LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. július 31. Tartalom Határozatok oldal 2/2015. BJE jogegységi határozat... 146 Utasítások 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasítás a nyomozó ügyészségek átszervezésével összefüggő legfőbb ügyészi utasítások módosításáról 151 Személyi hírek Kinevezések... 158 Kinevezés módosítások... 158 Kinevezés módosítás és megbízás... 158 Kirendelések... 159 Megbízások... 159 Kirendelés és megbízás... 160 Szolgálati viszony megszűnések... 160 Halálozás... 160 Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 161 Pályázati felhívás tanulmányi ösztöndíj támogatásra... 163
146 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám Határozatok A Kúria 2/2015. BJE számú határozata A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi indítvány alapján eljárva Budapesten, a 2015. június 29. napján tartott ülésen meghozta a következő jogegységi határozatot: A másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jogerővel bír, ekként ellene a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be. Indokolás I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében a Bszi. 32. (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján a legfőbb ügyész BF.1736/2014/3. számon az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A jogegységi indítvány szerint az ítélkezési gyakorlat megosztott abban a kérdésben, hogy a legfőbb ügyész jogosult-e a törvényesség érdekében jogorvoslat benyújtására olyan nem ügydöntő végzés ellen, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az indítványozó az eltérő álláspontok szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott: 1. Az A. K. és 172 társával szemben magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság a 3.B.1390/2006/3. számú határozatában valamennyi terhelt esetében megszüntette, mert jogi álláspontja szerint a terheltek cselekményének büntethetősége elévült, egyben utalt arra, hogy törvényes vád hiánya miatt a megszüntetésnek a felhívott törvényhely j) pontja szerinti oka is fennáll. V. I. CLXVI. rendű terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Bíróság a 28.Bf.5598/2008/14. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát a CLXVI. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, valamint az elsőfokú határozat jogerejének feloldásával az elsőfokú határozatot szintén hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította I XV. rendű, XVII XLVI. rendű, XLVIII CLXV. rendű és CLXVII CLXXIII. rendű terheltek tekintetében, továbbá ugyancsak hatályon kívül helyezte F. L. A-né XLVII. rendű terhelt tekintetében és az e terhelt ellen bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt a büntetőeljárást megszüntette. A másodfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontja téves az elévülés bekövetkeztének megállapítása és a törvényes vád hiányára hivatkozással kapcsolatban. A terheltek büntethetősége nem évült el, így az eljárás megszüntetése törvénysértő volt. A Legfelsőbb Bíróság Bt.III.286/2009/11. számú, 2009. október 13. napján kihirdetett ítéletében mely BH.2010.146. számon közzétételre került a magánokirat-hamisítás vétsége miatt A. K. és társai ellen folyamatban volt bűnügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 28.Bf.5598/2008/14. számú végzésének a Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.1390/2006/3. számú végzése jogerejét feloldó, valamint azt az érintett terheltek tekintetében hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító rendelkezése törvénysértő. A Fővárosi Bíróság 28.Bf.5598/2008/14. számú végzésének a Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.1390/2006/3. számú végzését az érintett terheltek tekintetében hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító rendelkezését hatályon kívül helyezte. 2. A Fővárosi Törvényszék a 15.B.516/2013/170. számú, 2014. február 10. napján kelt ítéletével P. T. I. rendű és H I. II. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében. Ezért P. T. I. rendű terheltet mint felbujtót 11 év, H. I. II. rendű terheltet mint tettest 10 év fegyházbüntetésre és mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. F. III. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 147 A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 3.Bf.253/2014/10. számú, 2014. október 2. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2013. február 27. napján kelt NF.3208/2013/1 I. számú vádiratában már jelezte: P. T. I. rendű terhelt és társai ellen egy másik emberölési ügyben nyomozás van folyamatban, melyben később az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően 2014. szeptember 2. napján vádemelés benyújtására is sor került és az eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt 5.B.1424/2014. számon folyik. Az ítélőtábla hivatkozott a 3/2013. számú Büntető jogegységi határozat II/6. pontjában foglaltakra, miszerint a több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység. Az ítélőtábla ennek alapján megállapította, hogy a két ügyben elkövetett cselekményekre figyelemmel, a több emberen elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására van lehetőség. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor nem biztosított lehetőséget a két ügy egyesítésére, továbbá indokolási kötelezettségét is megsértette a törvényi egységgel kapcsolatban, ezért az ügy felülbírálatra alkalmatlan. A másodfokú ítélet ellen a legfőbb ügyész a Be. 431. -a alapján, a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentett be. A Kúria a Bt.II.1592/2014/12. számú, 2014. december 4. napján kihirdetett végzésével az emberölés bűntette miatt P. T. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Bf.253/2014/10. számú végzése ellen a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot elutasította. A Kúria végzésének indokolásában kifejtette, hogy a rendkívüli jogorvoslat tartalmi vizsgálata előtt, elsődlegesen a formai feltételek vizsgálata szükséges. E rendkívüli jogorvoslat kizárólag jogerős és más jogorvoslattal nem támadható bírósági határozat ellen vehető igénybe. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat tehát a bíróság nem minden határozatával szemben vehető igénybe, hanem csak a jogerőre képes és ténylegesen jogerőre emelkedett határozattal szemben (amennyiben az egyéb jogorvoslattal nem támadható). A Kúria ezzel kapcsolatban arra az álláspontra jutott, hogy amennyiben a Be. szerint az adott határozat ellen van helye rendes jogorvoslatnak, akkor az egyúttal alaki jogerőre is képes határozat. Ha nincs helye rendes jogorvoslatnak, akkor az jogerőre nem emelkedhet. A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító határozata nem jogerőképes határozat, nem emelkedhet jogerőre. A törvény azonban a Be. 431. -a szerinti jogorvoslatot nem minden bírósági határozat, hanem csak a jogerős bírósági határozat ellen teszi lehetővé. Kétségtelenül azért, mert amely határozat ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye, az ellen rendkívüli jogorvoslat sem vehető igénybe. A legfőbb ügyész nem jogerős határozat ellen kezdeményezte a jogorvoslatot, ezért a jogorvoslati indítvány érveinek érdemi megvizsgálására nem kerülhetett sor. 3. A Legfőbb Ügyészség jogegységi indítványában kifejtette, hogy a Bt.III.286/2009/11. számú határozatot tartja helytállónak. Álláspontja szerint e rendkívüli jogorvoslat igénybevételével összefüggésben egységes a joggyakorlat abban, hogy az előfeltételek között említett jogerős kitétel megállapításához nem szükséges az anyagi, hanem elégséges az alaki jogerő is. Így számos kizárólag alaki jogerővel rendelkező bírósági határozat (előzetes letartóztatás megszűnésének megállapítása, védő kizárásának elutasítása, feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, összbüntetésbe foglalási eljárás megszüntetése, külföldi ítélet érvényének elismerése, szabadságvesztés végrehajtásának átvétele, európai elfogatóparancs végrehajthatósága, perújítást elutasító határozat helybenhagyása tárgyában hozott végzések) ellen jelentettek be jogorvoslatot a törvényesség érdekében, s azokat a legfőbb bírói fórum elbírálta. II. III. Az eldöntendő elvi kérdés az, hogy az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító másodfokú határozat ellen a Be. 431. -a alapján a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslat benyújtására jogosult-e, és ha igen akkor milyen jogszabályi alapon. Kétségtelen, hogy a jogegységi indítványban megjelölt jogkérdést a Kúria eljáró tanácsai eltérően értelmezték, ezért az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Bszi. 32. (1) bekezdése a) pontjának második fordulata szerinti okból jogegységi határozat meghozatala szükséges. A Kúria ezért a jogegységi indítvány érdemi elbírálása végett a Bszi. 38. -a szerint ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője a jogegységi indítványt fenntartva az abban foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. Az indítvány előterjesztőjének az elbírálandó elvi kérdés eldöntésére tett javaslata az alábbiak szerint alapos: 1. A Be. 431. -a szerint A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.
148 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám A jogorvoslati indítványt a Kúriánál kizárólag a legfőbb ügyész jogosult bejelenteni, aki diszkrecionális jogkörében dönt annak benyújtásáról. E szabályozással a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész számára annak érdekében, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában. A törvényességi jogorvoslat bejelenthető, bármely jogerős, más jogorvoslattal nem támadható törvénysértő határozat ellen. Tárgya lehet ezért anyagi jogerőhatás kiváltásra alkalmatlan bírósági határozat is. Nincs helye, azonban a különleges eljárások keretében orvosolható törvénysértések esetében. Megállapítható tehát, hogy a törvény mindössze két konjunktív feltételt fogalmaz meg, miszerint csak jogerős határozat ellen van helye e rendkívüli jogorvoslat igénybevételének, és kizárólag akkor, ha a határozat rendes jogorvoslattal nem támadható meg. Kizáró rendelkezést mindössze a Be. 433. -a tartalmaz, amely szerint nincs helye törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésének, ha a határozatot a Kúria hozta. 2. A más jogorvoslattal nem támadható jogerős határozatok esetleges törvénysértésének az orvoslása a magyar eljárásjogban nem újkeletű jogintézmény. A büntetőeljárásról szóló törvény XVIII. Fejezetében tárgyalt Jogorvoslat a törvényesség érdekében jogtörténeti elődjeként a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. (Bp.) XX. Fejezete IV. címében a perorvoslatok körébe felvett Perorvoslat a jogegység érdekében intézményét kell megemlíteni, ugyanis a 441. alapján a koronaügyész bármely büntetőbíróságnak jogerős határozata, vagy egyéb intézkedése ellen, mely a törvényt megsértette, a jogegység érdekében közvetlenül a kir. Curiánál perorvoslattal élhet. E jogintézmény tovább élt az 1949. évi XI. törvény 82. -a szerinti törvényességi perorvoslat néven, majd az 1951. évi III. törvény 225. -ban írt törvényesség érdekében használt perorvoslat megnevezéssel, míg végül a III. Bpn. 20. -a úgy rendelkezett, hogy ahol a Bp. a törvényesség érdekében bejelentett perorvoslatról tesz említést, azon törvényességi óvást kell érteni. A büntetőeljárásról szóló 1962. évi 8. tvr. XII. Fejezete azon belül a 280 282. -a majd az ezt felváltó 1973. évi I. tv. XII. Fejezetének 284 291. -a törvényességi óvás elnevezéssel a Legfelsőbb Bíróság elnöke, vagy a legfőbb ügyész számára biztosította annak a lehetőségét, hogy a bíróság jogerős határozata, vagy határozatának meghatározott része ellen törvényességi óvást emeljen, ha az törvénysértő, vagy megalapozatlan. Az Alkotmánybíróság 1992. december 31-i hatállyal a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában megsemmisítette a fenti, törvényességi óvás emelésére vonatkozó jogszabályokat. Ezt követően került sor arra, hogy a korábbi törvényességi óvás jogintézménye helyett az 1992. évi LXIX. törvény 1993. január 1. napjától kezdődően meghatározott büntető anyagi és egyes eljárásjogi jogsértések orvoslására bevezette a Felülvizsgálat jogintézményét. A törvényességi jogorvoslat benyújtásának lehetőségével kapcsolatosan a válasz bár eltérő terjedelemben ugyan, minden esetben igenlő volt. 3. A Kúria a Bt.II.1592/2014/12. számú határozatában a következőket fejtette ki: A Kúria... azt állapította meg, hogy amennyiben a Be. szerint az adott határozat ellen van helye rendes jogorvoslatnak, akkor az egyúttal alaki jogerőre is képes határozat. Ha nincs helye rendes jogorvoslatnak, akkor az jogerőre nem emelkedhet. A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasító határozata nem jogerőképes határozat, nem emelkedhet jogerőre, nem jogerős határozat. 4. A jogegységi tanács e jogi okfejtést nem tartotta megalapozottnak elsősorban azért, mert álláspontját nem a normatív joganyagból és annak dogmatikai elemzéséből vezette le, hanem döntően egy monográfiából többé-kevésbé önkényesen kiragadott részletekkel igyekezett álláspontját alátámasztani, következésképpen ez az egyoldalúság eredményezte a téves jogértelmezést is. A jogegységi tanács az érdemi döntés jogi indokolása előtt a teljesség igénye nélkül a tételes jogtörténeti anyag ismertetésén túl az alábbi törvénymagyarázatokat említi meg. a) A hatályon kívül helyező végzés ellen a gyakorlat szerint törvényességi óvásnak van helye, amelynek csak a helytelen hatályon kívül helyezés, vagy esetleg csupán az elsőfokú bíróságnak adott helytelen kötelező irányítás feloldása lehet a célja, de nem érdemi döntés, mert utóbbival a törvényességi tanács a fellebbezési bíróság hatáskörét vonná magához (Dr. Móra M. A magyar büntető eljárásjog tankönyv 453. old.). b) A jogerő fogalmát egyébként tágan kell értelmezni. Amíg a perújításnak csak a bíróság jogerős határozatával befejezett ügyben van helye, addig a törvényességi óvás nemcsak az ügyet befejező, hanem olyan jogerős bírósági határozat ellen is emelhető, amelynek anyagi jogereje nincsen, csupán alakilag emelkedik jogerőre, vagyis amikor érvényesül a határozatnak az a tulajdonsága, hogy rendes perorvoslattal nem támadható meg és nem változtatható meg. A másodfokú bíróság által hozott hatályon kívül helyező végzésnek pedig nem csak
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 149 az alaki jogerő a jellemzője, hanem az is, hogy a másodfokú bíróság az ügyet a maga részéről végleg lezárta, még akkor is, ha ez a jogerő nem az ügy érdemében következett be (A büntető eljárás magyarázata 1982. 903. oldal). c) Ezzel kapcsolatos az alábbi jogi álláspont is: A másodfokú határozatokkal kapcsolatban első sorban az a megvizsgálandó kérdés, hogy ha a szóban forgó határozatot hozták volna, akkor lett volna e helye rendes perorvoslatnak? Igenlő esetben a másodfokú határozat is jogerőre képes (pl. másodfokú ítélet). Ha kizárólag a másodfokú vagy általában a perorvoslati eljárásban előforduló határozatfajtáról van szó, akkor viszont az eldöntendő kérdés, hogy az adott perorvoslati határozat meghozatalával a bíróság a maga részéről elintézte e az ügyet? A kérdés igenlően válaszolható meg pl. az un. hatályon kívül helyező (kasszációs) végzések esetében (Fenyvesi-Herke-Tremmel Új magyar büntető eljárás 507. old.). d) A Be. 431. -hoz fűzött kommentár szerint a jogorvoslat a bíróság jogerős határozata ellen terjeszthető elő. Ebbe nem csak az ügydöntő határozatok tartoznak, hanem minden olyan bírósági határozat végzés, amelyek jogerőhatással bírnak továbbá Nem zárja ki a 431. a törvényességi jogorvoslatot az első fokú, a másodfokú és az ítélőtábla előtt folyó harmadfokú eljárás során hozott nem ügydöntő végzés ellen, tekintet nélkül arra, hogy az megtámadható-e fellebbezéssel (Büntetőeljárási törvény magyarázata 1684. oldal.). Ezzel összefüggően helytálló, és a jogegységi tanács is egyetért a legfőbb ügyész azon álláspontjával, hogy a fentebb idézett mondat második fele, és a bekezdés zárómondata, miszerint azok a deklaratív, illetve kötőerővel sem rendelkező határozatok amelyek még alaki jogerő kiváltására sem alkalmasak, e rendkívüli jogorvoslattal megtámadhatók, téves kiterjesztő értelmezést adott a Be. 431. -ának. 5. A kérdés tehát az, hogy a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozata jogerős határozatnak tekinthető e vagy sem. A kérdés megválaszolásakor feltétlenül foglalkozni kell az anyagi és az alaki jogerő értelmezésével. Az anyagi jogerő a határozat megváltoztathatatlanságát, míg az alaki jogerő a megtámadhatatlanságát jelenti. Az anyagi jogerő az ügy tárgyának végleges, minősített kötőerővel történő lezárását jelenti, vagyis ítélt dolgot (res iudicatat) eredményez. Az alaki jogerő ezzel szemben egyszerű kötőerőt jelent, amely kizárólag a határozat rendes jogorvoslattal történő megtámadhatóságát zárja ki (ne bis in idem). Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével anyagi jogerővel rendelkezik, amely természetszerűleg az alaki jogerőt, a megtámadhatatlanságot is jelenti, következésképpen végleges döntést jelent a bűnösség kérdéséről a büntetőjogi következményekről, szankciókról vagy éppen ezek hiányáról. Az anyagi jogerő egyben azt is jelenti, hogy a büntetőjogi főkérdés eldöntését követően a határozat végrehajthatóvá válik. Más megítélés alá esnek a bíróság nem ügydöntő határozatai, ugyanis azok kizárólag alaki jogerővel rendelkeznek és vagy megtámadhatóak fellebbezéssel és csak ezt követően áll be az alaki jogerő és válik végrehajthatóvá -, vagy rendes jogorvoslattal egyáltalán nem támadhatóak meg, következésképpen az alaki jogerő nyomban a határozat meghozatalával bekövetkezik, és végrehajthatóvá válik. E körbe tartozik a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozata. A jogegységi tanács a Bt.II.1592/2014/12. számú határozatának azon jogi okfejtését miszerint Ha nincs helye rendes jogorvoslatnak, akkor az jogerőre nem emelkedhet, nem találta megalapozottnak. A Kúria ezzel kapcsolatos álláspontja az, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság határozatának jogereje bekövetkezhet azáltal, hogy a) az arra jogosultak a rendes jogorvoslati lehetőségüket kihasználták, vagy b) nem éltek vele, illetve c) nem is élhettek, mert a törvény kizárta a határozat elleni fellebbezés lehetőségét. A Be. 588. (3) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre amelyen meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja. E törvényi megfogalmazásból pedig egyértelműen következik, hogy a határozatok végrehajthatósága szorosan kötődik a jogerőhatáshoz. A Be. 589. a végzések végrehajthatóságával kapcsolatosan mindössze a Be. 347. (3) bekezdésére utal, vagyis a halasztó hatály kizárásáról, amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik. A másodfokú bíróságnak a felülvizsgálat során hozott határozata ellen a Be. 386. -ban írtak kivételével rendes jogorvoslatnak már nincs helye, következésképpen a hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító végzése ellen sincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor az perjogilag végrehajtandó, vagyis az utasított bíróság köteles a megismételt eljárás lefolytatására és annak eredményeként határozat meghozatalára. A kizárólag a fellebbezési eljárásban előforduló hatályon kívül helyező végzés alaki jogerőhatása biztosítja a határozat végrehajthatóságát. Ez okból nem helytálló a fellebbezési rendes perorvoslati lehetőség hiányát az alaki jogerő tételes kimondásával összekötni, ugyanis a törvény több esetben, másodfokú határozat, vagy a Kúria által hozott határozat esetében kizárja
150 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám a rendes jogorvoslat lehetőségét, azonban sem a másodfokú, sem a kúriai határozat első, másodfokú vagy harmadfokú határozatának jogereje nem kérdőjelezhető meg. A Be. 431. -a kizárólag jogerős és más jogorvoslattal nem támadható határozattal szemben teszi lehetővé a törvényesség érdekében jogorvoslat benyújtását, következésképpen amennyiben a hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást elrendelő határozat törvénysértését észleli a legfőbb ügyész, érvényesítheti rendkívüli jogorvoslati jogát. Ezzel kapcsolatos jogi álláspontját a Legfelsőbb Bíróság a BH.2010.146. számú eseti döntésében a joggyakorlat számára útmutatásul közzé is tette, amelyet a Kúria jelen jogegységi határozatával követendőnek tart. A Kúria a Bt.II.1592/2014/12. számú határozatát ezen eseti döntés ismeretében hozta meg, azonban azt kizárólag az alapügyben elkövetett eljárási szabálysértés szempontjából tette vizsgálat tárgyává és nem a rendkívüli jogorvoslat befogadásának eljárásjogi feltételeit vizsgálta, amelynek következtében válasz sem született a tekintetben, hogy a közzétett eseti döntést a Be. 431. szempontjából miért nem tartotta követendő jogi megoldásnak, ugyanis a hatályon kívül helyező végzés jogerejével kapcsolatosan kifejtett érvei alapvetően ellentétben álltak a Bt. III.286/2009/11. számú határozat döntésével. Ezt a hiányt pótolta a Kúria jogegységi tanácsa, kimondva, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki jogerővel bír, és ellene a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot terjeszthet elő. IV. Ekként a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Bszi. 32. (1) bekezdése a) pontjának második fordulata szerinti okból a jogegységi indítványnak helyt adott és a rendelkező rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatát a Bszi. 42. (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest, 2015. június 29. Dr. Kónya István s. k., a jogegységi tanács elnöke Dr. Varga Zoltán s. k., előadó bíró Dr. Belegi József s. k., bíró Dr. Mészár Róza s. k., bíró a jogegységi tanács tagjai Dr. Csere Katalin s. k., bíró
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 151 Utasítások A legfőbb ügyész 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasítása a nyomozó ügyészségek átszervezésével összefüggő legfőbb ügyészi utasítások módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyészségi érdek-képviseleti szervek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével a következő utasítást adom ki: 1. A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 50. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 50. A nyomozó ügyészség hatáskörébe tartozik: a) a 48. (1) bekezdésének a) b) pontjában írt ügyek nyomozása, kivéve ha azok a 49. (2) bekezdése alá tartoznak, b) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályának vezetője, valamint a főügyész a hatáskörébe utal. 2. (1) A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) Az ügyészi feladatokat a) a Kúria előtti eljárásban a Legfőbb Ügyészség, b) az ítélőtáblák előtti eljárásban a fellebbviteli főügyészségek, c) a törvényszékek (Fővárosi Törvényszék) előtti eljárásban a főügyészségek, valamint a nyomozó ügyészségek, d) a járásbíróságok előtti eljárásban a járási és járási szintű ügyészségek ügyészei látják el. (2) Az ügyész a legfőbb ügyész utasítása alapján az ország egész területén, a főügyész rendelkezése szerint pedig a főügyészség illetékességi területén működő bármelyik bíróság előtt eljárhat. A főügyész a nyomozó ügyészség ügyében a vádképviselet ellátására indokolt esetben a főügyészség illetékességi területén működő irányítása alá tartozó más ügyészt jelölhet ki. (3) A nyomozó ügyészség ügyének másodfokú elbírálása során az ügyészi feladatokat a felettes főügyészség, illetve a másodfokú eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ítélőtábla mellett működő fellebbviteli főügyészség látja el. (2) A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás a következő 35. -sal egészül ki: 35. A nyomozó ügyészségek átszervezésével összefüggő legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Utm.) megállapított 2. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Utm. hatálybalépésekor a már folyamatban lévő elsőfokú bírósági eljárásban a vád képviseletét az eljáró bíróság mellett működő ügyészség (főügyészség) látja el. A folyamatban lévő másodfokú bírósági eljárásban az ügyészi feladatok ellátása az eljáró törvényszék (ítélőtábla) mellett működő főügyészség (fellebbviteli főügyészség) hatáskörébe tartozik. 3. (1) Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás 4. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A nyomozó ügyészségek illetékessége a következő területekre terjed ki: a) a Fővárosi Nyomozó Ügyészségé Budapest főváros területére, b) az Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészségé Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékre, c) az Észak-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészségé Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre, d) a Dél-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészségé Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékre, e) a Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészségé Fejér, Nógrád és Pest megyékre,
152 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám f) az Észak-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészségé Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyékre, g) a Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészségé Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre. (2) Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII. 20.) LÜ utasítás a következő 7. -sal egészül ki: 7. (1) A nyomozó ügyészségek átszervezésével összefüggő legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Utm.) megállapított 4. (4) bekezdést az Utm. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az Utm. hatálybalépésekor megszűnő nyomozó ügyészség az előtte folyamatban lévő ügyekről (valamennyi, a büntetőjogi szakág számítógépes ügyviteli rendszerében iktatott olyan ügyről, amelyben ügyészi intézkedésre okot adó körülmény van, vagy ilyen intézkedésre okot adó körülmény várható) értékelő jelentésben indokolt esetben nyomozási tervben ad számot, amelyet az iratokhoz mellékelve legkésőbb az Utm. hatálybalépését követő 30 napon belül a jogutód regionális nyomozó ügyészséghez eljuttat. Intézkedéstervezet szerkesztése esetén az értékelő jelentés készítése mellőzhető. (2) A regionális nyomozó ügyészség a büntetőeljárásban részt vevő személyeket a nyomozás iratainak az Utm. hatálybalépésével összefüggő átvételéről legkésőbb az átvételt követő 60 napon belül írásban értesíti. (3) Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás melléklete 52. (1) bekezdésében foglalt feladatot az Utm. hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell befejezni. Az irattári anyag új elhelyezéséről [6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás melléklet 52. (2) bekezdés] a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya tájékoztatja a Magyar Nemzeti Levéltárat. (4) Az iratok átadását követően beérkező, illetve a visszaérkező iratoknak az Utm. hatálybalépésével illetékes regionális nyomozó ügyészséghez továbbítása a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazottak feladata. (5) Az Utm. hatálybalépésével összefüggő átiktatással kapcsolatos ügyvitel-technikai feladatokat, valamint az elektronikusan érkező, illetve visszaérkező iratok továbbításának módját az Informatikai Főosztály határozza meg. 4. A minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatáról szóló 1/2012. (I. 6.) LÜ utasítás melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 5. Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 5. -ának (2) bekezdésében a Budapesti Nyomozó szövegrész helyébe a Fővárosi Nyomozó szöveg lép. 6. (1) Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 47. -a a következő (2a) (2b) bekezdéssel egészül ki: (2a) A nyomozó ügyészségek a következő elnevezéssel és székhellyel működnek: a) Fővárosi Nyomozó Ügyészség, Budapest, b) Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészség, Miskolc, c) Észak-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészség, Debrecen, d) Dél-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészség, Szeged, e) Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészség, Budapest, f) Észak-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészség, Győr, g) Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészség, Kaposvár. (2b) A nyomozó ügyészség a székhelye szerinti főügyészségnek, illetve a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Fővárosi Főügyészségnek, a Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészség a Pest Megyei Főügyészségnek alárendelten működik. (2) Az SZMSZ 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az SZMSZ 14. -a (3) bekezdésének r) pontjában az ellátásáról, szövegrész helyébe az ellátásáról, továbbá az erre vonatkozó szabályzatok tervezetének elkészítéséről, szöveg lép. (4) Hatályát veszti az SZMSZ 11. -a (1) bekezdésének c) pont ca) alpontjában a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályzat, szövegrész. 7. (1) A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A főügyészség székhelye szerinti járási ügyészség, valamint a kijelölt kerületi ügyészség illetékessége a megye, illetve a főváros területére; a nyomozó ügyészség illetékessége az ügyészségek illetékességi területéről szóló legfőbb ügyészi utasításban meghatározott működési területre terjed ki.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 153 (2) A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X. 31.) LÜ utasítás 17. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el. E feladatokat indokolt esetben a főügyész rendelkezésére az irányítása alá tartozó más, a gyermekés fiatalkorúak bűnügyeivel összefüggő szakfeladatokra kijelölt ügyész is teljesítheti. 8. (1) A munkaidőn kívüli ügyészi szolgálatról szóló 15/2014. (VIII. 15.) LÜ utasítás 5. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Pihenőnapon és munkaszüneti napon a késedelmet nem tűrő büntető szakági ügyészi intézkedéseket a főügyész körlevelében írtak szerint a készenléti szolgálatot teljesítő, illetve ügyeletet ellátó ügyész teszi meg. A regionális nyomozó ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben a késedelmet nem tűrő intézkedések megtétele a cselekmény elkövetésének helye szerinti főügyészség készenléti szolgálatot teljesítő, illetve ügyeletet ellátó ügyészének feladata, amelyet rövid úton történt egyeztetést követően a cselekmény elbírálására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező regionális nyomozó ügyészségnek átadhat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészségen külön készenléti, illetve ügyeleti szolgálat működik. (2) A munkaidőn kívüli ügyészi szolgálatról szóló 15/2014. (VIII. 15.) LÜ utasítás 9. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 9. A 3. (1) bekezdésében, az 5. (1) bekezdésében és a 7. (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően munkanapon, pihenőnapon, munkaszüneti napon ügyelet és készenlét ellátására a) a Központi Nyomozó Főügyészségen legfeljebb havi 550 óra, b) a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen legfeljebb havi 400 óra használható fel összesen. (3) Hatályát veszti a munkaidőn kívüli ügyészi szolgálatról szóló 15/2014. (VIII. 15.) LÜ utasítás 5. -ának (4) bekezdésében az és a nyomozó ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész szövegrész. 9. Az ügyészségi fogalmazók joggyakorlatáról és szakmai képzéséről szóló 16/2014. (VIII. 29.) LÜ utasítás 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A fogalmazó joggyakorlata során a szolgálati helyével azonos székhelyen működő vagy a napi munkába járással megközelíthető nyomozó ügyészségen legalább két hónapot tölt. 10. Ez az utasítás 2015. október 1-jén lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
154 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 1. melléklet a 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasításhoz A minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatáról szóló 1/2012. (I. 6.) LÜ utasítás mellékletének 15.1. pontja a következő mondattal egészül ki: A felülvizsgálat elrendeléséről, véleményt is kérve, értesíteni kell az ügyben eljárt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. -ában, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. -ában írt szolgálatot. 2. melléklet a 11/2015. (VII. 10.) LÜ utasításhoz Az SZMSZ 1. mellékletének II. része helyébe a következő rendelkezés lép: II. Főügyészségek, járási és járási szintű ügyészségek 1. Fővárosi Főügyészség 1.1. Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, 1.2. Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség, 1.3. Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség, 1.4. Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség, 1.5. Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség, 1.6. Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség, 1.7. Budapesti IX. Kerületi Ügyészség, 1.8. Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség, 1.9. Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség, 1.10. Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség, 1.11. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség, 1.12. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség, 1.13. Fővárosi Nyomozó Ügyészség, 1.14. Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség. 2. Baranya Megyei Főügyészség 2.1. Komlói Járási Ügyészség, 2.2. Mohácsi Járási Ügyészség, 2.3. Pécsi Járási Ügyészség, 2.4. Siklósi Járási Ügyészség, 2.5. Szigetvári Járási Ügyészség. 3. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 3.1. Bajai Járási Ügyészség, 3.2. Kalocsai Járási Ügyészség, 3.3. Kecskeméti Járási Ügyészség, 3.4. Kiskőrösi Járási Ügyészség, 3.5. Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség, 3.6. Kiskunhalasi Járási Ügyészség, 3.7. Kunszentmiklósi Járási Ügyészség.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 155 4. Békés Megyei Főügyészség 4.1. Battonyai Járási Ügyészség, 4.2. Békéscsabai Járási Ügyészség, 4.3. Békési Járási Ügyészség, 4.4. Gyulai Járási Ügyészség, 4.5. Orosházi Járási Ügyészség, 4.6. Szarvasi Járási Ügyészség, 4.7. Szeghalmi Járási Ügyészség. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 5.1. Encsi Járási Ügyészség, 5.2. Kazincbarcikai Járási Ügyészség, 5.3. Mezőkövesdi Járási Ügyészség, 5.4. Miskolci Járási Ügyészség, 5.5. Ózdi Járási Ügyészség, 5.6. Sátoraljaújhelyi Járási Ügyészség, 5.7. Szerencsi Járási Ügyészség, 5.8. Szikszói Járási Ügyészség, 5.9. Tiszaújvárosi Járási Ügyészség, 5.10. Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészség. 6. Csongrád Megyei Főügyészség 6.1. Csongrádi Járási Ügyészség, 6.2. Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség, 6.3. Makói Járási Ügyészség, 6.4. Szegedi Járási Ügyészség, 6.5. Szentesi Járási Ügyészség, 6.6. Dél-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészség. 7. Fejér Megyei Főügyészség 7.1. Bicskei Járási Ügyészség, 7.2. Dunaújvárosi Járási Ügyészség, 7.3. Sárbogárdi Járási Ügyészség, 7.4. Székesfehérvári Járási Ügyészség. 8. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 8.1. Győri Járási Ügyészség, 8.2. Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség, 8.3. Soproni Járási Ügyészség, 8.4. Észak-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészség. 9. Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 9.1. Berettyóújfalui Járási Ügyészség, 9.2. Debreceni Járási Ügyészség, 9.3. Hajdúböszörményi Járási Ügyészség, 9.4. Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség, 9.5. Püspökladányi Járási Ügyészség, 9.6. Észak-alföldi Regionális Nyomozó Ügyészség.
156 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 10. Heves Megyei Főügyészség 10.1. Egri Járási Ügyészség, 10.2. Füzesabonyi Járási Ügyészség, 10.3. Gyöngyösi Járási Ügyészség, 10.4. Hatvani Járási Ügyészség, 10.5. Hevesi Járási Ügyészség. 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 11.1. Jászberényi Járási Ügyészség, 11.2. Karcagi Járási Ügyészség, 11.3. Kunszentmártoni Járási Ügyészség, 11.4. Mezőtúri Járási Ügyészség, 11.5. Szolnoki Járási Ügyészség, 11.6. Tiszafüredi Járási Ügyészség. 12. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség 12.1. Esztergomi Járási Ügyészség, 12.2. Komáromi Járási Ügyészség, 12.3. Tatabányai Járási Ügyészség, 12.4. Tatai Járási Ügyészség. 13. Nógrád Megyei Főügyészség 13.1. Balassagyarmati Járási Ügyészség, 13.2. Pásztói Járási Ügyészség, 13.3. Salgótarjáni Járási Ügyészség. 14. Pest Megyei Főügyészség 14.1. Budakörnyéki Járási Ügyészség, 14.2. Budaörsi Járási Ügyészség, 14.3. Ceglédi Járási Ügyészség, 14.4. Dabasi Járási Ügyészség, 14.5. Dunakeszi Járási Ügyészség, 14.6. Gödöllői Járási Ügyészség, 14.7. Monori Járási Ügyészség, 14.8. Nagykátai Járási Ügyészség, 14.9. Nagykőrösi Járási Ügyészség, 14.10. Ráckevei Járási Ügyészség, 14.11. Szentendrei Járási Ügyészség, 14.12. Váci Járási Ügyészség, 14.13. Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Ügyészség. 15. Somogy Megyei Főügyészség 15.1. Fonyódi Járási Ügyészség, 15.2. Kaposvári Járási Ügyészség, 15.3. Marcali Járási Ügyészség, 15.4. Nagyatádi Járási Ügyészség, 15.5. Siófoki Járási Ügyészség, 15.6. Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Ügyészség.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 157 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 16.1. Fehérgyarmati Járási Ügyészség, 16.2. Kisvárdai Járási Ügyészség, 16.3. Mátészalkai Járási Ügyészség, 16.4. Nyírbátori Járási Ügyészség, 16.5. Nyíregyházi Járási Ügyészség, 16.6. Vásárosnaményi Járási Ügyészség. 17. Tolna Megyei Főügyészség 17.1. Bonyhádi Járási Ügyészség, 17.2. Dombóvári Járási Ügyészség, 17.3. Paksi Járási Ügyészség, 17.4. Szekszárdi Járási Ügyészség, 17.5. Tamási Járási Ügyészség. 18. Vas Megyei Főügyészség 18.1. Körmendi Járási Ügyészség, 18.2. Kőszegi Járási Ügyészség, 18.3. Sárvári Járási Ügyészség, 18.4. Szombathelyi Járási Ügyészség. 19. Veszprém Megyei Főügyészség 19.1. Ajkai Járási Ügyészség, 19.2. Pápai Járási Ügyészség, 19.3. Tapolcai Járási Ügyészség, 19.4. Veszprémi Járási Ügyészség. 20. Zala Megyei Főügyészség 20.1. Keszthelyi Járási Ügyészség, 20.2. Lenti Járási Ügyészség, 20.3. Nagykanizsai Járási Ügyészség, 20.4. Zalaegerszegi Járási Ügyészség. 21. Központi Nyomozó Főügyészség.
158 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám SZEMÉLYI HÍREK Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Barnás Balázs esztergomi járási ügyészségi fogalmazót szolgálati helyén, dr. Kállai Gábor füzesabonyi járási ügyészségi fogalmazót a Füzesabonyi és az Egri Járási Ügyészséghez a Heves megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre alügyésszé; Jákob Lillát a Fővárosi Főügyészséghez ügyészségi megbízottá. Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Kopasz Zsolt mb. Csongrád megyei főügyészt áthelyezte a Csongrád Megyei Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte főügyésszé; dr. Fridvalszky Péter mb. legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén, az Informatikai Főosztályon a Vádképviseleti Statisztikai Csoportba legfőbb ügyészségi ügyészi, Bárdosné dr. Szolga Erika címzetes főügyészségi ügyész, komlói járási vezető ügyészt szolgálati helyén ügyészi munkakörbe helyezte át; dr. Kovács László a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítő debreceni járási ügyészségi ügyészt áthelyezte a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez, főügyészségi ügyészi munkakörbe. Kinevezés módosítás és megbízás A legfőbb ügyész dr. Barta Márton Ferenc legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén, a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe helyezte át, és megbízta a Gazdasági és Környezetvédelmi Ügyek Osztályán a Gazdasági Ügyek Csoportja csoportvezető ügyészi feladatainak ellátásával.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 159 Kirendelések A legfőbb ügyész kirendelte dr. Szabadvári Péter ezredes, legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi katonai ügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre ügyészi, Selymesné dr. Horváth Ágnes Fejér megyei főügyészségi ügyészt a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályához legfőbb ügyészségi ügyészi, dr. Busch Balázs budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi ügyészt a Pest Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe. Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Halmos Krisztina Ilona legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető-helyettes ügyészt szolgálati helyén a Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, dr. Hargitai Éva legfőbb ügyészségi ügyészt szolgálati helyén, a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályon a Személyügyi Adminisztrációs Csoport legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyészi, dr. Boros Gábor központi nyomozó főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Mentelmi Ügyek Csoportjának, dr. Szilágyiné dr. Gaál Judit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Büntetőbírósági Ügyek Csoportjának főügyészségi csoportvezető ügyészi, dr. Balázsné dr. Juhász Ildikó a Kecskeméti Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a vezető ügyész, dr. Hajdú Zoltán szentendrei járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a vezetőhelyettes ügyész, dr. Fedor Kristóf Balázs a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségen szolgálatot teljesítő budaörsi járási ügyészségi ügyészt kirendelési helyén a Büntetőbírósági Ügyek Csoportja, Riteczné dr. Bakóczi Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, mb. budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Nyomozási Bíró Előtti Eljárások Csoportja csoportvezető ügyészi, dr. Mészáros Ádám tudományos főmunkatárs, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezető-helyettesét szolgálati helyén a Büntető Jogtudományok Osztálya osztályvezetői feladatainak ellátásával.
160 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám Kirendelés és megbízás A legfőbb ügyész kirendelte dr. Dani Zsuzsanna Baranya megyei főügyészségi ügyészt a Komlói Járási Ügyészséghez, és egyidejűleg megbízta a vezető ügyészi feladatok ellátásával. Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Bánhegyi Gábor vezérőrnagy, volt főosztályvezető-helyettes ügyésznek 2016. évi január hó 30. napjával, dr. Bátor Szilvia lenti járási ügyészségi ügyésznek 2015. évi szeptember hó 8. napjával, dr. Lemesánszky Zoltán budapesti nyomozó ügyészségi ügyésznek 2015. évi július hó 31. napjával, dr. Paál-Kővári Kornélia budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi június hó 30. napjával, dr. Sarkadi Edit Erzsébet debreceni járási ügyészségi ügyésznek 2015. évi augusztus hó 23. napjával, Szűcs Attiláné dr. Várhelyi Gabriella budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi augusztus hó 20. napjával, dr. Tomán Mihály kiskőrösi járási ügyészségi ügyésznek 2015. évi július hó 31. napjával, dr. Koósa Edit budapesti közérdekvédelmi ügyészségi alügyésznek 2015. évi június hó 23. napjával, dr. Jordán Miklós legfőbb ügyészségi ügyészségi megbízottnak 2015. évi június hó 30. napjával, Rozslay Janka fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottnak 2015. évi július hó 31. napjával. Halálozás Dr. Bencsina Ferenc főügyészségi főtanácsos, ny. fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyész 2015. évi május hó 31. napján, életének 81. évében, dr. Dravecz Tibor főügyészségi tanácsos, ny. Fejér megyei főügyészségi csoportvezető ügyész 2015. évi június hó 2. napján, életének 78. évében, dr. Torzsás István ny. ajkai városi ügyészségi ügyész 2015. évi július hó 10. napján, életének 85. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 161 Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre közjogi főügyészhelyettesi, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályára főügyészségi osztályvezető katonai ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályának Rendőri és Titkosszolgálati Ügyek Csoportjába főügyészségi csoportvezető katonai ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályára főügyészségi katonai ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályára főügyészségi katonai ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Szegedi Regionális Osztályára főügyészségi katonai ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályára főügyészségi ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztályára főügyészségi ügyészi, fővárosi kerületi ügyészségre a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre hat büntetőjogi szakági ügyészi, a Győri Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, a Debreceni Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11 12. -ai állapítják meg. A főügyészhelyettesi és a főügyészségi osztályvezető katonai ügyészi álláshelyek esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közjogi főügyészhelyettesi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves közjogi szakágban szerzett ügyészi vagy civilisztikai területen szerzett bírói gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásánál a vezetői tapasztalat előnyt jelent. A katonai ügyészi kinevezés feltétele, hogy a pályázó a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal az Üjt. 14. -ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. -a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott
162 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktől függően egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. -a (4) bekezdésének a) f) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 6. (2) bekezdésében írt kivétellel külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha elkésett, a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek ide nem értve az Üjt. 11. -a (1) bekezdésének 2. mondatában írtat nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot említettek szerint külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatoknak (egy példányban) a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2015. augusztus 10-én 15 óráig,
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám 163 a Központi Nyomozó Főügyészség álláshelyei esetében a Központi Nyomozó Főügyészségre (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.) 2015. augusztus 14-én 13 óráig, fővárosi kerületi ügyészségek álláshelyei esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2015. augusztus 18-án 15 óráig, a Győri és a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre (9021 Győr, Szent István u. 6.) 2015. augusztus 19-én 15 óráig, a Debreceni Járási Ügyészség ügyészi álláshelye esetében a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségre (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.) 2015. szeptember 10-én 15 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály Pályázati felhívás tanulmányi ösztöndíj támogatásra Magyarország legfőbb ügyésze ösztöndíj pályázatot hirdet egyetemek informatikai karának nappali tagozatán legalább egy félévet eredményesen teljesített hallgatók tanulmányainak támogatására. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes, kézzel, vagy géppel írt és aláírt önéletrajz; a hallgatói jogviszonynak, a hallgatónak az informatikai karon elért tanulmányi eredményeinek igazolása a leckekönyv bejegyzéseket tartalmazó oldalainak másolatával, vagy a Neptun rendszerből letöltött, kinyomtatott és az egyetem tanulmányi osztálya által hitelesített dokumentummal; az idegen nyelvismeretet igazoló okirat egyszerű másolata. A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). Külön íven mellékelnie kell az alábbiakról szóló nyilatkozatokat: nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal, illetőleg legmagasabb fegyelmi büntetés hatálya alatt; büntetlen előéletű, nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá hozzájárul, hogy ezen adatokat ellenőrizzék az ügyészségi összesített adatállományban; hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez a pályázat során, továbbá nyilatkozhat az elbírálást követő adatkezelésről is. A pályázó kérheti, hogy sikertelenség esetén pályázatát a mellékletekkel együtt visszakapja. Nyilatkozat hiányában a pályázatokat nem küldjük vissza, és a pályázatot az elbírálást követően amennyiben a pályázó további adatkezelésre nem adott hozzájárulást megsemmisítjük.
164 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 7. szám Érvényes pályázat benyújtásához a pályázónak a pályázati felhívás mellékletében lévő programozási feladatra megfelelő, működő megoldást kell adnia, amelyet elektronikus adathordozón, lefordítható forráskóddal, adatbázissal, dokumentumokkal a pályázathoz mellékelnie kell az informatikai megoldás leírásával együtt. A pályázat postai úton adható be, a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya fogadja (1385 Budapest, Pf. 851). Postára adási határidő: 2015. augusztus 15. A pályázatot egy nagyméretű borítékban kérjük benyújtani, amelyen feltüntetik PÁLYÁZAT TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ TÁMOGATÁSRA. A borítékban el kell helyezni a pályázati felhívásban kért okiratokat, a pályázati felhívás mellékletében lévő probléma informatikai megoldásának leírását, valamint elektronikus adathordozón az informatikai megoldást is. A pályázatokat és a mellékelt programozási megoldásokat szakemberek bírálják el, és javaslatot tesznek a személyes meghallgatásra. A pályázók személyes meghallgatását Bíráló Bizottság végzi, amelynek javaslata alapján a legfőbb ügyész dönt a tanulmányi ösztöndíj támogatás odaítéléséről. A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya támogatói szerződést köt a nyertes pályázóval, amely alapján a pályázó az informatikai kar nappali tagozatán folyamatosan folytatott tanulmányai alatt havonta 50 000 forint összegű támogatásban részesül. A tanulmányi ösztöndíj támogatási szerződésben a pályázó vállalja, hogy a pályázatban írt tanulmányait folyamatosan végzi, és eredményesen befejezi, vagy legalább az abszolutóriumot megszerzi; a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályán kijelölt instruktor felügyelete mellett a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályán szakmai gyakorlatot teljesít, amelynek keretében legalább havonta egy, előre egyeztetett alkalommal jelentkezik a kijelölt instruktornál, aki programozási feladatokkal látja el, majd a neki bemutatott megoldások alapján munkáját havonta értékeli (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem megfelelt); tanulmányainak befejezése után a számára felajánlott munkakört elfogadja, ügyészségi szolgálati viszonyt létesít, és azt fenntartja legalább a tanulmányi ösztöndíj folyósításának megfelelő időtartamban. A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának az alábbiak felmerülését követő 5 munkanapon belül a pályázó írásban köteles bejelenteni ha tanulmányait nem fejezi be a vállalt határidőig, illetőleg megszakítja, vagy félévét passziválja; a tanulmányait befejezi, vagy az abszolutóriumot megszerzi; a felajánlott munkakört nem fogadja el, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonyt önhibájából nem létesít; amennyiben gyanúsítottként kihallgatták, vádat emeltek vele szemben, vagy az ellene folytatott büntetőeljárásban vádemelés elhalasztásra vagy közvetítői eljárásra utalásra került sor. A támogatási szerződés megszűnik és a pályázónak a kapott tanulmányi ösztöndíjat vissza kell fizetnie, amennyiben különös méltánylást érdemlő okot (szülés, tartós betegség, baleset stb.) kivéve a képzést a vállalt határidőig nem fejezi be vagy megszakítja; szakmai gyakorlata során a rábízott feladatokat nem megfelelő színvonalon látja el, így az instruktortól három egymást követő hónapban nem megfelelt minősítést kap; tanulmányai befejezését követően a felajánlott munkakört nem fogadja el; ügyészségi szolgálati viszonyt önhibájából nem létesít; illetőleg a szolgálati viszony bármelyik fél kezdeményezésére a tanulmányi ösztöndíj folyósításának megfelelő tartam letelte előtt megszűnik. Ez utóbbi alól kivétel, ha a szolgálati viszony rendkívüli lemondással, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 36. (1) bekezdésének a), b), vagy e) pontja alapján, illetve ha egészségügyi okú alkalmatlanság miatt szűnik meg. A pályázó a szakmai gyakorlata során végzett munkájáért a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. (3a) bekezdés alapján egyéb juttatásban nem részesül. A támogatói szerződés megkötésével egyidőben a pályázó titoktartási nyilatkozatot tesz, továbbá vállalja, hogy a biztonsági, az egészségügyi, a munka- és tűzvédelmi előírásokat megtartja; nem tanúsít olyan magatartást, amellyel az ügyészség jogos érdekeit veszélyeztethetné.