KOVÁCS LÁSZLÓ Barguzin fantomja Régóta borzolja a fantaszti - kumok k iránt nyitott olvasók kedélyét az a történet, hogy Pető fi nem halt meg Se ges - vár nál, ha nem Szi bé riá ba hur col ták, ahol az tán új életet kezdett. Az első vi - lágháború során Oroszország távoli ázsiai vidékeire is el ke rül tek ma gyar hadifoglyok, ám egyikük sem találkozott az aggastyánkorú Petőfivel vagy a költő em lé ké vel, és a sír ját sem lát ta sen - ki. Lehetetlen, hogy ellenkező esetben a szemtanú vagy valamelyik fogolytársa ne adott volna azonnal hírt a felfedezéséről. Az orosz pos ta mű kö dött, amit mi sem bi zo nyít job ban, mint hogy Gyóni Géza Krasznojarszkban 1917. június 25-én bekö - vetkezett halálának híre már július 18-án megjelent a magyar sajtóban. A húszas évek elejére hazatértek közül sem jelentke - zett sen ki az öröm hír rel, holott az 1923. évi Pe tőfi-centenárium feleleveníthette volna szunnyadó emlékeiket. A költő szibériai életére és sírjára úgymond visszaemlékezők gyanúsan későn, 1938 és 191 kö zött buk kan tak fel. PETŐFI SÍRJA Her mann Fried rich Bö nisch oszt rák író (1896 1978) 1936-ban megjelent novellá - já ban pen dí tet te meg Pe tő fi ja kut föl di túlélésének é é lehetőségét. Illyés Gyulát meg- lepte e a cikk hazai ismertetése, Barátosi Lé- nárth La jos (1882 1968) ke re kegy há zi ma gán zó vi szont va ló ság gal vér sze met kapott tőle. Üdítő fantáziáról tanúskodó s a kritikákhoz alkalmazkodva folyamato- san változtatott meséivel végül csatlako - zott Svigel Ferenc (1888 1958) állástalan nyom dász leg job ban do ku men tált ha - misítványához, de fenntartotta magának a vizionált 1912. évi felfedezéséből követ - kező ő el sőbb sé gét. A ta nár vagy szin tén nyom dász Sán dor Jó zsef (1892 1970) nem tekintette magát felfedezőnek, mert csu pán annyit ál lí tott, hogy 1918-ban vé - letlenül jutott a Svigelével azonos do ku men tu mok hoz egy no vo szi - birszki táborban. Ál lí tá sa sze rint Svi gel a ber jo - zovkai (ma: Ulan-Ude) hadifogoly - táborból néhány társával 1916-ban, majd később még egye dül is eluta - zott a Baj kál-tó mel lett fek vő, mintegy 30 km-re lé vő Iliszunszkba, és a tör té ne tét ott, a ma gya rok ala pí - tot ta vá ros ká ban a le szár ma zot tak segítségével állította össze. A fordulatos sztori úgy végző dött, hogy a köl - tő 1851-ben ju tott el szö ke vény tár - saival Barguzinba, ahol bolti eladónak állt, majd feleségül vette a kereskedő leá nyát, és Ili szunszk ba köl tö zött. Itt kisebb birtokot bérelt és azon gazdál - kodott, majd 1856-ban megbetegedett, s má jus ban vá ran dós fe le sé ge és fo - golytársai körében a városka kórházában meg halt. A Donsz ka ja uli ca vé gén lévő temető ben han tol ták el, s a sír ját a ma gya rok utó dai még meg tud ták mu - tatni Svigelnek, aki az olvashatóan karbantartott sírtáblát egy helybéli fényképésszel meg is örö kít tet te. Az öt so ros orosz nyel vű felirat ma gyar ra for dí tott szövege az eredeti tagolás szerint a következő volt: Alekszandr Sztyepanovics Petrovics Magyar őrnagy és költő meghalt Iliszunszkban (Ázsia) az 1856-os év ben má jus hó ban A szen zá ciós tör té ne te tet csak 190 őszén me sél te el Svi gel egy in ter jú so ro - zatban. Bizonyítékait : a sírfotót, a Bajkál-vidék térképét Iliszunszkkal és néhány korabeli lapkivágást a Petőfi-sír megtalá - lásának hírével a budapesti polgármesternek ad ta át. Az anya got a Pe tőfi Társaság háromtagú tudományos bizottsága véleményezte, és 191-ben teljes részletességgel és ma is helytálló érveléssel elutasítot - ta. Itt csak a sír fo tó két, gya nak vás ra okot adó sajátosságát említhetem: a sírkereszt 38 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Svigel Ferenc brosúrájának címlapja. Pestszenterzsébet, 193 (fent) A táblára könyöklœ Svigel Ferenc hadifogolytársai körében egy állítólagos szibériai felvételen (jobbra fent) PetŒfi/Petrovics állítólagos sírkertecskéje a barguzini temetœben P. L. Muravjov 1987. évi raj za sze rint. Az itt nyugvó személyek: 3. Sandor Petyefi,. Anna Sztyepanovna Tokarjeva (Karlics felesége), 5. Jozsef Vargi, 6. Karoj Farkas, 7. Istvan (Sztyefan) Domorot (jobbra) PetŒfi/Petrovics sírkeresztjének felirata Svi gel Ferenc brosúrájából (bal oldalon) természeti környezeti képe helyett inkább mű ter mi, kö zöm bö sen szür ke hát te rét, va la mint a sír felirat ban Ázsia bi zo nyí tó erejűnek szánt, valójában azonban komi - kusan túlzó szerepeltetését. A hamisítás tényét később Eduard Vik - torovics Gyomin ulan-udei helytörténész a sztori Magyarországról nem elemezhe - tő, legkisebb részletéig is kimutatta: sem a magyarok lakta Iliszunszk kisváros, sem annak kórháza, sem a Donszkaja ulicai te - mető, benne Petrovics sírjával, sem pedig a fényképész nem létezett. Kiriljov orvosutazó beszámolója szerint a faluval helyi - leg talán azonosítható Eleszun még 1885 táján is egyetlen jurtából és annak udva - rán néhány kétkerekű kocsiból (tarantaj - kából) állt, nemhogy magyar, de további burját lakosok nélkül. Egyébént a hadifogoly Svigel ekkora útra a táborból amúgy sem kaphatott volna engedélyt, anélkül pedig oda- és vissza - szökve jó pénzen vásárolt lovak nélkül utaz ni nem le he tett, te hát mind az út ese - RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 39
ményeit, mind az Iliszunszkban hallotta - kat magának kellett kitalálnia. Sőt, még a bizonyítékainak tekintett lapkivágáso - kat is sa ját ke zű leg gyárt hat ta, mert az ere de ti jük vagy egyál ta lán nem lé te zett (orosz nyelvű Irkutszki Újság vagy Irkutszkaja Gazeta), vagy nem is je lent meg a lap idézett száma (Amurszkaja Zsizny), vagy a kö zölt adat se hol nem volt ben ne meg - található (Russzkoje Szlovo). Ez zel Pe tő fi szi bé riai to vábbélé sé nek és ottani sírja feltételezésének még a ha - mi sí tott alapja is meg sem mi sült, össz - hangban a költő szám űzetésének felveté - séhez szükséges történeti források teljes hiányával: azaz a költő nem ke rült Szi bé - riába, tehát ott sírja, csontváza sem lehe - tett a keresése tehát biztosan kudarcra volt ítélve. letlenül rábukkantak PetŒfi/Petrovics egy rej té lyes Pet ro - állítólagos síremléke vics ra, aki a 19. szá - a barguzini temetœben zad má so dik fe lé ben P. L. Mu rav jov 1986. Barguzinban valóban évi rajza szerint élt, és akit min den aggályoskodás nélkül azo no sí tot tak Pe tő fi szlá vo sí tott ne vé vel, vagyis Alek szan der Sztye pa no vics Pet ro viccsal, mert fo gal - muk sem volt az önér ze tes köl tő és ma - ga alkotta nevének viszonyáról: E név nek, me lyet én ma gam te rem ték, Elpusztítója nem leszek magam. A név, me lyet örö köl utó dom, Ha nem nagy is, de szép és tisz ta név lesz. (Petőfi: Válasz kedvesem levelére. 187. július) Tör té ne ti for rás bi zo nyí té ka azon ban Petrovics életének nem volt, Barguzinban sen ki sem em lé ke zett rá, csu pán a szom - szédos tolsztyihinói faluban élő Morokov testvérpár mesélt róla 1937-ben Lazar Je - A bar gu zi ni 7. sír felsœ, europid nœi csontvázának sírrajza (balra) A bar gu zi ni 7. sír alsó, koporsóba fektetett, mongolid férficsontvázának sírrajza (jobbra) fimovics Eliaszov néprajzi gyűjtőnek, de azt sem le het tud ni, hogy a Pet ro vics az ún. apai ne ve (ot cseszt vo) vagy a csa lád ne - ve (familija) volt-e, s magyar származása fel sem me rült. Ami pe dig a 101 éves fi - vér és 96 éves húga emlékeiben barguzi - ni működéséről meg ma radt, ép pen a vá - rosi értelmiségi Petőfire illett volna a leg - kevésbé, mert sokat járt halászni, meste - rien tu dott var sát fon ni, fém edényt forrasztani, teáskannát, szamovárt javíta - ni, jól forgatta az ácsszekercét, maga rót - ta össze a ké sőbbi posta gerendaházát, továb bá egy szám űzött társával, Mihail Karlovics Kjuhelbekerrel (Karliccsal) zárakat és kulcsokat gyártott, ragyogó festékek - kel ikonokat javított, sőt orvosságokat készített, és gyógyította is a betegeket. Amikor meghalt, Karlics sírja mellé temették, ami végképp megkülönböztette a svigeli fantomtól, hiszen Karlics 1859-ben hunyt el, vagyis Pet ro vics csak ezután kö vet het - te a másvilágra. Amint e hírek Magyarországra érkez - tek, fel tá madt a bar gu zi ni Pe tő fi-hí vők MEGLEPŐ FORDULAT 191 után a té ma olyannyi ra fe le dés be merült, hogy Svigel felfedezésének korabeli ukrán nyelvű ki shí rét egy munká - csi új ság író, Va szi lij Va szil je vics Pa hir ja 198-ben szenzációként olvasta újra, és a benne foglaltakat a helyszínen, azaz a Baj - kál-vidéken kívánta ellenőrizni. Burjátföld fővárosában, Ulan-Udéban két helytörté - nész, Alekszej Vasziljevics Tivanyenko és a kez det ben a kutatást tá mo ga tó, de ké - sőbb tudományosan mindmáig a leghatá - ro zot tab ban el len ző Eduard Vik to ro vics Gyo min rá is ha ra pott a té má ra. Azt ugyan ők is megál la pí tot ták, hogy a svi - ge li Ili szunszk nem lé te zett, vi szont vé - 0 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
ama tőr tá bo ra, és Szen tá go thai Já nos akadémikus találó diagnózisával két ér - vény só vár pszi cho pa ta, Mor vai Fe renc vállalkozó és Kiszely István antropológus vezetésével össze is állt a MEGAMORV Petőfi Bizottság (MPB) expedíciója. A politi - kailag zavaros időben nem fogadták meg Kiss József irodalomtörténész, a kiváló Pe - tőfi-kutató 1989. április 15-én közreadott in tel mét, mely sze rint meg kell aka dá - lyozni, hogy dilettánsokból álló csoportok Petőfi nevével visszaélve»vállalkozzanak«bár mi re, s eköz ben a ma gyar tu do mány tekintélyén is csorbát ejtsenek. Ismétlem: a sírfeltárási tervet abszolút értelmetlen - nek tar tom. Az in te lem el ké sett, mert már csak a sírhely megjelölése volt hátra, és az sem oko zott gon dot, hogy ket ten Pantyelejmon Lazarevics Muravjov és Ju - rij Davidovics Vinokur a barguzini temető más-más helyén, eltérő alakú síremlékkel és különböző felirattal véltek emlékezni rá. Mu rav jov biz to san té ve dett, mert Petrovics nyughelyét egy olyan sírkertecské ben raj zol ta meg, amely ben még Kar - lics fe le sé ge és a svi ge li ha mi sít vány ból átemelt nevű há rom ma gyar fe küdt vol - na. Vinokur pedig arra emlékezett, hogy az 1860 70 között Barguzinba száműzött nagy ap ja Pet ro vics ba rát ja volt, vagyis utób bi még jó val 1856 után is él he tett; sír - helyét a nagypapa gyakran meg is látogat - ta az unokájával. Dönteni kellett tehát, s Vi no kur hely szí ni út mu ta tá sa alap ján kezd ték meg 1989. jú lius 16-án az ása tást Morvai finanszírozásában. Azt hit ték, gyors si ker rel jár tak, mert már 17-én fel tár ták a 7. sír ban azt a csontvázat, amelyet Kiszely ránézésre Pe - tő fi ma rad vá nyai val azo no sí tott, s két ame ri kai és egy bur ját kol lé gá já val egy 32,5 éves fér fi ként hi te le sí tett, 22-én azon ban meg le pe tés re ki de rült, hogy a férfi alatt fakoporsóban egy 25 évesnek ítélt mon go lid, azaz bur ját fér fi fe küdt, aki a 28-as szá mot kap ta, mert idő köz - ben meg bon tot ták a 8 27. sírt is, ta lán egy al kal ma sabb Pe tő fit ke res ve. Ez ak - kor lé nyeg te len ap ró ság nak tűnt, nem hát rál tat ta a ha zai hír ve rést, sőt az MPB már a jú lius 31-i kis kő rö si dísz te me tés - ről vi zio nált. Er re azon ban nem ke rül he - tett sor, mert a csont váz Ma gyaror szág - ra szál lí tá sá nak en ge dé lye zé sét a szov jet kül ügy mi nisz té rium hi va ta los ma gyar azo no sí tá si nyi lat ko zat hoz kö töt te. Ezért bár az érintett tudományokat hi - de gen hagy ta a szen zá ció az MTA po li - ti kai fel ké rés re rá kény sze rült a csont váz vizs gá la tá ra jo go sult ter mé szet tu do má - nyi szak ér tői bi zott ság felál lí tá sá ra. 1990 ja nuár já ban Moszk vá ban ke rült sor a ter mé szet tu do má nyi szak ér tői bi - zottság, a Szovjet Tudományos Akadémia és a MEGAMORV Petőfi Bizottság három - oldalú konferenciájára. Ennek az volt az ered mé nye, hogy kö zö sen fel vet ték a csontváz metrikus antropológiai értéke - léséhez szükséges, a későbbiekben vitat - hatatlan méretadatait, továbbá vizsgálati mintákat osztottak mindhárom fél tagjainak. Ugyanak kor mind a ma gyar, mind a 7 & szovjet fél résztvevői körében fel me rült az azo no sí tás két - A barguzini PetŒ ség be vo ná sa, el ső sor ban a Petrovics-sír 2013 csontváz női mivoltának fel - 7 & ve té sé vel. Nyi ko laj And re je - vics Ma ka rov ré gész pe dig ab ból kiin - dul va, hogy kö zös sír gö dör be min dig összetartozó személyeket temettek, akik az adott eset ben el té rő em ber ta ni al ka - tuk kö vet kez té ben vér ro ko nok (szü- lő gyermek, testvérpár) nem lehettek úgy ma gya ráz ta a hely ze tet, hogy a két - ségtelenül burját férfi koporsójára európai jellegű feleségét/élettársát fektették. A tudományos vizsgálatok ezt a felve - tést megerő sí tet ték. Far kas Gyu la pro - fesszor met ri kus ant ro po ló giai, Len gyel Imre professzor csontkémiai módszerrel női csontvázként határozta meg a maradványokat, Harsányi László professzor pe - dig az 1890-es évek nél ké sőbbi földbe ke - rülését állapította meg. Mivel a melléjük felkért Fekete Sándor és Kiss József iroda - lomtörténészek, valamint e sorok régész írója a Petőfiként történő azonosítás ötletét eleve kizárták, a bizottság komplex jelentését az MTA Elnöksége 1990 júniusá - ban nem csak el fo gad ta, ha nem an nak publikussá tételét is előírta, továbbá felkérte Valerij Pavlovics Alekszejev antropológus akadémikust, a Szovjet Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazga - tóját, az immár érdektelenné vált csontváz moszkvai őrzőjét, hogy segítse elő a maradványok Barguzinba szállítását és ot - tani visszatemetését. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 1
Végül 1992-ben megjelent a Nem Pető - fi! című tanulmánykötet, amely nemcsak a felsorolt magyar kutatók munkáit, ha - nem Alekszejev, továbbá Alekszandr Pet - ro vics Gro mov és Vik tor Nyi ko la je vics Zvja gin igaz ság ügyi or vos szak ér tő pro - fesszornak a magyarokéval egybecsengő vizsgálati eredményeit is tartalmazta, s ez - zel a barguzini maradványok kérdése le - került a tudomány napirendjéről. A tör té - ne ti for rá sok ügyé ben vi szont még két - szer jó in du la tú, ám tel je sen fö lös le ges gesz tust tett az MTA El nök sé ge: 1991 92- ben a Bökönyi Sándor akadémikus vezette MTA 2., 1996 1997-ben pe dig a Ha nák Pé - ter akadémikus vezette MTA 3. Petőfi Bizott sá gát azért kér te fel, hogy szak vé le - ményt ad has son az MPB ál tal pót ló lag meg ta lál ni re mélt, bár a hely ze ten már változtatni nem képes szibériai Petőfi-do - kumentumokról. Ilyenek azonban természetesen nem kerültek elő. Az MTA. Pe - tő fi Bi zott sá gát Bá lint Csa nád aka dé mi - kus ve zet te, és az MPB ké ré sé re 2001-ben összeg zett tu do má nyos szak vé le mé nyé - ben az 1990-es bizottsági jelentés megál - lapításait erősítette meg. ÉRTELMETLEN HISZTÉRIA A CSONTVÁZ KÖRÜL 1990-től a Ki szely ve zet te ME GA MORV Petőfi Bizottság nem foglalkozott többé a történeti források hiányával és a svigeli ha mi sít vány hasz nál ha tat lan sá gá val, ha - nem ravaszul kizárólag a csontvázra összpontosított. Nem fogadta el a női megha - tározást, sőt Borzák Tibor újságíró IgNo - bel-díjra érdemesen egyenesen azt állítot - Barguzini ásatási helyzetkép: Latimer és Burajev tartja PetŒfi/Petrovics koponyáját, mögöttük Kiszely István, bal szé len Ké ri Edit (balra) Kardos Lajos a PetŒfi/Petrovics-koponya 0, mm-es pontosságú mıanyag másolatával ta, hogy a csont váz fér fi mi vol tát a pé nisz - csontja is bizonyítja! Közben a csontváz Barguzinba szállítására 1991-ben Moszk - vá ba ér ke zett bur ját mi nisz ter el nök-he - lyettestől Morvainak sikerült kicsalnia és az egyesült államokbeli Clevelandbe csempésznie a maradványokat, ahol a számára megbízhatónak tekintett James T. McMa - hon anatómus és Steven I. Reger biome - dikus mérnök őrizetére bízta őket. A McMa hon Re ger- pá ros a nem meg - ha tá ro zás cél já ból már 1991-ben csont - min tát kül dött az USA Fegy ve res Erői Pa - tológiai Intézete washingtoni DNS-azonosító Laboratóriumába (AFDIL), de az Bri - on C. Smith ez re des nek, az in téz mény igazgatójának összefoglaló tájékoztatása szerint értékelhetetlennek bizonyult. A következő, 1993-ban kül dött comb csont - minta azonban vizsgálható volt, és 199- ben nőinem- meg ha tá ro zást ered mé nye - zett. Ennek ellenőrzése céljából az AFDIL a min ta egy ré szét to vább küld te a Penn - sylva nia Ál la mi Egye tem re Mark Sto ne - king pro fesszor nak, aki a női meghatáro - zást megerősítette. A páros minderről ér - tesítette Kiszelyt és Morvait. Utoljára ta - lán Ki sze lyék nyo má sá ra McMa ho nék 1996-ban a jobb és bal fel kar csont ból, va - la mint a bal comb- és síp csont ból négy csontmintát küldtek, s a vizsgálat termé - sze te sen ugyanazt az ered ményt hoz ta. Az AFDIL jelentése egyértelműen meg - ne vez te, hogy ez a Petőfi Sándor magyar ha za fi csont vá zá nak ma rad vá nyai alap - ján végzett második vizsgálat volt. Ez a meg jegy zés a ké sőb biek ben nyert nagy fontosságot. A páros még 1996-ban ismétel ten tá jé koz tat ta Ki sze lyé ket az ered - ményről, az zal a konk lú zió val, hogy a női meghatározás remélhetőleg pontot tesz a bar gu zi ni csont váz ne mét és sze mély - azonosságát érintő vitákra. Köz ben 1996-ban a Fő vá ro si Ön kor - mány zat a tu do má nyos pro to koll sza bá - lyai nak be tar tá sa mel lett hoz zá já ru lást adott a Ke re pe si te me tő be li Pe tő fi csa lá - di sír ból tör té nő min ta vé tel hez. Ezt ak - kor ért he tet len mó don Ki szely és Mor - vai nem fo gad ta el, ami nek csak utó lag de rült ki az oka: ha va la mely igaz ság ügyi in téz mény mint har ma dik fél in téz het te vol na az elő ze te sen azo no sí tott csont - váz ból a min ta vé telt, ak kor az MPB nem ta lál ha tott vol na mó dot a min ták meg - hamisítására. Ugyanis Kiszely 2001-ig tit - kol ta az AF DIL vizs gá la ti ered mé nyeit, majd a női meg ha tá ro zást ő is, Mor vai is és Borzák is a vizsgálati anyag szándékos cseréjével próbálta magyarázni, azaz csa - lás sal gya nú sí tot ta meg a McMa hon Re - ger- pá rost. Ez zel Ki szely el ját szot ta tu do má nyos sza va hi he tő sé gét, és a szél ma lom har ca komédiává torzult. Kiszely még 2001-ben Kon do ro son Pe tő fi Ist ván, a köl tő öccse 1880-ban el te me tett, majd 1908-ban ex - hu mált csont jai nak eset leg hely ben ha - gyott maradványait óhajtotta megkeres - 2 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
ni az 190-es évek vé gén fel szán tott te - metőben természetesen sikertelenül. Kiszelyné Hankó Ildikó újságíró ugyancsak ebben az évben pedig azt vizionálta, hogy hivatalosan azért ellenzik a Petőfi család sír já nak min ta vé te li cé lú felásá sát, mert már korábban valakik titokban (!) eltávo - lították onnan a rokoni maradványokat, hogy az MTA nem meg ha tá ro zá si ku dar - cát ezzel elkendőzhessék. Ki szely tu do má nyos vi tá ra so ha sem állt ki, e tár gyú két köny ve sem szak mun - ka, hanem mindössze annotált bibliográ - fia, azaz az ese mé nyek és hír adá sok idő - rend be sze dett, rossz in du la túan kom - men tált jegy zé ke. Né ze tei nek bi zo nyí tá - sát az azo no sí tás vég le ges sé vá lá sát követő időre ígérte, de végül magával vit - te a sírba. Mindenesetre e sorok írójának a kérdést 2002-ig tárgyaló, Csalóka lidérc - fény nyomában című monográfiájával sem tudott mit kezdeni, recenziója személyeske dés be ful ladt. Ezt kö ve tően a té ma a bulvármédia szintjére süllyedt. A HITELESSÉG HIÁNYA Az eredménytelenség lassan erodálta a MEGAMORV Petőfi Bizottságot. Kiszely akinek személyiségét 2008-ban túlbuzgó III/III-as ügynöki múltjának napfényre kerülése is hiteltelenítette 2012-ben meg - halt. Ugyan csak 2008-ban nem részletezett erkölcsi okból heten kiléptek a bizottságból, köztük a barguzini expedí ciós, 18 évig MPB-tit kár és 2 évig el nök Kar dos La jos, a Horn-kor - mány államtitkára, valamint Szabó Géza régész. Közülük Kardos aktivitása nem csökkent, Kiszely állításainak primitív szajkózásával bombázta az ország politi - kai és tu do má nyos ve ze tőit, sőt a bar gu zi ni ko po nya 0, mm-es pontosságú másolatát is ajánlgatta, amelyből két pél - dányt ismeretlen célból Barguzinba küldött. Új szereplőként 2010-től a Magyarok Világszö - vetségének elnöke és helyette - se, a témában bántóan járatlan Pat ru bány Mik lós és Fuksz Sán - dor törekedett politikai hasznot húz ni a je le sebb év for du lók hoz időzített felhívásaikkal és rendez - vé nyeik kel. A bel har cok ko mi kus ered mé nye, hogy Mor vai újab ban Kardost a barguzini munkálatok akadályo zá sá val vá dol ta meg, Sza bó ról pe dig egye ne sen azt ál lí tot ta, hogy az MTA bar - guzini beépített embere volt, mint mon - dotta: Árulók és kémek voltak közöttünk! Az ügy dön tő lé pést Mor vai vél te megtenni, amikor 2015. márciusi bejelen - tése szerint Hrúz Mária húgának ágából származó két rokon vérmintájának és egy ál lí tó la gos bar gu zi ni csont min tá nak a DNS-vizsgálatával kínai kutatók a barguzi - A PetŒfi család síremléke a Kerepesi temetœben Petrovics István, Hrúz Mária, PetŒfi István, Szendrey Júlia és PetŒfi Zoltán maradványaival ni csontvázat Petőfi maradványaként azonosították (lásd erről Men de Ba lázs cik - két). A dia dal it tas Mor vai áp ri lis 15-re nem zet kö zi kon fe ren ciát is szer ve zett, amely azon ban kí nos ku darc cal zá rult, mert a meghívottként feltüntetett amerikai, svájci, burját és kínai tudósok egyike sem je lent meg, és az MTA sem küld te el egyet len szak ér tő jét sem. Mindemel lett Morvai két lényeges megállapítást is tett: töb bé nincs szük sé ge Hrúz Má ria csont - jaiból való kontrollmintára, mert a kínai meg ha tá ro zást vég le ges nek te kint ve a barguzini Petőfi-kutatást befejezte, s már csak a csontváz hazai eltemetése maradt hátra. Azon ban e ter ve is ne héz ség be üt kö - zött, mert a Nem ze ti Em lék hely és Ke gye - leti Bizottság az MTA 1990 óta vál to zat - lan ál lás fog la lá sá nak, to váb bá Pet ro vics Ist ván fér fi ági ro ko nai Be ren di Beat rix ügyvéd által közvetített nyilatkozatának, va la mint a csont váz ha za szál lí tá sá ra vo - nat ko zó bar gu zi ni ön kor mány za ti kö ve - telésnek megfelelően elutasította Morvai kérelmét, hogy az ál-petőfi maradvá - nyait 2015. jú lius 17-én, a bar gu zi ni csont - váz meg ta lá lá sá nak 26. év for du ló ján a Petőfi család Fiumei úti nemzeti sírkertbeli, védett nyughelyként számon tartott sír - jába temethesse. Válaszul Morvai ebben a te me tő ben má sutt vá sá rolt sír he lyet, azonban az odatemetéshez remélhetőleg elégtelen dokumentum lesz az Ulan-Udé - ból hozott, a magyarországi eltemetésbe beleegyező nyilatkozat, mert nem helyettesítheti a halotti bizonyítványt. A tör té net vé gé re azon ban egy iga zi rejtély is maradt: Hankó úgy nyilatkozott, hogy a költő maradványait Kiszely István professzor már korábban biztonságba helyezte, csak ő tud ta, ho vá, így a tit kot ma - gával vitte a túlvilágra. E sorok írójának, fe le sé gé nek és mun ka tár sá nak annyit mondott: ha komolyra fordul a vizsgálat befejezése, azok, akik őrzik a maradványo - kat, jelentkeznek. A 2015. áp ri lis 15-i kon - ferencián a barguzini ügyből kihagyhatatlan Ké ri Edit ama tőr tör té nész bot rá - nyos körülmények között állította, hogy nincs Morvai birtokában a Petőfi-koponya, mert azt Ki szely 2002 áp ri li sá ban egy ko - lostorban rejtette el. Morvai válaszul bün - tetőjogi felelőssége tudatában kijelentet - te, hogy az Egye sült Ál la mok ból 2001-ben Magyarországra hozott koponyát ugyan biztonsági okokból (!) Kiszely, a csontvázat pedig ő maga őrizte, de jelenleg már Petőfi földi maradványa az ő tulajdoná - ban van. Nem ré gi ben azon ban ki de rült, hogy mégis Ké ri Edit nek le he tett iga za. A kö - zelmúltban a nagyrédei halottasházban közjegyző, ügyvéd és tanúk jelenlétében megnevezetlen régészek mintát vettek a csontmaradványokból, majd a há - rom különböző üveg be s egyen ként leplombált zacskóba zárt mintákat ellenőrizhetőségi célból elkülönítve letétbe helyezték. A csontok kö zül azon ban a ko po nya és a Ki szely nek átadott ap róbb csontok hiányoztak, mivel sen - ki nem tud ja, ho vá rej tet te el eze ket a 2012-ben el hunyt ant ro po ló gus. A cson to kat ezután egy szintén lepecsételt fekete ládába, párnák közé helyezték el, nem mindennapi biztonsági intézkedések keretében. jelentette ki a realitásérzékét teljesen elvesztett Morvai. Egy koporsó méretű betonszarkofágba ön töt tük a lá dát, ami ben két jel adó is van. Így, ha bár ki pró bál ná feltörni, nálam jelez. Bár valószínű leg nem ez volt Mor - vai utol só pró bál ko zá sa, a bar gu zi ni hisztéria lezárásának ideje mégis elérke - zett: a ko po nyát és a csont vá zat egy igaz - ság ügyi in téz mény nek kell átadni, s az 1989-es maradványokkal történt azonosításukat és a hiányok dokumentálását köve tően hi va ta los úton vissza te me tés re Barguzinba kell szállíttatni. Remélhetőleg immár befejeződik a 20 21. szá zad for du - lójának leghírhedettebb (irodalom)törté - neti szenzációja. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 3