BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGU VÁROS ikt. sz.: I. 235 /2007. JEGYZŐJÉTŐL Előadó: dr. Kiss Gyula Békéscsaba, Szent István tér 7. Surányi Tiborné Mell.: rendelet-tervezet Hiv. SZ.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-803 E-mail: nagym@bekescsaba.hu * NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy; a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 31/2006.(IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló rendelet megalkotása Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport, Szociális Osztály Véleményező: Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február hó 15. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. január hó 25. napján megtartott ülésén tárgyalta első fordulóban a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 31/2006.(IX. 14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) tervezetét. Az első fordulós tárgyalás során a Közgyűlés támogatta az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság által javasolt módosításokat, jelen tervezet már tartalmazza a Közgyűlés által megszavazott bizottsági módosításokat (16. (1) bekezdés, 43. (2) bekezdés, 45. b) pont, 47. ). A rendelet-tervezettel kapcsolatosan egyéb észrevétel nem érkezett.
2 A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendeletet a mellékelt rendelet-tervezet alapján alkossa meg. A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: Stratégiai-fejlesztési Osztály, Szociális Osztály, Jogi és Önkormányzati Csoport. Békéscsaba, 2007. február hó 1. Dr. Nagy Mátyás jegyző f Ellenjegyzés: Pénzqgyi:...w^.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének../2007.(II...) rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX. 14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról (tervezet) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK l. (1) E Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában van. (2) E Rendelet személyi hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárára, állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárra, bevándorlási-, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (3) E Rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat; Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
2 bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, de) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, de) szülő: a vérszerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülő; e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; h) szociálisan rászoruló: az a személy, vagy család, akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó - a pályázat benyújtását megelőző három havi - nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: ha) egyedülálló személy esetén 300%-át, hb)2-4 fős család esetén 250%-át, he) 5 vagy több fős család esetén 200%-át. i) jelentős önkormányzati érdek: munkahelyteremtéshez, oktatási feladatok ellátásához, vendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati döntés. (4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. ELSŐ RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI 1. fejezet A bérlakások fenntartása, üzemeltetése
3 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a fenntartói és üzemeltetői feladatokat - megbízási szerződés keretében - a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. látja el. 77. fejezet Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának általános feltételei 3- (1) A polgármester - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen. (2) A pályázat kiírásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a megelőző pályázat nyerteseinek elhelyezése ezen pályázat elbírálásáig megoldódjon. (3) Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek (családnak) adható bérbe, aki az e Rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (4) Azon családok részére, akik saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül, vagy lakhatatlanná válik és azt felújítani, újjáépíteni anyagi, jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban és amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, az önkormányzat legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (5) Az (1) bekezdésben szabályozott kötelező pályáztatás nem vonatkozik e Rendelet VIII. fejezetében szabályozott átmeneti lakásokra (Irányi u. 4-6.), illetőleg az önkormányzat tulajdonában lévő szükséglakásokra. 4- (1) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati j ogosultság feltételeit, b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, c) a bérleti j ogviszony időtartamát, d) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét, í) a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét. (2) A jelentkezési lap tartalmazza: a) a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, b) a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, d) e Rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szerint az együtt költözők j ö vedelemigazolását,
4 e) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bek. b) pontja szerint a pályázó(k) e Rendeletben meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait. (3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell és 5 évig a pályázati eljárásban nem vehet részt. (4) A pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 5. (1) A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt az összeállított j avaslat alapj án. (2) A pályázatok elbírálásához szükséges elbírálási szempontrendszer módosításáról a Közgyűlés dönt az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye alapján (3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. 6. (1) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja. (2) A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként - a Ptk. szabályaival összhangban - legfeljebb 10 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott lakások esetén. (3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság - kérelem alapján - az óvadék legfeljebb 6 hónap alatt történő megfizetését engedélyezheti a 2006. június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt létesített bérő(k)nek. A részletfizetési kedvezményben részesült lakó(k) az óvadék teljes összegének megfizetéséig lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű e Rendelet szerinti lakbér, illetve költség-hozzájárulási díj összegével. (4) Nem kell az óvadékot megfizetni annak a bérlőnek, akinek a) a beköltözésétől 48 hónap telt el és a meghosszabbítást 3 hónapra kéri, b) ügyvédileg ellenjegyzett adásvételi szerződéssel, vagy jogerős építési engedéllyel rendelkezik a saját tulajdonú ingatlanba költözéséig, de maximum 12 hónapig. ILI. fejezet A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
5 7. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások hasznosítására az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága minden év március hó 31. napjáig - a Polgármesteri Hivatal által összeállított javaslat alapján - hasznosítási javaslatot készít. (2) A hasznosítási javaslatban meg kell határozni: a) az újonnan épülő lakások, az árverésen vásárolt használt lakások, valamint a várhatóan megüresedő bérlakások számát, b) városrendezési célok megvalósítására szükséges bérlakások számát, c) bontásra kerülő bérlakások számát. 8. (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára jogosult, akinek, vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozój ának tulaj donában, haszonélvezetében nincs: a) beköltözhető lakás, vagy családi ház, b) forgalomképes építési telek, hétvégi ház, vagy üdülő-telek, c) egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan, kivéve a 3. (4) bekezdésben meghatározott esetet. (2) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázat útján történik. (3) Nem pályázhat a bérleti jog elnyerésére az a személy, aki - bár az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel -, de a) ő, vagy a vele jogszerűen együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik olyan vagyontárggyal, értékpapírral, amely, vagy amelyek értékének együttes összege a pályázat benyújtásakor meghaladja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bek. b) pontjában meghatározott összeget, b) nem békéscsabai lakos. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem haladja meg a pályázat benyújtásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) 2-4 fős család esetén 250 %-át, c) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át, ugyanakkor az egy főre jutó havi nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában nem kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) szükséglakás esetén 45%-nál, b) komfort nélküli lakás esetén 60%-nál, c) félkomfortos lakás esetén, d) komfortos és összkomfortos lakás esetén 100%-nál. 9- (1) A bérleti jog megszerzésére irányuló szándékot pályázati-nyomtatványon kell bejelenteni.
6 (2) A bérlő kiválasztásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által elfogadott és a Rendelet 4. számú mellékletét képező, a szociális rászorultságot meghatározó szempontrendszer alapján dönt. (3) Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el. 10. (1) A lakásbérleti szerződést az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által jóváhagyott pályázóval kell megkötni. (2) A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. (3) A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 3, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére. (4) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül - a bérlő, bérlőtársak által benyújtott igazolások alapján - megállapítja, hogy a bérlő, bérlőtársak és a velük együtt élő családtagok a jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján változatlanul rászorulónak minősülnek-e. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. (5) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb a lejáratot követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. A megjelölt határidők elmulasztása esetén a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást. IV. fejezet Költségelven meghatározott lakbérü lakások bérbeadásának szabályai 11. (1) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások hasznosítása pályázat útján történik. A pályázatok elbírálásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg. (3) Bérleti jog elnyerésére pályázhat: a) az a nagykorú, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára, akinek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt beköltözhető lakása vagy családi háza, és b) állandó vagy ideiglenes békéscsabai lakóhellyel, vagy igazolt békéscsabai munkahellyel rendelkezik, továbbá c) igazolt jövedelmeinek együttes összege legalább ötszöröse a fizetendő lakbér összegének. (4) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő, költségelven meghatározott lakbérű lakások az Erzsébet Lakópark lakóegységei. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadásának és pályáztatásának részletes szabályait e Rendelet VII. fejezete tartalmazza.
7 12. (1) Közérdekű feladat megoldására Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. (2) A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. 13. (1) Az önkormányzat a költségelven meghatározott lakbérű lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. (2) A lakbért az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérű épület és lakás működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. (3) Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérű lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására fordíthatja. (4) Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé - a támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan - beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: a) minden év szeptember 30-ig beszámolót készít: - lakbérszintjének, támogatási- és bérbeadási rendszerének működéséről; - az épületekhez kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásáról; b) 3 évente tájékoztatást ad a lakások - értékbecslő által megállapított - forgalmi értékéről. V. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 14. (1) Az e Rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. (3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést - az Lt. 24.. (1) bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja.
8 15. (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni e Rendelet l.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza. (3) Az (l)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. (4) A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak a bérbeadó hozzájárulásával egyéb üzemeltetőkkel önállóan is köthetnek megállapodást. Az ilyen szerződés kiterjeszthető a bérbeadót terhelő kötelezettségek külső üzemeltető általi elvégzésére is. 16. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság előzetes véleménye és a Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előzetes hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja. (4) A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. 17. A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. 18. (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (3) Ha a bérlő e Rendelet 1. (1) bekezdés h) pontja alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi - részletben is megtérítheti, amelyet kérelem alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság engedélyez. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.
9 19. (1) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakásbérlő részére történő átadásakor lakás-átadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a lakás-átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (2) Bérlő köteles a lakás lakbérét és költségéit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adta. (3) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakás visszaadásakor lakás-átvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről: a) amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását; b) amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. (4) A bérbeadó megbízásából eljáró üzemeltető a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. Bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani. (5) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltető a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. (6) Amennyiben az üzemeltető az ellenőrzés során, vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles ezt a körülményt soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül jelenteni. Az üzemeltető a bérlővel szemben - az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslata alapján - a polgármester rendelkezése szerint köteles eljárni. (7) Az üzemeltető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a közgyűlést írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok műszaki állapotáról, az ellenőrzés tapasztalatairól. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz 20. (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. (3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek másutt beköltözhető lakása van.
10 (4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e Rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek. (5) Más személlyel figyelemmel az Lt. rendelkezéseire is bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. A lakáshasználati díj 21. (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel, költség-hozzájárulási díjjal azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhető, ha az Lt., illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse lehet. (4) A bérbeadó megbízásából az üzemeltető a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. (5) A 50.000 Ft feletti hátralékkal rendelkező bérlőnek, amennyiben az üzemeltető felszólítása ellenére hátralékát nem rendezi, bérleti jogviszonya az üzemeltető jelzésére felmondással megszűnik. Amennyiben azonban a felmondási idő alatt rendezi tartozását, úgy bérleti jogviszonya, pályázat kiírása nélkül visszaállításra kerül. (6) A VII. fejezetben szabályozott lakások esetében amennyiben a bérleti szerződés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(1.31.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlő(k) a bérleti szerződés megszűnésétől lakáshasználati díjat köteles(ek) fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű az e Rendelet szerinti lakbér, illetve költség-hozzájárulási díj összegével. (7) A (3) bekezdésben szabályozott emelt lakáshasználati díj nem vonatkozik azon lakókra, akik az óvadék megfizetése vonatkozásában részletfizetési kedvezményben részesültek, legfeljebb a kedvezmény időtartamáig. (8) A szükséglakásokban és az átmeneti lakásokban a lakáshasználati szerződéssel rendelkezők a szerződés lejártáig e Rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével azonos mértékű, lakáshasználati díjat fizet(nek). A befogadás szabályai 22. (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
11 (2) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekét, befogadott gyermeke gyermekét, valamint a szülőjét. (3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 23. A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadásáról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés 24. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. 25. (1) A pénzbeli térítés összege (a 24. /!/ bekezdés c) pontja esetén): Szobaszám 1 szoba 1,5 szoba 2 szoba 2,5 szoba 3 szoba Komfortfokozat Összkomfortos 210 e 273 e 336 e 399 e 462 e Komfortos 168 e 217 e 266 e 315e 364 e Félkomfortos 84 e 108,5 e 133 e 197,5 e 182 e Komfortnélküli 63 e 80,5 e 98 e 115,5 e 133 e
12 (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet (24. (1) bekezdés b) pont), ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a z Lt. 27.. (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 26. (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (2) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével - köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni: a) lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. (3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner a (2) bekezdésben említett kérést a megadott határidő belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése esetén kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (4) A lakáscsere-szerződéshez szükséges hozzájárulást az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal adja meg. Hozzájárulás albérleti szerződéshez 27. (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerződés írásba foglalása szükséges. Az albérletbe adásról az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. (2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat. (3) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására az (1) bekezdés előírásai megfelelően irányadók. VI. fejezet A lakbér mértéke
13 28. (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: - épület karbantartása, - közös helyiségek, közlekedők világítása, fűtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése, a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása, az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, a lakbérek közlése és beszedése, személy- és teherfelvonó használata, - az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért, az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása, az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése, - a fenti feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. (3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. 29. A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. Külön szolgáltatásnak minősül a központi fűtés és melegvíz szolgáltatás. 30. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következő (Ft/m2/hó): Komfortfokozat Összkomfortos és komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Lakbérövezet/lakbér Ft/m /hó Kiemelt I. övezet 389 243 302 174 228 131 113 77 II. övezet III. övezet 209 177 153 131 113 96 41 20 (2) A lakbérövezeteket e Rendelet 2. számú melléklete állapítja meg.
14 (3) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások lakbérének mértékét e Rendelet VII. fejezete tartalmazza. 31. A lakbér összegét a közgyűlés minden év december hó 31. napjáig felülvizsgálja. 32. (1) A megállapított lakbért a bérlő kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetőleg fűtésmódja alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület TV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos - de közlekedő helyisége nincs - kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik - fürdőszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van e) a lakóépületben közvetlen lapos tető alatti szinten van. (2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban jelölt lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. (3) Ha a lakás összkomfortos, vagy komfortos és fűtése szilárd, illetve folyékony tüzelésű etage" kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzelésű egyedi kályhával biztosított, a bérlőt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 33. A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. Lakbértámogatás 34. Önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó szabályokat a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani.
15 VII. fejezet A speciális hasznosítású lakások bérletére vonatkozó szabályok Ifjúsági Garzonház 35. Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet szabályait kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. 36. (1) Az Ifjúsági Garzonház lakóegységei bérbeadásának feltételei (pályázati feltételek): a) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik, b) a pályázatokról (a bérlök kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (továbbiakban: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 35 évesnél, d) az Ifjúsági Garzonház és az Erzsébet Lakópark lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. (2) A lakóegységekbe csak azok a házaspárok/élettársak helyezhetők el, akik: a) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább havi 10.000,- Ft/fő megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 20.000 Fi/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik, e feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a fiatal házaspár egyike, b) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve a pénzintézet felvilágosítást adhat, c) a szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) a bérleti szerződés megkötése előtt megfizetik a 70.000 Ft összegű óvadékot. (3) Az ifiúsági Garzonházban történő elhelyezés igénylésekor a jogosultság, valamint az előtakarékosság megállapításához szükséges személyi és vagyoni adatok bejelentésén túl
16 a pályázó nem kötelezhető a külön jogszabályban meghatározott és személyes védelmet élvező adatok szolgáltatására. 37. A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a házaspárokat, akik legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. 38. Nem jogosult az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történő elhelyezésre az a házaspár, amelynek egyik tagja a pályázat benyújtásakor saját tulajdonában lévő lakásban, vagy főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik. 39. (1) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre -1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlő a beköltözéstől számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre kötött bérleti szerződés 51 hónap után semmilyen indokkal nem hosszabbítható meg. (2) A lakóegységekre bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti (kivéve a házaspárral kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül). (3) A lakóegység használatát részben vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A lakbér mértékére és a lakásbérleti szerződésre vonatkozó különleges szabályok 40. (1) Az Ifjúsági garzonházban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért nem fizet, de az üzemeltetőt terhelő üzemeltetési, kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek fedezetéhez havi 4.240 Ft/lakóegység hozzájárulást (Szj. 70.20.11.1.) köteles fizetni. A hozzájárulás összegét a közgyűlés minden év december hó 31. napjáig felülvizsgálja. (2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság - a bérlők kérelmére - engedélyt adhat a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlők lakást vásárolnak, vagy építkeznek, melynek tényét adásvételi szerződéssel, vagy építési engedéllyel igazolják. (3) A lakóegység bérlője köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. (4) A bérlő a 121 bekezdés szerinti kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (5) Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszűnik, a bérlő (házaspár) köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba az üzemeltetőnek (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.) átadni.
17 41. Az ifjúsági garzonházi lakóegységbe a bérlő (házaspár, élettárs) a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével más személyt nem fogadhat be. 42. (1) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke 70.000,- Ft lakóegységenként. (2) A 2006. június hó 1. napja előtt bérleti jogviszonyt létesített bérlők e Rendelet 6. (3) bekezdése szerinti részletfizetést kérelmezhetik az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. (3) Az óvadék összegét kétévenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja. (4) Az óvadékot a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számlájára kell befizetni. (5) Ha a bérlő az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó megbízottjának, az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni. (6) Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. (7) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. (8) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről. Fövenyes Utcai Garzonház 43. (1) A Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e Rendelet Ifjúsági Garzonházra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel: (2) A bérleti jogviszony feltétele a kereső tevékenység. A kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő megszűnése esetén a bérlőnek a lakóegységet - a kereső tevékenység megszűnésétől számított - 6 hónapon belül el kell hagyni. A bérleti jogviszony megszűnik abban az esetben is, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve a 40. (2) bekezdésében szabályozott esetet.. (3) Az önkormányzat a Fövenyes utcai garzonházhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig. Erzsébet Lakópark 44. Az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásainak általános bérbeadási feltételei: a) az Erzsébet Lakópark I-II. ütem lakásai nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakások bérbeadása pályázat útján történik,
18 b) a pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a nyilvánosság számára közzétett elbírálási szempontrendszer alapján az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, c) az Erzsébet lakópark és az Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton - e sorrend figyelembevételével - a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. 45. A lakásokban azok helyezhetők el, akik: a) legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, vagy a házaspár (élettárs) egyik tagja legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezik, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak, b) az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntése alapján azok, akik békéscsabai lakóhellyel nem, de legalább 1 éve békéscsabai tartózkodási hellyel és munkahellyel rendelkeznek; c) akik közjegyző előtt tett nyilatkozatban vállalják, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást önként elhagyják, és szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, d) megfizetik a bérleti szerződés megkötése előtt a 150.000,- Ft összegű óvadékot, e) vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább 10 000 Ft/hó megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő, családonként minimum 10 000 Ft/hó befizetendő összegű szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. E feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést, amelynek kedvezményezettje a pályázók egyike, f) vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat a szerződés meghosszabbításakor a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve adhat. 46. Nem jogosult az Erzsébet Lakópark lakásában történő elhelyezésre az, aki: a) a pályázat benyújtásának időpontjában saját tulajdonú lakással rendelkezik, kivéve az Vi-ed tulajdoni részt meg nem haladó haszonélvezettel terhelt résztulajdont, b) főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik, kivéve a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes u. 1/2. számalatti Fövenyes utcai Garzonház bérlője, c) korábban térítés ellenében lemondott önkormányzati tulajdonú bérlakás határozatlan idejű bérleti jogáról.
í J 19 47. A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik: a) nyilvántartásba vett önkormányzati bérlakás-igénnyel rendelkeznek; b) valamely pénzintézetnél családonként minimum 10 000 Ft/hó összegű lakáselőtakarékossági, vagy egyéb erre feljogosított szervezetnél lakáscélú hitel felvételét lehetővé tevő szerződést kötöttek; c) Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti önkormányzati tulajdonú átmeneti lakás, a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonház, valamint a Békéscsaba, Fövenyes Utcai Garzonház bérlői. 48. (1) Az Erzsébet Lakóparkban lévő lakás pályázat útján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bérlő a beköltözéstől számított 5 évig lakhat az ingatlanban. (2) A bérlet időtartama 5 év, amely legfeljebb három alkalommal, l-l év időtartammal hosszabbítható meg. A lakásra kötött bérleti szerződés 8 év után semmilyen indokból nem hosszabbítható meg. (3) A lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti; kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül. (4) A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. (5) A bérleti jogviszony megszűnik, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve, ha a lakáscélú előtakarékosságot lakás vásárlása vagy lakóház építése céljából szüntette meg. 49. (1) A bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő lakbért köteles fizetni. A költségalapon meghatározott lakbérű (költségelvű) bérlakások bérleti díja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31.) számú Kormányrendelet szerint kerül megállapításra. (2) A lakbér mértéke 371,- Ft/m 2 /hó. (3) A közgyűlés a bérleti díj összegét minden év december 31-ig felülvizsgálja. (4) A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlőinek kijelölése; a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizető bérlők bérleti díjhátralékának behajtása; a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatának ellenőrzése;