SZABÁLYZAT A VAGYONNYILATKOZAT- TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL 2014. 04. 01.
A Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezetnél (továbbiakban: Elszámolóház) a vagyonnyilatkozatok kezelésének helyi szabályait - az Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján - az alábbiak szerint határozom meg: I. Általános szabályok 1. Alkalmazandó jogszabályok a) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Törvény). b) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény. 2. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik a 2007. évi CLII. törvény 3. -a szerint az Elszámolóház alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állnak, és vonatkozásukban a Szervezeti és Működési Szabályzat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. 3. A szabályzat tartalma A szabályzat tartalmazza: a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körére, a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességére, a vagyonnyilatkozat őrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatokra, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartására, a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és egyéb tájékoztató anyagok kötelezett részére történő átadására, a vagyonnyilatkozatok kötelezettől való átvételére, a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről való értesítésre, az átvett vagyonnyilatkozat nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére, a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat. II. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek 1. A Törvény 3. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. 2
2. Az Elszámolóház alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban álló, vagyonnyilatkozatra kötelezettek a következőkben felsorolt munkakörben tevékenykedő munkavállalók igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, gazdasági főelőadó, jogász, jogi és ügyviteli osztályvezető, számviteli, költségvetési és kontrolling osztályvezető, pénzügyi, osztályvezető, munkaügyi osztályvezető, intézményműködtetési osztályvezető, belső ellenőr, kincstárnok. 3. A kötelezettek a saját és a velük egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről a Szabályzat 1. sz. mellékletét képező nyomtatványon, a Szabályzat 2. sz. mellékletében meghatározott Kitöltési útmutató alapján kötelesek a vagyonnyilatkozat megtételére. III. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége 4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően; b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az azt követő tizenöt napon belül tesz eleget; c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően - munkakörtől, beosztástól függően és a Törvény 5. (1) bekezdés c) pontja alapján az igazgatóhelyettes évenként a gazdasági vezető évenként a jogász évenként a számviteli, költségvetési és kontrolling osztályvezető évenként a pénzügyi osztályvezető évenként a munkaügyi osztályvezető kétévenként az intézményműködtetési osztályvezető évenként a belső ellenőr évenként a kincstárnok kétévenként köteles eleget tenni. 5. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a 4. pont c) alpontja szerinti esetben az esedékesség évében június 30. napjáig kell teljesíteni. 3
IV. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása 6. Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a következmény tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. 7. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződés jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni. V. A vagyonnyilatkozat őrzése 8. Az Elszámolóházban a vagyonnyilatkozatok őrzéséért a Törvény 7. a) bekezdése értelmében az Elszámolóház igazgatója felel. 9. A vagyonnyilatkozatok kezelésével, illetve azok őrzésével kapcsolatos adminisztráció az Elszámolóház igazgatójának rendelkezése alapján az Elszámolóház Jogi és Ügyviteli Osztályának feladata, a Szabályzatban előírt kötelességek betartásával. VI. A vagyonnyilatkozat-tételt megelőző feladatok 10. A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról a 4.a) pont esetében a jogviszony létrejöttét megelőzően; a 4.b) pont esetében a jogviszony megszűnéséről/megszüntetéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul; a 4.c) pont esetében az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja. 11. A tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: - a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett megnevezése, - a vagyonnyilatkozat-tétel határideje, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei, - a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatvány, - a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatás, - iránymutatás a vagyonnyilatkozat nyomtatványok és a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutató elektronikus úton történő elérhetőségéről. A kitöltési útmutató tartalmazza: - a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos általános tudnivalókat, - a vagyonnyilatkozat szerkezeti felépítésére vonatkozó információkat, - a vagyonnyilatkozat kitöltését és kezelését segítő formai és technikai szabályokat, - a vagyonnyilatkozatban szereplő fogalmak helyes értelmezését megkönnyítő magyarázatokat. 4
12. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat egy példányban biztosítja a kötelezett felé. A kötelezett saját vagyonnyilatkozatát két példányban köteles benyújtani. A kötelezettnek továbbá gondoskodnia kell a vele egy háztartásban élő hozzátartozók nyilatkozatainak benyújtásáról is saját vagyonnyilatkozatának részeként. A benyújtott vagyonnyilatkozatok egy példányát az őrzésért felelős személynek kell átadnia, egy példány pedig a kötelezett birtokában marad. VII. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek nyilvántartása 13. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében az őrzésért felelős személy az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni: a) Alszám szerinti nyilvántartás A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős alszám szerinti nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről. A nyilvántartás célja, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személyek vonatkozásában megállapíthatóak legyenek a nyilatkozat-tétellel kapcsolatos legfontosabb információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy nevét, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel során alkalmazott nyilvántartási számát, - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség okát, okait, valamint a vagyonnyilatkozat esedékességi időszakait, - a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének és teljesítésének dátumait, - a vagyonnyilatkozatok visszaadásainak időpontjait, - feljegyzést (pl.: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére történő felszólításáról, a késedelmes teljesítés igazolását, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadását, stb.) b) Évenkénti nyilvántartás Az adott évben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt bekövetkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartást kell készíteni. Ezen nyilvántartásba csak azok a közszolgálatban álló munkavállalók kerülnek bele, akiknek tárgyévben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük keletkezett. A nyilvántartás az alszám szerinti nyilvántartás alapján készül. 14. A nyilvántartások naprakészségéről a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személynek kell gondoskodnia, különös tekintettel: adott munkakörök a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi ok szerinti módosítására, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésére és keletkezésére. 5
15. A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat kezelésével kapcsolatos nyilvántartásokat a vagyonnyilatkozat mappáktól elkülönítve, de azokkal egy egységben köteles kezelni. E nyilvántartások vonatkozásában is biztosítani kell az adatvédelmi szabályokat. VIII. A vagyonnyilatkozatok átvétele 16. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni figyelemmel a 12. pont rendelkezéseire valamint azt a kötelezett által valamennyi oldalán alá kell írni, a két példányt külön-külön zárt borítékba kell helyezni és benyújtani. 17. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárásra szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja a boríték sértetlenségét. 18. A vagyonnyilatkozat átvételének tényét az őrzésért felelős személy feljegyzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 13. a) pont szerinti alszám szerinti és a 13. b) pont szerinti évenkénti nyilvántartásában. 19. A vagyonnyilatkozat átvételekor az átadás-átvételéről igazolás készül oly módon, hogy az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat átvételét hitelt érdemlő módon, a nyilvántartási szám megjelölésével két példányban dokumentálja, melyből egy példány a kötelezettet, a másik példány az őrzésért felelős személyt illeti. IX. A vagyonnyilatkozatok őrzése 20. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot az egyéb iratoktól (személyi anyagoktól) elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettenként külön mappában kell őrizni. Ebben a mappában kell elhelyezni: a tájékoztatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, a vagyonnyilatkozat kötelezettől történő átvételére vonatkozó igazolást, a vagyonnyilatkozatokat a lezárt borítékokban, a vagyonnyilatkozat visszaadásának átadás-átvételi elismervényét, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatási eljárás iratait. X. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelme 21. A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten, de az egyes személyre vonatkozó dokumentumokat együttesen köteles kezelni. 22. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek nem lehet tájékoztatást adni, és az erre való felhatalmazás semmisnek tekintendő. 6
23. Az őrzésért felelős, valamint a nyilatkozó által lezárt vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték tartalmát nem bonthatja fel sem a munkáltató sem a nyilatkozó, sem pedig a nyilatkozó hozzátartozója. A boríték csak a vagyongyarapodási vizsgálat során bontható fel! 24. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályai: Gondoskodni kell a papíralapú adatok, dokumentumok biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. Amennyiben a tároló kulccsal zárható, úgy a tároló kulcsával csak a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy rendelkezhet. Amennyiben a kulcs elveszik, haladéktalanul gondoskodni kell a zár lecseréléséről. Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, a helyiségbe nem léphet be más személy csak az, akinek az iratait kezelik. A vagyonnyilatkozat átvétele során az adott helyiségben kizárólagosan a nyilatkozattevő, valamint az őrzésért felelős személy tartózkodhat. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés védelméért az őrzésért felelős személy tartozik felelősséggel. XI. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése, a vagyonnyilatkozat visszaadása 25. Amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett - a 27. pontban meghatározott eset kivételével - az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát legkésőbb 8 napon belül kötelezettnek visszaadja, és a visszaadás tényét hitelt érdemlően dokumentálja. 26. A vagyonnyilatkozat visszaadásának módja: az érintett vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy jelenlétében történhet; Ha szükséges, az érintettet levélben, telefonon, elektronikus úton tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot részére vissza kell adni, s ezért személyesen meg kell jelennie. Az átadást-átvételről elismervényt kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személynek személyesen nem lehet visszaadni a vagyonnyilatkozatot (pl.: a nyilatkozó halála miatt), az őrzésért felelős személynek gondoskodnia kell a vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely egyenlő értékű az átadás-átvételi elismervénnyel. 27. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör megszűnése esetén, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában általa őrzött példányát, továbbá a kötelezett által a 4. b) pont alapján tett vagyonnyilatkozatát a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi. 7
XI. A vagyongyarapodási vizsgálat 28. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is csak a vagyongyarapodási vizsgálat során eljáró szerv bonthatja fel. 29. Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről az alábbiak szerint: Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. 30. A 29. b) pontja szerinti esetben az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet meghallgatja. 31. A meghallgatási eljárás: Az őrzésért felelős személy köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban értesíteni a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtti eljárás során. Az írásbeli értesítésnek tartalmazni kell legalább a közalkalmazott meghallgatásának célját, a meghallgatás időpontját, módját. Az írásbeli értesítést legalább 8 nappal a meghallgatás előtt el kell jutatni az érintetteknek. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Az érintett meghallgatására érdekképviselet, vagy a kötelezett által megbízott más személy jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. A meghallgatás során ismertetni kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettel a meghallgatás célját, okát. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett számára biztosítani kell azt, hogy a meghallgatását megalapozó bejelentésre reagáljon, tisztázzon egyes tényeket, körülményeket. A bejelentést úgy kell ismertetni, hogy a bejelentő személyiségi jogai ne sérüljenek. A meghallgatás során: a bejelentésben meghatározott tények, körülmények kerülnek tisztázásra, megtörténik a bejelentés és a vagyonnyilatkozatban szereplő vagyoni helyzet összevetése. 8
A meghallgatás során fel kell hívni az érintett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, de akkor az őrzésért felelős a rendelkezésre álló iratok és ismeretei alapján fog dönteni arról, hogy kezdeményezi-e az ellenőrzési eljárást vagy sem. 32. A meghallgatás eredményeként az őrzésért felelős személy dönt, hogy a) kezdeményezi-e az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a 33. pont rendelkezéseinek megfelelően vagy b) ismételt meghallgatást tart-e szükségesnek, melyre a szükséges dokumentumokat, igazolásokat beszerezi a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. c) megállapítja, hogy a bejelentés alaptalan és lezárja az eljárást. 33. Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a a) a 29. pont szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, b) a kötelezett 4. b) pontban foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy c) a meghallgatási eljárás során a 32. pont szerinti meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. XII. Az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott eljárása és jogkövetkezményei 34. Az állami adóhatóság a 33. pont szerinti vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakon túl - megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat. 35. Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével köteles értesíteni az őrzésért felelőst az eljárása során hozott határozatáról, illetve az esetleges bírósági felülvizsgálatról. 36. Ha a 34. pont szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve - ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték - a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján meg kell szüntetni a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi 9
kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül. 37. A 36. pont jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. 38. Az a kötelezett, akinek jogviszonya a 36. pontban meghatározottak szerint szűnt meg, három évig a Törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. XIII. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének következményei 39. Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. 40. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. 41. Ha a 40. pont szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ez utóbbi esetben kötelezett írásban értesíti az őrzésért felelős személyt annak okáról, valamint arról, hogy önhibáján kívül nem tud eleget tenni kötelezettségének, Ebben az esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. XIV. Záró rendelkezések A Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései az irányadóak. Jelen szabályzat 2014. április 01. napján lép hatályba 2014. április 01.. Borbás Károly igazgató 10