Hírlevél 2012. március ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor A Top Mancs Kutyaiskola és az ELTE Etológia Tanszék 2012 nyarán is meghirdeti a Top Mancs Kutyaetológia nyári tábort. Időpont: 2012. július 8-14. Helyszín: Szelidi-tó Dunapataj. További információ a csatolt tájékoztatóban és a http://topmancs.hu/tabor.htm honlapon. Előadás állati empátiáról Március 13-án tanszékünk meghívására Shigeru Watanabe, a japán Keio Egyetem professzora tartott előadást az ELTE-n. Előadásában beszámolt azokról a kutatásokról, amelyek eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy az állatvilágban is léteznek az emberi empátiának vagy esetleg akár a kárörömnek is megfeleltethető érzelmek. Az érdeklődők az alábbi linkeken olvashatják (angol nyelven) Watanabe professzor egyik empátiával kapcsolatos publikációját (első link) illetve ismeretterjesztő írásokat: http://www.plosone.org/article/info%3adoi%2f10.1371%2fjournal.pone.0023357 http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-1197070/birds-eye-view-pigeons-trained-fussy-art-critics.html http://www.sciencedaily.com/releases/2009/06/090630075622.htm A legfrissebb kutyás kutatásokról magyar nyelven Az érdeklődő gazdák számos érdekes információhoz juthatnak (főként) külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokkal kapcsolatban Kubinyi Enikő jóvoltából az alábbi honlapon: http://kutyakutatas.blogspot.com/ Illetve ugyanitt folyamatosan frissítve olvashatóak Csányi Vilmos profeszszor Bukfenc és Jeromos - Hogyan gondolkodnak a kutyák? című könyvének részletei; valamint a 2002-ben a Nemzetközi Kutya Magazinban 14 részes sorozat formájában megjelent beszámoló az Etológia Tanszék kutatói, hallgatói által kézből felnevelt farkaskölykökről.
2 Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Sümegi Zsófia Placebo-fogékonyság kutyáknál Új vizsgálatunkban egy kérdőíves felmérés segítségével keresünk placebo-kezelésre fogékony kutyákat, vagyis olyan kutyákat, akiknél a hatóanyag nélküli placebóval történő kezelés is hatásos lehet. Továbbá arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy milyen összefüggés van a kutya és gazdája placebofogékonysága között. Mindenki, aki kitölti a kérdőívet fontos adatokkal járul hozzá a kutatáshoz! A kérdőív ezen a linken érhető el: https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dfpwu2rbywz6zedcdxvtzti5zulxthc6mq Faragó Tamás Felismerik-e a kutyák, mi látható egy képen? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Bármilyen fajta, 1 évnél idősebb kutya, akinek nem lóg a szemébe szőr 5 perc* Előzetes egyeztetés alapján hétköznap Jelentkezés mustela.nivalis@gmail.com +36308155634 * A te szt rövidsége miatt é rdeme s lehet má s kísé rle tveze tők kel is fe lvenn i a ka pcsolatot, és k ét vagy több tesz tre egysze rre b ejönn i. Rövid leírás Meglepő módon még ma is viszonylag keveset tudunk arról, hogy a kutyák hogyan értelmezik a képeket, és egyáltalán fel tudják-e ismerni a valóság kétdimenziós leképezéseit, amelyek az emberi környezetben mindennaposak. Vizsgálatunk során projektor segítségével, egy vetítővásznon életnagyságú képeket mutatunk a kutyáknak, olyan hangbejátszásokkal együtt, amelyek közül az egyik az egyik képhez, míg a másik a másikhoz kapcsolható, miközben figyeljük, mikor melyik képet nézik a kutyák. Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltse ki az alábbi kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal: jelentkezes_tesztre.html
3 És íme két teszt, amikre kivételesen embereket várunk résztvevőnek Faragó Tamás, Kis Anna Ember beszél, kutya ugat Ilyen alanyokat várunk a tesztre: Jelentkezés 18 és 35 év közötti férfiak és nők Kb. 30 perc Április közepétől előzetes egyeztetés alapján bármikor kisanna12@gmail.com mustela.nivalis@gmail.com Rövid leírás Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az emberek sikeresen beazonosítják egy kutya ugatását vagy morgását hallgatva, hogy milyen szituációból származik az adott hang, illetve ennek megfelelően képesek különböző érzelmi állapotokat is tulajdonítani neki. A mostani vizsgálatunkban közvetlenül összehasonlítjuk, hogy embertől illetve kutyától származó hangokat hogyan értékelnek az alanyok aszerint, hogy mennyire pozitív/negatív érzelmet fejez ki, illetve, hogy ez az érzelem, mennyire intenzív. Gáspár Barbara, Brúder Ildikó, Konok Vera Robotikai teszt Ilyen alanyokat várunk a tesztre: Jelentkezés 18 és 35 év közötti egyetemi/főiskolai hallgatók ill. felsőfokú végzettséggel rendelkezők Max. 1 óra Hétköznaponként 9-17 óra között gaspar.barbara@gmail.com bruderildiko@gmail.com konokvera@gmail.com Érdekel a robotika? Kíváncsi vagy, hol tart hazánk a robotok fejlesztésében? Akkor gyere, és vegyél részt robotikai tesztünkben! Az Etológia Tanszék lelkes jelentkezőket keres, akiknek a teszt során egy robottal kell interakcióba lépniük.
4 Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Pongrácz Péter, Miklósi Ádám, Dóka Antal és Csányi Vilmos A kutyák képesek egy videóról kivetített ember jelzéseire reagálni Amikor az állatok viselkedését vizsgáljuk, gyakran megkönnyítheti a munkánkat, ha a természetes környezetükben előforduló ingerek helyett azok valamilyen módosított változatait használhatjuk. Ugyanakkor az állatok által érzékelt külvilág sok esetben eltérhet attól, mint ahogyan azt mi, emberek érzékeljük, és ezért félrevezető eredmények születhetnek, ha kellő odafigyelés és előzetes vizsgálatok nélkül használjuk ugyanazokat a kutatási módszereket és felszereléseket, amit embereknél használnak. A videóról vetítés manapság széles körben elterjedt, könnyen alkalmazható vizsgálati módszer, és felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon lehet-e kutyáknál is használni. Az ember és a kutya látása több fontos tulajdonságát tekintve is különbözik, jelen esetben a legkritikusabb különbség a vibráló fényre való érzékenység. A kutyák a 70 vagy 80 Hz-es frekvenciát is még szaggatott vibrálásnak érzékelik (ez a határ embernél 50-60 Hz körül van), ezért feltételezhető, hogy a televízió képernyőjén megjelenő képet is gyorsan vibrálónak látják (az európai szabvány 50 Hz-es képfrekvenciával, amerikai szabvány 60 Hz-es képfrekvenciával működik). Mivel nem álltak rendelkezésünkre tudományos adatok arról, hogy hogyan reagálnak a kutyák a videóról vetített képekre, ezért először ezt kellett megvizsgálni. A kutya-ember vizuális (látásra hagyatkozó) kommunikációját tanulmányozó vizsgálatokból már tudtuk, hogy a kutyák értelmezni tudják az emberi mutatást, és megfelelően reagálnak rá. Ebből kiindulva terveztük meg első kísérletünket, amiben azt vizsgáltuk, hogy a kutyák akkor is jelzésként értelmezik-e az emberi mutatást, ha az ember fizikailag nincs jelen, csak az életnagyságú, képernyőre vetített képét látják. Tíz különböző fajtájú kutya vett részt a kísérletben. Az első részben a kísérletvezető és a kutya-gazda páros jelenlétében zajlott a vizsgálat (3D kondíció). Először a kísérletvezető a megfelelő irányba mutató kezével jelezte a kutyának, hogy két, egymástól 2m távolságra levő egyforma cserép közül melyikbe rejtette el a jutalomfalatot, majd a gazda elengedte a kutyát, és az szabadon választhatott a két cserép közül. A kísérlet második felében ugyanez volt a kutya feladata, azzal a különbséggel, hogy a kísérletvezető fizikailag nem volt jelen a helységben, hanem a kutyák a képernyőre vetített életnagyságú képét láthatták (2D kondíció). A kutyák mind a 3D, mind a 2D kondícióban a véletlenszerűnél jobban teljesítettek, azaz azt a cserepet kö-
5 zelítették meg először, amelyikre a kísérletvezető előtte rámutatott. Ezzel a kísérletsorozattal sikerült igazolni, hogy egy egyszerű kommunikációs szituációban, amely főleg vizuális utasításokat tartalmaz, a kutyák sikeresen értelmezik az emberi mutatást egy életnagyságú, képernyőre vetített képen keresztül is. Vagyis kiderült, hogy képernyőre vetített emberi képek használhatók akár a kutya-ember közti kommunikáció tanulmányozására is. A második kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a videón keresztüli emberi jelenlét hogyan befolyásolja a kutyák feladat-végrehajtó viselkedését. Ebben a vizsgálatban is 10 kutya-gazda páros vett részt, a kutyák több fajtához tartoztak, és alapfeltétel volt, hogy legalább négy különböző vezényszót ismerjenek. Három eltérő szituációban vizsgáltuk a kutyák feladat-végrehajtó teljesítményét, vagyis azt, hogy milyen sikerrel hajtják végre a gazda szóbeli utasításait. Az vizsgálat egyik részében a feladatokat adó gazda a kutyával együtt jelen volt a szobában (3D kondíció), egy másik részében a kutya egyedül volt a szobában és a gazda utasításait egy kivetítőn keresztül kapta (2D kondíció), végül volt egy olyan szituáció is, amikor a kutya szintén egyedül volt a szobában, viszont nem látta a gazdáját, a vezényszavakat csupán egy hangszórón keresztül hallotta (OD kondíció). A kutyák teljesítménye jelentős mértékben csökkent az OD kondícióban a 3D-hez képest, azaz a gazda látható jelenléte nélkül a pusztán hallható vezényszavaknak csak elenyésző mértékben engedelmeskedtek. A legjobban akkor teljesítettek, amikor a gazda velük együtt jelen volt a szobában, viszont az összteljesítményük ehhez képest csak kicsit romlott a 2D kondícióban, tehát a gazdák kivetítőn keresztül is tudták irányítani a kutyák viselkedését. Valószínűleg a 2D és a 3D kondíció közti különbség részben abból fakadt, hogy a kutyák érzékelték, hogy a gazda valójában nem volt jelen a szobában (pl.: nem érezték a szagát, a hangszórón keresztül jövő hang más minőségű volt), és előzetes tapasztalatokból megtanulták, hogy a jutalom vagy a büntetés, akkor a legvalószínűbb, ha a gazda a közelükben van. Összefoglalva, ebből a kísérletsorozatból kiderült, hogy a kutyák érzékelik az ember videóról vetített képét és megfelelően is reagálnak bizonyos így adott jelzésekre. Ennek tudományos szempontból azért van jelentősége, mert megtudtuk, hogy az ember kivetített, interaktív mozgó képét a jövőben is használhatjuk a kutya és az ember közti kommunikáció vizsgálatára. A vizsgálati eredményeket a mindennapi életre vonatkoztatva elmondhatjuk, hogy a gazda vizuális jelenléte és viselkedése az adott szituációban meghatározó lehet kutyája viselkedésének befolyásolása, irányítása szempontjából. Az eredeti cikk megtalálható a kutyaetológia.elte.hu honlapon: Successful Application of Video-Projected Human Images for Signalling to Dogs. Ethology (2003) 109, 809-821. Az összefoglalót írta: Gerencsér Linda