Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella 1, Serlegi Gábor 2 és Siklósy Zoltán 1 1 MTA Geokémiai Kutatóintézet 2 MTA Régészeti Intézet 3 Szegedi Tudományegyetem, Föld- és Őslénytani Tanszék 4 Magyar Állami Földtani Intézet
Összehasonlításként: - Az utolsó eljegesedés során kb. 7-13 C-kal volt hidegebb a júliusi középhőmérséklet, mint jelenleg. -A holocén (kb. az utolsó 10000 év) igen stabil klímát mutat. - A klímaszcenáriók 2-5 C hőmérsékletemelkedést jósolnak. Epica jégfúrás (Antarktisz) GISP2 jégfúrás (Grönland)
Pocokhőmérő, Kordos (1978) A holocénen belül a júliusi középhőmérséklet esetében több fokos hőmérsékletingadozás feltételezhető. Nádor et al. (2005)
Fő kérdés: A holocénen belül a viszonylag stabil utolsó 5000 évben milyen mértékű volt a klímaingadozás és ez hogyan hatott a Kárpát-medence társadalmára? Vizsgált klímaváltozási események Késő-rézkori változások a Balaton mellett Középső bronzkori településszerkezet és klímaváltozás Középkori Meleg Időszak és Kisjégkorszak
Késő-rézkori klímaváltozás a Balaton mellett Balatonkeresztúr, M7 autópályafeltárás, MTA Régészeti Intézet
A badeni kultúra idején emelkedett a vízszint Taposást és legeltetést jelző növények Megnyílt az erdőtakaró, a tölgy, bükk, mogyoró és nyírfa lett a jellemző Csontmaradványok alapján a kecske- és juhtartásról áttértek a sertéstartásra. Klímaváltozás, vagy új kultúra beáramlása? Vizsgálatok: a régészeti feltárásokból származó kagylók stabilizotópelemzése ( 13 C/ 12 C és 18 O/ 16 O arányok).
Hogyan tükrözi a kagyló a klímát? Balaton, vízhőmérséklet Recens kagylóhéjak C és O izotópösszetétele
Késő-rézkor: Báden I-IV IV Késő klasszikus bádeni IV III III, IIIb-IVa II Klasszikus bádeni IIb, IIb-IIIa átmeneti időszak: IIa-IIb I Boleráz fázis Ib, Ib-IIa 5040-4780 calbp 5310-5060 calbp 5460-5310 calbp
Mind a szén-, mind az oxigénizotóp-összetételben jelentős változás. A juh+kecske -> sertés átmenet során csapadékosabb éghajlat A késő klasszikus bádeni során újra szárazodás, amit a régészeti anyag nem jelez A társadalom a pozitív hatásokhoz azonnal alkalmazkodott, az előnyös mezőgazdaságot tartja, amíg tudja.
Középső bronzkori klímaváltozás Trió-zsomboly, Mecsek Ny É D K
(korok, év BP) δ 18 O (, V-SMOW) (korok, év BP) δ 13 C (, PDB) 3860 3500 3440 3860 3500 3440 Vulkáni hatás? P 2 O 5 wt% La ppm Al 2 O 3 wt% Sr ppm Távolság (mm)
Kb. 300-400 éves klímaváltozás, hidegebb+csapadékosabb éghajlat, majd újra száraz+meleg. Vulkáni hatás: Szantorini (~3650 év BP) Több évtizedes környezetromlás
A Zürichi-tó bronzkori vízszintváltozása Francesco Menotti (Baseli Egyetem) (http://pages.unibas.ch/arch/personen/menotti/lakedwellings/lakedwellings.htm)
Kagylóvizsgálatok: Ordacsehi, középső bronzkori ásatási anyag
Régészeti ismeretek: Középső bronzkor (Kr. e. 1500-1450): - pollenanyag: talajvízszint emelkedése, hőmérsékletcsökkenés - tell-telepek felhagyása - jelentős fémkincsek elrejtése - többféle magyarázat létezik (betörő ellenség előli menekülés, rituális okok, klímaváltozás miatt más területre történő elvándorlás stb.), végleges válasz azonban még nincs.
Kagylóvizsgálatok: Ordacsehi, középső bronzkori ásatási anyag Középső-késő bronzkor: csapadékosabb, hűvösebb éghajlat, majd újra szárazabb és melegebb éghajlat A geokémiai kutatási eredmények alátámasztják a feltételezést, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszhatott.
Középkori meleg időszak és a Kisjégkorszak Forrás: Wikipédia Id. Pieter Bruegel: Téli táj korcsolyázókkal,1565. Társadalmi szempontból 0.5-1 C hőmérsékletváltozás és relatíve kismértékű csapadékváltozás is jelentős éghajlatváltozást jelent. A Kárpát-medencére ez mennyire igaz?
Kiskőháti-zsomboly, Bükk Nagy felbontású (néhány éves) geokémiai elemzések: nyomelem- és stabilizotóp-összetételek a hőmérséklet- és csapadékviszonyok megállapítására.
Csak kismértékű változások jelennek meg, összhangban a nyugateurópai megfigyelésekkel.
Összefoglalás A cseppkő- és kagylóvizsgálatokból látható, hogy az utóbbi kb. 5000 év társadalmi változásai legalább részben együttjártak éghajlati változásokkal. Az éghajlati változások az 1 C-t nem valószínű, hogy meghaladták. A hőmérsékletváltozás mellett alapvető szerepet játszott a csapadékmennyiség alakulása. Ha 0.5-1 C változáshoz érzékelhető hatást kifejtő csapadékmennyiségeltolódás társult, akkor a várható 2-5 C mindenképpen rendkívüli változásokat eredményez. A holocénben a lehűléshez csapadékosabb éghajlat társult, a melegedés szárazodással járt a Kárpát-medencében. A korábbi földtörténei korokban ez nem így volt (pl. miocén-pliocén, 5-10 millió évvel ezelőtt). Nagyobb hőmérsékletemelkedés esetén más a rendszer!
Köszönöm a figyelmet.