Nagykapornaki Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2017. szeptember 1. Készítette: Heinerné Vörös Mónika igazgató Hencziné Kovács Éva igazgatóhelyettes
Bevezető 5. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. Az intézmény neve (az intézmény típusának meghatározásával) 7. 2. Az intézmény székhelye, telephelye és alapadatai 7. 3. Ellátandó alaptevékenységek 7. 4. Alapító szerv neve és címe: 7. 5. Fenntartó szerv neve, címe: 7. 6. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői: 8. 7. Az intézmény szervezeti felépítése 8. 7.1. A köznevelési intézmény vezetője 8. 7.1.1 A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint: 8. 7.1.2 A KLIK szervezeti és működési szabályzata alapján a köznevelési intézmény vezetője az intézményvezető, aki 9. 7.1.3. Az intézményi bélyegzők használata 10. 7.1.4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 10. 7.1.5 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 11. 7.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat-és hatásköre 11. 7.3. Az intézmény vezetősége 12. 8. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 13. 9. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 13. A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók, gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 14. 1. A törvényes működés alapdokumentumai 14. 1.1. Az alapító okirat 14. 1.2 A pedagógiai program 14. 1.3 Az éves munkaterv 15. 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 16. 2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 16. 2.2. A tankönyvfelelős megbízása 17. 2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 17. 2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 18. 2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 19. 2.6. A taneszközök megválasztásának szabályai: 19. 3. Az iratkezelés szabályai 20. 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 20. 2. Az iskola működési rendje 22. 2. 1 A pedagógusok munka idejének hossza, beosztása 24. 2.2. A pedagógusok munka idejének kitöltése 24. 2.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak 24. 2.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 25. 2.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 26. 2
3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 26. 4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 27. 5 Munkaköri leírások 27. 6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 28. 6.1 Az intézmény nevelőtestülete 28. 6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 29. 6.3. Szakmai munkaközösség 30. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 30. 7.1 Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 30. 7.2 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 31. Intézményünk belső elvárásai pedagógusainkkal szemben a 8 kompetenciaterületnek megfelelően 32. 8. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel 40. 9. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 40. 9.1 Az iskolaközösség 40. 9.2 A munkavállalói közösség 40. 9.3 A szülői munkaközösség 41. 9.4 Az intézményi tanács 41. 9.5 A diákönkormányzat 42. 9.6 Az osztályközösségek 43. 9.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 44. 10. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere és formája 45. 10.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere 45. 10.2 Az iskolai védőnő feladatai 46. 10.3. Iskolafogászat 46. 10.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás 46. 10.5 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal 47. 10.6. A köznevelés országos és helyi szerveivel való kapcsolattartás 47. 10.7. Intézményekkel való kapcsolattartás 48. 11.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 48. 12.Az intézményi védő, óvó előírások 49. 12.1. Általános előírások 49. 12.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban 50. 12.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 51. 12.4 A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 52. 13. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 54. 13.1 A tanulói hiányzás igazolása 54. 13.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 55. 13.3 A tanulói késések kezelési rendje 55. 13.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 56. 13.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 57. 3
13.5.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 58. 13.5.2. A fegyelmi eljárás lefolytatása 59. 13.5.3. A fegyelmi tárgyalás 59. 13.5.4. A meghallgatás szabályai 61. 13.5.5. A tárgyalás szabályai 61. 13.5.6. A bizonyítás 62. 13.5.7. A fegyelmi határozat 62. 13.5.8. A fegyelmi és kártérítési felelősség 64. 14. Közzétételi lista 65. 15. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 66. 15.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzata 66. 15.1.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai 67. 15.1.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok 67. 15.1.4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 68. Az iskolára vonatkozó további szabályok 16. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 71. 16.1 A tanulók 16 óráig történő foglalkozásának megszervezése: 71. 16.2 Egyéb tanórán kívül foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 72. 17. A diákönkormányzat működése 73. 18. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 74. 18.1 A mindennapos testnevelés szervezése 74. 1.sz. Melléklet A Nagykapornaki Általános Iskola könyvtárának működési rendje 2. sz. Melléklet Panaszkezelési rend a Nagykapornaki Általános Iskolában 4
Bevezető 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelési 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az tanári irodában munkaidőben, továbbá az intézmény hon- 5
lapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. augusztus 28-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6
Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. Az intézmény neve (az intézmény típusának meghatározásával) Nagykapornaki Általános Iskola 2. Az intézmény székhelye, telephelye és alapadatai: Az intézmény székhelye: 8935 Nagykapornak Kisfaludy 2. Az intézmény telephelye: Nagykapornaki Általános Iskola Oktatási azonosítója: 037589 Szervezeti egység kód: ZA2801 Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben az ágazati miniszter által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 3. Ellátandó alaptevékenységek Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Általános iskolai nevelés oktatás: nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos) Egyéb köznevelési foglalkozás 4. Alapító szerv neve és címe: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3. 5. Fenntartó szerv neve, címe: Zalaegerszegi Tankerületi Központ 8900 Zalaegerszeg, Bíró M. u. 38. 7
6. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény számlaszáma: 10049006 00331377 00000000 Számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatósága Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15799658 2 41 Az intézmény működési-, fenntartási költségei, valamint a nevelési oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó költségek a KLIK-et terhelik. Az intézmény gazdálkodása a hatályos jogszabályokban, a KLIK szabályzataiban és elnöki utasításaiban foglaltak alapján történik. 7. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza Diákönkormányzat Diákönkormányzatot támogató pedagógus Igazgató Igazgatóhelyettes Intézményi Tanács Szülői Munkaközösség Ügyviteli dolgozó Nevelőtestület Karbantartó, takarító Tanítók Szaktanárok 7.1. A köznevelési intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes közreműködésével végzi. 7.1.1. A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint: Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 8
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Hatáskörébe tartoznak a személyügyi kérdések, az iskola ügyviteli, adminisztrációs munkájának irányítása. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyettesére átruházhatja. 7.1.2. A KLIK szervezeti és működési szabályzata alapján a köznevelési intézmény vezetője az intézményvezető, aki: a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján és utasításainak figyelembe vételével vezeti a köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény oktatás-nevelési feladatainak ellátásáért; a jogszabályokban foglaltak, illetve a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről szóló szabályzat szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja; elkészíti a köznevelési intézmény közalkalmazottainak munkaköri leírását; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a Személyügyi Szabályzatban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének elkészítéséhez; az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat, de legalább félévente tájékoztatást ad az elnök részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; 9
teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 7.1.3. Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az ügyviteli dolgozó munkaköri leírásában szereplő ügyekben, osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 7.1.4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az intézményvezetőt az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 10
Az igazgató döntési jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. Ha az igazgatóhelyettes sem tartózkodik az iskola területén, akkor mindig a helyszínen lévő rangidős pedagógus köteles az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására. Eseti képviselettel az intézmény dolgozója is megbízható. 7.1.5 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből az igazgatóhelyettes számára átadja az alábbiakat: az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát. 7.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat-és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes ügyviteli dolgozó diákönkormányzatot támogató pedagógus Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a tankerületi igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató-helyettes az igazgatót annak akadályoztatása esetén helyettesíti, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, közreműködik annak kidolgozásában, elkészíti a tanárok napi munkabeosztását, a helyettesítést, szervezi és ellenőrzi a tanári ügyeleteket, részt vesz a nevelőtestületi, vezetőségi és egyéb értekezletek, megbeszélések előkészítésében, vitájában, az elfogadott döntések végrehajtásában, illetve végrehajtatásában, 11
tanulmányozza és láttamozza a tanmeneteket, konzultációk, óralátogatások során tájékozódik a tanítás színvonaláról, a pedagógusok tanítási módszereiről, ellenőrzi, elemzi az oktatás hatékonyságát, szükség esetén méréseket kezdeményez, figyelemmel kíséri az iskolai taneszközök állapotát, kezdeményezi a szertárak fejlesztését, a szakkönyv- és elektronikus állomány gyarapítását, javaslatot tesz a szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre, az éves beiskolázási tervre, elkészíti a intézmény házirendjének tervezetét, elfogadása esetén ellenőrzi annak betartását, betartatását, figyelemmel kíséri, ellenőrzi az éves munkaterv megvalósítását, részt vesz a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, szervezésében, s az igazgató megbízása szerint levezeti azokat, segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi, diákönkormányzati munkát, tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az iskolai életben bekövetkező eseményekről, elvégzi az intézménnyel kapcsolatos adminisztrációt, adatszolgáltatást. 7.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egysze- 12
mélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 8. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 9.1. - Az intézmény nevelési-oktatási funkciót tölt be. 9.2. - Az intézményi évfolyamok/csoportok száma: 8 9.2.2. - Az iskolai évfolyamok száma: 8 9.3. - Az intézménybe felvehető maximális gyermek/tanuló létszám: 176 fő. 9.4. - Az intézmény területén, épületeiben a dohányzás szigorúan tilos. A dohányzásra vonatkozó szabályozást az intézmény nem dohányzók helyi védelmének szabályzata foglalja magában. 9. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító(k) tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapító(ka)t illetik meg. 13
A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók, gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. 14
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a tanári irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. 15
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2012.évi CXXV. törvény a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2013.évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke a pedagógusok rendelkezésére álljon. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. 16
Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel teszi közzé. 2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy az országos tankönyvforgalmazóval (KELLÓ) tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden évben köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 17
A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) Tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról igazolást. c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden évben tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden évben meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. 18
Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden évben a KELLO által meghatározott időpontig elkészíti a tankönyvrendelését, majd az intézmény igazgatójával és a fenntartóval jóváhagyatja.. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, melyet a tankönyvfelelőssel kötött szerződés szabályoz. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az öszszes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az 1 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1 4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb június 10-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 2.6. A taneszközök megválasztásának szabályai: A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozá- 19
sokat állapíthat meg. Állást foglal abban a kérdésben, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely feletti taneszközök beszerzését nem javasolja a pedagógusnak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 3. Az iratkezelés szabályai Az intézmény főbb ügykörei vezetési, igazgatási és személyi ügyek nevelési-oktatási ügyek Az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete Az intézmény általános ügyintézési és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyintézés megszervezése az ügyviteli dolgozó munkakörébe tartozik. A pedagógiai tárgykörű ügyintézés és iratkezelés irányítása és ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladata. Az intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az intézmény Iratkezelési Szabályzata részletesen tartalmazza. 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 20
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Iskolánkban elektronikus naplót jelenleg nem még használunk. A gépi kitöltésű törzskönyveket papír alapra kinyomtatjuk, hitelesítjük és így tároljuk. 21
2. Az iskola működési rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva. Szombaton és vasárnap az iskola igazgatójával történő egyeztetés alapján. A tanítási idő kezdete 8 00 óra. A tanítási órák idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Az intézmény vezetője vagy helyettese közül lehetőség szerint egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Hivatalos távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt iskolában tartózkodó pedagógus intézkedhet. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 16.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglakozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamin ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 45 óráig tart. Az iskolában reggel 7 00 - órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: iskola 3 szintje udvar A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkí- 22
vüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 45 órától 16 00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatóhelyettesi irodában történik 7 30 és 15 00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért, A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 23
2. 1 A pedagógusok munka idejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 2.2. A pedagógusok munka idejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 2.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) osztályfőnöki feladatok ellátása, c) iskolai sportköri foglalkozások, d) énekkar, szakkörök vezetése, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), f) magántanuló felkészítésének segítése, g) könyvtárosi feladatok. 24
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 2.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) kísérletek összeállítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, t) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 25
u) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, v) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 2.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 2.2.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 2.2.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, o, p, pontokban leírtak. az iskola dolgozói az intézményben tartózkodásukról jelenléti ívet vezetnek. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgatóhelyettesi irodában 26
3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 3.5 A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatainak meghallgatása után. 3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5 Munkaköri leírások Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A névre szóló munkaköri leírások egy példányát a dolgozók személyi anyagában szerepeltetjük. 27
6. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 6.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: A pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. A házirend elfogadása. Az iskola éves munkatervének elfogadása. Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A továbbképzési program elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tanulók fegyelmi ügyei. Az intézményi programok szakmai véleményezése. Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. A saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. 28
6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanév elejei alakuló értekezlet, tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi és év végi értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek (szükség szerint), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a 29