rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Hasonló dokumentumok
Mechanika FBL101E előadás. Dr. Geretovszky Zsolt október 1.

Kinematikai alapfogalmak

Dr. Geretovszky Zsolt október 12. impulzustétel és az impulzus megmaradásának tétele

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

É É Ö ű Ú Ú É ű

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö


É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em szoba

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

ö Ó

Ó ű í ű ü í í ú í ü í í ú ú í ú ű ú ü ü í ű ü É Í Í Ó í í É Ö ú ú í í í ü ü ü í É ű í Ó í í ü ú ü í

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

Á ö ü í ó Í ü í ó ü ő ő í ő ü í ó ü ő ű Á É í ő ú ű ó ö ő ő ó

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ü Ü Ó Ü Ó

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ö Ö É Ő Ú É

Ö

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

É ö

Ó Ó É ü É ü ü

Ö Ó Ó Ó

Ó ú É Ú

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

é í ő ü í ü é é ö é Ö é ö é é é ó Ö ó é é ó ó ó ö ó í é í é ö é é í ü ö é Ö é ö é é é ó é Ö ő é ü ó í ü ú ő é ö é í é ü ő ó ó é í ö é é ő ó ó ó ő é é

Í é ö ö ó ó ú Ö Ű é ú é ő ö é ő ő ü é ő é ö é é é ó é ú ő é é é é é ő ö ó ő é é ő Ó é ö ü ő ö ü é ú ő Ű ö ő é ő é ő é ő ő é é é é Ü é ő é ó ő ő é é ó

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

Á É É É Á ó Ú ú Í ó ó ú ű ú ó Ü

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

ő ő Ö ő ü ü ű ű í ű ő í í í ő ü Ö í í ü ü ű ű í Ö ő ű í í í ő í ű ű Ö í ű őí ő ü ő Ő í ő ú ő ü ő ü í ü ü Á Á Á Á ő ü ő í í

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é


Á É

ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é

ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés

A biliárdgolyók fizikája

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Á ő ó í ü ú ü ű ó ó í í í ó Í ó ö ö ó ö ö ó Ö ö Ö í í ó Í ö ö ö ü ö ö ö ü ó ű íí Ü í

Í í ó í Í í í é í ó ő ő ö í é ő ő é é í ü é é ö é é é ú ő ö é é é ő é ő í é í ő é é é é é é í é é é é ú í ó í í ó í é é é í é ú í é í é ü é é í ő ő ő

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, Pa Voldat = = 8, m, r h Vösszfolyadék = 7, m

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

í É Í Ó ó ű ö ó ö ó Á ü ö í ó É É í í ó ö ö ó ó ö ö í ó ö ü í ü ó ó ö ü í ü

Ü íű ő É É ű ő ű ő ű ú ű ő ő ú ő ú ű ő ő ú ú ő ő í í ú ő ő í ú í ő í ő í ű í ő í í í í ő

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í

ű Í ő ű ü ő ő ú ő ű ü

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ö í ó ű í íű ű ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó Ö ó ü ó ü ó ú ú ú Ö ó ó ó í ó ü úú ü í ó ó ó í Ó Ó ó í Ö í ó ú í ú í ó ü ü ú í í ú í ü ú í

Í í í Í í ú ü ü ö Í ö ü ö ö ö í ö ö ü í ú ö í ö í í í ö í ú ü ö ö ö í ö í ö ö í ü ö í ü ö í ö ö ö ö í ö í ü ü ö í í ö ü ö í í ö

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í

ö ó ó ó ö őí ő ü í ő ó ő ó ö ö ő ö ö ó ü ó ö ú ó ö ő ö í ü ö ö ő í ü ó ű ö í í í ó ő ü ó ü ö ő ó ü ú ó ő ő ő ő ú ú ó ú Á ú ő ó ü ö ő ó ü ö ü ő í ó í ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

Á ű ó ó

Ó Ó ó ö ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Átírás:

za é ö foatusoa. BNxE- Mechaa 4. előadás D. Geetoszy Zsolt 00. szeptebe 9. Isétl tlés Elozduláso függetleségée ele Bolygóozgás (Keple töéye) Daa Newto axóá (I., II., III.) Ste tétele A ozgásegyelet és egoldása a leás eő hatása alatt ozgó test (haous ezgőozgás), ueus és aaltus egoldás a bolygóozgás ueus odellezése Eőtöéye, gatácó töéye (Caedsh-ísélet) Súlyos és tehetetle töeg, Eötös Loád uássága hatásoal táadáspot

Megaadás töt éye, szetá Szeta Tébel eltolás Elfogatás Időbel eltolás Megaadó eység Ipulzus Ipulzusoetu Eega A egaadás töéye felseésée eszöze az dőbel deált. Alaptétele tele töegpota t. A töegpot pulzusáa beezetése: Az pulzustétel: Ha di 0, ao 0 I di a eales azzal, hogy a I áll. (dőbe e áltoz) Eőlöés: Ha a töegpota ható eő eedőe zéus, ao a töegpot pulzusa egaad. (pulzusegaadás tétele) I I I I τ 0 τ ahol τ a ölcsöhatás dee

Alaptétele tele töegpota t. A töegpot pulzusoetuáa (égese pulzusyoaté) beezetése: Az pulzusoetu-tétel: Ha M dn 0, ao 0 N I Egy eő O pota oatozó fogatóyoatéa: M M a eales azzal, hogy dn N áll. obbéz-szabály: h hüely özépső utató ahol az eto az O potból az eő táadáspotába utató eto Ha a töegpota ható eő (fogató)yoatéa zéus, ao a töegpot pulzusoetua egaad. (pulzusoetu egaadásáa tétele) Egy s téő... A ua Az egyees pályá ozgó potszeű teste ható álladó eő uáa: W cosα A ua fogaláa általáosítása: a ozgás -ed szaaszá az ú. ele ua W, s, s s A ua lehet poztí, egatí és ulla s! s W, s W ( s) ds s B A s Néháy eőfata uáa: ehézség eő: ugóeő: W g h W D x éyszeeő: ha a éyszeeő eőleges a sebessége, ao 0

A telesít téy Valaely eő telesítéye: W P t ha W e aáyos t-el, ao átlag telesítéy Pllaaty telesítéy: P P W W dw Az eega Egy eghatáozott A állapotba léő tesz agy edsze eegáal edelez ao, ha alalas öüléye özöt uaégzése épes. Eegáát azzal a uáal éü, aelyet a test égez, íg az A állapotból egy egállapodás szet álasztott A 0 állapotba ut, agy azzal a uáal, aelyet a teste ható eő elleébe égezü ell, íg a testet A 0 -ból az A állapotba uttatu. Mel a teste pl. a padló yugó (A 0 ) helyzetből a h agasságba tötéő teléhez gh eelés uát ell égezzü, így a h agasságba leő töegű teste súlyából száazó helyzet (agy potecáls) eegáa: E pot gh (Kísélet: szög beeés a leetett test uáa éé colop_udugo.pg :0-) A ozgó testee sebességü éé egléő uaégző épességét ozgás agy eta eegáa eezzü, elye étée az töegű, ezdetbe yugó test sebessége aló felgyosításához szüséges ua: E

Alaptétele tele töegpota t 3. EVEV ozgást égző teste hasso álladó eedő eő: s as W s Mozgás, agy eta eega: t E A töegpot ozgás eegááa egáltozása egyelő a töegpota ható eő eedőée uááal. (uatétel, agy eta eega tétele) Kozeatí eő: de olya, dőbe áltozatla eő, elye ét tetszőleges potot összeötő göbé eté égzett uáa függetle a göbétől, csa a ezdő- és égpot helyzetetől függ. Ha a töegpota ható eő eedőe ozeatí eő, ao a töegpot eta (ozgás) és potecáls (helyzet) eegááa összege, azaz a töegpot teles echaa eegáa álladó. (a echaa eega egaadásáa tétele) E W t E Epot Eechaa álladó (Kísélet: foálga helyzet eega átalaulása ozgásá http://techt.t.edu/deos/49-potetal-eegy-to-etc-eegy) Potedszee Lehet szabad potedsze, pl. Napedsze ötött potedsze, pl. súlyzóodell (a töegpoto ozgását alaféle geoeta teészetű éysze olátozza) Külső eő: Belső eő: a potedszehez NEM tatozó testetől száazó eő a potedsze taga özött ébedő eő Mdét eőfata lehet szabadeő agy éyszeeő.

Megaadás tétele t tele potedszee. Egy potedsze pulzusáa dő szet dffeecálháyadosa egyelő a edszee ható összes ülső eő eedőéel. (potedsze teles pulzusa) Egy echaa edsze töegözéppota úgy ozog, tha a edsze egész töege ebbe a potba lee egyesíte és a edsze összes ülső eőe eedőe ee a pota hata. (töegözéppot ozgásáa tétele, agy súlypottétel, töegözéppot) (Kísélete: ) alatala tágya haítása http://techt.t.edu/deos/305-cete-of-ass-taectoy ) tcl eghatás tűzoltó észüléel http://techt.t.edu/deos/067-fe-extgushe-o-a-tcycle a aétahatás ele Ha a edszee e hata ülső eő, agy ha eze eedőe zéus, ao a edsze pulzusa álladó, azaz a töegözéppot ee-t égez, agy yugaloba a. (zát edsze) Az pulzustétel tel száaztat aztatása,,, eőlöéssel feeze O, ahol A ozgásegyelet I az. töegpota: a. töegpota: a potedszee: t,,, I I, I, I, I, I I I, N-III axóáa ételébe,,,, I, és, és di,, di,, di di d di,,,, I a potedsze (teles) pulzusa Egy potedsze pulzusáa dő szet dffeecálháyadosa egyelő a edszee ható összes ülső eő eedőéel.,, a potedszee íülől száazó ülső eő a potedsze pota özött ható, N-III axóáát elégítő belső eő d di I,

A töegt egözéppot beezetése Íu fel a potedszee oatozó pulzustételt: ülső, d d I d d bőíte a potedsze össztöegéel d d Egy test súlypota az a pot, elye a test súlyáa hatásoala a test de helyzetébe átegy, s aely pot ezét a test súlyáa táadáspotaét tethető. Achedes TKP d d d d TKP a töegpoto töege dőbe álladó összes a deálás és az összegzés soede felcseélhető a TKP Ez pedg a töegözéppot ozgásáa tétele. Megaadás tétele t tele potedszee. Egy potedsze pulzusyoatéáa dő szet dffeecálháyadosa egyelő a edszee ható ülső eő fogatóyoatéaa eedőéel. (potedsze teles pulzusoetua) Ha a potedszee e hata ülső eő (azaz zát edsze eseté), agy ha a ülső eő fogatóyoatéaa eedőe zéus, ao a edsze pulzusoetua álladó. A tegely öül fogó ee teste eseté az pulzusoetu N Θω z alaba s felíható, ahol Θ a test töegeloszlásától függő tehetetleség yoatéa, íg ω z a fogóozgás szögsebessége. A potedsze ozgás eegááa egáltozása egyelő a potedszee ható ülső és belső eő uáa összegéel. z (Kísélete: ) ozdoy bcaeée, ) fogózsáoly TAMOP 7:00-7:30 és 4:45-5:0)

, Az pulzusoetu oetu tételtel száaztat aztatása,, ahol N O N-III axóáa ételébe, a potedszee: N A bal oldalo szeeplő ásod tag 0, et az,, és, és,, a potedszee íülől száazó ülső eő a potedsze pota özött ható, N-III axóáát elégítő belső eő A ozgásegyeleteet balól etoálsa szooza -el: dn az. töegpota:,, dn a. töegpota:,, dn dn d dn,,,, N a potedsze (teles) pulzusoetua,, M dn ( ) dn Egy potedsze pulzusyoatéáa dő szet dffeecálháyadosa egyelő a edszee ható ülső eő fogatóyoatéaa eedőéel.,, eto -ből -be utat, azaz páhuzaos, -gyel. Hatáesete Töéletese... Csopotosítása: Ütözése egyees-fede (attól függőe, hogy az ütöző teste sebessége a tp-aat összeötő egyeesbe ese-e); (Kísélet: blád golyó fede ütözése l: 700/6 50:49-) cetáls-e cetáls (attól függőe, hogy az ütöző teste étezés pota ata a-e a teste tp-at összeötő egyeese); (Kísélet: pattogó golyó l: 700/57 47:3-) Rugalas ütözés (az pulzus és a ech. eega s egaad): ' ' Rugalatla ütözés (pulzus egaad, ech. eega e): ( ) (Kísélet: ugalatla ütözés légpáás síe l: 700/68 54:59-) ' (Kísélet: ballsztus ga http://www.youtube.co/watch?ong4vwmuy

' ' Rugalas ütözés (Kísélet: socs ugalas ütözése légpáás síe l: 700/65 5:5-) ) Mozgó ocs ütöz azoos töegű álló ocsa: áll. 0 0 ) Mozgó ocs ütöz étszees töegű álló ocsa: áll. 3 0 3 3) Mozgó ocs ütöz leszoított ocsa: áll. 0 0 A deó ísélet adatat hasolítsá össze a odell óslataal! Az dőadato a 0,6 út egtételéhez szüséges dőt utatá. ; ; ; 3 ; 3;. ocs előtt utá t,49s áll 0. ocs előtt utá t 0,87s t,566s -. ocs előtt utá t 0,99s t,04s -. ocs előtt utá t,7s t 3,485s. ocs előtt utá t,4s t,867s. ocs előtt utá áll t,5s 0. ocs előtt utá áll t,93s 0. ocs előtt utá áll t,0s 0. ocs előtt utá áll t 0,865s 0. ocs előtt utá áll t 0,958s 0