KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével. Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 9. hét Erdőgazdálkodás Ungvári Gábor Miről lesz szó? Erdőgazdálkodás Méretek, folyamatok, megközelítések A kitermelési döntés standard modellje Az erdő értékei haszonvételek A fa termelés és rész piacai A szálaló gazdálkodás modellje Mennyi az annyi Magyarországon 2
3
A kitermelési döntés standard modellje A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont Közgazdasági megközelítés telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése Magasabb diszkontláb rövidebb kitermelési ciklust eredményez a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során Több ciklus figyelembevétele független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik. A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív) A faárak változása a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek. Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket? A nem hatékony megoldások forrásai 1. Figyelmen kívül hagyott értékek Tüzelő Nem fa erdei termékek A természet sokszínűségének romlása biodiverzitás génkészlet megőrzés jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége Vízgyűjtő védelem Éghajlat változás szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása Turizmus és felüdülés Kellemesség és jóérzés Létezési érték Konverziós érték (?) 4
Értékelési technikák erdei haszonvételekre Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére? REDD Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries Transzfer mechanizmusok 5
A nem hatékony megoldások forrásai 2. Az erdőirtás hajtóerői A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet a származtatott hasznok piacának hiánya Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek. Szegénység az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata. Adósság nemzeti szinten a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi; Ellentétes ösztönzők perverse incentives rossz kormányzati politikák A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására Elinor Ostrom de akár a tulajdonos őslakók saját preferenciái Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) lassú, de folyamatos sík és dombvidék Bányafa szükséglet XVII XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808 Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770 XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása az erdő felújítások elmaradása 25 27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel. 6
Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása Támogatott telepítés és gondozás Hatékony eszköz használat A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése Problémák: A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben egyenlőtelen koreloszlások kieső időszakok. A fafaj összetétel változása rövidülő ciklusok A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti. Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt. A változás hajtóerői Átalakult tulajdonosi viszonyok Magántulajdonosok megjelenése Kisebb birtokméretek 7
Átalakult támogatási rendszer EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét más típusú prioritások Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása Felértékelődő Helyi ökológiai funkciók közjóléti funkciók rekreáció Globális funkciók Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása szálaló gazdálkodás A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás 8
Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy A fa piac Magyarországon 9