T AB. T A L O M Nemzetközi erdőnevelési [és faterméstani konferencia (Bondor Antal) 45 Keresztesi Béla akadémikus: Az erdőmüvelés szerepe a magyar erdészet fejlesztésében 50 Királyi Ernő: A magyar erdőgazdálkodás helyzete és fejlesztése 53 Sólymos KezsŐ: Az erdőnevelési kutatás Magyarországon 57 Majer Antal: Az erdőnevelés oktatása Magyarországon U4 Bondor Antal: Az erdőnevelés az erdőgazdasági gyakorlatban j Az európai fapiac 1984. évi kilátásai (Dr. Váradi Qéza) 70 Vo Nguyen Huan: A fakitermelési költségek elemzése a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságban 73 Dr. Szodlridt István: Erdészeti nemesitési célok a Duna Tisza kőzi homokhátságon 77 Az erdőfelügyeleti számítástechnikáról (Koller Erzsébet) 80 Az OEE^erdészettörténeti szakosztályának 20 éve (Dr. Csőre Pál) 82 Az erdőszeti felsőoktatás tanszékvezetői (Dr. Herpay Imre) 83 Szociálpolitikai bizottságunk tíz éve (Király Pál) 80 Címkép: 1UFRO tanulmányút a farkasgyepüi bükkösben (Fotó ERTI, Körmendy T.) A hátlapon: A marton vásári 50 éves ks. tölgy kísérleti sor V. parcellája (Fotó ERTI, dr. Kiss R.) COAEP/KAHHE Jl-p A. BoHÓop: MewAyHapoAHafl KOH<J)epeHUHH no jiecoboactby H BbipaiuHBaHHn jieca 45 AnadeMUK E. Kepecmmu: Pojib /iecoboactba B pü3bhtmh jiecnoro xo3flfictba B BeHrpHH 50 Jl-p 3. Kupaü: ilo^owehhe H pa3bhtne nechoro xo3«üctba B BeHrpHH 53 Jl-p P. LUOÜMOUI: MccjienoBáHHe no BbipamHBaHHio jieca B BeHrpHH 57 Jl-p A. Maűep: ÍIpenoAaBaHHe BbipaiuHBaHHfl jieca B BeHrpMH 64 Jl-p A. EoHŐop: BbipamHBaHHe.neca B npakthke jrechoro xo3hííctba 66 B. H. Myau: M3yMeHne pacxoaob pyöok B PocyAapcTBeHHOM ymeőhom jiechom xo3flctbe 73 Jl-p H. Coódipud: LíejiH neonon cejiekuhm Ha necnahhhkax iwe>kaypembn.uyhah-tmcc 77 3. JKoAjisp: O KajrbKyjiauHOHHOü TexHHKe necnoro ynpabjiehhfl 80 CONTENTS Bondor A.: International meeting on forest tending operations and yields 45 Keresztesi B.: The role of silviculture in the development of Hungárián forestry 50 Királyi E.: Present state of Hungárián forestry and its development 53 Sólymos R.: Research work on forest tending operations in Hungary 57 Májer A.: The subject of forest tending in the Hungárián forestry education 64 Bondor A.: The tending of forest in the practical forestry 06 Huan V. N.: Analysis of forest harvesting costs in the State Model Forestry Enterprise 73 Szodlridt I.: Breeding targets for the forests on the Danube-Tisza Midregion sands 77 Koller E.: On the computer technique in the work of forest supervision service 80 AZ ERDŐ Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. Sólymos Rezső. A szerkesztőség címe: Budapest V. Kossuth L. tér 11. Levélcím: Budapest, Pf.: 1., 1860 MÉM. EFH. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin krt. 9 11. Levélcím: Budapest, Pf.: 223., 1906. Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Kapják: az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; előfizethető még: a Posta Központi Hírlapiroda (Budapest, József nádor tér 1., 1900) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre: 180, Ft, félévre: 90, Ft, egyes szám ára: 15, Ft. Külföldön terjeszti: a Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest Pf.: 149. H 1389). Az évi előfizetés ára: 7 dollár. Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger. 84. 1721. Igazgató: Horváth Józsefné dr. Index: 25 508 H U ISSN 0014 0031 [
erdőnevelési Nemzetközi és faterméstani konferencia Közel negyedszázada, 1959. szeptember 6 12. között rendezte a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Országos Erdészeti Egyesület számos külföldi szaktekintély részvételével az erdőművelési konferenciát. Ez volt az első nagyobbszabású rendezvény a felszabadulás után. A magyar erdészet ezzel újra kilépett a nemzetközi porondra, méltó folytatásaként az 1936. évi erdészeti világikongresszusnak. A rendezvény meghatározó jelentőségű volt a magyar erdőnevelés történetében megjelölte a kutatás és gyakorlat hosszú távú fejlesztésének feladatait. Nyomában intenzív erdőnevelési gyakorlat bontakozott ki, és lehetővé vált az Erdészeti Tudományos Intézetben a kutatási szervezet és a széles körű kísérleti bázis megteremtése. Az azóta eltelt negyedszázad magyar erdőnevelési kutatásának és gyakorlatának állított emlékoszlopot az 1983. szeptember 26 30. között rendezett NEMZETKÖZI ERDŐNEVELÉSI ÉS FATERMÉSTANI KONFERENCIA. A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottsága, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala, az Erdészeti Tudományos Intézet, az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) gyérítési munkacsoportjai rendezték. A plenáris ülésen 13 ország (Svédország, Német Szövetségi Köztársaság, Dánia, Ausztria, ír Köztársaság. Amerikai Egyesült Államok, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Svájc, Norvégia, Dél- Afrikai Köztársaság, Finnország, Német Demokratikus Köztársaság) 24 küldötte vett részt. A plenáris ülést a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében Keresztesi Béla, az.mta rendes tagja, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója nyitotta meg, elindítva az előadások sorozatát. Előadást tartott Keresztesi Béla, dr. Királyi Ernő kandidátus, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője, Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, a MÉM EFH főosztályvezetője és az ERTI faterméstani főosztályának volt vezetője, dr. Bondor Antal, az ERTI faterméstani főosztályának jelenlegi vezetője, főigazgató-helyettes, Majer Antal, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. A külföldiek közül felszólalt a plenáris ülésen dr. Horst Kramer, a göttingai egyetem dékánja, az erdőrendezéstani tanszék vezetője és dr. Péter Abetz, a freiburgi egyetem faterméstani intézetének professzora. Az előadásokat a hazai érdeklődésnek megfelelően, esetenként rövidítve, az ülésszakról szóló beszámoló után közöljük.
Keresztesi Béla akadémikus zárta a plenáris ülést. Zárószavaiban hangsúlyozta, hogy a hazai és a külföldi előadások, amelyek az elmúlt negyedszázad hazai erdőnevelési kutatásáról és gyakorlatáról adtaik számot, illetőleg betekintést engedtek ennek a szakterületnek az európai kutatásába, világossá tették, hogy ez a jubileumi tudományos értkezlet egyben fordulópontot is jelez. A kialakult gazdasági helyzetben csak szerény fejlesztésre, leegyszerűsített technológiák megvalósítására van mód. Tehát technológiaváltás szükséges. A sűrű hálózatokról mindenütt tágabbakra térnek át, ami új fatermési táblák, erdőnevelési eljárások és modellek kidolgozását teszi szükségessé." A konferencia második napján az IUFRO gyérítési munkacsoportjai tartották üléseiket. Az IUFRO gyérítési és hálózati kísérleti munkacsoportjának ülését G. Gallagher (ír Köztársaság), az IUFRO lucfenyő hálózati kísérletek munkacsoportjának ülését H. Bryndum (Dánia) vezette. A munkacsoportüléseken 18 előadás hangzott el. Az előadások részletes ismertetésére helyszűke miatt nem térhetünk ki, csupán a témákat soroljuk fel, amelyek egy-egy ország kutatóit foglalkoztatták. Valamennyi feladat mélyén a gyérítések racionalizálása, a nevelővágási sémák kialakítása, a fatermés pontosabb megismerésére irányuló törekvés ismerhető fel: Albrektson, A. (Svédország): A kor és sűrűség hatása az erdeifenyvesek termőképességére és annak megoszlására Axelsson, B. (Svédország): A kiválogatás és a növőtér hatása az erdeifenyő törzsnövekedésére Bartunek, J. (Csehszlovákia): Lucfenyő fiatalosok osztályozása termőképességük alapján Béícy A. (Magyarország): A kocsánytalan tölgyesek nevelése és növedéke Gallagher, G. (Írország): A fatermés tanulmányozása hosszú lejáratú gyérítési kísérletekkel Gertner, G. (Egyesült Államok): Gyérítési és tisztítási kísérletek tervezése Halupa L. (Magyarország): A nyárfatermesztési modellek Hilt, D. E. (Egyesült Államok): Tölgyesek fatermése és gyérítése az USA középső régiójában Konopka, J. (Csehszlovákia): A stabilitást figyelembe vevő nevelővágási sémák Kornél, S. (Csehszlovákia): A gyérítések racionalizálásának lehetőségei lombos erdősítésekben Mendlik G. (Magyarország): A bükkösök fatermése Magyarországon Reg, J. (Csehszlovákia): Rudas korú vöröstölgyállományok nevelésének művelési és termelési kérdései Rédei K. (Magyarország): Akáctermesztés Magyarországon Schütz, J. P. (Svájc): Elgondolások az állománysűrűség ellenőrzésére gyérítéseiknél Stefancik, L. (Csehszlovákia): Fiatalosok kisparcellás nevelése Varmola, M. (Finnország): Fiatal és rudas korú erdeifenyő-állományok gyérítés utáni fejlődése Wenk, G. (NDK): A faállományok fejlődésének prognosztizálása Zajaiczkowski, J. (Lengyelország): Erdeifenyő-állományok erdőnevelési munkái és a hónyomás elleni stabilitásuk A plneáris és munkacsoport-üléseket kétnapos tanulmányút követte. A külföldi vendégek dr. Sólymos Rezső, MÉM EFH-főosztályvezető vezetésével először az Erdészeti Tudományos Intézet martonvásári hosszú lejáratú kocsányos tölgy állomány-nevelési kísérleteit tekintették meg.
A kísérleti parcellák értékelése technológiák szerint 1. táblázat II. a. Minden 5. sor kivágása + a két szélső sorban válogatás A parcella s zárna TOííZSS Z A M db TiB z t után Felv. Kipusztult KCitLAP Tiezt. után Felv. Növedék Kiinduló Kiinduló Kiinduló FATERFOGAT Tiszt, után Felv. Növed sk 1976 1976 1983 db * 1976 1976 1983 i * 1976 1976 1983 i % i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 ' ni. VIII. átlag: 8880 10780 8040 27700 9233 4440 4620 4300 13360 4453 3970 4720 3850 12540 4180 470 +100 450 820 10,6 +2,2 10. 5 273 6,1 26,11 28,07 26,95 81,13 27", 04 16,02 16,12 ' 27,36 17.91 28,41 50,05 16,68 28,06-12,04 83,83 27,94 11,24 10.50 75,1 69,7 58,6 33,78 11,26 67,5 153,0 164,5 156,1 473,6 157,9 92,0 91,3 101.9 174,2 165,5 174,1 82,2 74,2 72,2 89,3 81,3 70,? 285,2 513,8 228,6 95,1 171,3 76,2 80,1 b. Minden 3. sor kivágása + a két sorban válogató tisztítás V. VII. X. í : átlag: 10160 9690 28830 9433 3450 3640 3810 109 00 3633 3110 3210 3660 9980 3327 340 430 150-920 9,9 11,8 3,9 307' 3,5 27,97 27,99 27.55 83,51 27,84 13,53 15,77 16,18 45,48 15,16 25,49 26,10 28,40 79,99 '26,66 11,96 88,4 10,33 65,5 12.22 75,5 34,51 11, 50 75,9 163,1 163,0 159,6 485,7 161,9 75,9 156,5 88,4; 160,1 90.7Í 174.4 80, i 71,7 83.7 106,2 81,1 92,3 255, 0 491,C 236,0 85,0 163,7 78,7 92,6 c. Minden 2. sor kivágása '! IV. 9510 4350 395Ó 400 9,2 24,27 9,27 21,88 12,61 136,0 142,5 56,2 131,9 75,7 134,6 VI. 11250 5810 50o0 810 13,9 30,77 16, lo 27,07 10,97 68,í 179,6 93,7 164,2 70,5 75,2 IX. iu300 4900 4110 790 16,1 23. 72 14.93 25.43 10. 50 70,} 167,7 36,5 154,0 67.5 78,0 : 31060 15060 13060 2000 33;76 40,30 74,38 34,08 489,8 236,4 450,1 213,7 átlag: 10353 5020 4353 667 13,3 27,9 13,43 24,79 11,36 84,6 163,3 78,8 150,0 71,2 90, 4J d. Kontroll A résztvevőket a kísérleti terület bejáratánál Édes István, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettese köszöntötte, és ismertette a határainkon túl is ismert gazdaság eredményeit. A vállalat vadgazdálkodási tevékenységének volumene és eredményei váltottak ki osztatlan elismerést. A kísérleti területen dr. Kiss Rezső, az Erdészeti Tudományos Intézet nyug. főmunkatársa kalauzolta a vendégeket. Az 1963 tavaszán létesített ötparoellás kocsányos tölgy kísérleti sor szépsége, a kutatási metodika megalapozottsága, a 20 éves, precíz felvételekkel és elemzésekkel nyert adatok újszerűsége meglepte a résztvevőket. A tanulmányút következő állomásán Borsodi Imre, a HM Veszprémi Erdőgazdaságának igazgatója üdvözölte a tanulmányút résztvevőit. Röviden ismertette a vállalat jellemző adatait, vázolta a kedvezőtlen termőhelyi viszonyokat, és a résztvevők elismeréssel szemlélték a kopárfásítással kapcsolatos rendkívüli erőfeszítéseket és főként az eredményeket. A Márkó 44 B erdőrészletben 1976-ban létesített feketefenyő 10 parcellás technológiai kísérleti területen dr. Sólymos Rezső vezette a vendégeket. Az egyes parcellákon a nevelővágások végrehajtása a következő technológiával történt: minden negyedik sor kivágása és a két szélső sorban válogató tisztogatás,
2. táblázat Jellemző állományszerkezeti és faterméstani mutatók a bakonyi bükkösben, 1 ha-ra (K =kezeletlen, Gy = gyérített parcella) Áll. kora /év/: 30 63 94 Ali. kezelése: K Gv K Gv K üy Törzsszám, db 8500 4100 %. 48 Átl.mellmag.átm. CK 7,5 6,6 % 115 103C 774 75 452 324 72 21,2 24,5 33,1 40,6 Kimagasló fák y c m 12,9 14,^ 29,6 3u,l 1Ü2 40,1 43,8 110 Körlap, rf 30 27 90 Élőfakészlet, f - 224 213 % 95 Csszfatermée, 1 269 298 % 118 Tőar, ezer l't 21 26 % 121 37 39 106 459 '516 112 550 679 130 119 135 114 ' "39 42 677 776 846 10S6 128 299 361 131 minden harmadik sor kivágása és a visszamaradó két sorban válogató tisztítás, minden második sor kivágása, kontroll. A különböző technológiák értékelését az 1. táblázat szemlélteti. Különösen a növedékadatok figyelemre méltók. A bakony farkasgyepüi bükkösök: kísérleti területén Czebei Sándor, a Balátonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója fogadta a vendégeket. Köszöntő szavai után ismertette a vállalat szervezeti felépítését, működését, különös tekintettel a fafeldolgozás nagyságrendjére. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás összehangolása, szervezeti egymásra épülése határozottan érdekelte az egyébként erdőművelési beállítottságú résztvevőket. Az Erdészeti és Faipari Egyetem gyérítési kísérleteit és az erdei ökoszisztémavizsgálatokat dr. Majer Antal tanszékcsoport-vezető egyetemi tanár és munkatársai: Csesznák Elemér és Szappanos András mutatták be. A lenyűgöző szépségű, 106 éves bükkösben 57 éves kutatómunka adatai állnak rendelkezésre (2. táblázat). Az ökoszisztéma-vizsgálatok rövidebb múltra tekintenek, széles körű kollektív kumtatómunka keretében a különböző korú bükkösök növény- és állatvilágának, a mikroorganizmusok és ökológiai tényezők kutatásának 19 témája, az alkalmazott tudományok keretében a virágzásbiológiai és genetikai vizsgálatok, erdőfelújítás, fahasználat, erdészettörténet, valamint a környezetvédelem és üdültetés jellegű kutatásoknak 19 témája szerepel. Nyolc év alatt mintegy 50 tanulmány ad számot a vizsgálatok eredményéről. A tanulmányút második napján a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fogadta a konferencia résztvevőit. Kora reggel a pölöskei erdőtömbben Várhelyi József igazgató köszöntötte a vendégeket. Ismertette az erdőgazdaság jellemző adatait, a feladatokat, a vállalati szervezetet és a gazdálkodás eredményességét. Fatalin Gyula, az ERSZ zalaegerszegi üzemtervezési irodájának vezetője, a magyar erdőrendezésről és az iroda munkájáról adott áttekintést. Jancsó Gábor, az erdőfelügyelőség vezetője, az erdőfelügyelet feladatait és hatáskörét ismertette. A három rendkívül érdekes előadás után záporoztak a vendégek kérdései. Láthatóan mély benyomást tett rájuk a vállalati önálló-
Parcella Kör-lapösszeg Fatérfogat Átlagátmérő növekedése az utolsó belenyulsstól számitva százalékban /tól-ig/ Kontroll 7,3*23,6 13,1-34,1 4,5-11,9 900-aa törzs- 36,9-42,5 44,9-51,9 17,2-16,8 szám 12uC-as törzs- 25,3-34,1 23,2-42,0 13,4-15,9 3. táblázat A körlapösszeg, fatérfogat és az átlagátmérő növekedése, százalékban ság, az ezt behatároló üzemtervi keretek és az erdőfelügyelet összehangolása, munkája. A kérdésekre adott válaszok után dr. Kovács Ferenc kalauzolta a vendégeket a 73 éves cser kísérleti területre, ahol áttekintést adott a vendégek részéről jórészt ismeretlen fafaj faterméséről és erdőműveléséről. Szó esett a felhalmozott készletek sorsáról, az állományátalakításokról, ez bevezette és indokolta a következő bemutatóhelyek lucfenyő-telepítését. A Pölöske 17/C, D és Pölöske 22 A erdőrészletben levő IUFRO előírásai szerint létesített összesen 74 parcellás lucfenyő hálózati kísérletet dr. Sólymos Rezső mutatta be. A kísérlet célja olyan optimális hálózat kiválasztása, amely megfelel a lucfenyő biológiai sajátosságainak, az ültetés, ápolás és az erdőnevelés gépesítésének akkor, ha a termelési cél 35 cm mellmagassági átmérő és 400 m 3 /ha véghasználati fa térfogat. Hálózati variációk: 1,0X1,0 1,4X0,7 1,5X1,5 2,0X2,0 2,5X2,5 2,8X0,7 3,0X3,0. A Pölöske 28, 37 és 38 tagokban levő kísérleti területek ugyancsak a IUFRO lucfenyő gyérítési hálózatába tartoznak. A kísérlet célja a lucfenyő növedékének, faminőségének és üzembiztonságának megfigyelése olyan törzsszámcsökkentés mellett, amely egyrészt megengedi a fatermesztés messzemenő gépesítését, másrészt kedvezően befolyásolja a faértékesítés gondját, mert a nevelés választékvágásban" történik. A koritrollparcellák 2500 törzsszámra, a kísérleti parcellák közül három 900, hat 1200 törzsszámra lett beállítva. A körlapösszeg, a fatréfogat és az átlagátmérő növekedését százalékban az utolsó belenyúlástól számítva a 3. táblázat szemlélteti. A résztvevők elismeréssel szóltak mind a kísérleti területek nagyságáról, az ismétlések nagy számáról, mind a területek' ápoltságáról, szépségéről. A tanulmányutat követő napon, a Magyar Tudományos Akadémián tartott záróülésen a IUFRO-munkacsoportok értékelték a konferencia munkáját és a tanulmányúton szerzett tapasztalatokat. Mindkét munkacsoport vezetője meleg szavakkal köszönte meg a pontos szervezést, a tartalmas, a magyar erdőgazdálkodás keresztmetszetét bemutató tanulmányutat és a szívélyes, magyaros vendéglátást. Zárszavában dr. Sólymos Rezső mint a IUFRO-munkacsoport társelnöke meleg szavakkal emlékezett meg egykori munkatársairól, akik a kísérletek bemutatását előkészítették. Külön kiemelte dr. Bondor Antal kiemelkedő szerepét a konferencia megrendezésében, és köszönetével együtt jutatta kifejezésre az erdőnevelési és faterméstani kutatásokkal kapcsolatos jókívánságait. Dr. Bondor Antal