SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT Széchenyi István katolikus Általános Iskola Füzesabony 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI
1. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása A Széchenyi István Katolikus Általános Iskola Könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni: 1./ Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési terv Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerinti gyűjtés Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok a főgyűjtő kört a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok a mellékgyűjtőkört alkotják. Főgyűjtőkör: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet - nemzetek irodalma (klasszikus, modern) tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények, - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers) - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az adott környezetre (Füzesabony és környéke, valamint Heves megye) vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok, - az iskola életével, Széchenyi István mint névadóval és DÖK-kel kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, ifjúkor lélektana - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - oktatással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye,
- a művészeti oktatást (ének, rajz, színjátszás, tánc) segítő alapvető kiadványok beszerzése és folyamatos gyarapítása; - a hátrányos helyzetű tanulók segítése céljából különböző pedagógiai és szociológiai könyvek és audio-vizuális dokumentumok beszerzése az osztályfőnökök számára; - az idegen nyelvi oktatás fejlesztése érdekében idegen nyelvi különgyűjtemény kiemelése - angol, német - bővítése; - az osztályfőnöki órák segédanyagainak fejlesztése - különös tekintettel a kábítószerek elleni nevelésre; - a lelki és testi egészség érdekében a pedagógiai programban megfogalmazott cél elérésére folyamatos gyűjtése a mentálhigiénés és sporttal kapcsolatos dokumentumoknak - a nevelőtestület szakmai továbbképzését és a kiegészítő felsőfokú tanulmányait segítő művek beszerzése, - a pedagógiai gyűjtemény fejlesztése és bővítése 1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a.) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméletei és történeti összefoglalói, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - szaktantárgyakhoz kapcsolódó elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, - művészeti oktatást segítő elméleti és gyakorlati szakkönyvek, - a pedagógusok továbbképzését és képzését segítő szakkönyvek, a pedagógiai gyűjteményt bővítő szakkönyvek
b.) Válogatva gyűjti magyar nyelven az iskolai céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - alapszintű általános lexikonok, - alapszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az adott környezetre (Füzesabony és környéke, Heves megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, az ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, c.) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételek-kel függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) audiovizuális ismerethordozók - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD ROM-ok, lemezek, szoftverek, Internet, stb. - oktató csomagok 2./ Könyvtári állományalakítás A könyvtári állomány az összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenység szabályozása a következő: Állománygyarapítás forrásai, mértéke Állományba vétel munkafolyamata Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai Állomány apasztás, törlés Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés
2.1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 2.1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés - könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. b.) csere - iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények - könyvtárától kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján, c.) ajándék - az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat d.) egyéb - olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 2.1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörébe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg - lírai, prózai, és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - népköltészet gyűjteményes kötetei - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) - tematikus antológiák. - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények, elbeszélések, versek - általános lexikonok - enciklopédiák - a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalói - a tananyagokhoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az adott környezetre (Balassagyarmat és környéke és Nógrád megye) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - iskolánkkal és történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező" és ajánlott olvasmányok: - kötelező - ajánlott - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, az ifjúkor lélektana - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - zenei irodalom, kották - állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, munkakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye - művészeti oktatást és a szakköri tevékenységet segítő kiadványok
A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. 2.2. Állományba vétel munkafolyamata 2.2.1. Az állománybavétel menete időrendben: - Átvételkor a számla (szállítólevél) tartalmának összehasonlítása, ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, és addig bevételezni nem szabad; - ha az egyeztetés szerint minden rendben van, akkor leltárba kell venni. 2.2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskolai könyvtár által használt bélyegzővel kell lepecsételni: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv 17. oldalát és a kiadvány utolsó értelmes, összefüggő szöveget tartalmazó oldalát, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét kell lepecsételni. 2.2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell. 2.4. Nyilvántartásba vétel A dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A számlán fel kell tüntetni a leltárba vételt. 3./ Leltárkönyv A dokumentumokat a leltárkönyvbe be kell vezetni. Adatai: - sorszám - egyedi állományba vétel kelte, - gyarapodás módja, - az állományba vett dokumentum típusa, - beszerzési érték, - megjegyzések.
2. sz. melléklet A FÜZESABONYI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA 1. Az Iskolai Könyvtár zárt könyvtár. 2. az iskola tanulói, nevelői, és dolgozói veheti igénybe szolgáltatásait. 3. A könyvtár dokumentumállományát a beiratkozott olvasók használhatják, kölcsönözhetik. 4. A beiratkozás ingyenes. 5. A könyveket négy hétre kölcsönözzük. 6. Egy alkalommal három darab könyv kölcsönözhető. 7. Minden kölcsönző csak a saját nevére kölcsönözhet. 8. A kézikönyveket nem kölcsönözzük. Sürgős esetben péntek délutántól hétfő reggelig viheti el az olvasó. 9. Ha az olvasó a könyvet elveszti, vagy megrongálja, akkor köteles ugyanannak a műnek egy másik példányát megvásárolni, vagy a könyv aktuális árát megtéríteni. A könyv aktuális árát a könyvtár szorzók alkalmazásával állapítja meg. - Az 1980. jan.01.-ig kiadott könyvekre a kiadási ár: 15-szöröse - 1980. jan.01.-1988. dec.31-ig: a kiadási ár 7-szerese. - 1989. jan.01.-1990. dec.31-ig: a kiadási ár 5-szöröse. - 1991. jan.01.-2000. dec.31-ig: a kiadási ár 3-szorosa. - Pótolhatatlan kézikönyvek, szakkönyvek esetén a könyvtár oldalanként a mindenkori fénymásolati díjat számolja fel a könyv ellenértékeként. 10. Az olvasó köteles a könyvtári könyveket gondosan kezelni. Azokba bejegyzéseket tennie nem szabad. Óvnia kell minden rongálódástól. 11. Az olvasók kívánságára a könyvtárban nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítom, csak a postaköltséget kell megtérítenie a kölcsönző olvasónak. A könyvtárközi kölcsönzés díjtételei a kölcsönző könyvtárak állapítják meg. 12. A könyvtárhasználat szabályzatát jól látható helyen kifüggesztve, és szórólapokon kell az olvasók rendelkezésére bocsátani. Minden beiratkozott olvasónak meg kell ismerni a könyvtárhasználati szabályokat! Füzesabony, 2013. 10.. Nagy István igazgató
3. sz. melléklet Az iskolai könyvtáros feladatai (munkaköri leírás alapján) 1. A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők: - A könyvtárpedagógiai tevékenység tervezése és irányítása - A könyvtár munkatervének, beszámolóinak elkészítése, statisztikai adatok szolgáltatása - Részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében - A könyvtár működési dokumentumainak elkészítése - Kapcsolatok az iskolán belül a vezetéssel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal, az iskolán kívüli társintézményekkel - Szervezői feladatok: könyv- és könyvtárhasználati tanórák helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása. 2. Állománygondozás, gyűjteményszervezés 2.1 A gyűjtőkörnek megfelelő állományt alakít ( A gyűjtőköri szabályzat külön melléklet), gyarapít és kivon Gyarapítás -Folyamatosan bővíti, korszerűsíti a könyvtár állományát a könyvtárhasználók, tanulók, pedagógusok igényeinek, javaslatainak figyelembe vételével - A beszerzés forrásai: vétel, ajándék (ideértve a pályázatokon nyert műveket is) - A szerzeményezés az Új Könyvek c. kiadvány, kiadói, terjesztői prospektusok, katalógusok, személyes vásárlás alapján történik. - Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba veszi. A tartós beszerzésekre szánt dokumentumokról egyedi ( címleltár ) és összesített csoportos állomány nyilvántartást, az ideiglenesen beszerzett dokumentumokról brossura nyilvántartást vezet. 2.2 Kivonás, állományapasztás - Az elavult, feleslegessé vált, vagy megrongálódott, illetve hiányzó dokumentumokat az állományból kivonja (selejtezi), az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi. A törlési jegyzőkönyv elkészítése után a selejtezett dokumentumokat a leltári nyilvántartásokból és katalógusokból is törli. 3. Az állomány feldolgozása, feltárása - Az iskolai könyvtár alapkatalógust épít hagyományos (cédula) katalógust, betűrendes leíró katalógust ( szerző és címadatok), tárgyi katalógust ( ETO szerinti szakkatalógus), - A lehetőségekhez képest folyamatosan építi a helyi számítógépes adatbázist. 3.1 A raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek:
3.2 Az iskolai könyvtár dokumentumainak törzsállománya a könyvtárban, szabadpolcos elhelyezésben, raktári rendben található. 4. A könyvtár törzsállományából kihelyezett dokumentumok -Pedagógiai segédkönyvtár, idegen nyelvű szakanyagok, tankönyvek a tanári szobában. - A számítástechnikai szakanyagok egy része az I. emelet 19.sz. szaktanteremben. - A biológia szakanyagok a biológia szertárban - A térképek a történelem- földrajz szertárban. 5. Állományellenőrzés, állományvédelem jogi és technikai kérdései ( vagyonvédelem, tűzrendészet, balesetvédelem) - Az állományellenőrzés a szabályoknak megfelelően történik. - Vagyonvédelem: a könyvtár elektromos jelzőrendszerrel védett. - Tűzrendészet: az előírt poroltó rendelkezésre áll. 6. Könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás Cél: Lehetőséget adni az információk közötti eligazodásra, az információk kezelésére, valamint az ehhez szükséges ismeretek elsajátításához, megfelelő teret és légkört teremteni az irányított és az önkéntes tanulás számára. - A könyvtárhasználat módjai: helybenhasználat (egyéni munka, csoportos használat, könyvtári óra, szakkör) - Kölcsönzés - Tájékoztatás, információszolgáltatás - Témafigyelés, ajánló bibliográfia - Reprográfia (fénymásolás, nyomtatás) - Internet-hozzáférés A könyvtáros vezeti a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat.: - kölcsönzési, statisztikai nyilvántartás - szakórás foglalkozások - deziderátum 7. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtár szolgáltatásai igénybevételének módját, használóinak körét a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza. (külön melléklet) 8. Iskolai könyvtár gazdálkodása - Az iskolai könyvtár feladatinak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. - A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsájtani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. - A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata.
4. sz. melléklet Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás [a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. (8) bekezdéséhez, 8/E. -ához és 29. (3) bekezdéséhez] 1. Az iskola tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést tankönyvellátási szerződés alapján kell megszervezni. 2. A tankönyvterjesztővel a tagiskolák tankönyvfelelősei tartják a kapcsolatot, és ellátják a tagiskolára háruló feladatokat. A tankönyvfelelős feladatait a tagintézmény-vezető által megbízott pedagógus látja el. 3. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzék időben álljon rendelkezésre a tagiskola nevelőtestülete számára. 4. A tankönyvrendelést a szaktanári igények, és munkaközösségi vélemények alapján a tankönyvfelelős készíti el, a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. 5. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek megvásárlása a tanulók számára nem lehet kötelező. 6. A tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden normatív tankönyvkedvezményre jogosult tanuló részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A tagintézményvezető felel az ingyenes tankönyvellátás biztosításáért, az erre a célra, a tagintézmény rendelkezésre álló normatív, kötött felhasználású támogatás törvényes és gazdaságos felhasználásáért. 7. A tankönyveket hirdetményben közzétett időszakban, lehetőleg augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. Tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése, selejtezése Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott
tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal, illetve szülői aláírással igazolják a könyvek átvételét. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente összesített listát készít az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) Összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) Listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) Kártérítés A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Módjai ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
5. sz. melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebb része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1 1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 28. nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár minden kedden és csütörtökön 14 00 16 00 időpontban van nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
6. sz. melléklet Katalóguskészítés, és szerkesztés szabályai A könyvtárnak az alapfeladata, hogy az összegyűjtött dokumentumokat, a tervszerűen gyarapított állományt az olvasók, a használók rendelkezésére bocsássa. Ehhez az állományt rendeznie kell, vagyis valamilyen rendben kell tárolnia a dokumentumokat. Közművelődési és iskolai könyvtárakban az állományt általában szabadpolcon teszik hozzáférhetővé, amelynek raktározási rendszere lehetővé teszi, hogy a használó akár közvetlenül is a dokumentumokhoz jusson. Ha az állományról mélyebben akarunk tájékozódni, meg akarjuk például tudni, hogy egy bizonyos könyv megvan-e a könyvtárban, vagy egy adott témában milyen könyvekkel rendelkezik a könyvtár, akkor az állomány feltáró eszközeihez, a katalógusokhoz kell fordulnunk. A katalógusok olyan nyilvántartások, amelyek a könyvtár állományát képező dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, nem nyomtatott információhordozók, pl. hanglemezek, hangkazetták, videokazetták, diafilmek (CD-k, DVD-k, stb.) formai és tartalmi feldolgozása útján jönnek létre. Az olvasók eligazodását segítjük a megfelelő feltártsággal. Erre szolgálnak a katalógusok. 2.1. A katalógusépítés szempontjai A Széchenyi István Katolikus Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógus kötelező: - raktári, - betűrendes leíró katalógus, (Cím és Szerző szerinti. ) - tárgyi katalógusok (szakkatalógus és tárgyszó katalógus) A katalógus az állomány feltárásának legfontosabb eszköze. A könyvtárak általában nem egyetlen katalógust építenek az állományukról, hanem több olyan katalógust, amelynek a feltárási szempontjai eltérnek egymástól, így több oldalról közelítik meg az állományt. A könyvtár egymást kiegészítő katalógusai katalógusrendszert alkotnak. A katalógusrendszert alkotó katalógusokat többféleképpen csoportosíthatjuk: A., A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógusról és tárgyi katalógusról szoktunk beszélni. a., A betűrendes leíró katalógus a kiadványokat formai jegyeik ( a szerző neve, a dokumentum címe, sorozatcím, közreműködők neve stb.) alapján tárja föl. Akkor fordulunk a leíró katalógushoz, ha egy konkrét, meghatározott könyvet keresünk, amelynek ismerjük a szerzőjét illetve a címét. A leíró katalógus tehát arra ad választ, hogy egy meghatározott mű ( illetve dokumentum) megvan-e a könyvtár állományában, egy bizonyos szerzőnek mely művei, egy konkrét műnek milyen kiadásai vannak meg a könyvtárban. b., A tárgyi katalógusok a tartalom szerinti feltárást biztosítják. A tárgyi katalógusnak két fő típusát különböztetjük meg: a szakkatalógust és a tárgyszó katalógust. A szakkatalógus a dokumentumok tartalmát kifejező, egyezményes szimbólumok, kódok ( pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás ETO- jelzetei ) szisztematikus elrendezése alapján tárja fel a dokumentumokat.
A tárgyszó katalógus természetes nyelven megfogalmazott tárgyszavak betűrendes elrendezése útján tájékoztat az állomány tartalmáról. Mindkét katalógust akkor használhatjuk, amikor nem meghatározott szerző művét keressük, hanem valamely témakör, ismeretág irodalmáról akarunk tájékozódni. A magyar könyvtárakban az ETO szerinti szakkatalógus a legelterjedtebb tárgyi katalógus. A leíró betűrendes katalógust és az ETO szerinti szakkatalógust a könyvtár alapkatalógusainak nevezzük. Az alapkatalógusokra minden könyvtárban szükség van. A katalógusok formájuk szerint is többfélék. Megjelenhetnek kötet vagy füzet alakban, nálunk legelterjedtebb a cédulakatalógus. A modern könyvtári gyakorlatban elterjedőben van a mikrofilmes vagy számítógépes katalógus is. 2.2. A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d) minden mű minden példányából legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik kölcsönző, másik raktári lap, e) a katalógus cédulaszám - a címleírás formai szabályai szerint - szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás sorszámát - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, - a nyomda nevét, címét, - a felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét, - a sorozat esetén, annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák bal sarkában fel kell tüntetni, - az osztályba sorolási (ETO) számot a katalóguscédulákon fel kell tüntetni, - ISBN számát, - Egyéb 2.3. A katalógusszerkesztés elvei a) A dokumentumok osztályozása az ETO szerint történik a tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint, b) A katalógusépítés szabályai szerint a több példányban készült katalóguscédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, c) A katalógusok építésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - A katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor a tétellel ki kell egészíteni azt, - A cédulán meg kell jelölni aláhúzással - a rendszert, vagy szakjelzetet, ETO számot, - A cédulákat elő kell rendezni, a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakulása céljából,
- Az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - A cédulák besorolásával párhuzamosan un. Utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - A katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni, - A katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - Ha szükséges - javítani kell d) A betűrendes katalógusok összeállításánál a c) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni: - A szerzők) nevét, - A mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.), - A közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó), - Azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e) a szakkatalógusok rendjét az ETO sorrendje szerint kell kialakítani és rendezni. f) A szakkatalógusok szerkesztésénél a c) pontban felsoroltakat kell figyelembe venni. A szakkatalógusnál is kell osztólapokat alkatinazni, melyeken emelkedő sorrendben sorakoznak az ETO számok. g) Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat. f) a katalógusokba kerülő cédulában mindig csak azt a rendszót, vagy ETO szakjelző számot húzzuk alá, melynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történt, g) a raktári katalógust - mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le - a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani, rendezni. h) Ennek megfelelően kell kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem, szakágak, ismeretágak szerinti raktárlap csoportosítását. h) a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb... a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárba vagy olvasóteremben.