A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1

2 A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Tartalom 1.Általános rendelkezések 3 2. A diákönkormányzat jogkörei A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik A diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik A diákönkormányzatnak véleményezési joga van A diákönkormányzatnak javaslattételi joga kiterjed 6 3. A Diákönkormányzat célja, kötelezettsége 6 4. A diákönkormányzat tagjai 7 5. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése 8 6. Záró rendelkezések 10 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 11 2

3 A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói, tanulóközösségei által létrehozott diákönkormányzat szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza. A Diákönkormányzat székhelye: 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. A köznevelési törvény és az oktató-nevelő intézmények működését szabályozó évi CXC. köznevelésről szóló törvény, valamint a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet alapján a diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát: 1.Általános rendelkezések A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A köznevelési intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik a diákönkormányzattal való együttműködés. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit, a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. Az iskolába járó tanuló joga, hogy érdekképviseletért a diákönkormányzathoz forduljon A köznevelési intézmény tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat feladata, hogy eljárjon az érintett tanuló érdekében. 3

4 A diákönkormányzatok jogköre csak az őt választó tanulókra terjed ki. A diákönkormányzat dönt saját szervezeti és működési szabályzatáról, de ezt a nevelőtestületnek kell jóváhagynia. A jóváhagyást a nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg, ha a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata valamely jogszabállyal, vagy az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével ellentétes. A diák- önkormányzati SZMSZ-ről, vagy annak módosításáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. Ennek hiányában az SZMSZ, illetve annak módosítása elfogadottnak tekintendő. A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja az intézmény valamennyi helyiségét, berendezését, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséghez csatlakozni, illetve ilyet létesíteni. A szövetség az intézményben a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti diákképviselők gyűlésének összehívását. A rendkívüli gyűlés össze-hívását az iskola igazgatója is kezdeményezheti. A diákképviselők gyűlésen a tanulók az iskola életével kapcsolatban kérdést intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. Ha a törvényi előírások alapján valamely kérdésben a diákönkormányzat: véleményét ki kell kérni, vagy egyetértési jogot gyakorolhat, vagy a szervezetet képviselő pedagógust meg kell hívni, akkor, az előterjesztést, a meghívót a határidő előtt 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat működési feltételeiről a fenntartónak kell gondoskodnia az intézmény költségvetésében. Az iskolai diákönkormányzat működését a normatív állami költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor differenciáló tényezőként figyelembe kell venni. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. Ha a döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni. 2. A diákönkormányzat jogkörei A diákönkormányzat a következő jogkörökkel rendelkezik: 2.1. Döntési jogkör 2.2.Egyetértési jogkör 2.3. Véleményezési jogkör 2.4 Javaslattételi jogkör 4

5 2.1. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik saját működésével kapcsolatban; a nevelőtestület véleményének kikérésével a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében; hatáskörei gyakorlásával kapcsolatban; egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításában;(mikor legyen, kik a programok költségviselői, helyiségek, létesítmények használatának rendje a diákönkormányzat és a nevelőtestület e napon történő együttműködésének formái) az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszer /iskolaújság, iskolarádió, stb./ létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról. a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában (nevelőtestületi jóváhagyás mellett); 2.2. A diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik: az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendje, áruautomata működtetési időszaka tekintetében, az iskola-egészségügyi szolgálat által nem megfelelőnek minősített árukínálat engedélyezése tárgyában A diákönkormányzatnak véleményezési joga van A véleményezési jogkör gyakorlása két esetet szabályoz: a.) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben b.) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a fenntartónál a.) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek, illetve módosításainak elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. az iskola működésének és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatban, a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) biztosítása kérdésében, a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban, 5

6 az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjével és formáival kapcsolatban, a tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmező intézkedések formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésének, használati joga megvonásának meghatározásában, ha az oktató nevelő intézmény szervezeti és működési szabályzata tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdést rendez. a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben: A tanulók nagyobb közösségének minősül legalább 100 fős csoport, illetve az azonos évfolyamon tanulók, vagy azonos szakmát különböző évfolyamon tanulók. a tanulók helyzetéről készült beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor; a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének meghatározásakor; a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai munkaterv elkészítésénél, a tankönyvek vásárláshoz nyújtott állami támogatás felhasználásának módjával kapcsolatban. a tanítás nyolc óra előtti megkezdhetőségéről b.) A fenntartónak is ki kell kérnie a diákönkormányzat véleményét az intézmény megszüntetésével, az intézmény átszervezésével, az intézmény feladatának megváltoztatásával, az intézmény nevének megállapításával, az intézmény vezetőjének megbízásával, illetve a megbízás visszavonásával összefüggő döntése előtt. 2.4 A diákönkormányzatnak javaslattételi joga kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik. 3. A Diákönkormányzat célja, kötelezettsége Célja: a tanulók érdekeinek képviselete a tanulókat érintő minden kérdésben; 6

7 a tanulók és az iskolavezetés, illetve a tantestület között az információáramlás biztosítása, ezzel segítve a döntéshozatalok és a döntések végrehajtását a diákság körében; az iskolai diákélet és rendezvények megszervezése, támogatása Kötelezettsége: a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az iktatástól (iktatás hiányában a kézhezvételtől) számított harminc napon belül meghozza, biztosítsa a tanulóknak a DÖK tevékenységében való közreműködés lehetőségét, a korábban részletezett feladatait ellássa 4. A diákönkormányzat tagjai A DÖK-öt az iskola osztályaiba járó tanulók alkotják. Az osztályba járó tanulók érdekeik képviseletére, a tanév időtartamára, 2 2 fő diákképviselőt választanak maguk közül. Általános, titkos és egyenlő választójog alapján, egyszerű szavazattöbbséggel. A szavazást az osztályfőnökök vezetik le, a tanév kezdetekor (Szeptember 15.-ig). Visszahívásukra csak az őket megbízó osztálynak van joga. A DÖK képviselők jogai és kötelességei: Joga: elmondani véleményét, hozzászólását a DÖK ülésein, javaslatot tenni a DÖK feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, témákban. Kérdést, javaslatot tenni a DÖK vezetőségének, illetve tagjainak, és arra érdemleges választ kapni. Értékelni a DÖK tevékenységét. Képviselői jogaiban nem korlátozható, a gyűléseken való részvétele nem tagadható meg, kivéve indokolt, kivételes esetben a végzős osztályok képviselői esetében. DÖK-kel kapcsolatos hiányzása iskola érdekét szolgáló igazolt hiányzásnak minősül.(dmsp mint szaktanár igazolja) A szabad döntéshozás. A DÖK vezetőségében hozott döntései miatt csak az őt megválasztó tagoknak tartozik felelősséggel. Kötelességei: Képviselni osztályuk érdekeit a DÖK-ben, közvetett módon az iskola vezetése irányában. Összegyűjteni az osztályukban felvetődő igényeket, problémákat és ötleteket, és azt továbbítani a DÖK vezetőségének. 7

8 Tájékoztatniuk kell az osztályukat a DÖK munkájáról, döntéseiről, eredményeiről. Részt venni a DÖK ülésein. Ha ez nem lehetséges, erről a DÖK vezetőségének valamely tagját előzetesen tájékoztatniuk kell és helyettesről (bármely tag) kell gondoskodniuk. (A helyettes tag több diákképviselőt is képviselhet.) Legjobb tudásuknak megfelelően meghozni a döntéseket, a vállalt feladatokat határidőre végrehajtani. A Diákönkormányzat Munkáját Segítő Pedagógus (DMSP) A segítő pedagógus nem tagja a DÖK-nek, hanem a diákönkormányzat javaslatára az iskola nevelőtestülete, valamint az intézmény vezetőjének megbízása alapján közreműködik a DÖK munkájában. A DMSP szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt. Véleményét, javaslatait szóban és írásban adhatja elő a DÖK-nek, illetve annak vezetőségénél. A DMSP feladata a kapcsolat biztosítása a nevelőtestület és a DÖK között, valamint a DÖK vezetősége és a DÖK elnöke felhatalmazhatja a DMSP-t, hogy az ügyeiben eljárjon. A DMSP a diák képviselők ülését összehívhatja valamint az elnökség és a képviselők visszahívását kezdeményezheti. A DMSP feladata az ülés, előkészítése, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. A DÖK elnöke és a DMSP rendszeresen legalább 2 hetente konzultálnak az iskola, illetve a DÖK ügyeiről, a felmerülő problémákról, javaslatokról. Tisztségéről a DMSP lemondhat, ha erről a DÖK-öt tájékoztatja. DMSP visszahívását kezdeményezheti az igazgató és a DÖK képviselők egyszerű többsége. Lemondása, visszahívása esetén rendkívüli ülésen kell új DMSP-t választani. 5. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése A diákönkormányzat vezetősége A DÖK legmagasabb döntéshozó szerve a diákközgyűlés melyen az iskola minden tanulója részt vehet. A diákközgyűlés megrendezhető küldött diákközgyűlésként melyen a küldöttek osztályonként 5 fő (a két diákképviselő valamint az osztályból delegált 3 fő) vesz részt. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai választják meg 1 tanévre. A diákönkormányzat vezetősége osztályonként 2 diákképviselőből áll. 8

9 A DÖK döntéshozó szerve a vezetőség ülése. Az ülése akkor döntésképes, ha a DÖK vezetőség tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén megismételt ülés tartható az eredeti időpont napján mely a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A vezetőség a jelentkező tagok közül a vezetői program megismerését követően tisztségviselőket, elnökséget választ meg. Amely minimum 2 (elnök és társelnök a két legtöbb szavazatott kapó jelölt) maximum 5 főből áll (szavazatok sorrendjében). Az elnökség üres helyeire az elnök és a DMSP tagokat javasolhat, a személyek elfogadásáról a vezetőségi ülés egyszerű többséggel dönt. Az elnökség megbízása 1 tanévre szól, de feladatait és jogait a következő elnökség megválasztásáig elláthatja, gyakorolhatja. (Ha tanulói jogviszonya nem szűnik meg.) A diákönkormányzat vezetője a tagok közül választott elnök Az elnök feladata a DÖK irányítása a vezetőség és elnökség munkájának szervezése (éves munkaterv javaslatának elkészítése), az ülések összehívása, DMSP választás megszervezése és a DÖK határozatainak, feladatainak végrehajtása, a végrehajtás felügyelete. Szavazásokon, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Kezdeményezheti diákközgyűlés vagy küldött diákközgyűlés összehívását. Feladatai ellátásához az iskola bármely alkalmazottjától segítséget kérhet és a segítségnyújtás nem tagadható meg. Jogaiban nem korlátozható feladatai ellátása miatt hátrány nem érheti. Képviseli a vezetőséget és a tagságot, aláírási joggal rendelkezik. A DÖK működéséhez kapott pénzeszközökért, helységekért, egyéb eszközökért fellelőséggel tartozik, velük elszámolni köteles. A DÖK elnök visszahívását kezdeményezheti: az iskola igazgatója; a Diákönkormányzat vezetősége, a Diákönkormányzatot segítő tanár. Az elnök leváltásáról a DÖK vezetőség egyszerű többséggel dönt. A DÖK elnöke tisztségéről lemondhat, ha erről a DÖK vezetőségét tájékoztatja. Lemondása, visszahívása esetén, a soron következő ülésen kell új elnököt választani. Társelnök az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki feladatokat és rendelkezik az elnök jogaival. Alap feladata az elnök segítése és az általa átadott feladatok elvégzése. Valamint közreműködik az ülések dokumentálási feladataiban. A visszahívására az elnök visszahívására vonatkozó szabályok az érvényesek. Ha az elnök és a társelnök tanulói jogviszonya is megszűnik a tanév vége előtt: 9

10 A) De az elnökségben még maradt tag akkor a következő választásig Ő gyakorolhatja az elnök jogait és ellátja feladatait. Ha több tag maradt, akkor a leköszönő elnök jelöli ki az elnöki feladatokat ellátó elnökségi tagot. B) Ha nem maradt az elnökségben tag, akkor új elnök és társelnök választásra van szükség. A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint tartja. A vezetőség ülései a személyi ügyek tárgyalását kivéve nyilvánosak a nem küldött résztvevők tanácskozási, javaslattételi joggal rendelkeznek A vezetőség külön döntése alapján más ügyben is tarthat zárt ülést. A vezetőség döntéseit szóban, vagy az elnök indítványára ülés nélkül írásban történő szavazással, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. Sürgős esetben a DMSP vagy az elnök indítványozhatja az interneten történő szavazást oly módon, hogy biztosított legyen, hogy csak a képviselők szavazhassanak. Az írásbeli és az internetes szavazás csak akkor érvényes, ha a vezetőség 51%-a szavazott. A vezetőség üléseiről, döntéseiről írásos emlékeztető (külön döntés esetén részletes, jegyzőkönyv) készül. 6. Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat módosítását a diákönkormányzat bármely tagja, DMSP és az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A szervezeti és működési szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a diákönkormányzat vezetősége fogadja el, majd az a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. A nevelőtestületi jóváhagyás csak törvénysértés vagy az iskola más alap dokumentumaival ellentétes szabályok tartalmazása esetén tagadható meg. A diákönkormányzat SZMSZ-ét soron kívül módosítani kell, ha jogszabályi változás, házirendváltozás, vagy az intézmény szervezeti működési szabályzatának módosítása szükségessé teszi. Jelen SZMSZ-t a DÖK vezetősége készítette és fogadta el. Jelen SZMSZ-t a nevelőtestület hagyta jóvá. 10

11 11