellentmondás, amit még nem sikerült feloldani. A genezisük oka sokrétű, nyilvánvaló genetikai tényezők, a két szülői allél milyensége, a kettős ütés elmélete, amikor az egyik gén allélje már eleve kórosan örökölt az egyik szülőtől, a másik allélben az élet során keletkezik ugyanazon a helyen DNS változás, azaz pont mutáció. Így már a kóros allélt nincs mi kompenzálja, mert a másik allél is kórossá vált. De a kóros UV /ultraviola/ sugárzás, a Rtg és egyéb sugárzások, egyes gyógyszerek, a dizruptorok, és így tovább. Kiemelkedő szerepe van a szabad gyököknek, melyek a szervezetünkben is keletkeznek, van is feladatuk, a káros anyagok megkötése, eliminálása, de sajna nagyobb mennyiségben magát a szervezetet, így az öröklési sejtmag anyagot, azaz a DNS-t is károsítják. Jelenleg a korai szűrés lehetősége van a kezünkben, a végleges kiiktatás a bevezetőben említett embrió beültetés előtti genetikai szűrés lenne az idők távlatában. Ma már ugyanakkor vannak olyan genetikai tesztek, amelyek nagy valószínűséggel jelzik a bekövetkezendő bajt, így már megelőzően lehet védekezni, pl. a mellrák bizonyos típusaiban, ahol mindkét

mell előzetes eltávolításával a betegség bekövetkezése megelőzhető, vagy egyes vastagbél rákok vonatkozásában. A módszer eredményes, még akkor is, ha vitatható. Fogyókúrák: az egyik legvitatottabb terület manapság az egészség megőrzése, a betegség megelőzés területén. Szokták mondani, nem kell meghízni, és akkor nem kell fogyókúrázni. A mondás egyszerű, a megvalósítás iszonyatosan nehéz. Ugyanis az evés öröm, szó szerint, endorfinokat, belső megelégedettség - hormonokat szabadít fel. Ezért nehéz a fogyókúra, és ezért is lehet oly sok kudarc. A buta fogyás a gyors eredményre törekvés, rövid idő alatt. Minél inkább gyötörjük magunkat, annál inkább a szervezetünk úgy érzi, hogy az életére törünk. Azaz védekezik, pszichoszomatikus betegségeket, panaszokat, fekélybetegséget, kedélyváltozást provokál, csakhogy kényszerítsen a fogyókúra feladására. Ez többnyire sikerül is, hiszen jön a hízás, azaz a jojó effekt. Az értelmes fogyás lassú, alattomos, hogy a szervezet létfenntartási ösztönszisztémája észre ne vegye. Szinte kilopjuk a kilókat a szervezetből, havonta 1,5 2 kg-t, ami, hihetetlen, de évente 18 24 kg-t jelent. Minél lassabb a folyamat, annál inkább kevésbé hajlamos, hogy visszajöjjön a korábbi súly. Csak ez már életmódváltást, konzekvens étrendet, mellé mozgást igényel. Ugyanis mozgás nélkül a fogyókúra nem teljes és nem fiziológiás, azaz nem élettani. Gyógyszerek és fogyás: ma már csupán egy gyógyszerünk van, ugyanis a Reductil nevűt az Unió felfüggesztette nyugati badar kihágások miatt, - nem az előírt dózisban, nem kezelt cukorbetegek, nem rendezett magas vérnyomással élők is szedték, így több lett a gutaütés, szívinfarktus, igaz nem halálos szövődmények, de ez elég volt a döntéshez. Magyarországon semmiféle káros következmény, mellékhatás nem jelentkezett, de ez, lévén Unió, - semmit sem befolyásolt. Maradt a Xenical, melynek sok a mellékhatása, okosan szedve ez minimalizálható. A zsírfelszívódást akadályozza meg, így a szervezet kénytelen a saját zsírtömegét bontani az energiafelhasználáshoz. Néhány szó a vitaminokról és egyéb fontos anyagokról: mindenekelőtt a D3 vitamin, mely valójában hormon. Szerkezete ugyanolyan, mint a nemi, vagy mellékvesékben keletkező kortikoid hormonoké. Ma már tudott, hogy immunvédelmet erősít, kivédhet bizonyos autoimmun betegségeket, ugyanakkor daganat ellenes hatása is van. Nem feledhetjük, hogy a csontanyagcserében alapvető fontosságú. Napi dózisa évtizedeken át legalább 3000 E kell legyen. Ez csupán pre-vitamin, a bennünk lévő raktárból a vesénk állítja elő naponta a szükséges aktív vitamint. Természetes forrás a napfény, de nem a szolárium, melytől mindenkit óvnunk kell, ugyanis döntően UV A frekvenciát sugároz, ami barnít, a bőrt öregíti, ráncosítja, még bőrtumor generáló hatása is van. Ezzel szemben a D vitamin az UV B sugárzás hatására keletkezik, amit a Napból nyerünk természetes úton a tápanyagokkal bevitt, sokkal kisebb mennyiségű D vitamin mellett. Q 10, ma divatos kiegészítő, orvosilag elsősorban szívizom gyengeségben, szívtágulásban jön szóba kiegészítő terápiaként, a rosszindulatú ritmuszavarok, hirtelen szívhalál kivédésére. Ártani nem lehet vele. Szelén: egyre hangsúlyosabb a szerepe, Szelén hiányosak vagyunk, ez pedig kell a nemi, különösen a hereműködéshez, de létfontosságú a megfelelő pajzsmirigy működés szempontjából is. Napi dózisa 100 ug kell legyen, ez még biztosan nem túladagolás. Jód: fontos a pajzsmirigy megfelelő működése szempontjából, hiszen a pajzsmirigy hormonok Jódot tartalmaznak. A kellő jódellátottság szükséges a megfelelő anyagcsere sebesség biztosításához, normál hormontermeléshez, a teherbe eséshez, de a magzat, majdani gyermek értelmi képessége kifejlődéséhez is, a kellő IQ létrejöttéhez. A Jód drámai hiánya kreténizmushoz vezet /hülye/. Ma már

Magyarországon nincs veleszületett kretén, mert egyrészt vigyázunk a terhesség alatti megfelelő pajzsmirigy hormon ellátottságra, másrészt évtizedek óta az újszülötteket szűrik 3 napos korban sok mindenre, egyebek között csökkent pajzsmirigyműködésre is. Az egészséges élethez rengeteg dolog szükséges, leginkább a mozgás, ami eleinket éltette. Több 10000 évvel ezelőtt vagy azért futottak, mert el akarták kapni a zsákmányt, vagy azért, hogy ők ne legyenek zsákmányok. Mára ebből a szempontból /is/ degenerálódott az ember, alig mozog. Az egészséghez mára nem is kell futni, vagy kocogni, elég, ha legalább napi 30-45 percet járkálunk, de sietősen. Akár gyalog megyünk be a munkahelyünkre és térünk haza, ez már elég lenne. Étkezésben a közel, vagy teljes egészében a paleolit étrend a kívánatos, amit az ősember evett, azaz: hús, zsírok, legfeljebb sajtok, magvak, zöldségek, gyümölcsök, némi kis mennyiségű alkohol, - mások szerint a mediterrán típusú étrend. Természetesen az élethez hozzátartozik a pszichés stressz is, ezzel együtt fejlődtünk ki. A stressz természetesen jótékony kell legyen, ellenkező esetben nem építő, test-és én megerősítő hatású, hanem romboló, betegség előidéző. Az egészség még ma is ép testben ép lélek. Mi is a hosszú élet titka. Nem tudjuk, de nyilván a jó genetika, és az egészséges életmód. Fordított arány áll fenn a szívütés és vérnyomás mértéke és az élettartam között. Azaz minél alacsonyabb a vérnyomás /bizonyos határig/, és minél alacsonyabb a pulzusszám, annál hosszabb élettartamú az élőlény. Az elefánt és a teknősbéka ebből a szempontból előttünk járnak, matuzsálemi kort érnek meg. Visszakanyarodva a genetikához, ma már tudjuk, hogy a sejtosztódások száma véges és ezt a telomerek hossza szabja meg. Ezek olyan molekula szakaszok, melyek a gének végén találhatók, és ezek is kettéválnak az osztódás során. Miután a végeken vannak, védik a géneket, a kromoszómákat az osztódási károsodások ellen, mert inkább a végeken ők károsodnak. A telomeráz enzim javítja őket, de a mechanizmus kimerülő, véges, ezáltal egyszer csak nincs tovább. Akkor mi magyarázza a kis tengeri élőlény, a Hydra magnipapillata életkorát. Állítólag 1000, akár 1400 évig is eléldegélnek, de csak öt százalékuk. Kutatják, hogy mi e hosszú élet titka, nyilván nem a telomerek, és főleg, miért csak 5 százalékuk képes erre? Ennek kiderítése még a jövő tudományának feladata, bízzunk, hogy megérjük. Addig is éljünk egészségesen! Keszthely, 2O14. O3. 28. Dr. Nyárádi Attila főorvos belgyógyász, kardiológus és endokrinológus szakorvos