A Szentgotthárd és Térsége Iskola Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Általános Iskolája Diákönkormányzata Szervezeti és működési szabályzata
Tartalom Bevezetés... 4 I. Jogszabályi keretek... 5 II. A DÖK szervezeti és működési szabályzatának személyi és területi hatálya, érvényessége, módosítása... 5 III. A DÖK működési feltételei... 5 IV. Általános rendelkezések... 6 V. A DÖK jogai, kötelességei... 6 1. A DÖK jogosítványai:... 6 1.1. Döntési jogkör... 6 1.2. Véleményezési jogkör:... 7 1.3. Javaslattételi jogkör:... 8 1.4. Egyetértési jogkör... 8 1.5. Kezdeményezési jogkör:... 8 1.6. Egyéb jogok:... 8 2. A DÖK kötelessége:... 8 VI. A diákönkormányzat tagjai... 9 1. Tagsági viszony létrejötte:... 9 2. A DÖK tagok jogai és kötelességei:... 9 2.1 A DÖK tagjának joga, hogy:... 9 2.2 A DÖK tagja köteles:... 9 VII. A diákönkormányzat szervezeti felépítése... 10 1. A DÖK felépítése:... 10 2. A DÖK feladata:... 10 3. A DÖK vezetősége:... 10 4. A DÖK elnökének feladatai:... 11 5. A DÖK elnökének helyettese:... 11 6. A titkár feladata:... 11 7. A Diákönkormányzat Munkáját Segítő Felnőtt... 11 VIII. A diákönkormányzat működési rendje... 12 1. A DÖK munkaterve:... 12 2. Az ülések:... 12 2.1 Az ülés vezetése:... 13 2.2 A DÖK a döntéseit hozhatja:... 13 2.3 A jegyzőkönyv:... 13 IX. DÖK gazdálkodása... 14 2
X. Képviselet, kapcsolattartás... 14 XI. Az SZMSZ nyilvánossága... 14 XII. Záró rendelkezések... 15 XIII. A SZMSZ jóváhagyása... 15 3
Bevezetés A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezekkel a jogokkal, eredményes, sikeres szervezet lesz. Diákönkormányzat: tanulók, tanulóközösségek és diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére létrehozott érdekképviseleti szervezet. A diákönkormányzatot csak és kizárólag diákok hozhatják létre, s kizárólag ők lehetnek a tagjai. Ez a szervezet a diákok érdekeinek szószólója és közvetítője. Ahhoz, hogy a diákönkormányzat megfelelően működjön, elengedhetetlen, hogy a diákok ismerjék és alkalmazni tudják a tanulói és a diákönkormányzati jogokat. A jogok ismeretén túl tisztában kell lenni azzal is, melyek a diákönkormányzat feladatai az iskolában. Elsődlegesen az érdekképviseleti, jogvédelmi funkció kell, hogy érvényesüljön, (ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában), de fontos a diákönkormányzat szabadidős programszervezési, közösségszervezői tevékenysége is. Ezeken kívül - ideális esetben - a DÖK mint szervezet, gazdálkodik különböző erőforrásaival: saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide. A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével. Jelen Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata nem ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal, az iskola SZMSZ-ével és házirendjével. Kijelentjük, hogy a DÖK politikailag semleges, nem elkötelezett egyetlen világnézet, vallás mellett sem; működése, jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása során messzemenően érvényre juttatja az egyenlő bánásmód elvét (diszkriminációmentes). 4
I. Jogszabályi keretek 1. a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 2. 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 3. az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és az Intézmény házirendje II. A DÖK szervezeti és működési szabályzatának személyi és területi hatálya, érvényessége, módosítása 1. Személyi hatálya: minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák. 2. Területi hatálya: az iskola székhelye 3. Érvényessége: a DÖK a Szervezeti és Működési Szabályzatát a felnőtt segítő (pedagógus) közreműködésével készíti elő, majd a választó tanulók közösségének elfogadása után a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. Módosítása: évente egyszer az SZMSZ-t felül kell vizsgálni, indokolt (például jogszabályi változás, az iskola belső jogi normáinak változása) esetben évente többször is. A rendkívüli eseteknél a módosításhoz a DÖK-gyűlés 2/3-os többsége szükséges. 5. Az SZMSZ módosítására a személyi hatályban meghatározott körből bárki nyújthat be javaslatot, ehhez azonban az osztályképviselők 2/3-os többsége szükséges. III. A DÖK működési feltételei 1. A DÖK működési feltételeit a fenntartó biztosítja. 2. Az Intézmény a fenntartó által rendelkezésre bocsátott keretek között biztosítja azt, hogy a DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhassa az Intézmény helyiségeit, berendezéseit úgy, hogy az Intézmény működése és a DÖK igényei összehangolhatók legyenek. 3. Az intézményegység-vezető biztosítja, hogy a DÖK üléseit a rajz teremben tartsa. 4. A DÖK a működéséhez szükséges forrásokat pályázati, vagy más úton elnyert eszközökkel is biztosíthatja. 5. A DÖK élén szavazati többséggel megválasztott DÖK vezetőség áll. 5
IV. Általános rendelkezések A DÖK feladat -és hatáskörét a 2011.évi CXC köznevelési törvény határozza meg. 1. A diákönkormányzat legfőbb feladata, hogy tagjainak érdekét képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, kiemelten: a Házirendben, Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott jogokra, kötelezettségekre, a DÖK diákképviselettel kapcsolatos jogaira 3. A diákönkormányzat tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is: sportélet kulturális programok szervezése, lebonyolítása iskolai DÖK faliújság, hirdető ( B épült) iskolarádió működtetésében való részvétel papírgyűjtés segítése rendezvények berendezése, lebonyolítása ünnepi műsorok berendezése, előkészítése, lebonyolítása DÖK nap szervezése 4. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a DÖK készíti elő, vizsgálja felül. Az SZMSZ-t a DÖK tagjai fogadják el, majd a tantestülethez kerül jóváhagyásra. V. A DÖK jogai, kötelességei 1. A DÖK jogosítványai: 1.1. döntési jog, 1.2. vélelmezési jog 1.3. javaslattételi jog, 1.4. egyetértési jog, 1.5. kezdeményezési jog, 1.6. egyéb jogok. 1.1. Döntési jogkör A DÖK döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményezési jogával a DÖK ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a DÖK döntésére nézve nem kötelező.) A DÖK joga, hogy döntsön: saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, 6
az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszer /iskolaújság, iskolarádió, stb./ létrehozásáról és működtetéséről A DÖK a fentieken túl dönthet: munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, külső segítők felkéréséről, szövetségekhez való csatlakozásról, pályázati anyag beadásáról. 1.2. Véleményezési jogkör: A DÖK véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. A DÖK az alábbi ügyekben élhet véleményezési jogával: az intézmény működésének és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatban, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) biztosítása kérdésében, a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban, a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjével és formáival kapcsolatban, a tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmező intézkedések formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésének, használati joga megvonásának meghatározásában, ha az oktató- nevelő intézmény szervezeti és működési szabályzata tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdést rendez, a tanulók helyzetéről készült beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, a napközis elhelyezés iránti kérelem elbírálási elveinek megállapításakor, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, a könyvtár működési rendjének meghatározásakor, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai munkaterv elkészítésénél, fegyelmi eljárás esetén, a választható tantárgyakról készült tájékoztató elfogadásáról, Továbbá a diákönkormányzat élhet véleményezési jogával a fenntartó felé az Intézmény: megszüntetésére, 7
átszervezésére, feladatváltozására, nevének megállapítására, az intézmény vezetőjének megbízásával, illetve a megbízás visszavonásával kapcsolatban hozott döntések előtt. 1.3. Javaslattételi jogkör: A DÖK javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik. 1.4. Egyetértési jogkör A DÖK egyetértési jogköre azt jelenti, hogy a DÖK egyetértése nélkül nem hozható döntés. Amennyiben a DÖK adott döntési javaslattal nem ért egyet, a döntés nem hozható meg. Amennyiben a DÖK álláspontja eltér a nevelőtestület véleményétől, akkor egyeztető tárgyaláson a DÖK elnöke, illetve a képviselő pedagógus köteles részt venni. a Házirend elfogadásakor és módosításakor az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor (amennyiben van ilyen) az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározása előtt. 1.5. Kezdeményezési jogkör: A DÖK - a fenntartó egyetértésével - kezdeményezheti a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel. A DÖK kezdeményezheti továbbá nevelőtestületi értekezlet összehívását. 1.6. Egyéb jogok: A DÖK további joga, hogy: igénybe vegye pedagógusok, más felnőtt személyek segítségét, a DÖK nevére érkezett küldeményeket bontatlanul megkapja, az országos diákparlamentbe küldötteket válasszon és küldjön. 2. A DÖK kötelessége: a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az iktatástól (iktatás hiányában a kézhezvételtől) számított harmincadik napot követő ülésén meghozza, biztosítsa a tanulónak a DÖK tevékenységében való közreműködés lehetőségét, a korábban részletezett feladatait ellássa. 8
VI. A diákönkormányzat tagjai 1. Tagsági viszony létrejötte: 1.1. A DÖK-öt az osztályokba tartozó tanulók alkotják. 1.2. A DÖK tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, egyénileg vagy választás útján csatlakozott diákok. 1.3. A DÖK tagjait a tanulóközösségek egy évre választják (közösségenként 2 fő), általános, titkos és egyenlő választójog alapján, egyszerű szavazattöbbséggel. A szavazást a tanév kezdetekor az osztályfőnök vezetik le szeptember 15-ig. 1.4. A DÖK tagságot a belépési nyilatkozat aláírásával kell igazolni. A DÖK tagság megszűnik a kilépési nyilatkozat kitöltésével, illetve ha a tanulói jogviszony megszűnik, ill. a megbízatás lejártával. 2. A DÖK tagok jogai és kötelességei: 2.1 A DÖK tagjának joga, hogy: a tisztségviselő megválasztásában részt vegyen mint választó és mint választható személy, a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézzen, és arra érdemleges választ kapjon, elmondja véleményét, hozzászólását a DÖK ülésein, javaslatot tegyen a DÖK feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban, értékelje a DÖK tevékenységét, aláírásgyűjtést indítványozzon az iskola diákjainak érdekeit érintő esetekben, majd a képviselők elé vezesse az ügyet, akik megvitatják azt, majd döntenek arról. 2.2 A DÖK tagja köteles: képviselni osztályának érdekeit a DÖK-ben, közvetett módon az iskola vezetés irányában, összegyűjteni az osztályában felvetődő igényeket, problémákat és ötleteket, és azt továbbítani a DÖK illetékesének, részt venni a DÖK munkájában, a döntéshozatalban, legjobb tudásának megfelelően meghozni a döntéseket, a vállalt feladatokat határidőre végrehajtani, beszámolni saját elvégzett munkájáról, megbízatásáról, lehetőség szerint előre bejelenteni, ha az ülésen nem tud megjelenni, a tudomására jutott titkot megőrizni és védeni a személyiségi jogokat. 9
1. A DÖK felépítése: VII. A diákönkormányzat szervezeti felépítése - Diákközgyűlés: minden diák közvetlenül képviselteti magát- ez a DÖK legfőbb szerve. E fórum szolgál az iskola diákjainak tájékoztatatására és tájékozódására. -Diáktanács=DÖK vezetősége: osztályképviselők és a DÖK elnöke és helyettese ez a DÖK irányító szerve -DÖK elnöke és helyettese -DÖK-képviselők (osztályonként 2-2 fő) -DÖK munkáját segítő pedagógus (felnőtt segítő)- tanácskozási joggal 1.1 A diákönkormányzat alulról építkező szervezet. Az osztályközösségek maguk közül minden tanév elején, szeptember 15-ig megválasztják a diákönkormányzati képviselőket (2 fő), melyhez az osztályközösség több mint 50%-nak szavazata szükséges. A választást az osztályfőnökök vezetik le. 1.2 A képviselő visszahívásáról az osztályközösség vagy a DÖK vezetősége dönt, visszahívás esetén egy héten belül új képviselőt kell választania az osztálynak. 1.3 A diákönkormányzat elnökét a küldöttek nyilvános szavazással választják meg. 1.4 A tanulóközösség választott vezetősége és tagjai a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el. 1.5 A diákönkormányzat ülései nyilvánosak. 2. A DÖK feladata: 2.1. Megválasztja a vezetőség tagjait, a felelősöket. 2.2. Az iskola éves munkatervének ismeretében elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét. 2.3. A diákönkormányzatot érintő határozatok meghozatala. 2.4. Részt vesz a tanulók szabadidős, tanórán kívüli iskolai programjainak megszervezésében. 2.5. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatja az őt megválasztókat. A tanulóközösség által választott küldöttek képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat iskolai vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. 2.6. Rendelkezik a diákönkormányzat által felhasználható pénzeszközök felett. 2.7. A nevelőtestület véleményének figyelembevételével dönt az egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 2.8. Csatlakozhat a városi Ifjúági Tanácshoz 3. A DÖK vezetősége: Élén a DÖK elnöke áll. 3.1 A diákönkormányzat vezetőségének megbízatása 1 tanévre szól 3.2 A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség elnöke. 3.3 A diákönkormányzat elnökének választása 1 tanévre szól. 10
3.4 A vezetőség tagjai közül tisztségviselőket választ meg: titkár, kulturális programfelelős, iskolarádió felelős 3.5 A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint havonta tartja. 4. A DÖK elnökének feladatai: A diákönkormányzat vezetőjét, elnökét (diák) a diáktanács titkos szavazással választja meg. 4.1 Feladata, hatásköre: jogosult a DÖK képviseletére a tantestület előtt, aláírási jogot gyakorol a DÖK nevében. iskolai, városi szinten képviseli a diákönkormányzatot, rendszeres kapcsolatot tart az intézményegység-vezetőjével, összehívja a diákbizottság üléseit, évente legalább egy alkalommal összehívja a diákközgyűlést, a diákközgyűlésen beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, kiemelten a tanulói jogok érvényesüléséről és helyzetéről, megválaszolja a gyűlésen az iskola életével kapcsolatban felmerülő kérdéseket, vezeti az üléseket. 5. A DÖK elnökének helyettese: A DÖK elnökének javaslata alapján a diákbizottság választja meg. 5.1 Feladata, hatásköre: a DÖK vezetőjének megbízásakor vagy annak tartós távolléte alatt jogosult a DÖK képviseletére, kapcsolatot tart az osztályképviselőkkel, a DÖK elnökével, szükség esetén az intézményegység- vezetővel 6. A titkár feladata: 6.1 A DÖK ülésein emlékeztető írása, a be-és kilépési nyilatkozatok kezelése a felnőtt segítő segítségével 7. A Diákönkormányzat Munkáját Segítő Felnőtt 7.1 A felnőtt segítő (pedagógus) nem tagja a DÖK-nek, hanem az iskola nevelőtestülete, valamint az intézményegység-vezetőjének megbízása alapján közreműködik a DÖK munkájában. 7.2 A DMSF szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt. 7.3 Véleményét, javaslatait szóban és írásban adhatja elő a DÖK-nek, illetve annak vezetőségének. 11
7.4 A DMSF feladata a kapcsolat biztosítása a nevelőtestület és a DÖK között, valamint a nevelőtestület véleményezési jogának gyakorlása a DÖK üléseken. 7.5 A DÖK bevételeit és kiadásait nyilvántartja, a bevételek ésszerű és takarékos felhasználása érdekében ajánlásokat tehet. 7.6 A DÖK felhatalmazhatja a DMSF-t, hogy az ügyeiben eljárjon 1. A DÖK munkaterve: VIII. A diákönkormányzat működési rendje 1.1. A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik, mely az adott tanévre vonatkozik. 1.2. A DÖK a munkatervét a DMSF-tel, valamint az intézményegység-vezetővel történő egyeztetést követően határozza meg. 1.3. A munkatervet a DÖK határozattal hagyja jóvá. 1.4. A munkatervet minden tanévben legkésőbb október 15-ig kell elfogadni. 1.5. A munkatervben nem szereplő ülések (ún. rendkívüli ülések) összehívásának szükségességéről a vezetőség dönt. 1.6. Rendkívüli ülések összehívását bármely DÖK tag, a felnőtt segítő, illetve az intézményegység-vezető kezdeményezheti. 2. Az ülések: 2.1 A DÖK döntéshozó szerve a DÖK ülés. (Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására, újra össze kell hívni, ez az ülés a megjelentek számától függetlenül döntésképes.) 2.2 A DÖK szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülést tart. 2.3 A DÖK ülését fő szabályként az Intézmény székhelyére kell összehívni. 2.4 Az ülés összehívása szóban, e-mailben, faliújságon, közösségi oldalon történik, a megbeszélés előtt a pontos időpontot az iskolarádión keresztül jelzi a DÖK vezetősége. A diákönkormányzat működését segítő felnőtt feladata a vezetőség üléseinek összehívása, előkészítése, levezetése az elnökkel, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. 2.5 A DÖK ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívottat (felnőtt segítő) tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. 2.6 Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg (pl. panaszos) előterjesztés csatolásával és a vezetőség végzi el módosítást saját belátása szerint, ám a DÖK-nek el kell fogadnia, a nevelőtestületnek pedig jóváhagynia. 2.7 A vezetőség ülései a személyi ügyek tárgyalását kivéve nyilvánosak. 2.8 A vezetőség külön döntése alapján más ügyben is tarthat zárt ülést. 2.9 A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. 2.10 Határozatképes a DÖK, ha az adott ülésen a tagok legalább 50%-a jelen van. 12
2.11 A vezetőség üléseiről írásos emlékeztető (külön döntés esetén részletes, szó szerinti jegyzőkönyv) készül, melyet a titkár készít el. 2.1 Az ülés vezetése: 2.1.1 A DÖK ülésének vezetése során ellátandó feladatok: az ülés döntésképességének megállapítása, napirend elfogadása, a rend fenntartása, ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése, időszerű kérdésekről tájékoztatás, tájékoztatás a korábban hozott döntések végrehajtásáról, eredményéről, az ülés bezárása. 2.1.2 A DÖK ülése lehet nyilvános és zárt. 2.1.3 A DÖK vezetőség zárt ülést tart, ha: az érintett (illetőleg hozzátartozója) a nyilvános ülésbe nem egyezik bele, egyéb ok miatt az érintett személyiségi jogainak védelme azt indokolja, fegyelmi ügyekben. 2.2 A DÖK a döntéseit hozhatja: 2.2.1 Egyszerű szótöbbséggel: Az egyszerű szótöbbség esetében: DÖK az ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt, azaz adott javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok több mint a felének igen szavazata szükséges. A DÖK a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. 2.2.2 Minősített többséggel: A minősített többség esetében: a DÖK az ülésén minősített többséggel dönt, ekkor a döntéshez a résztvevő tagok legalább 2/3- ának egyetértő szavazata szükséges. Minősített többséggel dönt a következőkről: saját Szervezeti és Működési Szabályzatáról, az Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos jogkörében eljárva, a Házirenddel kapcsolatos jogkörében eljárva, DÖK vezetőség menesztéséről. 2.2.3 Titkos szavazással. 2.3 A jegyzőkönyv: 2.3.1 A DÖK üléseiről indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. (Általánosan csak emlékeztető készül az Ülésről.) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 13
a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyvvezetőt választanak. (Titkár) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: a napirend tárgyát, tanácskozás lényegét 2.3.2 A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket. 2.3.3 A jegyzőkönyvet a vezetőség és a jegyzőkönyvvezető írják alá. 2.3.4 A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. IX. DÖK gazdálkodása 1. A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel az iskola működését nem korlátozza. A használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a helyiségek és berendezések állagmegóvására. 2. Bevétele származhat: hulladékgyűjtésből (papír), bolhapiacból, klubrendezvényekből, tombolaértékesítésből, az intézmény alapítványának esetenkénti támogatásából a Szülői Munkaközösség esetenkénti támogatásából 3. Kiadás (felhasználás területei): diáknapok és rendezvények támogatása, öntevékeny rendezvények támogatása, esetleges jutalmazások támogatása. X. Képviselet, kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. XI. Az SZMSZ nyilvánossága 1. A hatályos DÖK SZMSZ 1-1 másolati példányát minden osztályfőnök kézhez kapja, 1 másolati példánya a könyvtárban kerül elhelyezésre. 2. 1-1 eredeti példányát az iskola igazgatója, illetve a DÖK vezetője őrzi. 3. Fentieken kívül az iskola honlapján is megjelentetik. 14
XII. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a diákönkormányzat vezetősége fogadja el, majd az a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. 3. A jóváhagyást a nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg, ha a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata valamely jogszabállyal, vagy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, illetve Házirendjével ellentétes. 4. A diákönkormányzati SZMSZ-ről, vagy annak módosításáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. Ennek hiányában az SZMSZ, illetve annak módosítása elfogadottnak tekintendő. 5. A diákönkormányzat SZMSZ-ét évente felülvizsgálni és szükség szerint módosítani kell. 6. A diákönkormányzat SZMSZ-ét soron kívül módosítani kell, ha jogszabályi változás, házirend-változás, vagy az Intézmény Szervezeti Működési Szabályzatának módosítása szükségessé teszi. A módosítást mindkét fél képviselője kezdeményezheti. 7. A DÖK minden tanév elején éves programtervet, minden naptári év elején éves költségvetést készít (amennyiben rendelkezik anyagi forrásokkal). Ezek teljesülését a szorgalmi időszak illetve a naptári év utolsó ülésén értékeli. 8. Jelen SZMSZ a kihirdetés napjától visszavonásig érvényes. XIII. A SZMSZ jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményegység- vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2017.... elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.:...... A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban - a jogszabályban meghatározottak szerint - a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét képviselője tanúsítja.... DÖK elnöke A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Intézményegység-vezetője... napján jóváhagyta. P.H... Intézményegység-vezető Kovács Jánosné 15
16