az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról Az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. -a (5) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: A jogi oktatás és vizsga célja 1. (1) A rendszeres jogi oktatás (a továbbiakban: tanfolyam) célja, hogy az igazságügyi szakértıi névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett igazságügyi szakértık (a továbbiakban: szakértı) szervezett keretek között kapjanak tájékoztatást az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi ismeretekrıl, és a megszerzett jogi tudásuk frissítése érdekében rendszeres továbbképzésben részesüljenek. (2) A jogi vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja, hogy a vizsgára jelentkezı személy számot adjon az igazságügyi szakértıi tevékenység ellátásához szükséges tételes jogi ismeretekrıl és az ahhoz kapcsolódó gyakorlati jogalkalmazási készségérıl. (3) Az (1) bekezdés szerinti tanfolyam lehet: a) a névjegyzékbe való felvételt követı elsı képzés, mely - ha a szakértı a vizsga alóli mentesülését nem igazolja - jogi vizsgával zárul (a továbbiakban: elsı képzés), valamint b) az elsı képzést követıen, vizsgakötelezettség nélküli rendszeres továbbképzés (a továbbiakban: rendszeres továbbképzés). Felkészülés a vizsgára 2. (1) A tanfolyam és a vizsga megszervezése, lebonyolítása az igazságügyért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata, ideértve a tanfolyamon elıadást tartó személy (a továbbiakban: elıadó) felkérését is. (2) Vizsgát az tehet, aki az elsı képzést elvégezte. 3. (1) A miniszter kéthavonta - kivéve, ha a tanfolyamra nincs jelentkezı - indít tanfolyamot. A miniszter - kivételes esetben vagy ha a szakértık nagyobb száma azt indokolja - a tanfolyam indítására további idıpontot is megjelölhet. (2) A miniszter a minisztérium honlapján félévente közzéteszi a tanfolyam idıpontjait, helyét, tananyagának alapját képezı jogszabályok (jogszabályhelyek) jegyzékét, a vizsga tervezett idıpontját, valamint a tanfolyam és a vizsga díját, továbbá befizetésének módját. 4. (1) Az elsı képzés idıtartama 16 óra, a rendszeres továbbképzés idıtartama 8 óra. (2) Ha a szakértı az elsı képzésrıl 5, a rendszeres továbbképzésrıl 2 óránál hosszabb idıtartamban hiányzik, a vonatkozó tanfolyamot meg kell ismételnie és az elsı képzésrıl való hiányzás esetében vizsgára sem bocsátható. Errıl a miniszter a mulasztó szakértıt a tanfolyam befejezésének idıpontjától számított 8 napon belül írásban, postai vagy külön törvényben szabályozott elektronikus úton értesíti. Jelentkezés a tanfolyamra és a vizsgára 5. (1) Mentesül a vizsga alól az, aki a) jogász szakképzettséggel, vagy b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel, vagy g) egészségbiztosítás szakvizsgával rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesülési feltétel meglétét igazoló okirat hitelesített másolatát a szakértınek az elsı képzésre történı jelentkezési kérelme elıterjesztésével egyidejőleg kell benyújtania a miniszterhez. 6. A rendszeres továbbképzésre a szakértı - ha e rendelet eltérıen nem rendelkezik - az elsı képzés elvégzésétıl számított négy éven belül, majd ezt követıen négyévente köteles jelentkezni. 7. 8. (1) A szakértınek a tanfolyamra és a vizsgára történı jelentkezését az igazságügyi szakértıi névjegyzéket vezetı hatósághoz (a továbbiakban: névjegyzéket vezetı hatóság) írásban postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, vagy külön törvényben szabályozott elektronikus úton kell benyújtania. Az 5. (1) bekezdése szerinti mentesülést igazoló okiratok telefaxon nem nyújthatók be. (2) A szakértınek mellékelnie kell a) az elsı képzésre történı jelentkezéshez a 23. (1) bekezdése, b) a vizsgára bocsátás iránti kérelemhez a 23. (2) bekezdése, c) a rendszeres továbbképzésre történı jelentkezéshez a 23. (3) bekezdése szerinti díj befizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi kivonatot vagy a postai készpénzátutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát. (3) A tanfolyamra és a vizsgára történı jelentkezési kérelem a névjegyzéket vezetı hatóság által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon is elıterjeszthetı. A névjegyzéket vezetı hatóság a nyomtatvány mintáját a minisztérium honlapján is közzéteszi. (4) A névjegyzéket vezetı hatóság a jelentkezést annak beérkezését követıen öt napon belül továbbítja a miniszter részére. 9. (1) A miniszter a szakértıt hivatalból osztja be a tanfolyamra és a vizsgára. (2) A miniszter a szakértıt a tanfolyam helyérıl és idıpontjáról a tanfolyamra történı jelentkezésnek a miniszterhez való érkezését követıen írásban postai vagy külön törvényben szabályozott elektronikus úton, továbbá - ha a tanfolyam idıpontja miatt indokolt - telefaxon vagy személyesen átadott irat útján értesíti. (3) Ha a tanfolyam kitőzött idıpontja a szakértınek nem megfelelı, az értesítés kézhezvételét követı 8 napon belül halasztási díj megfizetése nélkül - legfeljebb egy alkalommal - kérheti annak módosítását. (4) A miniszter a tanfolyam befejezésérıl és a vizsga eredményérıl a tanfolyam és a vizsga idıpontját követı öt napon belül értesíti a névjegyzéket vezetı hatóságot. A vizsga lebonyolítása 10. (1) Az elsı képzés befejezését követıen a vizsgát az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság tagjaiból a miniszter által esetenként kijelölt vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elıtt kell letenni. (2) Az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság tagjait - a megkeresett szervezetek ajánlásának figyelembevételével - a miniszter nevezi ki 5 évre az igazságügyi szakértıi mőködéshez kapcsolódó jogterületek elméleti és gyakorlati szakemberei közül. A kinevezés - az érintett beleegyezésével - az eredeti kinevezés idıtartamával meghosszabbítható. (3) A vizsgabizottság 3 fıbıl áll, melynek elnökét és két tagját a miniszter jelöli ki. A vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy abban az egyik tag a miniszter képviselıje legyen. 11. (1) A miniszter legkésıbb az elsı képzés befejezését követı öt napon belül kitőzi a vizsga helyét és idıpontját és errıl a vizsgára köteles szakértınek (a továbbiakban: jelölt) írásban postai, vagy külön törvényben szabályozott elektronikus úton, továbbá - ha a vizsga idıpontja miatt indokolt - telefaxon vagy személyesen átadott irat útján értesíti. (2) A miniszter kéthavonta - kivéve ha a vizsgára nem volt jelentkezı - a tanfolyamot követı három héten belül tőz ki vizsgát. Kivételes esetben vagy ha a jelöltek nagyobb száma azt indokolja, a miniszter további vizsgaidıpontot is kitőzhet. A vizsga tárgyai 12. A vizsga tárgyai a következık: a) az 1. számú melléklet A) rész szerinti, az igazságügyi szakértıi tevékenység ellátásához szükséges tételes jogi ismeretek, b) a tanfolyamon elsajátított joganyag gyakorlati alkalmazása. 2
A vizsga lefolytatása 13. (1) A vizsga lebonyolításával összefüggı szervezési és adminisztrációs feladatokat a miniszter látja el. (2) Ha e rendelet eltérıen nem rendelkezik a vizsga szóbeli vizsgából áll. (3) A vizsga nyelve magyar. (4) Ha a jelölt külföldi, a magyar nyelvő vizsga letételével bizonyítja, hogy rendelkezik az igazságügyi szakértıi tevékenység gyakorlásához szükséges szintő magyar nyelvtudással. (5) A jelölt a vizsgán jogszabályszöveget és egyéb segédanyagot nem használhat. 14-15. 16. (1) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság a tagjai által feltett kérdésekre adott válaszok alapján meggyızıdik arról, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal az elméleti és gyakorlati jogi ismeretekkel, amelyeknek tudása az igazságügyi szakértıi tevékenység végzéséhez szükséges. (2) A szóbeli vizsga nyilvános. 17. (1) A vizsgabizottság a vizsgát zárt tanácskozásban értékeli és a vizsga eredményét szóban, nyilvánosan hirdeti ki. (2) A vizsgabizottság az értékelés során arról dönt, hogy a jelölt az igazságügyi szakértıi tevékenység végzéséhez szükséges jogi ismereteket elsajátította és a gyakorlatban alkalmazni tudja, így a vizsgán megfelelt vagy - az elızıek hiányában - a vizsgán nem felelt meg. A vizsga megismétlése 18. (1) Ha a jelölt a vizsgán nem felelt meg, a vizsgát megismételheti. A vizsgabizottság a jelöltet errıl a vizsga eredményének kihirdetésekor értesíti. (2) Az elsı képzés újbóli elvégzésére a vizsga megismétléséhez nincs szükség, de egy alkalommal a jelölt - az elsı képzés díjának ismételt megfizetése nélkül - kérheti beosztását a tanfolyamra. 19. (1) A jelölt a vizsgát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az elsı képzés elsı alkalommal történı elvégzését követı 90 napon belül köteles letenni. (2) Ha az elsı sikertelen vizsgát követıen a miniszter az elsı megismételt vizsgát az (1) bekezdésben megjelölt idıponton túlra tőzi ki, a 90 napos határidı a megismételt vizsga idıpontjáig meghosszabbodik. Jegyzıkönyv 20. (1) A vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni és ebben fel kell tüntetni a) a jelölt természetes személyazonosító adatait és lakcímét, b) a vizsga helyét és idıpontját, c) a vizsgára történı jelentkezést tartalmazó kérelem ügyszámát, d) azt, hogy a jelölt a vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg. (2) A jegyzıkönyvet a Vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. Tanúsítvány 21. (1) Az eredményesen letett vizsgáról a vizsgabizottság a 2. számú melléklet szerinti tanúsítványt állít ki, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak. (2) Az e rendelet alapján jogi vizsga letételére nem köteles szakértı részére a vizsgabizottság a tanfolyam elvégzésérıl a 3. számú melléklet szerinti tanúsítványt állít ki, melyet az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság egy tagja aláír. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti tanúsítványt a vizsgabizottság a miniszter által vezetett minisztérium körbélyegzıjével látja el. (4) Ha az (1)-(2) bekezdések szerinti tanúsítvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, a miniszter a tanúsítványt pótolja. Irattári ırzés 3
22. A vizsga teljes iratanyagát a miniszter ırzi. Díj 23. (1) Az elsı képzésen való részvétel díja 11 500 Ft. (2) A vizsga díja 14 600 Ft, ideértve a megismételt vizsga díját is. (3) A rendszeres továbbképzésen való részvétel díja 8000 Ft. 24. (1) A szakértınek a 23. és a 25. szerinti díjat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 10032000-01397136-00000000 számú számlájára kell átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással befizetni. (2) A díjak kezelésére, elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés szerinti jogszabály alapján készített nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie az ügyek számának és a befizetett díj összegének kimutatására. Halasztás 25. (1) A szakértı 4500 Ft halasztási díj megfizetése mellett a már kitőzött tanfolyam, illetve vizsga elhalasztását kérheti. (2) Ha a szakértı a tanfolyam, illetve a vizsga idıpontja elıtt legalább 8 nappal a már kitőzött tanfolyam vagy vizsga elhalasztását kérte, vagy a tanfolyamon, illetve a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a kitőzött idıponttól számított 8 napon belül megfelelıen igazolta és újabb idıpontot kért, a soron következı tanfolyamra, illetve vizsgára kell beosztani további tanfolyam-, illetve vizsgadíj fizetése nélkül. (3) Ha a szakértı távolmaradását a (2) bekezdésben írtak szerint nem igazolta vagy halasztási díjat nem fizette be, a befizetett díjat elveszíti. (4) Ha a jelölt távolmaradását a (2) bekezdésben írtak szerint igazolta, de újabb vizsgaidıpontot nem kért, kérelmére a 23. szerinti díjat - a vizsgabizottság tagjainak a 26. (2) bekezdés alapján fizetendı díj levonásával - vissza kell utalni. 26. (1) A vizsgabizottság elnökét és tagjait jelöltenként 3000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. (2) Ha a vizsgán a jelölt - anélkül, hogy elızetesen jelezte volna távolmaradását - nem jelenik meg, a vizsgáztató részére 2000 Ft vizsgáztatói díj jár. (3) Az elıadót a tanfolyamon teljesített óraszám alapján a miniszter és az elıadó között esetenként létrejött, az oktatási feladatok ellátására vonatkozó írásbeli megállapodás alapján illeti meg díjazás, amely a 23. (1) és (3) bekezdésében megjelölt díjnak a minisztert megilletı költségek levonása után fennmaradó összegébıl kerül kifizetésre. (4) A vizsgabizottság elnökét és tagjait, továbbá az elıadót megilletı díjat a 24. (1) bekezdésében említett számláról kell kiutalni. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 27. (1) E rendelet 2006. március 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése elıtt benyújtott felvételi kérelmek intézése során is alkalmazni kell. (2) A névjegyzékbe 2006. január 1-je elıtt felvételt nyert igazságügyi szakértıkre e rendelet rendelkezéseit a (3)- (7) bekezdésben, valamint a 28. és 29. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti szakértı az elsı képzéshez kapcsolódó vizsga alól mentesül, az elsı képzésre a névjegyzékbe vétele feltételei fennállásának az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló törvény szerinti felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) során hozott határozat meghozatalától számított két éven belül köteles jelentkezni. A vizsga alól nem mentesülı szakértı a felülvizsgálata alatt, de legkésıbb a Szaktv. 32. (1) bekezdésében megjelölt idıpontig köteles a vizsgát letenni. (4) A (2) bekezdés szerinti szakértı mentesül az elsı képzéshez kapcsolódó vizsga alól, ha a) egyetemi vagy fıiskolai szintő felsıoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl elıírt, a szakterületnek megfelelı szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelı oktatási idıszak alatt jogi ismeretek oktatásában is részesült és eredményes vizsgát tett, vagy b) az 5. (1) bekezdésében felsorolt szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy c) a végzettségének és szakképzettségének megfelelı területen tudományos fokozatot szerzett, vagy 4
d) 2006. január 1-jét megelızıen több mint 10 éve igazságügyi szakértıként mőködik. (5) A (2) bekezdés szerinti szakértı a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltétel meglétét igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát a szakértı felülvizsgálata során köteles a miniszterhez benyújtani. (6) A (2) bekezdés szerinti jelölt esetében az elsı képzéshez kapcsolódó vizsga írásbeli vizsgából áll. A vizsgabizottság a vizsgát zárt tanácskozásban értékeli és a jelöltet az írásbeli vizsga eredményérıl - sikeres vizsga esetén az errıl szóló tanúsítvány megküldésével - írásban postai, vagy külön törvényben szabályozott elektronikus úton értesíti. (7) A (2) bekezdés szerinti szakértı a rendszeres továbbképzésre az elsı képzés elvégzésétıl számított négy éven belül, majd ezt követıen négyévente köteles jelentkezni. Az a szakértı, aki az elsı képzési kötelezettségének a névjegyzékbe vétele feltételei fennállásának az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló törvény szerinti felülvizsgálata során hozott határozat meghozatalát megelızıen tett eleget, az elsı képzés idıpontjától számított négy éven belül, majd ezt követıen négyévente köteles a rendszeres továbbképzésre jelentkezni. 28. (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt a 13. (1) bekezdésében megjelölt feladatok végzésére a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgabiztos) jelenlétében az 1. számú mellékletben megjelölt joganyagból és annak gyakorlati alkalmazására irányuló példákból összeállított írásbeli tesztlapot (a továbbiakban: feladatlap) tölt ki. (2) Az írásbeli vizsga nem nyilvános. 29. (1) A feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre. (2) A jelölt a kitöltött feladatlapot - aláírásával ellátva - a vizsgabiztosnak adja át. (3) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. 30. E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet 14. -a hatályba lépésének idıpontjában már benyújtott jelentkezésekre és a módosító rendelet 14. -ának hatálybalépését követıen megtartandó megismételt vizsgákra is alkalmazni kell. 1. számú melléklet a 10/2006. (III. 7.) IM rendelethez A) rész Az elsı képzés tananyaga 1. Az igazságügyi szakértıi mőködésrıl szóló jogszabályok. 2. Az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértıi tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések. 3. Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértıket érintı rendelkezései. 4. Magyarország Alaptörvényének rendelkezései. 5. A személyes adatok védelméhez főzıdı alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvetı rendelkezések. 6. A gazdasági társaságok alapítására, mőködésére vonatkozó jogszabályok alapvetı rendelkezései. 7. Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvetı szabályai. 8. Jogi alapismeretek. B) rész A rendszeres továbbképzés tananyaga 1. Az igazságügyi szakértıi mőködésrıl szóló jogszabályok. 2. Az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértıi tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések. 3. Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértıket érintı rendelkezései. 4. Gyakorlati ismeretek. 2. számú melléklet a 10/2006. (III. 7.) IM rendelethez 5
Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság Akkreditációs lajstromszám:.../200... szám TANÚSÍTVÁNY Az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság tanúsítja, hogy... aki...,... év... hó... napján született, az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi vizsgát letette....,... év... hó... nap... a vizsgabizottság elnöke... a vizsgabizottság tagja... a vizsgabizottság tagja P. H. 3. számú melléklet a 10/2006. (III. 7.) IM rendelethez Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság Akkreditációs lajstromszám:.../200... szám TANÚSÍTVÁNY Az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság tanúsítja, hogy... aki...,... év... hó... napján született, az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatáson...-ig terjedı idıszakban részt vett....,... év... hó... nap... az Igazságügyi Szakértıi Vizsgabizottság tagja P. H. 6