Ajándék - Pintér Béla és Társulata: A 42. hét



Hasonló dokumentumok
KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Váci Dunakanyar Színház Nonprofit Kft Vác, Dr. Csányi László körút 58.

Budai Református Egyházközség. Advent

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BUDAPEST 1988/2

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Családfa. Klein József 1847/ Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908.

A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Fotó: Komjáthy Máté Uránszív - Főszerepben a város! - FESZTáv - Szakács Hajnalka

Nem veszi kezébe a sorsát

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

Az apa állandó metamorfózisa


Kísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem

TARTALOM KEDVES LVASO! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kíván a Titán Szociális Szövetkezet

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

Élet és Irodalom, szeptember 17.

Alex SÓS DÓRA. 32 tiszatáj

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

ÖSSZEFOGLALÓ amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.

Gogol,Tolsztoj,Csehov

Typotex Kiadó A SCIENCE IN FICTION SOROZAT TOVÁBBI KÖTETEI

A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Selyemgubó és tükör. Visy Beatrix. Tolnai Ottó A tengeri kagyló

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei december 15.

T. Ágoston László A főnyeremény

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával


Spinoza Színház hírlevél - spinoza.hu

Jegyzőkönyv az Országos Széchenyi Kör éves közgyűléséről

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE



Mai magyar társadalom

13. ÉRZÉSEINK A CSALÁDON BELÜL Gyülekezeti óraszám: 1 Iskolai óraszám: 3

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Bálint-házban, a Szabad Zsidó Tanház előadássorozat keretében elhangzott: Kárpáti Ildikó, Példák a zsidóság ábrázolására az amerikai filmtörténetben

életeket ment Ideje, hogy önmagára is gondoljon.

Családfa. Apai nagyapa. Egermann József Interjúalany. Gábor (Grüngold) Pálné (szül. Angyal Zsuzsanna) Gyermekek

Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS

.9o. számú előterjesztés

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Kovács Hortenzia. Lángoló Szívek


Estomihi (Ötvened) vasárnap március 6.

8.. Önkormányzati segély

Pár szóban a novella létrejöttéről:

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

Én-térkép! Aki beszél, kaput nyit saját belső világára.

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Rovarirtásból élt a novícius


Mennybõl az Angyal Utolsó frissítés

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből

A vágy titokzatos tárgya

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évi tevékenységéről

dr. Kovács Dóra Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás Egyesület kiképző terapeuta Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi adjunktus

Főhajtás, mérce és feladat

Dungeon Twister - Paladinok és Sárkányok

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: /SOCIO.HU

Nagykapos, Kaposkelecsény, Mátyóc-Vajkóc, Csicser, Feketemező, Budaháza, Nagyszelmenc, Dobóruszka, Ptruksa.

Felmelegszik a ház...

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Hegyközcsatár község hírlapja IX. Évf. 1. szám, Január

Isten nem személyválogató

Tervező:Philippe Keyaerts - Illusztráció:Arnaud Demaegd - Dizájn: Demaegd & S. Gantiez. Játékszabály

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Tanítás és nevelés, ahogy én csinálom Nyíregyházi környezettervezési projektek

Összetevők. Fejlesztés és szabálykönyv: Viktor Kobilke Illusztrációk és grafika: Dennis Lohausen

EMBER GÉP-RENDSZER FERM FTB-13 asztali fúrógép SilverCrest SSMS 600 C3 botturmix

A program leírása: A program célja:

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Gazdálkodás a családban


MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Web: Tel: / Tel: /

Anita Wekker KÖNNYEZŐ CIPRUS

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 34.

Egyházi Hírek évi első kiadás

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

JOSEPH HELLER MOHÁCSI ISTVÁN MOHÁCSI JÁNOS: MEGBOMBÁZTUK KAPOSVÁRT

Hírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája

Genetikai szótár. Tájékoztató a betegek és családtagjaik számára. Fordította: Dr. Komlósi Katalin Orvosi Genetikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem

Stressz, megküzdés, pedagógusok, tanulók

Átírás:

Ajándék - Pintér Béla és Társulata: A 42. hét 2012. október 11. csütörtök, 06:00 Írta: Röhrig Eszter Lassan-lassan átadom magam annak a váratlanul jött érzésnek, hogy igazi, hús-vér női darabot látok. (Röhrig Eszter kritikája, Deák Barbara fotói) Majdnem egy órával a kezdés, a bemutató előtt érkezem. Szeretek hozzákészülni, ráhangolódni az előadásra, hosszú évek óta csak ez a Színház, máshová nem is vágyódom. Meglepődöm, mekkora itt a változás. A büfé tanterem-bútorzatát kicserélték, a kerek fekete asztalokon nagy, telehold formájú szalma alátét vagy miniterítő. Minden tágasabbnak tűnik, a lunetta formájú ablak éppen a Dunára néz, s látom, elsurran egy pislákoló, régimódi sétahajó és, hát ott van fönn az égen egészen kerek az a bizonyos égitest is, semmilyen felhő nem takarja el Eszembe jut, hogy a Társulat vezetője egy évekkel ezelőtti interjúban mesélte, hogy a színház az egyetemi díszterem fölött és a kupola alatt található.

Nemcsak a terem apró, hanem a játéktér is, amely mindig jelentős események helyszínévé lényegül át. Isten család kettős keretébe foglalta az író-rendező a darabot, amelyben a politika is jelen van. A színpad előterében, középen adventi lila ornátusban prédikáló papra, egy tévésorozat főszereplőjére, Gábor atyára vetül a rivaldafény, és mint közös filmnézők, egy átlagos család életébe kerülünk rögtön bele. A békességbe fojtott rutinhétköznapokból az ünnepek ugyancsak rutin-másságába átforduló pillanat ezúttal elmarad. Az apát alakító Pintér Béla is erre utal játékában, hiszen hosszú percekig mozdulatlanul mered a szokatlan látványra: serdülő lánya (Roszik Hella) reggel hétkor felhozza a (Pataki Attilára és/vagy a goj motorosokra hajazó) nagypapa korú udvarlóját (Szakonyi Györk), és bejelenti, hogy a karácsonyt ővele és házon kívül tölti. A díszlet, a ruhák, a kiegészítők (akár egy táskafül is!) természetesen a színészek gesztusaival együtt idéznek fel társadalmi miliőt, típust, elevenbe

vágó problémát. Feledhetetlen a családfő már-már zokniban végződő fehér jégeralsója és ó, az a papucsból talán már hosszú évek óta kilógó nagylábujj Az apa és Enikő lánya láncosbőrös, fekete öltözéke nem egyszerűen nemzedéki konfliktust sejtet: különböző nyomorúságok-kiszolgáltatottságok külsőségeit mutatja meg. A tanár nőgyógyász házaspár élete válságba kerül egyetlen lányuk serdülőkorba lépésével. Enikő önállósodási törekvései és az apa, Szabó Károly családi tűzhelyet felmelegítő kísérlete egymásnak feszül a színen. Szabó Károly aranypapírba, piros masniba burkolt ajándéka nem más, mint egy szaunafülke. A szauna arányaiban és lényegét tekintve már az első percekben abszurd dimenziókba lendíti a színpadon zajló eseményeket. A játék szürreális eleme tovább fokozódik az álom valóság helyenkénti összemosódásával és a szerepek-szereplők külön üzenetet hordozó felcserélődésével. Gábor atyáról kiderül: színész, később Imola szeretője, majd tolvaj, végül Dörner György-szerű jelenséggé és színházigazgatóvá válik. Az elhunyt általános iskolai tanár (Pintér Béla) fásult, lelkiismeretes rendőrként mint azonos típus visszatér A szaunakabinban a hétköznapi és az abszurd együttesen ölt alakot. Az északi népek köztük távoli rokonaink egyik tisztálkodási rituáléjául szolgáló szaunakabin idétlenül tolakszik a látóterünkbe, és e mostani, nem a hagyományos, rendeltetésszerű kontextusba állítva, az előadás folyamán telik meg jelentéssel. A fatákolmány láttán először a vidéki vagy kertvégi illemhely jut az analógiásan gondolkodó ember eszébe. Az eseményeket követve könnyen szalad tovább az asszociációlánc: a testi, a zsigeri, itt zajlik, a vécé zártságába gyömöszölődve Minden, ami létünkben tünékeny: a gyönyör, és minden, ami a matériához kötődik, ebben a szaunaszentélyben történik meg. Ami azon kívül van, már sokkal kaotikusabb és nehezebben értelmezhető, de szorosan kapcsolódik a fülkében rövid ideig tartó, ám jelentős eseményekhez is. A fakabin időközönként előjön és visszahúzódik, de állandóan középen, kiemelt helyen marad.

A látszatra jelentéktelen kisemberek (apa és lánya) előre megálmodják, más szóval megérzik, mi fog velük vagy mással történni. A minden tekintetben szétzilálódott rendben elvesznek ők, a látnokok. A családfő állandóan citromízt érez a szájában. A tanúból ismert magyar narancs savanyú íze, a posztmodern posztszocializmus (Magyar Citrom) idült vegetatív panaszként jelentkezik, és talán ezért, talán a lányával való konfliktus miatt, de az apával végez a szívroham. Éppúgy, ahogyan megálmodta, az anyja jön el érte, és az írórendező, Pintér Béla a játékidő első harmadában megajándékozza a nézőt a legszebb jelenettel: lassú gólyaláb-léptekkel, hófehér ruhában közeledik az elfátyolozott arcú Fehér Hölgy, a Halál, és az apa megbabonázott tekintettel lép ki porhüvelyéből s követi őt. A születés új élet attribútuma, a gólya itt haláljel, és a nő, az életet adó nő a halál képében jelenik meg hol van itt már Dürer vagy akár Ingmar Bergman Kaszása Ez az apró, éppannyira ironikus, mint katartikus mozzanat egyetlen hiperbolikus képbe sűríti a születés és az elmúlás tényét, és azt, hogy a két nagy pillanathoz képest mily jelentéktelen is az a lét, mit a valóságban töltünk el. Innentől kezdve a nevettető poénok lassan fogynak, míg aztán a mosoly is lefagy az arcunkról. A házassága alatt békítő közvetítőként működött feleséget az özvegység megfosztja korábbi szerepeitől, és az események sodrásába kerülve szinte észrevétlenül veszi át a főszerepet (Csákányi Eszter rendkívüli és megrázó alakítása). A Nő, az első számú, dr. Virágvári Imola neve halmozottan idézi fel a női típusjegyeket, és doktornak is női: szülésznőgyógyász. Ez a hervadt és ormótlan virág erényeivel és vétségeivel monumentálissá emelkedik az előadás során. Lassan-lassan átadom magam annak a váratlanul jött érzésnek, hogy igazi, hús-vér női darabot látok. A férfiak vagy leszerepelnek, vagy

meghalnak, de valahogy nem képesek helytállni, a nők pedig kéretlenül kerülnek életrehalálra szóló döntési helyzetekbe. Pintér szociális látótere a bolti eladótól, a pincérnőtől az általános iskolai tanáron át az orvosokig és a művészvilágig terjed. Mint az átlagember mindennapjaiban, úgy e színpadon is két helyszín váltakozik: az otthoné és a munkahelyé. Az apa halála kibillenti a hétköznapok biztonságából az anyát és lányát. Egyre többet látjuk őt, a doktornőt munkahelyén. Az orvostársadalom mindmáig anakronisztikusan hierarchizált nyilvános terében a kórház-feeling új elemmel bővül: Imola főnöke, a Felvidékről elszármazott, a jelenlegi, Nagy-Magyarországpolitika révén jut álláshoz-pozícióhoz, hatalomhoz. Ő és várandós felesége (Friedenthal Zoltán és Enyedi Éva) azonosíthatatlan magyar dialektusban és mindenki másnál hangosabban beszélnek. Mint annyi másszor, most is pontos a kép a szívességilekötelezettségi viszonyokról, és éppen egy olyan helyen, ahol az élet, az új élet a tét Főnöke feleségén kívül Imola doktornőnek van még egy páciense: a művészvilágból idecsöppent alter leányka, Lola (a kitűnő Stefanovits Angéla), aki valójában küretet és nem szülést szeretne, de már nincs visszaút A leendő apa helyett színész-rendező fivére, Boci (Thuróczy Szabolcs) egyengeti a leendő anya sorsát, és eközben ismerkedik meg Imola doktornővel. Imola és Boci heves viszonyba keverednek, ez utóbbi anyakomplexusa folytán. Imola doktornő személyes és szakmai élete mind drámaibb fordulatokat vesz, és mindkettőben vereséget szenved: elveszti a lányát, aki feketéből a lila egyik halovány árnyalatába öltözik, és megtér az egyház kebelébe. Imolát szerelme, Boci közérti lopásügybe keveri, a férfi elhagyja, ő magára vállalja, amit nem követett el, a rendőrségen tartják, így nem tudja levezetni a szüléseket, öngyilkosságba menekülne, gyógyszert szed be, majd magára zárja a szauna-wc-t, de telefon szólítja el a meghalásból: Lola hívja, és a korábban kéretlen anyaság öröméről értesíti az üzenetrögzítőn. Lola éppen ott áll, a színpad előterében, mint korábban a Halál Úrnő, csak átellenben, a jobb oldalon. Imola kiront a gyászkamrából. Észbe

kap, talán mégis jó orvos, jó ember ő, és léte mégsem fölösleges hívja a mentőket, de érezzük, nem jönnek azok egyhamar, és Imola hiába próbálja felköhögni a lenyelt pirulákat, haldoklása már megkezdődött A finálé triptichon: balra negédes egyházias zenét játszó zenekar, középen a cselekvő, autonóm ember, az erényeiben és esendőségében is szerethető Imola doktornő, jobbra a templomi kórus, amelyben fehérben és orgonalilában, unisonóban énekelnek a darab szereplői de nincs köztük Pintér Béla és reméljük, nem is lesz soha http://www.librarius.hu/kritika/497-roehrig-eszter-kritika/2131-ajandek-pinter-bela-estarsulata-a-42-het