Bevezetés A felsőoktatási tehetséggondozás egyik legnemesebb munkája a tudományos diákköri (TDK) tevékenység. Nincs szebb dolog egy oktató munkássága során, amikor a kíváncsiság vezette hallgatók felkeresik, mert egy egy tudományos téma iránt ők is érdeklődnek és egy csapatként együtt dolgoznak, hogy valamilyen érdekes feltevésre, hipotézisre, kérdésre választ kaphassanak. Ez a feladat felelősségteljes és egyben nagy kihívást is jelent a kutatódiák és a témavezető között. Kihívás a diákok számára, mert nem mindig olyan eredmények születnek, amelyeket várunk és sokszor hosszú ideig tart, mire eredményesek lehetünk. Ismerni kell a magyar és nemzetközi szakirodalmat, hogy eredményeinket megfelelő módon tudjuk értékelni, elemezni, összehasonlítani. Összhangban kell élnünk a kutatási feladattal, folyamatosan gondolkodunk, elemzünk, új ötleteken kell töprengenünk. Meg kell tanulni a vizsgálati és elemző módszereket és szükség esetén azok fejlesztését. Szinte a kreatív gondolkodás, szemléletmód elengedhetetlen. Mindemellett a diákoknak a tanulmányi feladatokat, a témavezetőknek az oktatási feladataikat is el kell látniuk. De megéri, mert nincs nagyobb öröm annál, amikor témavezetésünkkel megszületik egy alkotás, megjelenik egy publikáció, együtt vehetünk részt hazai és nemzetközi konferenciákon, közösen dolgozunk a pályázatokon, és megszületnek azok a prezentációk, amelyekben mindannyian sikeresnek érezhetjük magunkat. Ezekhez a sikerekhez azonban sokat kell tanulni és dolgozni. Nem elég a laborban vagy a műteremben vagy a hangversenyteremben elemezni, kutatni, kísérletezni, hanem azt is meg kell tanulni, hogy az eredményeinket hogyan írjuk meg, hogyan kell egy tudományos kéziratot elkészíteni, melyek a publikálás lépései, mi jellemzi a jó előadást és a kifejező publikációt. Hogyan adjuk át másoknak a tapasztalatainkat, vizsgálati eredményeinket úgy, hogy azt mindenki megértse? Ennek segítése, mentorálása a témavezetőt is próbára teszi. Azonban minden fáradozást feledtetnek a könnyed hangvételű műhelyviták, a laboratóriumi közös munkák örömei és azok a visszajelzések, amelyek a diákkörös hallgatók fejlődését jelzik. Mert fejlődés történik nemcsak a diákköri munka területén, hanem az élet területén is. A diákkörös hallgatók meg tanulnak kérdezni, kommunikálni, magabiztosabbakká válnak és sikeresebbek az élet sok területén, mint azok a hallgatók, akik nem végeznek kutató munkát. A műhelymunka során barátságok kötődnek, kapcsolatok épülnek, amelyek életre szólnak. Jó érzés a versenyek, vagy a munka hevében készült fotókat megnézni és a zsűri értékelése után a versenyeredményeket elemezni. Minden házi versenyzőnek gratulálok, mert elértek valami hasznosat a kutatásuk során, amit érdemesnek tartanak bemutatni a TDK konferencián. A hallgatóknak jó versenyzést, sok sikert a zsűrinek pedig jó döntést, építő jellegű véleményezést, türelmet és kitartást kívánok! Köszönjük a zsűri elnököknek és zsűritagoknak, hogy elfogadták felkérésünket és megtisztelték jelenlétükkel és munkájukkal a XXXII. OTDK házi versenyét a Nyíregyházi Főiskolán. Nyíregyháza, 2013. november 21. Dobróné Dr. Tóth Márta ITDT elnöke
AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Zsűri: Elnök: Tagok: Dr. Lenti István, főiskolai tanár Dr. Kalmárné Dr. Vass Eszter, főiskolai tanár Dr. Vincze György, főiskolai docens Szekció titkár: Kovács Zsuzsanna, MM II. 1
A TÁMRENDSZERES UBORKATERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁI ÉS ÖKONÓMIAI JELLEMZŐI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Hülvely Sándor Mátyás MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár, tanszékvezető Az uborka (Cucumis sativus L.) az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. Őshazája valószínűleg a mai India, ahol több ezer esztendeje termesztik. Dél-Európában i. e. 500 300 között honosodott meg. Az ókori görögök és rómaiak már jól ismerték és fogyasztották. LIPPAI (1664) Posoni kert c. könyvében már, mint jól ismert zöldségfajt említi. Hazánkban az uborkatermesztés 750-1000 ha között stabilizálódott. Ennek döntő részét a tartósítóipar dolgozza fel, másik részét friss áruként exportálják. Két fő termesztő körzet alakult ki az utóbbi években, Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségében. Az összes szabadföldi terület 80%-án intenzív támrendszeres termesztést folytatnak. A jellegzetes üzemi méret az 1-2 ezer m 2 -es családi művelésű területek. Nagy kézimunkaerő igénye miatt az uborkatermesztésnek fontos szerepe van a kézi munkaerő kihasználásában. Az idénymunka megfelelő jövedelmet biztosít a munkanélküliek számára. A gazdagabb európai országokban tovább növekedett a egészséges táplálkozás iránti igény, és egyre több zöldségfélét fogyasztanak. Az uborka táplálkozási értékét tekintve nem tartozik a legjelentősebb növények közé, de kiváló étrendi hatása, magas kálium tartalma és azonnali fogyaszthatósága miatt a csemege- és konzervuborka az élelmiszerpiac egyik állandó terméke. Egyes fajták keseredésre hajlamosak, amit a cucurbitacin nevű keserű ízű glükozid okoz. A korszerű fajták genetikailag keseredés mentesek. Az árú piaci értéke részben a termésszedés gyakoriságától függ. A napi egyszeri vagy kéthárom naponkénti szedéssel változtatható az árú mérete finomsága. Ez a sajátossága gyors piaci alkalmazkodást, egyben értékesítési biztonságot jelent a termelőnek. A termesztés feladatai tehát: - a lakosság ellátása frissfogyasztásra kerülő uborkával, - a feldolgozó ipar igényeinek kielégítése, - az exportlehetőségek kihasználásához szükséges mennyiségű és minőségű uborka termelése. Munkám során a támrendszer kialakításával, növényvédelmi problémákkal, tápanyag utánpótlással és az uborkatermesztés ökonómiájával foglalkoztam. 2
ÖKOLÓGIAI ALMATERMESZTÉS TAPASZTALATAI EGY NAGYKÁLLÓI GAZDASÁGBAN Kádár Ildikó, MM IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Uri Zsuzsanna (belső konzulens); Donka György (külső konzulens Ha az ökológiai gazdálkodásra, vagy biogazdálkodásra gondolunk, valamiféle egyensúlyt és természetességet kapunk vissza. Manapság egyre népszerűbb a fogyasztók körében a biotermékek, élelmiszerek fogyasztása itt hazánkban, de egész világviszonylatban is. Talán szeretnénk egy kicsit egészségesebben élni ebben a felgyorsult világban. Mint tudjuk, az alma fontos szerepet tölt be a hazai gyümölcstermesztésben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztési technológiájának feltételei igen kedvezőek, így nem csak a megszokott hagyományos termesztésben, hanem bio termesztésben, sőt egyre több átállási időszakban lévő gazda választja ezt a nem hétköznapi életformát, mely egyfajta elhivatottságot is jelent egyben. Ezért is nevezhetjük a biotermesztőket és magát az ágazatot újítóknak. Remélhetőleg a ma élő, önmaga vesztébe rohanó civilizációs betegségekkel terhelt ember rádöbben, hogy az önpusztítás és az önmérgezés nem járható út. Dolgozatom célja Donka György biotermesztő nagykállói gazdaságának bemutatása, aki alma, meggy és szilva termesztésével foglalkozik. A választott témám középpontjában az ökológiai almatermesztés áll. Eredményeimben ismertetem, hogy a Biokontroll Hungária Kht. szigorú szabályai által ellenőrzött terület megfelel-e az ökológiai almatermesztés feltételeinek. Munkám során arra a kérdésekre keresem a választ, hogy milyen almafajtákat érdemes választanunk a biogazdálkodásban, a sikeres termesztéshez milyen speciális növényvédelemi eljárásokat kell alkalmaznunk, valamint hogyan alakultak a 2013-as évben a gyümölcs minőségi és mennyiségi paraméterei. A betakarítás után feldolgozott különféle biotermékek meghatározzák a gazdaság fő bevételét, ezáltal a piacot és az áru keresletét hogyan szükséges felmérni, valamint érdemes-e továbbra is az ökológiai gazdálkodás mellett dönteni. 3
VERSENYLÓ TARTÁS ÉS TENYÉSZTÉS A NEMESERDŐ FARMON Kőrizs András László MGM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Járos Ildikó Dolgozatomban a Nemeserdő gazdaságban lévő tenyészetet szeretném bemutatni. A gazdaságban kizárólagosan angol telivér tenyésztés folyik. Munkám során szeretném bemutatni a tenyésztés genetikai jelentőségét, a lótartás fontosságát, pároztatást, tréningezést, és anyagi jelentőségét, valamint a lóversenyzés hagyományait és működését napjainkban. A dolgozatom fő témája a tenyésztési állományban lévő genetikai variancia vizsgálata a teljesítmények, és a versenyeredmények tükrében. Az angol telivér (angolul: thoroughbred) a világ talán legelterjedtebb lófajtája, leginkább versenylóként ismert. Melegvérű fajta, gyorsaságáról és temperamentumáról ismert. Az angol méneskönyv regisztrációjában 18 600 kanca szerepel, a különböző nemzetek méneskönyveiben összességében megközelíti az egymilliót. A hazai állomány hozzávetőlegesen 800 kancát számlál, és 400 ló áll galopptréningben, vagyis versenyez. Elsődleges hasznosításuk a lóversenyzés. A galopp-pályákon szinte kivétel nélkül angol telivérek versenyeznek, de a Militaryban és más lovassportokban is jellemzően magas a részvételi arányuk. Mivel fejlődése gyors, így a kétéveseket már versenyeztetik. A tenyésztés fogalma: A tenyésztés fajtanemesítés, átgondolt, tervszerű munka, melynek során értékes tulajdonságokat megőrzünk, vagy erősítünk, nem kívánatos testi és lelki tulajdonságokat pedig törlünk. A tenyésztés célja nem lehet anyagi haszonszerzés! A komoly tenyésztői munka általában veszteséges hobby, jó esetben önfenntartóvá fejlődő 24 órás szolgálat. A lótenyésztés komoly költségekkel jár, még akkor is, ha csak egyetlen kanca egyetlen csikójáról van szó. Tudnunk kell, hogy a tenyésztés nem klónozás: bár a csikó lehet, hogy nagyon hasonlít majd az anyjára, nem lesz az ő pontos mása. Több éven keresztül elkötelezettséget, időt és pénzt igényelő folyamat ez. Éppen ezért az első lépés, hogy gondoljuk át saját helyzetünket, utána kezdődhet a kancánk kiértékelése, annak érdekében, hogy megfelelő társat találjunk neki. A versenylótenyésztés tehát szenvedély, ami sajnos nem mindig eredményez anyagi nyereséget. A lóversenyekre különböző fajtájú lovakat tenyésztenek. Galopp versenyre, rövidtávú sprintversenyekre kizárólagosan Angol telivért használnak. 4
KUKORICAFAJTÁK TERMÉSELEMEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Körmöndi Nikoletta NYF- MATI Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék Konzulens: Dr. Szabó Béla A kiforrott intenzív termesztéstechnológiában a fejlődés folyamatos amit a növekvő termésátlagok is jeleznek. Ahhoz azonban, hogy a termésátlagok változásában ilyen mérvű legyen a növekedés elsősorban a fajtahasználat járul hozzá. Ha a kukorica költségeit vesszük alapul a legnagyobb kockázatot és egyben a jövedelmezőségben a legnagyobb eltérést a helyes fajtaválasztás jelenti. Mivel a fajták eltérő termőhelyen eltérő eredményeket mutatnak fontosnak tartjuk, hogy az általunk a jövőben nagyobb területen termesztett fajtákat a saját gazdaságunkban is kipróbáljuk. Hasznos támpontot nyújtanak a hivatalosan és a cégek által beállított kísérletek, de a leginkább használható eredményt a saját területen végzett megfigyelések adnak. Mivel saját gazdaságunkban is az egyik fő növény a kukorica, fontosnak tartom ismereteim bővítését e növény termesztéstechnológiája, fajtahasználata terén. Dolgozatom célja Euralis cég által forgalmazott kukoricafajták és fajtajelöltek terméselemeinek vizsgálata volt a a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézetének Tangazdaságában beállított fajtaösszehasonlító kísérletein keresztül. A kísérlet helyszínéül a tangazdaság nyírteleki területén található 0154- es tábla szolgált. A talajtípus homokos vályog, 27,63 AK minőségű, 32 K A, 5,65-ös ph-, és 2,43 % humusztartalommal rendelkező talaj. Az elővetemény kukorica volt. Betakarításkor fajtánkét 6 sor 100 m- en megtermett termésmennyiségét mértük le, úgy, hogy a kombájn levágta az adott fajtát, majd a tábla végén felállított mobil- mérőállomáson álló pótkocsira ürített. A nedvesség tartalmat három alkalommal mértük. Az első mérés szeptember 27.-én, a második október 3.-án, a harmadik betakarításkor október 22.- én. Elemeztük a terméseredményeket, a vízleadás dinamikáját, és a betakarításkori nedvességtartalmat. Ökonómiai elemzésünk a fajták jövedelmezőségének vizsgálatára irányult. Kimagasló terméseredményt produkált az ES 049-es fajtajelölt 9,14 t/ha-os eredménnyel. A fajtasorban a lényegesen alacsonyabb FAO számú ígéretes fajtajölt ES Capone hozta a második legnagyobb termésátlagot 8,72 t/ha-t. A többi fajta és fajtajelölt az ES Antonetti kivételével nagyságrendileg 8 t/ha-os terméseredményt produkált. A fajták által produkált terméseredmények a 2013-as év időjárási viszonyait figyelembe véve összességében jónak mondhatók. Ha figyelembe vesszük a betakarításkori nedvességtartalmat gazdaságossági szempontból az ES Capone fajtajelölt vizsgázott a legjobban. 5
EREDETVÉDELEM AZ EGRI BORVIDÉKEN Témavezető: Nagy Norbert, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus A Bükk hegység délnyugati oldalán húzódó dombvonulatokon terül el hazánk nagy múltú, nevezetes Egri borvidéke. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja változatos. Legjellemzőbbek a riolittufán kialakult mészben szegény, agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A borvidék hagyományos elismertsége vörösboraihoz kötődik, de adottságai fehérborok készítéséhez is kedvezőek. A borvidék két körzete az Egri illetve Debrői körzet. Borai közül leghíresebb és nemzetközi viszonylatban is hazánk egyik legismertebb bormárkája az Egri Bikavér. Jellemzője, hogy mély rubinvörös színű, a borvidék északi elterülésénél fogva viszonylag nagyobb savtartalmú, bársonyosságának kialakulásához hosszabb fahordós érlelést igénylő bor. A márka védelmét szolgáló törvényes előírás szerint palackozva csakis állami ellenőrző jeggyel szabad forgalomba hozni. Az Egri Bikavért több kékszőlőfajta házasításából állítják elő. A bor annál zamatgazdagabb, minél több kékszőlőfajtából tevődik össze. A fajták aránya az évjáratra jellemző időjárási viszonyoktól, illetve a szőlő érettségétől, színgazdagságától függ. A dolgozat a borvidék történelmének és az eredetvédelmi szabályozás fejlődésének bemutatását követően elemzi az Egri borvidék eredetvédelmi szabályozásnak jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Az egri borok eredetvédelmével a 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet (az Egri borvidék védett eredetű borairól) foglalkozik. A jogszabály három bort határoz meg védett eredetűként: az Egri Bikavér, a Debrői Hárslevelű és az Egerszóláti Olaszrizling. Ezek mellett két klasszifikációs szintet határoz meg, ami a borokat védett eredetű klasszikus bor és védett eredetű superior bor kategóriába sorolja. A forgalomba kerülő védett eredetű egri borok palackján kötelező elhelyezni a hologrammal ellátott védjegyet, ami lehet szalag vagy címke. A borvidék eredetvédelmi helyzetének vizsgálata alapján megállapítható, hogy jelentős lépések történtek a fogyasztói bizalom és termelők védelme érdekében. A megfelelő szabályozás mindenképpen szükséges a kiemelt fontosságú borvidékek és borféleségek hírnevének fenntartásához és további fejlesztéséhez, mert a kiváló minőségű termékekhez biztosítani kell az előállítás során alkalmazandó szőlőtermesztés és borászat szabályozását. 6
A SZÜRKE MARHA TARTÁSTECHNOLÓGIAI ÉS ÖKOLÓGIAI JELLEMZÉSE A BEREGBEN Pallay Ferenc MG IV. évfolyam NYF MMK Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Témavezető: Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár, tanszékvezető A máig ismeretlen eredetű Magyar szürke marha egykoron naggyá tette mezőgazdaságunkat. A magyar puszta szürke királya egyedülálló húsminőségével, szívósságával, a betegségekkel szembeni páratlan toleranciájával hamar hírnevet szerzett magának egész Európában. Kiváló exportcikkünk volt, melyet lábon hajtva vittek mind a hazai, mind a környező országok városaiba, többek között Bécsbe, Nürnbergbe, Strasbourgba és Velencébe is, melyek a legfontosabb piacaink voltak. Egyes források szerint Nürnbergben, amikor a magyar szürke került feldolgozásra, minden más marha feldolgozását le kellett állítani, ezzel elkerülendő az eredeti minőség más, kevésbé jellegzetes ízzel való keveredését. A szóban forgó városban a mai napig is megtalálható a fajta tiszteletéül állított emlékmű mely szintén a korabeli jelentőségét bizonyítja. A fajta virágzása, mely a XVII. századra csúcsosodott ki, az országos 100.000 db-os állományával jelentős bevételhez juttatta hazánkat. Az idő előrehaladtával, a felvilágosodás korának beköszöntével, a mezőgazdaság korszerűsödésével a magyar szürke látszólag rendíthetetlen piaci helyzete jelentős károkat szenvedett. Az árutermelő szántóföldi növénytermesztés fellendülése, a legelők méreteinek csökkenése felvetette más, magasabb húsproduktumra képes állattok tenyésztését. A nemesítési folyamatok során létrejövő intenzív termelésű húsmarhákkal szemben a magyar szürke már nem tudta felvenni a versenyt, a kihalás fenyegette, mely az eltökélt állattenyésztőknek, gulyás szakembereknek és lelkes amatőröknek köszönhetően nem következett be. Napjainkban, az egészségtudatos táplálkozás előtérbe helyezésével a magyar szürke reneszánszát éli. A fentiekben felsorolt történelmi adatok, események önmagában is szükségessé teszik ennek a fajtának a megismerését. Dolgozatom során célul tűztem ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében lévő szürke marha tenyészetek tartásának és tenyésztésének bemutatását, a fajtát övező veszélyek ismertetését, valamint a benne rejlő lehetőségeket és a piacon történő értékesítését. 7
KÜLÖNBÖZŐ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ALMAÜLTETVÉNYEKBEN Témavezető: Szökő Krisztina, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus Az alma a legjelentősebb, legnagyobb mennyiségben termesztett, fogyasztott, tartósított illetve forgalmazott gyümölcse Magyarországnak. Igen nagy hagyománya van az almatermesztésnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egész területén. Régebben a Jonathán alma nagy részét Szovjet exportra termelték, de a rendszerváltást követően a keleti export lehetősége jelentősen beszűkült. Dolgozatomban a nyírbátori területen lévő,,törpe táblajelzésű hagyományos üzemi almaültetvényt és a Tornyospálca külterületén Mező István tulajdonában lévő intenzív almaültetvény növényvédelmének összehasonlításával foglalkoztam. A fő hangsúlyt az almamoly, almailonca, aknázómolyokra fordítottam. A két területen szex-feromon csapdával figyeltem a rajzásokat 3-5 naponta. Az intenzív integrált technológiával kezelt gyümölcsösben a kártevők és kórokozók megjelenése csak mezővédő-erdősáv mellett nyomokban észlelhetőek. Összehasonlító vizsgálatot végeztem a hagyományos és az intenzív technológiával kezelt ültetvényekben a felhasznált növényvédő szerek vonatkozásában. A hagyományos technológiával a piretroidok és szerves foszfor-sav-észterek használata mellett jelentősen felszaporodtak az almakártevők. Megállapítottam, hogy a hagyományos technológiában növényvédelmi szempontból a legnagyobb gondot az almalevél-fonákaknázómoly (Lithocolletis corylifoliella) és a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) okozta. A 2013-as évben végzett tavaszi felvételezéseim alapján kiderült, hogy a nagy áttelelő egyedszám a rossz alkalmazás technikának és nem megfelelően megválasztott lémennyiségnek volt köszönhető. Az intenzív integrált permetezés elveit alkalmazva az újszerű kitinszintézisgátló rovarölőszerek nyomán az almakártevők megjelenését nyomokban észleltem. A hagyományos technológiával kezelt ültetvényben a betegségek felvételezéséről kiderült, hogy az almalisztharmat ellen alkalmazott növényvédő szerek nem adtak kielégítő eredményt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kijuttatás technikának és növényvédőszer választásnak jelentős hatása volt a növényvédelmi technológiák hatékonyságára. 8
AZ ŐSZIBARACK FAJTÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Témavezető: Valent Szabina, MM. IV. évfolyam NYF MATI, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék Dr. Szabó Miklós, főiskolai adjunktus Az őszibarack nem alapvető táplálék, nem kalóriahordozó, hanem magas táplálkozásfiziológiai értékű kellemes kiegészítője kulturált étkezésünknek. A kedvező étrendi hatás kiváltásában és magas táplálkozási értékének kialakításában a kedvező sav- és cukorösszetétel mellett ásványi anyagok, vitaminok és rostok szerepelnek. A világ gyümölcstermelésének ranglistáján az őszibarack a narancs, a banán, a szőlő, alma és a körte után a 6. helyen áll. A mérsékelt övi gyümölcsök között a szőlő, az alma és a körte után a 4. helyet foglalja el. Előkelő helyét kiváló minősége mellett hosszú, több hónapos fogyasztási idényének, sokoldalú feldolgozhatóságának köszönheti. Hazánk az őszibarack előfordulásának északi határán található, tradicionális termőhelyei a Balaton-felvidéken, a Budai hegyvidéken, a Mátraalján és a Mecsekalján alakultak ki. Őszibarack-termesztésünkben kiemelkedő fontosságú a Szatymazi termőtáj, amely a rendszerváltás óta a legjobban prosperál. Az itt élő kertészek a gyenge termőképességű homoktalajokon több évtizedes tapasztalatok alapján speciális technológiával virágzó őszibarack-termesztést alakítottak ki, csökkentve a gyakori utófagyok okozta terméskiesés kockázatát. A legnagyobb üzemi ültetvényterület Pest megyében található, a legnagyobb felvevőpiac közelében. Dolgozatomban egy Nyíregyháza mellett lévő őszibarack ültetvény fajtáit hasonlítottam össze termőképesség, termesztési tulajdonságok és piaci értékesíthetőség szempontjából. A gazdaság - hasonlóan a térség termesztőihez - a helyi piacokra állít elő őszibarackot. A közel 1 hektáros ültetvényben, így egy olyan fajtasort kellett összeállítani, ami biztosítja a termelő számára a folyamatos értékesítést. Az ültetvényben a folyamatos felújításnak köszönhetően, a termelő vizsgálja az újabb fajtákat, hogy mennyire alkalmazhatóak a nyírségi termőtájon. A fajták értékelése mellett javaslatot teszek új fajták kipróbálására, melyeket még nem termesztett a gazdaság és tulajdonságai alapján jól illeszthető a fajtasorba. A vizsgálat alapján egyértelműen látszott, hogy jelentős szerepe van a fajtaválasztásnak az őszibarack termesztésben. A folyamatos árualap biztosítása miatt egy termelőnek 8-10 fajtát is kell termeszteni ahhoz, hogy június végétől szeptember közepéig folyamatosan jelen tudjon lenni a piacon minőségi áruval. 9
BIOLÓGIA SZEKCIÓ Zsűri: Elnök: Tagok: Csóka Zsuzsa, Senior Microbiology Specialist, Coloplast Hungary Ltd. Tarekné Dr. Tilistyák Judit, ügyvivő szakértő Dr. Halász Judit, főiskolai adjunktus 10
A MIKROORGANIZMUSOK REZISZTENCIÁJÁNAK VÁLTOZÁSA ÉS SZEREPE A NOSOCOMIÁLIS FERTŐZÉSEK KIALAKULÁSÁBAN Bálint Pál Csaba, Biológia BSc, II. évfolyam Témavezetők: Dr. Kósa Zsigmond Ph.D., tanszékvezető, főiskolai docens, Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar Dóbróné Dr. Tóth Márta Ph.D.,főiskolai docens Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet Dolgozatomban a vizeletből kitenyészett E. coli antibiotikum rezisztenciáját vizsgáltam meg és hasonlítottam össze a, Székelyudvarhelyi kórház (Románia), valamint a, Felső Szabolcsi kórház (Magyarország) 2011- es adataival. Adataimat összevetettem az ANTSZ (Magyarország) országos adataival is, illetve a nemzetközi eredményekkel. A minták urocultúrákból származtak. Az E. coli félszintetikus penicillin származékokra, cefalosporin és carbapenem típusú antibiotikumokra elsődlegesen érzékeny. Az érzékenysége megfigyelhető egyéb széles spektrumú antibiotikumokkal szemben is. A félszintetikus penicillin származékok, thrimethopim-sulfonamid kombinációk, vizeletfertőtlenítő kezelés Nitrofurantoin, a nalidixin sav, Norfloxacin vagy aminoglikozidok az irodalmi adatok szerint húgyúti fertőzések kezelésére alkalmazhatók. Összehasonlítva az alkalmazott antibiotikumokat megállapítható, hogy a cefotaxim, a ceftriaxon, a cefuroxim, az ofloxacin, a pipracillin hatása mindhárom mintahely tekintetében gátolta az E. coli növekedését. Az érzékenység és a rezisztencia százalékos különbségei szignifikánsak. A mintaszámok megfelelő mennyiségét figyelembe véve az amoxicillin, a cefixim, a ceftazidim és a gentamicin esetében a magyarországi és a székelyudvarhelyi minták E. coli érzékenysége különbözött. Míg a magyarországi mintákban az E.coli érzékenynek bizonyult, addig a székelyudvarhelyi minták E. coli törzsei rezisztensek voltak az esetek nagy százalékában. A különbségek szignifikánsak. A fehérjeszintézist gátló antibiotikumok csoportjában a székelyudvarhelyi minták kivételével az antibiotikumok többségére érzékenyen reagáltak a kitenyésztett E.coli törzsek. Ehhez hasonló eredményeket kaptunk az ampicillin kivételével. A III generációs cefalosporinokkal és fluorokinolonokkal szemben minden mintavételi helyről izolált E. coli törzs érzkenyen reagált, csak a cefiximmel szemben mutattak kisebb mértékű rezisztenciát a székelyudvarhelyi minták. Hasonló eredményeket kaptunk a DNS szintézis gátláson alapuló antibiotikumokkal szemben. Az invazív mintákból izolált E. coli három generációs cephalosprinokkal szembeni rezisztenciája 2010-ben és 2011-ben 10-25%-os volt Magyarországon, Csehországban, Olaszországban, Szicíliában, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Lettországban (ECDC, 2012). Ehhez hasonló eredményeket kaptunk az ANTSZ országos mintáit, a Felső-Szabolcsi mintákat és a székelyudvarhelyi mintákat tekintve. 11
AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A BÉLBIÓTA KAPCSOLATA Témavezető: Liba Zsuzsanna, Biológia BSc, II. évfolyam NYF, Környezettudományi Intézet Dobróné dr. Tóth Márta, főiskolai docens Az egészséges táplálkozás gondolata már évtizedek óta foglalkoztatja az emberiséget. Sajnos a mai időkben egyre gyakoribbak az ún. modernkori járványok kialakulása. (Ilyen pl. a diabétesz, szív- és érrendszeri panaszok, daganatos megbetegedések stb.) Több olyan kutatás is bizonyította, hogy a nem megfelelő és nem változatos táplálkozás számos akár súlyos problémákhoz is vezethet. A nem megfelelő vagy egyoldalú táplálkozás során a szervezetünkbe nem jutnak be a szükséges vitaminok, rostok és tápanyagok így a patogén baktériumok és vírusok megtapadása és szaporodása ezáltal szervezetünk legyengítése, megbetegítése sokkal könnyebb. A gyomor-béltraktust egy rendkívül nagy komplexibilítás jellemzi. A felszíne bélbolyhokkal van kiegészülve, amely nem csak a felületét növeli, hanem számos feladatot is ellát. A kutatások bizonyítják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők, sokkal nehezebben kapnak el betegségeket és nincs vagy csak nagyon kevésszer van gyomor fájdalmuk. Ez annak köszönhető, hogy az anyatejben levő glükoproteinek és oligoszacharidok a bifidobaktériumok számára megfelelő tapadást biztosítanak, amelyek segítik a megfelelő tápanyag felszívódást. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok vagy mikrobiális sejtalkotók, amely igen jótékony hatással rendelkezik az emberi- (vagyis gazdaszervezet) számára. Emellett segíti a K és B vitamin termelődését. Ezen probiotikumok tejsavbaktériumok, amelyek nem rendszertani kategória, hanem a Lactic Acid Bacteria gyűjtőnevű csoportba tartoznak azonos anyagcsere és élettani sajátosságaik miatt. Az ide tartozó baktériumok Gram-pozitív, spórát nem képző, kataláz- és oxidáz negatív pálcák vagy coccusok, melyek szénhidrátokból szigorúan fermentatív módon nyernek energiát, melynek fő végterméke a tejsav. Kutatásunk során a probiotikus törzsek szaporodását vizsgáltuk különböző növényi kivonatok hatására. Alkalmazott törzsek: Lactobacillus acidophilus (NCAIM B 01075), Lactobacillus casei (NCAIM B 01147), Lactobacillus plantarum (NCAIM B 01074), Bifidobacterium longum (NCAIM B 01819), Bifidobacterium bifidum (NCAIM B 02021). (Corvinus Egyetem Törzsgyűjteménye). Felhasznált gyümölcs és zöldség kivonatok: alma, cékla, sárgarépa, uborka, paprika, paradicsom, szőlő, körte, szilva, narancs. Alkalmazott módszer: telepképző egységek meghatározása (CFU) meghatározása tenyésztéses módszerrel, PC táptalaj alkalmazásával (pepton, élesztő, D-glükóz, Agar-agar, (Merck)). Az eredményeink alapján a probiotikus baktériumok növekedését fokozták az uborka-, a cékla- és az almakivonatok. A többi tesztelt zöldség és gyümölcs hatása a kontroll mintához (nem tartalmazott növényi kivonatot) hasonló volt. Vizsgálatainkban megfigyeltük a növényi kivonatok mellett a növények rostjainak hatását is. Ezen vizsgálatok során a Lactobacillus acidophilus-t és a Lactobacillus plantarum törzsekhez alma-, szőlő-, szilva- és körterostot adtunk. Az eredmények szerint az almarost a L. acidophilus, míg a körterost a L. plantarum szaporodását növelte. Eredményeink szerint vannak kiemelt jelentőségű zöldségek és gyümölcsök, amelyek segítik a vastagbél probiotikus baktériumainak egészséges mennyiségét fenntartani. 12
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LÉGKÖRMIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALLERGÉNHATÁSÚ BAKTÉRIUMOKRA ÉS GOMBÁKRA Témavezető: Bakosi Viktória, Hadzsi Henrietta, Biológia BSc III. évfolyam NYF, Környezettudományi Intézet Dobróné dr. Tóth Márta, főiskolai docens A mikroorganizmusok légköri megoszlása igen eltérő lehet. Terjedésükben nagy szerepe van a levegőnek. A levegő segítségével akár több száz kilométerre is eljuthatnak, és telepképző egységeket hozhatnak létre. Rengeteg olyan befolyásoló tényező van, ami előnyt jelenthet a számukra, illetve gátolhatja terjedésüket és szaporodásukat. pl. a levegő relatív páratartalma, a levegő hőmérséklete, az időjárás (kültéri környezetben), mikroorganizmus jelenléte lehet szezonális, napi és napszaki jelenség is. A bioaeroszolok a levegőben lévő élő vagy élettelen szervezeteket és/vagy szerves molekulákat 0,5-100 µm nagyságrendben foglalják magukba. A bel és kültéri levegő mikroorganizmusai igen eltérőek, akár teljesen is különbözhetnek. A legtöbb esetben a két tér levegőjében lévő mikrobák koncentrációja és faji megoszlása is igen eltérő. Ezek közül munkánk során a oktatási intézmények levegőjének baktériumait és mikroszkópikus gombáit vizsgáltuk néhány mintavételi ponton. Vizsgálatunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: - Milyen mikroorganizmusok és milyen számban vannak jelen az oktatási intézményekben? - Ezen mikroorganizmusok meghaladják- e a megengedett határértékeket? - Mely baktérium és gombatípus a legjellemzőbbek és azoknak milyen az egészségügyi jelentőségük? Legfontosabb következtetéseink: A baktériumok mennyisége megközelítette, néhány mintavételi ponton meghaladta a levegőtisztaságra vonatkozó határértékeket. Az izolált mikroorganizmusok nagy mennyiségű jelenléte felsőlégúti megbetegedéseket illetve allergia kialakulását eredményezheti. A baktériumok többsége: Gram +, gömb Ezek a Micrococcaceae bektérium nemzetséghez tartoznak. A gombák közül az Aspergillus nemzetséghez tartozók voltak a leggyakoribbak, amelyek allergén hatásúak. Vizsgálati eredményeink figyelemfelhívóak, mert a nagy CFU/m 3 mikrobaszámú helyeken időnként szükséges a fertőtlenítés és a gyakoribb szellőztetés. 13
A PECSÉTVIASZGOMBA - GANODERMA LUCIDUM ( FR.) KARST - IN VITRO HATÁSA HT-29 HUMÁN VASTAGBÉL ADENOKARCINÓMA SEJTEK ÉLETKÉPESSÉGÉRE ÉS PROLIFERÁCIÓJÁRA Témavezető: Merkoszki Sándor Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Czapár Mária, biológus A vastagbél daganat hazánkban az egyik vezető megbetegedési forma. A pecsétviaszgomba keleten ókortól ismert népi gyógyír, és a nyugati országokban egyre elterjedtebb ennek a gombának a használata, mint táplálék kiegészítő. Ezért vizsgáltam a pecsétviaszgomba vastagbél rákos sejtekre gyakorolt hatását. Módszer: Passzálás: A sejteket 2-3 naponta új tápoldatba kell átvinni. Ezt a tevékenységet nevezzük passzálásnak. A sejtek számlálása: Azon célból, hogy megtudjuk hány mikro litert kell kimérnünk a well plate-be, ahhoz, hogy az MTT reakció menjen. MTT reakció: A módszer elve: egy standard kolorimetriás eljárás (kolorimetria=a színbeli változást méri) a sejtek növekedésének mérésére, illetve bizonyos anyagok citotoxicitásának meghatározására. Szerves oldószeres kivonat készítése: 10g gombaőrleményt 400ml 80%-os etilalkoholban oldottunk és 24 órán át rázógépen rázattuk 40 C o -on. Ezután a kapott oldatot 10percig 5ezer/perc fordulaton lecentrifugáltuk, majd szűrőpapíron átszűrtük és rotációs vákuumbepárlón az oldószert elpárologtattuk. A lombikban visszamaradt szerves kivonatunk lesz a törzsoldatunk, ebből készítjük el a kísérlet során felhasznált koncentrációkat mely koncentrációjú oldatokkal a sejteket kezeljük. Eredmények: A kísérletünket kétszer megismételve, és az adatokat Excel-táblázatban oszlop diagramon ábrázolva, azt az eredményt kaptuk, hogy a kontrollhoz képest a 10,15,20,25 és 30 %-os koncentrációjú oldataink szignifikáns gátlást mutatnak a rákos sejtek proliferációjára nézve, az 5%-os oldatunk nem mutatott szignifikáns gátlást. 14
ZÖLDSÉGGEL GAZDAGÍTOTT TÚRÓ ALAPÚ DESSZERTEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Szerzők: Témavezető: Horváth Piroska, Szilágyi Anett Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Tarek Mohamed, ügyvivő szakértő Az optimális és kiegyensúlyozott táplálkozásban fontos a mennyiségi és minőségi igények kielégítése, ezáltal az egészség fenntartása. Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök és zöldségek. Magyarországon a zöldségfogyasztás mennyiségi szempontból közepesnek mondható, más európai országokéhoz hasonlítva. Célunk az volt, hogy egyes zöldség-szárítmányokat újszerűen használjunk fel, ezekkel szokásos megjelenésű túródesszertet állítsunk elő, amely az egészséges táplálkozásba illeszthető és emellett megfelelő élvezeti értékkel is rendelkezik. Kísérletünk során többféle liofilizált zöldséget használtunk, úgy mint céklát, zellert, karfiolt, brokkolit, kelkáposztát, fejes káposztát és vöröskáposztát. Megvizsgáltuk a liofilizált zöldségporok beltartalmát, mikrobiológiai szennyezettségét, az élettani hatását T47D rákos (emlőrákos) sejteken. A zöldségporokkal túródesszerteket állítottunk elő, és érzékszervi bírálatot végeztünk. A bírálók által legjobbnak ítélt 4 termék prototípus fizikai jellemzőit (keménység, szín) meghatároztuk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a zöldségporok alkalmasak rostanyaggal való dúsításra, mikrobiológiai állapota nem gátolta annak biztonságos felhasználását a termékben, az általunk előállított, zöldséggel gazdagított túró desszert feltételezhetően egészségvédő hatással bír, és a fogyasztó szemszögéből innovatív és ízletes termék hozható létre. A teljes termékfejlesztési folyamat kivitelezése érdekében a tudományos munkánk a prototípusok minőség-megőrzési időtartamának meghatározását, valamint a zöldség-összetevő in vitro élettani hatásvizsgálatának ismétlését fogjuk elvégezni. 15
CSICSÓKAPOR ALKALMAZHATÓSÁGA TÚRÓDESSZERTBEN Témavezető: Kovács Gábor, Biológia BSc, III. évfolyam NyF, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Tarek Mohamed, ügyvivő szakértő A megfelelő minőségű élelmiszerekkel szemben támasztott egyik fogyasztói követelmény, hogy protektív anyagokat tartalmazzanak. A csicsóka számos kedvező élettani hatását kimutatták, melyet a benne lévő inulin prebiotikus, emészthetetlen rostanyag, vércukorszint-csökkentő hatású. Célom az volt, hogy a csicsókát egyszerű és újszerű módon használjam fel. Liofillezett csicsóka, azaz a csicsókagumó kíméletesen szárított formáját túródesszert dúsításra alkalmaztam. Meghatároztam a csicsókapor szemcseméret eloszlását, színét, vízaktivitását, valamint makroösszetételét és mikrobiológiai állapotát. A csicsókaport 3-féle adagolási arányban használtam a túródesszert prototípusának előállításához. Vizsgáltam a csicsókapor a termék színére, állományára és vízaktivitására kifejtett hatását. A termék prototípusok érzékszervi bírálatát 11 tagú bíráló bizottsággal végeztettem el, pontozásos és rangsorolásos módszert alkalmazva. Az érzékszervi bírálatban a csicsókapor inulintartalma révén elérhető zsírhelyettesítő szerepre is rákérdeztem. Eredmények értékeléséhez egyszerű statisztikai mutatókat használtam. Eredményeim alapján megállapítottam, hogy a vizsgált csicsókapor kis vízaktivitású, kiváló rostforrás és mikrobiológiai szempontból nem jelent veszélyt a termék prototípus előállítására. A termék érzékszervi vizsgálatok eredménye alapján megállapítottam, hogy minden alkalmazott adagolási arányban kedvező fogadtatású volt, valamint a csicsókapor mennyiségének növelésével a zsírhelyettesítés növelhető. A teljes termékfejlesztési folyamat kivitelezése érdekében a tudományos munkához a prototípusok minőség-megőrzési időtartamának meghatározását, valamint a csicsókapor in vitro élettani hatásvizsgálatát fogom elvégezni. 16
GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Zsűri: Elnök: Tagok: Dr. habil Duleba Szabolcs, intézetigazgató, főiskolai docens Bosánszky Péter, ügyvezető igazgató Raiffeisen Bank Dr. habil Pakurár Miklós, egyetemi docens, Debreceni Egyetem 17
A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAI, VÁLTOZÁSAI ÉS ADÓZÁSUK JELLEMZŐI AZ ELMÚLT NÉHÁNY ÉV TÜKRÉBEN Témavezető: Balogh Éva Gazdálkodás és menedzsment szak, III. évfolyam NYF. Gazdálkodástudományi Intézet Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus Dolgozatom elsősorban a közhasznú és nonprofit szervezetek működési sajátosságaival és adózási kérdéseivel foglalkozik. Az elmúlt pár év során változások történtek a szervezet struktúrájában. A jogszabályok évről évre egyre mélyebben és részletesebben foglalkoznak ezekkel a szervezetekkel. Bemutatom a közhasznú szervezeteket érintő jogszabályokat, amik alapján végezhetik tevékenységüket, valamint internetes adatbázis segítségével elemzem ezeket. Dolgozatom első részében leírom a közhasznú szervezet fogalmát, és működési sajátosságait. Célom bemutatni a társaságok adózásának sajátosságait. Kitérek az általános forgalmi adóra, a társasági adóra, valamint az iparűzési adóra. Ezt követően rátérek a közhasznú szervezetek számviteli sajátosságainak bemutatására. Végezetül pedig a NYÍRVV Nonprofit Kft.-t mutatom be, elsősorban adózási és számviteli szempontból. Dolgozatom során, irodalomjegyzék alapján összehasonlítást, törvényelemzés során hatásvizsgálatot, valamint internetes adatbázis segítségével alapstatisztikai elemzést végzek. Elmondhatjuk, hogy a közhasznú szervezetek száma évről-évre kis mértékben növekszik, ami talán betudható a növekvő támogatásoknak, kedvezményeknek, amik megilletik őket. Közfeladat ellátására leginkább a nonprofit szervezetek a legalkalmasabbak, mivel ezek tudnak legjobban érvényesülni. Viszont legtöbb szervezet alapítványként és egyesültként működik. A legnagyobb mértékben a szabadidő, az oktatás, a kultúra és sport tevékenykednek ezek a szervezetek. A NYÍRVV Nonprofit Kft. városüzemeltetési tevékenységet folytat. 2011-hez képest 2012- ben nőttek a bevételei, a ráfordításai is. Valamint több támogatásban is részesült, mint 2011- ben. Az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is kevesebb volt 2012-ben, mint a 2011. évben. Ez köszönhető annak, hogy a bevételei kisebb mértékben nőttek, mint a ráfordításai. Célomat nem tudtam teljesen elérni, hiszen ki szerettem volna térni a 2012. január 1-én hatályba lépett új közhasznú szervezetekről szóló törvény utáni helyzetelemzésre, de nem volt rá lehetőségem, mivel 2012. évi adatok még nem hozzáférhetőek. 18
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAINAK ALAKULÁSA ÉS AZOK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Témavezető: Antal Andrea Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam NyF. Gazdálkodástudományi Intézet Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus A rendszerváltást követően Magyarországon jelentős mértében megnőtt az újonnan alapított vállalatok száma. Az átalakuló gazdasági környezetnek és jogszabályi változásoknak köszönhetően gazdasági szervezetek százai jöttek létre. A kis- és középvállalkozások számának növekedése, gazdasági szerepük és fontosságuk felismerése és elismerése nem kizárólag magyar jelenség, hanem mindenütt bekövetkezett, előtérbe állítva a kis-és középvállalkozás-fejlesztési politikákat. A dolgozatom témája a magyarországi kis-és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása és változása, amit azért választottam, mert fontosnak tartom kiemelni ezen vállalkozások gazdasági jelentőségét, valamint azért, mert kevés kisvállalkozás tudja kihasználni a számára legkedvezőbb, a fejlődését elősegítő forrásszerzési lehetőségeket. Célom az, hogy megvizsgáljam a KKV-k által leginkább igénybe vett külső finanszírozási forrásokat és azt, hogyan változtak ezek értékei az elmúlt években, figyelembe véve a 2008- ban bekövetkezett pénzügyi válságot. Dolgozatomban bemutatom a hitelpiac, a lízingpiac, a faktoring piac, valamint az állami által nyújtott finanszírozási lehetőségeket. Kutatásomhoz az irodalomelemzésen túl, a hivatalos adatforrások, a szakmai szövetségek és egyes állami intézmények adatforrásainak elemzését használtam fel. A kis- és középvállalkozások külső finanszírozásának vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy az elsődleges finanszírozási forrás számukra a banki hitelek, ezen belül is legfőképpen a mindennapi működést elősegítő éven belüli források. A válság előtti időszakban a lízingnek jelentős szerepe volt a vállalatok finanszírozásában, azonban mára a lízingcégek által finanszírozott összeg nagymértékben visszaesett. A faktoring esetében nem volt ilyen nagymértékű a csökkenés. A válság következtében a faktoringnak nagyobb szerepe lett a KKV-k finanszírozásában, mint a lízingnek. Magyarországon a kockázati- és magántőke szerepe nem jelentős a kis- és középvállalkozások életében, hiszen a befektetők érdeklődése általában nem a KKV szektor felé irányul. Bár az állami támogatások a vizsgált időszakban folyamatos bővülést és növekedést mutattak, az egyes források abszolút összege csekély. A KKV szektor finanszírozási forrásai tekintetében az állami támogatások kis szerepet játszanak. 19
JELZÁLOGHITELEZÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI, ÉS A JELZÁLOGLEVÉL ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Témavezető: Ignácz Eszter, Gazdálkodási- és menedzsment szak, III. évfolyam. NYF. Gazdálkodástudományi Intézet Dr. Fodorné Zagyi Orsolya, főiskolai adjunktus Évekkel ezelőtt Magyarországon a jelzáloghitelezés az egyik legsikeresebb szegmense volt a bankszektornak. Mint leendő közgazdász, érdekelt vagyok abban, hogy mélyebben megismerkedjek a pénzügyi világ rejtélyeivel, ezen belül is a bankszektorral. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy hogyan alakult a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevél kibocsátása és forgalmazása a 2008-as gazdasági válság hatására. Kutatásomból kiderült, melyek a jelzáloglevél kibocsátás kockázatai, és az, hogy miért előnyös a befektetők számára jelzáloglevelet vásárolni. Továbbá összehasonlításra kerül a Magyarországon működő jelzálogbankok tevékenysége az adott időszakban, amelyek jelzáloglevél kibocsátásra jogosultak. Dolgozatom további célja volt bemutatni, statisztikai módszereken keresztül a Magyarországon lévő jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloghitelek és jelzáloglevelek tőkeállományának alakulását, valamint, azt, hogy a törvénymódosítás hogyan befolyásolja jelzáloglevelek forgalmazását. A statisztikai adatok elemzésében a Magyarországon működő jelzálogbankok éves jelentései voltak a segítségemre. A célkitűzésem úgy érzem sikerült, ugyanis szemléltetni tudtam, statisztikai adatok felhasználásával a kibocsátások alakulását, és az állományváltozás lehetséges okait. Irodalomkutatásom alapján beigazolódott, hogy számos olyan külső gazdasági tényező, esemény van, ami befolyásolhatja a jelzáloghitel állomány nagyságát, valamint a forgalomba kihelyezett jelzáloglevelek árfolyamát. Bemutatásra került továbbá, hogy milyen kockázatai vannak a jelzáloglevél kibocsátásnak illetve, hogy kiknek, és hogy miért előnyös jelzáloglevelet vásárolni. Véleményem szerint, előreláthatólag a jelzáloghitel és jelzáloglevél állomány kibocsátásában jelentős változás nem fog bekövetkezni a jelzálogpiacon. A befektetők nem bíznak a gazdaság tartós stabilitásában. Ugyanakkor, mégis biztosítva vannak a bankok a kockázati tényezők hatása alól, ugyanis a fedezettel ellátott jelzáloghitelek biztosítékot adnak arra az esetre, ha az ügyfél nem tudja kötelezettségeit teljesíteni. 20
GUMIABRONCSBAN AZ ÉLEN. A MARSO KFT. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE. Márkus Dávid, Gazdálkodási és menedzsment, II. évfolyam NYF. Gazdálkodástudományi Intézet Témavezető: Dr. Mohácsi Márta, főiskolai adjunktus Tudományos dolgozatomban bemutatom és elemzem, a járműipar területén hazánk egyik legnagyobb, gumiabroncs értékesítő cégét. A gazdaságban bekövetkező változások előtérbe helyezik a piaci igényeket. Ezeknek az igényeknek szeretne megfelelni a több mint 200 főt foglalkoztató Marso Kft. Dolgozatom első részében az Európai Unió innovációs és versenyképességi mutatóit, az EU 2020 stratégia három kihívását és a 2007-2013 közötti fejlesztési elképzeléseket mutatom be. A téma fontosságára utal a régiók versenyképességét befolyásoló tényezők. A járműipari hálózatok bemutatása és a hazai járműipari hálózatok SWOT analízise vezeti fel a Marso Kft. gazdasági tevékenységének elemzését. Dolgozatom második részében részletesen bemutatom a cég alapítását, profilját és fejlesztési stratégiáját. A harmadik és egyben fő fejezet a Marso Kft. gazdasági tevékenységét részletesen elemzi. A fejezet kitér a cég külső környezeti tényezőire, bemutatja a társadalmi és kulturális, a technológiai, a gazdaságpolitikai és természeti hatásokat. 21
MŰSZAKI TUDOMÁNYOK Zsűri: Elnök: Tagok: Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár Dr. Kiss Zsolt Péter, főiskolai tanár Szegedi Attila, főiskolai adjunktus Százvai Attila, műszaki oktató Szekció titkár: Plósz Gréta, MG III. 22
BOLYGÓLAPÁTOS OLAJSZIVATTYÚ TENGELYÉNEK GYÁRTÁSTERVEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIAI TERVEZŐRENDSZEREKKEL Balogh Tamás GM V. NYF MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Témavezető: Bodzás Sándor, főiskolai adjunktus Mára a legelterjedtebb gépészeti megmunkáló módszerek a forgácsolási eljárások, ahol a munkadarab előírt alakra, illetve méretre formálása a megmunkálandó anyag és egy célszerűen megválasztott szerszám egymáshoz képest történő elmozdulása során, a felesleges anyagrészek forgács formájában történő leválasztásával történik. Különböző forgácsolási eljárásoknál a munkadarab és a szerszám egymáshoz képest történő elmozdulását a szerszámgép biztosítja. Ezek szimulálására és modellezésére szolgáló szoftverek az utóbbi években során nagy fejlődésen menetek keresztül, melyek segítségével kiküszöbölhetőek a tervezés során felmerülő hibák, valamit a selejtes, felesleges alkatrészek legyártását. Tudományos diákköri munkám során az M62-es mozdonyban található bolygólapátos olajszivattyú tengelyének gyártástervezését végzem el, számítógépes technológiai tervezőrendszerek felhasználásával. Dolgozatomat a mozdonyba beépített alkatrész szerepének ismertetésével, funkcionális és technológiai helyességének elemzésével kezdem. Majd számítást végzek a gyártás tömegszerűségének és szervezési típusának meghatározásához. Ezután tervezőprogram segítségével megrajzolom alkatrész 3D-s CAD modelljét. Kiválasztom az előgyártmány anyagminőségét, kiszámolom annak méretét és szabványos méretet választok. Kiválasztom a gyártás során alkalmazott gépeket, valamit a keletkező méretekhez megfelelő mérőeszközt választok. Az alkatrész megmunkálásának 3 dimenziós szimulációját az EdgeCAM nevű gyártástechnológia és programkészítő szoftver segítségével készítem el. Háromdimenziós összeállítási rajzot készítek az alkatrészről és az őt körülvevő szerkezeti egységekről a SolidWorks nevű számítógépes tervezőszoftver segítségével. A szivattyú tengely szereléséhez elkészítem a szerelési dokumentációkat, szerelési műveleti utasítást, a szerelési darabjegyzéket, illetve a szerelési családfát. Dolgozatom utolsó részében egy homlokfogazatú radiális körkést tervezek, mivel a gyártmányon található egy alakos gömbfelület R5-s lekerekítéssel. Ennek tervezése közben a következőket hajtom végre: profilkiegészítés kiválasztása, szerszám külméreteinek megállapítása, késprofil számítása, a szerszám 2D-s és 3D rajzának elkészítése. Dolgozatom végén minőségbiztosítási módszert ajánlok, a gyártás során bekövetkező hibák megelőzésére és selejtek csökkentésére. 23
MVE-280-AS ESZTERGAGÉP KUPLUNGTENGELYÉNEK GYÁRTÁSTERVEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIAI TERVEZŐRENDSZEREK FELHASZNÁLÁSÁVAL, MEGMUNKÁLÁST SEGÍTŐ BEFOGÓKÉSZÜLÉK TERVEZÉSE. Deák Róbert GM V. NYF MATI, Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia I ntézeti Tanszék Témavezető: Bodzás Sándor, főiskolai adjunktus A mai felgyorsult világunkban a vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a rendelkezésre álló idő maximális kihasználására, ami a gyártástechnológiában a pontosság és költséghatékonyság mellett nagyon fontos, hogy minél termelékenyebb, ezáltal piacképes legyen a termék. A tudományos diákköri dolgozatomban egy MVE-280-as esztergagép kuplungtengelyének gyártástechnológiájának kidolgozását a tengelyen lévő borda és a hornyok nagysorozatbeli megmunkálását elősegítő befogókészüléket mutatok be. Ismertetem a tengely funkcióját, működését. A helyesbített műhelyrajz készítésekor figyelembe vettem a méretláncok és bázisok alapelvi szabályait az alkatrészrajz összes nézet, metszet és rajzjelet megvizsgáltam annak érdekében, hogy a mai rajzszabályoknak megfeleljen. Az előgyártmány meghatározásához ráhagyásszámítást végeztem átmérőre és hosszra egyaránt, kiválasztottam az előgyártmány szabványos és kereskedelmi fogalomban kapható anyagát, típusát, méretét. Meghatároztam a gyártás tömegszerűségét és a szervezés típusát annak érdekében, hogy a gyártás tömegessége alapján mekkora a gyártandó sorozat nagysága. Számítással meghatároztam a technológiai paramétereket: esztergálást, fúrást, marást, köszörülést és a gépi főidőket, tehát a kapott adatok alapján kiválasztottam a legalkalmasabb szabványos gyártóeszközöket. Szabványos mérőeszközöket választottam ki az alkatrész méreteinek pontos mérésre és ellenőrzésére. Meghatároztam a technológiai folyamatot alkotó műveletek sorrendjét és tartalmát. Megvizsgáltam a gyártási folyamatot, elkészítettem az alkatrész gyártási művelet irányítását, műveleti utasítását, ábrás műveleti sorrendtervét. Számítógépes gyártástervező szoftver alkalmazásával elvégeztem a munkadarab megmunkálását, háromdimenziós szimulációját, továbbá a program segítségével CNC kódot generáltattam. A műhelyrajz alapján kuplugtengely háromdimenziós rajzát abszolváltam. Minőségbiztosítási eljárások révén hibaellenőrzést és gépképesség vizsgálatot végeztem. A bordástengely marási művelet elvégzésére egy PLC-vezérelt léptetőmotorral és egy pneumatikus munkahengerrel ellátott befogókészüléket terveztem ezáltal megkönnyítve a megmunkálást, korszerűsítve a gyártást. Megterveztem a készülék háromdimenziós modelljét és szereléstechnológiáját. 24