Kalotaszegi népgyógyászati adatok

m 977. január GYÓGYSZERÉSZET 5 ka Lm )B co- ~o- a- ~rm, l3- lo- io- io- ;s" al :nt q,r. tatei ng innd cch.,-er nt.. óa ció bet a ve- o.y - ása ;er lolyrn loligy sán ára eg- aló ~lyi ház és iint kat z:eti gyi um be- etz:űj tán slat teiége zni, zba r-or- :ndnos ' '! -~" Gyógyszerészet 2 5-''. 977 Kalotaszegi népgyógyászati adatok KÓCZIÁN GÉZA, SZABÓ ISTVÁN ÉS DR SZABÓ LÁSZLÓ A szerzők a roniáriiai Kalotaszegen végeztek etnobotanikai és népgyógyászati gyűjtést Az itt élo magyar és ronián nép igen, sok régi szokást é.s gyógyrnódot őrzött neg. Több rri int száz növériyi és sok egyéb eredetű szert használnak fel ember- és állatgyógyászati célra. A közlemériyberi a iövény i és egyéb eredetű, orvoslásra használt szereket hatástan i csoportosításban, kritizálható formában közlik. A közölt adatok nemcsak n.éprajzi, hanen gyógyszeészi, orvostörténeti jelentőségűek is * Egy etnikum néprajzának füntos része orvosi folklórja. A gyógyítást, egészségügyi felvilágosítást végző szakembernek napi nunkájában is segítséget nyújthat népe, különösen pedig működési területe népgyógyászatának ismerete A gyógyítónak megfelelő kapcsolatot kell teremtenie betegével Nem elegendő a megfelelő diagnózis felállítása, a hatásos gyógyszer kiválasztása; a gyógyítónak ismernie kell betegét, meg kell értenie problémáit A nép az orvosi segítség mellett, sokszor vele párh-uzamosan, inég ma is igénybe veszi ősi gyógymódjait A népgyógyászati szerek között akadnak veszélyes, mérgezők is, Nen biztos, hogy negfelelően kerül egymás mellé a hivatalos gyógyszer és a népgyógyászati szer a kettős gyógykezelésben''. "'-,Rácz és 'n,nkoiái sai" Gy6gyn0Vériyek cíiriu-:mun:. kájukban a következőket írják a népgyógyászatról:,,egészében véve a népgyógyászat ma inár idejét múlt jellegű Kezelési eljárásai elvesztették jelentőségüket, túlhaladottak, sokszor megbízhatatlanok A népgyógyászat viszont kitűnő kiindulási alapot szolgáltat a tudományos kutatások részére" [ l] A népgyógyászatban használatos eljárások jelentős része ősi megfigyelésekből, tapasztalatokból származik, több gyógymód pedig a tudományos gyógyászatból került a népgyógyászatba [, 2]. Különösen azok az ősi megfigyeléseken alapuló gyógymódok érdekesek, amelyekkel ma is hatásosan tudja a nép betegségeit gyógyítani Az egyszerű, tanulatlan ember is von le következtetéseket megfigyeléseiből Nagyon értékesek azok a következtetések, anelyek egsejtik az igazságot A nép gyógyszer kincsének jelentős része növényi eredetű [lj. A gyógynövények számos hatóanyagát isnerjük, de sok hatóanyag szerkezete ismeretlen még, és felderítésre vár elég sok gyógyászatilag aktív anyag hatásnechanizmusa is Lil modern gyógyszerkutatás is felhasználhatja a népgyógyászat adatait. Elfelejtett, mellőzött gyógynövények kerülhetnek így be a tudományos gyógyászatba Rácz és nlnkatársai a következőket írják a kék iringóról Gyógynövén-yek chnű nunkájukban: Régi népgyógyászati szer, melynek alkalmazása feledésbe merült, majd az erdélyi felhasználás alapján ellenőrizték hatását, és így került be a tudományos gyógyászatba" [] A népgyógyászati szer csak akkor válik gyógyszerré, ha ellenőrzik hatását, megbízhatóan adagolható, az orvos által megállapított diagnózisra az orvos írja elő a használatát. A hivatalos gyógyszer valamilyen hivatalos szabvány szerint ellenőrizhető, -vizsgálható. A népgyógyászat még ma is alkalmaz mágikus, misztikus eljárásokat, amelyek gyógynövényekhez is kapcsolódhatnak Többségüknek van valami magyarázható ésszerű magva [] 973 augusztusában a Kászoni-medencébe [3], 974 augusztusában Gyimesvölgyében [ 4] végeztünk etnobotanikai és népgyógyászati gyűjtést 975 júliusában ismét a Román Szoeialista Köztársaság területén, Kalotaszegen gyűjtöttünk népgyógyászati és etnobotanikai adatokat. Kalotaszeg történeti és földrajzi egység, eredetileg csak a Kalota és a Sebes-Körös közötti terület [5, 6, 7, 8] Szabó szerint néprajzi és nyelvi szempontból a terület legnyugatibb helységei Bánffyhunyad és Magyarókereke, az északi határ az Almás mentén Bábony, V~áralnás és Középlak vonala, keleten a Nádas mentén Kisbács az utolsó kalotaszegi község, délen a határt Nagykapus, Kiskapus és Gyerőmonostor vonala jelzi [7] Az így kiterjesztett területet Szabó négy részre osztja:. Felszegre, 2. Alszegre, 3. Nádas mentére, 4 Kapus mentére A terület helységei jórészt Kolozs (Cluj), részben Szilágy (Salaj) megyéhez tartoznak közigazgatásilag. Lakói magyarok és románok A békében és testvériségben élő két nép kultúrája állandóan hatott és ma is hat egymásra [8] Adataink Bánffyhunyad (Huedin) =Bh, Bikal ( Bicalat) = Bi, Gyerőmonostor ( M anástireni) = =Gy, Jegenye (Leghia) =J, Középlak (Ouzaplac) = K, Kalotaszentkirály-Zentelke ( Síncrai Zmn) = KSzZ, Valkó (Váleni)=V helységekből származnak (A helységek r9vidítés jelei a későbbi utalásokban szerepelnek.) Ertékes adatokat kaptunk Boca. Joan középfül di ( Fildu de M ijloc) román parasztgyógyítótól, aki kedden, a bánffyhunyadi piac napján, Kelemen lstván hunyadi gazda konyhájában fogadja betegeit. Boca Ioan neve NagyviLradtól Kolozsvárig ismert. A növényeket az adatközlők segítségével a helyszínen határoztuk meg [9, 0,, 2]. Latin és magyar hivatalos neveik mellett magnetofon segítségével feljegyeztük népi elnevezésüket és felhasználásuk módját.

6 GYÓGYSZERÉSZET 2. évfolyam. szám A feldolgozás smán anyagunkat hatástani csopmtosítás szerint taglaljuk [3, 4, 5], szem előtt tartva az adatközlők használati utasításait Teljes kritikát csak akkm adhatnánk a gyűjtött anyagról, ha a gyógymódokat megismételve e!lenőrizhetnénk a hatást, isnenénk minden hatóanyagot, azok hatásmechanizmusát l\íinden csoportosítás valanenyie nesterséges Az adatközlők elbeszélése szerint egyes szereket besoroltunk bizoyos hatástani csoportba. Ezek a besmolások nem jelentik azt, hogy ninde esetben hatásosak is a szerek, de a nép olyan hatásúnak tartja. Az adatokat összehasonlítottuk néhány szakkönyv [,, 3, 4, 7, 8, 9, 2, 22], magunk [3, 4] és Giynaeus [20] más területeken gyűjtött adataival. Teljes gyűjtenényünket egőrzésre a Néprajzi Múzeumnak adtuk át. Közleményünkben ezúttal - az előbb vázolt jelek segítségével - csak a helységekre utalunk. Külön tárgyaljuk az ember- és állatgyógyászatban folhasznált szereket, és külön a mérgező növéyeket. Növényi és egyéb eredetű népgyógyászati\ szerek A) Embergyógyá<zal A központi idegrendszerre hatók a) Kábító, fajdalomcsillapító Altatóként, nyugtatóként (hypnoticurn et sedativ~"n) Papve somn'iferum L. - rnák A rnák gubóját, gubáját, haját" (Papveris caput) megfőzték teának, cukoral vagy tejjel ízesítve adták csecsenőknek, gyernekeknek, Gyel'Őnonostoron betegeknek, öregeknek altatóként, nyugtatóként Az adatközlők többsége a gyógymódot Vt-Jszélyesnek tartja. Isne'ik ká os voltát (hozzászokás veszélye, túladagolásko nérgezés, esetl0g halálozás, tornpítja a gye eket'') Elvétve ina is használatos az eljáás (Bh, Bi, Gy, J(SzZ, V), A rnákalkaloidok központi idege;ndsze i bénító hatása isnert. A gyógy,.n_ód ártq)n,s,_)~dej_~_!; n_úl t eljárás [l] Altatóként való felhasználását többen leírták'[l, 3, 4,, 4, 5, 6, 7, 8, 9] Fájdalomcsillapítóként ( analgeticum) Hyoscya m,us niger L. - beléndek, bölény, belén" lviagját (Hyoscyani senen) foró vízbe teszik, fejüket betaka va a gőzt inhalálják fogfájás esetén I\..:ipároltattain a íoganat, s hullott ki a féreg" ("\T) A növényi hioszciainint, szkopolanlint t.ai talnaz. l{_özponti idegcndszeri bódító hatása isne t, az ősi időkben is felhasználták bájitalok, kábítószei ek, boszo kánykenőcsök készítésére [l 3, 4-] A gyógymód Edély nás teületén is isnct [3]. Rácz et al szeint a rnagvakat t szuvas fügba teszik [l] Elavult, veszélyes gyógynód Hedera lwl?:x L. - boiostyán, rnacicina izna" (BI) Teát főznek bi:jőlc (levi:-jléből), különösen fejfájásia" (Bl) Borza Al. (Dictiona etnobot-anic; 968) enlítést tesz hisztéia, hallucináció esetén való husználatái ól b) Psychotoniirneticu.n.Ahopa belladonna L - nadiagulya,,,nataguna, fakascscesnye". Az alkohol észegítő hatásának fükozására, élvezeti szeként használják. l\fataguna. pálinkába teszik lakodalmakko, hogj bolonduljanak neg" (i7) Li\._ nad agulya fő alkaloidja a hioszcianin, amely jó- észt a.tiopinná alakul, szubtoxikus dózisokban 8"\ e- zibilis pszichotikus tüneteket vált ki [4] Rendkívül veszélj es kábító-halucinogén anyag Maddgané, niadársza.r". Az adatközlők szeint hasonló céllal teszik a pálinkába, rnint a nadragulyát Rúgjanak bé hanarébb, kevesebbet isznak" (V). N épgyógyászatta.l foglalkozó cnbernek is n~ghökkentő ez a javallat" A nadarak ürülékének ilyen hatású lell ásával nen találkoztunk; a hatást bizonyítani' nen tudjuk e) Nyugtatóként ( sedativmn) Hypericun per/0aturn L - 0báncfű, sunatoae, ságavüág, csengő fű, ságafű" A herbát főzik ineg teának. Az idegeket erősít,i" (Bh) Az adatközlő elbeszélése szeint egy ronán gyógyszekutató vendégétől hallotta, hogy a növény egyik hatóanyagát az ideggyógyászat is felhasználja. A növényt addig nem ismer te, a.zóta gyűjti, násoknak is ajánlja idegnyugtatóként A h~peioint antidepesszív szeként használják [l] A tudonányos g;yógyászat szere hibásan vált ebben az esetben népi gyógyszeré 2 8irnaizomgörcs-oldólc (spasmolytica) a) Alkaloidtartalrnú Chclidonium majus J_,. - vérehulló fecskefű, cinadónia, kutyatej, ságaviiág" A herbáját pálinká.ban áztatják 2-3 napig. A kivonatot használják gyon0giii es esetén (Bi) [l, 6, 7, 8]. A fecskefű több alkaloidot tartalmaz; hatásuk hasonló a papavein gö csoldó hatásához, tehát közvetli:-jnill a sünaizona hatnak. A csak elővigyázattal szabad használni, ne t cős hatású, ieij-dkívül rnérgező <h ogból készül [ l] b) Ill6olajat, rnás jelüktaktiv anyrxgokat tartalrnazók ( aetheolea carninativa, spasniolytica, antibiotica) A különböző szekezetü hatóanyagok közvetlenül a sirnaizona fejtik ki göcsoldó hatásukat, ani a V<-Jgyületck kapilláaktivitásával aányosan változik [3, 4] A göcsoldó hatás nellett ellenkező hatással is i endelkeznek: hely eállítják a sünaiznok csökkent tónusát. l{iegészítő hat,ásuk a fc tőtlenítő képesség, a gyullu,dásos folyanatok negnyugtatása [l]._clúllca rnillefoliton IJ -------,--- cickaúnk, czeje\ eíí Íí'i, ozelevellí virág, ezerlevelű teafű, egérfarok, coada f,lol'icelului, nacskafaok'' A vüágzatokat (M'illefolii flores) főzik neg tt-;á.nak gyonogöcs esetén (Bi, V) [l,, 6, 8] Alliiun cepa L - vöröshagyna, veeshagyna., pi~ roshagyna, ciapa" A egtisztított hagynát (Allii cepac bulbus) egészben vagy csak néhány hagynalovelet főznek neg teának gyono-bél görcse esetén. I-Iasználják könénnyel (Carvi fiuctus) és ánizzsal (Anisi vulgais fuctus) együtt is (Bh, Bi, Gy, J, KSzZ,'V) [4].A lliuni sativuni IJ - íokhagyn~a A tnegtisztított hagynát (Allii bulbus) n:resen fogyasztják gyomorgörcs esetén (Bh) [6] OapsitYun annuum L - paprika Papikás pálinkát isznak gyonorgöres esetén (V). A papikaőrlenény kapszaicin és illóolaj nellett sok nás anyagot is ta. talinaz Az e ős pálinkák a gyono ban vé bőséget okoznak, enyhítik a simaizongörcs okozta frtjdalna.kat [3]. Ny~Ukahátya-izgató hatásuk is van Ffosszabb ideig való használatuk fekélyes, gyulladt nyálkahátyával Iendolkező betegekben a gyulladást fokozza; használata. ebben az esetben káros [l] Caun catv'i L -könény, könénd, kömén". A kö- nénynagot (Ca.\.ihuctus) negfőzik teának gyerrnekek szánáa.. A felnőttek könénynagos pálinkát fogyasztanak gyonor-bél göie:,s esetén {Bh, Bi, Gy, J, K, \l) [l, 2, 4,, 3, 4, 6, 7, 8, 9]. Centau.riuni spp - ezerjófű, ointóia, csintóia, pot- occaus" (főleg C unibf,lla.tun) Hc báját teának főzik inog vagy pálinkás ki-yonatát használják gyonorgöcs esetén (J, l{szz, \T) [l, 6, 7, 8]

.m 977. január GYÓGYSZERÉSZET 7 \T). itő í,sú ::Jll.e, ieg l] az iaát ~yyik löis ló!cs á:z al ül 3, is cti- e- tó ul- f u,,da. ak pi~ llii 8n. lisi 4]. ott OI nit ;ok an ~ta rn cdt tist :ek V) ia- {.Ö sz- otlik rcs i '!! 0'fataegus spp galagonya A virágot (Orataegi flos) és a termést (Cataegi fructus) főzik neg teának gyonorgöcs esetén (Bi). Göcsoldó tulajdonsága~ főként koszorúét bántahnakban használható [l]. Daucus ca'rota L. - mm ok. Hasgörcse muroklevet" (Bh) A negeszelt gyökér levét isszák Hypericuni per foraturn L. - or bánofű, sárgavir ág, sárga.fű, csengőfű, sunatoae'' Hebáját teának ineg főzve használják gyon0-, vese-, epegöcs esetén (Bi, Bh, Gy) [l, 3, 4, 8] Juglans 'fegia L - dió A dióbélből kisajtolt levet vesegörcs oldátáa használják (Bi). _ZW_atricaria chanionilla L. - katnilla, székfűvüág, szegfűvirág, mu et-el". A vüágzatot (Ohamomillae flos) főzik neg teának gyomor-, bélgörcs esetén (BI, Bh, Bi, J) [l, 4, 3, 4, 6, 7, 8 Mentha crispa L. - füdonenta,,,keti füdorninta" Herbáját főzik ineg teának gyomo-, bélgörcs esetén (Gy, V) [l, 3, 3, 4, 6, 7, 8] Jlifentha longifolia (L.) Nath - lónenta, vad fodo- nünta" Használata inegegyezik a fodormentáéva.j (V) Peucedanum oreoselinum (L.) l\:oench - cit0nkocsord, vadpetrezselyem" A na.got főzik ineg teának gyomogörcs esetén (Bi) Petroselinurn crispuni (Mill.) Nym. - petrezselyen Hasfájás, gyonorgörcs esetén a megnelegített he bá.t hasra teszik (Gy). Pinipinella anisurn L - anzs Kisgyeunekeknek gyonorgörcs esetén a temésből (Anisi vulgaris fructus) teát lőznek (Bh) [l, 3, 4, 6, 7, 8]. Piper nigrun L - bors Gyomorgörcs esetén borsos pálinkát isznak (J, V). Fekelyeseknek ta tós használata át. Sambucus nigra L - bodza, bozafa, borza, soc". A vüágzatból (Sanbuci flos) készült, cuko:al ízesített teát gyonofájás esetén használják (Bi) Egyéb anyagok Tökmagolaj A disznótök (Cucurbita pepo) nagjából előállított olajat használják gyonofájásra, gö cse (Bi). Káuiforos pálinka. Gyonorgöcs esetén isszák, a pálinkába. kánfort raknak (KSzZ) Sz,ilvapálin,ka Gyomogöcs esetén isszák (\T). A kán fü a gyonürban kellemes melegséget okoz, fájdalnat csillapít, a bélben is göcsoldó, inint a többi oarninativun Az alkohol vérbőséget okoz, enyhíti a sinaizon- göcs okozta fájdalnakat [3 Görcsoldó eljárások Meleg uhát tesznek a hasra göcs esetén (Bh) Pálinkás rongyot tesznek a hasra göcs esetén (V). A vegetatív beidegzés azonos gerincagyi segnentun ból kapó belső szervek és bői teületek között szoros összefüggés van A_z előbbiek fájdajrna kisugá zik a negfelelő bőrteülete (Head zóna); viszont az utóbbira ható hőingerek befülyásolják a belső szervek sünaizotnzatát, a hideg spasrnust okoz, a neleg pedig görcsoldó hatású" [3]. Ugyanígy hat a neleg a pet-rezselyenjevél is a görcsre, ha a hasra teszik Teakeverékek Alliun cepa + Oaruni carvi (Bh, Gy, J, KSzZ, V) Allium cepa + Pimpinella anú;un (Bh, Bi). Szélhajtó (carminativun) a savanyú káposzta leve (J) A káposzta (B ass'ica oleacea L. va r.;apitata f alba et ubra) savanyításkor sót és több fűszert (A.nethun graveolen'3 L. - kapo, Alliuni cepa L. - vööshagyna, Piper ni,qruni L - bos, Satureja hortenwis L. -- csombod stb) aknak a káposztával együtt a hodóba 3. A -szívre és érrendszer'e ható szerek a) Szívelégtelen,ségre, asthrna cardiale, tachycadia kezelésére ( cardioton,icum et sedat ivuni) Leonurus cadiaca L. - szútós gyöngyajak, gyöngyajak, gyöngyajakfű". Her báját főzik. neg teának enyhe szíverősítőnek, nyugta.tónak (Eh, Bi), használják asth na cardiale esetén is (V) [l, 4, 8] Asthrna cardiale esetében Majorana horten8is lviünch - rnajoánna Hebájából teát készítenek (J) Tachycardia esetén Achillea nillefoliun L - ciokafu.k Herbájából készítenek teát, azt isszák (BI) Citru'3 linion Burrn - oit 0n l\íeghánozva, megcukqzva nyersen eszik gyors. szívverés esetén (Bi) Tacliycadiában a vagustónus gátolt, az acoeleansizgalom fokozódik. Dr. Bencze Béla-Dr Gábot Auél Életveszélyes állapotok körzeti 0 vosi ellátása" cílnű nunkájukban a következőket hják: Egységes therápia nillcs; némi túlzással szólva: szinte nincs olyan gyógysze, anit ne próbáltak volna ná felhasználni a rohan negszüntetésée, és ainely legalább egyetlen esetben eredményes ne lett volna" [23] b) A hypertonia és arteriosclerosis gyógyító szerei Alliuni sativurn L._ - fokhagyna l\-ieghánozva nye - sen eszik (Bi, Gy, J, V), vagy összetörik, szesszel felöntik, állni hagyják, éhgyonorra 0-5 cseppet vesznek be rnagas vél'nyonás és érehneszesedés esetén (Bh) [l, 6] Népies sze a nagas vérnyonás betegségében, hatását klinikailag is bebizonyították Rendsze-esen kell fogyasztani" (Rácz et al, 975) [l] Oichorium intybus L. katángkóó. 2-3 szálat (Cichoii. he ba) fél lite vízben inegfőznek, egyszeire 50 g-ot fogyasztanak belőle (V) [8] Eugenia cayophyllata Thunb - szegfűszeg. Teát készítenek belőle; nagas vényornás ellen használják (Bi) Hypericuni per foratum L - 0 báncfű A he báját főzik meg teának inagas vérnyonás esetén (Gy) [8] Laniiun albuni L. -fehér á vacsalán, á vacsalyánt" IIeibájából híg teát készítenek, ~endszeresen isszák víz helyett nagas vérnyonás kezelésée (KSzZ) Laurus nobilis L - babér A babélevelet (Laui íülium) főzik neg teának magas vényonás esetén (J) Mentha crispa L. - füdorrenta A hebából készült teát víz helyett isszák érelneszesedés esetén (Bi) _.Phaseolus vulgaris L ~ fehéi paszuly Magas vérnyonás ellen a fehér paszuly hajából" (Phaseoli legumen) csonboddal (Satureja hortensi8) együtt te4t készít~jnek vagy a babszemeket (nagot) lisztté őrlik, -2 szennyit vagy evőkanálnyit fogyasztanak napont~ (Bh, J) [8] Pr'unuB spinosa L. - kökény. A negszárított levelekből vagy bogyókból, vagy nindkettőből (Pruni spinosae foliun et fructus) teát főznek rnagas vérnyonás ellen ( J) L 8] Ribes nigruni L - feket e ibizli A levelét (Ribis nigri fülium) főzik neg teának nagas vényonás esetén (Bh, Bi) Rasa canina L. - csipkéi ózsa, csipke" A csipkebogyót (Cynosbati fi u0tus) főzik meg teának magas vér' nyomás esetén (J, l{szz) [8). Sature,ja hortensis L - csonbod, cinbru". A he- bát főzik neg teának naga.s vényonás esetén (Bh, Bi, Gy, J, \T). :Fokhagyná.val ( Alliun Bavituni), fagyöllgygyel ( V is;urn albun) és szilvapálinkával együtt is használatos A. gyógynód egy bánffyhunyadi cigány szárrnazású népi gyógyítótól ( cigánydokto ") szárnazik, a.kit i:öbbszö ítéltek el ku'uzslásé t (\T). A növény herbájából készült teát vényomásenelőként szokták használni [IS] Itt vényonáscsökkentőkkel együtt használják, talári tonizálószerként Urtica dioica L. - csalán, csalyánt", uzici". A he:fbát főzik ineg teának nagas vérnyomás esetén (V) [8). Viscuni albuni L - fehér fagyöngy, vadkörtefa gyünölcse" A gyümölosfáról való fehér fagyöngyöt (bogyót) megszá ítják, összetöik, pálinkába teszik, a. kivonatból 3 X 20 cseppet vesznek be éhgyonorra (Bh). A leveleket használják inegszárítva teának (Bh), a-negszárított bogyót főzik neg teának' (J), a megszárított

8 GYÓGYSZERÉSZET 2. évfolyam szám bogyót főzik neg osonbodda.l együtt teának Cil) A gyógymód szintén a bánffyhunyadi cigá.nydoktor tól" szánazik, ő terjesztette el (V) A központi ideg!'endszere ható vérnyomáscsökkentő és szívre ható szer [l].. Zea rnays L. - kukoica A kukoicahaj" (l\íaydis stigma) negszáítva, negfőzve teának használatos nagas vényonás esetén (Bi) [8 Egyéb anyagok Töknagolaj. A disznótök (Oucurbita pepo) nagjából előállított olaj használatos rnagas vényomás esetén (Bi) Főként diétás ételek készítéséhez használják Szilvapál,inka. Az érett szilva ( Prunu8 doui.ebtica) erjesztésével készített nenes pá.la.t, tisztán hatásosnak tartják nagas vérnyonás esetén ("'\!). A gyógymód Románia nás területein is szokásos; reggel éhgyon0ra isznak neg egy kupica szilvapálinkát A szívet és érendsze t egter helő hyper tonia első- endű jelentőségű népbeü-jgség [24] A hypetoniabetegség patonechaniznusa csak egyes - nen is inindig összefüggő - i észleteiben isnet" [25]. A hype- tonia-esetek 90%-ában biztos etiológiai nornentun nem deíthető ki; ez a prüne hypertonia A betegségek 0%-ában kideíthető a vérnyonás-enelkedés oka [26] A hype toniát a tudonányos gyógyászat több táadásponton póbájja befolyásolni, gyógyítani. Az itt felscnolt népi szeek között találunk központi tánadáspontú anyagot; ilyen a Vi.scum albtun vérnyonáscsökkentő hatóanyaga Az itt leíi t készítnények adagolása. bizonytalan Találunk a szerek között vizelethajtó hatású drogokat. Isnel'etes, hogy a vizelethajtók közvetve vérnyomáscsökkenést okoznak. A gyógytea használata nen ésszerű, ugyanis korlátozni kell a felesleges fülyadékbevitelt JYiás fülyadékokból tehát csak korlátozott. rnennyiséget, vagy egyáltalán senmit sem szabad fogyasztani [ l] A hype tonia kozolésében a tudonányos gyógyászat nttgy jelentőséget tulajdonít a pszichoterápiának, inely nek feladata a hypertoniás beteg szoiüngásának feloldása [26]. A népi anxiolyti0un" itt a. reggel éh gyonorra nogivott csekély inennyiségű szilvapálinka (,. kávé, tea, alkóhol nérsékelt élvezete negonged het6") [26] e) A hypotonia szerei l'runus spinosa L. - kökény l?ibes nigrum, L. - fekete iibizli Mindkét növény gyünöl0séből készült bo t, küliinkülön vagy együtt használják alacsony vényonás esetén (Bi) Alacsony vényonás akutan a shoc:k-szindrona. kii lönböző f(nnáiban alakul ki Krónikus hypotensio általában szekunde jelenség; táplálkozási za.va, c:achexia, ta tós fekvés, szívg:yengeség, ao tastenosis, ide-g- endsze i negbotcgedések, nellékvesekél'e-jg-elégtelenség következnénye [2ö] Az alkohol enyhe analeptikus hatása isne~ L A hasi vér-edények összehúzódása következtében a vényonás enelkedik [la, 4] A fekete ibizli boa az alkoholon kívül C--vitanint, B-vitaninokat, citonsavat és ná.s gyürnölcssavakat, is tatahnaz JYiindkét ho étvágyjavító, "0bo áló hatású 4.. Húgyhajtók, vizelet}'erti5tlenítők ( dinretica, urodesinficientia i.nterna) illóolajat vagy más veseizgató anyagokat tartalmaznak Avena sativa L - zab. A zabszerrle-jt főzik eg teá nak (V). Citiullu'3 lanatus L -gö ögdinnye, dinnye". A nagját főzik neg teának. A dinnyét a bánffyhunyadi piacon szerzik be (V) Equi'3eturn aivense L - nezei zsútló, coada calului, csikófurok" He bájá.t főzik neg teának (BI, Bi) A rnagya lakosság általában DE-!Ill isnei liatr'icaria, chauonilla L - kanilla. A virágzatot (Chanonillae flos) főzik neg teának (Bh) Petroselinu. cr'i8pun, (l\fill.) Nyn. - petezselyem A petrezselyem gyökeét (Gy) és nagját (V) főzik neg te-jának[i, lő, 8] Peucedanun oreoseli'nuni (L.) l\{ocnch - citroni kocsord, vadpctezselyen" A hebáját főzik neg teának (V) [2] Prunus aviuni L - cseesznye A cseesznyeszáat" (P uni a.vii stipes) főzik neg teának (Bh, Gy, V) [, 2, l 8] Prunuf3 cerasus L - neggy. A neggyszáat" (Puni ceasi stipes) főzik ineg teának (Bh) [l, 2, 8] Rosnarinu8 officinalis L - oznaring, házi ozs- narint" Herbáját főzik neg teának (V) Zea. rnays I_, - kukorica A kukorica haját" (l\aydis stigna) főzik nieg teának (V) [l, 8] J{evMék a pete;i:selyern és a dinnyenag negfózve te-jána.k ( Petroselinuni cr'ispuni + Citrnllus lanatns) C\T) 5 A légúti rnegbetegedéseki e hatók a) Köhögésc,illapító és köptető hatású szeek a/ Nyákos és lceser ű növényi részekből készült köhögéscsillapítók A vena sativa L. - zab. A zabszenf!t főzik neg teának (Bh, Bi, Gy, V) [4, 9] Ta,r_a:racuni offi,cinale L. - gycmckláncfű. A csöves tőkocsányt főzik neg teának köhögés ellen (K.SzZ) ' ussüago far/ara L. - inartilapú, partilapú". A rnegszárított levelekből (Fafaae foliurn) főznek teát légosőhu ut, asztna f setében (Bi) [l, 2,, 8]. Zea nays L - kukorica. A kukoicaszenet főzik neg teának; cukorral vagy nézzel isszák (Eh, Bi, Gy, V) a/2 Egyéb eredetű köhögéscsillapítók Méz \-íagában vagy különböző te-;ákkal eg:yütt használják köhögés, ineghülés esetén (Bh, Bi, Gy,,J, KSzZ, V) Szamátej. A sza.náköhögés (petussis) esetén tartották hatásosnak. Nyesen, negcukozva itták és isszák ina is Szanátejet kerítenek a föld ÜJnekiből is, hogy igyék, ne t attól ineggyógyul" (Bh, Bi, Gy, J, KSzZ, V) A cukrozott szanártej va.lanennyüe enyhíti a kínzó köhögést A fő ok a szarnárköhögés f;s a szanál'tej fogahnak összekapcsolása; azt hiszik, hogy a szanáköhügést a szaná valanülyen anyagcse etenékével lehet gyógyítani. Szanárgané A szanátej pótlására használják Szanár nen nindig van, hogy legyen neki teje, szanágané az van több" (V). A sza.náganéjt negszáítják, hártyaszitán átszitálják s tejbe rakva,,cukoral fogyasztják az így készült szaátcjet". Altalába. a szegényebb enbeek szanáteje" ez Ugyancsak pertussis ellen javasolják. Babonás, átajnas gyógynód. a/3. Izzasztó anyagokat tartabnazó növériyek P'ipe nigun L - bos Flűlésko, negfázásko fü- alt bcnba vagy egnelegített pálinkába iakják (Bh, Bi) -lobirl/ia p8eudoacacia I - akácfa. Az akácíaviiágot (Acaciae flos) nagában vagy teakeverékekben használ~ ják, köhögésre, izzasztónak (Bi, Gy, KSzZ, V) [2, 8] Rosa canina L - csipkeózsa. A csipkebogyót főzik neg teának. ]\{agában vag.)- teakcvciékckbcn használják (Bh, VT). Használata közisne t Rubu8 idaeu8 L. - iná.lna, nálnafa" Izzasztónak a levelek~t (Rubi idaei foliun) főzik ineg teának; inagában vagy teakeverékekben használják (Bh, "\l) [8] San.bucu'3 niga I_, - bodza, borz-a.fa, boza" A virágzatot (Stunbuci flos) főzik ineg teának; inagában vagy teakeverékekben használják (Bh, Bi, Gy, J, KSzZ, V} Használata közisnc t Thea ~inensis L - tea, 0osztea". l\fagában '\-agy kevei ékekben használatos (Bh) [6, 7]

)' zám 977 január GYÓGYSZERÉSZET 9 rem. neg on- neg at" l, 2, uni ozs- ay- 'Szv e (V) Tilia i?pp főleg 7' cordata -hásía. A hásfuviágot (Tiliae flos) nagában vagy keverékekben használják (Bh, Bi, K, KSzZ, V) Használata közisne t Urtica dioica I.J. - csalán, csalyánt, uzic:a" A levelet (U ticae foliun), a kórét" (levél nélküli szárat) és a gyökeet (Urticae iadix) főzik neg teának (Bi, \T) TT acciniuni niyrtillus L. - fckete áfony a, áfinya" A levelet (J\íytilli foliun) főzik ineg teának (Bi, V) a/4 Szaponintartalmú köptetők (más hatóanyagot is tartalmaznak) Eryngiun planui L - kék üingó, sl".aná tövis, kék iringló, scai nagaesc'' A vüágzatot vagy a hebát főzik neg teának. Régen főként pe tussis kezelésére használták. Használják cukoa.l, inézzel ízesítve (Bh, J, KSzZ, V) [l] Teba,8cun an'ihú-.cinn Schott - oszták ököüukkóró, ságavüá.g" A vii ágját féízik ineg t0ánnk; cuko- al, nézzel ízesítik (Gy) a/5 Illóolajat tartalmazó növények ( aetherolea) A_z illóolajok a tüdőn ke;iesztül választódnak ki, a. högőkben enyhén izgatnak, a szelnéciót fükozzák, a csillószőrök nozgását elősegítik, clfolyósítjá.k a váladékot, idült hu utban gyulladást okoznak, ezzel E:léísegítik a gyógyulást Gátolják á baktéiunok fejl6dését [l, 3, 4] Achillea niülefoliuni L. - e::ickafak. A hebáját. főzik incg teának, köhögése, asztná.a (\T) [2, 8] A.lliu'ln cepa L - vöröshagyrna A hagyná.t fózik. ineg tt,tí.nak H_as:.r.ná,Ja.tos szer a hagynahüh-jp": lite- es c.:supot t.elea.knak llle-jgt.isztít.ott ha:gynával, vizet öntenek, najd addig főzik, aníg a lé e::sés,,;ényi lesz, euk"0t tesznek bele, szil upot készítenek belőle (Bh, Gy, J, KSzZ, V) [9] Annoracia lapathifolia Uste i - tortna. A gyökei ét inegreszelik, tisztán vagy fekete ietekkel és nézzel eszik. Használják etek nélkül is inézzcl Köhögésre, t,üdőbaji a (tube culosis pulnonun) használatos (Bh, 3i, Gy, J, V) [4]. CarvAn ca'vi L - köény. A könénytnagot. (Ca. vi fl uctus) fozik ncg teának; nagá.ba.n vagy keverékekhen használják köhögés, aszt.na ellen (Bh, Bi, J, KSzZ, Hypericuni per foratun L 0 báncfű A he báját főzik neg teának (V) Jl.atricaria r,hanunnilla L. kajnilla A vüágzatát főzik neg teának (Bh, Bi, Gy, J, V) Használata közisne t Mentha crispa L - füdounenta. A he bát főzik heg teának. \iás te ületen a Ment ha longifolia használat..os ilyen célra [4] P'icea abies (L) Kaist - luc.:fenyő, bad". }Jinus silvestr'..s L - e<lei fenyő, ba<l, cseten:ye" Aíin<lkét növény tobozát ( ft-jnyőkö Le, csetenyekörto") fiatalon vízzel és inézzel öss~eíőzve tüdőbaj (tube culosis) ollon használták U gyanc.:sa.k szil upot főztek a. fiatal hajtásokból, ügyekből, azaz a badnak a j~ivisiből" (Pini tu iones) Ezt a készítnényt is a tüdőbajosok használták (\T). A gyógynód Edély nás te Ü letein is használatos volt [l, 4] llaphanus sativu.:s L, cv. niger J\ Iill.. DC f, subglobosus Al. - fekete retek. A -rnegtisztított, kivájt ietekbe mé zet yagy cuk"0t tesznek, állni hagyják, ez levet enged, ezt isszák ineg köhögés esetén (Bh, Bi, Gy, V). Használatos tuberculosis, szaárköhögés (pertussis) és aszta (asthna. bonchiale) esetén is i;;alvia officinalis L. - zsálya ~4.. he bát főzték ineg t~a~ak,. na.gában vagy keve ékekben fügyasztották tudőbaj (tubeiculosis) ellen \ía köptetőként használatos (Gy, J) Erre a célra nás vidéken a S vf3rticillata baszná.latos [ 4] Sa.tuTeja horten:f'i.. L. --csonbod, ciinbu" A he- báját főzik neg teának l-cöhögés e, usztn:a ellen használják (V) [4, 8] b) A különböző légúti megbetegedések népi gyógyszerelése b/l Asthma bronchiale A_lliuni cepa L. - hagyrna Ca.run ca.r~:i L. - könény A inegtisztított hagynál (Allii cepae bulbus) és a kötnénynagot (Cavi fructus) összefőzik teának (J). Raphanus sa t?'.vn.:s L, cv, ni'ge \fill DC. f. "Subglobo.sns Al. fe.,kete retek Használatát a köptetőknél közöltük 8atu,rej'a hortensis L - cso)nbod. A herbát főzik eg t.eának (V) Tus<;'lago far fara L - na t.ilapú J{asználat.át rt köhögésc:sillapítóknál közöltük U rtica dioica L. - csalán. A he bát főzik neg teának (\T) Tiburnun. opulus L. - kányabangita, gána" Alt: \ f-j]es ágat főzik neg teának, tüdőasztna, szívtágulás elltjn (\T). Nyugtató, cjjyhe göcsoldó hatása van [l] b /2 B onchit i ~ A_ ni ftdsoolt köptetőkön kívül: atrú:cuia, chan0úlla L - kanülla Szénaniur'l:a.. lviindkettőt inhaláció a használják (Bh) b /3. Pn.eunionia Anorac-ia lapathi.folin Ust.ei - t.ojjna A mfjgtszell gyökoet ongy közé akják; szoktak eszf-jlt burgonyát (6'ola nuni tuberosun) is tenni nellé, kötésként felrakják a tiid6tájékut Lázesillapítóként is használatos; a te nyéc és a ta.ipa kötik (Bh, Bi, Gy, KSzZ, \T) I-Cözisnet a uustá'0s (Brassfra.. ni[pa) kötés ilyen esetben [l, 3, 4J A helyi hatáson kívül távolhatásként reflexesen izgatja a légző- és vasonoto-központot A bő e ek tágulata valószínűleg tehernentesíti a kisvé kö t [l, l 3, 4 J Szokásos el já ás a hidegvizes boi'o gatás és a. jegelés is (V) b /4 Tubei culosis pulinonuni ( gürnőlcór,,,tüdőba:i'') G, Oz inrner [2 J 0 vosi vonatkozású népr:jzi adatok a Kalotaszegről" cünű tanullnányába apt írja, hogy nem kapott a tuberculosis gyógyítására vonatkozó adatot. Szerinte a betegséget kizárólag mvosokkal gyógyíttatták Nekünk a következő adatokat sikerült összegyűjtenünk: Alliun cepa J - hagyna Avas szalonnáva..l t::oszik (Bh).4llúnn sativu L. - fügha.gyna. 3-4 geuzdet ettek ineg éhgyon0a (Bi) Arrnoac:a lapatlo:foz.ia Ustei - tona.. A Loa gyökei it inegeszislik, uu!zzel, tojással eszik (Gy) A re SZE-Jlt f,0nát inézzel összekeverik, két órára. a sütőbe teszik, s ezt Lszik (.T) A isszelt tonát rnéhtnézzcl használták (V) Bra"S8ica oleracea L. va capitata f alba E-Jt rubra - káposzta'. A sa'\- a.nyű kápos?.:ta levét használta cg:y kelee:..eli enbc, s ncggyógyult (V). A káposzta savanyításako a következő fűszereket és egyéb növényeket rakják a hordóba káposztával együtt: Alliun cepa L - vööshagyna; A_nathun graveolens L - kapo; Beta '!;u,lgaris L. cv conddi'l:a Alef - cékla; Cydonia oblonga l\:iill - büsa.jna; Piper nigrun L - bos; Satue-jq hortensis T.J - cson~bod; Zea mays L. - kukoica. Picea abies (L.) Karst - lucfenyő Pinus silve.stri':i L - edeifen;y6. Használatukat az illóola.j-ta ta.lnú köptetőknél leíl tuk (V) Robinia psendoacacia L - akác Salv ia officinali.s L. - zsálya Sauibucu'o; nigra L. - bodza J{én ( büdö_skőviiág")

0 GYÓGYSZERÉSZET 2.. évfolyam. szám A száított akáovirágot, bodzavüágot, zsályát és ként összetöi'ték, fátolyszitán átszitálták és egy kávéskanál nyit vettek be belőle víz~el (Gy) Trüicuni aestivun T~. - búza A kopát negsavanyították, annak a levét itták (Bi) Egyéb anyagok Méz, csak inagában (Gy). A vas szalonna (Bh, Gy, V) Juhtej savója (V) Tojásh4j (Gy, \l) Azt ta tották, hogy a tüdőt elneszesíti, így előbb gyógyul a tuberculosis A tuberculosis pulrnonum kezelésére használatos szeek egy része illóolaj-tartalmú; ezek fertőtlenítő hatásúak, köptetnek. A többi anyag toboál Nen helyettesítik az antibiotikumokat Abban az időben voltak használatosak, aniko a hatásos gyógyszeek nen voltak ismeretesek, illetve a gyógykezelés nem volt ingyenes. Légúti rnegbetegedésekre ha,sznált teakeverékek. hársfavirág, kukorica, inéz (Bh); vöröshagya, zab, kömény, cukor (Bh); vöröshagyma, akácvirág, bodzavirág (Bi) vöröshagyna, zab, akácvüág, bodzavirág, kukorica (Gy); vöröshagyma, zab, akácvirág (Gy); fodormenta, csipkebogyó, zab, ak_áovirág, bodzavü ág, kukorica (Gy); cickafak, fodormenta, bodzavirág C'T); her batej, herbaté": vöröshagyna, zab, bodzavii ág, kukoica (V); izzasztó: zab, könény, bodzavirág (V-) 6 A i;érkéjzésre hatásosnak tartott ::;zerek (haenatopoetica), vér zé scsillapítók ( haemostatica) a) A vérképzés e hatásosnak tartott szeek (haematopoetica) Az anaeniák három csoportba oszthatók:. azok, amelyeket valamilyen anyag (vas, folsav, B 2 -vitanin) hiánya okozza; 2 a vérképzés és -bontás zavarából keletkezők; 3 haemolytikus anaemiák [3] A nép által vérszegénynek" nevezett beteg diagnózisát nem az orvos állapítja meg.. A bőr, a nyálkahártyák, a conjunctiva, a nyelv, a köröm halványsága a jel, amiről megállapítják a vérs_zegénységet_". _A~ itt kö;z;ql_t_e;z~:relt_e_t_a:_z ~lsq csoportba tartozó vashiányos anenia esetében tartják hatásosnak Antheniis tincto ia, I. - f0st-ő pipité, sága ina.ga- ett.a, Sága argaréta, floi de galbena.e". A viiágzatot vörösbo ban főzik vagy szárított gyünölccsel főzik össze (V) Fragaria vesca L - földiepe Vészegénységre a földiepe gyökerének teája" (V) A dog ta.talinaz cseranyagot, glikozidot, a 0ná.s anyagokat [8] A tea íze kellenes P-runus Bpino-Ba L. - kökény. A tenéséből készült bort használják vérszegénység ellen (Bi) Tenésében 5-9% cukor van. A cukron kívül cs0a.nyagot, na.ionsavat, pektint, antociánt tartalnaz [27) Ribcs ni,qun L - fekete iibizli ~.\. g;y-ünölcséből készült bort használják vészegénység esetén (Bh, Bi,,J) A fekete ibizli egyike azoknak a. gyünölcsöknek, anelyekben a legtöbb C-vitamin van (00-200 ing%) A C-vita.nünon kívül B-vitaninokat, citornsavat, más gyüinölcssa.vaka{, p0k~int, cukrot, zsíros olajat és antociánt ta talmaz [2'7] A. bor ki-váló C-\ itanlin--forr ás [28]: V it,is '!Jinife a L - nernes szőlő Kalota.s:tegen főleg az otelló gyünölcséből előállított vörö-bbor használatos verszegénység ellen (Bh, J) ~.\. következő ételeket és szeeket eszik, illetőleg hasz nálják vészegénység esetén: Vörösbor, tojá':!, di-bznóhús (J) V-ötö.sbo, avas 'Szalonna (Bh) Vörösbor vasszey,qel felfüzve = va.sbo" ("V") T~jás (Gy) * Az itt f8lsoolt népi gyógyászati szeek és ételek egyike sen hatásos konoly anaeia gyógyításá a; nég a va.sszeggel felfőzött vörösbo sen, hiszen napi 200 ing tiszta. vasnak inegfelelő vasvegyületct kell 0 álisan ilyenko a sze vezetbe juttatni. A felsorolt szeek az cnésztés't elősegítik, ioboájóa.n hatnak, de kevés szerepük van az élettani vasigény pótlásában Vashiány-anaemia keletkezhet a szervezet va.sraktá- ainak c:sökkenéseko (latens vashiány) [26]. A táplálékból a vas felszívódása függ a gyonorsav termelésétől, és achyliában annyira csökken, hogy anaemiát okozhat A sósavon kívül a C-vitanill és a fehéjék is elősegítik a táplálékban levő vas átalakítását ferosóvá" [:3] Vashiányt okozhat a táplálék vastartalmának a csökkenése, a vas felszívódásának zavara, a vasigény növekedése, vé vesztés, a vas felhasználásának zavara" [26]. A teljesség kedvéét neg kell eítenünk, hogy az erythopoiesishez a vason kívül iéz is szükséges Réz nélkül a vas nem képes beépülni a haenoglobinba, hanen iaktá vasként a májban narad" [24]. A book az alkoholon és vízen kívül tartalmaznak cukrokat, savakat - köztük csersavat -, fehéjét, aona-, szín- és hanuanyagokat Az ásványi anyagok között megtalálható a ká.iiun, a foszfor, a vas, a réz, a rnagnéziurn stb. [28] Az itt felsorolt anyagok egy iésze tehát az élettani vas-, éz utánpótlásban szeepet játszik; kisebb rnér tékű vashiányt pótolni tudnak A gyógynódban szeepet kap a szignatúa-tan is, niszerint a vérszegénységet ( a vér hiányát") vöös színű folyadékokkal lehet negszüntetni b) V éi zéscsillapítók ( haemostatica) Consoli'da, regalis L - sza.jkaláb A hebájából készített pálinkás kivonatot használják eős nenstiuációs vé zések csillapításá a Cinna,nioniuni spp --fahéj. Pálinkás kivonatát használják eős nenstuációs vézések 0Billapításáa (V). (\Talószínűleg az abortusok utáni 0ős vérzést is ezzel csillapították ) l\íár az elnúlt század tudonányos gyógyászata sen tartotta negbízha.tónak a vézéscsillapító hatást [7] 7. Az eniésztőrendszerre ható a?iyagok a) Az emésztést elősegítő szerek (stomachica) a/l Alkoholtartalmú szerek Book: Kökénybor Feketeribizli-bo TT ö ösbor (Otelló) :B""el!asználásukat a véképzós-e ható szeeknél közöltük Etvágyjavítók, ioboálók Pálat:.9zilvapálinka, a/2. Keserűanyagokat, fűszeres anyagokat tartalniazók ( ajnara, arontatica) Centauriun. urnbellatuni L. - ezerjófű. Keseűa.nyagot ta. tahnaz A herbát pálinkában áztatják vagy negfőzik tfjának. A pálinkás kivonatot vagy a teát használják étvágytalanságban (KSzZ, 'T) [l,, 8] All-iun sativyui L. - fükhagyna. At 0nás anyagokat is tata.hnaz Etvágyjavítóként nosdélét'', azaz fükhagymás lét készítenek belőle A megtiszt-ított fok hagyrnát inegvágják, negsózzá.k, gyümölcsecetet tesznek rá (V) [2]. Carurn car'l;i L. - könény. A megpörkölt könénynagból levest főznek az étvágytalan betegek részére (Bi, V) [2]. F-ragaria vesca L. - földiepe A gyökeéb{sl készült teát vészaporítóként használják C\T). A kellees, aro- nás ízű tea étvágyjavító. Mentha cispa L -fodocnta. He bájából teát főznek (J) [8].

ám 977. január GYCJGYSZERÉSZET elek ég mg ren- Bsz.. pük rtárlátől, atítik 3]. ;ök- ive- 26] az tba, '.lak jét, s~k rez, egy 'pet is, liös lsz- V). '.Zel yos ~és- al- ra- eg tál- :{at Jk- Jksz- ly- Bre ült lo- 5z- l a/3 Savak (alida) AlliiLrn sativurn + gyü.rnölcsecet = nosdélé, fokhhgyinás lé (V) [2] Cürus lhnon Bun. - citron. A oitrornlevet haszruuják étvágyhozónak (Bh) Prunu'J donestica L - szilva. A szilvából, kenyé b6 erjesztett levest készítenek: étvágyhozóként használják az így készült szilvaciberét" (V). Rasa canina L. - csipkeózsa A csipkebogyóból készült íz, a bogyóból készült tea is használatos étvágyhozóként (Gy). C-vitatnin-ta talna niatt teaként (J) Kenyérel elkészítve csipkecibereként." (V) Egyéb Ecetc ibere gyünölcsccet, kenyér, cuko (\ ) Méz a hideg inézes víz sa.vt-ernelést indít neg (V') a/4 Savat közömbösitők (antacida) Zea niay8 L - kukoiea. A pattogatott kul-:0icát ( kakas") használják sav közönbösítésée (Bh, Bi, Gy,.J). ]éz a neleg nézes vizet isszák hypcaeiditás tjstj tón (\T) b) Ulcus-gátló szerek Achülea, rnillefoliuni L. - uiukafak A he bát főzik neg teának; gyon0fekély esetén (pentu ulce) hasz. oálják (El) [l, 4. 8]. Hypeicuni pe/oratun L. - 0bánc_,fű Hebáját teának főzik; gyoorfekély ellen (pentru ulce) használ ják (El). Cukor a kistálycukot feloldják, naponta többszö isszák (KSzZ) e) Hashajtók (laxantia) Brassica oleracea I.. \(a capita.ta. f alba, - káposzta A különböző fűsze ekl~el ~Jltett hodóskáposzta levét használják reggel éhgyornoa hashajtóként (Bh, Bi, Gy,.J). Citrus linion Bun - citi 0 i.\_ citronos tejet hasz. nálják (Bh). M a.tr:caria cha mon'illa, ----'-- kanilla. A nézes kanlilla tr)át használják hashajtása (KSzZ). Prunus donestica I... - szilva. A szilvaíxt (Bh), a főtt vagy aszalt siilvát is haszriálják '(Bh). _ Egyéb anyagok Olad, i.\_ napaf0gó (Helianthus wnnuu':i L) agjából készült olaj (Bh, V)., Szappan. Csapot (kúpot) készítenek belőle, ezt teszik a végbélbe (Bh) Tej (Bh, J); kisbo jas tej (V) Juhte,i savó.ja, (Gy) d) MájJ'a és epére ha,tó vagy hatásosnak vélt sze ek d/. Sárga8ág (icterus) esetén használt szerek Sárgaság különböző okok miatt keletkezik. Az orvos komoly vizsgálattal tudja az okot felderíteni. A nép legfeljebb a színárnyalatokat tudja megkülönböztetni Gyakorlott 0vos a színáryalatokból tud valamennyire az okra következtetni, a nép tapasztalatból tudja, hogy ezek általában milyen lefolyásúak. A sárgaság kezelésekor a nép a szignatúa-tant alkalmazza: sárgaságot sárga színű anyagokkal gyógyít" Anthetnis-tinctoria L - festő pipité, sága arga. réta, sága na.garetta, sárga.virág, flori de gilbenae?' A herbát nagában vagy nás anyagokkal együtt neg főzik borban; sáigaság esetén h_asználják (K, 'T) [llj Oartha.nus tinctorius L. - sá.fányszeklice,,,sáfrány'' A kertben teresztett növény herbáját a festő pipité herbájával együtt borban negfőzik; ezt a bort isszák sárgaság esetén (K) A. bo készítésének ieceptje: Jó fél inarék sága inagaetta, egy jó csipetnyi sáfiány, egy lite bo, negyed kg cuko elég beléje. Jól inog kell főzni addig, aníg há on ujjnyit apad, s ott kell hagyni a bujánon eggelig. Naplemente után lehet elkezdeni főzni, napfelkelte előtt szűni Naponta -2 dl,.t.lehet inni" (K) I{özéplakon (Cuzaplac) I.ipai Györgyné ké szíti a bo t; tőle viszik az alszegi fülvakba A vüágok (Cathani flores) naancssága festékek~jt ta talnaznak; veszélytelen élelnüsze Színezők Ononi~ hú cina Jaq0 - nehézszagú iglice, bagolyfű". A gyökerét fő,dk neg bo ban a festő pipité virágjával együtt, ságaság ellen (\T). A gyökéi glikozidokat, cse anyagot, cuki ot, zsílosolajat illóolajat ta ta.linaz \Tiz~J lethajtóként szokták alkahnazni [I, 8] Egyéb anyagok Liba.gané növényi dogokkal együtt bo ban negfőzik; ságaság ellen használjü_k (\ 7 ) izelet A fbstő pipitér virágzatát,. a nehéz~zag~ iglice gyökerét, a libaganéjt bo ban inegfőzték.' rnajd lnhűl\. e vizeletet (főként gyermek vizeletét) öntöttek bele Az így készült italt használták ságaság esetén I--Iaszná lat.a ina ná itka. A vizelet igen sok bioaktív anyagot tatalnaz (lia,n Püsurn, ]974 [2 27]) Ezek a gyógynó dok elavultak. Ságaságban nein szabad epehajtókat adni[l3,l4] d/2 Epehr,jtólc ( cholagoga) Illóolajokat vagy más epcszekréciót fokozó anyagot tartalmaznak. Az illóolajok egy része szab~lyozza az epeürítést, biztosítja az epehólyag renaszeres összehúzódásait. A nájpaenchinára hatva serkentik a máj nűködését, fokozzák az epeternelést Antibiotikus és göcsoldó képességük is fontos tényező [, 3, li] Hyper'.cuni perfoatun L - or~áncíű,.sunatoaie, ságavi ág, csengőfű" -~ he bát főzik neg teának epeha jtóként (V) [8] Ononis hi0ina Jaqc - nehézszagú iglice, bagolyfű". Használatát a ságasá.g elleni szecknél leírtuk Raphanus satii:us L cv. niger (Mill.) DC f. subglobosus Al. - fekete l etek A etket kivágják, nézzel neg töltik, állni hagyják, s a.z így keletkezett levet isszák epeha.jtókónt (V) Epeszekréeiót fokozó hatását Knoll is lehja [4] 8 Az ivatszej've!cre ható szerek, niagzatelhajtó 8ze~ek ( abortiva) a) lnipotenc'iáa,,sok Jántottát kell enni és vöösbot inni" (oboáló ha,tás) b) Jla,gzatelha,itó szciek és eljárások (aho-tiva) -:tr opa belladonna L. - nadagulya, na,haguna A rnegtisztított gyökei et felhelyezték a. néhszá.jba (Gy) alva neqlecta, l\talh - papsajünályva. A_ ineg!:isz ULott gyiik~r0t a inéhszájba felholycztók, elhajtja a aveeket inég nikor kicsi, hathetes" (f!h). o, J..\Te i-iu n oleander L. - lea.nde. Leveléből tuát főztek, azt itták ineg - általában sike telenül (I{SzZ) Élesztő 25 ba.niét élesztőt venni, / 2 dl pálinkál.ja rakni, így neginni" (Bi) J'riechan'ikus eljárátwk I. l\fagas kádba nekitárnasztja tt falnak a hasát Xeken nen V"Olt szeenesén" (Bi) 2 Kötőtüvel fels:.r,(uni (Bi, KSzZ) 3. lyieleg vízzel pároltatni (Bh, Bi) e) Védekező e~járás közösülés után ecettel künosta rnagát" (Bh). 9. T itai inok A változatos növényi és állati táplálékok biztosítják a megfelelő vitaminel!átást Az adatközlők a következő szereket taitják vitaminnak:

2 GYOGYSZERÉSZET 2. évfolyam. szám Ba,ssica oletacea L. '\al ca,pitata f alba, - káposzta A különböző fűszerekkel ejt.ett hodóskáposzta levét vitainként fügya.sztják. ICáposztalé is nagyon jó, abba sokféle vitanin van" (\T) Rosa canina L. - osipkeózsa A bogyóból készült ízt, teát C-vitaninként fogyasztják (J) J7üaniinnak tar~ja adatközlőnk a borzafuvirágból" (Sanbuci flos), cit'0nból (Oitri fructus), pörkölt cukor bál és citromsa)ból készült bort C\T) A vitaminok közé sorolhatjuk a véképzőknél leüt fekete ribizl'i ( Ribes nigrum) borát is 0. Gyulladásra ható szerek ;>) Gyulladás keltők ( phlogistica) \ 7 ébőséget okoznak A cél a lokális fájdalon csillapítása, a vékeringés fokozása A vérbőség és a keletkező hisztanlin a gyógyulást nozdítja elő. Része lehet ebben az ACTH- (glukokol'tikoid-) tennelés növekedésének is, a.nit valószínűleg az erős bőizgatás idéz elő" (Issekutz [3]) a/l ]log- és füfájás csillapítására Alliuui sati>vuni L. - íükhagyrna. Fog- és fejfájás csillapításáa a fülbe dugják (Bh, J, I{, \T), fogfájás esetén a lyukas fogba teszik (J, I{Sz:Z) [9] Eugenia aayophyllata Thunü. - szegfl'.íszeg. A lyukas fogba akták (Bi). Balogh tiltott.a a használatát [7] Piper n:gruni L. - bors A lyukas fogba iakják (Bh, KSzZ, V) [9] I{oroniolaj (Kreosoturn nú,xtuni J7onda-Yek [26]). A lyukas foga teszik (\T) Pálinka. A lyukas fogon ta. tják, S'.tájat öblítenek vele (Bh, K) Tömjén ( temjén") A. lyukas fógba t0tt-ék; a fügat.ehoncsolta (Bi, J, ICSzZ, \T) i..9ó Megelegítve, küls6leg a fájós része tes:tik (V) [9] a/2 Iiasnenésre.4lliun sat'ivun L -- fükhagyna 4-dstiingenst;k JTtellett adják püítós kenyéel {Bi) üli a bacilusokat" (Bh). \Térbőséget okoz, f0tőtlonít. Cu,p i:j i'.cuui an'l'í-uun- J.,, - júp ika.. Pliliúkáhri i" ákják borssal együtt, hasnenése (V) Piper n?'.gtun I~ - bos. Hasnenés esetén bosos pálinkát isznak (Bh, G:y, KSzZ, V)..9zil)apálinka Vakbélgyulladás (appendicitis) ellen használják (Bi) A diagnózist nen az 0 vos állapította neg, a nép a vakbéltáj fájdahnát vakbélgyulladásnak ta tja a/3 Kelések (furunculus, cnrbunculus) érlelésére, kifakasztására Nencsak vérbőséget okozó hatásól van ~zó, bá a pá a.kötés alatti h6 is okoz vé Lőségf;t; a különböző egyéb anyagok antibakteiális hatással is endelkeznek A népgyógyászat alkalnaz veszélyes, rnégező anyagokat is, vannak dasztikus kezeléri eljáásai ~4llaria offú:inalis Andz - kányazsonbo, hagy- na.szagú fű" I\:ék pokolvau a." teszik (.T) Allúnn cepa L - vööshagyna. Pökölve, sütve, fonnyasztva, nyest-,n, nagában \-agy viasszal, szappannal összegyúrva teszik a kelési e (Eh. Bi, Gy, l{szz, \T) [4, 9, 20) - A istolochia clenat tis L - faka.saltna A levelét akják kelése (Eh) [l, 2] Beta vulgar.'3 L. cv condi't-iva i~lef. -- cékla. A levelét Kucsa napko" (sz:ept. 4:) szedik, a kelést avval fedik be (Bh) Liliurn candidun L - fe-hé lilion. A levelét, a lepel ( szüon") levelet is, használják kelések fedéséc _Pálinkába áztatva. vagy f0 ó ví'.tbe iná.tva teszik a kelésc (Bh, Bi, Gy,.T, K, KSzZ, V) [3] Linuni usitatissúnun L. - len. A leunagot negőlik (Lini placenta.e faina), tejjel összefőzik és tnelegen teszik a kelés e (Gy, J, V) Használatos a lennagpogácsa: a üegtört lennagot összekeverik liszttel, olajjal, c.:söcstével" (anyatej), s ezt teszik a kelése. l\{astitise is használják (V) [J, a, 4, 6, 7, 8] Lycoper8Ü:on esaulentuni l\iill. - paadicson. A ny0 s pa.adicsonot kelése ukják (Bh, Bi, Gy, J) [2., 9, 20] I'(antago na)or L, inedia L - útifűfll.jok Kelése akják (Bh, Bi, J) Sarnbuaus n:gra L. - bodza ~4- levelét kelése ak ják (Bi, Gy, KSzZ, \T) Tu'J-Yilago fai fara L - nlfh tilapú, pa tilapú" A levelét a kelésre rakják (V) Különböző házilag elkészített ér lelő.szerek Anyatej, né'.t, liszt (Bh); inéz, liszt, tejföl (Eh, V, Gy); rnéz:, kopaliszt (Bi); inéz, liszt (J); néz, tejföl, pálinka, szappan, lis'.tt (ICSzZ); szappan, t ejföl, rhéz hagyna (ICSzZ); tojásságája, néz, liszt, tejföl ('T); anyatej, liszt (\T); sótalan puliszka (kukoicalisztbűl) (V) Egyéb anyagok Fenyősznrok (gyanta) (Bh, Gy, \T). A fenyőgyanüit (Colophoniun) gyógytapaszok, ragtapaszük készítésére használják [I, 7] Széklet. A székletet kt-jlési(;-j, inastitisre használják (J, J(SzZ).. Az adatközlőnek nastitise volt, székletet tettejk a nellé e; a végén 0 voshoz kc ült (I-(SzZ). \.'Iaga a nép sen tatja. inegfe:lelő.nek a kezelési inódot Veszélyes eljáás! J. aj hagu:né. U gy anesak kelések és inastitisek kezelésé e használták (I{SzZ) Veszélyes kezelési eljáás! Oltott né'3z Kelés0 (J) A.vas sznlonn.a. Kelést:J (Bh) ll9] a/4.pubertás előtti korban nemi Játékra" Chelidoniun nadus L - vér0hulló fecskefli, kutyatej" Fiúk és leányok a neni sze viik könyékét kenték be a t0jnedvvel, így vó bőség okozásáva.l cntikus él- nényt okoztak naguknak (Gy, J) a/ 5 Edzőszer Chelidoniun niajus L - vérehulló fecskefű Tejncd vét használták szemölcs e (veruca) (Bh, Gy, V) a/6 Tüdőgyulladásra ( pneumonia) Arnioracia lapathifolia Ustci - tona {A légüti t~gbetegedéseknél leírtuk ha.sználatá.t.) a/7 Renrná.s fájdalom csillapítására.-no/'acia lapathifolia. Ustei - tona A eszelt tat inát a fájós testi ész e teszik inagában vagy eszelt btngonyával (6'Qlanun tuberosun) együtt (Bh, Bi, Gy, J. V) [4] Betula pendula Roth -- nyüfa Nyüfalevélbé5 füd6t készítenek vagy a negfőzöt.t levelet a fájós testrészre!eszik (Gy) [ 4] Cannabi6' sativa L. - kende. A inegnelegítütt heibát a fájós testész e teszik (\T) Capsicuin annuun L. - papika. l>etróleunba vad gesztenyevüágot és csípős paprikát tesznek, ezzel kenik a fájós testi észt (Bh) [l, IB, 4, 7, 8] Pinus silt eétis L. - erdei fenyő, osetenye". A fiatal tígakból készített füdőt használják (Gy) [] U7tica dio-ica L. - csalán. Csalyá.ntozzák" a fájós tcstészt (Bi, \T), reunáa. füdőt készítenek belőle (Eh, KSzZ) [4, 8]. T 7 eratrun albun L. - fe:hé zászpa,,,ödöga.kolya" Füdőt csinálnak belőle (herbájából), páájába tette a lábát (K) Sós füdő (nelegen) (Bh, V)

m 9'77. január GYÓGYSZERÉSZET 3 lik en,g ijti~ ns J] :io k- e- v, :H, éz "); H) át rn J,,k ;p 88 é- Méh- és darázsc8ípé.s (Eh, Bi). Eljárás Vesznek egy poharat, belül megkenik denatuált szes~el vagy benzinnel, ezt meggyújtják és a fájós iészre rakják. A tűz elalszik, a gőz felszívja a bőrt, ez azt jelenti, hogy a reumát szívja ki" (V) a/8, Torokgyík (diphteria) kezelésére Petróleuni. A diftériás gyeeknek vagy tífuszosoknak egy kávéskanál petróleumot erőszakkal is áerőszakoltunk.. " (KSzZ) b / Gyiilladáscsökkentők ( antiphlogistica) b/ Lokális gyiilladásgátlók reiirnás fájdalorn csilkipítására Aesculus hippoca.stanum L. ~ vadgesztenye. Reuma kezelésére vadgesztenyevirágot és csípős paprikát pe-jt.róleunba t,ettek, ezzel kejnték a fájós részeket (Bh).!,Reumára 0 gesztenyét rnegőrölni, hozzá kell tenni 5, JÓ. nagy kővé~ farka.sc~ergét ( Pter,idium aquil,inuni), fel. l~~~l' v~gj'." hte sza.ntárs?.eszt vagy pálinkaszeszt Fefaasra is?" (V) (A_ fájós részt dörzsölik vele.) Juglans regia L - diófa. Reuás fájdalon csillapítására a fa gyökerét vízbe áztatják, ezzel kenik bej a fájós észeket (J) Pteridiuni aquilinurn (L ) Kuhn - sasharaszt, fitku.sosege" Felhasználását előbb a. vadgesztenyénél lefrtuk ' ' b/2 Aziilént tartalmazó növények Gyulladáscsökkentő hatásukat különbözőképpen magyarázzák. Jancsó szeint hisztamin felszabadításával hatnak [3, 4] Achillea millefoliurn L. - cickafark. Gyomorfekély kezelésére a herbát főzik meg teának (BI) [l].. Sebe~ ~-ezelésére 8;.~erbából teát készítenek (BI) [l]. OsszevagJak avas hajjal vagy szalonnával és azt teszik a sebre (Bh, Gy, KSzZ) (, 2, 3, 4, ISJ Matricar'la chaniom'llla L. - kamilla. Kelésre sebre fe!t6tlenítő mosószerként a teáját használják (BI, Bh, B, V) Gyermekek fürdővizébe kanillát főznek (V) Szemgyulladása boroga~ónak használják (BI, Bh, Gy~ J, K, KSzZ, V) Torokfájásra (pharyngitis) gagarizálni h_asználják, ~égos~hu ut (tacheitis), hörghurut (bronchitis) eset~n nhala~ása használják (Bh, Bi, Gy, J, K, KSzZ,. V ). Fogfájásra gőzölni_(!{:, V); _bélfertőtlenítő (9-y) j hüvelyöblítő (J, V); reumás fájdalon e nyhítésé e ful'donek (Eh) Használata közismert. _Szénarnurva Gőzölésre kamilja helyett (Bh); reumás fájdalom csillapításáa fürdővízben (Bh Bi Gy J K V) [3, 4] ' '. ' ' '. R~urna, elleni összetett fürdő fodomenta, jegenyefenyo, szenanurva, só (KSzZ) b/3 Fagyásra Brassica oleracea L. var capitata i alba - káposzta Az egészben ehakott hodóskápos?.ta levelét tes?.ik a fagyott testrésze (Bh, Bi, Gy, J, V) [4, 9] b/4 Égésre Daucus carota L. - sárgarépa Solanum tuberosum L. - bugonya krumpli" Tejjel együtt kötésnek reszelt ság~; épát, krunplit raktak (KSzZ) Ulmus scaba J\íill. - szilfa. A kérgébéíl főzött teával 0 Sák, borogatják az égett testészt (J) Egése tesznek nég tejet és sót (Bh) szódabikarbónát (V) ' b/5 Bevonó és védőszerek J:lyálká.s anyagok és más bevonószerek (nucilaginosa) Ide tartoznak a tárgyalt köhögéscsillapítók (lásd: Nyákos és keseűanyagokat tatahnazó növények és egyéb köhögéscsillapító anyagok) Oryza sativa L - rizs. Has nenésre izsnyákot készítenek (V). T~i (égésrn) (Bh, KSzZ) Adszorbeáló szeek (adsorbentia) Szén Havasbélesen (Belísi) hasmenése kfutőkornot vesznek, tejjel keveik, s azt adják a gyermekeknek (Bh). Bikkfaszén" ( Fagus silv_a.tica) használatos has ncnésre (KSzZ) b /6 Összehúzó és hasmenést megszüntető szerek ( adstringentia et opstipantia) Ooffea arabica L - kávé. Töökösen főzik neg a kávét, nen kap a beteg enni, este teát iszik és fokhagymát eszik pirít.óskenyérrel (Bi) Piunus cerasus L. - meggy. Pálinkába teszik a gyü- nölcsöt, a pálinkás kivonatot használják (V) Rasa canina L. - csipkerózsa. A csipkebogyóból ké- szült t eát használják (Bh) Runex spp - lósóska, lósósnya" A magját főzik neg teának (Bh, Gy, KSzZ, "\T), pálinkában áztatva kivonatot készítenek, ezt isszák (V) [l, 3, 4, 8]. [! 7J, Thea sinen.sis L - tea Orosz teát isznak (Bh, Bi) Vacci_niun nyrtyllus L - fekete áfünya, áfinya, afine" A gyünölcsöt pálinkába akják. Az áfonyás pálinkát használják (Bh, Gy, KSzZ, V); fekély e is ajánlják (KSzZ). Juhtú'ó (Bh, Gy, J, V) b /7 Sebek, vágások kezelése Ajuga reptans L. - indás infű, bibilevél" Sebe, vágása teszik (Gy) Aristolochia clematitis J_, - flkasalma. Levelét sebre teszik (KSzZ) [l, 8], Ohelidonium ma.fu'> L -- véehulló fecskefű Levelét sebre teszik (Bi), O'ichoriurn intybus L. - katángkó6, cicoaea inieei". Teájával sebet mosnak, a virágot a sebre teszik (BI, Bi; J, K) [2], Liliu.-rn candidum L. - fehér liliom Levelét sebre teszik (Bh, Bi, Gy, KSzZ, V) Linuni usitatissirnum L. - len A megtört lenmagot tejben megfő?.ték, a sebet zsírral, vajjal bekenték, így tették iá a Jennagos tejet (V). Lycopersicon esculentum Mill. - paradicsom A sebre nyers pa-adicsomot tes?.nek (KSzZ, V). Plwntago lanceolata L - keskeny útifű, salata salbatica" (BI). Plantago major L - nagy útifű, hazuglevél" _Mind két útifüvet a sebre rakják, hasonlóan a Plantago niediához ( cucuruzul porcului") (BI, KSzZ, Bh, J) [l, 2, 3, 4,, 8, 9 Sambucus nigra L. _bodza, bozafa, soc" A l8velét használják sebre (Bi, Gy, J, V) Solanurn tuberosum L. - burgonya. :J\íegreszelve te szik a gunót a sebre (V). Tussilago fa fara L. - nartilapú Sebre teszik (Gy) Egyéb szerek ava8 szalonna (Gy, KSzZ), Jenyőszurok (gyanta) (KSzZ, V), takony (J) [2] b/8 Külső vérzések csillapítása Bovista plunibea Pers. - szüke pöfeteg, lófing". A port" rakják a vágásra, a bőrivel" betakarják CV) [2]. Egyéb nyers föld" (Bh), pókháló (V) A sebkezelési eljárások idejét múlta kezelési n6dok Azokban az anyagokban, am?lyekben antibiotikus, fe tőtlenítő hatóanyagok találhatók, ott magyarázható a hatás, de az alkalmazási nód ezeknél sem megfelelő, ugyanis nincs sterilitás Ez vonatkozik a föld és a pókháló használatára is b /9 Ficam kezelésekor alkalmazott szerek Ecetes korpa (V) Húgyo.s ruha ('T) Vakondtúrás (V),

4 GYÓGYSZERÉSZET 2. évfolyam. szánt Az ecetes borogatás negfélelő gjógjnód Ugyanezt a célt szolgálja a vizeletes boogatás, a.nely a ba.boná.s vakondtúással való boogatással együtt nen nt-;gfelelő gyógynód ina iná, bá a. vizelet sok bioaktív anyagot tatahnaz (Van Pil8urn, 974) bj!o. Egyéb qyulladásscsökkentők Női tej, csecstej, csecsté" Szengyulladása (conjunotivitis) aszenbe fejik Gyent-Jkek, ft-jlnőttek kötőhárt-ya gyulladás esetén felkert-:sik a szoptatós anyákat, akik a tejet a szenükbe fejik (pár cseppet) (Bh, J, V) Aludttej A gyulladt szenet boogatják vele (J) Cukor Vizes oldatával borogatják a g~yulladt szetnet (Bi, Gy); a megtöt cukl'ot a szenbe fújják, ha hályogos (V). Méz Vizes oldatával a gyulladt szenet borogatják (Gy); bi:jsőleg a látást javítja: Ha sok nlézet öszik, akko a látás helyejön, nen szoul szörüvege hama" (V). Nyál Szengyulladásra használják (V) TojásfehéJ:je Fclveik habnak, ongy közé akják és úgy teszik a S7.en e (V) Vizelet. l{úgyos 0.aggyal bo"0gatják a szenüket, ha gyulladásban van (conjunctivitis) (Bh, Bi, Gy, V") Vizelet helyett konyhasós vizist is lehet használni ("\T) A vizelet elvileg st.eil oldat A saját friss vizeletüket használják. A vizelet ásván;yi anyagokon, ka barnidon kívül sok bioaktív anyagot is tatahnaz. A kotikoszte- oidok nag:yobb i észe inaktív tenékként a vizeletbe; az aktív szteoid az ürített szteoid töt iésze csupán A vizelet enyhén hipeoznotikus, vegyhatása savanyú. Itt adstingensként használják. A gyógyrnód idejét múlt eljá ás ~ Kutya V'izelete. Apáa (Hordeolun extenion) használják: Ahol pisilik a kutya, akko odanent valaki, és odanártotta az ujját abba a pisibe, akko nögkente a.szönit, kö ülötte, ott az á pa kö ül, s akko eltűnt" (V). A kutya fiss vizelete szint.én ta tahnaz bioaktív anyagokat, adstingens hatású is J\fegfigyelhető azonban a következő összefüggés js : a Hordeoluni neve ápa; a növén:y ek közötti~ található ilyen elnevezésű gabona A növények levizelve elszáadnak, a ltviz0lt" szenen levő árpa is eltűnik. A nép a sze:bb viiágjait, étékesebb növényeit olyan helyre ülteti, ahova a kutya 0 já bt:j, netn tudja levizt.'ni. Ez a kutya sze epe a gyóg~ynódban A. gyógyrnód n<:-:nl nbgfr~lelő; fe.rtőző Pljil.l'á.s"lnhet bjll Mastitis kezelésére a következő anyagokat használják : Ha,qyniás tészta A.lliu cepa +tejföl, liszt stb (KSzZ). Ernbcrgané A gyulladt nlolh e tették; nagyobb gyuladást okozott, 0voshoz kellett nienni (I'\..:SzZ). Marhagané. Szintén a inelhe iakiák, ugyancsak oszszabbodott t6e a bei tjg l\:'iindkét gyógynód" veszélyes! (ICSzZ) Coniton naculatui L - foltos büök levelét (KSzZ) égt:-jn a gyógysze könyvek készíinényeket készítettek a Lüökb6l, nelyeket külsőleg, pépus boogatása használták nlint fájda.0ncsillapítót. [7 A gyógyrnó(l ma ná elavult. Ji'ehér agyag vizes pép f(nnájában rakták a nielhe (KSzZ) bjl2 Törésre Syrnphytu'n of/iclnale L - fekete nadál) A gyöke é ből tejjel pépt:-jt f6znek, ezt teszik rá a tö és e (Gy) [8] ej Bőrgyógyászati szerek cjl Kiütésre (exantherna).ar i'3tulochia cle'lnatitis L. - fakasa.ina ~Á_gá.t, levelét negfőzték, a vizében inosakodt.ak a kiütésesek (J) [8] Co'lylus avellana L - nogyoró A száaz nogyorófát inegégetik, az olajat kicsepegt0tik egy fcjszére, hanuva.l, koronunal összekeve ik és ezzel kenik az ótvaos bőrt (V) F a:rkascsont. Luparicaa" (gyennekek kiütése). Megtö t fakascsontot adtak tejjel be a gyemeknek (VT) A 0gtöt csont kalciunteápia Va.lószínűlfJg a lupaica szó és a farka.s s7.ó közötti kapcsolat is szóba jöhet Babonás gyógymód Havi vérzéses rongy. Babonás gyógymód. Elképzelésük szerint ha rnenstruáló n6 látogatja ineg az üjszülöttet, akko kiütést kap Ezt csak úgy lehet meggyógyítani, ha a nő odaadja a havi vérzéses rongyát, s a csecseőt abban a vízben nosdatják neg, ainelybe beleáztattá.k ezt a rongyot (Bh, J, \T) 'l'ehéntej Jó a kiütésre" (Bh) c/2, Ekze'lna kezelésre: mézes koron (V) c/3. Szeplű ellen nlézes vizes mosdás (\T), s:zanártej (Gy), vizelet (J) c/4 Ráncos ac'!a vizelettel kell mosdani (J). Élő kóiokozókra ható szerek a/ Féreg- é<s rovarelleri,es szerek a/! Bé(fegesség ellen (Oxyuris, Enterobius vernviculáris) Alliurn sativun L - fokhagyma. A iokhagynát neg eszik piiítóskcnyérel, fokhagynás beöntést adnak (kedden és pénteken), éjjeliie ülve fokhagynás g6zölést végeznek (Bh, Bi, Gy, V) Ll,, 9]. Cucu'!bita pepo L. - tök. A töknagon levő vékony héjat ( hajat") kell tejben negfőzni (Bh) [8]. Phaseolus vulgaris L. - bab. A sótalan babfőzeléket" (vízben főtt babot) használják gilisztahajtása (J). Tepentin a gytjiek púpja (köldöke) kör ül meg kell kenni" ('\!) aj2 Rovarölő szerek (insecticida) Nicotia.na tabacuni L - dohány. Rühesség (scabies) esetén levelének főzetével kenik be inagukat (J) A nikotin a bői ön keresztül is felszívódik. A gyógynód'' rendkívül átahnas: ha 20-60 ng szívódik fel, halálos kilnenctclű is lehet. J:.lycrsolaj, petróleuni Tetvesség (pfhliculosis) ellen (Bh, BI) aj3 Rovarűző (repellens) szer./uglans egia L - diófa A búza kártevője ellen { gcgclica") használják a diólevelet (Eh) h j Trichornonas vaginalis (.,fehér folyás ") ellen Paeoua officúialis L. - bazsa ózsa A gyökei éből készült főzetttl iiigálnak (J). ej Antibakteriális szerek Az illóolajoknak van antibakteiális, fétőtlenít6 hn. tá.suk [lj Néhány ada.tközlónk tudta ezt:.alliuni sativuni L. - fokhagyna. Elnyelni a fokhag:ynát, gyon'0t tisztítani, ha göcse van, násképpen is jót iesz, öli a bacillusokat" (Bh) Kávéval, teával hasnenés ellen.. inajd este kap teát, s egy kis fokhagynát. phít.ósk0nyeet, s úgy núl el" (Bi) l\iindkét esetben bélfer tőtlenítőként híi,,sználják. A fokhagynát tüdőbajnak (tube culosis pulmonum) is használják" (Bi) Pinus silvestr is L. - edei fenyő A tüdőnek (tube- culosis pulnonurn) a.zét jó, net gyantás" (iljóolajat ta.rtalnl<tz) (V) B j Állatgyógyászat A bőr.séri,léseiriek gyógyítása (Csesa"\ at, illóolajat, azulént, ant-ibakteiális anyagokat ta talnazó növények.).a i':ltolochia clenatdis L. - farkasalma., fakasalma fa" A levél főzeté'-vel nossák és borogatják a sebeket (V) L,et:ist'icu'ln offic-inale L - lestyán, lóstyán. A hf!i'bából teát főznek, azzal nossák a sebeket (KSzZ)

977. január GYÓGYSZERÉSZET 5 8 { t y ;I l Matricar'ia charnomilla L - kanilla. A virágzatból íozött teával mossák a sebeket (\r) Rurnex cr'ispus L és inás Runex-filjok: lósóska 4natok sebét mossák a mag főzetével (BI) [8] Sanbucus ebulus L. - flori de soc", gyalogbodza "\Tirágzatából készült főzettel inossák a sebeket (BI). Taraxacum officinale I, - pitypang, papadie", laptugai". A hel'bát negfőzve sebeket müsnak a főzettel (BI) Feny6szurok (fenyőgyanta): lovak sebeinek kezelésée (V). Sebfertőtlenítők szublimátos víz sebmosása (J), rézszulfát (kékkő) oldva, lovak ~.és jószág seibeinek kezelésére (V),, 'tnagnéziuniszulfát (keserűsó) oldata (V), vizelet iga.vonók sebeire (J). Sebfedésre disznózsír ( ne köpje be a légy") ('!) 2 Az eniésztőrendszerre ható.szerek a/ Az emésztést serkentő szerek a/ Étvágyhoz6k, sertés étvágytalanságára (anorexia) Alliurn sativuni L. - fokhagyna A fükhagymát avas csonttal és ecettel rnegfőzik, tnoslékba akják (KSzZ) A fűkhagynát ecettel, szénnel fűzik össze, moslékba rakják (KSzZ). A disznót füghagynás ecsct.es lével le- nossák (KSzZ) [3] Lycopersicon e'jcu,lentuni Mill - paradicson Főtt paradicsonot öntenek a disznó szájába (KSzZ)., Pinus silvestris L - e dei fenyő, csetenye" Etvágytalanság 8Setén a disznónak avas szalonnával főzik össze a csctenyekörtét" (fenyőtob9z) (Bh). PTunus domestica L. - szilva. Etvágytalan disznónak szilvaciberét adnak Szilvaízt vízben oldanak (Gy). Méz étvágytalanság esetén a disznó noslékjába rakják (J). Aludttej,jnhtej savója "étvágytalan disznónak (KSzZ). Avas csont, avas szalonna, magában vagy más szerl'el összef6zve To/ás: egészben nyersen (KSzZ) Keserűsó (nagnéziutnszilfát) (V). Só (nátriumkloid): disznó rnoslékába akják (J) a/2. Kérődzők enészlé8i za'liara,ibari alkabnazott szerek, eljárások a/2,. A bendőeniésztés zavaraiban Angelica. silvestris L. - erdei engelika, libaláb" Jószágnak a kérődzésének" beindítására liter teát (a herbát főzik neg teának) (V) Daucus carota L - ságaépa Tehén kéődzésének clősegítésée (KSzZ) Levisticuni off'ic'inale I~ - lestyán. Avas hájjal főzik össze (Gy), keserűsóval (V) Linum u.süat i.ssimum L. - len. A lenrnag főzetét 5-6 félliteres üveggel beöntik az állatnak (Gy} [3] Peucedannn oreosel-inumi L - citronkocsord, vadpetrezselyem" A herba főzetét használják (J) Raphanus sativu.s L cv. nige'l f. subglóbosu'j - fekete i0tek A retekből galuskát" csinálnak, ezt adják marhának (K) Zea niays L. - kukoica A máléhántással panusa" kérődzés negállásako takanány (KSzZ) Egyéb Avas háj, szalonna kenyérrel adják {V) Kotlóstojás (záptojás) hájjal {Gy) J(eserű.só (V) a/2 2. Kérődzők heveny jelfúv6dásában (rneteorismu.s acutus rioninato u-m). Első.segélynyújtás \Tizes lepedővel letakarják a.z állatot (Bh) [29] Az utcán járatják (Bh). Partra állítják, első lábai nagasabban vannak, szájába ostort raknak, horpaszát sapkával kenik háromszor kereszt alakban (J, KSzZ) [29] Bodzafa belét kinyonják, az így készült csövet az állat végbelibc rakják, oldalát dörzsölik (J) Juhot ellenkező lábainál fügva hengegáztatják" (hengcrgetik) (J) Az állatot kígyóbőrrel kenik (J) A különbt:on megfelelő elsősegélynyújtó eljárásokat nlisztikusan végzik: kereszt alakban kenik a ho paszát Főként a katolikus lakosságú Jegenye községben Ugyancsak irreális gyógynód a kígyóbőrrcl való kenés Habzásgátlás Ava.s szalonna, hús negfőzése: gyomorgörcs" esetén 5 liternyit_ adnak a léből (J) [29] Oltott n-iész (tojásnyi}+ liter tej {J). 3. SzúneapoláB (Bh, Gy, KSzZ, V) [29] a/ 2. 3 Százrétű eltömődése ( obturatio omasi) Kitakarítják a százrétjit":. Mechan{ku'J nódszer: a végbélen keresztül a gebgyitos" állatot kézzel kitakarítják Nen baj, ha vérzik" (V). A rnechanikus inger valószínűleg beindítja a perista.jticát A százétűt így nen tudják kitisztítani 2. Darázsfé'Jzek adásával: korpát, sót, tö ött daázsfészket összeelegyítenek, éhgyornorra adják az állatnak (bivalynak, jószágnak) a százrétjit takarítja" (V) b) Enteüis kezelésére használják jj{atricaria chanoniilla J, - kanilla. Az egész he bát használják teának megfőzve (El, Eh) Mat icar ia inodora T, - ebszékfli, tataisi" Az egész he bát főzik neg teának (BI) e) Hashajtók (laxantia) Ba.ssica oler acea L. - var capitata f. alba - káposzta Bivalynak káposztalé-hashajtó (J) Egyéb._,9zappan. Bo júnak csapot" (kúpot) készítenek belőle; 0-5 perc núlva hat (J) Sós víz+ olaj (V) Olaj+tej (V) d) Has?rienés e, vé hasra ( obstipruitia) Alnus glutinosa (I,,) Gaertn - égerfa, egéía" A kégéből készült főzete:t adják az állatnak (ICSzZ). Avenn sat iva L. - zab l\iegpörkölve korpával együtt adják sza vasinarhának, disznónak (V) H 0 deuni d?:st'ichon L. - árpa Kismalacoknak árpa Lcát adnak vérhas esetén (Bh) RMnex spp - lósóska. Bojaknak a rnagból teát főznek (Bl, Gy, V) 'IT'iticum aestivurn L - búza. Korpa+ fenyő faszén bojaknak vérhasra C\T) K(n pát adnak nagában (V). e) Májrx, epé'!e hatók _Anthenii'3 tinctoria L. - festő pipitér Szarvasinarhának, juhoknak negfőzni teának ságaságra (V) [] Hype.cun perfo-atnm L. - orbáncfú, sárgavirág" A herbát főzik meg teának, rnegitatják az állattal sárgasfigban, a testét Jenossák \- cle (\T) Inula britannu;a L. - réti peernizs, floi de galbanal'c" A '\ iiágzatot főzik rneg teának I-Ia az állat orra bcs~gul, rnegitatják vele (Bl) []. Ertékelve ugyanazt. lehet mondani a gyógymódról, tnint az cnbegyógyászati sze eknél; itt is főként a szignatúra-tan érvény,esül: ságaságot sága színű virággal lehet gyógjítani E vényesül azonban -az epehajtó hat.ás is (Hypericuni perfof(aun [8]). A násik két növény is tatahna,.; illóolajokat, nelyek nája gyakorolt hatása isinert [l] 3. Ivarzásra hatók Oannabis sativa L - kende. Kocának kenéle nagot adnak, ha nein fogadja a kant (Bh) Folyatá<; elő.segítésére tehénnek Li.szt. ~4- kenyér sütésekor a lapáton naradt lisztet adták (Bh) Só (konyhasó): tisztán (J, \T); kopával ('\!)

6 GYÓGYSZERESZET 2. évfolyam szám Pálinka "Ha az állat nen ját a bika után" (KSzZ) Mikor niegborjazott'-' (a párosodás végeztével): hi_deg vízzel öntötték le a tehenet (KSzZ); a tehén hátsó észét csalánnal megosapkodták ('T) 4. Inger terápia HelleboTus purpura cens \"\T et K - piiosló hunyor, kígyófű", spinz". Allatok különböző, főként légúti negbetegedése esetén: tehén szügyébe (BI, V); disznó fülébe (BI, Bh, Bi, Gy, J, KSzZ, V); ló s;-;ügyébe (KSzZ) húzták [l, 3, 4,, 6, 8] Az eljárás na inár elavult. Véreztetés izornláz esetén (KSzZ); ha egvé hült" a jószág (Eh, KSzZ, V} 5 Különböző,,szurásos-vágásos'' gyógymódok Halhólyag" pfo os jószág nyelvén (KSzZ); Bivaly békája" az 0ában (V); Ló egee (parotitis), nely szomjúságtól, fáadtságtól keletkezik_." Felszúrják (KSzZ, V). Pókos" lovat tüzes vassal sütnek (KSz.Z) 6 Légúti megbetegedésekre hatók 6/a) Köptetők, köhögésre hatók Alliun cepa L. - vöröshagyna Cigányok a főtt hagymát a ló végbelébe rakták, úgy adták el a kehes lovat, akkor nen kehelt a ló" (V) Levisticun officiiiale L - lestyán. TE-Ját főztek belőle köhögés>e (V).. Pinus silvestris L - erdei fenyő. Csetenyekörte (toboz) és avas szalonna megfőzve disznónak (Bh) 'riticum aestivuni L - búza. Korpa+ kén (büclöskő virág) (KSzZ); korpa+ kén +daráz.sfészek (V) Egyéb Avas csont disznónak negfőzve (Bh) Kén (KSzZ, V} To)ás (nyersen) disznónak (I{SzZ) 6/b) 'orokgyíkra petróleum (KSzZ) 7, Parazitaellenes szerek N icotiana tabacurn L. - dohány A levél uha közé rakva nolyiitósze. Főzetével írtják a tetűt (J). (Veszélyes eljárás: a nikotin a bőrön keesztül is felszívódik!) J7eratuni album. L. - fehé zászpa, á.szpa, ördög- akolya" A gyökézetét a hajtással együtt negfőzik, tetvesség ellen használják (V) [l, :l, 4, 8]. Petróleurn (JCSzZ, \T) 8 Szá:i- és körörnfájásra Kékküves (ézgálic) náléliszt (KS:zZ, '\T);,,kékküves rongy" (V); füó tej [4, 20] 9. Szem betegségeire Hályoga Oapsicum annuum L. - papika. A jószág szetnébe csípős paprikát fújnak (Bh) Cukor : lónak hályogra a szfnnébe fújják (Bh, KSzZ, V} Só. bivalynak (.J), általában nindf-jnfale állatnak (KSzZ, V} Tyúkzúza + só ( J). Kék fe.ftőt" húznak a juh fülébe, ha hályog van a szenén. 0 A tőgy betegségeire (mastitis) Agyagos ionggyal szappanyoztuk" (KSzZ) Agyag, só, ecet összegyúrva a tőgye iakva (V) A mastitist legtöbbször kígyó vagy menyét okozta árt.alonnak tartják ( marás"), így kígyó és ncnyétbfürel kezelik (Eh, Gy, V} [9] Hiányos tejelválasztás, tejhiány (hypogalactia, agalactia) Nen inegfelelően előkészített, ffjhéjehiányos, szervetlen anyagokban és A-vitaninban szegény takamányok etetéseko gyakori [29] A tej hiányát a bosz;okányok tnesterkedésének tartják, akik elviszik egyik tehénből a násikba a tejet Különböző negelőző babonás szokások vannak, ugyancsak babonás szokással hozzák vissza" a tejet "4. te.f vissza.hozásakor" a következőket ad.fák a tehénnek Só+ kotpa. (a sóra ráolvasnak) (BÍ) SzenteU tön~fénnel füstölik, fokhagymával inegkenik a tehén hátát, utána negfelelően takarnányozzák (Gy) Belépisiltetik a csizma szárába a tehenet, s akko felfőzik, s akkor a boszorkánynak el kell mennie, hogy negnondja, ü vitte el a tejet Fölforralják a tehénnek a húgyát, béöntik, s tösznek belé fokhagynát, s abból itatnak a tehénnel is " (V) Ha a boszorkány elviszi a _tejet, Boca Ioant szokták hívni (Bh, V) Boca Ioan {középfüldi román paraszt. gyógyító) ilyenkor egy ma ék sót visz ki az ist.állóba, ráolvas, és a tehénnek adja (Bh)." A babonás gyógynód valóban meg tudja oldani a problénát. Az ásványi anyagokban szegény takaány ásványi anyagait pótolja a só (neni tisztított), a vizelet, a fokhagyna pedig igen sok aktív anyagot (illóolajat, szulfocián-szárnazékokat, iitka aminosavakat, A, 0-, D-vitaniint, kolint, enzi:rneket) tartalnaz, anelyek szintén hatásosak; ezenkívül bioaktív anyagokat is (Van Pil.suni, 974) A gyógyinód teljesen babonássá tozul akko, ainikor a fokhagynával csak a tehén hátát kenik be - egyes vidékeken sze ta. tásosan Szent Gyögy éjjelén; a katolikusok, 0todoxok, keeszt alakban [4] 2, V izeletlw}tó/c Allium cepa L. - vööshagyina. Kanca pérájába, csődör húgycsövébe teszik (KSzZ, V) Petroselinutn cispuni (Mill.) Nyn. - petrezselyeni l\!iagját fél lite:.. pálinkában betöltik a lónak (V) Bivalytetű Uszőbojaknak, teheneknek a pösölőjükbe, hogy csiklandozza ineg" (Gy); csődörnek, paripának a,,vizelő csövibe, pösölőjébe" (KSzZ, V) A juhistálló szaga is vizelethajtó lovaknak ('\T) C) Mérgező növénye/e Atropa belladonna J_,, - nad agulyu. l\fégező (.J, V), tyúkokat nérgeznek vel.e bossl!:úból (J, l{szz) Colclacun autu mnale L. - őszi kikeics, kankó, őszi kankó, csókahagynut, sikkantyú". (A toktermést és a világot. két külön növénynek tartják: a tokternés a csókahagyma (G;y ), a virág az őszi kankó (Gy); a toktenés a sikkantyú (V), a világ a vajúhagyna (V) Nagyon néges" (V) Helleborus pupurascen'j W. et K. - pirosló hunvo, kígyófű, spinz" l{atonai szolgálat alól való kibúviisa a gyökel'e-jt a lábukba húzták"; gyulladást okozott (Eh, V} Hyoscya-mu,.fJ nige L - beléndek. Méges növény (KSzZ) Veratrumi albu.ni L - fe:hét zászpa. Majoságot leg jobban neg lehetett f8 tőzni ászpával" (J). (Szándékos bosszúból való négezés.) Patkányt ördögrakolyás náléliszttel szokták nérgezni" (V) (ödögtkolya - Vet'(tfrtun albuni) IRODALOM l?ácz G, Laza A., Coiciu E. Gyógynövények. Cere~, Bukaest (975). - 2. G Czimnwr A Orvosi vonatkozású népajzi adatok a Kalota.szegől EME 0vostud Szakaszt Ét. 58 Suppl (943). - 3 Pintét Szahó l., J(ócz'ián G., Gál J.:., Szabó L. Kultú- növénytáj fajták, vad növényfajok és E;tnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni-nedenoében. Agübot. 6, 23-37 (975). - 4 Kóczián G., Pintér I., f3zabó L Adatok a gyünesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszeészet l'd, 226-230 (975). - 5 Jankó.J.: Kalotaszeg nagyar népe, Budapest (892). - 6 Szabó T. A Kalotasz8g helynevei I Adatok. Kolozsvár ( 942) - 7 Vániszer M. A kalotaszegi nyelvjárás igeagozási rendszere. Kiterion, Bukarest (972). - 8 Kós K. Kalotaszeg Erdélyi Széprníves Céh, IColozsvár (9:l7)., - 9 Jávorka S :\fagyar Flóra (Floa Ifungarica)

n t t. l- k ) n y k )]. k t- a y t, t, l n il.k :y. 5- i- - ), zi ~s,_ }s T) l, '(;I, ll y,_ ' )S is k. si E é' r- ai 6, v- }.. si )..),j i l J 977. január GYÓGYSZERÉSZET 7 Studiun, Budapest (925). - 0. Csapody V., Priszter Sz : Magyar növénynevek szótáa. Mezőgazd ICiadó, Budapest (966) - Borza A Dic~iona etnobotanic. Acad. Rep Soc.: Ronania, Buka est (968) 2. Cserey A Növényszótá Löblovitz, Budapest (929) - 3 Issekutz B, Issekmz L.: Gyógysze- rendelés. Medicina, Budapest (975). - 4 Knoll J Gyóg.yszertan. l\.íedicina, Budapest (976). - 5 Kovács J Allatorvosi gyógyszertan. Mezőgazd Kiadó, Budapest (970). - 6. Wágner D Növényoszág gyógyszeisnéje Pest (865) - 7. Balogh K A Magya Gyógyszc könyv Konentá. ja. Gyógysze tani kéziktinyv. Eggenbege, Budapest (879). - 8 Rápóti J., Roniváry TI., Gyógyító növények l\edioina, Budapest (974) - 9 Grynaeus T Népi 0voslás. In,: Tápé töténete és népajza 759-783 (97) - 20. Gynaeu'3 T Bács nlegyei gyógyító szokások és hiedehnek. Bácsl{isknn negyei Múzeumok Közlenényei 229-236 (9'74) - 2 J.agyary Kossa Gy Magya 0vosi _Enlékek Eggenberge, Budapest- (929) - 22 Van P-isurn, J Excr0tion podu0ts in fe;ces and uine: inan Biology Dat.e Boo,k III, Bethesda (974) 23 Bencze B, Gábor,4 Eletveszélyes állapotok közet-i 0 vosi ellátása l\edicina Kiadó, Budapest (I 9'73) - 24 Kesztyü8 L. ~órélettan. MediGina, Budapest (975). -- 25 Pataky. Új gyógyszerek - l\edicina ICiadó, Budapest (974). - 26. Magyar.. Rövid belgyógyá szat,l\iedicina I-Ciadó, Budapest (9 75) - 27 lnczefi L Izek, zarnatok, illatok FűszE,növényeink és felhasználásuk. Dacia K. Kolozsvá-Napoca (975) 28. J.a.tu:jka, P., Kardos E.. Italok A-tól Z-ig. \-íe:tőgazd Kiadó, Budapest,(975) - 29 Hováth Gy., Horváth Z, Tanás L Allatorvosi teáp,iás útnutató l\czőga:td. Kiadó, Budapest (975) r l{oqhah, l- Ca6q, JJ. l Ca6o: P.allHble o HapoiJHoii.ueiJuqune e l\aaomaceze Al3Topu3 PYMblHH~, 3 I{anoaccre co6panh 3'TH060a:::: HH'-lCCKHe H HapOJJ;HOH Me,UHqHHbT ilahhbic Benrcpc]{a}l f py\\bihckaf! HaUHOHaJibHOCfH 3TOii: 06JiaCn c9xpah5ijih MHOro caphx 06n-ae0, cnocoőob neyehh5. TipMMeHHJOT ŐOJlbllie 00 nekapctb H MHOf"HX llpyfhx cpe,rr:ctb lui5 ueneh qe.nobclleckoh Me,ruuHHbl H BCTepHHapHH B coo6u~ehhh np00,ujich cpe,u;c0a rrphmch5iembie B ne'iciuil-i pác'iiite.iibhoro i~pyroro npohcxo)k}lehh5i nph B0.!J,5ITC5 no cijapmakoiiofhycckhm rpyrritaivl ÜnYŐjll-fKOBaHHbie,;J;aHHhre l\ l:oj YI nphj\ lch5ich tte I'OJ lbko 3IHOl'paqn-reH, a TaK)J{e B 06,'laCfH HCC 'Ie)loBaHHi JICKapcrBCHHhIX pacrehhii H.JleKapCTB HHbTX nperraparob G K ó ez iá n, l, Szabó, L Gy. Szabó:,)'orne pait iculars of the popular niedicine of Kalotaszeg The authos coljected ctnobotanieal and popula ne dicinal data in J{alotaszeg (Tanssylvania), Rouneia.. Nune ous ancicnt, sonetirnes rathe g otesque practices have been pese ved by the Hungarian and Rounanian peoples Mor e, than 00 vegetal and aninal p eparations have been used fo hunan and veterianry lnedicinal puposes. Siinila dugs are p csented by the authors acooding t,o thoü allegod ed pharnacodynanical ohate goiza.tion. Thc utilization of the presented data is suggejsted not only f(n ethnogaphical, but fo inedicinal plant and dug iesearc:h as \vell G I-C ó ez iá n, I S z ab ó, L Gy S z á b ó: olkstünlich-nedizúii8che.angaben au'3 Kakitayzeg ''-e fasse duchfüln ten eine ethnobotanische und volkstünlich-nedizinische Datensanunlung in Kalota szeg, Runfinien Die ungarischen und iunft.nischen Be\vohne diescs Gebiets bewah ten bis zun heutigen Tage viele der alten Briiuche und Heilarten Es we den übe l 00 Spozies von Pflanzen und anderen l\iitte]n fü Zv cckej dor T-Ieilung von Mensch und Tie vcrwendet DiEJ l\itttjilung füh t die fü I-Ieilzweoke gebrauchten Pflanzcn und a ndesa tigen l\{ittel entspechend ihren 'Vü kungsg uppen an Die initget.eiltcn Datcn können nicht nur von Stand punkt der Volkskunde, sonde n auch von der Heilpílanz- und Azneimittelforschung ve wendet V.'~rden (9 /44-es Gyógyszertár, 7500 Nagyatád, Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszék, HEKORD KENDERTEHMÉS LIBANONBAN HJA Pharm Ztg 2 (9), 295 (96) Má. az észak-libanoni Heunel és Baalbek ta. toná nyokban a núlt nyál'on tett látogatás során látszott, hogy Oannabis indicából ekordtenése van kilátás, ani persze naga után vonja a hasis nagyobb töneglí előállítását is N ecsak a inezők kende táblái ponpáztak üde :i:öld színben, ha.netn a kertekben és gyürnölcsösökben is ninden kihasználható helyet indiai kende el vetejttek bo. Tekintettel a nagy tenéssel összefüggő é tékesíté~ú gondok a, a terinelők és közvetítők figyelnen kívül hagyva indon óvatossági iondszabályt, nyíltan kíná.] ják foó" áujukat idegeneknek, hazai és külföldi tuistáknak egyaánt. Tekintettel az inmá hosszú idő óta ta tó fegyve es haookl'a és politikai bizonyt.alansága, a kornány sennút sen tehet az illegális kende- ternesztés ellen. Maad tehát ninden a i égiben Csupán Beji út kikötőjében és repülőterén próbálkoznak a ván- hivatalnokok eldugott ha.siskészletek nyoná.a jutni. A csenpészek lelenényességo nen könnyű felada,t elé állítja a tövény őreit Legutóbb a bejúti iepülőtéen OOO kg hasist koboztak el, anit két anerikai vásái olt Ba.albekben, és elektronikus szánológépekben rejtett el. Minthogy ilyen szállítnányokat Libanonból és Törökországból iná- három éve iendszeresen küldözgettek, feltehető, hogy több száz tonna hasis került az aneika.i piaca.. A csempészek kg,onként 40 nénet nákának negfelelő összeget fizetnek a hasisé t, anely á nevetségesen cs:;kély a fogyasztó" által fizettetett csillagászati összegekhez képest (74) 836 Keszthely; Kutató Állomás, 767 Bicsérd) Érkezett: 976 VII 22. R. B A KÖZÉP-AFHIKAT KÖZTÁHSASÁG EGÉSZSÉGÜGYE HJA Phaun Ztg 2 (9), 296 (976) A_z egykoi fiancia gya natból önáljó állanná alakult J{özép-Afrikai JC<'iztá.rsaság, 7 inillió lakosának legfőbb bevételi f0ása a gyénánt, a kávé és a gyapot Az 0szágot parancsua.lnii nódszcrel konányozz_a, az 54 éves JtJan BE,del BokasBa, aki 2 gyeunek boldog atyja Az egészségügy negszevezése csak 960-ban kezdődött, ennek ellenére ina á a kisebb településeken is találhatók egészségügyi központok, illejtőleg khbndeltségek Az 0szág tíz év óta nentes a hinlőtől és a sáiga. láztól. F:E;drnényesek voltak az álonkó, a lepa, a kolea stb negszüntet.ése elleni kezdenényezések is. A fő váosban, Banguiban egy nagyobb kóház inűködik és kilenc kisebb az egyes vidéki központokban. Van 30 egészségügyi központ és inintegy 200 kirendeltség a nagyobb falvakban Az 0szág 50 orvosa közül csak 7 a bennszülött. Az orvosok munkáját 30 egészségügyi asszisztens tárnogatja Az orvosoknak intcgy negyede szovjetunióbeli és a szovjet állanfinanszfrozza a,,centre Cathéine Bokassa" nevű, kizáólag anya- és gyernek ' édelmet szolgáló intéznényt is. Az egészségügyben füglalkoztatottak szána nüntegy 400 A lakosságot főként.. és egészségügyi központok látják el gyógy a kórházak sze'e;kkel. Osszesen 5 gyógysze tá található az ország ban, nelyek vezétői kivétel nélkül flanciák. Ezeknek nagy gondot okoz a gyógyszeek utánpótlása, inert a ncg endclés és az áu beérkezte között tekintélyes idő Lelik el (75). R B