SZAKMAI PROGRAM DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE GYERMEKOTTHON
1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok Az Intézmény neve: Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye Székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Telephelyei: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. 4033 Debrecen, Süveg u. 3. 4031 Debrecen, Pósa u. 1. 4031 Debrecen, Kálmán u. 28. 4030 Debrecen, Poroshát u. 33. 4030 Debrecen, Pákász u. 11. A költségvetési szerv működési köre: Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében: Hajdú Bihar megye közigazgatási területe. Gyermekjóléti alapellátás és szociális alapszolgáltatás tekintetében Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe A Szakmai Program a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és annak végrehajtási rendeletei, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 11/2004.(IV. 5.) Kr. rendelet alapján készült. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének feladatai A Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének Szakmai Programja az intézmény szervezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai Program készült. Az intézmény a következő feladatokat látja el: 1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen 2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen 3. Gyermekek átmeneti gondozása a város egész területére kiterjedően gyermekek átmeneti otthonában 4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően 5. Gyermekek teljes körű ellátása lakásotthonokban 6. Gyermekek teljes körű ellátása nevelőszülői hálózatban 2. oldal, összesen: 33
Az Intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet Intézményi Tanács Nevelőtestület Összdolgozói Értekezlet Alapellátásért felelős intézményvezető-helyettes, Szakellátásért felelős intézményvezető-helyettes, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat az intézményvezető általános helyettese, szakmai vezetője a Gyermekotthon szakmai vezetője Vezető Vezető Vezető Vezető Vezető Vezető Családsegítő Gyermekjóléti Gyermekek Helyettes Szülői I. számú II. számú III. számú Központ Központ Átmeneti és Nevelőszülői lakásotthon lakásotthon lakásotthon Otthona Hálózat Adminisztrációs egység Kisegítő dolgozók 3. oldal, összesen: 33
A feladatok integrált, többcélú intézményben történő ellátása a hatékonyabb működést, az erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai erőteljesen kapcsolódnak egymáshoz, a munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását. Az információnyújtás és szociális ügyintézés esetében mindkét központ munkatársai tudnak élni egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből. A családgondozói tevékenység végzése során egymás jelzőrendszerének tagjai, és az információk közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé. Prevenciós programok szervezése, klubtevékenységek, szabadidős programok bonyolítása mind a Családsegítő Központ, mind a Gyermekjóléti Központ profiljának megfelelően történik. Az egységek munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást. Tanácsadások ügyében kölcsönösen ajánlják a Központok munkatársai az ellátottaknak egymás szolgáltatásait. A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény egyéb szervezeti egységeihez, az átmeneti gondozáshoz, valamint a gyermekvédelmi gondoskodáshoz is. A gyermekek átmeneti gondozására nagyon gyakran a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító családgondozó javaslata alapján kerül sor. A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében érintett személyekkel, intézményekkel. Az átmeneti gondozás két formája a Gyermekek Átmene O hona, és a Helye es Szülői Hálózat között közvetlen információcsere valósul meg, és a gyermek számára leginkább megfelelő ellátási forma kiválasztása lehetséges. A Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a Helyettes Szülői Hálózatban ellátott gyermekeknek amennyiben a családba történő visszatérésük nem lehetséges az intézmény lakásotthonaiban, illetve a nevelőszülői hálózatban történő elhelyezése a folyamatosságot biztosítja. A szervezeti egységek részére rendszeresen szervezünk közös programokat, kirándulásokat, táborozásokat, melyek során a gyermekek és a felnőttek is jól megismerik egymást, így a gyermek számára nem lesz teljesen ismeretlen az új gondozási hely, könnyebb lehet a beilleszkedés. A lakásotthonok együttműködése, kapcsolatrendszere mind egymással, mind a Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona munkatársaival, vagy a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózattal igen szoros. Ezáltal az esetek alapos átgondolására, a gyermekek ügyében születő döntések megtervezett előkészítésére van lehetőség. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő, nagykorúvá vált fiatalok az utógondozás lezárulását követően, amennyiben élethelyzetük szükségessé teszi, a Családsegítő Központ munkatársainak támogatásával intézik ügyeiket, oldják meg problémáikat Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet. 4. oldal, összesen: 33
2. A Gyermekotthon Szakmai Programja Missziónk: Gyermekotthonunk a családból kiemelt vagy ellátatlan debreceni, illetve Hajdú Bihar megyei gyermekek teljes körű, otthont nyújtó ellátását, valamint utógondozói ellátottak szükség szerint ellátását biztosítja. Feladatunk, hogy a nálunk élő fiatalok számára mindazt a gyakorlati és elméleti tudást segítsük megszerezni, illetve olyan élményekhez juttassuk az ellátottakat, melyek a sikeres szocializációjukhoz elengedhetetlenek. Munkánkat legjobb tudásunk szerint, a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, érzelmi biztonság megteremtésével, empátiával, egyéni bánásmód alkalmazásával igyekszünk végezni. Célunk a családba való visszakerülése elősegítése, ennek hiányában az önálló életre való felkészítés. 2.1. Az ellátandó terület jellemzői Hajdú Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú Bihar megyében az átlagosnál kevesebb a településszám, 82 település található, melyből a megyeszékhely, Debrecen megyei jogú város, 19 város, 12 nagyközség, 50 pedig község. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 78,1% a városokban él, lakosságának csupán egyötöde lakik a falvakban. A megye lakossága Hajdú Biharban 2011 ben 538 ezer 797 fő volt, 1060 fővel csökkent az előző évihez képest. A csökkenés háromnegyedét a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében lassú csökkenés figyelhető meg. Hajdú Bihar a munkanélküliséggel leginkább sújtott megyék rangsorában a negyedik Borsod Abaúj Zemplén, Szabolcs Szatmár Bereg és Nógrád megyéket követve. A munkanélküliséggel együtt magas a mélyszegénységben élők aránya a megyében. A gyermekeket nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg. Debrecen város lakónépessége 2011 ben 287.016 fő volt, ezen belül a 0 18 évesek száma 39.093 fő. A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, kb. a város népességének 29% a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13% át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10% ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, melyek között a józsai városrész szerepe meghatározó. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben megindult a népesség elöregedésének folyamata, ami a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. A népesség korösszetétele az országos átlagnál lassabban öregedő népességet mutat egészen 2003 ig. Ekkor fordul meg a kedvező tendencia, és a 0 14 évesek aránya alatta marad a 60 év felettiek arányának, a 0 18 éves korú gyermekek összlakossághoz viszonyított aránya ezt követően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben a korösszetétel az elkövetkezendő években nem változik jelentősen, az inaktív korúak száma növekedni fog, a városban pedig megindul egy erős elöregedési folyamat. A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben is nőtöbblet jellemzi. A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben 5. oldal, összesen: 33
meghaladja a házasságkötések számának 50% át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése, és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. A családokban jelentkező működési zavarok, összetett problémarendszer következtében magas a gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya. Gyermekek átmeneti gondozása gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában, valamint helyettes szülői családokban biztosított a városban. A nevelésbe vétel mögött rendszerint összetett problémák húzódnak meg. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a gyermek saját maga általi veszélyeztetettsége (pszicho aktív szerek használata, iskolakerülés, csavargás). 2.2. A Gyermekotthon ellátási területe A Gyermekotthon ellátási területe Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú Bihar megye közigazgatási körzete. 2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői Gyermekvédelmi szakellátásban DMJV Gyermekvédelmi Intézménye, és DMJV Reménysugár Gyermekotthona lakásotthonaiban részesülnek a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermekek esetében a korábban átélt élmények, illetve a körülmények hatással vannak személyiség állapotukra. Normál szükségletű gyermekek esetében is gyakori: a mentális retardáció, a beilleszkedési vagy magatartászavar különböző foka, tanulási nehézség, részképesség kiesés, egészségügyi problémák (pld. epilepszia, allergia, stb.) A Gyermekotthonban élő gyermekekre gyakran céltalanság, bizonytalanság érzése, vagy a realitástól elszakadt vágyálmok jellemzőek. Kommunikációs nehézségekkel küszködnek. A súlyos önértékelési zavarra és a személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre ráterhelődnek a normatív életkrízisekkel együtt járó problémák. Jellemzőek az agresszív ösztönkésztetések, melyeket nehezen tudnak megregulázni. Az őket ért frusztrációkra agresszív választ adnak. Vágynak a szeretetre, de félnek is a szoros kötődéstől, illetve a valakihez tartozás erős érzése következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban. 2.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja A Gyermekotthon szolgáltatásai gyámhivatali határozattal vehetők igénybe. A Gyermekotthon befogadja a gyámhivatal által Intézményünkben elhelyezett: ideiglenes hatályú elhelyezetteket, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek az utógondozói ellátását az intézményvezető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján a gyámhivatal elrendelte. 6. oldal, összesen: 33
2.5. A szolgáltatás szakmai tartalma A Gyermekotthon három lakásotthonban, 28 férőhelyen biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára az otthont nyújtó, teljes körű ellátást, a családi környezetbe történő visszailleszkedést előkészítő családi kapcsolatok ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás előkészítését. Utógondozás keretében segítséget nyújt a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez. Szükség szerinti ellátást biztosít az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteknek, segíti önálló életre való felkészülésüket, iskolai tanulmányaik sikeres befejezését, munkába állásukat, lakhatásuk előkészítését, vagyonuk felhasználását. 2.6. A gyermekotthoni ellátás célja A gyermekotthoni elhelyezés célja az, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek családot pótló, otthont nyújtó ellátásban részesüljenek. A családjából kiemelt gyermek számára védelmet, segítséget kell adni, és esélyt arra, hogy minél teljesebb emberi életet élhessen. Ennek érdekében teljes körű ellátásban kell részesíteni. A fiatal felnőttek részére, az önálló élet megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtéséig, szükség szerinti ellátást kell biztosítani a későbbi sikeres társadalmi integráció céljából. Cél, hogy az ellátás ideje alatt testi lelki szellemi téren az elláto ak egészséges fejlődése biztosított legyen, társadalmi integrációra, valamint az esélyeik egyenlőségének biztosítására kapjanak lehetőséget. Célunk a családba történő visszatérés elősegítése családgondozással, amennyiben ez nem lehetséges az önálló életre való felkészítés. Cél az is, hogy a gyermekek és a fiatal felnőttek érzelmi kötődései erősebbek legyenek, nagyobb felelősségérzet alakuljon ki bennük, érdeklődőbbek legyenek a világ dolgai iránt, saját sorsuk formálásában hatékonyabban tudjanak részt venni, kevésbé legyenek kiszolgáltatva a működő rendszer sajátosságainak, s ezáltal eredményesebbek lehessenek felnőtt korukban, hogy majdani családjukban ne termeljék újra azokat a hátrányokat, amelyekkel gyermekkorukban kellett megküzdeniük. 2.7. A Gyermekotthon feladatai 2.7.1.Teljes körű ellátás A Gyermekotthon otthont nyújtó, teljes körű ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Befogadja a gyermekvédelmi gondoskodásba kényszerült, illetve korrigálható nevelési, szocializációs hátrányokkal küszködő kiskorú gyermekeket, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, valamint a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Gyámhivatali határozat alapján befogadja a különleges, vagy a speciális szükségletű gyermekeket. Biztosítja az egyéni gondozási nevelési terv szerint a gyermekek ellátását, a testi, lelki, szellemi fejlődés feltételeit, a tankötelezettség teljesíthetőségét, az egyéni képességek kibontakoztatását, a továbbtanulás lehetőségét. Testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermekeket. Egyéni szükségletekhez igazodó szolgáltatásokhoz való hozzájutás céljából külső erőforrásokat kutat fel, és mozgósít. Megteremti a szabadidő hasznos eltöltésének a feltételeit, biztosítja az életkornak megfelelő játékhoz, sporthoz, szórakozáshoz, kulturálódáshoz történő hozzájutást. Praktikus ismereteket nyújt a háztartásszervezés, vezetés, gazdálkodás terén, felkészít az önálló 7. oldal, összesen: 33
életvitelre. Felkészíti a családjába történő visszailleszkedésre, valamint az önálló életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. A Gyermekotthon szakmai vezetője végzi a gyámi feladatokat. 2.7.2. Különleges szükségletű gyermekek ellátása Lakásotthonainkban különleges szükségletű gyermekek ellátásától is gondoskodunk: Befogadunk olyan enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekeket, akiknek a fejlődését az egészségesekkel történő integrált nevelés segíti. Az értelmileg akadályozott gyermekek személyiségének zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életszakaszban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosság/mentális sérülés diagnosztizálása orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Ezeknél a gyermekeknél megfigyelhető a kognitív funkciók lassabb fejlődése, mutathatnak motorikus, beszédfejlődési, viselkedési, stb. rendellenességeket. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarai gátolják az iskolai teljesítményt. Jellemző rájuk, hogy az egészségesekkel történő integrált nevelésük a fejlődésüket, önállóságuk kialakulását segíti. 2.7.3. Speciális szükségletű gyermekek ellátása Nagyon gyakran a gyermek elhelyezését követően, a gyermek személyiség állapotának mélyebb megismerése után derül fény a gyermek speciális szükségletére, illetve a speciális szükséglet megállapítására. Ezeknek a gyermekeknek a normál csoportban, az egészségesekkel történő együttnevelése ha időlegesen is, de szinte elkerülhetetlen. Az ellátás időtartama a speciális szükségletet megállapító határozat alapján a speciális szükségletet ellátó új gondozási helyre való átadásig tart. A leggyakoribb tünetek: súlyos pszichés tünetek (szorongás és szomorúság érzelmi megnyilvánulásai, depresszió, gyermekkori pszichés zavarok súlyos disszociális tünetek (viselkedészavarok: inadaptáció, düh, oppozíciós zavar, agresszió) A gyermekek viselkedésében megfigyelhető a kiegyensúlyozatlanság, a szocializálatlan agresszió levezetés, az impulzivitás, a figyelmetlenség, a koncentrációzavar, a bizonytalanság, az alacsony frusztrációs tolerancia, az ingerlékenység, a kritikátlanság, az egocentrizmus, a fokozott önérvényesítési vágy, a szabályok betartásának képtelensége, a kötődés zavarai. 2.7.4. Családgondozás A Gyermekotthon családgondozás keretében elősegíti a gyermek és családja közötti kapcsolattartást, a gyermek családjához történő visszatérését, vagy örökbefogadását, ennek érdekében együttműködik a családdal, valamint a családot gondozó gyermekjóléti szolgálattal. Felkészíti a gyermeket a családi életre, és az önálló életvezetésre. 2.7.5. Utógondozói ellátás A Gyermekotthon befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Lakhatást, szükség szerinti további ellátást biztosít az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte. 2.7.6. Utógondozás Utógondozást biztosít a volt gondozott gyermekeknek, illetve a fiatal felnőtteknek. Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal. 8. oldal, összesen: 33
Figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését, önálló életvitelének alakulását. Segíti az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását, segít a ház, lakás vásárlásában, jogi ügyintézésben, az esetleges felújítási munkák szervezésében. 2.8. A Gyermekotthon szolgáltatásai 2.8.1. Nevelési szolgáltatások A nevelés alapelvei A Gyermekotthon a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével alakítja ki pedagógiai módszereit. Legfőbb feladatunk a gyermek testi, lelki, szellemi épségének, azok harmóniájának biztosítása. A nevelés alapelvei között a gyermek mindenek fölött álló érdeke központi helyet foglal el. A pedagógiai munka értékei: a gyermek feltétel nélküli elfogadása, az empátia, a kongruencia, a meleg, elfogadó attitűd. Célunk a demokratikushoz közelítő nevelés megvalósítása, melyben a fiatal személyisége szabadon bontakozhat ki. Fontosnak ítéljük meg, hogy a formalizált struktúrában lehetőség szerint minél nagyobb szabadságot biztosítsunk a gyermek számára, és ezzel csökkentsük az állandó csoportos lét miatt keletkező feszültséget, frusztrációt. Ezt a napirend, szabadidő, kimenők körülményekhez igazodó, lehetőség szerint laza szabályozásával valósítjuk meg. A nevelés módszerei Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye lakásotthonainak dolgozói nagy figyelmet szentelnek a gyermekek testi, lelki, szellemi harmóniája megteremtésének, ami az önálló életre való felkészítés egyik fontos alapja. Abban az esetben ugyanis, ha a saját magában bízni tudó, saját erényeit, hibáit ismerő, kellő ismerettel, jártasságokkal rendelkező fiatal kerül ki az életbe, nagyobb az esélye a talpon maradásra. A gyermekekben szükséges kifejleszteni azt a motivációt, aminek mentén képessé válnak tanulni vagy dolgozni, megismerve az alkotás örömét. Ezt a legtöbb esetben megelőzi a céltudatos korrekciós nevelés, a hozott attitűdökön való túllépés, a fejlődésbeli elmaradások leküzdése. A nyílt kommunikáció érdekében arra kell ösztönözni a gyermekeket, hogy gondolataikat, vágyaikat, véleményüket szabadon fejezzék ki, aktívan vegyenek részt a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásában, gyakorolják jogaikat, ismerjék kötelességeiket, képessé váljanak a kompromisszumkötésre és konszenzus teremtésre. A viselkedés szabályozásánál legfőbb alapelv az egyénre szabott, a gyermek vagy fiatal felnőtt érzelmi állapotát, élethelyzetéből fakadó viselkedési tünetét értő módszerek következetes alkalmazása. Ebben a folyamatban a házirend a pozitív megerősítésre helyezi a hangsúlyt. Arányukat tekintve a jutalmazások, illetve jutalom értékkel bíró pedagógiai célzatú visszajelzések hangsúlyosabbak, mint az elmarasztalások. A pedagógiai munka során fontos annak a megértetése, hogy a gyermekek és a fiatalok tettei következménnyel bírnak. A házirend elkészítése során ezeket is közösen határozzák meg a lakásotthonok közösségei, fejlesztve a gyermekek és fiatalok értékelés iránti érzékenységét. A gyermekek testi fejlődésében nagy szerepet tölt be a sport. Minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy az érdeklődésének, tehetségének megfelelő edzésre járjon az iskolában vagy egyesületben. A lakásotthonok adta kereteken belül kirándulások, táborok, strandolás szervezésével igyekszünk biztosítani a fiatalok számára a mozgás lehetőségét. A gyermekek egészséges lelki fejlődése érdekében igyekszünk olyan elfogadó légkört kialakítani, melyben minden gyermeknek lehetősége adódik problémái megfogalmazására. Biztosítjuk számukra 9. oldal, összesen: 33
a bizalmas beszélgetés kialakulásának feltételeit, mely iránt igen nagy az igény. A gyermek teljes jogú résztvevője a közösségnek, a ház működtetéséből életkorának és fejlettségének megfelelően veszi ki részét, és szól bele a döntésekbe. A közösségi normák kialakítását, az igazi együttműködést a különböző csoportos megbeszélések teszik lehetővé, gyermekekkel közösen, illetve a team részvételével. A lakásotthon vezetők a csoportok sajátosságainak, személyi összetételének, igényeinek megfelelően állítják össze az éves munkatervet, melyben megfogalmazzák azokat a feladatokat, amelyek elérését célul tűzik ki, valamint részletezik a megvalósításhoz szükséges módszereket, eszközöket. A házakban állandó szakmai team működik. A dolgozói közösségek tagjai egységes szemlélettel, azonos elvek, gondozási nevelési tervek szerint, egyéni bánásmód figyelembe vételével dolgoznak, egymással szorosan együttműködve. A nevelés hatékonyságát növeli az, ha a lakásotthoni teamek tagjai sajátjuknak érzik a nevelési célokat, és saját egyéniségüknek megfelelő, hiteles módszereket alkalmaznak azok megvalósításában. Ez olyan folyamatokban érlelődik ki, mint a kéthetenkénti stábülések értékelő és tervező tevékenysége, az egyéni és csoport szupervíziók, valamint esetmegbeszélések. A lakásotthonok dolgozói sokat tesznek azért, hogy a gyermekek és a fiatalok otthonuknak érezhessék a gondozási helyüket. Ehhez szükséges: olyan otthonos környezet biztosítása, melyben a gyermek biztonságban érzi magát, olyan lakásotthoni közösség, mely a demokratizmus elve alapján az egyéni különbözőségek figyelembe vételével képes működni, s ezáltal biztosítani a közösség támogató szerepét. Meghitt, családias jellegű összejöveteleken ünneplik a névnapokat, születésnapokat. Télapó ünnepség, karácsony, húsvét színesíti a hétköznapok egyhangúságát. A kirándulások, túrák, táborozások, színház és mozi látogatások a szabadidő kulturált eltöltéséhez nyújtanak pozitív mintát, és adnak alternatívát. Sok segítséget nyújt ezekhez az Árvácska Alapítvány. A családból különböző okok miatt kikerülő gyermekek életében meghatározó jelentősége van annak, hogy olyan szakmához juttassuk őket, amely lehetőséget teremt számukra a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Az iskoláztatás a beiskolázás alapos előkészítése után történik, a gyermek meghallgatásával, érdeklődése, képességei figyelembe vételével. Igyekszünk minden fiatal számára olyan iskolát választani, ahol reménye van a tanulmányok sikeres befejezésére. A Gyermekotthonban nevelkedő gyermek számára gyakran nehézséget jelent a megkapaszkodás a magyar iskolarendszerben, aminek okai között szerepel a teljesítmény centrikusság, és a gyermekek, valamint a fiatal felnőttek életútjából származó hátrány. Az intézményben dolgozó nevelők ezért nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányi munka segítésére, hogy minél többen tanulhassanak tovább közép, illetve felsőfokú képzésben. Az önálló életre való felkészítés másik fontos eleme a munkára nevelés. Ennek fontos részét képezi az önkiszolgáló munka, valamint az iskola elvégzése után a munkába állítás. A neveltek az utógondozó segítségével intézik hivatalos ügyeiket, s ezzel szereznek jártasságot ezen a téren. Napjaink munkaerő piaci körülményei nem kedveznek a szakképzetlen, és a cigány etnikumhoz tartozó fiatalok munkába állításának, de a gyermekotthonokban élő gyermekkel szembeni előítélet is nehezíti helyzetünket. A munkába állítás után ezen kívül gyakran kell megküzdenünk a gondozottak kudarckerülő magatartásával, illetve kitartásuk hiányával. A lakásotthoni közösségek struktúráját a valóságos társadalmi együttélési formák mintájára kell kialakítani. A gyermeknek meg kell tanulnia a nagyjából családias méretű gazdálkodást, az egymásról való 10. oldal, összesen: 33
gondoskodást és a felelősség vállalását. A kisközösségi együttélésben a gyermek megéli azt, hogy az őt érintő dolgok gyökere nem az állam gondoskodása, hanem a munkájával termelt értékek, emberi erőfeszítések, emberi kapcsolatok és munkamegosztás eredményei. Kialakul a gyermekben az "enyém" és a "miénk" fogalom, az együvé tartozás érzése, a "saját ház" védelme, a működés és a takarékosság vonatkozásában is. A gyerekek dolgoznak a saját házukban, a saját házukért. Ilyen körülmények között nagyobb szerephez jut a gyermek egyénisége, a személyisége, tudása, képességei. A családi házak természetes módon illeszkednek a mikrokörnyezetbe, s nem jelentenek a gondozottak számára megbélyegzést. Rendkívül fontos a nyitottság és a társadalmi integráltság erősítése. A pedagógiai munka fontos összetevője a nyitás a város lakóközössége felé, a közvéleményben az intézmény lakóival kapcsolatban élő tévhitek realitáshoz közelítése céljából, kapcsolatok építése, együttműködés különböző intézményekkel, civil szervezetekkel, melyek lehetővé teszik a gondozott gyermekeink támogatását, látókörük szélesítését, társadalmi kapcsolataik erősítését. Különleges szükségletű gyermekek integrált nevelése A Gyermekotthon befogadja azokat a különleges szükségletű, enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekeket is, akiknek a fejlettsége, és személyiség állapota az egészséges gyermekekkel történő integrált nevelést igényli, és a Gyámhivatal Intézményünkben helyezi el. A különleges szükségletű gyermekeknél a minél nagyobb önállósodást, önkiszolgálás és praktikus ismeretek elsajátítását, valamint a közösségbe történő beilleszkedést tartjuk szem előtt. A sérült vagy tartós beteg gyermekek felfelé történő integrálása fejlődésüket gyorsítja, egészséges társaikban pedig a tolerancia, empátia kialakulását segíti. Az értelmileg enyhe fokban akadályozott gyermekek fejlesztése során a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ szakvéleményében meghatározottak szerint zajlik. A feladatokat az egyéni gondozási nevelési terv foglalja magában, és a fejlesztő pedagógus a lakásotthon munkatársaival közösen hajtja végre. A fejlesztő pedagógus éves terv alapján végzi a fejlesztő tevékenységet egyéni, illetve csoportos formában. A városban két iskolában nyílik lehetőség az értelmileg enyhe fokban akadályozott gyermekek oktatására. Az iskola pedagógusaival történő folyamatos kapcsolattartás, konzultáció fontos szerepet tölt be a gyermekotthoni fejlesztő tevékenységben. A gyermekek állapotának javításához szükséges, speciális szaktudást igénylő fejlesztő foglalkozásokat a város más intézményeiben, illetve szakemberek megbízásban történő foglalkoztatásával oldjuk meg. Speciális szükségletű gyermekek korrekciós nevelése A speciális szükségletű gyermekek normál szükségletű gyermekekkel történő együttnevelése abban az esetben indokolt, ha a gyermek egyéni szükségletei azt kívánják meg. A lakásotthoni csoportokban legfeljebb 1 speciális szükségletű gyermek együttnevelése lehet indokolt. A speciális és különleges szükségletű gyermekek egy csoportban való elhelyezése azonban szakmailag nem támogatható. A speciális szükségletű gyermekek esetében a szabályokhoz és a közösséghez történő alkalmazkodás kialakítása a cél, hogy ezzel mozdítsuk elő a társadalomba történő beilleszkedésüket. A korrekciós nevelés a helytelenül rögzült szokások, és téves reakciók terápiáját foglalja magában. Feladat az alapvető szükségletek és vágyak azonnali kielégítése időbeni elhalasztásának megtanulása, a tanuláshoz és a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képesség kialakítása, az önismeret, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlesztése, a szabályokhoz való igazodás képességének kifejlesztése, a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése. Ebben a folyamatban a csoportkohézió ereje, a dolgozók modellértékű viszonyulása, a személyes kötődések nagyon fontos szerepet játszanak. 11. oldal, összesen: 33
A Gyermekotthonban foglalkoztatott pszichológus a diagnózis felállításában, valamint az egyéni terápia megtervezésében, az egyéni gondozási nevelési tervben szereplő feladatok megfogalmazásában működik közre, egyéni terápiát folytat, és konzultációs lehetőséget biztosít a lakásotthonban dolgozóknak. Szükség esetén, belső szakember hiányában egyéni terápiák, foglalkozások megszervezésével, megvásárlásával biztosítjuk azokat a szolgáltatásokat, melyek a normál ellátáson túl szükségesek a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Intézményünkben leggyakrabban előforduló pszichés zavarok és tüneteik, valamint kezelési módjuk: Dimenziók Tünetek Kezelés Beilleszkedési zavar, Kiegyensúlyozatlanság, Egyéni terápia szeparációs szorongás bizalmatlanság Magatartászavar Szocializálatlan agresszió Csoportterápiák levezetés, impulzivitás, verbális agresszió, kritikátlanság Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar Szórt figyelem, állandó mozgás, dekoncentráltság, Magatartás terápia és gyógyszeres kombináció Depresszió Indulati élet Társas kapcsolatok Önérvényesítési zavar kritikátlanság, Koncentrációzavar, szomorúság, öngyilkossági tendenciák, étkezési zavar Alacsony frusztrációs tolerancia, oppozíciós zavar, ingerlékenység vagy elfojtás Kapcsolatteremtési nehézségek, kritikátlanság, túlértékelt vagy egyáltalán ki nem alakított kapcsolatok Egocentrizmus, fokozott önérvényesítési vágy, vagy túlzott visszahúzódás szeparáció Egyéni terápia, gyógyszeres kezelés Következetesség, fokozatosság Csoportterápia Egyéni vagy csoportterápia 2.8.2. Esetkezelő szolgáltatások Az egyéni foglalkozások a gondozási nevelési tervben meghatározottak szerint zajlanak, ezzel segítve a gyermeket problémái megoldásában, és személyiségfejlődésében. Szükség esetén a problémához igazodó szolgáltatás biztosításával, megszervezésével, szakemberhez való eljuttatással biztosítjuk a gyermekek és a fiatal felnőttek számára a segítséget. A gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen az átélt életesemények stresszkeltő hatásainak, a pszichés traumáknak a feldolgozása. Az énerők megtámogatása, döntéshozó képesség kialakítása, az önismeret fejlesztése, kommunikációs technikák elsajátítása, konfliktus és stresszkezelési módszerek megismertetése fontos részét képezi az esetkezelő szolgáltatásoknak. Ezt a lakásotthonok dolgozói biztonságot nyújtó légkör megteremtésével, egyéni beszélgetések során, személyes érzelmi kapcsolatok kialakításával valósítják meg. Azokban az esetekben, amikor a probléma súlyossága meghaladja a dolgozók kompetenciáját, az Intézményben foglalkoztatott pszichológusok is belépnek az esetgondozás folyamatába. Szükség esetén külső szakember bevonására is sor kerül, a Városi Pedagógiai Szakszolgálattal, a Városi Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Szakrendeléssel, valamint a Kenézy Kórház Gyermekpszichiátriai Osztályával szoros együttműködésben. 12. oldal, összesen: 33
Az iskolai előrehaladásban jelentkező zavarok, tanulási nehézségek, beilleszkedési és magatartási problémák esetében egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások segítik a gyermekek továbblépését. Az esetkezelő szolgáltatások további nagy csoportja a gyermek és családja, gyermek és baráti köre, a gyermek és társas környezete közötti összhang megteremtésére irányul, mely az adaptációt, illetve a társadalmi integrációt segíti. Ebben a folyamatban kiemelkedő hangsúlyt kap a szülőkkel, barátokkal történő együttműködés, szülő gyermek kapcsolat erősítése, a közöttük kialakult konfliktusok kezelése. A szülővel történő partneri kapcsolat kialakítása alapját képezi a benne meglévő bűntudat feloldásának, és a gyermek érdekében a sikeres együttműködésnek. Ennek hatékony eszköze a szülő bevonása a lakásotthon és gyermeke életébe, rendezvényeken, ünnepeken való részvétel. A gondozott gyermekek mentálhigiénés ellátását pszichológus segíti: Megkönnyíti a Gyermekotthonba került gyermek beilleszkedését. Feltárja azokat a problémákat, amelyekre a gyermek gondozása, nevelése során tekintettel kell lenni, és ebben segíti a lakásotthon teamjét. Javaslatot tesz nevelési módszerek alkalmazására. A rászoruló gyermekek lelki gondozását segítő kapcsolatban végzi. A gyermekeket lakó környezetükben rendszeresen felkeresi. A féléves értékelések és a felülvizsgálatok előkészítésében közreműködik. A gondozott gyermekekről a felülvizsgálatot megelőző 30 nappal pszichológiai jellemzést készít. Évente legalább egy alkalommal, vagy szükség esetén beszámol munkájáról az intézményi tanács előtt. 2.8.3. Rekreációs szolgáltatások A nevelési célok teljesítésének helyi feltételeit az egyes lakásotthonok teremtik meg azáltal, hogy a gyermekek és fiatalok számára sokszínű tevékenységre biztosítanak lehetőséget, mint például intézményen belüli és intézményen kívüli programok (kirándulások, ünnepek, üdülések, kulturális rendezvények, sport, kézműves foglalkozások, társas együttlétek). A lakásotthonok a tárgyi eszközök beszerzésével, a környezet kialakításával is igyekeznek megteremteni a rekreációs tevékenységek feltételeit. A városban zajló művelődési és sportesemények figyelemmel kísérése és az azokba történő bekapcsolódás színesítik a lehetőségek körét. Az Intézmény támogatja a gyermekeknek és fiataloknak az olyan szabadidős foglalkozásokon való részvételét, melyet saját érdeklődésük, elköteleződésük, tehetségük alapján rendszeresen, magas színvonalon folytatnak. A szabadidő hasznos eltöltése céljából biztosítja a lakásotthon a gyermekek szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a média ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, a szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez történő hozzájutás lehetőségét, valamint szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételeket. A lakásotthonokban olyan események, rendezvények, ünnepélyek kaptak létjogosultságot, melyek évről évre visszatérően színesítik a gyermekek életét. A hagyományok ápolásával, az ünnepségekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Hagyományos rendezvények, ünnepségek: Mikulás ünnepség Karácsonyest Húsvét nyári táborok (anyagi lehetőségek függvényében évente 1 2 alkalommal, üdülés céljából) 13. oldal, összesen: 33
2.8.4. Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi szolgáltatásokon belül két feladatot kell ellátni: a gyermekek, fiatalok egészségi állapotának figyelemmel kísérését, szükség esetén az egészségügyi ellátáshoz jutás biztosítását. A testi egészség megőrzésében együttműködünk a házi és szakorvosokkal, a különböző civil szervezetekkel, felvilágosító előadásokon kívül a rendelkezésünkre álló egészségvédelmet szolgáló, prevenciós programokba bekapcsolódunk. Az egészségvédelem terén nagy hangsúlyt fektetünk a személyi higiénia biztosítására, a dohányzókkal szemben a nem dohányzók védelmére, a nemi élettel kapcsolatos ismeretátadásra, és folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek egészségi állapotát, az egyéni igények, szükségletek kielégítése céljából. A lakásotthon gondoskodik arról, hogy hozzájusson a gyermek a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. A gyermekek, fiatalok egészségügyi ellátását a háziorvosi rendelésen a háziorvosok látják el. A szakorvosi ellátás igénybe vétele beutalás alapján történik. Éjjel, az azonnali ellátást igénylő esetekben az éjszakai ügyeletet vagy a mentőt kell értesítenie a szolgálatot végző közalkalmazottnak. 2.8.5. Étkeztetési szolgáltatások A gyermekek életkorának megfelelő gyakoriságú, összetételű és mennyiségű étkezés biztosításán kívül feladatunk még a korszerű táplálkozási szokások igényének alapozása, valamint az egészségi állapotuk miatt speciális étkezésre szoruló gyermekek ellátása. 2.8.6. A gyermekek iskolai előrehaladásának segítése A lakásotthonban dolgozó közalkalmazottak, valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével korának, képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez kell jutnia a gyermeknek, amely biztosítja a képességei megfelelő kibontakoztatását. A lakásotthon dolgozói biztosítják a mindennapi iskolai felkészüléshez szükséges nyugodt körülményeket és az elkészített házi feladatok számonkérését. A lakásotthon vezetője: Az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével fogalmazza meg a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos feladatokat az egyéni gondozási nevelési tervben. Koordinálja az iskolaválasztással összefüggő feladatokat. Szükség esetén javaslatot tesz vizsgálatok elvégzésére vagy iskolaváltásra. Napi rendszerességgel nyomon követi a gyermekek iskolai előrehaladását, otthoni felkészülését. Kapcsolatot tart a gyermekek oktatását, nevelését végző intézményekkel, szakmai gyakorlatát, foglalkoztatását biztosító munkahellyel. Fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gyermekek iskolai előmeneteléről. Fejlesztő pedagógus: Gondoskodik az általános képességek, részképességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felméréséről, azok életkori szinttel/osztályfok szinttel való összevetéséről, aminek alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatokat végrehajtja. Amennyiben a komplex pszichológiai pedagógiai vizsgálat összegzése alapján a gyermeknél/tanulónál sajátos nevelési igény valószínűsíthető, szakértői vizsgálatot kezdeményez. 14. oldal, összesen: 33
A szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátások biztosítását külső intézmények bevonásával, azok szakembereivel történő együttműködés során biztosítja. Részt vesz a gyermekek korrepetálásában, pótvizsgára történő felkészítésében, valamint a tehetséggondozás formáinak megtervezésében és megszervezésében. Szükség esetén konzultál a gyermekeket nevelő pedagógusokkal. 2.8.6. Napi életgyakorlat A gondozott gyermekeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítés érdekében a lakásotthon dolgozói bevonják a háztartási teendők végzésébe, a családi gazdálkodás megtervezésébe, a pénzkezelésbe. A ház életrendje, a gondozottak környezete otthonos, nincs szigorú napirend, egyénre szabott, a gyermek igényeihez igazodó, rugalmas szervezés szükséges. A házi, illetve a ház körül végzett munka fontos összetevője a gyermekek szocializációjának, növeli önállóságukat, bővíti ismereteiket, készségeiket. A gyermekek életének szervezése hasonlít a család működésére, s sokrétű értéket közvetít számukra. A lakásotthonok a ház körüli részvételt a gyermekekkel történő közös megbeszélés alapján szabályozzák, melynek során figyelembe veszik a gyermekek életkorát, valamint képességeit. A ruházat vásárlásánál figyelembe veszik a lakásotthonok a gyermekek és a fiatalok ízlését, és életkoruknak megfelelően bevonják őket a ruhák kiválasztásába. A lakásotthonok biztosítják a gyermekek személyes tárgyainak, fényképeinek, emlékeinek biztonságos elhelyezését. A lakásotthonokban élő gyermekek zsebpénzben részesülnek, melyet szabadon használnak fel az ellátottak. A nevelők tanácsaikkal segítik a takarékos pénzbeosztás alapjainak elsajátítását. A lakásotthonok életének legfőbb szabályozója a házirend, ami tartalmazza a jogokat, kötelezettségeket, és az együttműködés kereteit. A házirendet a gyermekek, a fiatalok és a munkatársak közösen készítik el. Életbe lépéséhez és módosításához szükséges az Érdekképviseleti Fórum egyetértését követően az Intézmény igazgatójának a jóváhagyása. A házirend tartalmazza a napirendet, szabályozza a jutalmazás és fegyelmezés eszközeit. 2.8.7. Családgondozás, utógondozás Családgondozás Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nagy jelentősége van a családdal, rokonokkal, barátokkal történő kapcsolattartásnak. A kapcsolattartás szervezésében, a konfliktusos helyzetek megoldásában vesz részt a családgondozóutógondozó. Szükség esetén meglátogatja a gondozott gyermekek családját, felkeresi a fiatalok partnereit, azok hozzátartozóit. Abban az esetben, ha élő, és a fiatal számára fontos érzelmi kapcsolat van a gyermek és szülője (rokona) között, igyekszünk a gondozott sorsát érintő legfontosabb kérdésekbe bevonni a szülőt, együttműködését kérjük problémás esetekben. 15. oldal, összesen: 33
A kapcsolattartásra jogosult és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. A kapcsolattartás formái: a gyermek meglátogatása a gyermek elvitele (elengedése) hét végére, alkalmanként legfeljebb két napra a gyermek szabadságra történő elvitele (elengedése) levelezés (a levéltitok biztosításával) telefonkapcsolat (a magántitok biztosításával) ajándékozás, csomagküldés A gyermekek látogatását lakásotthonok házirendje, illetve a kapcsolattartásra jogosulttal történt előzetes megállapodás határozza meg. A lakásotthon vezetője a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a szülőt, vagy a kapcsolattartásra jogosult személyt a gyermek fejlődéséről. A gyermek továbbtanulásának, életpályájának kijelölése előtt a gyámnak ki kell kérnie a szülő véleményét. A családgondozó a gyermekjóléti szolgálat által kitöltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenységekre, feladatokra vonatkozó tervet, a GH 2 számú adatlap kitöltésével, melyet külön kérésre továbbít az adott intézménynek vagy hatóságnak. A családgondozó félévente tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról. A családtagokkal való kapcsolattartás megvalósulásáról a lakásotthon dolgozói minden gyermekre vonatkozóan kapcsolattartási naplót vezetnek. A családgondozó a gyermek családba történő visszahelyezése érdekében együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Azokban a kapcsolattartási esetekben, melyekről nem a gyámhivatal hivatott dönteni, a gyermek gyámja dönt, a családgondozó által elvégzett környezettanulmányban foglaltaknak, valamint az Intézmény vezetőjével és a lakásotthon vezetővel történt egyeztetésnek megfelelően. A lakásotthon indokolt esetben gondoskodik a gondozott gyermeknek a hozzátartozóhoz történő el és visszakíséréséről. A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a Gyermekotthon családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni gondozásinevelés terv szerint kell végezni. A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen is felkeresi a gyermek egyéni gondozási nevelés tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. Utógondozás Segíti a volt gondozottakat a társadalmi beilleszkedésükben, önálló életük megteremtésében, lakhatásuk megoldásában, pénzük beosztásában, hivatalos ügyeik intézésében. Ezen kívül a lakásotthonok dolgozói is mindent megtesznek azért, hogy minél alaposabban megismerjék a fiatalok kinti kapcsolatait, és segítik azokat minden olyan esetben, amikor az a fiatal érdekét szolgálja. A családgondozás, utógondozás célja a gyermek vér szerinti családjába történő visszahelyezésének, beilleszkedésének elősegítése, illetve önálló életkezdésének támogatása. Módszerei: a szociális munka formái, segítő kapcsolat működtetése. Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába történő sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését 16. oldal, összesen: 33
utógondozással segíti az utógondozó, a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint. Ennek körében: Segíti a gyermeknek, fiatalnak a családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. Nevelésbe vétel megszüntetése esetében az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal. Fiatal felnőtt utógondozása során az utógondozó utógondozási, valamint vagyon felhasználási tervet készít, és ezek alapján végzi munkáját. Az önjogúvá vált fiatal vagyonának felhasználását csak tanácsokkal segíti, vagyonkezelést nem végezhet, vagyonfelhasználással kapcsolatos döntéseket nem hozhat. Az utógondozó segíti a fiatal felnőttet az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítésében, benyújtásában. Szükség szerinti rendszerességgel, de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról. Legalább heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. A gondozottak munkába állása A tanulmányaikat befejező gondozottak esetében kiemelt feladat a mielőbbi munkába állás segítése, melyet a lakásotthon dolgozóinak és a családgondozó utógondozónak együttműködésben kell biztosítania. A lakásotthon dolgozóinak feladata: A gondozott támogatása a munkahely keresésében, és abban, hogy munkahelyére kipihenten, időben, mindennapi rendszerességgel tudjon menni. A lakásotthon vezető feladata: Az egyéni gondozási nevelési tervben a munkába állással kapcsolatos feladatok meghatározása. Kapcsolattartás a munkahellyel. A családgondozó utógondozó feladata: A munkába állítással kapcsolatos feladatok meghatározása a lakásotthon vezetővel közösen. A fiatal felkészítése a munkába állásra. Segítségnyújtás az álláskeresésben. Kapcsolattartás a munkahellyel, a beilleszkedés nyomon követése. Segítségnyújtás a munkavállalással kapcsolatos ügyintézés során, szükség esetén az érdekérvényesítés támogatása. 2.8.8. Utógondozói ellátás A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára szükség szerinti ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. A fiatal felnőtt utógondozói ellátásához szükséges dokumentumok elkészítéséről a lakásotthonvezető 70 nappal a fiatal nagykorúsága betöltése előtt köteles gondoskodni, és eljuttatni a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyetteshez, aki megküldi azt a szakszolgálatnak, illetve a gyámhivatalnak. Az utógondozói ellátás iránti kérelmet a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezetőhelyettes küldi meg a gyámhivatalnak a következő dokumentumok kíséretében: a fiatal utógondozói ellátás iránti kérelme, 17. oldal, összesen: 33
iskolalátogatási vagy jövedelemigazolás (esetleg a Munkaügyi Központ igazolása), pedagógiai jellemzés, befogadó nyilatkozat, gyámi javaslat, az utógondozói ellátás időtartamának, valamint az utógondozó személyének megjelölésével, meghosszabbítás esetén utógondozó javaslata. Az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat alapján a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettes értesíti a szakszolgálatot a 15/1998. (IV.30.) NM.r. 4. számú mellékletében foglaltak szerint. Az Intézmény vezetője és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról írásbeli megállapodást köt. Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért térítési díjat fizet a megállapodásban foglaltak szerint. Az utógondozói ellátás ideje alatt segítséget kell nyújtani a fiatal felnőttnek azon feltételek megteremtésében, amelyek önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. 2.9. A Gyermekotthon működésének rendje 2.9.1. A gyermekek, fiatalok felvétele A Gyermekotthon befogadja a hatósági intézkedés által ideiglenes hatállyal az Intézményben elhelyezett, vagy a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a Gyermekotthont jelölték meg. Az intézményvezető befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás biztosítójaként a Gyermekotthont jelölte meg. (15/1998.(IV.30.) NM.r. 115..) A Gyermekotthon befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét, ha a fiatal ezt kéri. Befogadhatja a gondozott gyermek gyermekét, ha a gyermek törvényes képviselője ezt kéri. A befogadásról az Intézmény haladéktalanul értesíti: a szakszolgálatot a 15/1998.(IV.30.) NM.r. 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően, a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt, a gondozott gyermek törvényes képviselőjét, az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vér szerinti szülőjét, a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét. A Gyermekotthon legfeljebb 3 napra, átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani. A befogadásról értesíteni kell a gyermek szülőjének lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, és a gondozási napok nyilvántartása érdekében a szakszolgálatot. A Gyermekotthon ideiglenes jelleggel befogadja azt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. A gondozott gyermek befogadásáról a Gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyermek gondozási helyét, és egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak. A Gyermekotthon haladéktalanul értesíti a törvényes képviselőt a befogadott gyermekkel kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen: az egészségi állapotában bekövetkezett változásról, bűncselekmény áldozatává válásáról, haláláról, gyermeke születéséről, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, 18. oldal, összesen: 33
szabálysértési ügyéről, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről. A gyermek haláláról értesíti a szakszolgálatot. Valamennyi rendkívüli eseményről értesíti a fenntartót. A gyermekotthoni csoportok kialakítása A Gyermekotthon lakásotthonaiban 3 évnél idősebb gyermekek gondozása, és fiatal felnőttek ellátása történik. A gyermekcsoportok nemi, életkori szempontból, és szükségletek tekintetében vegyesek. A gondozási hely kiválasztásakor figyelmet fordítunk arra, hogy a leendő gondozási hely a legoptimálisabb megoldást jelentse a bekerülő gyermek számára, választ tudjon adni egyéni szükségleteire (egészségügyi, mentális, oktatással, fejlesztéssel, tehetséggondozással, kapcsolattartással kapcsolatosan). A szempontok sorában előnyt élvez a testvérek együttes elhelyezése. A gondozási hely kiválasztásakor tekintettel vagyunk a gyermek életkorára, személyiség állapotára egyaránt, a meglévő csoport összetételére, az ott élő gyermekek problémáira, pld. súlyosan agresszív viselkedésű, disszociális tüneteket mutató, vagy fogyatékkal élő gyermek, stb. 2.9.2. Gyermekek gondozása, nevelése Egyéni gondozási nevelés terv A GH 1 számú adatlapot a lakásotthon vezetőnek és a gyermek gyámjának közösen kell kitöltenie az egyéni gondozási nevelés terv elkészítése céljából a gyermekjóléti szolgálat által kitöltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül. Ezt követően szükség esetén pótlapon folyamatosan bővíthető, módosítható az egyéni gondozási nevelési terv. Ez a dokumentum a gyermek nevelésére vonatkozó egyéni gondozási, nevelési program. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni: a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre, a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra, a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, az egyéni elhelyezési tervre, a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére, a gondozott gyermekekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra, egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre. Az egyéni gondozási nevelés tervben kell szerepeltetni a gondozással, neveléssel kapcsolatos részletes feladatokat, az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztást. (15/1998.(IV.30.)NM.r.84. 1.bek.) Az egyéni gondozási nevelés terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét, illetve gondozóját. Az egyéni gondozási nevelési tervet a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezetőhelyettes megküldi a szakszolgálatnak, valamint a gyermek ügyében illetékes gyermekjóléti szolgálatnak/központnak. Nevelésbe vétel féléves értékelése, éves felülvizsgálata Az egyéni elhelyezési terv, valamint az egyéni gondozási nevelési terv által meghatározott feladatok elvégzésének éves értékelését a gyermekkel foglalkozó szakemberek készítik el stábülésen, melyre meghívják a gyámot, a családgondozót, a fejlesztő pedagógust és a pszichológust. A helyzetértékelés során a GH 3 számú adatlapot kell kitölteni, mely a gyám és a lakásotthon 19. oldal, összesen: 33
vezető feladata. Az adatlap kitöltésének határideje a gyámhivatal felkérését követő 15 nap. Az adatlapot felülvizsgálat esetén a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat/központ részére a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettes küldi meg. Az értékelő megbeszélés összehívásáért a lakásotthon vezető a felelős. A felülvizsgálathoz a következő dokumentumok elkészítéséről a lakásotthon vezető köteles gondoskodni a gyámhivatali felkérést követő 15 napon belül: GH 3 számú adatlap, gyermek nyilatkozata. A féléves értékelést a GH 3 számú adatlapon kell elkészíteni, és meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A kitöltésért felelős a lakásotthon vezető, a továbbítás pedig a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettes feladata. 2.9.3. Engedély nélküli eltávozás Engedély nélküli eltávozásnak számít, ha a gyermek kéredzkedés, a lakásotthonban foglalkoztatottak engedélye nélkül távozik az otthonból, valamint az is, ha a megbeszélt időponttól számított 12 órán belül nem tér vissza, és távolmaradása okáról nem él jelzéssel a gondozási hely felé. Az eltűnt gyermeket a lakásotthon vezető, együttműködve a családgondozó kollegával megkísérli felkutatni. A gyermek felkutatásában minden lakásotthonban foglalkoztatottnak, és lakásotthonban élő gyermeknek kötelessége a tudomására jutott tényeket a felkutatásért felelős személyekkel közölni. Amennyiben az eltűnt gyermek tartózkodási helyének felkutatására tett intézkedések nem vezetnek eredményre, az ügyeletes dolgozó a 14 év alatti, illetve fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tudó gyermek esetében haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül megkeresi a gyermek gyámját, aki haladéktalanul értesíti az illetékes rendőri szervet. Közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, az azonosításra alkalmas jellegzetességeit, az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, a vélt feltalálási helyét, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. Ezután a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettes értesíti a gyermek vér szerinti szüleit, és a szakszolgálatot. Amennyiben a gyermek visszatér az otthonba, az ügyeletes dolgozó 24 órán belül értesíti a gyermek gyámját, aki erről haladéktalanul értesíti az illetékes rendőri szervet, a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettes pedig értesítést küld a szülőnek, és a szakszolgálatnak. A lakásotthonba visszatért gyermekkel gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében a lakásotthon vezetőnek fel kell tárnia a gyermek eltűnésének okát, körülményeit, az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét írásban kell dokumentálni, a szükséges intézkedés megtételére javaslatot kell tennie a lakásotthon vezetőjének, intézkedés után pedig az ügyben keletkezett iratokat a gyermek iratanyagában, a központi irattárban kell megőrizni. Ha az eltűnt gyermeket a lakásotthon dolgozói, vagy gondozott gyermekei megtalálták, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt 24 órán belül értesítenie kell a szakellátásért felelős szakmai vezető intézményvezető helyettesnek. A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről a szülőt, valamint a gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell. Az eltűnt gyermekekről a lakásotthon vezetője nyilvántartást vezet, arról a hatóság megkeresésére az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat. 2.9.4. Az ellátás megszűnése, megszüntetése A Gyermekotthon a gyámhivatalnak a gondozott gyermek átmeneti, illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátást megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban 20. oldal, összesen: 33