NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HATÁLYOS: 2015. MÁJUS 6-TÓL SOPRON 2015
TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. FEJEZET... 6 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 A foglalkoztatási jogviszony alanyai... 6 A jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása... 6 Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei... 7 Az egyetemen létesíthető munkakörök... 8 Munkáltatói jogok gyakorlása és átruházása... 8 A foglakoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyetemen belüli jogorvoslatok... 10 További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás... 11 II. FEJEZET... 12 AZ OKTATÓI, TANÁRI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÓI MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK... 12 Az oktatói, tanári munkakör alapkövetelményei... 12 Az oktatók, tanárok általános jogai és kötelezettségei... 13 A kötelező óraterhelés és az ellátandó oktatói, kutatói, tanári feladatok... 14 A tanársegéd... 16 Átmeneti szabály... 16 Az adjunktus... 17 Átmeneti szabály... 17 A főiskolai docens... 18 Átmeneti szabály... 19 Az egyetemi docens... 20 A főiskolai tanár... 21 2
Az egyetemi tanár... 21 A főiskolai és egyetemi tanári jogviszony létesítésének és megszűnésének közös szabályai,... 22 A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok... 24 A nyelvtanár... 24 A testnevelő tanár... 25 Átmeneti rendelkezés... 25 A művésztanár... 26 A mestertanár... 26 A gyakorlati oktató, mérnöktanár, műszaki tanár... 27 A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok... 27 A tudományos segédmunkatárs... 28 A tudományos munkatárs... 29 A tudományos főmunkatárs... 29 A tudományos tanácsadó... 30 A kutatóprofesszor... 30 A gyakornoki foglalkoztatás szabályai... 31 Alkotói szabadság... 32 Az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszony megszüntetése... 33 III. FEJEZET... 34 A NEM OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK... 34 A magasabb vezetők és vezetők... 35 A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő feladatok átadása, átvétele... 37 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 37 IV. FEJEZET... 40 A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS RENDJE... 40 Általános szabályok... 40 3
A pályázatok kiírása... 40 A pályázati felhívás tartalma... 42 A pályázatok elbírálása... 43 A pályázatok Előkészítő Bizottság általi véleményezése... 43 A pályázatok testületek általi rangsorolásának általános szabályai... 44 Az egyetemi tanár munkakörre kiírt pályázatok eljárási rendje... 45 Az oktatói, kutatói munkakörre kiírt pályázatok rangsorolása... 46 A rektori pályázat... 46 A kancellári pályázat... 47 A belső ellenőrzési vezetői pályázat... 47 A rektorhelyettesi, dékáni, főtitkári pályázat... 47 Központi Könyvtár és Levéltár főigazgatói pályázat... 48 Az egyéb vezetői munkakörökre kiírt pályázat... 48 Köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézmények magasabb vezetői megbízásainak pályázata... 49 A pályázati eljárás egyéb kérdései... 50 V. FEJEZET... 51 A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 51 VI. FEJEZET... 51 KITÜNTETÉSEK ÉS CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA... 51 VII. FEJEZET... 51 A SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA... 51 A közalkalmazott adatközlési kötelezettsége... 51 A közalkalmazottakra vonatkozó személyügyi nyilvántartás... 52 VIII. FEJEZET... 53 A KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI... 53 4
IX. FEJEZET... 55 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN; A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY... 55 Az összeférhetetlenség általános szabályai... 55 A munkaidőt érintő összeférhetetlenség... 56 Az összeférhetetlenség egyéb esetei... 56 Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok... 57 X. FEJEZET... 59 Záró rendelkezés... 59 1. SZ. FÜGGELÉK: OKTATÓI, KUTATÓI LETERHELTSÉG... 61 2. SZ. FÜGGELÉK: A DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁS ELVEI... 67 3. SZ. FÜGGELÉK: AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT OKTATÓI ÉS KUTATÓI LÉTSZÁM MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI... 70 4. SZ. FÜGGELÉK: KULTURÁLIS KÖZALKALMAZOTTI MUNKAKÖRÖK... 71 5. SZ. FÜGGELÉK: NEM OKTATÓI MUNKAKÖRÖK KÖZALKALMAZOTT OSZTÁLYBA SOROLÁSA... 74 EGYSÉGES MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE AZ 53/2006. KORM. RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE 9-15. PONTJA ALAPJÁN... 75 6. SZ. FÜGGELÉK: GYAKORNOKI SZABÁLYZAT... 77 7. SZ. FÜGGELÉK: MINŐSÍTÉSI LAPOK... 78 8. SZ. FÜGGELÉK: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT... 86 9. SZ. FÜGGELÉK: TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT... 88 5
Preambulum A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa az egyetem közalkalmazottaival szemben meghatározott követelményeket, továbbá az alkalmazásnál és előléptetésnél követendő eljárások rendjét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.), valamint az Nftv. végrehajtási rendeleteiben kapott felhatalmazás alapján; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és ennek végrehajtására kiadott rendeletek előírásaiban; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és végrehajtási rendeleteiben; a Szervezeti és Működési Szabályzat I. részében rögzítettek figyelembe vételével a Foglakoztatási Követelményrendszerben határozza meg. Az egyetem előtt álló feladatok színvonalas ellátása érdekében a foglalkoztatottaknak egységes követelményeknek kell megfelelniük, amelyek tevékenységük kereteit, teljesítményük értékelését és foglalkoztatásuk, további előléptetésük alapját jelentik. I. FEJEZET Általános rendelkezések A foglalkoztatási jogviszony alanyai 1. A foglalkoztatási jogviszony alanyai: a) a munkáltató, b) az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak, c) a jelen szabályzat kifejezett rendelkezése esetén - az egyetemmel megbízási, vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek (óraadó oktatók), - a Professor Emeritus címmel rendelkezők és a közalkalmazotti jogviszonyban nem álló egyéb címek birtokosai, [a c) pontban írtak a továbbiakban együttesen: a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai]. A jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása 2. (1) Az egyetem a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a Foglalkoztatási Követelményrendszer keretei között a rendeltetésszerű joggyakorlás és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően köteles eljárni a foglalkoztatási jogviszony létesítése, módosítása és 6
megszüntetése során. Ennek keretében jogosult a közalkalmazottak és a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai számára munkavégzésre irányuló utasítást adni, a munkavégzést ellenőrizni, a kimagasló, átlagtól eltérő teljesítményt jutalmazni, a kötelezettségszegést szankcionálni. Az Egyetem lehetőségeihez mérten köteles a közalkalmazottak továbbképzését, a megfelelő szociális körülmények biztosítását elősegíteni. Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei 3. (1) Az egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy az egyetem működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, az Nftv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen az egyetem testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, az oktatási jogok biztosához forduljon, igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot 1. (2) Az egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy megtartsa a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat, a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait. (3) A közalkalmazottak és a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai kötelesek a rájuk bízott feladatokat tudásuknak megfelelő legmagasabb színvonalon lelkiismeretesen ellátni, az írott és íratlan szakmai és erkölcsi normákat, az egyetem szabályzatainak munkakörük szerinti rájuk vonatkozó előírásait megtartani, az egyetem hagyományait ápolni, az egyetemen és azon kívül is az egyetemhez méltó magatartást tanúsítani. (4) A foglalkoztatási jogviszony alanyai a jogviszony fennállása során kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni. (5) Az egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel. (6) A közalkalmazott a jogviszony létesítésekor köteles a 9. sz. függelék szerinti titoktartási nyilatkozatot megtenni. A titoktartási nyilatkozat megtétele a jogviszony létrejöttének feltétele. A jelen szabály hatálybalépésekor közalkalmazotti jogviszonyban állók a szabály hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek a titoktartási nyilatkozatot megtenni. Ha a közalkalmazott a nyilatkozattételt megtagadja, a munkáltatói jogkörű vezető kezdeményezi a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését. A titoktartási nyilatkozatot a Humánerőforrásgazdálkodási Osztály, valamint a kari munkaügyi előadók tárolják és gyűjtik. 2 1 az 1/2007. Korm. r. 1. (1) bekezdése alapján a feladatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el 2 Beillesztve az 50/2015. (II. 11.) sz. szenátusi határozattal 7
Az egyetemen létesíthető munkakörök 4. (1) Az egyetemen az oktatással összefüggő feladatokat az oktatói (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár) és tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, mérnöktanár, műszaki tanár, mestertanár) munkakörökben foglalkoztatottak látják el. (2) Az egyetemen az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói (tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor) munkakör létesíthető. (3) Az oktató és a tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (4) Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető. (5) Az egyetem közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységeiben foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, valamint büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. 3 (7) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a II. fejezet, a nem oktatói, kutatói, tanári munkakörökre vonatkozó részletes szabályokat pedig a III. fejezet tartalmazza. Munkáltatói jogok gyakorlása és átruházása 4 5. (1) Az egyetem első számú felelős vezetője és képviselője a rektor. A rektor gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint az Nftv. 25. (3) bekezdése szerinti óraadói és vizsgáztatói megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az óraadói, vizsgáztatói megbízási 3 Módosítva a Szenátus 10/2010. (II. 25.) sz. határozatával 4 Módosítva a Szenátus 99/2015. (V. 6.) sz. határozatával 8
jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (2) A rektor munkáltatói jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (3) A kancellár az egyetemen a nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben dolgozó közalkalmazottak felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. A kancellár munkáltatói jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (4) A munkáltatói jogok gyakorlói e jogaik érvényesítése során kikérik a különböző, erre jogosult fórumok, közvetlen szakmai irányító véleményét, javaslatát, figyelembe veszik az érdekképviseleti szervezetek jogszabályokban előírt jogait, valamint kötelesek betartani az intézményi vezetés és az érdekképviseleti szervezetek között létrejött szabályzatok rendelkezéseit (Közalkalmazotti Szabályzat). (5) A munkáltatói jogkör gyakorlása magába foglalja különösen a kinevezési, felmentési, megbízási, illetménygazdálkodási, szakmai irányítási, értékelési, kitüntetési, felelősségre vonási jogkört. (6) A munkáltatói jogkör részét képező és külön delegálható szakmai irányítói jogkör gyakorlása magában foglalja a közalkalmazott munkakörébe tartozó feladatok részletes meghatározását, a munkaköri leírás elkészítését, ezen feladatok kiosztását, számonkérését. (7) A dékán a rektor által átruházott jogkörében gyakorolja a karon dolgozó oktató, kutató, tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak felett a (8) bekezdésben írtak figyelembe vételével - a munkáltatói jogkört, valamint a karral óraadói, vizsgáztatói megbízási jogviszonyban állókkal szemben az Nftv. 25. (3) bekezdés szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, az óraadói, vizsgáztatói megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a dékán a kancellár egyetértésével jogosult. (8) Az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló főiskolai és egyetemi tanárok felett a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja azzal, hogy a szakmai irányítói jogkört a kari dékán gyakorolja. Az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésének és felmentésének, valamint az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának szabályait az Nftv. 64. (2) bekezdés c) pont, a 69., valamint az FKR 20. tartalmazza. (9) A karon dolgozó, de nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben álló közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört a kancellár által átruházott hatáskörben az egyetemi központ igazgató, a szakmai irányítói jogkört a dékán, illetőleg a szervezeti egység vezető (dékáni hivatalvezető, intézetigazgató, múzeumigazgató, laborvezető ) gyakorolja. 9
(10) A Kancellári Hivatalban dolgozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört a kancellár gyakorolja, az alábbiak szerint: a) A kancellár gyakorolja a munkáltatói jogkört a belső ellenőrzési vezető, jogtanácsos, minőségbiztosítási előadó, biztonságszervezési munkatárs, egyetemi központ igazgató, gazdasági igazgató, műszaki igazgató, egyetemi informatikai központ igazgató, egyetemi tanulmányi központ igazgató, ügyfélkapcsolati és tudásmenedzsment központ igazgató, központi könyvtár és levéltár igazgató, SEK Könyvtár és Levéltár igazgató felett; b) A Kancellári Hivatal horizontális egységeiben dolgozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört a kancellár által átruházott hatáskörben a szervezeti egység igazgatók gyakorolják. (11) A Rektori Hivatalban dolgozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört a kancellár által átruházott hatáskörben a főtitkár gyakorolja. A szakmai irányítói jogkört a főtitkár felett a rektor, a rektorhelyettesi irodában dolgozó közalkalmazottak felett az illetékes rektorhelyettesek gyakorolják. (12) A Központi Könyvtárban és Levéltárban (KKL) és a SEK Könyvtár és Levéltárban (SEK KL) dolgozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkör gyakorlás rendjét a KKL Ügyrend és SEK KL Ügyrend szabályozza. (13) A közalkalmazotti kinevezésben meg kell jelölni a munkáltatói jogkör, a munkaköri leírásban pedig a szakmai irányítói jogkör gyakorlójának személyét. (14) Az egyetem által fenntartott köznevelési intézmény vezetője felett a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört, valamint az óraadói megbízási jogviszonnyal a megbízót megillető jogosultságokat az intézményvezető gyakorolja. A bérgazdálkodást étintő döntésekhez a kancellár egyetértése szükséges. A foglakoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyetemen belüli jogorvoslatok 6. (1) A közalkalmazott valamely döntéshozatalra jogosult személy foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - írásban jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb szabályzatokban (Közalkalmazotti szabályzat) foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik. (2) A jogorvoslati kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén a panaszolt személy intézkedését szükség 10
esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. (3) A Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor, vagy a kancellár a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását. (4) Amennyiben a rektor, vagy a kancellár a saját maga döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye. További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás 7. (1) Ha az adott szervezeti egység feladatainak ellátása indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni más munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalóval. (2) További közalkalmazotti jogviszony kizárólag részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt munkavállaló munkáltatója a jogszabályok alapján hozzájárult (engedélyt adott). A részmunkaidős alkalmazás időtartamát (havi munkaidő) az ellátandó feladat mennyisége határozza meg, de az kevesebb kell hogy legyen, mint a teljes havi munkaidő (174 óra). (3) Részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre, valamint meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, továbbá helyettesítés céljából határozott időre létesíthető, ha a munkavállaló az adott munkakör betöltésére vonatkozó feltételeknek megfelel. (4) Ha jogszabály vagy jelen szabályzat alapján a munkakör betöltése pályázattal történik, részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony csak olyan munkavállalóval létesíthető, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 11
II. FEJEZET Az oktatói, tanári és tudományos kutatói munkakörökre vonatkozó különös szabályok Az oktatói, tanári munkakör alapkövetelményei 8. (1) Az egyetemen oktatói, tanári munkakörben (oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban) az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel, tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint büntetlen előéletű és cselekvőképes. (2) Oktatói, tanári munkakörben munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek. Az oktatói, tanári munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Ha az oktató, tanár munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja. (3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál az (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. (4) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottaktól elvárható alapvető követelmény: a) feleljen meg a szabályzatban a beosztásához előírt oktatói és kutatói követelményeknek; b) legyen alkalmas a hallgatók képzésére, jövendő hivatásukra való felkészítésére, tudományos kutató és szakmai alkotómunka végzésére; c) feleljen meg a felsőoktatásban dolgozó értelmiségitől elvárható magatartásnak intézményen belül és kívül; d) tanúsítson olyan magatartást, amellyel hozzájárul az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, illetve javításához; e) rendelkezzen az oktatótól elvárható általános műveltséggel, idegen nyelv ismerettel, alapos szakmai felkészültséggel, pedagógiai alkalmassággal. Ez magában foglalja a szakmai ismeretek folyamatos megújítására való igényt és képességet, továbbadási készséget, az oktatás-nevelés kreativitásra késztető ellátását, az oktatási módszerek folyamatos fejlesztését. 12
Az oktatók, tanárok általános jogai és kötelezettségei 9. (1) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy: a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, g) tudományos célú pályázatot nyújtson be, h) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet, i) tudományos kutatási, eredményeit közzétegye. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell. (3) Az egyetem valamennyi oktatójának kötelezettsége, hogy beosztásának megfelelően vegyen részt az oktatásban, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban, az egyetemi közéletben és folytasson tudományos munkát. (4) Az oktató: - vegyen részt a tantárgyak fejlesztésében, folyamatos aktualizálásában, tananyagok, oktatási segédletek készítésében, az oktatás elméleti-módszertani és didaktikai módszereinek tökéletesítésében, alkalmazásában, - tartson rendszeres kapcsolatot a szakmai és a tudományos élettel, folytasson tudományos és művészeti tevékenységet, - működjön közre a felvételi, szakmai gyakorlatok, vizsgáztatás, szakdolgozat bírálatok stb. munkáiban, - szakterületén támogassa a hallgatói kezdeményezéseket, segítse a hallgatók önképzésen alapuló munkáját, kiemelten a TDK munkát, - lássa el a követelményeknek, illetve jogszabályoknak megfelelően elnyert intézményi tisztséget, amelynek kötelezettsége alól a kinevező, illetve a választó szervezet adhat felmentést, - kötelessége a jogszabályok, valamint az egyetem szabályzatának megtartása, a rábízott vagy az általa használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, (5) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy 13
az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A kötelező óraterhelés és az ellátandó oktatói, kutatói, tanári feladatok 10. (1) Az egyetem - az Nftv. rendelkezéseivel összhangban - jelen szabályzatban határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a szabályzatban foglaltakat az oktató nem teljesíti. (2) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével, és igénylik az oktató szakértelmét. (3) Az egyetemen az egyes oktatók kötelező legkisebb óraterhelését munkakörönként és tanévenként kell meghatározni és azt részükre a munkaköri leírás mellékleteként kell részletesen megállapítani. (4) A rektor, a rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes esetében a kötelezően tanításra fordított idő megbízatásuk egész időtartamára ötven százalékkal csökken. Az előzőekben nem szereplő magasabb vezetők, valamint a vezetői megbízatású oktatóknál a kötelezően tanításra fordított idő megbízatásuk egész időtartamára húsz százalékkal csökken. (5) A vezetői megbízatások tanításra fordított időkedvezményei nem vonhatóak össze. (6) Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja az intézmény, a tanításra fordított idő, illetve annak csökkentése a foglalkoztatási idővel arányos. (7) A tanításra fordított idő a következő tanrend szerinti oktatási-nevelési tevékenységgel tölthető ki: Tanóra: Előadás: a nappali, levelező és esti alap-, mester, és doktori képzés részét képező tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. 14
Szeminárium: a nappali, levelező és esti képzés részét képező foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. Gyakorlat: a nappali, levelező és esti képzés részét képező, kiscsoportos tanóra, melyen a hallgatói önálló munkavégzés is követelmény. Egyéni művészeti képzés: a művészeti képzés részét képező tanóra, amelyen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását, ugyanakkor a tananyag interaktív feldolgozása és a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. Konzultáció: a tantervben szereplő, nappali, levelező és esti képzésben az oktató által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége. Nem tanórai oktatási munka: Vizsgáztatás: a nappali, levelező és esti képzésben az előadáson közvetített ismeretek, készségek és képességek elsajátításának értékeléssel egybekötött (írásbeli, szóbeli vagy egyéb) ellenőrzési formája. Témavezetés: a nappali vagy levelező alapképzésben az oktató által azon hallgatók részére biztosított kiscsoportos foglalkozás, akik szaktárgyából évfolyam- vagy szakdolgozatot készítenek. Tehetséggondozás: a hallgató tehetségének kibontakoztatását segítő minőségi oktatás (tudományos diákkör, szakkollégium, szakmai műhely). (8) Az oktatói, kutatói, tanári leterheltség részletes szabályait az 1. sz. függelék tartalmazza. Az oktatói leterheltség kari eltéréseket meghatározó kari szabályozásai az 1. sz. függelék mellékletét képezik. Azok az oktatók, tanszékek és oktatási szervezeti egységek, akik a fenti normatív teljesítmény felett teljesítenek, a többletfeladat ellátásáért forrás fedezet biztosítása mellett a kar dékánja által megállapított többletilletményben részesülhetnek a 2. sz. függelékben írtak figyelembevételével. (9) Az oktatói, kutatói, tanári leterheltség alapján megállapítandó differenciáló jövedelemelosztás elveit a 2. sz. függelék tartalmazza. (10) A jelen szakasz alapján megállapított alaptevékenységhez kapcsolódó költségvetési támogatásból finanszírozott oktatói, kutatói, tanári létszám meghatározásának szabályait a 3. sz. függelék tartalmazza. a. Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. Az írásbeli nyilatkozat mintáját a 79/2006. Korm. r. 10. számú melléklete tartalmazza. Az egyetemen foglalkoztatott oktatók jelen szabályzat hatályba lépésétől számított 30 napon belül kötelesek a nyilatkozatot megtenni. 15
A tanársegéd 11. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen a tárgyi kutatáshoz szükséges legalább egyéves szakmai gyakorlattal, amelybe az eredményes tudományos diákköri tevékenység vagy a demonstrátori megbízás is beszámítható, (b) kezdje meg a doktori képzést (igazolt doktorandusz hallgatói jogviszony), (c) a graduális szintet meghaladóan ismerje az oktatott tantárgyat, (d) legyen alkalmas gyakorlatok vezetésére, (e) rendelkezzen a tantárgy jellegének megfelelő gyakorlati ismeretekkel, (f) legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bizonyítvány. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 14 tanórában, 2 félév átlagában, (b) látogassa rendszeresen a főiskolai, egyetemi docensek, főiskolai, egyetemi tanárok óráit, (c) vegyen részt a tananyag összeállításában, a gyakorlatok előkészítésében, segítse a tantárgyfejlesztő munkát, (d) vegyen részt a hallgatók konzultálásában, beszámoltatásában, vizsgáján, szükség szerint felvételi előkészítésben, felvételi vizsgáztatásban, (e) vezető oktató irányításával végezzen folyamatos kutató/alkotó munkát, (f) kutatási/művészeti eredményeit publikálja, (g) segítse a hallgatók tudományos és művészeti diákköri munkáját, (h) törekedjen a doktori képzés megkezdésére, ill. a doktori fokozat megszerzésére. Átmeneti szabály 5 12. (1) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik rendelkeznek az FKR 11. (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményekkel, a munkáltatói jogkörű vezető javaslatára kinevezésük pályázati eljárás nélkül határozatlan időre tanársegéd munkakörre módosítható, és az új kinevezésben meg kell határozni a további oktatói előrelépéshez szükséges követelmények teljesítésének határidejét. (2) Az e szabályzat hatálybalépésekor az (1) bekezdés szerint foglalkoztatott egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik nem rendelkeznek az FKR 11. (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a határozott idő lejártával, a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén, új pályázati eljárásban pályázhatnak az oktatói munkakörre, de a pályázati eljárás során a sikeres pályázat feltételeként elő kell írni, hogy 3 éven belül meg kell felelni a tovább 5 A 12., 14. és 16. -kat a Szenátus a 235/2008. (VII. 1.) sz. határozatával módosította. 16
foglalkoztatáshoz szükséges, jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek, ellenkező esetben jogviszonyuk megszűntetésre kerül. (3) Az e szabályzat hatálybalépésekor határozatlan időre kinevezett egyetemi/főiskolai tanársegédek, akik nem rendelkeznek az FKR 11. (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a jogszabályban előírt követelményeket 2008. szeptember 1. napjától számított 3 éven belül teljesíteniük kell, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszűntethető. Az adjunktus 13. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen szakterületén legalább négy éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámíthat, és létesítsen doktorjelölti jogviszonyt (igazolt PhD szigorlat), vagy három éves szakmai gyakorlattal és doktori fokozattal. (b) rendelkezzen az oktatott tananyagot meghaladó ismeretekkel, legalább magyar nyelven megjelent, saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló (önálló, lektorált) publikációkkal, önállóan vagy társszerzővel hazai tudományos konferencián megtartott előadással/hazai és nemzetközi kiállításokon való szerepléssel, (c) legyen képes színvonalas gyakorlatok és előadások tartására, (d) legalább egy világnyelvből államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga bizonyítvány. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 14 tanórában, 2 félév átlagában (b) vegyen részt a tantárgy korszerűsítésben, jegyzetírásban, (c) vegyen részt beadott hallgatói feladatok értékelésében, tantárgyi vizsgáztatásban, tartson konzultációkat, (d) irányítson tudományos diákköri és szakdolgozati témákat, (e) a tantárgy jellegétől függően tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal és segítse a gyakorlati problémák megoldását, (f) rendszeresen végezzen kutató/alkotó munkát és kutatási/művészeti eredményeit publikálja, (g) törekedjen a doktori fokozat megszerzésére. Átmeneti szabály 14. (1) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik rendelkeznek az FKR 13. (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményekkel, a munkáltatói jogkörű vezető 17
javaslatára kinevezésük pályázati eljárás nélkül határozatlan időre adjunktus munkakörre módosítható, és az új kinevezésben meg kell határozni a további oktatói előrelépéshez szükséges követelmények teljesítésének határidejét. (2) Az e szabályzat hatálybalépésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. alapján határozott időre foglalkoztatott egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik nem felelnek meg az FKR 13. (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a határozott idő lejártával: a) a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén új pályázati eljárásban pályázhatnak az oktatói munkakörre, de a pályázati eljárás során a sikeres pályázat feltételeként elő kell írni, hogy 5 éven belül meg kell szerezniük a tovább foglalkoztatáshoz szükséges, a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeket, ellenkező esetben jogviszonyuk megszűntetésre kerül; b) amennyiben az a) bekezdésben leírtak olyan oktatót érintenek, akinek az Mt. 294. (1) bekezdésének ga) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig (öregségi nyugdíjasnak minősülés) kevesebb, mint 5 éve van hátra a jogszabályban előírt és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén -, új pályázati eljárásban pályázhat az oktatói munkakörre, de mentesítést kap a jogszabály szerinti követelmények megszerzése alól; c) amennyiben az a) bekezdésben leírtak olyan oktatót érintenek, aki az Mt. 294. (1) bekezdés ga) pontjában meghatározott feltétel szerint nyugdíjasnak minősül, a jogszabály és az FKR alkalmazási feltételeinek hiánya esetén az intézmény oktatási feladatainak érdekében új pályázati eljárásban pályázhat az oktatói munkakörre, de mentesítést kap a jogszabály szerinti követelmények megszerzése alól, vagy az Mt. figyelembevételével a törvény erejénél fogva nyugdíjasnak minősülés címén közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel megszűntetésre kerülhet. (3) Az e szabályzat hatálybalépésekor határozatlan időre kinevezett egyetemi/főiskolai adjunktusok, akik nem rendelkeznek az FKR 12. (1)-(2) bekezdésben előírtakkal, a jogszabályban előírt követelményeket 2008. szeptember 1. napjától számított 4 éven belül teljesíteniük kell, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszűntethető. A főiskolai docens 15. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább öt éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámít, (b) rendelkezzen doktori fokozattal (PhD oklevél, vagy DLA fokozat, vagy DLA fokozattal egyenértékű művészeti díjak, kitüntetések), (c) rendelkezzen magas színvonalú elméleti és gyakorlati ismeretekkel az oktatott tantárgyból és megfelelő ismeretekkel a kapcsoló tudományterületekről, (d) legyen képes színvonalas előadások és gyakorlatok rendszeres tartására, 18
(e) legyen alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi, tudományos/művészeti munkájának irányítására, (f) rendelkezzen igazoltan elismert oktató, kutató vagy kiemelkedő szakmai/művészeti gyakorlati tevékenységgel, (g) rendelkezzen saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló önálló publikációkkal, saját vagy társszerzőkkel írt jegyzettel, könyvvel. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 13 tanórában, 2 félév átlagában (b) rendszeresen fejlessze tantárgyait mind tartalmi, mind módszertani vonatkozásban, (c) írjon tanulmányi segédletek, jegyzetek, (d) vizsgáztasson, irányítson vizsga (szigorlati) bizottságokat, szakterületétől függően szükség esetén vegyen részt felvételi, illetve záróvizsga-bizottságok/művészeti alkotó telepek munkájában, (e) végezzen folyamatosan önálló kutató/alkotó munkát, publikálja az eredményeket (f) kísérje figyelemmel az intézeti/tanszéki TDK tevékenységet, (g) kapcsolódjon be a hazai szakmai, tudományos/művészeti közéleti tevékenységbe, (h) irányítsa a hozzá beosztottak munkáját, fejlessze az általa irányított egységet, (i) tartson előadásokat/bemutatókat hazai, illetve nemzetközi szakmai/művészeti fórumokon, (j) tartson kapcsolatot a gyakorlattal, működjön közre gyakorlati feladatok megoldásában, (k) törekedjen a habilitációra. Átmeneti szabály 6 16. (1) Azoknak a főiskolai docenseknek, akik e szabályzat hatálybalépésekor nem rendelkeznek doktori fokozattal, felülvizsgálati eljárás során a további alkalmazás feltételeként elő kell írni, hogy 2008. szeptember 1. napjától számított 5 éven belül kötelesek a doktori fokozat megszerzésére, ellenkező esetben jogviszonyuk felmentéssel megszüntethető. (2) A munkakör felülvizsgálat alól kivételt képeznek azon határozatlan időre foglalkoztatott főiskolai docensek, akiknek az Mt. 294. (1) bekezdésének ga) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig (öregségi nyugdíjasnak minősülés) kevesebb, mint 5 évük van hátra. (3) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglakoztatásának kezdetétől számított 12. év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. A határidőbe nem számit be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai 6 Módosítva a Szenátus 98/2014. (VI. 25.) sz. határozatával 19
tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. (4) Az oktatói munkakörre vonatkozó egyéb átmeneti szabályokat az Nftv. 115. tartalmazza. Az egyetemi docens 17. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalattal, de habilitált oktató esetében e feltétel teljesítése nem szükséges, (b) rendelkezzen doktori fokozattal, (c) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, (d) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, (e) legyen alkalmas új tantárgyak programjának kialakítására, előadásainak, gyakorlatainak megtartására, tananyagainak elkészítésére, (f) rendelkezzen széles körben elismert hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel, (g) előadói és vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 12 tanórában, 2 félév átlagában, (b) az oktatott tárgyat nemzetközi szinten művelje, (c) fejlessze tantárgyát, írjon jegyzetet, vegyen részt tankönyvírásban, (d) szakterületétől függően vizsgáztasson, vezessen vizsgabizottságot / alkotótelepi kurzusokat és igény szerint vegyen részt felvételi bizottságban, (e) irányítsa és ellenőrizze a beosztott oktatók/alkotók munkáját, (f) vállaljon vezető szerepet a szakmai gyakorlati és tudományos/művészeti kapcsolatokban, törekedjen hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítására, (g) végezzen önálló kutatómunkát, tudományos/művészeti alkotó tevékenységet, lehetőség szerint vegyen részt kutató/alkotó csoport munkájában, folytasson rendszeres hazai és nemzetközi publikációs tevékenységet, (h) irányítsa a hallgatók tudományos diákköri, szakdolgozat, diplomaterv készítési tevékenységét, és lehetőség szerint oktasson doktori programban, témavezetőként segítse a doktorjelöltek munkáját, (i) vegyen részt a hazai és nemzetközi tudományos/művészeti szakmai közéletben, (j) törekedjen a habilitációra. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú C típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. 20
A főiskolai tanár 18. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalattal, de habilitált oktató esetében e feltétel teljesítése nem szükséges, (b) rendelkezzen doktori fokozattal, (c) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét, (d) legyen képes új tantárgyak tartalmának kidolgozására, bevezetésére, előadásainak magas színtű megtartására, (e) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelvű előadás tartására, vezessen önálló kutatómunkát és kutatócsoportot, (f) hazai szakmai körökben tegye elismertté munkáját, (g) rendelkezzen önállóan vagy társszerzőkkel írt jegyzettel, hazai és nemzetközi publikációkkal, (h) előadói és vitakészségű nyelvismeret valamelyik világnyelven. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 11 tanórában, 2 félév átlagában, (b) fejlessze rendszeresen az oktatott tantárgyakat, (c) működjön közre új tárgyak programjának kidolgozásában, tervezésében, (d) írjon tankönyveket, szakkönyveket, illetve működjön közre ezek írásában, (e) lásson el szakterületétől függően záróvizsga, felvételi vizsgabizottságban elnöki vagy tagsági feladatokat, (f) irányítsa az oktatási, kutatási-fejlesztési tevékenységet, (g) irányítsa, fejlessze, ellenőrizze a fiatal oktatók szakmai/oktatási/kutatási/ művészeti tevékenységét, (h) irányítsa a doktori képzésben részvevőket, (i) publikáljon rendszeresen, tartson hazai és külföldi rendezvényeken előadást, (j) vegyen részt hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységben, (k) törekedjen a habilitációra. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú C típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. (1) Alkalmazási követelmények: Az egyetemi tanár 19. 21
(a) rendelkezzen legalább tíz éves oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai gyakorlattal, (b) rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval, vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, (c) legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, (d) legyen tájékozott tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről, fejlessze tovább ezeket az ismereteket, (e) rendelkezzen hazai és nemzetközi szakmai elismertséggel, amit a hazai és külföldi publikációk, szak- és tankönyvek, a rájuk való hivatkozások, valamint a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel bizonyítanak, (f) legyen képes önálló kutató/alkotó munkára és kutató/alkotócsoport vezetésére, (g) legyen képes idegen nyelven publikálni. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) oktasson a tanrend szerinti heti 10 tanórában, 2 félév átlagában, (b) az oktatott tárgyat rendszeresen fejlessze, (c) dolgozzon ki új tárgyakra tantárgyi programokat, (d) irányítson tudományos diákköri és doktori témákat, (e) a bizottság tagjaként, vagy vezetőjeként vegyen részt záróvizsgáztatásban, diplomavédésen, doktori szigorlatokon, tantárgyi vizsgákon, (f) végezzen önálló tudományos/alkotó munkát, vezessen kutató/alkotócsoportot, vegyen részt nemzetközi kutatási/alkotási együttműködésben, (g) ellenőrizze, és irányítsa a hozzá beosztott oktatók/alkotók munkáját, (h) határozza meg a hallgatók vizsgakövetelményeit, (i) vegyen részt tudományos publikációk készítésében, közreadásában bel- és külföldi folyóiratokban és tudományos/művészeti tanácskozásokon, (j) tartson rendszeres kapcsolatot a hazai és a nemzetközi szakmai közélettel, segítse a fiatal oktatók/kutatók/alkotók kapcsolatteremtését, igény szerint vegyen részt a tudományos minősítésben és a habilitáltatásban. (3) A munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, DLA, vagy a DLA-val egyenértékű művészeti díjak és kitüntetések, habilitációs oklevél, legalább egy középfokú C típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány. A főiskolai és egyetemi tanári jogviszony létesítésének és megszűnésének közös szabályai 7,8 20. (1) A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás előfeltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze. A miniszterelnöki, illetve a 7 Módosítva a Szenátus 10/2010. (II. 25.) számú határozatával 8 Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával 22
köztársasági elnöki intézkedés a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. (2) Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor a munkaköri cím adományozása céljából kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. A rektor a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a fenntartónak, abból a célból, hogy az oktatásért felelős miniszter útján továbbítsa a kinevezésre a munkaköri cím adományozására jogosultnak. (3) Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet azonos oktatói munkakört újabb munkaköri cím adományozása nélkül. (4) A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkaköri cím használati jogának biztosítása, megvonása külön erre irányuló munkáltatói intézkedés hiányában nem eredményezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, megszűnését. A főiskolai, illetve egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a felsőoktatási intézményben munkáltatói jogkört gyakorló rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (5) Az alkalmazás megszűnésével a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg. (6) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva felmentette. (7) A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri cím megvonását a rektor a fenntartónál kezdeményezheti. A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, ha azt az érintett kéri, ha a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, ha a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is. (8) Ha a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés a munkaköri cím használati jog megvonásának kezdeményezésére a miniszter jogosult. (9) Főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben az oktató közalkalmazotti jogviszonyban legfeljebb a hetvenedik életévének a betöltéséig foglalkoztatható. 23
(10) A főiskolai tanár, egyetemi tanár közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell megszüntetni, hogy a munkavégzés alóli mentesítésre lehetőleg szorgalmi időszak kezdetével kerüljön sor és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének ideje ne essen későbbi időre, mint a közalkalmazott hetvenedik életéve betöltésének napja. A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok 9 21. (1) Egyes szakmai gyakorlati oktatási (így különösen nyelvtanári, testnevelő tanári, művésztanári, gyakorlati oktatói, mérnöktanári, műszaki tanári, mestertanár) feladatok tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban, vagy óraadó oktatóként megbízási jogviszonyban láthatók el. (2) A tanári munkakörben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított időt a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti tizenkét óra. A munkáltató a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál. A nyelvtanár 22. (1) Alkalmazási követelmények: (a) rendelkezzen legalább egy idegen nyelvből középiskolai tanári (egyetemi) diplomával, (b) az oktatott idegen nyelvből vezessen színvonalas nyelvi órákat, (c) ismerje és alkalmazza a korszerű nyelvoktatási módszereket, (d) ismerje a választott szakmai terület szakkifejezéseit, legyen képes színvonalas szakszöveg-fordítására. (2) Folyamatos alkalmazásának követelményei: (a) tartson nyelvórákat heti 20 órában, két félév átlagában, (b) állítson össze segédleteket, szakszöveg-gyűjteményeket, 9 Módosítva a Szenátus 7/2013. (I. 23.) sz. határozatával 24